Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-16 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma összeül AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii évi. 295 szám Ára: 1,40 Ft 1982. december 16. csütörtök az országgyűlés téli ülésszaka Az Elnöki Tanács decem­ber 16-ra, csütörtökre ösz- szehívta az országgyűlést. A parlament tagjai 'várhatóan a Magyar Népköztársaság jövő esztendei költségvetésé­vel foglalkozó törvényjavas­latot vitatják meg. Púja Frigyes Rómába érkezett Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere — Emilio Colombo olasz külügymi­niszter meghívására — szerdán délután hivatalos látogatásra Rómába érkezett. A hivatalos magyar—olasz tárgyalások csütörtökön kezdőd­nek Rómában. Köpeczi Béla művelődési miniszter látogatása Kecskeméten Tegnap Kecskemétre látogatott Köpeczi Béla művelődési miniszter. A vendéget fogadta Romány Pál. a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titká­ra, Eszmecserét folytattak a megye művelődés- ügyének helyzetéről, az e téren elért eredmények­ről és a további feladatokról. A megbeszélésen részt vettek a miniszter és a megyei pártbizottság első titkárának közvetlen munkatársai, valamint a megyei tanács illetékes vezetői is. A látogatás a Kecskeméti Óvónőképző Intézet­ben folytatódott Itt Krajcsovszki József igazgató és Túri Endréné intézeti párttitkár fogadta a mi­nisztert és a kíséretében lévő megyei vezetőket. A* intézet igazgatója tájékoztatta Köpeczi Bélát a kecskeméti óvónőképzés tárgyi és személyi feltéte­leiről. Arról többek között, hogy minden lehetőség adott, ami szükséges a korszerű, az eredményes képzéshez. Szólt a tanárok tudományos munkájá­ról. a tanárutánpótlás gondjairól, a nemzetiségi — szerb-horvát — óvónőképzés továbbfejlesztésének szükségességéről. Az igazgaitó elmondta továbbá, hogy az óvodapedagógus- és a tanítóképzést a jö­vőben közelíteni szeretnék egymáshoz. Ennek kí­sérleti programját közösen dolgozzák ki a Bajai Tanítóképző Főiskolával. Kérik ehhez a miniszté­rium jóváhagyását. A miniszter nagy érdeklődés­sel hallgatta meg a tájékoztatót, majd kérdéseket tett fel, melyekre Krajcsovszki József adott vá- !->‘Zt. Ezután rövid séta következett, melynek során bcnuts' .ák a miniszternek az intézetet, A gyakorló óvodában Mezei Ferencné vezető óvónő köszöntöt­te a vendéget, majd Szöllősi Györgyné és Lőrincz Béláné óvónő középső csoportjába invitálta. Az óvodások virággal kedveskedtek a miniszternek, aki ezután elbeszélgetett az óvónőkkel és a kicsi­nyekkel. Délután további intézményeket keresett fel Kö­peczi Béla. A töibbi között megtekintette a híres' Bozsó-féle gyűjteményt, ellátogatott a református • A miniszter és kísérete az óvónőképző gyakorló óvodájában. (Pásztor Zoltán felvétele) könyvtárba és a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermébe is. Végül a Kodály Zoltán Zenepeda­gógiai Intézetben fogadták. A miniszter este, feleségével együtt, részt vett az Erdei Ferenc Művelődési Központban rendezett díszhangversenyen, melyet a Magyar Állami Hang­versenyzenekar adott Ferencsik János vezényleté­vel1, a Magyar Rádió kórusának közreműködésé­vel, Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából. R. M. A NEMZETKÖZI KODÁLY-KONFERENCIA KECSKEMÉTI NAPJA Zenetudósok, nótafák, kisdiákok • Vass Irén óráján. (Tóth Sándor felvétele) Büszkék lehetünk arra, hogy ahhoz a nemzethez tartozunk, amely Kodályt adta a világ kul­túrájának. Párizstól Moszkváig, Helsinkitől Delhiig hangverse­nyekkel, tudományos tanácskozá­sokkal fejezik ki zenészek, neve­lők, tudósok a hatalmas életmű­vet megillető tiszteletüket. Kodály századokat átívelő mun­kássága még sok fényt hoz né­pünkre, még nagy kulturális tet­tek csíráztatója lehet az új évez­redben is. Ez, Kecskemét nagy (iának időtlen, azaz klasszikus időszerűsége, a centenárium al­kalma adott különös jelentőséget a nemzetközi Kodály-konferencia kecskeméti látogatásának. Tizennyolc országból érkeztek népzenekutatók, zenepedagógu­sok, zenetörténészek a Magyar Kodály Társaság rendezvényére. Erdei' Péter igazgató köszöntötte a vendégeket a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben, majd Ittzés Mihály főiskolai docens a Tanár úr kecskeméti kapcsola­tairól tartott előadást. Szülővá­rosában — hangoztatta — ,, zené­li ultúra-teremtő elgondolásainak megvalósítását látta. Életművé­hez itt is erőt adó inspirációt ke­resett és talált.” Meghatóan szép műsorral köszöntötték a Kodály Intézet növendékei a konferen­cia résztvevőit. A norvég Ole- Hermoi Henriksen, az angol Da­vid Vinden magyarul és nem­csak szöveg szerint magyarul énekelt Kodály-népdalfeldolgo­zásokat. A dán Alice E. Grznna karnagyi irányításával fellépő nemzetközi kórustól A citrusfa levelestül, ágastul. . .-í hallották a magyar és külföldi szakembe­rek. A szereplők is ámuló nézőkké váltak, amikor megkezdődött az Olsvay Imrének, a Magyar Tu­dományos Akadémia Zenetudo­mányi Intézete tudományos mun­katársának stílusérzékét és tájé­kozottságát egyaránt dicsérő nép­zenei műsor. A tápéi gyerekek Pünkösdölöje, a lédeci asszonyok varázslatos hangzású kórusa, a bukovinai Antal Andrásné és Nyisztor Bertalanné énekmondá­sa, Sütő Gyula furulyajátéka és a többiek közreműködése méltó volt a nem mindennapi ese­ményhez. A vendégek a legnagyobb elis­meréssel szóltak a látottakról és a hallottakról, csakúgy, mint a Kodály Zoltán énélrés iskolában szerzett tapasztalataikról. Dr. Romány Pálné igazgató üdvözlő szavait, dr. Mező Mihály tanácselnök rövid beszédét követően a legkisebbek és a nyolcadikosok órájára „kuk­kanthattak” be a vendégek, gyö­nyörködhettek a Sipos Erzsébet karnagy intésére a nyolcadik bé- sek ajkáról fölhangzó Zöld er­dőben, valamint egy-egy Bartók- és Bárdos-mú előadásában. A bemutatkozó összeállítás újra bi­zonyította: nemcsak Kodály éle­tében működött olyan kitűnően a kecskeméti ének-zenei, mint amikor a Tanár úr dicsérte — „mintha magam is itt éltem vol­na” —, hanem napjainkban is. A nemzetközi konferencián részt vevők'a kora délutáni órák­ban azzal a tudattal utaztak visz- sza a fővárosba, hogy szülőváro­sában élő, ösztönző hagyaték a száz esztendeje született Kodály Zoltán életműve. Holtai Nándor KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1982. december 14-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1982. december 14-én Romány Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizott­ság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi és a járási pártbizottságok első titkárai, a járási jogú pártbizottságok titkárai, a megyei tanács tisztség- viselői és osztályvezetői, a megyei hatáskörű állami és társadalmi szervek vezetői, a szakszervezetek me­gyei tanácsának és a szakmai szakszervezetek megyei bizottságainak titkárai, a városi tanácsok elnökei, több ipari nagyvállalat, mezőgazdasági üzem vezp- tője és pártszervezetének titkára is. Megjelent és felszólalt Gábor András ipari miniszterhelyettes, valamint dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. I. A megyei pártbizottság Ro­mány Pál előterjesztésében meg­hallgatta és tudomásul vette az MSZMIP Központi Bizottsága 1982. december 1-i üléséről szóló tájékoztatót. II. A testület Szakolczai Pálnak, a megyei pártbizottság titkárá­nak előterjesztése alapján meg­vitatta és elfogadta a Bács-Kis­kun megye 1982. évi gazdaságpo­litikai feladatainak várható tel­jesítéséről szóló jelentést, és az 1983. évi gazdaságpolitikai fel­adatokra előterjesztett javaslato­kat. O A megyei pártbizottság megállapította, hogy 1982- ben a gazdálkodó szerve­zetek többsége eredményesen tett eieget a megnövekedett követel­ményeknek. Megértette a válto­zó körülményekhez, a piaci igé­nyekhez való gyors alkalmazko­dás szükségességét. Elismerés és köszönet illeti a feladatukat jól ellátó gazdálkodó szerveket, munkahelyi közösségeket és dol­gozókat. Az ipar teljesítménye 1981-hez képest előreláthatóan mintegy 3,5—4 százalékkal növekszik. Az árutermelés és -értékesítés növe­kedett; az exportértékesítés mennyisége nem haladja meg az 1981. évit, viszont a nem rubel- elszámolású export az év végére várhatóan 6 százalékkal nő. A kereskedelmi gondok — nehezebb külpiaci és belföldi értékesítés — miatt a gazdálkodás eredményes­sége romlott. Az építőipar saját építési, sze­relési teljesítménye az idén vár­hatóan 3—4 százalékkal haladja meg az előző évit. Számottevően nőtt a fenntartási, építési tevé­kenység részaránya, bővült az ipari háttér. A lakásépítésben kitűntek kezdeményezéseikkel az ipari szövetkezetek. Megkezdő­dött a házgyári (panelos) lakás­építés új területekre való kiter­jesztése is. Ugyanakkor nem ja­vult kellően az építőipar szerve­zettsége. munkájának minősége, nem kielégítő a beruházási fe­gyelem. . A mezőgazdasági termelés nö­vekedése eléri a tervezettet. Né­hány területen kiváló eredmé­nyek születtek. Az alacsonyabb kalászos gabonatermést a kuko­rica, az ipari növények és a sző­lő jó termése ellensúlyozta. Az d. lati. nyüszíts. teljesítménye meghaladja az 1981. évi szintet. A kereskedelem megfelelő áru­ellátást nyújtott. A városokban javultak a vásárlási körülmé­nyek. A hiánycikkek viszont ese­tenként rontották a vásárlói köz­érzetet. Az új helyzet által megköve­telt termékszerkezet-váltás, a gyors intézkedés azonban még nem általános és nem kielégítő. A gazdálkodó egységek beruhá­zásokra az elmúlt évinél várha­tóan többet fordítanak. A lakosság életkörülményeit javító fejlesztések a tervelőirány­zatnak megfelelően, sőt azt né­mileg meghaladó mértékben va­lósulnak meg. A bölcsődei és az óvodai helyek száma növekszik, felépül 95 új általános iskolai tanterem, és mintegy négyezer lakás. O A gazdasági építőmunka legfontosabb célja 1983- ban is a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet ha­tározatainak és a VI. ötéves terv fő irányainak követése, a Köz­ponti Bizottság 1982. június 23-i. a külgazdasági kapcsolataink alakulásáról, fejlesztésének fel­adatairól szóló határozatának helyi végrehajtása. A külgazda­sági egyensúly javításának alap­ja a termelés hatékonyságának növelése, a költséggazdálkodás javítása, a gazdaságos export fo­kozása, az alacsony hatékonysá­gú, nem gazdaságos tevékenysé­gek visszaszorítása. A megye iparának feladata 1983-ban — ágazatonként és vál­lalatonként differenciáltan — 3—4 százalékos termelésnöveke­dés elérése. A nehéziparban to­vábbra is az országos jelentősé­gű kőolaj- és földgázbányászati tevékenységre kell fordítani a fő figyelmet. A gépiparban a mező- gazdasági és élelnpiszenpari gép­gyártás a meghatározó jelentő­ségű. A termékek műszaki szín­vonalának emelésével a piaci munka javításával növelhető a (Folytatás a 2. oldalon.) A tanácsok fórumán Eredményes esztendő a Bácskában és a Duna mellékén Nemcsak a tanácstagokat, ha­nem a kiskőrösi városi tanács tegnapi ülésén meghívottként részt vevő lakó- és utcabizottsá­gi elnököket is köszöntötte dr. Oláh Pál, a városi tanács elnöke. Ezt követően a testület elfogadta a végrehajtó bizottság 1981. és 1982. évi munkájáról, valamint a városfejlesztési és termelési, el­látási bizottság tevékenységéről készült beszámolókat, majd Ju­hász István tanácselnök-helyettes mondott vitaindítót a lakóbizott- ságok szerepét, feladatát elemző napirendi ponthoz. Kiskőrösön' 57 körzetben vá­lasztottak lakó- és utcabizottsá­got, amely közvetlen szervezője a lakóterületi munkának, s mint ilyen, mindennapi kapcsolatban áll a lakossággal. Főként azokban az utcákban, lakótömbökben je­lenthet létük hatásos segítséget, ahol nincs tanácstag. A bizottságok — és a körzetük­höz tartozó lakók tevékenységét — megbízhatóan mutatja az utca. a lakóház és környezetének kül­ső képe, kulturáltsága. Az esedé­kes út- és járdaépítés, a fásítás, a virágültetés, a csapadékcsator­nák karbantartása, a szemétszál­lítás megszervezése után a leg­több aktivista újabb, lakóhelyét szépítő, formáló, az életkörülmé­nyeket komfortosabbá változtató megmozdulásokat tervez. Ezekhez kérik a tanács és a szakigazgatá­si szervek segítségét is. A vitában felszólalók hasznos­nak ítélték a lakó- és utcabi­zottságok tevékenységét, ugyan­akkor felvetették, hogy a tanács adjon több segítséget, informá­ciót az aktivistáknak — elsősor­ban a fejlesztési lehetőségekről —, váljék szorosabbá a kapcso­lat a tanácstagok, valamint a lakó- és utcabizottsági tagok kö­zött. A testület a beszámolót elfo­gadta, majd a városi tanács és a végrehajtó bizottság jövő évi ter­vének jóváhagyása után az ülés bejelentésekkel, interpellációkkal ért véget. V. T. (Folytatás a 2. oldalon.) ötvenkilenc mezőgazdasági, egy halászati téesz és három me­zőgazdasági társulás választott képviselői tanácskoztak szerdán a bajai V. kerületi pártszékház­ban, a Bácskai és Duna melléki TESZÖV küldöttközgyűlésén. A szövetkezeti tagok helyzetét, szo­ciális ellátottságát, az ezzel ösz- szefüggő teendőket elemezték az írásos előterjesztés és dr. Bogács Géza titkárhelyettes szóbeli ki­egészítője alapján. Kollár József- né elnök számolt be a területi szövetség nőbizottságának a mun­kájáról, majd dr. Somoskövi Ist­ván titkárhelyettes és Vida Pál irodavezető tájékoztatta a küldöt­teket az 1982-es esztendőt záró fontosabb teendőkről. Eredményes az 1982-es eszten­dő a bácskai és a Duna rnelléki szövetkezetekben. A termelési ér­ték — folyó árakon számolva — 8 százalékkal emelkedett, sőt a kiegészítő ágazatokban a növe­kedés ennél magasabb. Szép ter­mést takarítottak be kukoricából, jó a lucerna, a szója és közepes a cukorrépa, valamint .a napra­forgó fajlagos hozamú. A zöldségfélék termése valami­vel alatta maradt az 1981-es évé­nek, és az idén is sok gonddal járt a téli alma értékesítése. Egyes állattenyésztési ágazatok­ban számottevő a haladás. Saját hizlalásból és a háztáji tartásból 4 százalékkal több vágósertést tudnak piacra adni a bácskai és a Duna melleki szövetkezetek. A körzet szövetkezetei a beru­házási összegeket megfontoltan használták lel. Több volt a saját erő. mint a hitel, a költségek alig térnek el az 1981. évitől. A szö­vetkezetek gazdálkodási eredmé­nye a múlt esztendeihéz hasonló összegű. Ez kedvező, hiszen a pénzügyi szabályozók módosítása következtében megközelítőleg 175 millióval emelkedtek a terhek, és ennek hatását is ki kellett gaz­dálkodniuk a nagyüzemeknek. A szövetkezeti gazdaságok szerve­zésében egy év alatt 415 millió forintot meghaladó értékű ter­mény, termék, tenyészállat és anyagi szolgáltatás támogatta a háztájit. A szövetkezeti tagságról való gondoskodás követelményével összhangban áll ,az a gyakorlat, hogy a közös gazdaságok a szü­lési és betegségi segélyeket ma­guk adják a tagjaiknak. Több szövetkezetpolitikai megfontolás változatlanul ennek a szolgálta­tásnak a fenntartása mellett szól. Kedvező döntés a szövetkezeti gazdák számára az, hogy a jövő év január elsejétől a jelenlegi 50 százalék helyett — a más ágaza­tokban dolgozókkal azonos mér­tékben állapítják meg a betegsé­gi segély alsó határát. Tavaly a bácskai és a Duna melléki szövetkezetek a Szociá­lis és kulturális alapjukból 8 mil­lió forinttal segítették a községi intézményeket, emellett nagy összegű fejlesztési alapot enged­tek át a települések javára. A vitában Zvertyel Tiborné, a borotai tsz brigádvezetöje arról a társadalmi összefogásról be­szélt. amellyel a szövetkezet egész közössége Borota gyermekintéz­ményét segítette abban, hogy minden óvodáskorút elhelyezhes­senek. Koszta Flórián szalkszent- mártoni tsz-elnök a szövetkezeti tagság élet- és munkakörülmé­nyeinek javítására, a község fejlesztésére, a kulturális és szo­ciális intézmények gyarapítására hívta fel a figyelmet. Kiss Béláné nemesnádudvari küldött a falun élő nők rendszeres foglalkoztatá­sának gondjairól beszélt, Szőts János csátaljai tsz-elnök az egy- egy településen levő gazdálkodó- egységek arányos teherviselését sürgette a falu lakosságmegtartó- képességének növelése érdekében. Sárai György, a TOT főosztály- vezetője a szövetkezetalapító nyugdíjasok erkölcsi és anyagi megbecsülésének fokozását, a helyzetük javítására 1983-ban megnyíló lehetőségeket körvona­lazta. A megyei part és tanács (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom