Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-11 / 265. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. november 11. Brigádmozgalom AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT Hetedikek az országos rangsorban Az olimpián pontot sem érő hely a hetedik. A garaiak mégis büszkék e pozícióra. Az ország 1320 termelőszövetkezete közül a rangsorban hetedikek. Egészen pontosan a MÉM felügyelete alá tartozó mezőgazdasági és faipari vállalatok, gazdaságok eredmé­nyesség szerinti rangsorában ér­ték el ezt a helyet. A garai Vörös Csillag Tsz 1950. augusztus 20-án alakult, össze­sen huszonnyolc családdal, har­mincnyolc taggal, százhetvenhá­rom hektár földterülettel. Azóta hosszú utat járt be a ter­melőszövetkezet. Átélték az át­szervezések örömteli és keserves időszakait, figyeltek a gazdasági szabályozókra és próbáltak úgy dolgozni, hogy nemcsak saját maguknak, hanem a népgazda­ságnak is hasznára legyenek. A termelőszövetkezet elnöké­hez, Matos Ivánhoz bejelentés nélkül érkezünk. A közös gazda­ságban a revizorok a szokásos év végi ellenőrzést tartják. A szá­mok, eredmények lehet, hogy ezért is, kéznél vannak. Elsőként a termelőszövetkezet elnökének rövid nacionáléját jegyezhetem. Az ötvenes évek elején tanfo­lyamra küldték, gyorstalpalóra. Tizennyolc éves korában már könyvelő, huszonkilenc évesen főkönyvelő-helyettes, az elnöki székben 1970 óta ül. Minden el­nöknek van egyfajta „ars poeti­cája'’. Matos Iván erre a követ­kezőt mondja: —- Munkánkban bármily fur­csán hangzik, vezérel egy gon­dolat: a magyar államot nem tartjuk „fejőstehénnek”. Mi ak­kor is önállóak voltunk, amikor a gazdaságirányítás erre nem tar­tott igényt. Nem csupán a beru­házásoknál voltunk megfontol­tak, hanem felhasználtuk a ko­rábbi évek tapasztalatait is. Le­het, hogy ennek köszönhetjük: eszközértékünk nem oly magas, mint amit elvárnak egy ilyen szövetkezettől. — Kockázatvállalás az is. ha valaki a közös gazdaság fejlesz­tésére erején fe’ül vesz fel hite­leket ... — Meglehet. Mi a másik utat választottuk. A beruházásoknál figyelembe vettük azt, hogy a téglát saját gyárunk állítja elő, hatvanfős építőrészlegünk pedig rakja egyiket a másikra úgy. ahogy ezt a terv megkívánja. Építhettünk volna a legutolsó di­vat szerinti magtárolót. Mi még­is a hagyományos dunaújvárosit választottuk. Magtárnak szá­munkra ez is megteszi. Hisz a búza, kukorica, napraforgó, kö­les és a lóbab minden kockázat nélkül itt is eltartható. — +A garaiak többek között büszkék a kukoricára. — Joggal. Már évek óta a jég menetrend szerint megtalál ben­nünket. A kárt szenvedett táb­lákon hektáronként az idén is megtermett az ötven mázsa. De a középkorai OSSK 413-as példá­ul hektáronként száz mázsa fö­lött fizet. Hasonlóan a Pioneer 109-esihez. — Váltsunk témát. Gara sok- nemzetiségű község. Úgy tartják, hogy a svábok, a délszlávok és a magyarok egyetértéséhez, együtt­éléséhez sokat segített a szövet­kezet. — Érdekes világ a miénk. Ami bizonyos, hogy a közös érdek ösz- szefogta az embereket. Jelen esetben az elnök bunyevác. A fő- agronómus magyar, a két ágazat­vezető sváb. A párt- és gazdasá­gi vezetésben is megtalálhatjuk mind a három nációt. Persze nem csupán a termelőszövetkezet ér­deme ez. A községben a közös házasságok is hozzásegítenek bennünket, hogy „egy zsoltárból” énekeljünk. Nem teszünk mi mást, mint a nemes értelemben vett kossuthi nemzetiségpolitikát megvalósítjuk. — Az eredményességnek össze­tevői vannak... — Például a háztáji. Szoros kapcsolatunk van a Herbáriával. Nyolc hektáron termeljük példá­ul az Onathera nevű gyógynö­vényt, amely teljes egészében an­gol exportra jut. A négy hektá­ron nevelt macskagyökérnek nagy kereslete van a gyógynövények piacán. — Beszéljünk arról, hogy a kockázatvállalásnak határa is van. — így igaz. Itt, a határszélen, távol a világ zajától, a lehetősé­geink adottak. Nem rendelkezünk hipermodern technológiával, nin­csenek világmegváltó gépsoraink, nem teszünk mi mást, csak ki­használjuk lehetőségeinket és élünk az itteni emberek szorgal­ma adta eredményekből... Szabó Pál Miklós V álságról beszélni talán in­dokolatlan lenne, de az kétségtelen, hogy nehéz időszakot él át a szocialista bri­gádmozgalom. Véleményem sze­rint — leegyszerűsítve a nagyon is összetett problémát — ennek az a fő oka, hogy az utóbbi évek­ben sok helyütt és sokan azono­sították a mozgalmat a munka- versennyel. a részt az egésszel. Lassacskán a brigádvállalások közül csakis azoknak volt sú­lyuk, amelyekkel közvetlenül segítették a termelési-gazdasági célok elérését. Az. anyagi, erköl­csi elismerés kinyilvánításakor, a címek odaítélésekor a hármas jelszó szocialista módon tanulni és élni része keveset nyomott a latban. Vagyis a közösségek arcu­latának változása szinte észrevét­len maradt. A helytelen szemlélet és gya­korlat annak alapján ala­kult ki, hogy a tömegszer­vezetek a vállalati, népgazdasági tervcélok elérésének segítését tették a brigádmozgalom fő fel­adatává — nem ok nélkül. Ám azt már hiába hangsúlyozták, hogy értékének megfelelően kell a brigádok versenyében szere­pelnie minden egyéb felajánlás­nak, teljesítménynek. Gazdaság- centrikussá vált a mozgalom az üzemek nagy részében. S most. a népgazdasági, vállalati növe­kedés ütemének mérséklődésével irányát veszítette számos mun­kaihelyen. Mert egyoldalúan a tervek teljesítését, túlszárnyalá­sát ígérő felajánlásokhoz voltak szokva, szoktatva az érthetően mindig többre törekvő kollektí­vák. A napokban részt vehettem a Kismotor- és Gépgyár bajai gyá­rában a brigádvezetők tanácsko­zásán. Az üzem — mint sok más társa — gondokkal küzd, ame­lyeknek egy része külső, más há­nyada belső okokra vezethető vissza. Megtörténhet, hogy az idén nem tudják teljesíteni a tervet, az egyes gyártmánycsoportokat illetően, s egészében sem. A ter­mékösszetétel-változás idejét élik. A kritikus hozzászólásokból kitűnt, hogy egyes brigádok a feloszlás gondolatával foglalkoz­nak, s egykét kollektíva már meg is szűnt. Pedig régebben jó eredményeket értek el a verseny­mozgalomban. Akadnak, akik egyenesen így vetik fel a kérdést : egyáltalán van-e létjogosultsága napjainkban a brigádmozgalom­nak? V an olyan közösség, ame­lyiknek azért ment el a kedve a versenyezéstől. mert látja, hogy nem tudja tel­jesíteni amit vállalt — többet mint tavaly —. nincsenek meg ehhez a föltételek. Ezzel a jelen­séggel nem áll egyedül a Kismo­tor bajai gyára. Azzal sem, hogy egyes vezetők nem segítik a bri­gádokat a hatékonyság növelését, a minőség javulását eredménye­ző versenyvállalások megfogal­mazásában. Az egyik aranyko­szorús brigád vezetőnője azt kér­dezte. hogy egy olyan nemes cse­lekedet, mint az életmentő vér­adás. vagy az elesett emberek tá­mogatása miért nem ér többet a brigádok versenyében, hiszen ezek szocialista emberségről val­ló tettek. Panaszolta, hogy saj­nos már az ő közösségük sem mozdul egy emberként, mint ré­gebben. A mindenki egyért, egy mindenkiért jelszó erejét vesz­tette. A munkahelyi kis kollektívák tagságának egy része kevésbé szí­vesen áldoz ma már társadalmi munkára a szabad idejéből, mint pár évvel ezelőtt. A termelést se­gítő ilyen vállalások is elmarad­nak, mondván, hogy amiért a gyári gazdasági munkaközösségek pénzt vesznek föl, azt ők sem fogják ellenszolgáltatás nélkül elvégezni. Senki sem vitatja, hogy ebben igazuk van. Az üzem veze­tői sem. s a tanácskozáson ki is mondatott, hogy az esetleges ilyen ténykedést megfelelően el kell ismerni anyagilag, vagy ha erre nincs mód. nem szabad igény­be venni. H ogyan lehet és kell növelni a brigádélét vonzóerejét, hogy megőrizhesse jelen­tőségét? E kérdésre a megye szá­mos munkahelyén keresik a vá­laszt, a Kismotor egységében is. Az említett értekezleten utaltak a SZOT irányelveire, amelyek kö­vetése elősegítheti a változó tár­sadalmi-gazdasági körülmények­hez való igazodást, a megújulást. A lényeget talán a gyár párttit­kára foglalta össze legtömöreb­ben: a brigádmozgalom eddigi eredményei vitathatatlanná te­szik létjogosultságát. Azonban a közösségek értékmérője az kell legyen, hogy munkájukat, életü­ket mennyire hatja át a szocia­lista ember igényessége, eszmé­nyei. Vagyis, ami eddig nem min­den esetben volt az elbírálás ve­zető szempontja: mennyiben vál­tozott meg korábbi önmagukhoz képest helyes irányban a kollek­tívák arculata. A fejlődés vissza­tükröződik a termelési feladatok­hoz való hozzáállásban is. A he­lyi kezdeményezésekre alapoz­va. s egy újonnan súlyozott érté­kelési rendszer bevezetésétől re­mélhető, hogy a brigádmozgalom visszanyeri korábbi lendületét a Kismotorban és máshol is. A. Tóth Sándor Együttműködések a Kiskunságban LESZ A HÁZTÁJIKNAK IS... A kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetek már eddig is az át­lagosnál nagyobb arányban vet­tek részt együttműködésekben, társulásokban, közös vállalatok­ban. Termelési, kereskedelmi, szolgáltatási kapcsolatok alakul­tak ki, amelyek jogi forma sze­rint is különbözőek, nem egy esetben segítették a gyengébb gazdaságok talpon maradását. Eb­ben a körzetben ugyanis a szö­vetkezetek gazdálkodási színvo­nala elsősorban az eltérő adott­ságok. tárgyi és személyi feltéte­lek miatt erősen különbözik. A kooperációk elősegítik a különb­ségek csökkentését. Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága tavaly októberi hatá­rozatában az együttműködési té­ma felelőseként jelölte meg a te­rületi szövetségeket is. A hatá­rozat szabad teret adott a formá­nak, alapelvként szögezte le az érdekeltség érvényesülését, a ha­tékonyabb gazdálkodást, a köl­csönös előnyöket és az önkéntes­séget. A szervezés eredménye Mindezek figyelembevételével kezdték meg a szervezést és ez év januárjáig nyolc együttműkö­dési tanács alakult a körzetben. Elsőként alakult a kiskunfélegy­házi és környéki szövetkezetek ilyen együttműködése. Tíz kétol­dalú megállapodás jött létre eb­ben a félévben. Többek között a cukorrépa-termesztésben, gépja­vításban. alkatrészcserében. er­dőgazdálkodásban. tejfel vásár­lásban. takarmányozásban. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet irányításá­A KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK ALAPJÁN val öt szövetkezet összefogott a hiányzó mezőgazdasági gépalkat­részek beszerzésére. A Tisza men­ti szövetkezetek, mégpedig a la­kiteleki Szikra, a tiszakécskei Béke és Szabadság együttesen hűtőházbővítést, illetve -korszerű­sítést végez. A göngyöleggyártást is a körzet gazdaságainak igé­nyei alapján szervezték meg. Közismert, hogy ládahiánnyal küszködtek a gazdaságok a nyá­ron. Az együttműködés szép pél­dája a kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezet kezdeménye­zése. Más szövetkezetekkel együtt hasznosítják a termálvizeket, az úgynevezett meddő olajkutakat, melyek fúrásakor melgg víz tört fel a földből. Több lehetőség van, elsősorban kertészet céljára hasz­nálható a geotermikus energia, fürdőt és kempinget létesíthetnek. Akadnak gondok Kecskeméten is vannak elgon­dolások. Az úgynevezett Kláber- telep hasznosítására már meg­történtek az első lépések. Az itt levő iparvágány újbóli haszná­latbavételére az illetékes MÁV- igazgatóság megadta az enge­délyt. Jelenlég a Compakt Vál­lalattal létrejött megállapodás alapján tárolásra használják az épületet. Várható, hogy a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ság és a Kossuth Termelőszövet­kezet közös beruházásként no­vember végéig befejezi egy öt­ezer tonna befogadóképességű szemestermény-tároló építését. Nem mindenütt aknázzák ki eléggé az együttműködés lehető­ségeit. A Mezőgazdasági Szövet­kezetek Borászati Közös Vállala­ta, amely Kiskőrösön létesült, korszerűsítésre szorul. Ebben a körzetben elsősorban a_ borászati tevékenység kooperációja látszik legésszerűbbnek, de a területi szö­vetség szakemberei szerint töké­letesíteni kellene a feldolgozó­berendezéseket, előbbre kellene lépni egyéb témákban is. A szándék is fontos A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsé­gének elnöksége nemrég tárgyal­ta a közös gazdaságok kapcsola­tait. Leszűrték azt a következte­tést: akarjanak is az üzemek ösz- szefogni. Akadnak természetesen gondok az érdekeltség hiányából, a pénzügyi eszközök szűkös vol­tából fakadóan. Néhány helyen személyi okok is akadályozzák a gyorsabb előrehaladást. A jelen­legi változó, nehezedő közgazda- sági, és piaci feltételekhez való gyors, eredményes igazodást, a mindennapi gondok együttes megoldását, a kölcsönös előnyök alapján történő összefogással le­het elősegíteni. Az elkövetkező időszakban ■ a legjelentősebb, leggazdaságosabb és viszonylag legkönnyebben ki­vitelezhető kapcsolatokat kell fejleszteni. Az eddigi tapasztala­tok azt bizonyítják/ hogy a kor­rekt együttműködések jelentős haszonnal jártak, az érdekelt gazdaságok megtalálták számítá­sukat. Kereskedő Sándor TIZENHA ROM MILLIÓ PALACK OLYMPOS A Szikrai Állami Gazdaság természetes alapú gyümölcslé-programja alig négy esztendős. A görög Olympus céggel létrehívott kooperációs üzlet az eddigi tapasztalatok alapján mindkét fél számára kedvező. 'Mi. fogyasztók is jól járunk, hisz a ko­rábban csak külföldről' behozott citruslevekhez. juice-okhoz elfogadható áron. jó minőségben hozzá­jutunk. Balogh Sándornak, a Szikrai Állami Gazdaság termelési főmérnökének tájékoztatása szerint 13 millió palack Ofympos mellett elsősorban Szaúd- Arábiának és Kuvaitnak gyártanak évente száz­ezer karton alma-, fehérszőlő és 'kékszőlő levet. Két évvel ezelőtt elkészült a paradicsompaprika­koktél receptje is. Külföldre már szállítottak. “ ezekben a napokban kezdik nagyobb sorozatban gyártani a magyar közízlésnek is megfelelő magas vitamin- és beltartalmi értékű zöldséglevet. 0 Képünkön automata töltögcpsorok gyorsítják a termelést. Működik az első ipari méretű biogáztelep ti Csaknem háromszáz mezőgazdasági szakember vett részt a szakmai na­pon és tekintette meg a szécsényi biogáztclcpet. A képen az 1800 köb­méteres erjesztőtartál.v látható, a külső burkolási munkálatok befejezése előtt. November végén már az ebben termelődött gázzal fűtik a baromfi- telepet. A hagyományos fű­tőanyagokat helyettesí­tő biogáz nem mai ta­lálmány, hiszen az első ilyen telepet csaknem 130 évvel ezelőtt, 1856- ban helyezték üzembe Indiában és jelenleg is több mint 9 millió mű­ködik szerte a világon. A hazai biogáz-kísér­leteket a jelenlegi terv­időszak elején kezdték el. Szécsényben már el­készült, most épül Du- navarsányban, Tisza- földváron és Dömsö- dön a helybeli terme­lőszövetkezetekben a szécsényihez hasonló rendeltetésű telep. , Az energiaracionali­zálási program kereté­ben a napokban adták át a Nógrád megyei Szécsényben a II. Rá­kóczi Ferenc Termelő- szövetkezetben az or­szág első biogáztelepét. A 22 millió forintos költséggel elkészült be­ruházás már ipari mé­retű és a hígtrágya komplex hasznosítására alkalmas, eleget tesz a környezetvédelem igé­nyeinek is. Az eljárás licencét a gazdaság a múlt évt»en vásárolta meg az osztrák BIMA cégtől és a tervek hazai körülményekre való adap­tálásával egyidőben már a kivi­telezés is megkezdődött. Ennek éppen egy éve, s ez a gyorsaság egyaránt dicséri a Nógrád me­gyei AGROBER és a szécsénvi szövetkezet kivitelezőinek jó munkáját. Az új létesítmény mű­ködéséhez — vagyis a biogáz ter­meléséhez — a szarvasmarha-te­lepen keletkező napi 50—ß0 köb­méter hígtrágya jelenti az alap­anyagot. amely egy gyűjtőtartály­ból kerül a reaktorba. Az erjesz­tés 35 fokon történik, itt nverik az átlagosan 65 százaléknyi me­tánt tartalmazó éghető gázt. amelynek energiatartalma mint­egy 5400 kilokalória. Ennek tá­rolása egy műanyag gázharang­ban történik, amelyben a napon­ta keletkező gázmennyiségnek körülbelül 60 százaléka tárolha­tó. A biogáz egy csővezeték-rend­szeren keresztül jut el felhasz­nálási helyére, a közeli baromfi- telepre. ahdl olyan hőlégfúvókat üzemeltetnek, amelyek egyaránt működnek olajjal és gázzal. Néhány mondatot a biogázte­lep gazdaságosságáról. Az újfajta energia révén a szécsényiek éven­te 302 tonna tüzelőolajat takarít­hatnak meg és emellett mara­déktalanul "hasznosíthatnak — a legkorszerűbb eljárással — 217 tonna műtrágya-hatóanyagnak megfelelő hígtrágyát. Ezzel ko­rábban többnyire csak bajuk volt a környezetszennyezés és perzse­lő hatása miatt. A fentiekből évente csaknem 4 millió 800 ezer forintnyi hasznuk származik. Egy köbméter gáz előállítása — tüze­lőolajra átszámítva — két forint húsz fillérbe kerül a termelőszö­vetkezetben. A beruházás meg­térülési ideje kevesebb, mint hat év. A Szécsényben október 29-én rendezett szakmai napon azt is bejelentették, hogy az első kis­üzemi — vagyis háztáji állattar­tásra alapozott — biogáztelepet november első felében üzemelik be hazánkban. További üt is ké­szülőben van, s ezek egyaránt a baromfi- vagy sertéstrágya gaz­daságos felhasználására létesül­nek. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben egyéb­ként minden kedden 10 és 12 óra között fogadják a biogáz haszno­sítása iránt érdeklődő szakembe­reket. Z. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom