Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-16 / 295. szám

í 3 PETŐFI jVEPE 9 1982. december 16. AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT / Vetőmagtermesztési társulás, magyar—NSZK közös vállalat Felsőszentiván háromnyelvű község. A magyarokon kívül németek es délszlávok is lakják. A termelőszövetkezet el­nöke, Beslity István szerint a közös gazdaságban — ahol a munka alapján értékelik az embert — nincs különösebb je­lentősége annak, hogy ki milyen származású. Sok a vegyes házasság és a nemzetiségek megőrizték ősi szokásaikat. A mintegy ötszáz aktív tag és alkalmazott szorgalmasan dolgo­zik és ennek köszönhető, hogy évről évre jobb eredménye­ket ért el a 4300 hektáron gazdálkodó közösség. A termelő- szövetkezet a község nevét vette fel, az Üj Élet és a Vörös Október egyesülésekor. A gazdálkodásról, a kezdeményezé­sekről és a tervekről beszélgetünk az elnökkel. ■rányjelzö Gyalogosokról gyalogosoknak A gépjárművek száma az utóbbi évtizedben többszörösére növekedett, mégis a legtöbben gyalogosan közlekedünk. Sajnos, pontosan ennek a nagy csoportnak hiányos a közle­kedési ismerete. A gyalogosnak nem kell mindig „közleke­désre alkalmas ál!apot"-ban lennie, sét nem köti az alkohol­fogyasztás tilalma sem. Ezt bizonyítja az a statisztika, amely kimutatja, hogy minden halálos balesetet szenvedett 12 gyalogos közül 10-nek semmilyen vezetői engedélye nem volt, ugyanakkor a tízből 3—4 személynél kimutatható az alkohol számottevő fogyasztása is! — Ügy emlegetik a szövetke­zetei, mint a környék legnagyobb cukorrépa-termesztő gazdaságú t. Korszerű technológiát dolgoztak ki a termelés növelésére, meg­valósították a. termesztés teljes gépesítését. Az idén milyen ered­ményeket értek el? — Négyszáz hektáron termesz­tettük ebben az évben az ipari növényt, ötven tonnán felüli ter­mésátlagot értünk el. Az utóbbi tíz esztendő alatt egyébként 10 ezer kilogrammal nőtt a hektá­ronkénti hozam. Véleményünk .szerint ezt a növényt csak nagy területen érdemes termeszteni. Megvannak hozzá a korszerű gé­pek. A Hatvani Cukorgyárral jó ia kapcsolatunk, a feldolgozóüzem a tábla széléről szállítja el az árut. Évről évre tökéletesítettük a technológiát, ennek köszönhető, hogy terméseredményeink foko­zatosan növekedtek. A jelenlegi számításaink szerint 32 tonnán alul nem érdemes termeszteni a cukorrépát. Import vetőmagot vetettünk, amely nemcsak menv- nyiséget, hanem minőséget is adott. Igaz, ekkora területen nagy kockázat termeszteni, de ilyen termésátlagok és cukortartalom Éppen tíz esztendeje, 1972-ben írták alá magyar kereskedelmi vállalatok az első kishatármenti árucsere-forgalmi megállapodást csehszlovák partnereikkel. Ezt kö­vetően jelentek meg Győr-Sopron. Komárom, Pest, Nógrád ás Borsod megyék üzleteiben északi szomszé­dunk áru. Szívesen csatlako­zott a kezdeményezéshez a Szov­jetunió is. ennek az együtt­működésnek elsősorban Sza- bolcs-Szatmár megye lakossá­ga látta hasznát. A Romá­niával megkötött egyezmény ré­vén Hajdú-Bihar, Békás és Csongrád megye vált részesévé az országok közötti árucserének. A Jugoszlávia belépése révén pedig Csongrád, Bács-Kiskun, Baranya, Somogy, Zala és Vas megyék ke­reskedelmi hálózatának árukíná­lata színesedett. Kölcsönös előnyök A kishatármenti forgalomban vállalatok állnak kapcsolatban egymással. A KONSUMEX és a HUNGAROCOOP köti meg a szer­ződéseket, s bocsátja a területen működő kereskedelmi vállalatok rendelkezésére az árukat. A cse­rére felajánlott termékek felku­tatásában viszont valamennyien részt vesznek. A rendszer egyik érdekessége — és ebben rejlik nagy tartaléka is —, hogy a ki­küldött fogyasztási cikkek ellenté­teleként ugyanolyan vagy hason­ló összetételű termékek kerülnek a hazai forgalomba, így a fo­gyasztásra szánt javak mennyisé­ge nem csökken. A közönség gyorsan megked­velte a határokon túlról szárma­zó árukat. Nemcsak divatos, új­szerű vagy éppen hiánypótló jel­legük, hanem olykor olcsóságuk miatt is. A Csehszlovákiából érkező far­mernadrágok. szövetek és kel­mék, faliszönyegek, valamint a l'erfi-, női és gyermekkonfekció- termékek mind keresett áruk. A gyermekkerékpár, a pezsgő és sokféle más árucikk, a Szovjet­unióból érkezik. A román partne­rek sportcipőket, bútorokat — köztük a kedvelt Bonanza-csalá- dot —, téli anorákokat, üvegárut küldenek. Jugoszláviából az idén kapunk először vízhatlan, szőr­mével bélelt női gumicsizmákat a megszokott csokoládékrámek, lisztesáruk, szeszes italok mellett, remélhetőleg az idén is bőven lesz Vileda törlő- és mosogató- kendő. Az árucsere hatásai Napjainkban sokat beszélünk az egészséges verseny szükséges­ségéről, mint a vevőkért folyta­mellett jövedelmező. Nekünk megéri. — Egy új vállalkozásról is hal. lőttünk. Vetőmag-termeltető tár­sulást akarnak létrehozni. Mi ösz­tönzi a téesz vezetőségét erre az elhatározásra? — Elsősorban a kormány ga­bonaprogramjának a végrehajtá­sa. Gazdaságunk már évek óta foglalkozik szaporítóanyag-ter­mesztéssel. Az idén is mintegy ötszáz hektáron 1800 tonna vető­magot állítottunk elő. Ebből öt­ven tonna árpát adtunk tovább- szaporításra, a többi kenyérgabo­na volt. Azt nem szükséges hang_ súlyoznunk, hogy milyen -nagy gondosságot igényel a vetőmag- termesztés. Az a tapasztalatunk, hogy egyes keresett szaporító­anyagokból nincs elegendő. Ezzel egyúttal próbáltam választ is ad­ni a kérdésre. A terméseredmé­nyek növelésének pedig egyik le­hetősége a jó szaporítóanyag. Mi hat-hét termelőszövetkezettel összefogva, segíteni tudnánk a jelenlegi gondokon. Csatlakozna hozzánk az Országos Mezőgazda- sági Faitakísérleti Intézet. A Bácskai és a Duna melléki Ter­melőszövetkezetek Területi Szö­tott harc egyik lényeges eszközé­ről. A kishatármenti forgalom emelkedését célzó lépések egyben a verseny kibontakozását is szol­gálják. A Belkereskedelmi, vala­mint Külkereskedelmi Miniszté­rium, a megyei tanácsok hatható­san segítik a kishatármenti áru­csere-forgalmat; ösztönzik a mennyiségi és minőségi növekedé­sét. A kereskedelem megújhodá­sa, szervezetrendszerének sze­münk előtt zajló változásai, a ke­reslethez való jobb igazodás egy sor területen megnövelte a ha-, tármenti csereforgalom jelentő­ségét. A vállalatoknak adott ön­álló külkereskedelmi jog min­den bizonnyal felpezsdíti az üz­leti forgalmat. Hiszen itt a saját kezdeményezés, a jó üzletpolitika játssza a főszerepet. A miskolci Ferrovill már az év eleje óta gya­korolja ezt a jogot, míg a Skála- Coop 1983. január 1-től jut ehhez az előnyös lehetőséghez. Kevesen gondolnak arra, hogy a külföldről ilyen csatornán be­került iparcikkek, egyéb termé­kek hatással vannak a hazai ter­melőkre és kitűnő lehetőséget kí­nálnak egyfajta piackutatásra. Hiszen az üzletekben megforduló emberek érdeklődéséből, vásárlá­si készségéből lemérhetik egy- egy termék kelendőségét, piacá­nak nagyságát. Kilátások Közismert, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez az importnak. Az iparban zajló pro­filtisztítás, termékváltás pedig egy sor területen növelte a hiány­cikkek számát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a környező szo­cialista országokban is vannak olyan kihasználatlan kapacitások, amelyek felhasználásával — el­sősorban termelési kooperációk révén — bővíthető a forgalomba kerülő áruk köre. Mi sem mutat­ja jobban a kereskedelem rugal­masságát, mint az, hogy az utób­bi időben úgynevezett árucsere­forgalmi társaságok alakultak — például a dél-alföldi —, amelyhez 43 ipari, mezőgazdasági és keres­kedelmi vállalat csatlakozott. A kishatármenti árucsere már szerves része a belkereskedelem­nek. Jelentősége, a forgalomban képviselt aránya az elkövetkező esztendőkben tovább növekszik. Mindez egybevág azzal a törek­véssel, hogy a Magyarországot sem kímélő gazdasági nehézségek között is jó legyen az árukíná­lat. Ebben segít az öt ország ke­reskedelmi szervezeteinek mind gyümölcsözőbb együttműködése, amely hazánkban, a határmenti tizennégy meg; ében cfmi'lió em­bert érint. íí, K. E. vétségének bácsalmási laborató­riumát is megkapnánk. A társu­lás gondoskodna arról, hogy u keresett szaporítóanyagból annyi álljon rendelkezésre, amennyire szükség van. — Ezt hogy tudnák elérni? — Figyelemmel kísérjük a ke­resletet. Bemutató parcellákon vevőink mindig megtekinthetik a választéko'.. Egyben közöljük ve. lük, milyen mennyiség áll ren­delkezésre. Ügy igyekszünk ter­melni, hogy a keresett vetőma­gokból annyi legyen, amennyi szükséges. — Ez bizony nem lesz könnyű. Jól átgondolták, hogy mire vál­lalkoztak? — Természetesen olyan gazda­ságokkal szövetkeztünk, és fo­gunk össze majd, ahol kiváló szakemberek irányítják a vető­magtermesztést. — Talán a legnagyobb kezde­ményezésük az angóranyúl-te- nyésztés. Főként azért, mert ed­dig ezt a gyapjas jószágot csak kisüzemekben tenyésztették. Mi­lyen további tervekről tudna be­számolni? — Azzal kezdeném — bár, eb­ben sokan nem értenek egyet velem —, hogy a nyúl nagyüze­mi állat. Kétéves tapasztalataink alapján ezt bátran állíthatjuk. Jelenleg ötezres törzsállományunk van, továbbszaporításra a kis­üzemekbe is helyezünk ki jószá­gokat. Szükség esetén ketrecet és természetesen takarmányt is adunk. Nemcsak saját célra, ha­nem a Tatabányai Delta Ipari Szövetkezettel együttműködve, az ország minden részébe szállítunk nyúlketreceket. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ezekben az üzemágakban csaknem kizárólag asszonyok dolgoznak, ötven nő­nek nyújtunk kereseti lehetősé­A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Környezet- ás Ter­mészetvédelmi Hivatal, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal, Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Szolnok megyei Ta­nács V. B., a Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetsége tervpályázatot hirdetett a nagyüzemi sertéstartó telepek rekonstrukciója során ki­alakítható új, környezetkímélő technológiák és építészeti megol­dások tervezésére. A pályázat cí­me:- Nagyüzemi sertéstartó tele­pek környezetkímélő technológiá­jának kialakítása. A pályázat elsődleges célja, hogy olyan — elsősorban a re­konstrukció keretei között alkal­mazható — költségtakarékos technológiai folyamatok és építé­szeti megoldások szülessenek, amelyek alkalmazásával a híg­trágya környezeti ártalmai elke­rülhetők legyenek, az értékes szerves trágya tápanyagtartalma folyamatosan, célszerűen haszno­sulhasson, miközben az állattar­tás feltételei is javuljanak. A tervpályázaton saját szellemi munkájával részt vehet minden belföldi és lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi magán-, vagy net Bámulatos, hogy milyen gyorsan belejöttek a nyúltenyész- tésbe és a ketrecek hegesztésébe. — Tudomásunk szerint a neme­sítés jó eredményeket hozott, mennyit nőtt a gyapjúhozam? — Eléri az évi 1,20 kilogram­mot darabonként. Szövetkezetünk tagja az Angóranyúl Gazdasági Társaságnak. Most tárgyalunk ar­ról, hogy közös magyar—NSZK vállalatot hozunk létre. Csatla­kozna hozzánk a Bajai Finom- posztó. a HUNGAROCOOP Kül­kereskedelmi Vállalat. A Medi- ma nevű NSZK cég, amelytől a nyúlállományt kaptuk, még pénz­zel is hozzájárulna az alapítás­hoz. A mi gazdasági társulásunk évente nyolcvan tonna gyapjút termelne az elképzelések szerint, így már van értelme a vállalko­zásnak. Az eddigi tárgyalások jó mederben folynak, reméljük, si­kerül rövidesen nyélbeütni a megállapodást. Mindent összevetve, a gazdasá­gi élet mozgásait állandó figye­lemmel kell kísérni ahhoz, hogy egy-egy üzem előbbre tudjon lép­ni. Az egyre nehezebb körülmé­nyek kényszerítik is erre. Kereskedő Sándor jogi személy, ha a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elismeri és vele szemben kizáró1 ok nem áll fenn. A tervpályázati kiírás és mellék­letei 1982. december 2-től vehetők át, 100 forint térítési díj ellené­ben a MTESZ Szakmai Koordiná­ciós Titkárságán (Bp., 1055. Kos­suth Lajos tér 6—8.), munkana­pokon 9-től 15 óráig. A tervpályázattal kapcsolatos kérdéseket a MTESZ Szakmai Koordinációs Titkársága címére 1983 január 8-ig kell feladni, a borítékon feltüntetve a tervpályá­zat megnevezését. A fenti idő­pontig postára adott kérdésekre a válaszokat a bíráló bizottság 1983. január 25-ig postára adja. A pályamüveket lezárt csomag­ban kizárólag postán lehet be­nyújtani a MTESZ Szakmai Koor­dinációs Titkárságának 1983. feb­ruár 28-án 24 óráig. A pályaművek díjazására és megvételére összesen 460 ezer fo­rint áll rendelkezésre. Megfelelő számú és színvonalú pályamű be­érkezése esetén a pályázók a tel­jes összeget megkapják. A legma­gasabb díj összege 110 ezer forint­nál több, a legkisebb díj, illetve megvétel összege 20 ezer forintnál kevesebb nem lehet A pályadijakat — az eredmény- hirdetést követően — 1982. már­cius 24-ig kifizetik. E rövid bevezető után nézzük azokat az alapvető gondokat, amelyek jellemzik megyénkben, városainkban a jelenlegi gyalogos közlekedést. A gyerekeknél a fi­gyelmetlenség. meggondolatlan­ság helytelen helyzetfelismerés okoz sokszor balesetveszélyes helyzetet, esetleg tragédiát. Az idősebbeknél a szorongás, féle­lem. bizonytalanság, betegség a közrejátszó tényező. Sajnos, a gyalogosok körében is általános­sá vált a türelmetlenség, a szán­dékos. esetenként csoportos sza­bálysértési A lakott területeken kiépített, fénysorompóval biztosí­tott vasúti átjárókon a tilos jel­zés ellenére gyakran csoportosan mennek át. A gyalogosok forgal­mát irányító kétlericsés fényjel­ző készülék villogó zöld színét sokszor figyelembe sem veszik, holott az már tilosat jelez. Rend­szeresen láthatunk olyan gyalo­gosokat, aRTÍ< kihasználva a gyé­rebb járműforgalmat, a tilos (pi­ros) jelzés ellenére átmennek az úttesten! Vannak esetek, amikor ezeket a súlyos szabálysértéseket tetézik azzal, hogy szülők gyer­mekeikkel 'együtt végzik a „ma­nővert" — most nincs forgalom, átmehetünk — felkiáltással. A kijelölt gyalogös-átkelőhe- • l.vek védelmét a KRESZ biztosít­ja. azonban ezzel visszaélni nem lenne szabad. Nem minden eset­ben biztonságos az úttestre le­lépni még ezeken a helyeken sem. Nagyon kell ügyelni a jár­műforgalom folyamatosságára, közelségére. Várjuk meg a biz­tonságos áthaladás lehetőségét, a gépkocsik lassítását, megállását. Még a gyalogos sem léphet úgy a kijelölt gyalogos-átkelőhelyre, hogy ezzel veszélyhelyzetet te­remtsen. Sokszor az egymástól 10—45 méterre közlekedő gépko­csik között elindul valaki, nem törődve azzal, hogy a hirtelen fékezésre kényszerűen járműve­zetők ezáltal könnyen veszély- helyzetbe sodródnak, a járművek egymásba csúszhatnak. Nem ritka látvány, hogy egy­más mögött 2—3 méterre, egyen­ként 5—8 gyalogos vág át az át­kelőhelyen, szinte teljes széles­ségében elfoglalva az úttestet. Hiábavaló a forgalomszervezők igyekezete, hogy a nagyobb for­galmú utakon egymástól 100—200 A tél beköszöntével ismét idő­szerű szólni a járművek kivilágí­tásáról. A nappalok lényegesen rövidebbek, gyakran köd gátolja a látást. A tapasztalat szerint még mindig sokan közlekednek kellő világítás nélkül, nem beszél­ve a kerékpárosokról, akik sötét szellemként tűnnek fel a fényszó­rók előtt néhány méterre. A világításnak két funkciója van, még akku1- is. ha sokan csak egyet tulajdonítanak neki. Az el­ső. hogy segítségével a vezető sö­tét úton felismerje a környezetét. Ezt a saját érdekében mindenki elfogadja. A másik funkció a köz­úton való együttműködés, egy­máshoz való eredményes alkal­mazkodás szempontjából nélkü­lözhetetlen. Mások számára teszi észrevehetővé a járművet. A lát­hatóság egyáltalán nem közömbös a biztonság szempontjából, a de­fenzív vezetési taktika is fő elvei közt tartja számon A döntések meghozatalának legfontosabb fel­tétele, hogy a vezető maradékta­lanul felismerje pillanatnyi kör­nyezetének minden olyan ténye­zőjét, aminek a biztonságos to­vábbhaladás szempontjából, jelen­tősége van. Ha egy háttérbe olva­dó veszélvtényezőt nem vesz ide­jében észre a járművezető, úgy dönt, mintha az nem létezne. Mivel n láthatóság egyik alap- feltétele, a biztonságnak, mind­annyiunk érdeke, hogy a helyes gyakorlat ' "’'on általánossá. En­nek egyik letétele, hogy a szür­kületben égjen a tompított fén>­méter távolságra alakítanak ki gyalogos-átkelőhelyet, ezt a gya­logosok nem veszik figyelembe, számukra ez hosszú. Pedig eb­ben az esetben a biztonság fon­tosabb lenne, mint egy-egy szemben levő üzlet, áruház gyors elérése. Sokan úgy vélik, az úttest két szélén parkoló gépjárművek kel­lő biztonságot nyújtanak azzal, hogy lecsökkentik az út széles­ségét, és ezáltal lerövidül az át- kelőszakasz hossza. Ez valóban igaz, de veszélyessége annál na­gyobb. A járművek közül kilépő gyalogost nem mindig észleli a vezető. Sokszor már csak akkor, ha az már féktávolságon belül van, mivel ő az úttestre, a for­galomra. nem pedig a parkoló járművekre összpontosít. Fokozottan veszélyesek az au­tóbusz-megállóhelyek. főleg ak­kor, ha azok egyben átszálló köz­pontok. Ä nagytestű járművek részben vagy egészben takarják a gyalogosokat, egyben előlük a közúti forgalmat. Mivel e helye­ken a KRESZ-szabályokat a türel­metlenek és a feleslegesen koc­kázatot vállalók rendszeresen megsértik, úgynevezett csoportos szabálysértések történnek. Töb­ben a legrövidebb úton és módon igyekeznek járművüket elérni, nem számolva az. érkező és in­duló autóbuszok által okozott változó forgalmi helyzettel. Ilyen­kor még a kihelyezett lánckorlát sem akadály, azt átugrálva jut­nak közvetlen az úttestre, a jár­műforgalom közepébe. Az említett, gyalogosok által elkövetett szabálytalanságok saj­nos egyre inkább szaporodnak. Ez a felsorolás közel sem teljes, csak az általánosan előforduló, és rendszeresen tapasztalható eseteket említettem. Előttünk a tél, vele együtt az erősen romló látási és útviszonyok. Kialakul­hatnak olyan helyzetek, amikor a gépkocsivezető akarata elle­nére sem tudja jármüvét bizton­ságosan irányítani, a megszokott távolságon belül megállítani. Számoljunk ezzel, legyünk türel­mesek és óvatosak, váljunk part­nerekké a közlekedésben, mert csak egymásra kölcsönösen vi­gyázva előzhetjük meg a balese­teket. Magyarvári István szóró. Ennél gyengébb fény hasz­nálatát mozgó gépjármű esetében a KRESZ is tiltja. Ködben a vi­lágítást használni kell, elsősor­ban az észrevehetőség érdekében. Ilyen esetben sem a fényszóró, sem a helyzetjelző lámpák hasz­nálata nem célszerű, illetve nem szabályos. A kerékpár világításá­nak is állandóan üzemképesnek kell lennie, ugyanis életfontossá­gú ennek megfelelő használata. A kerékpárosok gyakran nem is tudják, hogy életük milyen kévé­sén múlik Többnyire attól függ. hogy milyen távolságról vehetők észre. A világítással való visszaélés igen jelentős veszély forrása le­het. A fényszóró kezelése a veze­tőre van bízva. Szembejövő ese­tén tompítani kell olyan távol­ságban, ahonnan még nem vakít­ja el a partnert. Sajnos, sokan próbára teszik közlekedő társukat a tompítás halogatásával. Az el­vakított szem a kisebb fényben nem tud azonnal alkalmazkodni. Az átállás ideje alatt semmit sem lát maga előtt. Az elvakítás elle­ni védekezés egyik módja, hogy a vezető távoli fényforrás esetén kijzelebbre, közeli esetén távo­labbra néz. A fénybe lehetőleg sohase nézzünk. Sajnos, sok gépkocsi fut az uta­kon rosszul beállított fényszóró­val. Ilyen esetben a tompított fény is vakíthat. Gyakori jelenség a ködlámpa helytelen bekötése is, áruikor a féklámpával együtt mű ■ ködik Czafeő Ar.űrás TÍZÉVES A KISHATÁRMENTI FORGALOM Négy ország áruja tizennégy megyében Importot csökkentő beruházás ® A nyers vasgyártásban a forró szél hőmérsékletének növelésével je­lentős mennyiségű koksz takarítható meg, amelynek nagy részét tő­kés importból kell beszerezni. Az Ózdi Kohászati Üzemeknél ezért egy olyan beruházást kezdtek meg, amely a forrószél-hőmérséklct eddigi 950 Celsius-fokos hőmérsékletét 1100-ra emeli. Ezzel mintegy 30 ezer tonna kokszol takarítanak meg a jövőben. ‘t A CÉL: KÖRNYEZETKÍMÉLŐ SERTÉSTARTÁS Tervpályázat A fénnyel nem szabad takarékoskodni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom