Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-21 / 299. szám

S 9 PETŐFI NÉPE © 1888. december SÍ. HAMBURGI VÁLASZTÁS Fölényes szociáldemokrata győzelem A lengyel államtanács határozata a szükségállapot felfüggesztéséről A Lengyel Népköztársaság ál­lamtanácsa — a minisztertanács javaslatára — vasárnap úgy ha­tározott, hogy december 31-ével Lengyelország egész területén felfüggesztik a szükségállapotot, amelyet az államtanács tavaly december 12-i döntése alapján vezettek be. események sorokban LONDON Ritka baleset a radar korá­ban: az angol partok előtt, Har- wichtől nem messze, a Doveri szorostól északra, összeütközött két óriás hajó — a Townsend Thoresen a Speedlink Vanguard- del. öt ember meghalt, egy el­tűnt. Képünkön: az oldalára dőlt Towsend Thoresen. MOSZKA ~ A Pravda vasárnapi száma terjedelmes szerkesztőségi cikk­ben méltatta a Leonyid Brezs- nyev beszédeit, cikkeit, egyéb írásait tartalmazó, A lenini úton című sorozat Szovjetunióban nemrég megjelent kilencedik kö­tetét. A könyvben Brezsnyev 1981. márciusa és 1982. júniusa között elhangzott beszédeit és megjelent cikkeit gyűjtötték egybe. BONN Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt kancel­lárjelöltje, hétfői bonni sajtóér­tekezletén ismertette az SPD vá­lasztási programját. A negyven­oldalas program a belső és a külső béke megőrzésében, a mun­kanélküliség leküzdésében és a környezetvédelem fokozásában jelöli meg az egymillió szociál­demokrata célját, abban az eset­ben, ha a márciusi, idő előtti országos választást követően az SPD újra kormányra kerülne az NSZK-ban. BONN Az NSZK-beli Hamburgban vasárnap megtartott tartományi választás óriási meglepetésre a szociáldemokrata párt fölényes, abszolút győzelmét eredményez­te. Klaus Von Dohnanyi szociál­demokrata főpolgármester a város-tartomány 120 tagú par­lamentjében 64 szociáldemokrata képviselő támogatására szá­míthat, s így egyedül alakíthat kormányt. Az NSZK belpolitikai helyzetének teljesen cseppfolyós állapotát jelzi, hogy az SPD, miután júniusban elveszítette vá­lasztóinak 8,8 százalékát, most, fél évvel később, 8,6 százalékkal jobb eredményt volt képes elér­ni. A szabaddemokrata párt be­folyása csaknem a felére csök­kent, és az FDP így a bonni át­PRAVDA-KOMMENTÁR MOSZKVA A Szovjetunió felszólítja az Egyesült Államokat, hogy mond­jon le nukleáris fegyverzetének növeléséről. Az Egyesült Álla­moknak nem szavakkal, hanem tettekkel kell bizonyítania, hogy e kérdés megoldására törekszik — hangsúlyozza vasárnap meg­jelent szerkesztőségi cikkében a Pravda. Az európai nukleáris fegyver­zetek korlátozásáról Gervfben folyó tárgyalásokon tanúsított amerikai magatartással foglal­kozó cikk emlékeztet rá, hogy mint azt Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára is kijelentet­te, a Szovjetunió az egyenlőség­nek, mindkét fél érdekei figye­lembevételének, a becsületes megállapodásnak a híve. BEJRÜT Miután a Begin-kormány va­sárnapi ülésén elállt attól a ko­rábbi követelésétől, hogy az an- nexió útján egyesített Jeruzsá­lem legyen az izraeli—libanoni tárgyalások egyik színhelye, egy­behangzó bejrúti és Tel Aviv-i jelentések szerint rövid időn be­lül, talán már ezen a héten ta­lálkozhatnak a két ország képvi­selői. Elie Szalem libanoni külügy­miniszter kijelentette, hogy kor­mánya 'kész az Izrael által fel­vetett valamennyi kérdés meg­vitatására, előzetes elkötelezett­ség nélkül. Libanon hosszabb időn át azt az álláspontját han­goztatta, hogy a katonai szintű tárgyalásoknak az izraeli meg­szálló csapatok kivonására kell szorítkozniuk. Ami a küszöbönálló tárgyalá­sok tartalmát, célját illeti, az iz­raeli kormány vasárnap jóvá­állás után immár a harmadik tartományi parlamentbe nem ke­rült be. Helmut Kohl kancellár, a CDU elnöke — „egyéb irányú elfoglaltságára” való hivatkozás­sal — nem vett részt abban a szokásos televíziós vitaműsor­ban, amelyben a pártok elnökei szokták értékelni a választási eredményeket. Kohl helyett Heiner Geissler, a CDU főtitká­ra próbálta „menteni a mundér becsületét”. Franz Josef Strauss, a CSU elnöke döntően magyarázta a CDU hamburgi vereségét, hogy a választók ezzel fejezték ki a Helmut Schmidt megbuktatása miatti elégedetlenségüket. Hans-Dietrich Genscher, a választás „igazi” vesztese a ku­darcot azzal próbálta megma­Washingtonban jól tudják, hogy a Szovjetuniónak nem volt és nincs ma sem rakéta-monopó­liuma kontinensünkön. Nem ke­vés ballisztikus rakétával ren­delkeznek az Egyesült Államok szövetségesei, a NATO-országok is. Az sem titok, ki ellen irá­nyulnak ezek a rakéták. Wa­shingtonban azt is tudják, hogy a Szovjetunió a közepes hatótá­volságú nukleáris eszközök te­kintetében nem törekszik fö­lényre a Nyugattal szemben. Genfben tett javaslatai efelől semmiféle kétséget sem hagy­nak. Európában egyensúlyban vannak a közepes hatótávolságú mukleáris eszközök, s a Szovjet­unió ennek az egyensúlynak a megőrzését javasolja, de jóval alacsonyabb szinten — mutat rá a Pravda. hagyta azt a keretmegállapodást, amelyet Ariel Sáron hadügymi­niszter egyeztetett a libanoni kor­mány meg nem nevezett képvi­selőivel múlt heti bejrúti láto­gatása során. A megállapodás elő­irányozza a 'két ország közötti hadiállapot megszüntetését, egy 45 kilométer mélységű biztonsá­gi zóna kialakítását Dél-Liba- nonban, a határok megnyitását, és egy később meghatározandó stá­tusú izraeli diplomáciai képvise­let felállítását Bejrútban. A do­kumentumban rögzített elvek iz­raeli értékelés szerint a kapcso­latok „csaknem teljes normalizá­lását” körvonalazzák. Miközben a tárgyalások szín­helye továbbra is bizonytalan, szembetűnő az eltérés az Egye­sült Államok közvetítő szerepét illetően. Izrael egyértelműen a csapatkivonási menetrend kidol­gozására kívánja korlátozni az amerikai megbízottak hatáskörét, gyarázni, hogy az FDP hamburgi szervezetének még nem állt ele­gendő idő a rendelkezésére „so­rainak újrarendezéséhez”. Willy Brandt, a győztes szo­ciáldemokrata párt elégedett el­nöke úgy értékelte az eredményt, hogy nem szabad alábecsülni az SPD-t, másrészt teljesen hatás­talanok maradtak „a vörös-zöld káoszról” és a „kormányozhatat- lanságról” szóló konzervatív ál­lítások. Az SPD elnöke szerint, ha Karl Carstens elnök kiírja az új, országos választásokat, a ke­resztény uniópártoknak azon sem lesz esélyük az abszolút többség megszervezésére. Brandt azt a reményét fejezte ki, hogy az SPD márciusban, akárcsak most, egyedül is elég erős lesz a kormányzás vállalásához. Ismét Florakisz a Görög KP főtitkára Harilaosz Florakiszt választot­ták meg ismét a Görög Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak főtitkárává az új összetételű KB első ülésén, amely vasárnap­ra virradóra ért véget Athénben. A Görög Kommunista Párt XI. kongresszusa szombaton zárt ülést tartott, amelyen megvitat­ták és elfogadták a kongresszus politikai határozatát és megvá­lasztották az új központi bizott­ságot. Vasárnap délelőtt a kongresz- szus küldöttei és külföldi vendé­gei, köztük Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, koszorút helyezett el az athéni műszaki egyetemen az 1973-as huntaellenes tüntetés ál­dozatainak emléktáblájánál. a kétoldalú találkozókat ellenző Libanon viszont ragaszkodik hozzá, hogy egy amerikai megbí­zott jelenlétében, hárman — li­banoni—izraeli—amerikai — bi­zottság keretében folytassák le a tárgyalásokat. Izrael értésre adta, hogy csu­pán bizonyos feltételek teljesíté­se esetén hajlandó részleges csa­patkivonást végrehájtani. Az egyik feltétel a Libanonban tar­tózkodó palesztin fegyveres erők előzetes szabadon bocsátása. Az izraeli csapatvisszavonásnak ezenkívül hasonló szíriai" lépés­sel kell párosulnia. Philip Habib amenikai elnöki megbízott hétfőn hazautazik Wa­shingtonba, míg helyettese, Mor­ris Draper a libanoni kormányt tájékoztatja az izraeli kormány üléséről. A libanoni kormány, mint ismeretes, jóváhagyta a kül­földi csapatok kivonásával kap­csolatos új amerikai javaslatokat. A nukleáris fegyverkezésről Küszöbönálló izraeli-libanoni tárgyalások Szünet Madridban Pirityi Sándor, az MTI hírma­gyarázója írja: Hét hétre elnéptelenedett a Paseo de la Castellano-n levő im­pozáns kongresszusi központ, amely 1980 ősze óta ad szállást a madridi találkozónak, konti­nensünk kormányszintű biztonsá­gi és együttműködési tárgyalófó- rumának. A 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada delegációi hazautaztak a spanyol fővárosból, hogy a feb­ruár 8-án kezdődő tárgyalási sza­kaszra, a találkozó talán utolsó fordulójára gyűjtsenek politikai muníciót, diplomáciai bölcsessé­get és az eddiginél jobb megér­tési készséget. Madrid, amely Belgrád után vette át Helsinki stafétabotját, természetesen nem foglalkozhat a kollektív biztonsági rendszerbe foglalt, tömböktől mentes Európa megvalósításával, de egyengethe­ti ezt az utat egy olyan értekez­let összehívásával, amely a bi­zalom- és biztonságerősítő intéz­kedéseket, a leszerelés lehetősé­geit vizsgálná meg kontinensünk vonatkozásában. Az elmúlt két év bebizonyítot­ta, hogy a madridi találkozó na­gyobb mértékben függ a nemzet, közi helyzettől, mint amennyire azt befolyásolni képes, bár az enyhülési folyamat leglefékezet- tebb szakaszában sem szakadt meg, legfeljebb hosszabb „léleg­zetvételi szüneteket” iktatott munkájába. A madridi találkozó a belgrádinál rosszabb politikai, gazdasági és katonai világhely­zetben ült össze, és ez szerepet játszott “munkájának elhúzódál- sában is. Természetesen, Kelet és Nyu­gat eltérő „Európa-filozófiája”, a nemzetközi viszonyok mechaniz­musáról alkotott eltérő vélemé­nye is közrejátszott abban, hogy súlyos nehézségek tornyosultak egy konszenzuson alapuló „érde­mi és kiegyensúlyozott” záródo­kumentum útjába, amely persze nem öncélú irat lenne, hanem a fő kérdésekben megfogalmazott közös ítélet és közös tevékeny­ségi program. Az elmúlt két évben sokaknak úgy tűnhetett, hogy a „keletiek” és a „nyugatiak” nem is ugyan­arra a konferenciára jöttek Mad­ridba. Előbbiek a leszerelési erő­feszítések, utóbbiak bizonyos em­beri jogok fórumára jöttek — legalábbis bizonyos információk­ból ítélve, amelyek szegényesen csörgedeznek a zárt ajtók mö­gött folyó madridi találkozóról. A valóság természetesen nem ilyen egysíkú. A szocialista or­szágok érdekelitek abban, hogy kontinensünkön humanizálódja- nak az államközi kapcsolatok, s olyan légkör alakuljon ki, amely, ben bizonyos emberi • jogokat bi­zonyos erők nem kísérlik meg az államok biztonságának, nélkülöz­hetetlen kölcsönös bizalmának és a fegyverkezési folyamatnak az aláaknázására felhasználni. Az élethez, a létbiztonsághoz, a munkához való jog meghatározó minden egyéb emberi jog érvé­nyesítése és szavatolása szem­pontjából. Ezek realizálása nél­kül formálissá és meddővé vá­lik sok egyéb követelés. Az euró. pai szocialista országok folyamat­nak tekintik Helsinki ajánlásai­nak megvalósítását, és nem ké­rik számon máról holnapra — bár kérhetnék — a Nyugattól azo. kát az intézkedéseket, amelyekre a kapitalizmus egyszerűen nem képes: a fegyverkezés mérséklé­sét, a munkanélküliség leépíté­sét, a kultúra és az egészségvé­delem mindenki számára hozzá­férhetővé tételét, a faji megkü­lönböztetés, a tömeges arányú bűnözés, a kábítószer-fogyasztás felszámolását. Ám világos, hogy a kontinentális együttműködés segíthetné Európában mind az államközi, mind a társadalmi, mind az egyéni problémák meg­oldását, ha tartóssá válnék föld­részünkön a béke, ha az intéz- ményeaített biztonsági erők és esz­közök roppant arányú átcsopor­tosítását tennék lehetővé a fen­tiekhez hasonló gondok enyhíté­sére. Európa nem ellenzi a rendsze­res, akár folyamatos kapcsolat- tartást Kelet és Nyugat között, de a madridi találkozó elhúzó­dása inkább annak jele, hogy az Egyesült Államok és legszoro­sabb szövetségesei obstrukciós politikát folytatnak, ellenzik a konstruktív döntéseket, a madri- d italálkozót propagandaeszköz­nek és nem megállapodások el­érése eszközének tekintik. Mad­ridban elég időt raboltak el azok az erők, amelyek azt akarják, hogy Európa süllyedjen vissza a jégkorszakba, taktikailag pedig úgy számítottak, hogy szenvedé­lyes polémiát, rágalmaikra olyan szovjet visszavágást válthatnak ki, amely után a nyugati fél a tárgyalások kudarcáért a Szov­jetunióra háríthatja a felelőssé­gét. A világ és benne Európa a madridi folytatástól tárgyszerű­séget vár, a közös legfelsőbb ér­dekek érvényesítését a társadal­mi rendszereket megosztó ellen­tétekkel szemben. A február 8-ig hátralevő idő több mint elégséges józan felismerésekhez, (talán elég­séges Madrid ellenfeleinek elszi­geteléséhez is. Lemondott a portugál kormányfő Vasárnapra virradóra lemon­dott Francisco Pinto Balsemao portugál kormányfő. Lemondása azt jelenti, hogy új kormányt kell alakítani, de hírügynöksé­gek az előrehozott parlamenti vá­lasztások lehetőségét sem zárják ki. Balseamo kormányfői megbí­zatásából még két év lett volna hátra. Döntésének hátterében az áll, hogy a jobboldali demokratikus szövetség, amelynek képviseleté­ben a kormányfői tisztséget be­töltötte, csaknem 5 százalék sza­vazatveszteséget szenvedett a de­cember 12-i portugál községtaná. esi választásokon. A parlament­ben az ellenzékben levő szocia­lista párt és a kommunista párt képviselői egyaránt követelték a kormány távozását. Portugál politikai körök sze­rint Balsemao legvalószínűbb utódjának az ugyancsak szociál­demokrata párti Carlos Mota Pinto, illetve Joao Salguiero szá­mít. Shultz otthon Hazaérkezett tizenkét napos nyugat-európai körútjáról szom­bat este George Shultz amerikai külügyminiszter. Shultz részt vett a NATO ta­nácsának brüsszeli ülésén, majd az NSZK-ban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolország­ban, Hollandiában és Nagy-Bri- tanniában tárgyalt. A külügymi­niszter megbeszéléseinek közép­pontjában a Nyugat-Európába te­lepítendő új amerikai közép-ha­tótávolságú rakáték kérdése állt. Üdvözlő távirat A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének. A Szovjetunió Minisztertanácsának. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, egész népünk szívből jövő elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait küldjük önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének, a Szovjetunió Minisztertaná­csának és a testvéri szovjet népnek a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége megalakulásának 60. évfordulóján. Hatvan esztendő alatt a szovjet nép, lenini kommunista pártja ve­zetésével kiemelkedő eredményeket ért el a gazdaság, a kultúra, a tudomány és az oktatás fejlesztésében, felépítette a szocializmust és sikeresen munkálkodik a kommunista társadalom megteremtésén. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének létrehozása a lenini nemzetiségi politika elveinek élő megtestesülése. A világ első szocialista államában, a Szovjetunióban kialakult az emberek új tí­pusú közössége, a különböző nemzetek, nemzetiségek hatalmas, egy­séges családja — a szovjet nép. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulása óta nemcsak példát mutat, de mebízható, szilárd támasza a nemzetközi munkásmozgalomnak, a nemzeti felszabadító mozgalmaknak. A szov­jet nép alkotó tevékenységével, a békéért és a nemzetközi biztonság­ért folytatott céltudatos harcával döntő mértékben járult hozzá a tár­sadalmi haladás világméretű ügyének előbbre viteléhez. A haladó emberiség, a békeszerető százmilliók nagyra értékelik és aktívan tá­mogatják a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány következetes erőfeszítéseit,, amelyeket a nemzetközi biztonság, a vi­lág békéje, a társadalmi haladás előmozdítása érdekében kifejt. Népünk országépítő tevékenységének pótolhatatlan forrása az a testvéri barátság, amely pártunkat és országunkat a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a világ első szocialista államával, a kommu­nizmust építő szovjet néppel összeköti. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a magyar és a szovjet nép történelmi kapcsolatai, szoros együttműködése a marxizmus—leninizmus és a proletár internacio­nalizmus elveire, céljaink, alapvető érdekeink azonosságára épülnek. Egységünk, barátságunk, szövetségünk szilárd és megbonthatatlan. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával aktív részt vállal közös szocialista törekvéseink meg­valósításában. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 60. évfordulóján további kiemelkedő sikereket kívánunk a Szovjetu­nió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusa határozatainak megva­lósításában, a kommunizmus építésében, az emberi haladásért, a békéért vívott fáradhatatlan küzdelmükben. KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Megérkezett Moszkvába a magyar küldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) Molnár' Emdjre. j külkereskedelmi >,l főtanácsosigadtá;i és, tájékozta- , tást adott a képviselet munkájá­ról. Kádár János a látogatás so­rán hangsúlyozta, hogy hazánk 'külgazdasági tevékenységében meghatározó jelentőségűek a Szovjetunióhoz fűződő kapcsola­tok, továbbfejlesztésükre állan­dóan törekedni kell. A delegáció tagjai hétfőn ellá­togattak a 60. évforduló tisztele­tére a szovjet főváros központi kiállítási termében rendezett nagyszabású országos képzőmű­vészeti kiállításra. A vendégeket Nyikolaj Ponomarjov, a Szovjet Képzőművészek Szövetségének elnöke fogadta, s kalauzolta vé­gig a kiállításon, amelyen mint­egy 800 művész több mint ezer alkotása tekinthető meg. Este Kádár János, Losonczi Pál és Várkonyi Péter látogatást tett a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségén, afiol Rajnai Sándor nagykövet beszá­molt a vendégeknek a diplomá­ciai képviselet tevékenységéről. Csaknem száz állami, illetve pártküldöttség érkezett már meg a szovjet fővárosba, hogy részt vegyen a szovjet állam megala­kulásának 6Ó. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepségeken. A hatalmas város ünnepi dísz­ben várja vendégeit: az utcákat lobogók, transzparensek és színes izzólámpákból álló girlandok sze­gélyezik. A szovjet dolgozók kom­munista szombattal ünnepelték az évfordulót: december 18-án csaknem 150 millió ember állt munkába és egyetlen nap alatt több tízmillió rubel értéket ter­melt meg. Az egyik moszkvai rendező-pályaudvaron — ott, ahol 1919-ben az első kommunis­ta szombatot tartották — most szobrot avattak fel megemleke- zésül. Hétfőn további küldöttségek érkeztek a világ minden tájáról a Szovjetunióba az SZKP KB Legfelsőbb Tanács elnöksége és a szovjet kormány meghívására. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN: 1982. DECEMBER 21-TÖL Devtuaam Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre. forintban Angol iont 6411.03 6417.45 6423.87 Ausztrál dollár 3844.94 3848.79 3852.64 Belga frank 83.38 83.46 83.34 Dán korona 462.26 462,72 463.18 Finn márka 741.09 741,83 742.57 Francia frank 378.76 579,34 .579.02 Hollandi forint 1480.97 1482.45 1483.93 Japán yen (1900) 161.99 162.15 162.31 Kanadai dollár 3227.95 3231.18 3234.41 Kuvaiti dinár 13726.2? 13740.01 13753.75 Norvég korona 564,69 565,26 565.83 NSZK márka 1637.97 1639.61 1641.25 Olasz líra (1900) 28,14 28.17 28.20 Osztrák schilling 232,82 2.3.3.05 233.28 Portugál escudo 43,28 43.32 43.36 Spanyol peseta 30.88 30.01 30.04 Svájci frank 1912.54 1914.45 1916.36 Svéd korona 539,72 340.26 .549.80 Tr. és cl. rubel 2597.40 2600.00 2602.60 USA dollár 3981.89 3985.88 3989.87 Államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok VÁLTOZATLANUL AZ 1982. SZEPTEMBER 21-1 KÖZLÉSNEK MEG­FELELŐEN VANNAK ÉRVÉNYBEN. VALUTA. (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. DECEMBER 21-TÖI. Pénznem Vásárolható Vételi Eladási legmagasabb bankjegycímletek árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 50 6224.93 66.99.97 • Ausztrál dollár 50 3733.33 3964.23 Belga frank 5000 80,96 • 85.96 Dán korona 10 000 448.84 476.60 Finn márka 100 719.58 764.08 Francia frank áooo .361.96 595.72 Görög drachma 500 31.92 55.14 Hollandi forint 1000 1437,98 1523,92 Japán yen (1900) 10 000 157,29 167.01 Jugoszláv dinár 100 54,29 57,63 Kanadai dollár 100 3134,24 3328.12 Kuvaiti dinár 10 13327.81 14152.21 Norvég korona 1000 548.39 382.22 NSZK márka 1000 1590.42 1688.80 Olasz líra (1000) 50 000 27,32 29.02 Osztrák schilling 1000 226,06 240.94 Portugál escudo 5000 42.02 44.62 Spanyol peseta 5000 29.98 31.84 Svájci frank 1000 1857,02 1971.88 Svéd korona 100 524,05 556.47 Török líra 1000 18,06 19Í18 4103.46 USA dollár 100 3866,30

Next

/
Oldalképek
Tartalom