Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-24 / 302. szám

1982. december 24. # PETŐFI NÉPE • 3 Együtt a közös célokért írta: Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese Karácsony van. Békés karácsony — s ez min­dennél fontosabb! Az ünnep fénye, csillogása hal­ványabb, mint néhány évvel ezelőtt; beárnyékolják a feszült nemzetközi helyzet, a fenyegető méretű fegyverkezés és az egész világot sújtó gazdasági gondok felhői. Az ünnep most is összehozza a családokat, bará­tokat, jó ismerősöket. A fenyőfák alá — ha több utánjárással és nagyobb költséggel is — odakerül­hettek az ajándékok. Az üzletek kínálatából több­nyire hiányoztak az utóbbi években megszokott importcikkek, de a boltok most is helytálltak a nagy vásárlási rohamokban. Az ünnepi asztalok dú­san terítettek. Élelmiszer-ellátásunk évek óta jó és kiegyensúlyozott. Ezeket az egyébként természetes dolgokat azért érdemes ez alkalommal is nyugtázni, mert jól tud_ juk, hogy a nehéz gazdasági helyzetben milyen erő­feszítéseket követel a megfelelő áruellátás biztosí­tása, az életszínvonal megőrzése. Ahogyan a családi, baráti körben beszédtéma ezekben a napokban, hogy ki mire jutott, nog.yan boldogul, milyen tervei vannak, úgy a nagyobb kö­zösségeket is foglalkoztatják hasonló kérdések. Az országgyűlés alig egy hete fogadta el a népgazda­ság jövő évi tervét. A „megye parlamentje” a me­gyei tanács csak néhány napja hagyta jóvá a ta­nácsok 1983. évre szóló költségvetési és fejlesztési tervét. Ez alkalommal szó esett arról is, hogy a VI. ötéves terv első két esztendejében mit sikerült valóra váltani kitűzött céljainkból, s melyek azok a feladatok, amelyek megoldására anyagi és sze!le_ mi erőinket összpontosítanunk kell a következő években. Két esztendő tapasztalatai _ A/, elmúlt két övben a tanácsok a korábbinál ne­hezebb feltételek és szigorúbb követelmények kö­zött tervszerűen, fegyelmezetten és többségükben eredményesen gazdálkodtak. Az eredetileg sem gond nélküli tervek pénzügyi megalapozását nehezítet­ték azok a szükségszerű központi intézkedések, ame­lyek a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében mérsékelték a beruházásokra és az in­tézmények működtetésére felhasználható összegeket. A tanácsok az új körülményekhez igyekeztek al­kalmazkodni. A csökkenő állami támogatást pótol, tak a sajat bevételek növelésével, a fejlesztésekben érdekelt lakosság anyagi erejének és társadalmi munkájának mozgósításával.; Megtanulták a nehe- zen megszerezhető pénzeket jobban becsülni, ész­szerűbben. takarékosabban felhasználni, s az adott­ságokat teljesebben hasznosítani. Ez a szemlélet­éi magatartásváltozás az utóbbi évek egyik nagy eredménye, s továbbra is eszerint kell cselekednünk. Az említett okok miatt nem jutott pénz minden­re, ami eredeti terveinkben szerepelt. Az erőforrá­sokat a lakosság által leginkább íjgényelt és hasz­nált alapellátás javítására kellett összpontosítani. Ezek a terv kiemelt feladatai voltak, amelyeket eddig, maradéktalanul teljesítettek a tanácsok. A terv szerint megépült mintegy nyolcezer lakás, gmel.vből 1023 volt állami. Valamennyi lakásépítési .orma számára biztosították az. építési telket, a legfontosabb közművekkel együtt.’ Ezek árának nö­vekedését azonban még nem tudtuk megfékezni. A lakásépítőket minden városban és több nagyköz­ségben is eredményesen segítik a lakásépítési szol­gáltató irodák. A lakosságot szolgáló közművek létrehozásában egyre nagyobb részt vállaltak az érdekeltek. Viz­es szenny vízművek, gázvezetékek, tanyai villamos- hálózatok. belterületi utak és járdák épültek ön­kéntes társulásokkal, javítva az érintett lakosság életkörülményeit. A megyei tanács és a helyi taná­csok pénzzel, anyaggal, gépekkel és szervező mun­kával segítik ezeket a hasznos akciókat. Örömteli gondunk volt és marad még néhány évig az általános iskolás gyermekek számának nö­vekedése. Az átlagosnál jóval nagyobb létszámú korosztály ezekben az években elhagyta az óvodá­kat, és helyet kér magának az általános iskolák­ban. Megyénkben az ötéves tervidőszak alatt hat­ezerrel növekszik létszámuk. Részükre több mint háromszáz tanterem építését terveztük, s e mellett ideiglenesen más — tanításra alkalmas — helyisé­geket is tanteremként kívánunk hasznosítani. Áz elmúlt két évben az iskolafejlesztés időará­nyostervét 172 tanterem felépítésével túlteljesítettük. További 122 tanterem ideiglenes kialakítására is sor került. Az óvodaépítésnél korábban tapasztalt széles körű társadalmi összefogás most az iskola- építéseket segítette — különösen a falvakban. Nagy eredménynek tekintjük, hogy a tanulólétszám nö_ vekedése ellenére a zsúfoltság csökkent, a tanítás tárgyi feltételei javultak az iskolákban. Az ötéves terv fontos célkitűzése az elavult kór­házi létesítmények felújítása, korszerűsítése, amely a megye szinte valamennyi kórházánál javítja a gyógyító munka feltételeit. E munkálatok előkészí­tése és részben kivitelezése terv szerint történt. Előrehaladt a megyei kórházat kompletté tevő mű­szaki-gazdasági létesítmények kivitelezése. Elkez­dődött a megye északi részét ellátó új szakorvosi rendelő (ismertebb nevén SZTK) építése Kecskemé­ten. Elkészült a korszerű megyei mentőállomás. Lehetőségek és feladatok A jövő évi tervek meghatározásánál az előzőek­ben vázolt eredményekből és gondokból, valamint a népgazdasági tervben megyénk számára bizto­sított lehetőségekből kellett kiindulni. Ismeretes, hogy a rendkívül kedvezőtlen világgazdasági hely­zetben egyrészt az ország fizetőképességének és a népgazdaság egyensúlyi követelményének paran­csoló szükségszerűsége, másrészt az életszínvonal védelmének, az életkörülmények szerény javításá­nak most is érvényes célkitűzése határozta meg a jövő évi népgazdasági terv fő arányait. 1983-ban az eredeti tervekhez képest mérsékelni kell a beruházásokat és a társadalmi közös fo­gyasztást. Ezek az intézkedések érintik a tanácsok fejlesztési és költségvetési terveit is. Az ideihez képest a költségvetés kiadásai reálértékben nem nö_ vekszenek, s ebből kell megoldani a belépő új in­tézmények működtetését, valamint a központi ár­intézkedések miatti többletkiadások egy részének fedezését is. A tanácsok beruházási lehetőségei pe­dig reálértékben mintegy 10 százalékkal csökkennek. Hogyan ítélhető meg ezek alapján a tanácsi gaz­dálkodás helyzete? A tanácsok kétségtelenül, keve­sebb pénzzel rendelkeznek, mint amire szükség lenne, sőt az eredeti tervnél is kevesebbel. A csök­kentés városainkban — külöhösen Kecskeméten — nagy gondokat okoz, elsősorban az alapközműtek­nél. Ezek áthidalására még keressük a kivezető utat. A pénzügyi előirányzatok csökkentése a köz­ségeket — népességmegtartó képességük növelése és az igazságosabb elosztási arányok kialakulása érdekében — nem érinti. A nehezebb gazdasági körülmények arra köte­leznek bennünket, hogy gondoljuk meg jobban, mi_ re költjük a pénzt, és éljünk az ésszerű takarékos­ság lehetőségével mindenütt. Ha nem.kiadási rova­tokban s előirányzajtokban, nem csupán beruházá­sokban gondolkodunk, hanem keressük az igények kielégítésének legésszerűbb módját, meglevő adott, sagaink minél teljesebb kihasználásának lehetősé­gét, nem kell lemondani eredeti céljaink többségé­nek megvalósulásáról akkor sem, ha néhány terve­zett beruházást el kell halasztani. A kiemelt tár­sadalmi programokat pedig teljesíteni fogjuk. Ennek az újszerű gondolkodásnak az általánossá tétele fontos feladatunk. Növelni kell ehhez a he­lyi tanácsok gazdálkodási önállóságát — egyben felelősségét is —, s ezt a járási hivataloknak és a megyei tanács szakosztályainak is tiszteletben kell tartaniuk. A kormányzati szervek már léptek ebben az irányban egy sor gazdálkodási kötöttség feloldásával. Ezen az úton kell továbbhaladnunk. A megye tanácsai 1883-ban csaknem 5 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ennek az összegnek na­gyobb része az általuk fenntartott egészségügyi, oktatási, művelődési és sportlétesítmények műtcöd- tetése, valamint a települések közkiadásainak (köz- tisztaság, parkgondozás, útjavítás, közvilágítás stb.) fedezésére szolgál. Üj létesítményekre, beruházások­ra 1,2 milliárd forintot lehet költeni. Mind a fejlesztési, mind a fenntartási feladatok­nál előnyben részesíti a terv az alapellátást. A ta­nácsok elsőrendű feladata a lakás- és telekellátás javítása, a szükséges általános iskolák megépítése, a kórházi rekonstrukciók folytatása, a szociális gon­doskodás, a legszükségesebb közművek létesítése, valamint a tanácsi intézmények és létesítmények működési feltételeinek biztosítása. Az alapellátás színvonalának tartása érdekében más feladatokról kell pénzeket átcsoportosítani, s az esetleg nélkü- lözhetőket elhagyni, vagy átmenetileg szüneteltetni kényszerülnek a tanácsok. Világosan látjuk azt i,s, hogy a tervszerű, arányos fejlődés követelménye miatt nem lehet elhanya­golni a középfokú ellátás intézményeit sem. A lehe­tőségekhez képest gondoskodunk ezek működteté­séről és a legindokoltabb fejlesztésekről is. Ezért került be terveinkbe pi. a szakorvosi rendelők épí­tése és néhány olyan több célú általános iskola tervezése, amelyek a demográfia^ hullám átvonu­lása után középiskolaként is hasznosíthatók lesz­Foiifosabb fejlesztési céíok A tanácsok elsőrendű feladata továbbra is a lakásellátás javítása, a VI. ötéves tervben előirány­zott 20 ezer lakás megépítéséhez szükséges feltéte­lek megteremtése. A iakásellátás rendszerében január 1-én életbe­lépő változások a személyi tulajdonú lakásépítés és -vásárlás arányának további növelését eredmé­nyezik, ugyanakkor csökken az állami lakásépítés. Jövőre is négyezer lakás építésével számolunk. Eb­ből 220 valósul meg állami pénzekből — szinte ki. zárólag a szociális helyzetük alapján rászorulók számára. Növeli a tanácsok által elosztható lakások szá­mát, hogy a magasabb lakbér hatására a liakás- igénybevételi díj háromszoros összegéért sokan visz- szaadják jelenlegi bérlakásukat, s ebből, valamint megtakarított pénzükből OTP-hitel segítségével épí­tenek, vagy vásárolnak maguknak megfelelőbbet. A tanácsok az így felajánlott lakásokat visszavá­sárolják, és a rászorulóknak kiutalják. A családok létszámának és anyagi helyzetének változásához igazodó lépcsőzetes lakáscseréket a tanácsok és az OTP a szövetkezeti és személyi tulajdonú lakások esetében is segíti. Fontos társadalompolitikai célunk a fiatalok la­kásgondjainak enyhítése. Az alig két hónapja al­kotott lakásügyi tanácsrendeletek a fiatalok első lakáshoz jutását mindenütt elsődleges feladatnak tekintik, és megkülönböztetett módon segítik. Min­den városban fognak építeni ifjúsági garzonháza­kat, s töob helyen ezt már jövőre elkezdik. A la­káscseréknél felszabaduló kisebb lakásokat is több­nyire ilyen célra kívánják felhasználni. A tanácsok fontos feladata és kötelessége, hogy minden településen legyen elegendő számú és vá­lasztékú telek a lakásépítkezésekhez. Ki kell elé­gíteni a kisebb és nagyobb anyagi erővel rendel­kezőket egyaránt úgy, hogy méretben, fekvésben, a közműves ellátás színvonalában legyen választási lehetőség. A városokban lakók számára biztosítani kell annak lehetőségét is, hogy a közeli községek, ben jussanak olcsóbb — hagyományos, vagy kor­szerű csoportos — családi ház építésére alkalmas telekhez. Célunk a rohamosan növekvő telekárak mérsék­lése, sőt lehetőség szerinti visszaszorítása. Ezt az állami telkek tartós használatbaadási díjának csők. kentésével kívánjuk elérni azzal, hogy a tanácsok a lakásépítésre szánt pénzeik egy részéből a telek- alakítás költségeihez támogatást adnak. Remélhe­tőleg ez mérsékli majd a magánforgalomban is az árakat. Ily módon — a megyei tanács 25 millió forintos támogatásával együtt — jövőre mintegy 60—70 millió forint szolgálhatja a sajáterős lakás­építkezésék telekigényének ellátását, s részben az árak mérséklését. (9 Kiskunfélegyházán, a lakótelepen 12 tantermes iskola épült. Tervezzük azt is, hogy a tanácsok szociális ala­pon oicso telekkel segítik az arra rászorulókat a lakásépítésben. A telekgazdálkodást tehát tervsze­rűbbé, szervezettebbé, s a lakáspolitika szerves ré­szévé kell tenni. Tovább fejlesztjük a lakásépítési szolgáltató iro­dák működését, hogy minél több konkrét segítséget tudjanak nyújtani az építkezőknek. A tanácsok törődjenek azzal is, hogy legyen ele­gendő építőanyag a lakásépítkezésekhez. Kérjék ezt számon az illetékes kereskedelmi sizervektől. A he­lyi gazdaságokat is vonják be e feladatok megoldá­sába, mert ez az egyik legnagyobb segítség az épít­kezők számára. Üj színt visznek a lakásépítés, palettájára az egyes építő szervezetek eladásra szánt lakásépítési vállalkozásai. Ilyen lakásokat valamennyi tanácsi építőipari vállalat épít 1983-ban, és ezt követően folyamatosan. Az új kisvállalkozások és a kisiparo­sok várhatóan nagyobb számban fognak bekapcso­lódni a személyi tulajdonú családiházak építésébe. Ez utóbbiak megvalósítását segíti a szociálpolitikai támogatásoknak erre az építési formára való kiter­jesztése, amely különösen a községi lakásépítke­zésekre lehet kedvező hatással. Az OTP által eladásra épített lakótelepi és más többszintes lakás jelentősége és száma tovább nö­vekszik éppúgy, mint a lakásépítő szövetkezeteké. A csökkenő állami lakásszám nagyobb részét így pótolhatjuk. A munkáltatói támogatások sokféle formája eredményesen segítheti a lakáshoz jutást. A tanácsoknak a lakásellátás javítása érdekében végzett munkája sokrétűbbé válik. A kevesebb álla­mi támogatás mellett a megoldási lehetőségek szé­lesebb választéka áll rendelkezésükre. Ezek feltárá. sa és szervezése újszerű, szép és nagy feladat. A még hiányzó általános iskolai tantermek építé­se, vagy más módon történő kialakítása 1983-ban is fontos feladatunk. Az előző két évben szerzett előnyt nem szabad feladni, ezért további 43 tan­terem megépítését tervezzük. Elkészül többek kö­zött Kecskeméten a 16 tantermes hunyadivárosi is. kola és a kiskunfélegyházi lakótelepi iskola 12 tan­teremmel való bővítése. Megkezdi működését Kecskeméten az új gyógy­pedagógiai iskola és diákotthon, hogy felváltsa a jelenlegi méltatlanul rossz elhelyezési körülménye­ket és további 90 rászoruló gyermeket tudjon fo­gadni. Egészségügy, közmüvek Az egészségügyi ellátást a megkezdett kórházi építkezések és rekonstrukciók folytatásával javít­juk. Jövő évi feladat az új megyei kórház műszaki­gazdasági bázisánok továbbépítése, a kiskunfélegy­házi kórház új konyhájának üzembehelyezése, a bajai kórház mosodájának és a kalocsai kórház kórbonc. tani épületének megkezdése. Folytatják a kiskun­félegyházi kórház műtő- és röntgen blokkjának mű­szaki előkészítését. Nagy erővel építik jövőre az új 39 munkahelyes kecskeméti szakorvosi rendelőintézetet, mivel a je_ lenlegi már alig képes feladatát ellátni zsúfoltsága és korszerűtlensége miatt. A kecskeméti rendelő terhelését hivatott csökkenteni és a környékbeliek­nek közelebbi ellátást nyújtani a kunszenitmiklósi alapszakmás szakorvosi rendelő, amely jövőre szin­tén tovább épül. A kiskunhalasi tüdőgondozó meg. felelőbb elhelyezésére a városi tanács sürgős meg­oldást keres. Elkészül a garai egészségügyi gyermekotthon új 120 főt befogadó épülete, s megkezdődik a régi lé­tesítményeik felújítása. A szociális otthoni helyek száma 80-nal bővül. Városaink és községeink közműveinek hiányossá­gai megkövetelik, hogy fejlesztésüket a szűkebb anyagi lehetőségek között is folytassuk. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a tanácsok hitélteivé, tellel, a gazdálkodó szervek és a lakosság segítsé­gével tudják csak megoldani. A gondokat növeli, hogy az alapközművek nem épültek ki megfelelő teljesítőképességgel, így nin­csenek elegendő tartalékaik a növekvő igényekhez Ebben a helyzetben a tanácsok kötelessége a leg­szükségesebb alapközművek megépítése, bővítése, s ehhez az anyagi eszközök előteremtése. Az elosz. tóhálózat bővítésének, az új fogyasztókhoz való el­jutás költségeinek előteremtését': pedig mindenütt szükséges az érdekelt lakosságot bevonni. A megyei tanács sokféle módon támogatja a széles társadal­mi összefogással kezdeményezett és szervezett köz. műfejlesztési munkákat. ® A kecskeméti — befejezéshez közeledő — szennyvíztisztító telep. Az alapközművek közül jövőre üzembe lép ösz- szesen napi 11 ezer köbméter víztermelő kapacitás Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kalocsán. Izsá­kon és több kis községben. A kecskeméti szenny­vízmű végre elkezdi a város szennyvizeinek tisztí­tását, — nagymértékben csökkentve a Csukás ér szennyezését. Tisztítómű-fejlesztés valósul meg Kis. kőrösön és Lajosmizsén. is. Nagy gondot jelent vi­szont a pénzügyi fedezet előteremtése olyan fontos alapközművek folytatásához, mint pl. a kecskeméti III. vízmű és a 3000 köbméteres víztorony. A fej­lesztések eredményeként a vízhálózatba 2500, a szennyvízcsatornákba 2100 új lakást lehet bekötni. Sokfelé eljut a villany, a gáz Jövőre is támogatjuk a tanyák villamosítását, s ennek keretében további 270 tanya kapcsolódhat a villanyhálózatra. Üjabb községekbe jut el a vezetékes gáz a helyi gazdálkodó egységek és a tanácsok összefogáséval, részben állami támogatással. Az utcai vezetékek építése mindenütt lakossági erőből történik. Tisza- alpár. Lakitelek, Tiszakécske, Lajosmizse. Kerek­egyháza, Szabadszállás, Tass, Jánoshalma, Mélykút, Bácsalmás, Bácsboköd, Felsőszentiván községek gáz. ellátása érdekében kezdődnek el a munkák, ezek közül néhány településen már sor kerül fogyasztók bekötésére is. Később még több település bekap­csolására nyílik lehetőség. A gázzal már ellátott településeken az elosztóhálózat helyi erőből történő bővítésére lehetőség lesz. Legalább 20 km belterületi szilárd burkolatú út készül lakossági társulás keretében, megyei és he­lyi tanácsi támogatással 12 településen. Az új létesítmények építése mellett a tanácsok kötelessége a .meglevő épületek, létesítmények jó állapotban tartása és szükségszerű felújítása is. Ezekre a feladatokra az eddiginél több figyelmet kell fordítani. Az utóbbi két évben rendbehozott és új tartalommal megtöltött kecskeméti Üjkollé- gium és a volt Iparos Otthon példája igazolja, hogy a városképi jelentőségű épületekre nemcsak köte­lesség, de érdemes is áldozni, s ezeket újrahaszno­sítani. A tanácsi intézményeknél ilyen célra közel 300 millió forint áll rendelkezésre, amelynek több mint fele a rendszeres karbantartást szolgálja, a többi a nagyobb felújítások költségeit fedezi Jelentősebb feladat jövőre: a Katona József Szín. háznak, a kecskeméti kórház Izsáki úti telepének, <i bajai, kalocsai és kiskunfélegyházi kórházaknak, a bajai zeneiskolának, a kecskeméti Ókollégiumnak és Cifrapalotának, a garai gyermekotthonnak és a tassi szociális otthonnak a felújítása és korszerű­sítése. Befejeződik a Megyei Űttörő- és Ifjúsági Ház felújítása is. Utak, hidak, karbantartására és felújítására az ideivel azonos összeg — 82 millió forint — áll a tanácsok rendelkezésére. Az állami kezelésben levő lakóházak felújítására , és korszerűsítésére pedig mintegy 90 millió forintot költhetnek az ingatlan­kezelő szervek. Ezeknél is követelmény a szerve­zettebb munka és takarékosabb megoldások alkal­mazása. Több épület utólagos hőszigetelésére is sor kerül. Szigorú takarékossággal. A tanácsi költségvetés szigorú takarékossúg és a feladatok megfelelő rangsorolása mellett biztosítja, hogy a tanácsi intézmények 1983-ban is nagyobb anyagi nehézség nélkül működhessenek. Azt is látni kell azonban, hogy minden eddigi­nél körültekintőbben kell gazdálkodniuk a taná­csoknak és intézményeknek egyaránt. Az alapellá­tást nyújtó intézményeknél az eddigi ellátási szin­tet megközelítően el lehet érni, s a belépő új, kor. szerű létesítmények működési körzetükben javít­ják az ellátás színvonalát. Nehezebb a helyzet a középfokú ellátásnál, ahol új intézmények egyelőre nem lépnek be, s a meg­levőknek az eddiginél jobban kell takarékoskod­niuk. Itt is van azonban mód úgy beosztani a pén. zeket, hogy a fő feladatok ellátása ne nagyon szen­vedjen csorbát. A tanácsi gazdálkodási körben egyébként min­denütt csökkenteni kell az új beszerzéseket, jobban kihasználva a meglevőket. Kevesebbet lehet költeni rendezvényekre, tanfolyamokra, kiadványokra és reprezentációra. Felül kell vizsgálni és korszerűsí­teni az intézmények szervezeti rendszerét, hogy az a valóban szükséges feladatok ésszerűbb, gazdasá­gosabb ellátását eredményezze. Nehéz, gondokkal terhes és nagy követelménye­ket támasztó esztendő elé nézünk, s ez alól a ta­nácsok sem kivételek. Csüggedésre azonban nincs okunk, — ezzel egyébként sem jutnánk előre. Gaz­daságunk fejlődése nagyrészt — ha nem is kizáró­lag — saját munkánk eredményességén múlik. Annyi bizonyos, hogy az eddiginél keményebben, jobban, ésszerűbben kell dolgoznunk, ha tartani — esetleg javítani — akarjuk helyzetünket a világ­ban. Életszínvonalunk alakulása elsősorban azon múlik, hogy gazdaságunk miként tud helytállni az egyre élesedő nemzetközi versenyben, mennyire tud alkalmazkodni a gyakran változó feltételekhez. Az életkörülmények alakulása tehát nagymér­tékben függ a termelő üzemekben dolgozók jó vagy rossz munkájától, de — ahogy az előzőekből kitű­nik — a tanácsok tevékenységétől is. Ha megtesz- szük legjobb tudásunk szerint azt, ami rajtunk múlik, bizakodöbban nézhetünk a jövőbe. Kívánom minden kedves plvasónak, a megye va­lamennyi állampolgárának, hogy a jól végzett mun­ka jóleső érzésével ünnepelhessen most, és sok-sok éven át. »*

Next

/
Oldalképek
Tartalom