Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-12 / 239. szám
4 • PETŐFI NÉPE m 1982. október 12. Váltalatok nehéz helyzetben 1979 ÖTA nem volt ilyen magas a pénzügyi zavarokkal küszködő gazdálkodó egységek száma, mint az idei esztendő első hat (hónapjában! Július végéig mintegy félszáz olyan vállalatot tartottak nyilván, amelyek esedékes fizetéseiket rendszeresen csak késve teljesítették. A Magyar Nemzeti Banknak az első félévben 800 millió forint értékben kellett úgynevezett eseti áthidalási hitelt nyújtani. Mindez több tényező együttes hatásával magyarázható. Ugyanis nem arról van szó, hogy ilyen mértékben romlott volna a vállalati gazdálkodás. A jövedelmi viszonyokat tekintve ugyanis az év elején még egészen más volt a helyzet. A gazdálkodók 1981. évi mérlegükben az előző évit meghaladó eredményt mutattak ki. Átlagot meghaladóan alakultak a jövedelmek, a szállítás, a hírközlés, a mezőgazdaság és az ipar területén működő gazdálkodó egységek többségénél! Figyelemreméltó azonban, hogy az átlagosan javuló nyereségpozíciók nem fokozták a vállalatok, szövetkezetek differenciálódását. A kedvező jövedelmi helyzet nem elsősorban a vállalati gazdálkodás hatékonyságának javulásából származott, hanem többek között az árak emeléséből, vagy például a költségvetési támogatások növekedéséből. Érthető, hogy a hazai gazdálkodási körülmények szigorodásával összhangban a bank is körültekintőbben bírálta el a rövid lejáratú hitelek kihelyezését, s azoknak a vállalatoknak, amelyeknél szervezetlenséget, indokolatlan készletezést, rendelés nélküli termelést tapasztalt, nem folyósított rövid lejáratú hitelt. Ezzel nőtt a pénzügyi zavarral küzdő vállalatok száma. Az idei esztendőben a külpiaci helyzet a várakozásokkal ellentétben tovább romlott. Ez tovább nehezítette, hogy a hazai vállalatok bővíthessék exportjukat. Az értékesítési gondok miatt egyes helyeken megnövekedett az eladatlan készletek állománya, ami csökkentette a termelésbe fektetett pénz forgási sebességét, újabb pénzügyi gondokat okozva. A jelen gazdasági követelményekkel nem tudtak lépést tartani ezek a vállalatok: ilyen rövid idő alatt képtelenek voltak elszenvedett veszteségeiket pótolni. A pénzügyi gondok különbözőképpen jelentkeznek, s a közvetlen okok is eltérőek. Néhol eseti, átmeneti jellegűek a financiális nehézségek, másutt lassan tartóssá válnak. Ez utóbbi akkor is bekövetkezhet, ha a vállalat egyébként nem veszteséges, de valamilyen téren nagyobb kötelezettséget vállalt, mint amit teljesíteni tud. Ez év elején például — annak ellenére, hogy 1981-ben a vártnál kedvezőbben alakult a gazdálkodó egységek jövedelme — mintegy 20 vállalat, illetve szövetkezet jelentette be: várhatóan fejlesztési alaphiánya lesz. KÜLÖNÖSEN NAGY az alaphiányos vállalatok száma a gépiparban, ahol az utóbbi években nagy összegű hiteleket vettek fel, s a törlesztési kötelezettségeket még a korábbi közgazdasági környezetben vállalták. A vállalkozások a megváltozott viszonyok közepette már nem bizonyultak olyan jövedelmezőnek, hogy időben törleszteni tudják hiteleiket. Rosszabb a helyzet, ha a termelési ráfordítások növekedése nemcsak az időbeni hitelvisszafizetést hiúsítja meg, hanem meghaladja a vállalat bevételeit is. Vagyis veszteségessé válik a gazdálkodó egység. A múlt esztendei mérlegadatok alapján a mezőgazdaságon kívüli népgazdasági ágakban mintegy 20 gazdálkodó egység zárta a múlt esztendőt veszteségesen. A közvetlen okok között a piaciak a döntők. Többek között csökkent egyes termékek, adott esetben a tevékenység iránt a kereslet, ezzel összefüggésben az árak is alacsonyabbak lettek. A világpiaci dekonjunktúra miatt nagymértékben esett például a vaskohászati termékek világpiaci ára, az előállítási költségeket a magas anyag- és energiaárak miatt viszont nem sikerült visszafogni. Mindebből azonban korántsem vonható le az a következtetés, hogy megszűnt a hazai vállalatok túlzott biztonsága. Inkább csak szűnőben van. Manapság azonban ez a folyamat sem lebecsülendő. Már csak azért sem, mert ahol pénzügyi zavarok keletkeznek, ott — ha' hivatkoznak is a világpiaci dekonjunktúrára, a kiszámíthatatlan népgazdasági szabályozásra — rákényszerülnek saját tartalékaik hasznosítására is. Az önvizsgálat általában eredményes szokott lenni. A legtöbb helyen bőven akad teendő a költségek csökkentése, a folyamatok korszerűsítése, a nem kifizetődő tevékenységek leépítése, a szervezettség javítása terén. És végül — ha korlátozott mértékben is — de létrejön bizonyos szelekció. Igaz, jelenleg még ritkaságnak számít, hogy e szelekciók végkövetkezményeként megszűnjön egy-egy vállalat. (A 20 veszteséges gazdálkodó egység közül csupán 4 kisebbet számoltak fel. A többinél vállalati vagy egyéb forrásból „rendezték” a veszteséget.) De arra egyre kevesebb a lehetőség, hogy a veszteség pótlására központi eszközöket használjanak. Mii TÖRTÉNJEN a veszteséges gazdálkodókkal, ha a körülmények további romlásával számuk eiszaporodna? Ez ma még kérdéses. A megoldást előreláthatólag az jelentheti, ha a jövőben ilyenkor mindinkább a banki módszerek kerülnek előtérbe és egyre kevésbé kell igénybevenni a költségvetési eszközöket. P. F. Hárommillió forintos megtakarítás A dusnoki Munkás—Paraszt Tsz-ben — a tavalyi termőterület feléről — 400 hektárról kerül feldolgozóba a fűszerpaprika. Zömmel a háztájikban és a kiskertekben, valamint M8 hektáron részesműveléssel termelik a fűszernövényt. Várhatóan ezer tonna szárított félkész terméket állítanak elő a szövetkezetben. A szárítókat gázolaj helyett most pakurával fűtik. Ez mintegy 30 százalékos — számításaik szerint 3 millió forint — költségmegtakarítást jelent. • Egyenletesen érett, gyönyörűen bepirosodott a dusnoki fűszerpaprika. Ebből kiváló minőségű őrlemény készíthető. A JÓ ÁRU TALÁL VEVŐT... Evekkel ezelőtt az „állam bácsi”, jó mélyen a zsebébe nyúlt. Támogatta azokat a vállalatokat, gazdaságokat, amelyek vállalkoztak tárolók, hűtőtárolók létesítésére. Az idei burgonya- és almaszezon sajnos nem úgy sikerült, ahogy tervezték a gazdaságok. No, nem a meny- nyiséggel van baj, hanem a minőséggel, amely jelentősen befolyásolja a tárolhatóságot. Ütra keltünk és ellátogattunk néhány tárolóba, vajon eredeti funkciója szerint dolgozik-e” ... Téma a tároló A soltvadkerti Szőlőskert Szak - szövetkezet 100 vagonos hűtőtárolója már jelig töltve almával. Külön boxban tárolják a székesfehérvári ZÖLDÉRT részére a Starkingot és a dallamos nevű Staymared fajtát. Az Óbudai KÖZÉRT Vállalat jó minőségű almája is biztonságban van. Hasonló körülmények között várja a szállítást a Csemege Vállalat 10 vagon almája is. Tasnádi Miklóssal, a szakszövetkezet elnökével beszélgetünk az idei szezonról. Azt mondja, hogy a permetezőszerek magas költségei miatt egyre nehezebb megvédeni a gyümölcsöt. Gazdaságunkban az aknázómoly nem végzett jelentős pusztítást. Megtudom még. hogy manapság nemcsak termelni nehéz, hanem értékesíteni is. Bár a solt- vadkertieknek jó! kiépített., megbízható vevőkörük van. így a tárolt portékát garanciával adhatják ... Azt mondja a csengődi Aranyhomok Szakszövetkezet elnöke. Borbényi Imre, hogy a tárolt alma, sajnos, tavaly sem adta visz- sza „az árát”. Most az ötvenva- gonos tárolóban csak 20 vagon Jonatán pihen. Vevő lesz rá a pesti ZÖLDKER és az óbudai KÖZÉRT. A többi helyen palackos bort tartanak ... Egy jelentésben olvasom, hogy a megyében a tároló kapacitást alig 40 százalékban használták ki eddig a mezőgazdasági üzemek. A ZÖLDÉRT is rendelkezik jelentős tárolótérrel, összesen 7600 tonna almának volna hely, de csupán 2000 tonna Jonatán, Stacking, Golden, Delicious vár feldolgozásra. A jánoshalmi telepen a 100 vagonos tárolótérben valójában csak 35 vagon alma van. A jó minőségű körszedett portéka rendeltetési állomása még ismeretlen. Nagyon szeretnék a zöld- értesek, ha a teljes mennyiség tőkés exportra menne. A jánoshalmiak sok száz vagon paradicsompaprikát és paradicsompaprika-szeletet exportálnak. A vevő igénye: az árut csak elő- hűtötten lehet feladni, ezért ok• Jó minőségű burgonyából több, földből kevesebb kellene — — mondja Kiss Károly, a tárház vezetője. tóber végéig ezekben a termekben szó sem lehet alma tárolásáról. Hasonló a helyzet a ZÖLDÉRT kiskőrösi tárolójában is, ahol a Í60 vagonos térből csak 1100 tonnát töltöttek meg almával. A kapacitás harmadát itt is paprika előhűtésére használják . . . Kecskeméten a központi telepen 120 vagon körszedett, jó minőségű alma pihen a hűtőben. A Helvéciáról érkezett árut már megvásárolta a HUNGARO- FRUCT. A 40 vagonos hűtő pedig jó félig van export paradicsompaprika-szelettel ... Jártunk még a ZÖLDÉRT kecskeméti burgonyatárházában is. A 280 vagon burgonya befogadására alkalmas szekciókból csupán egyet, egy 70 vagonost töltöttek fel teljes egészében. Fokozott tempóban érkezik a hús mellé való, de sajnos, itt is gond van a minőséggel. Kiss Károly, a tárház vezetője elmondja, hogy az egyik Kecskemét környéki burgonyatermelő gazdaságból évente 40 vagon földet szállítanak ide a burgonyával, ennek egy részét a válogató gépsorok eltávolítják . .. — És hova rakják az így ösz- szegyűlt termőtalajt? — Itt,, a telep végén leborítjuk — érkezik a válasz. — Ha ezt a tempót tartja a gazdaság, a végén nem lesz hova vetni majd a búzát és kukoricát... Áz eddig betárolt burgonya nem egységes. Az öklömnyitől a dió nagyságúig szinte minden méret megtalálható. Hiába a válogatógépsor munkája, a földdel szennyezett burgonya is téli pihenőre tér. .. — Sajnos, a tárolhatósággal isméi gondjaink lesznek — mondja Marionosi József, a ZÖLDÉRT főosztályvezetője. Úgy gondoltuk akkor teljes a kép, ha meglátogatunk egy hűtőtárolóval bíró kisgazdaságot is. A kiskunmajsai határban leltünk ilyent. A néhány hektáros almás végébe telepített tárolót egy 10 ezer kilokalóriás hűtőblokk üzemelteti. A körszedett almát szeptember második hetében egészen pontosan 7-én reggel kezdték ládába rakni. A termeket már feltöltötték, várják a januári, februári vevőket. Évekkel ezelőtt még piacoztak, szállították ide-oda. Ma már kényelmesebb a helyzetük. A jó portékának gyorsan híre megy. Jönnek a kiskereskedők, s elviszik helybői. Igaz, így a haszon valamivel kisebb... A kisgazdaság néhány vagon almát termelt exportra is. óhatatlan, hogy ne kerüljön szoba a fölvásárlási ár. — Tizenöt éve hatnyolcvanat kapunk az első osztályú almáért. Tavaly ugyan rátettek még harminc fillért, de az idén újra visszacsúszott az eredetire ... Nem panaszként, de azért elmondja a gazda, hogy az eltelt időben a permetezőszerek és a műtrágyák ára emelkedett. Ha nem lenne hűtőtárolójuk, almásuk már régen fűrész alá került volna ... A körút végén egyre inkább kristályosodik a gondolat: a többlettermés levezethető, ha jó minőségű az alma és a burgonya. Mert a piac olyan rossz nem lehet, hogy a hibátlan portéka ne találjon vevőre ... Szabó Pál Miklós • Soltvadkrrtrn a hűtő már telve almával, de az udvaron még jó néhány vagon gyümölcs vár értékesítésre. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: KÖZISMERT, hogy az öregkort szimbolikusan gyakorta nevezik alkonyainak, naplementének. Mindkét szó a nyugalmas, zajtalan napszakra utal, képletesen pedig arra, hogy hatvan, hetven évesen az emberek már békességben élnek egymással, a korábbi viharos eseményeket vagy elfelejtik, vagy az emlékezet által megszínesítve idézik fel azokat. Lecsendesednek a nagy érzelmi hullámzások, elhalványodnak a szenvedélyek, s helyükbe általában a megértés, a türelem, egymás hibáinak, „bogarainak” beletörődő tudomásulvétele lép. Hangsúlyozni kell azonban, hogy általában. Nemcsak az irodalomból ismerünk kivételeket, de tragikus példái is vannak az eltérésnek napjainkban is. Mert igaz, hogy elcsitulnak a hajdanvolt szerelmi-érzelmi szenvedélyek, helyükbe azonban más, korántsem oly nemes indulatok lépnek. S ha ezek eluralkodnak egy-egy ember, egy-egy házaspár fölött, akkor gyakorta tragikus lesz az a bizonyos alkonyat. Ilyen okok miatt futott zsákutcába Jánoshalmán egy házaspár élete: a 69 éves Szudár Jó- zsefné (Damjanich u. 12.) 1982. március 24-én éjszaka több balta- csapással megölte férjét, a 68 Tragikus alkonyat éves Szudár Józsefet, akivel 1934- ben kötött házasságot. Miért és hogyan vadult el ennyire a kapcsolat, mi késztette arra Szudár- né, született Rabb Jusztinát, hogy baltát emeljen arra az emberre, akivel pedig „örök hűséget” esküdtek egymásnak. Nos, amint a tárgyalás során kiderült, éppen ezzel az örök hűséggel voltak bajok. EMLÍTETTÜK, hogy negyven- nyolc évvel ezelőtt kötöttek házasságot. Ez a házasság hosszú ideig kifogástalan volt, boldogan élt a két ember, soha nem veszekedtek. Napjaik munkával teltek: jószágokkal foglalkoztak, művelték a földet, s fölnevelték egyetlen gyermeküket. Több mint tíz évvel ezelőtt azonban megromlott közöttük a kapcsolat, mert a férfiről kiderült, hogy fütyül az örök hűségre, szeretőt tart. Három esztendőn keresztül volt viszonya egy asszonnyal, majd amikor az megszakadt, újabb kapcsolatot létesített. Természetesen ez nem tetszett a feleségének és válaszút elé állította férjét, aki viszont nem akart változtatni semmin. Szudárné már inkább azt szerette volna, ha elmegy a férje és őt békében hagyja, hiszen így pokol volt az élete. A modorában, viselkedésében teljesen megváltozott Szudár József elhordott otthonról mindent: ennivalót, pénzt, baromfit, sőt, ha disznót vágtak, első útja új szeretőjéhez vezetett a kóstolóval. Ha a feleség mindezt szóvá tette, Szudár azzal válaszolt, hogy megverte az asszonyt. Előfordult, hogy a lábára lépett és a fejét a falhoz verte. Az viszont „rosszul esett” neki, ha este hazatérve nem fogadta kedves szavakkal a felesége, ha nem várta meleg vacsorával. A verekedések alkalmával általában kézzel ütötte feleségét Szudár, de előfordult, hogy az utcán leöntötte egy vödör vízzel, megfojtással fenyegette. Vitára adott okot az is, hogy a férj rendkívül durván bánt az állatokkal, ütötte, verte azokat. Sgudárné gyakorta nem mert otthon aludni. Ilyenkor elszaladt a szomszédokhoz és ott megmutatta a rúgások, ütések, hajtépések nyomait. Sérüléseivel többször felkereste az orvost, panaszkodott a rendőrségen is, de csupán egyszer, 1981. december 9-én tett feljelentést a férje ellen. A Kiskunhalasi Járásbíróság előtt azonban Szudár ígéretet tett arra, hogy a jövőben nem fogja bántalmazni a feleségét. Az asz- szony ezután a feljelentést visz- szavonta, s az eljárást megszüntették. ígéretét azonban csak körülbelül két hétig tartotta Szudár. Ekkor újra veszekedett Szu- dárnéval és többször megverte. 1982. március 24-én reggel a férfi elment az erdőbe dolgozni, egyedül maradt otthon az asz- szony. Észrevette, hogy tizenhat birkájuk közül egynek véres a feje és vér folyik az orrából. Arra gondolt, hogy a férje verte meg az állatot, mint ahogyan máskor is csinált már ilyet. Szudár este hét óra körül ért haza. Látszott rajta, hogy van benne ital, de nem volt részeg. Felesége megkérdezte tőle, hogy miért verte össze az oktalan állatot? Az italos ember ezen a „felelősségre- vonáson” fölháborodott, s felszólította az asszonyt, hogy tűnjön el. Hangoztatta, hogy megint nincs vacsora. Szudárné szótlanul a konyhába ment, vacsora! készíteni, de a férfi követte, ököllel megütötte, azután a lábára lépett és a fejét a falhoz verte. Szudárné sikoltozott, s ezért abbahagyta a bántalmazást a férj. AMIKOR ELKÉSZÜLT a vacsora, a többszörösen „megsértett” férj beleköpött az ételbe, kijelentve, hogy egye meg aki főzte. Nyolc óra körül volt már ez idő, Szudár vetkőzött a szobában, ott állt mellette a felesége is. „Ez lesz az utolsó éjszakád ...” — jelentette ki a férfi, s az asszonyt hanyatt lökte az ágyon, majd lábánál fogva lehúzta onnan, fölemelt egy karosszéket, hogy azzal lecsap áldozatára, de ebben a pillanatban valaki megzörgette az ablakot. Az egyik szomszéd vizet vitt a kútról és hallotta a benti lármát, megzörgette az ablakot és elszaladt. Szudár elengedte a feleségét és lefeküdt, öt perc múlva azonban fölkelt, a kamrából magához vett egy kisbaltát és kiment az utcára. Kiabált, kereste, hogy ki zörgetett, de mert senki nem jelentkezett, visszament a lakásba, bort ivott és ledőlt az ágyra. Felszólította az asszonyt, hogy oltsa el a villanyt, noha az még a gyógyszereit akarta bevenni. Szudár azonban kiment a folyosóra és az óránál kikapcsolta az áramot. így Szudárné gyertyavilágnál szedte be az orvosságokat ... A kisbalta a szoba külső és belső ajtaja között volt. Szudár elaludt, az asszony pedig ült az ágya szélén és arra gondolt, hogy a férje éjszaka meg fogja támadni. Még mindig az orvosságokat szedte: összesen kilencfélét. Ezzel tizenegy óra körül végzett, s közben erősödött benne a félelem, hogy a férje megöli, hiszen kijelentette: ez lesz az utolsó éjszakád. Nem tudta, hogy Szudár hová tette a kisbaltát. Egyszerre azonban meglátta a szerszám nyelét a két ajtó között — belül ugyanis üvegajtó volt. Odament, óvatosan kinyitotta az ajtót, fölvette a baltát. Ekkor határozta el, hogy megöli a férjét. Az alvó emberhez lépett, s gyors egymásutánban 6—7 nagyerejű ütést mért a fejére, ebből négyet a balta élével. Az orvosi szakvélemény szerint Szudár József azonnal elvesztette az eszméletét és pillanatok alatt meghalt. Az asszony letette a baltát az ágy mellé egy papírra, elfújta a gyertyát, kiment a konyhába és egy pulóvert vett magára. Megkereste a kapukulcsot, s az utcán körülbelül másfél órán át sétált, majd hajnali háromnegyed háromkor megjelent a rendőrségen, ahol bejelentette, hogy megölte a férjét. A MEGYEI BÍRÓSÁG szeptember 1-én hirdetett ítéletet az ügyben. Szudár Józsefnét emberölés miatt négy év és hat hónapi fogházban letöltendő szabadság- vesztésre ítélte és további négy évre eltiltotta a közügyektől. Súlyosbító tényezőként vette figyelembe a büntetőtanács, hogy az asszony a férje sérelmére követte el a cselekményt, kihasználva annak védekezésre képtelen állapotát, nagy kitartással és a különös kegyetlenséget megközelítő módon hajtotta végre a bűntettet. Ide sorolta a bíróság azt a tényt is, hogy a megyében gyakoriak az emberölési cselekmények. Enyhítő körülmény volt viszont a beismerő vallomás, a megbánást tanúsító magatartás, a rendőrségen történt jelentkezés és az, hogy az elkövetés előtti órákban a sértett olyan kihívóan viselkedett, amivel erősen befolyásolta feleségét a bűncselekmény végrehajtásában. Az ítélet jogerős. G. S. 1 • A Binder-szárító garatjába öntik a kézzel szedett fűszernövényt. (Pásztor Zoltán felvételei)
