Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-02 / 257. szám
4 # PETŐFI NÉPE • 1982. november 2. OLCSÓBB A VASÚTI SZÁLLÍTÁS Bácsalmás—Csikéria, Bácsalmás—Kunbaja, Bácsalmás— Katymár—Ólegyen, Baja—Bácsszentgyörgy, Baja—Herceg- szántó. A Bácskában ez volt az a négy, normál- és egy keskeny nyomtávú vasútvonal, amelyen másfél-ket évtizede a MÁV a forgalmat megszüntette. Az épületeket más célra hasznosították, a személy- és áruszállítást pedig átterelték közutakra. Az olcsóbb vasúti áruszállítás lehetőségének a megszűnése nemcsak a Bács-Kiskun megyei, hanem a Mohács-sziget baranyai gazdaságait is sújtotta: a homorúdi, a dunafalvi, az újmohácsi szövetkezeteket, amelyek Bátmonostor, Nagyba- racska, Dávod és Hercegszántó vasúti vágányain rakodtak búzát, kukoricát, gyümölcsöt, cukorrépát, műtrágyát, gépet, növényvédő szert. I A Bácskát egykor behálózó'vasútvonalak közül csupán a bácsal- más—csikériainak a Bácsszőlősig vezető szakaszát sikerült megmenteni, amelyet teherforgalomra azóta is a Kunbaja-Bácsszőlősi Állami Gazdaság hasznosít. Menynyivel olcsóbb lenne napjainkban is a mezőgazdasági áruszállítás ezen a vidéken, ha iparvágánynak meghagyják a felsorolt pályatesteket? Az érdekelt gazdaságok szakemberei kiszámították, hogy a közutakra terelt mezőgazdasági áruszállítás csaknem két évtizedes költségtöbbletéből, a négy vasúti pálya korszerűsítésén kívül, a Nagybaracskáról a Mohács-szigetre vezető, tervezett szárnyvonal építésére is jutott volna pénz. Ezek után érthető, hogy a bajai járás, sőt a Dunapataj—Kalocsa— Baja közötti vasútvonalat igen nélkülöző kalocsai járási nagyüzemek miért karolták fel olyan egyöntetűen a műtrágya, s az egyéb nagy tömegű áru fogadását, tárolását előmozdító' társulást. Bácsalmáson öt esztendeje alakították meg azt a gazdasági társaságot, amelynek az ügyintéző állami gazdaság elkészítette a beruházási tanulmánytervét. Közben a szomszédos mélykúti Lenin Tsz felépítette a műtrágyaraktárát. A létesítmény néhány éven belül akár 30 ezer hektárt is elláthat majd folyékony műtrágyával. Ennek alkalmazása gazdaságos. A bácsalmási társulás tagjai ezért egyelőre a rakodást, szállítást gépesítik. A Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés agrokémiai telepét néhány éve helyezték üzembe, nyolc gazdaság és a kecskeméti AGRO- KER közreműködésével. Azóta tizenkettőre nőtt a tagok száma. Fontos szerep Az agráripari egyesülés telepe fontos szerepet tölt be a'gyártók, kereskedők és a vegyianyagokat felhasználó mezőgazdasági üzemek áruforgalmi kapcsolatában. A műtrágya termelése általában folyamatos. Ha éppen van elegendő vasúti jármű, akkor a szállítása is. A vegyianyag mezőgazdasági felhasználása azonban szakaszos. Bács-Kiskun megyében átlagosan 150 ezer tonna hatóanyagtartalmú műtrágyát vásárolnak a termelők. Ennek valóságos meny- nyisége 450—600 ezer tonna, amelynek 6—8 százalékát — az AGROKER közvetítésével — egyenesen a KAGE-telepre továbbítják. Az 1963. márciusig szükséges nitrogénműtrágyát például az agrokémiai társulások Hasznos • Egy agrokémiai központ, ahol a folyékony műtrágya előállításának, kijuttatásának a feltételeit is megteremtették. a Példás rendben sorakoznak a vegyianyag-tartályok. idén, a negyedik negyedévben kezdték szállítani. Ennek költsége, hitelkamata december 31-ig a megyei AGROKER-t terheli, amely a raktározásért fizet. A szövetkezetek pedig március 31-ig egyenlítik ki a számlát. Jánoshalmán is alakult agrokémiai gazdasági társaság — ahol a vasúti rakodás lehetősége szintén megvan. A pénzügyi alap hiánya miatt, jelentősebb beruházása még nem kezdődött el. Ennek ügyintézője a Hpsszúhegyi Állami Gazdaság. A bácskai és a Duna melléki szövetkezetek közül öt lépett a tagok sorába. A közösség egyelőre műtrágyarakodó, -szállító társulásként tesz hasznos szolgálatot az alapítóknak. A jánoshalmi szövetkezetek sok ezer hektáron termesztenek kalászos gabonát, kukoricát. A közös vállalat és az állami gazdaság, a nagy kiterjedésű ültetvényein szőlőt, gyümölcsöt. Mindezekből következik, hogy a műtrágya- és növényvédő- szer-forgalmuk tetemes. A társulás nélkül körülményesebb lenne a munkaszervezés, a nagy távolságról érkező anyagok rendszeres fogadása, a vasúti teherkocsik kiás berakása, a termékek szállítása. Á múlt esztendő végén hívta, életre, a Bácska hat szövetkezete és a mezőgazdasági kombinát a bajai agrokémiai gazdasági társaságot. Pár milliót az alapítók már előteremtettek a fejlesztési alapra. Ez az összeg azonban kevés a társulás beruházási programjának végrehajtásához. A jelenlegi gazdasági helyzetben itt döntő változásra egyelőre nincs lehetőség. Vállalati vagy közérdek? A bácskai öt vasútvonal sorsa fenyegette, nem is olyan régen, a Szolnok—Kiskunfélegyháza közötti, sőt a felszabadulás után épített tiszazugi vasutat, amely Lakitelek—Kunszentmárton—Szentes között teremtette meg az összeköttetést. A MÁV ugyanis a kisforgalmúnak minősített vonalakon a saját vállalati érdekeit helyezte elébe a Duna—Tisza köze, valamint a határos területek mezőgazdasági, ipari, és településfejlesztési érdekének. Az 1970-es évek óta azonban az üzemanyagok ára felszökött, a közúti szállítás még költségesebbé vált. A két vasútvonal egyelőre megmenekült a felszámolástól. Így a Tisza menti agrokémiai társulás, amelynek a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság az ügyintézője, gesztora, már bizton számíthatott a lakiteleki iparvágányra. Anyagi alap hiányában az agrokémiai telep építése abbamaradt, de a vasúti iparvágány elkészült. Izsákon a vasútvonal léte teremtette meg az agrokémiai társulás feltételeit. A tervezett műtrágya- és. növényvédőszer-raktár építésére itt sincs pénzügyi fedezet. A Sárfehér Tsz termelésfejlesztési osztálya, s annak laboratóriuma azonban munkába állt. Számos nagyüzemnek ad szaktanácsot, végez agrokémiai vizsgálatot. Szalkszentmártonban is indokolt a szomszédos gazdaságok agrokémiai együttműködése. Az 5600 hektáros Petőfi Tsz megrendelte a beruházás tanulmánytervét, de nemcsak a saját részére készítteti el, hanem egy 10 ezer hektáros mezőgazdasági terület kiszolgálására. Bízik abban, hogy a szomszédok felismerik a társulás kölcsönös előnyeit. Sajnos, a pénz itt sincs még együtt. A Kláber-telepi példa Kecskemét és Lajosmizse között a Kláber-telep épületeinek és vasúti vágányzatának a rendbehozatalával kínálkozik kedvező alkalom agrokémiai telep létesítésére. A kecskeméti Kossuth Tsz-nek továbbá a ladánybenei, a lajosmi- zsei — közöttük a felsőlajosi — szövetkezetnek kellene ez a szolgáltatás. Szántóföldi és ültetvényes gazdálkodásuk igen jelentős műtrágya- és növényvédőszer-fel. használó. ‘ A Kláber-telepi összéfogás a megyeszékhelytől északra is elindíthatná azt a folyamatot, amelynek a végén a műtrágya és más vegyianyagok fogadására, megóvására több kisebb tároló és rakodótelep létesül arra alkalmas, de tatarozásra, bővítésre szoruló épületekben. Ezek, egyebek között képesek arra, hogy 15—30 ezer hektárt is kiszolgáljanak. A rájuk fordított költség hamar visszatérülhet, mert a szállítás esetenkénti kimaradását is áthidalni tudó agrokémiai lerakat, zavartalanná teheti a társult gazdaságok egy-egy idénymunkáját. Pénzszűkös években éz a megoldás a célravezető. Kiss Antal Szocialista brigádok vállalták Sikereket aratnak úgy a bel-, mint a külföldi megrendelők körében a Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezetben készülő vegyifülkék. Ezt, illetve a termelés növekedését Kövesvári Zsolt elnök számokkal is bizonyítja. — A múlt évben 86,4 millió forint volt az árbevételünk — mondta a többi között. — Az idén szeptember végéig már elértük a 73,7 millió forintot, s bízunk abban, hogy ezt — az alakulásunk óta legsikeresebb esztendőt — legalább 105—110 millió forinttal zárjuk. Az eddig eltelt hónapok alatt kedvezően alakult az exportunk is. Míg az elmúlt évben termékeinkből 52 millió forint értékű jutott határainkon túlra, addig az idén, az év első háromnegyedében már elértük a 47 millió forintot, s az év végéig ez áz ,összeg várhatóan 75 millióra kerekedik. Sajnos, ezen belül visszaesés van a tőkés államokba jutó vegyifülkék mennyiségében. Tavaly 16 millió forint volt az árbevételünk a tőkés államokból, de az idén szeptember végéig még csak az 5 millió forintnál tartottunk. Vegyifülkéink iránt nem csökkent az igény a Közel-Keleten, de az iraki háború miatt nem erre költik a pénzüket. Természetesen mindent elkövetünk az ilyen okok miatti visszaesés ellensúlyozására. Tavasszal Bagdadban vettünk részt egy kiállításon, s ezt követően kaptunk is már egy kisebb megrendelést. Algériában ugyancsak rendeztünk bemutatót, innen 40 darabra jeleztek igényt. Kuvaitban novemberben, Moszkvában decemberben állítjuk ki legújabb típusú vegyifülkéinket. A KECSKEMÉTI EZERMESTER IPARI SZÖVETKEZETBEN Az idei eredményeinket különben az is jól mutatja, hogy míg tavaly egész évben 22,8 millió forint volt a nyereségünk, addig az idén már szeptember végére elértük a 23 milliót. Egyébként nagy gondot fordítunk a megrendelők igényeinek messzemenő kielégítésére. Márciusban például a szovjet megrendelőnk kérte, hogy hozzuk előre az év vége helyett a szállítási határidőt. Szocialista brigádjainkkal megbeszélve, lehetőségeinket felmérve vállaltuk, hogy november 7-re teljesítjük az idei megrendelést. November 5-re már meg is rendeltük a vasúti kocsikat, akkor indítjuk útnak az utolsó 30 darab vegyifülkét a Szovjetunióba. A szövetkezet fejlődéséről, a termelési feltételek javulásáról, a korszerűsítéséről Gebula József műszaki vezető adott rövid tájékoztatót. — Csökkentettük az önköltséget és a gyártási időt. Tavaly vettük használatba a korszerű festőberendezést, az idén pedig a zsírtalanítót. A műszaki fejlesztésen túl igen sokat köszönhetünk a 10 szocialista brigád kilencven tagjának. Ezek a kollektívák becsülettel teljesítik a termelés mennyiségi és minőségi növelésével kapcsolatos felajánlásaikat, s jelentősen hozzájárulnak eredményeink növeléséhez. O. L. M Csabai Gergely a meó vezetője szállítás előtt ellenőrzi az egyik szovjet megrendelésre készült speciális vegyifülkét. A lapunkat figyelemmel kísév rők emlékezhetnek rá. hogy sokszor írtunk a Zománcipari Müvek kéményéből áramló, fluorgázt is tartalmazó, légszennyeződésről. A kéményt meghosszabbították, így a magasabb lágrá- tegbe jut a károsító gáz is — ami nem kevesebb, mint korábban volt —, így a közvetlen környéken kisebb mennyiség csapódik le. Ugyanakkor nagyobb körzetbe;; mutatható ki csekélyebb szennyeződés, mint korábban. A biológiai. természettudományi módszerek segítségével vajon lehetne-e csökkenteni a kedvezőtlen hatást? Megóvha-ő-e környezetünk ilyen jellegű beavatkozással? Az eredmények, a kedvező tapasztalatok mennyire ál*alánoKörnyezetünkért, önszántukból síthatók a megyeszékhelyen? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettek fel a szakemberek maguknak, amikor 1979-ben elkezdték a kísérletet. Mivel pénz nélkül ez sem megy, nagy örömükre, segítséget kaptak a Kecskeméti Kommunális és Költségvetési Üzemtől, valamint az Erdészeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi Kísérleti Állomásától. Nézzük sorjában. Észrevették, hogy a Halasi út mentén, valamint a Leninvárosban ültetett fák és cserjék közül több csökevénye- sen. lassan, nehezen fejlődik, a levelek hamar elhalnak, lehullanak. Erre a tapasztalati tényre alapozva határozták meg munkájuk lényegét és célját: „telepítsünk erdőt, több fafajból és vizsgáljuk meg, hogy melyik tűri és részben szűri is legjobban a lég- szennyezést”. R epes a szívem, ha [arról hallok, hogy valaki, valamit azért csinál, mert szereti' azt, és munkájával, cselekedetével örömöt akar szerezni másoknak is. Csak úgy önszántából; annak a gondolatnak fontolgatása nélkül, hogy sajátmagának belőle milyen előnye származhatik. Nyitott szemmel jár, felfigyel azokra a dolgokra, amelyek megoldásában részt tud venni, embertársai és a maga örömére. S még inkább elfogódott vagyok, ha nem egy, hanem több ember összefogásáról szerzek tudomást, akiket az előbbiekben vázolt érzelmek, gondolatok, „csinálási” szándékok terelnek egy csillagzat alá. Ilyen szellemben különösen jó dologra szövetkezett hét fiatal szakember. Városukért, Kecskemétért tudnak hasznosat cselekedni. Témájuk a környezetvédelem, éppen az ilyen szemoontból legkényesebb, légszennyezettségnek kitett területen, a Le- ninvárosban. Lym* • Edelényi-Szabó Árpádnc irányította a vegyészeti . vizsgálatokat, analíziseket és az adatok feldolgozását végezte. « Leninvárosban a Zalka Máié út 5—7. számú ház között a kí-f sérleti erdő. A kommunális üzem vezetője. Pólyák Péter gondoskodott területről, s ennek bekerítéséről. Szabó András, a tordasi fajtakísérleti állomás munkatársa a fafajok „előteremtését” vállalta. Edelényi-Szabó Árpádné és Kohlmayer Zoltánné, a megyei KÖJÁL vegyészei a laboratóriumi vizsgálatok, elemzések elvégzésére jelentkeztek. Kovács Lóránt, a Duna—Tisza közi Kísérleti Álloómérnöke. valamint ,Wa- yer Antalné. a Bács megyei Tervező Vállalat kertrendezési osztályvezetője pedig a kísérlet megtervezését. a megfigyeléseket, az egész munka tudományos részének végrehajtását vállalta. Juhász Ferenc, a megyei tanács munkaügyi osztályának főelőadója szervezte meg a kis csapatot és egyeztette, irányította munkájukat. Négyéves a kísérleti erdő, amelynek félezer négyzetméteres területén hatvan különböző fafaj és cserje díszük. No, nem mindegyik életerősen, ugyanis van közöttük — főleg fenyőfélék —. amelyek megsínylették az itterri mikroklímát. Az is kiderült, hogy a nyárfák, az akác. a berkenye, á cserjék közül a madárbirsek, galagonya, tűzcserje bírja legjobban a szennyeződést. Leveleikberí meg is kötik a fluort. Bizonyítani tudták a kísérletek során, hogy a levegőbe került szennyező anyagok, a fluoridok is, porszemekhez kötődve, s így kerülve a növények leveleire, azokat súlyosabban károsítják. Bizonyos vagyok abban, hogy a csapat munkáját Kecskemét vá, rosa — az illetékes szervek, vezen tők — nem hagyja elkallódni: Hasznosítják tapasztalataikat, javaslataikat a parkosításban, fásításban. Sőt még másutt is: például a régi sírkertek állat-, fa- és növényvilágának megóvásában, az úgynevezett „tisztító hasznosításában”. A Budai-kapunál, a református temető ilyen jellegű tervét éppen Mayer Antalné készítette el még 1976-ban. Azóta megújult. széppé vált, rendezett lett ez a temetőkert. Hasonló’megoldásra lenne szükség a Leninvá- ros szomszédságában a Szentháromság néven ismert temetőben is. Mert e részek — a kegyeleti idő lejárta után. néhány év múlva — szabadidő-parkok lesznek. Nem mindegy, hogy mi marad meg ezek zoo- és fit.oflórájából. Ha már most figyelembe veszik a lelkes lokálpatrióták kísérleti eredményeit, s eszerint elkezdődik e sírkertnek is a gondozása, megóvása, bizonyos, hogy szép marad, sőt... Csabai István A LELKESEDÉST, SZAKMASZERETETEI KAMATOZTATNI LEHET Pásztor Zoltán felvételei
