Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-14 / 293. szám

1982. december 14. • PETŐFI NÉPE • 5 BEHOZHATATLAN HÁTRÁNY LETT VOLNA... Magnóval - oroszul Szeptembertől oroszul tanulnak az általános iskolák negyedik osz­tályosai. Azt ma már senkinek sem kell bizonygatni, mennyi elő­nye származik valakinek abból, hogy ismer egy idegen nyelvet. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a nyelvtanulást célszerűbb minél fiatalabb korban elkezdeni, hiszen a hangképző szervek ekkor még képlékenyek, jobban „ráállnák" az idegen hangokra. Megszületett a határozat az orosz negyedik osztályba történő bevezetéséről, ám ezzel egyidőben felmerült egy aggasztó kérdés is: mi lesz a ta­nyai, osztatlan iskolák tanulóival'.’ Nem szűntek meg a tanyai iskolák! Nem kis büszkeséggel mond­hatjuk. hogy a problémái itt. Ilacs-Kiskun megyében oldották meg. s ennek a munkának gyü­mölcséi ma az egész országban élvezik. Erről beszélgettünk Seib Györgyné megyei általános isko­lai orósz .szakfelügyelővel, az al­kotóval és ár. Schvób Péterrel, a Pedagógus Továbbképző Intézet igazgatójával, akit joggal nevez­hetünk a program menedzseré­nek. — El akartuk kerülni azt, hogy még eg.vszer előforduljon olyan helyzet, mint az orosz nyelvtaní­tás bevezetésekor — kezdi a be­szélgetést Selb Györgyné. — Ak­koriban nem volt elég orosz sza­kos tanár, a tanyákról olyan gye­rekek kerültek a városi iskolák­ba. akik nem tanulták a nyelvel. Nem vált be az a jóslat, hogy a tunyák elnéptelenednek, sőt egy­re több fiatal költözik „ki" isko­láskorú gyerekeivel együtt. Ar­ra mar korábban is rájöttek, hogy a tanyai iskolák megszün­tetésével az ott élőket a kultúra utolsó bástyájától fosztják meg, nein beszélve arról, hogy a ta­nyai iskolákból a Városiba kerü­lő diák lehet, hogy negyvenegye­dik lesz az osztályban. Nagy lét­számú csoportban idegen nyelvet tanítani, tudjuk, jóformán lehe­tetlen. A tanyai iskolások — kár szépíteni — egyébként is hát­rányban vannak városi társaik­kal szemben, ha pedig oroszt sem tudnának tanulni, ez a hátrány még behozhatatlanabb lenne. — Hol kezdődtek a kísérletek? — Osztatlan iskolákban, olyan pedagógusokkal, akik egy szót sem értenek oroszul, vagy leg- leljebb a gimnáziumban tanulták a nyelvet — emlékezik vissza dr. Schvób Péter. — Tehát nem az volt a fontos, hogy mindenképp győzelemre vigyük az ügyet: egv válogatott gárdával még szebb eredmények születhettek volna. Egyébként, az idősebb nevelők, pusztán pedagógiai kultúrájukkal kihozták az anyagból, amit lehe­teti. Először két évig csak Báes- Ki.•■kunban próbálkoztunk, ké­sőbb. amikor igazolódott, hogy az anyag beválik, még két megyére kiterjesztettük a kísérletet. Anyanyelvi beszédtempóban — Mi szükség arra, hogy a gyerekek már negyedikben el­kezdjenek oroszul tanulni? — Az új orosz-tanterv =— ebbe a negyedik osztályos tudnivalók is beletartoznak — legfőbb célja az. hogy kommunikációra alkal­mas nyelvet sajátítsanak el a gyerekek, magyarul: merjenek és tudjanak is megszólalni oroszul — folytatja Selb Györgyné. — Persze a korábbié is ez volt. csakhogy az akkori könyvek nem ezt a célt szolgálták, hiányzott a hétköznapi beszéd, kimaradtak a mindennapi fordulatok. Sajnos, a gyerekek egy pohár vizet sem tudlak kérni! Most a negyedik osztályban ..csupán" az a felada­tunk. hogy megkedvel tessük a nyelvet. — Hogy lehetne összefoglalni a magnós orosz-program lényegét? — Az elkészült féléves hang­anyag harminckét 15—17 perces egységből áll. igv egv órán kéf­T szer-"is lel lehet' dolgozni. A ta- - niikr'Jrá rögtön mw éledét!' beszéd­Oroszára a jakabszállási iskolában. tempóhoz szoknak, mivel a „mű­sorban" orosz anyanyelvű felnőt­tek és gyerekek szerepelnek, ez az oka unnak, hogy a kísérletben részt vevő tanulóknak feltűnően tiszta a kiejtésük. “Vannak persze olyanok is, akiknek „rossz a fü­lük". mást hallanak, mint amit mondanak, vagy egyszerűen csak elhullják a szöveget. Ez külön­ben az élőbeszédnél is előfordul­hat. Ilyenkor fontos a tanár je­lenléte: észreveszi a hibát és is­mételtet. Magyar nyelvű tanító néni mondja a szalagon a nyelv­tan szabályait, az orosz magyará­zathoz még túl kicsik a negyedi­kesek. Ez a négyszáznyolcvan percnyi hangfelvétel tulajdonkép­pen az osztott iskoláknak készült anyag sűrítménye. A gyerekek remekül megtanulják a magyar­tól idegen intonációt, a maguk természtességével mondják a szö­vegel. Az ehhez tartozó munka­füzetben játékos, rejtvénves fel­adványok vannak, amelyek éb­ren tart ják a figyelmet, az érdek­lődést. Erre szolgálnak az órák közti zenei betétek is. — Ügy tudom, a magnetofon Írni is megtanítja a gyerekeket. — tuen, a diákok a munkafü­zetben tanulmányozzák az ele­menként lerajzolt betűket köz­ben a magnóiról hallgatták az írásra vonatkozó instrukcióikat. Mi szükség a pedagógusra? — Pítlolhalja-e a magnó a pe­dagógust? — önmagában nem. Szükség van a tanár biztatására, ötletei­re. értékelésére és dicséretére: úgy is mondhatnánk, a tanár töl­ti meg élettel a holt anyagot. A különbség az. hogy itt nem a ta­nár. hanem a magnó az informá­cióforrás. A pedagógus jelenléte az órán elengedhetetlen, hiszen szervezi, ütemezi az egész okta­tási folyamatot. ' — Azt hallottam, ilyen rövid idő alatt még nem készült tan­eszköz az országban. — Ez így igaz — mondja nem titkolt büszkeséggel dr. Schvób Péter. — Az idén májusban ha­tározták el. hogy szükség van a programra, júniusban megkaptuk a pénzt, augusztus :i-ra pedig el­készültek a kazetták hatszáz pél­dányban itt Kecskeméten, a Pe­dagógus Továbbképző Intézetben. A feladatlapokkal volt némi gond. de azokat is kinyomtatták a veszprémi nyomdában október elejére. Ez az első félév anyaga volt. négy kazetta és egy munka­füzet. A kisiskoláknak ez a kö­telezően előírt tananyag. Pilla­natnyilag csak ott kapnak belőle, ahol összevont, negyedik osztály dolgozik. Annak ellenére, hog.v a prog­ramot a mai napig sokan kétke- déssel fogadják, rengetegen ér­deklődnek iránta, mivel napkö­zis foglalkozásokon, korrepetálá­sokon. felzárkóztató órákon vagy éppen otthoni tanuláshoz is re­mekül használható. Jó lenne, ha a TANÉRT vagy a Tankönyv­kiadó országosan forgalmazná az anyagot, ha az üzletekben bárki hozzájuthatna. Hiszen a nyelvtu­dás: társadalmi érdek, azaz — közügy. Kormos Emese SZÉPEN MAGYARUL — — SZÉPEN EMBERÜL Szűkszavú betűk Egv ismerősömtől hallottam a kővetkező történetet. Munkahe­lyén néhány éve sürgősen kel­lett elintézniük egy ügyet, főnö­kük és vezetöhelvettesük távollé- tó«ben. Gépírójuk őt kérte meg a hivatalos irat aláírására, mivel az irodában éppen ő tartózkodott. Habozva, de az ügy fontosságára gondolva, megtette. A vezető szó mellé azonban odaírta: h — ért­vén: (a vezető) helyett. Munka- társai — miután értesültek a do­logról — elkezdték ugratni: ve­zető állásra törekszik, karrieris­ta. Rosszul esett neki. hiszen so­hasem álmodozott vezető beosz­tásról. „Ilyen gondot okozhat egv kis betű? " — fejezte be feleletre nem váró. de kissé feszült kér­déssel a történetet. Ilyen gondot okozhat egv kis betű. ha nem a neki szánt sze­repet tölti be. Vagyis: az illető panasza jóllehet jogos de a fej­lemények alakulásában ö sem vétlen. Miért? Lapozzuk föl a h betűnél a Rövidítések könyvét! Ezt látjuk: „h hektó: h hóra — óra: h. helyettesié)". Eszerint közkeletű rövidítésként a ponttal együtt írt h utal a helyettesre. A pont nélküli h viszont az átlagos müveltségűek körében nem a helyett névutót helyettesíti. (Né­mely munkahelyen persze ilyen összefüggésben is használják egy­ségesen.) Efféle rövidítésben hasonlósá­gokkal. sőt egybeesésekkel mind­nyájan találkozhattunk már. Például a c. egyszer a című, másszor a címzetes szó helyén áll; az I. hol a lap, hol pedig a lásd szót jelöli. A már említett könyv szerint pedig egészen tá­voli fogalmak is kerülhetnek egymás mellé azonos rövidítésük révén: vh, azaz világháború vagy városi házak; megh., vagyis meghatalmazott, illetőleg meg­halt. Önmagukban nézve nyilván szűkszavúak ezek a különféle szókat egyféleképpen rövidítő betűk, mert nem mondják meg. melyik jelentésük kerül elő az adott pillanatban. Legtöbbször azonban a szövegösszefüggés, a nyelvi közeg kiemeli a. megfelelő jelentéstartalmat. Visszatérve a bevezető törté­netre : mit kellett volna tennie hát ismerősünknek? A hivatali nyelvhasználatban elsősorban a terjengős, terpeszkedő kifejezé­seket szoktuk kifogásolni. Ügyel­jünk azonban a fordítottjára, a túlzott tömörítés veszélyére is. Az a többlet fáradság, amelyet alkalmanként a lerövidíteni szánt kifejezés teljes kiírása igényel, megtérül a közlésfolvamatban. Mert nem okoz félreértést, sér­tődést. áskálódást. megbántást, azaz nyelvhasználati, egyúttal magatartásbeli zavart az emberi kapcsolatokban. Másfelől persze nemcsak arra illik figyelnünk, hogy ki mit mond. ír. hogyan foglal állást, hanem arra is. hogy miként cse­lekszik. Ugyanis, ha valaki más helyett megtesz valamit, mert szükség van rá. attól nem lesz a helyettese. Csak helyettesíti. Molnár Zoltán Miklós IRI-pályázat Az Express Ifjúsági Rendező Iroda kiemelt feladatának tekinti a gyermekeknek szóló irodalmi, zenés, játékos előadások ajánlá­sát. forgalmazását. Az 1R1 pályá­zati felhívással rendszeresen al­kalmat ad a szakembereknek, hogy a gyermekeknek szóló pro­dukciókhoz tanácsokat adhassa­nak. Pályázhatnak hivatásos és amatőr művészek, műfaji megkö­töttség nélkül: A jelentkezéseket és a műsorok rövid tartalmi, technikai leírását 198.'}. január 25-ig az Ifjúsági Rendező Iroda címére (1431 Bp„ Pf.: 170.. Har­minckettesek tere 2.) kérik. Jövő év februárjában rendezik meg a bemutató előadásokat, amelyről időben értesítik a résztvevőket. A zsűri által kiválónak minősített „műveket" az Ifjúsági Rendező Iroda ajánlani és forgalmazni fogja. TUDÓSÍTÁSOK SZŰKEBB HAZÁNKBÓL IANEíKOPOLSKI Hr i*m nitim nudliéi* IM.VM Ihlnpid» l'M »s'r» Lengyel újság írja OtOÍ WWKOrOtStO Na piaskach rosng winogrona Korespondencja i W$gier Sajtóvisszhangban is kamatoznak azok a kapcsolatok, amelyeket különböző országok szerkesztőségei ápolnak egy­mással. Legutóbb .Janusz Békást, a Glos Wielkopolski című lengyel megyei napilap információs rovatvezető-helyettesét látta vendégül a Petőfi Népe. Testvérszerkesztőségünk képvi­selője több cikkben számolt be hazatérve a poznani vajdasági pártbizottság újságjában mind­arról, amit Bács-Kiskun megyé­ben tapasztalt. „Partner vétójog­gal": ezt a címet viseli három részből álló írása. Kollégánk a magyar szakszervezeti mozgalom eredményeiről tájékoztatja olva­sóit. A MEZŐGÉP kiskőrösi gyá­mban egyebek között az érdek- védelmi jogokról győződött meg. és hangsúlyozza a bizalmiak munkájúnak fontosságát. A Ka­locsai Fűszerpaprika- és Kon­zervipari Vállalatnál azt vette észre, hogy a pártszervek „nem nyomással", hanem eszmei-poli­tikai meggyőzéssel törekednek ér­vényesíteni vezető szerepüket. Vé­gezetül az SZMT-nél tett látoga- lás egyik tanulságaként fogalmaz­ta meg: a magyar szakszervezetek a párttal közösen igyekszenek megoldani az adódó problémákat annak bizonygalása helyett, hogy ki a fontosabb. Külön riportok szólnak a ho­moki szőlőtermesztésről. Ez a kul­túra „azt jelenti Báts-Klskun- nak. mint a poznani vajdaságnak a burgonya. Segítenek hát a ház­táji és kisegítő gazdaságoknak szaporítóanyaggal. növényvédő szerekkel. szaktanácsadással". Janusz Békás azt is észrevette, hogy földet nemcsak a mező­gazdasági foglalkozásúak művel­nek. Ügy találja, hogy azért sincs hiány terményekből és azért több a személygépkocsi, mert a háztáji jó kiegészítő jövedelem- forrásnak bizonyult. Vendégünk arról is tudósított, hogy az egyik otthoni mezőgazda­sági kombinál néhány képviselő­jével Bugacon találkozott, film­re vették a „eirkuszművészelnek beillő lovasbemulutó" érdekesebb részleteit és a csárdaépületet. A látottakat hasznosítani szeretnek majd a Lengyelországba irányu­ló turizmus érdekében. EXPORT - SZÁZ ORSZÁGBA Belorusz Szocialista Szovjet Köztársaság A Szovjetunió nyugati részén. 207.6 ezer négyzetkilométeren té­riül el az az ősi szláv föld. amelyet Belorussziának. Fehér-Oroszor- szágnak neveznek. A történészek körében mind a mai napig meg­oszlanak a vélemények, honnan «származik a terület neve. amely­nek körvonalai a térképen a szív­re emlékeztetnek. Egyesek a be­loruszok hajszínével, vagy lenből szőtt öltözékük ősi. eredeti fehér­ségével magyarázzák az elneve­zést. De talán közelebb jár az igazsághoz az. aki kapcsolatot lát a „fehér" jelző és a független, szabad Oroszország fogalma kö­zött. A XIV. században igv ne­vezhették N.vugat-Oroszországnak azt a részét, amely független volt a litván hercegek hatalmától, akik meghódították a szomszédos területeket: fekete, azaz leigázott Oroszországot. A 9.7 millió lakosú Belorussziá­nak ma fejlett az ipaya és a me­zőgazdasága. A gépgyártásáról, vegyiparáról, élelmiszeriparáról hires köztársaságban a most fo­lyó tizenegyedik ötéves tervben tovább fejlesztik az építőanyag- gyártást, a fémfeldolgozást, vala­mint a textilipart. Nö a rádió- es tv-készülékek. gépkocsik és var­rógépek gyártása is. A belorusz Zsogyino városban készülnek azok az óriás tehergépkocsik, amelyek a külszíni fejtések és a nagyszabású talajmunkák szál­lítási igényéit elégítik ki. A gyár több mint 20 évvel ezelőtt kezd­te meg a termelést, de akkor még csak 25 tonnás billenő te­herautókat gyártottak. A futósza­lagról azóta legördült a 65 torá nás Belaz—5488. majd a 120 ton­nás tehergépkocsi. A gyár termé­kei a lipcsei és plovdivi vásáron aranyérmet nyertek. Találkozha­tunk velük Bulgária. Magyaror­szág. Mongólia építkezésein és a fejlődő országokban. Rendkívül szélsőséges éghajlati viszonyok között is megbízhatóan működ­nek. Belorusszia fővárosa, Minszk. öt éve ünnepelte fennállásának (ton. évfordulóját. Sok évszázados történelme során többször építet­te újjá romjaiból a belorusz nép. A háborúban a lakóházak és középületek 80 százaléka meg­semmisült. a város központi ré­sze teljesen romokban hevert. A város újjáépítése 1944 júliusá­ban kezdődött meg. A köztársa­ság kormánya nemcsak a város helyreállításának feladatát tűzte ki. hanem új Városfejlesztési alapokra is helyezte az újjáépí­tést. így megszüntették a régeb­bi varostervezési és beépítési hiányosságokat. Minszk modern nagyvárossá fejlődött. A város szíve a Lenin sugárút, amelynek tervezőit, több kivaló építészt a • A hitleri fasiszták katyini tő. megmészárlása annak idején aa egész haladó világ felháborodását felkeltette. A borzalmak színhe­lyén ma emlékoszlop és hatalmas szobor idézi a mártírok szenvedé. seit. a köztársaság állami díjával tün­tettek ki. Az egységes városfej­lesztési terv alapján kiegyensú­lyozottan fejlődik a város. A minszki Irakion; var udvarait. (AI’N —KS) • A fejlődő belorusz ipar egyik jelképe a szoligorszki kaliumkotiihi. nát. ‘i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom