Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-14 / 293. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. december 14. T ároló-bukfencek VEZETŐK AZONOS FORDULAT ÁMON ÉVEK ÖT A HALLOM: az is baj, ha keveset termel a mező- gazdaság, és az is, ha sokat. Különösen értik ezt a zöldségfélék, valamint a gyümölcsök és a szőlő termelésére, sőt állatokra — vagyis húsra —, illetve állati termékekre egyaránt. Egy ideig értetlenül csodálkoztam a fenti mondat második felén. Ugyan miért lenne már baj, ha a tervezett. vagy e feletti mennyiség terem? Mi gondot okozhat egy jól sikerült — időjárásban is kedvező — esztendő bősége? Miért kedvezőtlen az. hogy ezzel nagyobb lesz az exportárualap? Kérdéseimre mindig megkapjam a választ: „azt fel kell vásárolni es feldolgozni, valamint el is kell adni." Erre aztán megadtam magam, mondván, ezekben a feladatokban nem állított ki egyetlen szervezet sem maga- iV>l kiváló bizonyítványt. MA AZONBAN nem ez a véleményem. A dolog nyitja nem a felvásárló—feldolgozó—eladó láncolatban keresendő, legalább is nem úgy. ahogyan eddig tálallak. A gondok okozójának a tárolóhiányt tartom. Mert mi is az általános (és elvárt) gyakorlat? Az exportra való kerüljön azonnal kamionba, vasúti kocsikba, és vigvázzba vágva magát, vegye is át a vevő. az importőr. Mégpedig az egészet. Rázúdítva. Hogy mit csinál, bír-e vele. nem érdekes, csak egy a fontos, rögtön fizessen, lehetőleg sokat. No hát ennek a „világnak" rege. Az idén bebizonyosodott a szilva-, a körte-, az almaterméssel. Nem először ám egy évtized óta! De csak most érezték meg igazán a termelők az említett gondolkodás kárát, és remélhetőleg azt is. hogy ez tarthatatlan helyzet, a lehető leggvorsabban cselekedni kell Megláthatta mindenki, hogy az összes terméket azonnal eladni nem lehet. S különösen jó pénzért nem! Áron alul ... még talán, de akkor tényleg minek termelni?, kiszórni az ablakon a verejtékkel szerzett forintjainkat? Nem. nem. Termelni kell sokat es iát — a piac minőségigénye szerint. Ehhez azonban szükséges létrehozni azokat a feltételeket, amelyek képessé teszik a termelőt és a nemzetgazdaságot a körülmé- nyekhez való alkalmazkodásra. Erre két lehetőség van. Egyik amikor a többlettermést a szokásostól eltérően dolgozzák fel. Például almából, burgonyából alkoholt gyártanak. Ezt nevezik pufferkapaei (ásnak. olyannak, amit végszükség esetén működtetnek. A másik a tároló. EZ UTÓBBIRÓL ma már nap mint nap beszélnek, mondják, hogy nincs elég. és a sóhajtozá- son túl semmi sem dereng. Várakozás a csodára, hogy majd az állam pénztárcájából jut erre is. De abból nem futja mindenre. Gabonatárolók épülnek a megyében jelentős állami segítséggel, rövidesen elkészül a bajai hűtőhöz rekonstrukciója is. de újabbakra az elkövetkezendő fi—T éyben nemigen számíthatunk. Csaknem másfél évtizede van szó arról, hogy Kecskemét környéken hűtöházra lenne szükség. Állami pénzből most ez sem megy. Pedig nagyon kellene. Bele lehet törődni ebbe a helyzetbe? Ügy gondolom. nem. Ugyanis a termelők és az ország sem viseli el megrázkódtatások nélkül, ha nem válik értékké (pénzzé), a nemzeti jövedelem részévé, ami megterem. A viharos jelenségekkel teli világpiaci helyzetben, amikor a fizetőképes piacokért kiélezett harc folyik, nem engedhető meg. hogy jó minőségű termékeink semmivé váljanak tárolók híján. Mint ahogyan az sem. hogy a termelés költségénél alacsonyabban adjuk el áruinkat. Ki kell várni az alkalmas időpontot, addig át kell „vészeltetDi” az árut. Almánál tárolással a szállítási nehézségek áthidalhatók. Nem beszélve arról. hogy tavasszal a jelenleginek három-négyszereséért eladható. Ez a helyzet a borral is. Olcsón etprédáljuk egy részét csupán azért, mert kicsi a tároló- kapacitás. szürettől szüretig elég. A nagy borexportőr országok két-'három év termését tudják tárolni. Képesek megvárni azt az időt. amikor legjobb a borpiac. OLYANNYIRA kicsi hazánkban a tárolótér, hogy amikor felugrik egy-egy termék ára. nincs mit eladni. S ha ekkor termelésfejlesztéshez kezdünk, mire elegendő árunk lesz. ismét csak „bagót" kapunk érte. Példa erre a cukor, még akkor is ha ez tőzsdecikk, a tőzsdei manipuláció egyik fontos eszköze. Nem beszélve a politikai háttérről . . . Most a világpiacon hihetetlenül olcsó a cukor, jócskán alatta van a termelés költségének. Hogy mennyire nincs hazánkban elegendő hűtőtároló, az abból is kitűnik, hogy sok ezer dollárt fizetünk évente más országoknak a bértárolásért. Húsféléket, egyebeket vagyunk kénytelenek ilyen „sorsra” kárhoztatni. Tároló nélkül tehát nem megy .. . Bács-Kiskunban sem. Építeni kell Kecskemét környékén. vagy a megye közepén, olyan helyre, ahová több mezőgazdasági üzem tud rövidebb, jó úton szállítani. S mivel más megoldás nincs: társulással, a gazdaságok anyagi összefogásával. 'Mert. ha most. a huszonnegyedik óra lejárta előtt erre nem áldoznak az üzemek, akkor végképp későn lesz. Hasonló összefogásra szép példák vannak már a megyében. s hiszem, hogy a folytatás sem késik. Végül pedig még két bukfenc, a tárolók ürügyén. Mert van itt gond s legalább kettőről érdemes szólni. Lutri a tárolás. Ennek nagy a bizonytalansága. Ugyanis annyival növekszik a termék ára. amennyi a tárolás költsége. Ha tehát tárolunk, es ezzel a termékünk ára úgv megemelkedik, hogy több les/., mint a világpiaci ár. akkor megint semmire sem jutunk. Ráfizetünk. Éppen ezért alapos elemzés szükséges annak eldöntésére, hogy mit érdemes ..bespájzolni", s mikor a legjobb, ha piacra dobjuk. Érvényesítve a hatékonysági gondolkodást: a költség és eredmény állandó vizsgálatát. az optimum meghatározását. A MÁSIK BUKTATÓ a szabályozórendszerben van. Ezt úgy hívják: forgóeszköz-finanszírozás (hitelezés). Amíg a termékből nem lesz áru, tehát tárolókban pihen, a forgóeszközök közé sorolandó. Erre előleget vehet fel a termelő, illetve tartalékolhat. Ha bizonyos mennyiségnél többet és sokáig tárol, akkor büntetésből a bank megvonja a hitelt. és a gazdaságnak a fejlesztési alapjából kell erre pénzt átcsoportosítania. Félreértés ne essék: alapjában véve jó ez a szabályozás, mert arra kényszeríti az üzemeket, hogy olyan árut termeljenek, amit gyorsan el lehet adni. A piacgazdaságnak kitett vállalat érzékenységét fokozza és meggátolja a raktárra termelést. Azonban merev alkalmazása kedvezőtlen. A piaci mozgásokhoz való igazodást gátolja. Nehezíti a manöverezőképességet. zavarja a nemzetközi kereskedelmi ármunkát. HA MAR TAROLUNK — s fogunk tárolni, mert nem lehet, hogy ne épüljenek tárolók —. akkor az ebben rejlő lehetőség jó kihasználása elengedhetetlen. Hogy ez így lehessen, ahhoz e szabályozás módosítása is szükséges. Csabai István Vezetni a célok megjelölése, kollektív bölcsesség, a vita szintézise, az emberekbe vetett hit nélkül lehetetlen. A vezetés egyben dupla felelősség is. A dolgozók munkával való ellátása, a bér, a nyereség, a mérleg egyik serpenyőjét, míg a tervezés, szerződés, a nyersanyag, az értékesítés a másik serpenyőjét nyomja, s hogy az egyensúly, az összhang meglegyen. az irányítók gondja. A mai gazdasági körülmények roppant figyelmet, előrelátást, gyors döntést, a piachoz való alkalmazkodást követelnek meg a vezetőktől. Gazdasági egységet — gyárat, üzemet, termelőszövetkezetet — ezek hiányában aligha lehet biztonságosan kormányozni. A lajosmi- zsei Vízgépészeti Vállalatnál a felsorolt adottságok, feltételek már korábban megteremtődtek, jó összhang alakult ki a gazdasági, a párt- és a tömegszervezetek vezetői között. Szórád László • Biros Mihály • Kincs Zoltán A közös munka öröme — Annak ellenére, hogy a vállalat központja két különböző helyen, Lajosmizsén és Budaörsön, a négy gyáregység Kunhegyesen, Gyulán. Lajosmizsén és Budaörsön van. tevékenységünk jónak mondható — mondta mintegy bevezetőként Kincs Zoltán főmérnök, igazgatóhelyettes. — Az éves teljes árbevétel 815—820 millió forint lesz. amelyből 70 millió a nyereség. Ez megközelíti a tervezettet. Az export az elmúlt évhez képest 5 százalékkal nőtt, össztermelésünk 35 százaléka jut el fele-fele arányban a szocialista, illetve a tőkés országokba. Ezzel csupán érzékeltetni akarom, hogy menynyire fontos, különösen nekünk az együttműködés, amelyet én kimondottan jónak tartok. Miután a párt-, a tümegszervezeték vezetői gazdasági funkciót is betöltenek. egy-egy vezetői megbeszélésen a gyár gazdasági vezérkara tanácskozik. önhatalmú döntést senki sem hoz. a gazda-, sági stratégiát közösen dolgozzuk ki. amelyet sajnos a piaci változások miatt menet közben módosítani kell. —Azzal folytatnám — kapcsoKétszáznégy új szabvány Vasárnap Siófokon megállapodás aláírásával befejeződött a KGST Szabványügyi Együttműködési Állandó Bizottság 52. ülése. amelyen a tagországok delegációja vett részt. Jelen volt Jugoszlávia képviselője, valamint meghívottként Olle Sturen, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISOy főtitkára Is. A négynapos tanácskozáson — amelynek hazánk másodszor adott otthont — megvitattak számos dokumentumot, többek között a KGST Szabványügyi Intézet 1983—84. évi munkatervét. A szocialista országok munka- megosztása. kereskedelmi kapcsolatainak további fejlődése szempontjából az Állandó Bizottság mostani. 52. ülésén jóváhagyott kettöszáznégy új KGST- sziibványból harmincat magyar szakemberek dolgoztak ki. Ezek közül különösen jelentősek például a gépkocsifényszórók egységes műszaki követelményei, amelyek növelik a közlekedés biztonságát mind hazánkban, mind a többi tagországban. A különböző konzervek vizsgálati előírásainak egységesítése elősegíti konzerviparunk szocialista exportját, s ugyancsak az exportot segíti az autóbuszok berendezéseire vonatkozó műszaki követelmények rögzítése valamint az orvosi készülékek műszaki előírásainak egységesítése. (MTI) Forintban nehezen mérhető A megyei állategészségügyi állomás adatai szerint ez év hat hónapjában a mezőgazdasági nagyüzemekben minden tizedik borjú kiesett a tenyésztésből, elhullás, kényszervágás vagy vetélés miatt. Tudjuk, hogy ezt a számot jelentősen lehetne csökkenteni. hiszen a gazdaságok között nagy a szóródás. Számos helyen jóval kisebb a kiesés. másutt meg nagyobb. Vonatkozik ez nemcsak a szarvasmarha-, hanem valamennyi állattenyésztési ágazatra. Hozzátesszük, hogy az előbb említett szám az országos átlagnál Valamivel jobb. mégis magas. Az állattenyésztés népgazdasági és üzemi célja a belföldi, valamint az exportigények jövedelmező kielégítése, más szóval a zavartalan lakossági ellátás megteremtése úgy. hogy az üzemekben érvényesüljön a gazdasági érdekeltség. Ez utóbbi egyik felietek’ az állategészségügy szabályainak betartása, mely főként megelőző gyógyítással visszafogja az elhullást, többoldalúan elősegíti a tenyésztés gazdaságosságát. A veszteség forrásai egyrészt tartási, elhelyezési és technológiai hiányosságokból adódnak, másrészt a takarmányozás hibáiból. Szükséges tehát, hogy az üzemekben ( kialakuljon a növény- termesztés és az állattenyésztés! közötti érdekeltségi rendszer, amely a\ minőség javítását segíti elő. Ezen túlmenően fontosak az állandó laboratóriumi vizsgalatok. Sajnos, a megyében a gazdaságok egy része nem veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A megyei állategészségügyi állomás központi laboratóriuma is végez mikrobiológiai vizsgálatokat és bizony minden második ‘mintánál észrevételezi. hogy magas a szabvány feletti mérgező anyagok aránya. Az elhullások csökkentése, az állategészségügyi szabályok betartása mezőgazdasági nagyüzelódott a beszélgetésbe Biros Mihály szb-titkár —, hogy a vállalat sok helyen települt de egy és oszthatatlan. A központ, a gyáregységek információáramlása gyors és kölcsönös, én már korábban is úgy fogalmaztam, egy húron pendülünk. — Az együttműködéshez mi sohasem keresünk formákat, fórumokat — fűzte tovább a gondolatot Szórdd László, a pártvezetőség titkára. — Mire gondolok? Informálódunk, megoldásokat találunk egy-egy személyes találkozáskor. Vagy éppen akkor, amikor erre feltétlenül szükség van. Sokszor vitatkozunk is. keményen. elvtársiasan. barátiam Évek óta téma a minőség. Ez alatt sok mindent értek, a termékek megjelenését, a munkafegyelmet. a vállalat jó hírnevét. Erös- ködtünk, legyen központi meo. A döntés végül is megszületett, rövidesen létrehozzuk. — Vita nélkül nincs előrehaladás — vette út a szót a főmérnök. — A béremelésnél érvek és ellenérvek csapnak össze, éppen úgy. mint a célok meghatározásánál. A csökkenő fejlesztés mellett azonos létszámmal növelni kell a tőkés exportot, sőt prognózist kell készítenünk évekre előre. Ezek mindig kemény csaták. s a pálmát az okos. a megfontolt érvek nyerik el. — A kollektív szerződés módosítása is vita hevében formálódik — szólt ismét az szb-titkár. — Legutóbb a törzsgárdatagok jutalmazása volt napirenden. Ügy véltük, nem fizetünk „hely- pénzt". tenni kell élte valamit. Mi. vezetők érveltünk, de nem egyeztünk. A bizalmitestületi ülés elé került, s ők helyesen a jó munka és az eltöltött idő mellett döntöttek. — Amin kevésbé húzakodunk — mondta mosolyogva a párt- vezetőség titkára — ez a vállalatnál a megújulás folyamata. Az. innováció szállóigévé vált. Létkérdés a nyugati export, a minőség, a programozottság, az előkészítés. a kereskedelmi ajánlati idő lerövidítése. Taggyűlési, vezetö- ségülési és koordinációs értekezletek témája volt mindez, sőt. a kieső munkaidő felülvizsgálata, a tartalékok feltárása is. — Ügy vélem — szólt közbe a főmérnök — a legolcsóbb beruházás a szervezés. Mi három éve ezt csináljuk. Fel kell gyorsítani a tevékenységet, ihogy megfeleljünk a követelményeknek. Megszüntettük a párhuzamosságokat. átcsoportosítottunk, s kiderült, a vállalati létszám elég volt a növekvő termeléshez. Igaz, e szervezési intézkedéseket a műhelyekbe^ kezdtük, így haladtunk tovább, s évenként felülvizsgáljuk ennek létjogosultságát. — Mindezek, a célok elérése, a vállalat elismerése, tekintélye, külföldi kapcsolataink sz.ihirdu- lása — érvelt a pártvezetőség titkára — elérhetetlen lenne jó emberi, elvtársi kapcsolatok nélkül. A vállalat vezetői másfél évtizede dolgoznak együtt, az már természetes, hogy nemcsak munkakapcsolat, hanem barátság is kialakult közöttünk. Ismerjük egymás gondjait, örömeit, erényeit és hibáit is. Nem állítok valótlant ha azt mondom, félszavakból megértjük egymást. — Rangot jelent itt dolgozni — szögezte le Szóród László. — Az emberek tudják. melyik munka hová készül. A külföldi szereléseknél úgy dolgoznak a szakmunkások, s ezt maguk is mondják, a gyár színeit képviselik. Kitüntetéseket, dicséreteket, hírnevet szereztek önmaguknak és a vállalatnak . . . Gémes Gábor w NEM SZŰNIK MEG, CSAKÄTAtAKUL A GELKA-kirendeltség • •• rr • jovoje meink egyik olyan tartaléka, amelyről gyakran megfeledkeznek a szakemberek. Néha készítenek számításokat, hogy milyen hatalmas károk keletkeznek abból. hogy kisebb a szaporulat, kevesebb a súlygyarapodás, a tej, a tojás, a gyapjú és így tovább. Ezek azonban csak kalkulált értékek. Az. igazság az, hogy nehezen becsülhető az a kár. amely a tartási és a takarmányozási hibákból származik. örvendetes, hogy egyre több üzemben alkalmaznak állategészségügyi szakembereket. állatorvosokat. Ez önmagában nem oldja meg a gondokat. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek ellenőrzésén sok múlik. Az. állattenyésztésben jelentkező veszteségeket a szakemberek szerint legalább hetven százalékkal lehetne csökkenteni, ez pedig csak a megyében több százmillió forintot jelentene a népgazdaságnak. K. S. Huszonkét évvel ezelőtt jöttek létre az első GELKA- szervizek Bács-Kiskun megyében Kecskeméten hat. Baján üt szerelő látott munkához. A tévék, rádiók és egyéb híradástechnikai berendezések. valamint a különböző háztartási kisgépek elterjedése szükségszerűen magával hozta a javítóhálózat bővülését. Napjainkban már 272-en végzik a szakmába vágó tevékenységet, a megye minden városában — Kiskőröst kivéve — jól felszerelt szervizekben folyik a munka. A tiszakécskei és solti nagyközségi szervizen kívül a megye községeiben 43 felvevőhelyen adhatják át az ügyfelek javításra a különböző készülékeket, berendezéseket. A munkához 8 vállalati gépkocsi áll rendelkezésre, 100 szerelő pedig szerződés szerint saját gépkocsival keresi fel az ügyfeleket. Tevékenységük fejlődésére az is jellemző, hogy a tavalvi 45 millió után az idén már várhatóan 52 millió fo- cifU értékű munkát végeznek magánosoknak és közületeknek. A kirendeltség életében január 1-én fordulat következik be. erről kértünk tájékoztatót Mészáros Ferenc kirendeltségvezetőtől. — Minden híresztelés ellenére a GELKA nem szűnik meg — mondta Mészáros Ferenc — csak átalakul. A fővárosi központ, mint háttérintézmény megmarad, továbbra is feladata lesz az alkatrészellátás biztosítása. valamint a különböző alkatrészek felújítása. Ök végzik, szervezik az oktatást, a számítógépes adatfeldolgozást Budapesten, valamint az ország öt nagyvárosában 10 saját szervizt is üzemeltetnek. Kecskeméttel sem szakad még a kapcsolat, átveszik tőlünk a Be- zerédi utcai. 40 embert foglalkoztató tekercselőüzemet, valamint a központ ián tenna-szerelőket. — A kirendeltség életében mi a változás lényege? — Január 1-től Kecskeméti Elektromos Karbantartó Vállalat néven dolgozunk tovább. A megyeszékhelyen négy szervizben • A jól felszerelt központi szervizben Fekete Attila műszerész, akinek már több újítását hasznosítják, egy tévét javít. szám lu százalékos csökkentését is. Január l-lől a mi vállalatunk végzi a bajai kollektíva számviteli. adminisztrációs feladatait bérmunkában és ez is létszámmegtakarítást jelent. A nagyobb önállóság gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé, és az érdekeltségünk is növekszik. — Hogyan sikerült az ..utolsó’’ GELKA-év? — A kisebb-nagyobb nehézségek ellenére tervünket túlteljesítjük. úgy érzem, az ügyfelek elo- gedettsége mellett. Az idén két új szolgáltatást vezettünk be. A DÉGÁZ-tól átvettük a PB-gázko- szülékek szerelését és javítását. Kiskunfélegyházán bevezettük a komplex szolgáltatási rendszeri, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt érdemes lesz más városokban is elterjeszteni. Ez a szolgáltatásunk igen kedvező a megrendelők részére, mert a különböző készülékek — hőtárolós kályha. villanybojler stb. — üzembe helyezésével kapcsolatos minden villany- és vízvezeték- szerelői munkát magunk végzünk. Reméljük — mondta befejezésül Mészáros Ferenc —. jövő ilyenkor arról számolhatok be. hogy a kisvállalat beváltotta a hozzá fűzött reményeket. 14fi-an végzik majd a szolgáltató tevékenységet, s hozzánk tartozik majd a kiskunfélegyházi két szerviz 31. valamint a kiskunhalasi két műhely 18 dolgozója. A Tiszakécskén. Kunszentmlklóson. Kiskunmajsán. valamint Solt- vadkerten dolgozó szakembereink tevékenysége is a vállalatunk felügyelete. támogatása mellett folyik majd. Ezenkívül 15 felvevőhelyen vesszük át a javítanivalót. Baján hasonló kisvállalat alakul. ott 58-an végzik majd a munkát. Hozzájuk tartozik a helybeli két szervizen kívül a kalocsai és a solti. valamint az idén megnyíló bácsalmási műhely is. A bajai vállalatnak 2fi be- gyüjtőhelyen lehet átadni a különböző készülékeket javításra. Az új vállalati rendszer lehetővé teszi az adminisztratív létO. L.
