Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

2 • PETŐFI NÉPE <9 1983. január 3. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Moszkvában bejelentették, hogy Gromilto külügyminiszter január második felében az NSZK-ba utazik. — Párizsban Chey- sson külügyminiszter közölte, hogy februárban Moszkvába látogat. — Jasszer Arafat Palma de Mallorcán megbeszélést folytatott Kreisky osztrák kancellárral. KEDD: Bejrút mellett, Khaldéban amerikai—izraeli—libanoni tár­gyalások kezdődtek. — Csao Ce-jang kínai miniszterelnök Marok­kóban a királlyal találkozott. — Az amerikai külügyi szóvivő szerint az USA bizonyos felvilágosításokat kért az Andropov-ja- vaslatokról. SZERDA: Moszkvában bejelentették, hogy Gromiko az NDK-ba is ellátogat január második felében. — A lengyel parlament, a szejm. határozatot hozott a hároméves tervről. CSÜTÖRTÖK: Andropov nyilatkozatot adott Kingsbury Smith ameri­kai publicistának. — Reagan elnök valamivel enyhébb fogalma­zásban nyilatkozott a szovjet fegyverzetkorlátozási javaslatokról. — Csao Ce-jang Guineában tárgyalt. — Finnországban kisebb­fajta kormányválság volt. Kalevi Sorsa megmaradt kormányfői posztján, három kommunista miniszter távozott. .PÉNTEK: A szovjet vezető testületek újévi üdvözletükben a fegy­verkezési hajsza megfékezését sürgették. — Reagan újabb nyilat­kozatában azt mondta: haladást remél Genf ben. — Mitterrand el­nök a francia hadsereg atomfegyverzetének korszerűsítését he­lyezte kilátásba. SZOMBAT: Arafat újévi üzenetében a zsidósághoz fordult és megbé­kélésre szólított fel. — Emelik a japán költségvetés katonai kia­dásait. — A pápa az egyenlőségen alapuló leszerelés fontosságáról szólt. VASÁRNAP: Harcok Észak-Libanonban mohamedán csoportok kö­zött. — Elmélyült a portugál kormányválság, növekszik az idő előtti választások valószínűsége. — egyhetes nyugat-európai kör­útra indult a japán külügyminiszter. A hét három kérdése: • Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere és Konsz- tantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára december 29-én megbeszélést folytatott Raul Castro Ruzzal, a Kubai Kommunista Párt KB PB tag­jával, a KB másodtitkárával, az Államtanács és a Minisztertanács első elnökhelyettesével, a kubai forradalmi fegyveres erők miniszteré­vel (jobbról a második). Közös ellenségünk a háborús veszély Jurij Andropov interjút adott Joseph Kingsbury-Smith-nek Felfüggesztették a szükségállapotot fegyverkezési hajsza ellenőrzés alá vonása, feltartóztatása. Sze­retném azt kívánni, hogy Ame­rika a hatalmas országhoz méltó igyekezetét ne a fegyverkezési hajsza fokozására és a háborús szenvedélyek szítására fordítsa, hanem a népek közötti béke és barátság megszilárdítására. Richard Nixon volt amerikai elnök azt javasolta, hogy szemé­lyes találkozóra kerüljön sor ön és az Egyesült Államok elnöke között, önnek mi a véleménye erről? A szovjet vezetés a legmaga­sabb szintű kapcsolatokat mindig is az államközi kapcsolatok fej­lesztése egyik leghatékonyabb módszerének tekintette. Most is tartjük magunkat ehhez. De ter­mészetes, hogy egy ilyen talál­kozó sikeréhez nélkülözhetetlen a jó előkészítés. Mindenesetre' mi a szovjet—amerikai kapcso­latok javítása, az országaink kö­zött meglévő kölcsönösen előnyös szerződések és megállapodások végrehajtása mellett vagyunk, és üdvözlünk mindent, ami e cél­hoz vezet. '.W.V.V.V.'. vileg sor kerülhet sztrájkra is; de kizárólag a szakszervezeti tör­vény előírásainak megfelelően. A munkabeszüntetés lehetősége egyelőre kizárt, a törvény szerint ugyanis a sztrájkhoz a szakszer­vezetek felettes szerveinek is hozzá kell járulniuk, ' márpedig ezek csak ezután jönnek létre. A minisztertanács rendelete ér­telmében a bejegyzett, és a tör­vényeknek megfelelően működő munkahelyi szakszervezetek­nek joguk lesz arra, hogy átve­gyék az adott üzemben, vállalat­nál korábban működött szak- szervezetek teljes vagyonát. Hogyan alakul a kelet—nyugati Viszony az újévi nyilatkozatok tükrében? Az új esztendő alkalmából sorra-rendre megnyilatkoztak a vezető államférfiak a világ min­den országában. Szavaikból vagy abból, hogy mire helyezik , a, hangsúlyt, következtetést lehet levonni szándékaikra,, az , új év-, ben alkalmazandó taktikájukra, s az egybevetés lehetővé teszi bizonyos mérleg elkészítését is. Nos, a szovjet vezető testüle­tek (a párt, a kormány, a leg­felsőbb tanács) együttes újévi üdvözlete nyomatékkai hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió a fegyverkezési hajsza megféke­zését kívánja. Ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy a Szovjetunió következete­sen fogja ezután is védelmezni a saját érdekeit csakúgy, mint szövetségeseiét, barátaiét. (E té­ren rövidesen történelmi fontos­ságú közös állásfoglalás várható, hiszen január elején összeül a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületé.) Jurij And­ropov interjút adott Kingsbury Smith-nek, ennek a tekintélyes, idős amerikai publicistának, aki három évtized leforgása alatt több alkalommal is kért nyilat­kozatot a Szovjetunió vezetőitől. A hadászati fegyverek korláto-\ zásáról és csökkentéséről folyól tárgyalások és az ezekről a fegy­verekről szóló |megállapodás megváltoztathatatlan alapelvei a paritás, az egyenlőség és az egyenlő biztonság. (Ezek figyelem- bevételével terjesztette elő konk­rét javaslatait a tárgyalásokon a Szovjetunió, fia Washingtonban bárki is azt .reméli, hogy ezzel kapcsolatban egyoldalúan katonai fölényre tehet szert a < Szovjét-\ unióval szemben, az téved: a Szovjetunió nem engedi meg az események ilyen fordulatát — hangsúlyozza tegnapi szerkesztő­ségi cikkében a Pravda. Az SZKP KB lapja megállapít­ja: a szovjet—amerikai tárgyalá­sokon napirenden szereplő kér­dések túlmutatnak a két ország kapcsolatainak problémakörén, lényegüket tekintve globális je­lentőségűek. A kérdés az, sikerül-e megálljt parancsolni a hadászati fegyverek ellenőrizhetetlen felhal­mozásának, csökkenteni a nuk­leáris szembenállás szintjét, és ezzel egyidőben csökkenteni a nukleáris háború kirobbanásának, veszélyét. A hadászati fegyverek korláto­zásáról és csökkentéséről folyó genfi tárgyalások kát fordulója után a szovjet fél szükségednek tartja a nyilvánosság elé tárni a tárgyalásokon kialakult helyze­tet. Többek között' azért, mert Az Andropov-interjú újra tar­talmazza a jelentős szovjet fegy- verzeitkorlátozási javaslatokat és utalás történt benne egy szovjet —amerikai csúcstalálkozóra is. Reagan elnök ezt. követően bi­zonyos fokig enyhültebb hang­nemben nyilatkozott a genfi fegy­verzetkorlátozási tárgyalásokon várható előrehaladásról, de egy­előre még nem szólt maga is a csúcstalálkozóról. Az amerikai sajtó találgatásokat közölt arról, hogy Eugene Rostow, az USA fegyverzetellenőrzési és leszere­lési hivatalának igazgatója, ■ a „kemény vonal” képviselője, előbb-utóbb távozik helyéről. Ugyanakkor híre járta. hogy Paul Nitze viszont, a genfi ame­rikai tárgyalóküldöttség vezetője figyelmeztetésben részesült, mert egy nyilatkozatában a megegye­zési lehetőségekről szólt... Az amerikai magatartás legalábbis kétarcú. De egyesek már ezt is haladásnak mondják, emlékez­tetve a korábbi elutasító wa- shigtoni megnyilatkozásokra. Még a pápa is foglalkozott új­évi üzenetében a leszereléssel, a világot fenyegető fegyverkezési hajszával, s az egyenlőségen ala­puló leszerelés fontosságát hang­súlyozta. Akadtak persze, állam­férfiak, akik a katonai erőfeszí­tések fokozását helyezték kilá­tásba: Mitterrand elnök a fran­amerikai politikai személyiségek nyilvános fellépéseiben, például Reagan elnök november 22-i be­szédében kísérletek történtek a szovjet javaslatok elferdítésére. Márpedig a nyilvánosságnak joga van tudnia az igazságot 11 álla­pítja meg a szerkesztőségi cikk. Vegyük az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét. Erről az elvről a felek még a SALT—I. és a SALT—II. tárgyalásokon álla­podtak meg. Ez az elv objektiven tükrözi azt ,a nyilvánvaló tényt, hogy a tárgyaló felek egyike sem köt olyan megállapodást, amely sértené saját biztonságát. Éppen ezért a hadászati fegyverekről, szóló tárgyalások felújításának kezdetétől a szovjet fél arra tö­rekedett, hogy a tárgyalások me­netét a kölcsönösen elfogadható megállapodás előkészítésének medrébe terelje és hogy a meg­kötendő megállapodás minden körülmények között és teljes mértékben biztosítsa ennek az elvnek az érvényesülését. A meg­állapodás leieget kell tegyen an­nak a jkövetelménynek, hogy nö­velje a felek biztonságát, jóval alacsonyabb szinten őrizze meg a Szovjetunió és az Egyesült. Álla­mok között kialakult paritást — amit már a SALT—II. is meg­állapított és ami a jelenlegi kö­rülmények között a béke fenn­tartásának legfőbb tényezője. Egészen másképpen szemléli cia atomütőerőt kívánja növelni. Nakaszona japán kormányfő pe­dig Japánnak (eddigi minimális, még a költségvetés egy százalé­kát sem el nem érő) katonaiTci- adásait akarja megemelni. Mik a kilátásai a hármas, amerikai—izraeli—libanoni tárgyalásoknak? Önmagában véve az amerikai diplomácia sikerének mondhat­ják Washingtonban, hogy sike­rült tárgyalóasztal mellé ültet­niük Libanon képviselőit az iz­raeli delegációval együtt, s hogy megindult a tárgyalássorozat az izraeli—libanoni kapcsolatok jö­vőjéről. Felváltva, egyszer a li­banoni Khaldéban, másszor pe­dig az észak-izraeli Kiriat Smo- nában találkoznak a küldöttsé­gek. Egyelőre azonban még a napirendben sem tudtak megálla­podni. Az ellentétek lényege az, hogy Libanon szeretné először a területén lévő külföldi csapatok, közöttük az izraeliek távozását elérni, erről akar mindenekelőtt tárgyalni, viszont Tel Aviv kép­viselői előbb a két ország viszo­nyának rendezését kívánják el­érni, beleértve az Izrael bizton­sága szempontjából fontosnak ítélt garanciák libanoni megadá­sát. (Ütközőövezet felállítását követeli, ahonnan senki se fe­nyegethetné Izraelt — ez azon­ban nyilvánvalóan sérti Libanon szuverenitását, s általában az araib világ önérzetét.) Hármas tárgyalásokról tulaj­donképpen nem nagyon lehet be­szélni, mert -a világ- számára nyilvánvaló, hogy az USA itt nem közvetítő, nem döntőbíró, hanem nagyon is elkötelezetten áll Izrael oldalán. Mi sem jellemzőbb, hogy ami­kor az amerikai—izraeli—libano­ni tárgyalásokon Libanon állás­pontját az egységes hátország erősíteni tudná, Észak-Libanon­ban még a különböző mdhame- dán csapatok is testvérharcba kezdtek: Tripoli kikötővárosban a Szíria-barát és a Szíriával szembenálló csoportok fordítot­ták egymásmellen fegyvereiket. Mik a céljai Kínának Afrikában? Csao Ce-jang kínai minisz­terelnök Afrikát járja. Egy hó­nap alatt tíz országba látogat el. Kereken húsz esztendővel ezelőtt Csou En-laj, az akkord kínai kormányfő hasoúló körutat tett, ő akkor még a maói gondolatot kívánta népszerűsíteni, azt állít­mindezt a jelenlegi amerikai ve­zetés. Az elnökválasztás után, az új amerikai megközelítés kidol­gozásának ürügyén, az Egyesült Államok Sokáig húzta az időt, hogy kitérjen a hadászati fegyve­rekről szóló tárgyalások felújítá­sára vonatkozó javaslataink elől. Mindez lényegében előre meg­határozta az Egyesült Államok tárgyalási pozícióit, amelyeket Reagan elnök oly hangzatosán is­mertetett tavaly május 9-i beszé­dében. Az Egyesült Államok ja­vaslatai nyíltan azt a célt köve­tik, hogy felszámolja a hadásza­ti egyensúlyt és előnyöket bizto­sítson a maga számára. Az igazságos megállapodás ki­dolgozása érdekében a szovjet fél olyan javaslatot terjesztett elő, amely valamennyi hadászati fegyverfajta korlátozását és csök­kentését előirányozza, s nemcsak egyes, önkényesen kiválasztott tí­pusokét. Struktúráját tekintve ugyanis a Szovjetunió és az Egyesült Államok nukleáris ha­dászati ereje lényegesen eltér egymástól. Ez az eltérő katona- politikai megfontolások alapján történő fejlesztés, az, eltérő föld­rajzi és stratégiai helyzet, az el­térő technológiák alkalmazásának stb. következménye. Ennek ered- ményeképpen a Szovjetunió ha­dászati potenciáljának 70 száza­léka (a robbanófejekben számít­va) szárazföldi telepítésű inter­9 Kalevi Sorsa finn miniszter- elnök bejelentette négypárti koa­líciós kormánya lemondását. va, hogy „Afrikában forradalmi helyzet alakult ki”. Az akkori pekingi nézetek megriasztották nemcsak az afrikai fővárosok úgynevezett „mérsékelt politiku­sait” és üzletembereit, hanem nem egy esetben még a kisem­bereket is. Arról nem is beszél­ve, • hogy az imperialista hatal­mak és a neokolonialista politi­ka helyi szekértolói siettek min­dent megtenni a kínai befolyás meggátlására. Most mások Kína céljai a mi­niszterelnök afrikai kőrútjával. Peking nem ösztönöz semmilyen „forradalmi változásra”, sőt, pél­dául, Rabatban Csao Ce-jang kí­nai támogatást helyezett kilátás­ba ama marokkói törekvések számára, amelyek a nyugat-sza- harai „lázadás” leverésére irá­nyulnak. A kínai kormányfő tárgyalásai során igyekszik elfogadtatni vendéglátóival azt a gondolatot, hogy Kína is a harmadik világ­hoz tartozik, sőt, hogy annak ve­zető szerepére hivatott. Csao Ce- jang alighanem azt akarja bi­zonygatni kőrútján, hogy Kína és Afrika közös feladatokat kell hogy vállaljanak. Érdekes azon­ban megfigyelni, hogy már ko­rántsem olyan „automatikus” szovjetellenesség diktálja Kína afrikai „nyitását”, mint koráb­ban. A pekingi hangváltást alig­hanem az is indokolja, hogy ész­revették: a primitív szovjet­ellenesség Afrikában sehol sem találhat igazi követőkre. Pálfy József kontinentális ballisztikus raké­tákból áll, míg az Egyesült Álla­mok hadászati potenciáljának több mint 80 százalékát tenger­alattjárókról indítható balliszti­kus rakéták és nehézbombázók alkotják. Kölcsönösen elfogadha­tó megállapodás keresése csak* úgy képzelhető el, (ha valameny- nyi hadászati fegyverfajtát és a stratégiai helyzetet meghatározó valamennyi (tényezőt figyelembe vesszük. A Szovjetunió a maga részéről azt javasolja, hogy 1990-ig foko­zatosan csökkentsék az interkon­tinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták indítóállú- sait, valamint a nehézbombázók számát olyan szintre, hogy mind­két fél 1800 egységgel rendelkez­zék,' azaz 25 százalékkal csökkent­sék e fegyverek számának pla­fonját. ahogyan azt a SALT—II. megállapodás is előírja. ^Egyenlő, közös megállapodásban rögzített szintre csökkentenék a hordozó- eszközökön elhelyezett nukleáris töltetek számát is. Ez kétségkívül hatalmas és, radikális lépést je- lentete a nukleáris szembenállás enyhítésének és a háborús ve- 'szély elhárításának útján. Elvi jelentőségű, hogy e megállapodás végrehajtása során a csökkenté­sek valamennyi szakaszában . a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok azonos helyzetben lenne biz­tonságát tekintve, és megmarad­na hadászati téren közöttük a pa­ritás — hangsúlyozta többek kö­zött a Pravda. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára fogadta Joseph Kings- bury-Somith amerikai publicistát és válaszolt kérdéseire. Az aláb­biakban részletet közlünk az in­terjúból. Mit kíván ön az 1983-as esz­tendőre az új év alkalmából az amerikai népnek? A küszöbönálló új esztendő alkalmából köszöntök minden amerikai családot, őszintén kí­vánok mindnyájuknak boldogu­lást és boldogságot. Ez elsősor­ban annyit jelent, hogy minden amerikainak békét, tartós békét és felvirágzást kívánok, ami a békés életre és a többi néppel való gyümölcsöző együttműkör désre épül. A szovjet emberek és az amerikaiak ma egy közös el­lenséggel néznek szembe: a há­ború veszélyével és mindazzal, ami fokozza azt. A Szovjetunió a béke megóvását és megszilár­dítását óhajtja, és minden tőle telhetőt megtesz ennek érdeké­ben. Tudatábaií, van annak, hogy ma nincs fontosabb feladat a nemzetközi politikában, mint a nukleáris háború növekvő ve­szélyének elhárítása, a nukleáris LENGYELORSZÁG (Folytatás az 1. oldalról.) sült munkahelyek több mint fe­lében léteznek már az úgyneve­zett kezdeményező csoportok. A dolgozók jelentős része egyelőre továbbra is tartózkodó magatar­tást tanúsít az új szakszerveze­tekkel szemben. Konfliktusok..esetén., a bejegy­zett szakszervezet megbeszélé­seket kezd a vállalatvezetéssel, ezt békéltető eljárás követi, vé­gül, ha szükséges, a vitatott ügy társadalmi döntőbíróság elé ke­rül. Ha minden közvetítő eljárás eredménytelen marad, akkor el­gott baromfiból hozzávetőlegesen 12, toliból 5, tojásból 3 százalék­kal többet vittek ki, mint 1981- ben. Ezáltal a vállalat a baromfi- ipari szakágazat összes nem ru­belben elszámolt exportárbevé­telének mintegy negyedrészét „hozta” 1982-ben, csökkenő ál­lami támogatás mellett. A minél jobb éves eredmény elérése érdekében még a kará­csony utáni napokban is útnak indítottak inéhány küldeményt: hét vagon és két konténer tollat az NSZK-ba, illetve Svájcba, tíz vagon baromfihúst Romániába, öt kamionnal az NSZK-ba, két vagon tojást Ausztriába, hattal pedig Svájcba. Franciaországba libamájat küldtek. Bár a népgazdaság e különö­sen nehéz —. az egyensúlyi hely. zet alakulása szempontjából kri­tikus — évében az exportérdekek kerültek előtérbe a vállalatnál, nem feledkeztek meg a belföldi ellátási kötelezettségeikről sem. Sőt, a kereskedelmi partnerekkel szorosabb kapcsolatot kialakítva, emelkedő színvonalon tettek azok­nak eleget. Igaz, az év elején az olcsóbb áruféleségekből nem tudtak min­den igényt kielégíteni, s olykor kevés volt a darabolt áru is. Azonban a későbbiekben lénye­gesen javítottak a helyzeten, s a hagyományos értékesítési terüle­tén végül ás 15 százalékkal több baromfiterméket hoztak forga­lomba mint 1981-ben. Az új esztendőben az 1982-es exporteredmény elérését akar­ják megismételni. Annyi árut és olyan összetételben igyekeznek kivitelre előállítani amennyi az adott körülmények közt a leg­gazdaságosabb. Belföldön a ke­reskedelem kiegyensúlyozott el­látására törekszenek 1983-ban. A választékot néhány új cikkel ter­vezi bővíteni a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat — hal­lom Gerhardt Antal főosztályve­zetőtől. A. T. S. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT 9 Kulikov marsall Prágába érkezett Vasárnap délután Moszkvából a csehszlovák fővárosba érkezett Viktor Kulikov, a Varsói Szerződés Szervezete Egyesített Fegyveres Erői főparancsnoka, a Szovjetunió marsallja, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Szervezete Politikai Tanácskozó Testületének Prá­gában sorra kerülő ülésén. O Mitterrand nyilatkozata Mitterrand elnök vasárnap a francia televízióban nyilatkozva ki­jelentette: azt kívánja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között Genf ben folyó tárgyalások eredményre vezessenek, s így el­kerülhetővé váljék a fegyverkezési hajsza fokozódása. Franciaor­szág hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a megbékélés légköre kereked­jék felül — mondta az elnök, ugyanakkor hozzátette: Franciaország egyetlen rakétával sem csökkentheti nukleáris fegyverzetét, s a genfi tárgyalások kudarca esetén az az álláspontja, hogy az amerikai Per­shing—2 rakéták nyugat-európai telepítését meg kell valósítani „az európai stratégiai egyensúly” helyreállítása érdekében. PRAVDA: A GENFI TÁRGYALÁSOK ALAP ELVE AZ EGYENLŐSÉG ÉS EGYENLŐ BIZTONSÁG A béke fenntartásának legfőbb tényezője A KECSKEMÉTI BAROMFIFELDOLGOZÓ Jól szolgálta a népgazdaság exportérdekeit (Folytatás az 1. oldalról.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom