Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-16 / 295. szám

2 9 PETŐFI NEPE • 1982. december 16. GIBRALTÁR Lebontották a rácsot $ Megnyitották *z átjárót Spanyolország és Gibraltár között. A ké­pen: spanyol polgárok várakoznak az átjárónál. MADRID Üjból megindult a gyalogos for­galom -Spanyolország és a déli csücskén levő Gibraltár brit gyarmat között. Ezzel megszűnt Franco néhai diktátor tizenhárom éve elrendelt blokádja. A csaknem hat négyzetkilomé­ter nagyságú földnyelv 1704 óta brit gyarmat. A Földközi-tenger bejáratát őrző kiszögellés sorsa állandó vita tárgya London és Madrid között. Az ENSZ-közgyű- lés többször felszólította Angliát, hogy adja vissza a félszigetet Spanyolországnak. Ugyanakkor a gibraltári lakosok az elmúlt másfél évtizedben kétszer szava­zatukkal erősítették meg, hogy nem akarnak Spanyolországhoz tartozni. Lázár György fogadta a görög közbiztonsági minisztert Szerdán elutazott Budapestről Joannisz Skularikisz, a Görög Köztársaság közbiztonsági mi­nisztere, aki Horváth István bel­ügyminiszter meghívására de­cember 13—15. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A két miniszter véleményt cserélt a rendőri munka korszerű szerve­zési módszereiről és a rendőr­képzés rendszeréről. Érintették a nemzetközi bűnözés témáit, a ká­bítószerek forgalmának megaka­dályozására irányuló együttmű­ködés szükségességét. Joannisz Skularikisz látogatást tett a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányságon, a rendőrtiszti főiskolán és az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban. Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta a görög közbizton­sági minisztert, aki átadta And- reasz Papandreu görög miniszter- elnök üzenetét. A fogadáson részt b'ett Horváth István belügymi­niszter és Pantelis Economou, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) ENSZ-HIREK Magyar felszólalás a namíbiai kérdés vitájában Az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén a namíbiai kérdés vitájá­ban kedden felszólalt Rácz Pál nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője. Rámutatott,, hogy a közvetítésre vállalkozó öt nyugati hatalom eddig képtelen volt lényegbevágó eredményt fel­mutatni, és a szándékosan keltett derűlátó hangulat alaptalannak bizonyult. A dél-afrikai rezsim továbbra is hajthatatlan magatar­tást tanúsít és olyan rendezést akar kierőszakolni, amely bizto­sítaná Namíbiában kiépített gyar­mati pozícióinak megőrzését. Rácz Pál a magyar küidiöttséfe támogatósáról biztosította mind­azon államok álláspontját, ame­lyek határozottan visszautasítják a namíbiai kérdés rendezésének és az Angolában tartózkodó kubai csapatok kivonásának összekap­csolására irányuló törekvéseket. Kijelentette, hogy népünk és kor­mányunk továbbra is szolidáris a SWAPO-val, a szabadságért és függetlenségéért harcoló namíbiai néppel. * A Biztonsági Tanács kedden határozatot fogadott el a Cipruson állomásozó ENSZ békefenntartó erők mandátumának féléves idő­tartammal történő meghosszabbí­tásáról. A határozat megelégedéssel ál­lapítja "meg'hogy felújították a ciprusi görög és török közösség között a tárgyalásokat Egyúttal felkéri az ENSZ főtitkárát, hogy folytassa jószolgálati misszióját a ciprusi kérdés politikai rendezése érdekében. Az ENSZ ciprusi békefenntartó erőit 1964-ben hozták létre, azt követően, hogy a szigeten a görög és török közösség között fegyve­res összecsapás robbant ki. A nemzetközi fegyveres egységekből álló ENSZ-erők feladata az ösz- szetűzések kiújulásának megaka­dályozása, a rend és a törvényes­ség fenntartása. A TASZSZ hírügynökség rámu­tat, hogy Cipruson a helyzet to­vábbra is feszült, és a tárgyalá­sokon mind ez ideig nem született kézzel fogható eredmény. Mint is-» méretes, a ciprusi kormányig pl nem kötelezett politikát folytató, egységes, független állam fenn­maradásáért száll síkra. SHULTZ SPANYOLORSZÁGBAN Tisztázandó kérdések sora MADRID George Shultz amerikai kül­ügyminiszter tegnap délben egy­napos látogatásra Madridba érke­zett. Érkezése után nyomban megkezdődtek a hivatalos tárgya­lások a két ország külügyminisz­tere között. Megfigyelők szerint Shultz európai látogatásának egyik leg­nehezebb állomása Spanyolország lesz. Az ország NATO-tagságának sorsa ugyanis éppúgy tisztázandó kérdés, mint az amerikai tá­maszpontok használati jogának témája, vagy az Egyesült Álla­moktól vásárolandó F—18-as har­cigépek ügye. Az amerikai diplomácia vezető­Világszerte nagy visszhangot váltott ki a Lengyel Népköztársa­ság kormányának az a nyilatko­zata, amely bejelenti: Varsó je­lentős mértékben korlátozza az Egyesült Államokkal fenntartott tudományos, műszaki és kulturá­lis kapcsolatait. A dokumentum nem csinál titkot abból, hogy el­lenlépésről, válaszról van szó. Bőségesen volt — és van — mi­re válaszolni Az az amerikai kormányzat, amely a Szovjetunió „visszaszorí­tásának” jelszavával tevékenyke­dik, 1981. december 13-a óta pél­dátlanul durva és ellenséges ma­gatartást tanúsít a Lengyel Nép- köztársaság irányában. Reagan számára — minden jel szerint — komoly csalódás volt, hogy az anarchiába, és a tágabb térséget is veszélyeztető helyzetbe sodródó Lengyelországot belülről, a len­gyel fegyveres erők segítségével lehetett megmenteni a legrosz- szabbtól. Amikor — most egy esztendeje — a lengyel kormány bevezette a szükségállapotot, a Reagan-admi- nisztráció rágalmak és fenyegeté­sek özönét zúdította Varsóra. Pe­dig a világon akkor több mint negyven(!) ország élt hosszabb- rövidebb ideje (Brazília például 1934 óta. de Argentína, Pakisztán és számos más állam is hosszú ideje) a különböző előjelű, katonai jét délután fogadta Felipe Gonzá- lez miniszterelnök is. Sh'ultz ma délelőtt látogatást tesz az európai béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó szín­helyén és megbeszélést folytat a NATO-országok küldöttségeinek vezetőivel. Ezután János Károly király fogadja. George Shultz ma délután továbbutazik Londonba. Az El Pais című spanyol lap Shultz látogatása kapcsán egye­bek között ezt írja: „az ameri­kaiakat szorítja az idő. hiszen ha a spanyol parlament jövő máju­sig nem ratifikálná a két ország közötti védelmi szerződést, az amerikaiaknak el kellene hagy- niok Spanyolországot". irányítású szükségállapot keretei között. Ebből a több mint negy­venből egy, azaz egy szocialista ország választotta — más megol­dás híján — a rendkívüli állapo­tot és Washingtonnak kizárólag ez az egy „fájt”. Varsó az első pillanattól kezdve hangoztatta, hogy a szükségálla­potot szükséges rossznak tekinti, amelyet a lehetőségek arányában enyhít vagy megszüntet. Lengyel- országban még sok a gonu. de a megfigyelők egyetértenek abban, hogy a legrosszabbon már túl van az ország és lassan kezdődhet a felfelé kapaszkodás a közelmúlt mélységeiből. Ráadásul a kor­mányzat és a szejm már meg­tette a szükségállapot megszünte­tése felé vezető lépéseket. Washingtonban — a kibicnek semmi sem drága! — ezt nyoma­tékosan kevesellték és a túlpartról hallatszó hangok élessége, ha ez egyáltalán lehetséges, csak foko­zódott. így, és ezért született rneg a lengyel nyilatkozat. Reagan, akinek saját szövetsé­geseivel és saját törvényhozásával is komoly gondjai támadtak poli­tikájának diktatórikus tartalma és stílusa miatt, újabb világos üze­netet kapott arról a régi tételről, hogy párbeszéd nélkül nincs béke és kölcsönösség nélkül nincs pár­beszéd. Harmat Endre Marjai József belgrádi tárgyalásai Marjai József a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán Belgrád- ban megbeszélést folytatott Zvo- ne Dragannal, a szövetségi vég­rehajtó tanács elnökhelyettesével a magyar—jugoszláv kapcsola­tok, különösen a gazdasági együtt­működés továbbfejlesztésének le­hetőségeiről. A megbeszélésen részt vett dr. Simon Pál, hazánk belgrádi nagykövete. Marjai Józsefet fogadta Mitja Ribicsics, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bizott­sága Elnökségének elnöke. A szí­vélyes, baráti légkörben folyta­tott eszmecserén nagyra értékel­ték a két szomszédos szocialista ország baráti együttműködésének alakulását. A kormány elnökhelyettese szerdán visszaérkezett Budapest­re. Szovjet-amerikai közlemény Szerdán Genfben nyilvánosság­ra hozták a szovjet—amerikai ál­landó konzultatív bizottság köz­leményét a rakétaelhárító védel­mi rendszerek korlátozásáról kö- • tött szovjet—amerikai szerződés második megvizsgálásáról. A megvizsgálás során a felek körültekintően elemezték a szer­ződés és a jegyzőkönyv bevezető­jét és cikkeit, és értékelték azok végrehajtását a vizsgált időszak­ban. A Szovjetunió és az Egyesült Államok megerősítette elkötele­zettségét a szerződésben foglalt célok és feladatok iránt. Ugyan­csak megerősítették elkötelezett­ségüket az iránt, hogy az állandó konzultatív bizottság keretében folytatják a konzultációkat a szerződésben és az 1974. július 3-án létrejött jegyzőkönyvben fog­lalt célok és rendelkezések meg­valósításának előmozdítása érde­kében — hangoztatja végezetül a közlemény. Válasz a túlpartra KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1982. december 14-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) külföldi beszerzéseinkhez fontos export. A könnyűipari gazdálko­dó egységek a piaci kapcsolatok erősítésével, a divatérzékenység fokozásával, a minőség javításá­val, a szállítási fegyelem betar­tásával javítsák gazdálkodásukat. Az ipari szövetkezetek a változó piaci igényekhez igazodva alakít­sák termelési szerkezetüket, ki­használva a szövetkezeti gazdál­kodási forma adta rugalmassá­got. A megye építőiparában a saját építési-szerelési teljesítmény nö­velése, a létszámcsökkenés ten­denciájának megállítása mellett, a termelékenység és minőség to­vábbi javítása a feladat. Elsőd­leges követelmény a jóváhagyott lakásépítési terv teljesítése. Hangsúlyos politikai feladat te­lepüléseinken az új építési for­mákban rejlő lehetőségek kihasz­nálása. A tanácsi, a szövetkezeti építőipar, a mezőgazdasági üze­mek építőipari részlegei növel­jék tovább a lakás-, középület- és egyéb épületfenntartási, fel­újítási tevékenységüket. A taná­csok több és folyamatos telekkí­nálattal, az építőipari és lakás­építő szövetkezetek, a lakásszol­gálati. irodák pedig szervező munkával segítsék elő a saját- erős lakásépítést. Az építőipari vállalatok kapcsolódjanak be a saját vállalkozásban végzett la­kásépítésbe és a lakosságnak való értékesítésbe. A népgazdasági és megyei cé­lok megvalósítására a mezőgaz­daság 1983-ban 2,5—3,5 százalék­kal növelje termelését. A szántó­földi növénytermesztésben fontos feladat a kalászos gabonák ve­tésterületének szinten tartása, a kukorica termőterületének gya­rapítása. A hozamok növelésében vállaljanak nagyóbb szerepet a termelési rendszerek, közöttük is elsősorban a Bajai Kukoricater­mesztési Rendszer. Az ipari nö­vények vetésterülete igazodjon a feldolgozóipar igényéhez. A ker­tészeti termelés miríaaiwfágaza- tában javítani kell a termelői. forgalmazói, kereskedelmi mun­ka színvonalát. Az állattenyész­tésben a tartási technológiák fej­lesztésével, a szaporodásbioló­giai lehetőségek kihasználásával, az elhullási veszteségek csökken­tésével kell növelni a hústerme­lést. Nagy figyelmet kell fordítani a háztáji és kisegítő gazdaságok szerteágazó tevékenységének se­gítésére áruik biztonságos érté­kesítésére, az elért gazdálkodási színvonal megőrzésére, fejleszté­sére. Célszerű elősegíteni a kor­szerű termelési ismeretek terjesz­tését, az értékesítési, piaci körül­mények megismerését a kister­melők körében is. Az élelmiszeripari vállalatok termeltetési politikájukat a gaz­daságos, piacképes keresletnek — az exportigényeknek — meg­felelően alakítsák. Közvetítsék a bel- és külföldi piac igényeit a nyersanyagtermelő gazdaságok­nak, az eddiginél jobban han­golják össze a mezőgazdasági termelést és feldolgozást. A közlekedési és hírközlési ágazat feladata 1983-ban az ál­lami úthálózat állagmegőrzése, a jelentősebb, tervbe vett útépíté­si és postai beruházások előké­szítésének felgyorsítása, a folya­matban levők tervszerű befeje­zése. Az életkörülmények folyamatos javítása érdekében a kereskede­lem feladata a lakosság külön­böző rétegeinek keresletét kielé­gítő áruellátás biztosítása. A bol­tokban és vendéglátó helyeken törekedni kell a szolgáltatások körének és színvonalának eme­lésére, a szakmai kulturáltság fejlesztésére. A tanácsok összpontosítsák fej­lesztéseiket az alapellátást szol­gáló legfontosabb célok, társa­dalmi programok megvalósításá­ra. Emellett kapjanak fokozott jelentőséget a lakosság közérze­tét javító, többször csak nagyobb figyelmet, szervező munkát igénylő intézkedések. i „Az állami, az érdekképviseleti J* 4 tkíicfel/iis^rvel£ f|lv|inrfalk;J san ellenőrizzék a bér- és kere­setszabályozá's új rendszerének megvalósulását, az anyagi érde­keltség, a differenciált, teljesít­mény szerinti bérezés továbbfej­lesztését. A pártszervek tudato­sítsák, hogy a gazdasági építő- munka feladatai csak kellően fel­készült, az új feladatokhoz gyor­san alkalmazkodni képes és jól szervező vezetőkkel, tettrekész kollektívákkal teljesíthetők. A KISZ-szervezeték a fiatalokra jellemző módon sajátos eszkö­zeikkel — építve az ifjúság len­dületére — hatékony szervező munkával vegyenek részt a gaz­daságpolitikai feladatok végre­hajtásában. Az agitációs és pro­pagandamunka mindenütt se­gítse elő, hogy a lakosság meg­értse a valamennyiünket érintő nehezebb gazdasági helyzetből adódó feladatokat, és támogassa céljaink megvalósítását. III. A megyei pártbizottság Terhe Dezsőnek, a pártbizottság titká­rának előterjesztésében döntött az 1983. évi munkaprogramjáról, és tájékoztatót Togadott el a vá­rosi és járási pártbizottságoknak a pártmunka módszerét és mun­kastílusát tárgyaló testületi ülé­seiről. IV. A testület Romany Pál előter­jesztésében meghallgatta és elfo­gadta a megyei pártbizotts'ág vég­rehajtó bizottságának a szeptem­beri pártbizottsági ülés óta vég­zett munkájáról szóló tájékozta­tót. V. A megyei pártbizottság döntött fhafáSköíébe tartozó személyi kér­désékben. A tanácsok fórumán Eredményes esztendő a Bácskában és a Duna mellékén (Folytatás az 1. oldalról.) vezetőinek képviseletében dr. Ma­tos László megyei tanácselnök­helyettes köszöntötte a küldött- közgyűlést. Szólt a mezőgazdaság és élelmiszeripar idei eredményei­ről és ismertette a jövő évi me­gyei termelési feladatokat. Dr. Bogács Géza válaszolt a vi­tában elhangzottakra, majd dr. Berta Jenő, a területi szövetség Tegnap délelőtt Városföldön, az állami gazdaság tanácstermé­ben évzáró értekezletet tartott a munkásőrség megyei parancs­noksága. A megbeszélésen részt vett Tengeri Pál, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság osztályve­zetője is. Elsőként dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsno­ka számolt be 1982-es munká­jukról. Elmondta: a munkásőrök ebben az évben is meggyőződés­sel végezték munkájukat, erősö­dött a kollektivitás. A továbbiak­ban a politikai nevelésről esett szó. Ma már egy olyan generáció meghatározó a munkásőrség so­raiban, amelynek nem lehetnek sem személyes, sem történelmi emlékei a múlt eseményeiről. Ép­pen ezért a fiatal vezetőknek idősebb társaik átadják azt a tör­ténelmi tudatot, a forradalmár szemléletét, ami megóvja őket a tévedésektől, segíti őket eliga­zodni korunk bonyolult problé­máiban. Az állományépítéssel kapcso­elnöké nyújtotta át a jutalmat és oklevelet Babies Antal csávolyi tsz-elnöknek, két évtizedes mun­kássága elismeréséül, nyugdíjba vonulása alkalmával. Végezetül a szövetkezeti mozgalomban és az érdekképviseleti munkában a területi szövetség megalakulása óta tevékenyen részt vevő 23 küldöttnek elismerő oklevelet adott át. Kiss Antal latban dr. Cserháti László el­mondta, hogy találnak olyan fia­talokat akik vállalják az elköte­lezett ember sorsát. Néhány év elteltével kiderül, hogy örömüket is megtalálják benne, többségük hosszú éveken át a közösségek tagja maradt. A jelenlegi össze­tétel garantálja a testület osz­tályszervezet jellegét. Meghatá­rozó a kétkezi dolgozók száma, kevés azonban a műszaki értel­miségi. Ezt követően Budai József me­gyei parancsnokhelyettes az ága­zati tevékenységről adott tájé­koztatót. Értékelte a kiképzési terveket és az ehhez kapcsolódó munkát, valamint a híradósok feladatait. Vízin Miklós megyei parancsnokhelyettes az ellátás területeiről (egészségügy, élelme­zés stb.) számolt be. Végezetül a jövő esztendei fel­adatokat vitatták meg az évzáró parancsnoki értekezleten megje­lent megyei munkásőr-parancs- nokok. p T (Folytatás az 1. oldalról.) A bajai Városi Tanács tegnapi ülésén a testület tájékoztatást kapott a végrehajtó bizottság te­vékenységéről, a szakigazgatási szervek interpellációikkal kap­csolatos intézkedéseiről, majd egy sokakat érintő kérdés követke­zett a napirendben — Baja, Bát- monostor. Érsekcsanád, Szeremle, Vaskút településcsoport általános rendezési tervének megvitatása és jóváhagyása. A dokumentum egyik legfonto­sabb adata: Baja lakossága a legutóbbi évtizedben több mint háromezerrel nőtt, s így jelenleg 39 ezer körül mozog. Ez ugyanis rávilágít egy fejlődést-fejlesztést meghatározó tényre: a város a kedvező foglalkoztatási és ott­honteremtő lehetőségeivel a kör­nyékbeli falvakból elvándorlók egyre jelentősebb százalékát fo­gadja be, s ennek köszönhetően a térségből elvándorlók aránya a hatvanas—hetvenes évek 5,02 szá­zalékáról 2 százalékra csökkent. Ezt az arányt kívánatos volna tartani, esetleg tovább csökkente­ni. s ennek érdekében a tervezet kimondja: a foglalkoztatási lehe­tősegek bővítése, illetve az ezt elősegítő beruházások támogatá­sa továbbra is eUőszámú feladat. Ezzel összefüggésben elhangzott: mint ipartelepítési tartalékterü­let, országosan is jelentős a Ba­ja és Szeremle közötti térség, amely — viszonylag szerény be­ruházások révén — közúton, vas­úton és vízi úton egyaránt jól mégközelíthető lenne, s ennél fog­va ideális telepítési helyül szol­gálhat, különösen a vízigényes ipari üzemek számára. Ha kevésbé gyors ütemben is, de folytatódik a lakások építése: helyszűke miatt a következő években is inkább a csoportos lakásépítés dominál, amelynek színteréül az Üjváros még be nem épített térségeit, valamint a Sze­gedi út benzinkúttal szemben fek­vő környékét jelölték ki. K. J. Évzáró értekezletet tartott a munkásőrség megyei parancsnoksága

Next

/
Oldalképek
Tartalom