Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-21 / 299. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 299. szám Ára: 1,40 Ft 1982. december 21. kedd MEGÉRKEZETT MOSZKVÁBA A MAGYAR KÜLDÖTTSÉG Kádár János találkozott \ Jurij Andropovval Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Szovjetunió Kommunista Pártja központi Bizottsága. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége és a szovjet kormány meghívására vasárnap magyar párt- és állami küldöttség érkezett Moszkvába, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulása 60. évfordulójának ünnepségeire. A küldöttség tagja Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Várko- nyi Péter, a Központi Bizottság titkára és Rajnái Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, az MSZMP ' KB tagja, aki Moszkvában csatlakozott a küldöttséghez. A magyar delegációt a pályaudvaron Viktor Grisin, az SZKP KB PB tagja, a Moszkvai Városi Pártbizottság első titkára Leo- nyid Szmirnov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és több más hivatalos személyiség fogadta. Kádár János, az MSZMP KB első titkára hétfőn Moszkvában találkozott Jurij Andropovval, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával. A találkozón nagyra értékelték a szovjet—magyar kapcsolatokat, amelyeknek alapja az MSZMP és az SZKP teljes nézetazonossága korunk legfontosabb kérdéseiben. Megerősítették azt a szilárd elhatározásukat, hogy tovább mélyítik a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti internacionalista barátságot és gyümölcsöző együttműködést. Kifejezésre juttatták az MSZMP és az SZKP határozott törekvését, hogy minden eszközzel elősegítik a szocialista közösség összeforrottságának erősítését, a szilárd béke és a társadalmi haladás lenini eszméinek valóraváltását. A találkozó testvéri, szívélyes légkörben, a teljes és kölcsönös egyetértés jegyében zajlott le. A magyar párt- és állami küldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójának ünnepségeire érkezett Moszkvába, hétfőn megkoszorúzta a Lenin- mauzóleumot és az ismeretlen katona sírját a Kreml falánál. A nap folyamán a küldöttség Kádár János vezetésével ellátogatott hazánk moszkvai külkereskedelmi kirendeltségére, amelynek új épületét a közelmúltban adták át. A vendégeket (Folytatás a 2. oldalon.) Tíz éve város Kiskőrös Településfejlesztési kiállítás nyílt Tegnap délután településfejlesz_ tési kiállítás nyílt meg Kiskörösön, a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Az ünnepségen jelen volt Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a megye, a járás és a város párt- és állami vezetői. Borbély Lajos, a megyei tanács főépítésze a tárlatot megnyitó beszédében két évfordulót említett. Mégpedig éppen tíz esztendeje, hogy Kiskőrös a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökétől átvette a várossá nyilvánításáról szóló oklevelet, azon a napon, amikor a település nagy szülöttének, Petőfi Sándornak százötvenedik születésnapját ünnepelte szülővárosa és az ország. A tíz év alatt sokat fejlődött a város, s kialakult sajátos acu- lata, építészeti karakterének megváltoztatása nélkül. Ezt híven tükrözi a kiállítás anyaga is, az egyre inkább modernizáló helységet bemutató tablósorozat. A lakótelepek, a magánlakás-építkezések mellett népi épületeket is közösségi jelleggel élesztenek újjá, példa erre a szlovák tájház. A múltat, a jelent és a jövőt felvázoló településfejlesztési kiállítást a megnyitó után megtekintették w Kiskőrösre érkező vendégek. B. T. Elfogadta a jövő évi költségvetést a megyei tanács egyik fontos feladata, hogy a tanács sajátos eszközeivel segítse a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését. A szabályozással kapcsolatos néhány módosítás után a szónok íg> folytatta: — Az utóbbi időkben erősödőben van az a vélemény, amely szerint a helyi tanácsoknak nagyobb részt kell biztosítani a helyben megtermelt jövedelemből. Áz ebben való érdekeltség megteremtésének lehetőségein kell munkálkodnunk a jövőben. Bevezetése nem lehet a mostani éves tervvel egyidejű, hiszen még számos tisztázatlan kérdés van. A megyei költségvetés összesen 1 .milliárd 194,3 millió forint állami hozzájárulásra számíthat, amely az előzőekben vázolt bevételeket egészíti ki. A költség- vetési szervek gazdálkodásukat 1983-tól új rend szerint kezdik meg. A változások a gazdálkodás egészét érintik, és ez új magatartási formákat kíván meg az irányításban és az intézményeknél egyaránt. Nagyobb gazdasági megfontoltságot igényel, az üzem- gazdasági szemlélet szélesebb körű érvényesülését segíti elő. Az intézmények irányítóitól nagyobb előrelátást és rugalmasabb cselekvést vár. Az új szabályozás módot ad a hatékonyabb létszám- és bérgazdálkodásra. a költségvetési szervek önállóbb, felelősségteljesebb gazdálkodására. Szűkül a célelőirányzatok köre, több lehetőség nyílik az átcsoportosításra és meghatározott bevételi többleteket a kiadások fedezetéül használhatnak fel. Fokozódik tehát az érdekeltség a bevételek beszedésében és gyaraDÍtásában. A tanácsokon sok múlik, hogy elősegítik. erősítik-e az érdekeltség fokozódását, az önállóság növelését. ösztönzik-e közvetett módon is a belső tartalékok feltárását és aktivizálását. A bérfejlesztés jövőre valamennyi költségvetési ágazatban a népgazdasági átlagnak megfelelően 3,5 százalék. Az igazgatásban — a nagyközségi és a községi tanácsok kivételével — a 3,5 százalékból 2 százalékos bérfejlesztés fedezetét más kiadási tételeken elért megtakarításból kell kigazdálkodni. Az előző években egyes területeken a béralap 6 százalékban biztosított jutalmazási lehetőség 4 százalékra csökken. A beszerzési előirányzatokat az 1981. évi' tényszámokat figyelembe véve 15 százalékkal kellett-csökkentem, és az új intéz(Folytatás a 3. oldalon) tése segít felszínre hozni olyan lehetőségeket, amelyek mérlegelésével a célok különböző megoldási módjai közül ki lehet választani az előnyösebbet. A terv nyitottsága nem a Követelmények fellazulását jelenti, ellenkezőleg, a célok súlyozását, szelektív megfogalmazását és következetesebb érvényesítését. A nyitottság azt is jelenti, hogy a terv végrehajtása során legyen mód a változó helyzethez való rugalmas alkalmazkodásra. Az éves tervfeladatokat két-három éves kitekintéssel ésszerű kialakítani. Gaborják József beszéde — A tanács saját tervének indoklásakor — úgy vélem — kevéssé szükséges most a népgazdasági szintű helyzetkép felvázolása, a központi döntések részletes ismertetése, hiszen ezekről megfelelő tájékoztatást kaptunk. A különböző tudósítások és elemzések a széles "Közvélemény előtt feltárták az ország helyzetét, a gazdaságpolitikai teendőket. Egy évvel ezelőtt a megyei tanács 1982. évi tervjavaslatát tárgyaló tanácsülésen feltételeztük, hogy az éves tervezés még nem állt olyan nehéz feladatok előtt, mint amilyenek akkor a tanácsi gazdálkodásra vártak. Érdemes a jövőben tennivalók részletes indoklása előtt megállnunk egy rövid számvetésre, természetesen nem a zárszámadás szokott mélységének igényével. A népgazdaság nem lebecsülendő eredménye, hogy az ország teljesíteni tudta nemzetközi pénzügyi kötelezettségeit, megtartotta fizetőképességét és társadalmi méretekben megőriztük az élet- színvonalat. A VI. ötéves terv első két évének feladatait a tanácsok megyénkben összességében teljesítették. Döntően a lakosság lehető legszélesebb rétegeinek szükségleteit kielégítő alapellátási kötelezettségek teljesítésére és fejlesztésére fordítottuk anyagi eszközeinket. Megyénk települései tovább gazdagodtak olyan új létesítményekkel, vagy felújított középületekkel, amelyek javítják a lakosság ellátottságát és közérzetét. A fejlesztési tervek leglényegesebb céljai teljesültek, ezek közül kiemelném az általános iskolai osztályterem-építés programját, amelynek időarányos feladatait gyorsított ütemben hajtották végre az érintett helyi tanácsok. A tanácsok és intézményeik fenntartásának és üzemeltetésének gazdálkodási feltételei azonban folyamatosan nehezedtek. A költségvetés növekedési üteme jelentősen mérséklődött, beruházási lehetőségeinket pedig érzékenyen befolyásolták a központi forráscsökkentő intézkedések, a koordinációs lehetőségek szűkülése. Ilyen körülmények között érkeztünk el az 1983. évi terv kialakításához és a lehetőségek számbavétele arra intett bennünket, hogy vegyük figyelembe: az előzőekben vázolt korlátozó tendenciák felerősödve élnek tovább. Ezt követően az előadó arról szólt, hogy a tervezésnek a realitásokkal összhangban korszerűsödnie kell: — A tervnek jobban kell összpontosítani a legfőbb folyamatok megalapozására, jobban kell érvényesülnie a rugalmasság és a nyitottság követelményének, hogy a feltételek változásához pontosabban igazodva határozza meg a célokat és az irányítás feladatait.. A terv megalapozottabb előkészítése, az érdekek üílcözteA költségvetés A megye 1983.’ évi pénzügyi terve a szabályozott bevételek szintjén a költségvetési szervek kiadására 3 milliárd 409,8 millió forintot, a tanácsi vállalatok és a költségvetési üzemek részére folyósított 54,6 millió forint ösz- szegű árkiegészítésekkel és támogatásokkal együtt 3 milliárd 464,4 millió forintot tartalmaz. A költségvetés bevételi terve reális, egyes tételeiben azonban a teljesítés még intenzívebb munkát és határozottabb kiállást igényel. A működési bevételek 20 millió forintos növekedése az intézmények térítési díjával van összefüggésben. Bővült és bővül az intézmények köre, valamint a lakosság nomináljövedelmének alakulásával emelkedik a fizetési kötelezettség is. A terv teljesítése megköveteli, hogy a tanácsok következetesebben és keményebben lépjenek fel az intézményeknél a reális összegű díjak befizettetése érdekében. Az adóbevételi terv feszítettnek látszik. Tovább tart a versenyfutás a különböző termelési, szolgáltatási vagy egyéb okokból adott újabb kedvezmények és az adóalapok jobb kimunkálására, az adómorál javítására irányuló törekvések között, hogy az adó- apparátus teljesíteni tudja a tervet. Külön feladaKazoknak az úgynevezett nem nevesíthető jövedelmeknek az adóztatása, amelyek egyes állampolgároknál a munkával elért jövedelmükhöz viszonyítottan kiugróan nagyértékű vagyonokban realizálódnak. A vállalatoktól, szövetkezetektől származó befizetések mértéke a központi tervező szervek népgazdasági szintű számításain alapul, figyelembe véve a köz- gazdasági szabályozórendszer változásait. A mezőgazdasági nagyüzemek szabályozói is módosulnak január 1-től. A mező- gazdaság állami irányításának A tanács a napirendet elfogadta. Ezután dr. Gajdócsi István beszámolt az elmúlt héten a krími testvérmegyében járt párt- és tanácsi küldöttség látogatásáról, majd aiadta a megyei művészeti díjat Balogh Rózsának, a Kecskeméti Katona József Színház művészének, Karsai Péter jánoshalmi énektanárnak, kórusvezetőnek, és Kátai Mihály festőművésznek. Ezt követően a tanács elfogadta a vb két ülése közti tevékenységéről és a fontosabb megbeszélésekről készült tájékoztatót, majd az 1983-as tanácsi költségvetés és fejlesztési alap tervezetének írásos anyagához fűzött szóbeli kiegészítést Gaborják József, & megyei tanács tervosztályának vezetője. Tegnap Kecskeméten ülést tartott Bács-Kiskun megye Tanácsa. Az ülésen részt vett Romány Pál, a megyei párt- bizottság első titkára. Dr. Gajdócsi István tanácselnök tett javaslatot a végrehajtó bizottság nevében a következő napirendi pontokra: — Művészeti díjak átadása. — Tájékoztató a vb két tanácsülés között végzett tevékenységéről és a fontosabb tárgyalások eredményéről. — Előterjesztés a tanácsi költségvetés és fejlesztési alap 1983. évi tervére. — Beszámoló a végrehajtó bizottság 1981—82. évi tevékenységéről. — Előterjesztés a megyei tanács 1983. évi munkatervé- nek megállapítására. — Tájékoztató a végrehajtó bizottság 1983. évi munka- tervéről. — Beszámoló a hatósági munkáról és törvényességének helyzetéről. — Személyi ügyek; különfélék; interpellációk. Ismeretterjesztés az üzemekben Segítik a magánerős lakásépítést Sajátos eszközeivel, jól felkészült előadói gárdájával, a községek jelentős részét is behálózó szervezetével hosszú idő óta jelentős, pótolhatatlan közművelődési funkciót tölt be a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Csak a Bács-Kiskun megyei szervezet sok ezer előadást szervez évről évre. Segíti az üzemi ismeretterjesztést is. Milyen szerepe van a munkahelyi művelődésben a társulatnak? Ez iránt érdeklődtünk a TIT megyei szervezeténél. Elmondták, hogy az összes TIT- előadások mintegy egynegyedét tartják — szerződéses alapon — ipari és mezőgazdasági üzemekben, intézményekben. Jelentős az idegen nyelvi és az egyéb — például a szakmunkás-átképző és -továbbképző — tanfolyamok száma. Példásan szervezik a TIT- rendezvényeket Baján és a bajai járásban. E vidéken emelkedett az üzemi előadások száma az utóbbi időben. A TIT-programok szervezésében a megyeszékhely vállalatai közül kitűnik a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára, Kiskunfélegyházán az Április 4. Gépipari Müvek, Kiskunhalason a Fémmunkás Vállalat gyára. Rengeteg edőadás hangzik el a bajai TESZÖV-höz tartozó termelőszövetkezetekben, s ez kivételnek számít, mivel a megye más területeinek szövetkezeti gazdaságaival nincsenek jó kapcsolatai a társulatnak. Ennek okát főként abban látják, hogy az előadások kevésbé költségesek, ha azokat a gazdaságok saját szakemberei tartják. Ez nem jelent problémát ott; ahol gondoskodnak az előadó szakemberek továbbképzéséről. Egyébként az említett városi üzemekben, illetve a Baja vidéki munkahelyeken megtartott előadások teszik ki a megyében a munkahelyi ismeretterjesztés zömét, más helyeken ritkábbak, esetlegesek e programok. Jellemző továbbá, hogy az üzemek többnyire praktikus, főként szakmai előadásokat igényelnek, kifejezetten közművelődési célúakat csak nagyon ritkán. Vannak természetesen sikerrendezvények. Most például ilyen a TIT-közp>ont mezőgazdasági választmánya által indított szakmai előadássorozat, amely iránt ímegyeszerte nagy az érdeklődés. iElmondták, hogy a TIT megyei vezetése általában elégedett az üzemekben folyó ismeretterjesztéssel, de nem tartják egészséges folyamatnak, hogy ritkulnak a munkahelyekkel megkötött szerződéseik. Az üzemi ismeretterjesztés kereteinek a bővítésére számos lehetőség kínálkozik. Nagy szükség lenne például a szakmai átképző tanfolyamok számának a növelésére. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha ezt maguk az üzemek kezdeményezik. , Néhány megyében ezt már nagyon jól csinálják. R. M. A VI. ötéves terv időszakában csaknem 20 ezer lakás .épül Bács- Kiskun megyében, ebből mintegy 17 ezer magánerőből. A megyei pártbizottság 1980 decemberében arra hívta fel az építésügyi hatóságokat, az építőanyag-forgalmazó és kivitelező szervezeteket, hogy minden erejükkel támogassák a lakosság otthont teremtő törekvéseit. A felhívásra elsőként reagált a kecskeméti Épü-. lét-karbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet azáltal, hogy .1981 januárjában megnyitotta lakás- építési szolgálati irodáját. Az ÉPSZISZ lakásépítési szolgálata az elmúlt -két évben széles körű tájékoztató, tervszolgáltató és eszközkölcsönző szolgáltatással, különböző ügyek intézésének elvállalásával több mint három és fél ezer építeni szándékozónak nyújtott segítséget. A szövetkezet vezetősége a napokban megbeszélésre hívta a megyei és Kecskemét városi párt-, tanácsi szervek, az OTP, a TÜZÉP, a tervező és kivitelező vállalatok lakásépítéssel foglalkozó vezetőit annak megtárgyalására, hogyan lehetne még hatékonyabb segítséget nyújtani a magánerős lakásépítőknek. Nusser Elemér, az ÉPSZISZ elnöke arról számolt be, hogy a szövetkezet időközben kezdeményezte a No-fines, és a VELUX technológiával épülő sorházak építését. Az utóbbinak nagy előnye, hogy sokféle munkát maga az építkező is el tud végezni, ami lényegesen csökkenti a költségeket. Az új technológiákkal történő lakásépítés ezért a városban egyre népszerűbbé válik. Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese úttörő vállalkozásnak minősítette az ÉPSZISZ kezdeményezéseit, s követendőnek a megye inás részeiben is. Igen fontos, hogy az építési kedv ne csökkenjen — mondotta —, ezért tovább kell növelni a konkrét szolgáltatások arányát, elsősorban az építőanyag-beszerzéshez, az építkezés különböző részfeladatainak elvégzéséhez. A megbeszélés során Szóba került az anyagok helyszínre szállításának segítése, ami igen tekintélyes részét képezi az építkezés költségeinek. A tanácsokra a telekellátás javításában várnak tennivalók. Az OTP képviselője bejelentette, hogy a jövő évben növelik a hiteleket, s kedvezőbb kamatokat állapítanak meg a csa- ládiház-építéshez nyújtott kölcsönökre. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy kidolgozzák és kezdeményezik a magánerős lakásépítést segítő újabb szolgáltatások bevezetését. N. O.
