Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

PETŐFI NÉPE október 13. 1982. • Szorul a háló, méternyi magasra ugranak a halak. A közúti közlekedést irányító jelzőlámpák azon túl, hogy biztonságossá teszik a forgalom áramlását, bizonyos fokig lassítják is. Ezért amikor gyér a forgalom — főleg éjszaka — e berendezéseket úgy programozzák, hogy az adott út­kereszteződés mind a négy irányába villogó sárga jelzést ad­janak. Ez több szempontból is hasznos. A gépkocsiknak nem feltétlenül szükséges megállniuk, csupán lassítaniuk kell, s a gyalogosoknak sem szükséges feleslegesen várakozniuk. Ezt talán a közlekedési ismeretekhez alig értő is tudja, ám a sárga lámpa villogó jelzése ennél többet jelent. SAJNOS, a gépjárművezetők többsége — tisztelet a kivétel­nek — vagy elfelejtette e jelzés­sel összefüggő szabályokat, vagy egyszerűen be sem tartja. Kecs­keméten az egyik legforgalma­sabb és legbalesetveszélyesebb a Petőfi utca és az E 5-ös út ke­reszteződése. Ezért is látták el olyan forgalomirányító fény­jelzőkészülékkel. amely a bal­ra kanyarodást külön szabályoz­za. az egyenes irányba való ha­ladás. illetve a jobbra fordulás mellett. Miért éppen erről szó­lunk. hiszen a megyeszékhelyen, de a megyében más városokban is akad még jó néhány ilyen ké­szülék és kereszteződés? Azért, mert itt, főleg éjszaka, sok sú­lyos. sőt már nem egy halálos szerencsétlenség is történt. A BALESETI OKOK elemzé­sénél általában kiderül, hogy valamelyik gépjárművezető nem tartja be a szabályokat. A ke­reszteződés megvilágítása, szé­lessége szinte csábítja a gépko­csivezetőket arra: ne csökkent­sék, inkább növeljék a sebessé­get. Márpedig — s ebben van a balesetmegelőzés alfája és óme­gája — a villogó sárga fény ve­szélyes helyet jelent. Megközelí­tése tehát óvatosságot, s olyan sebességet kíván, hogy a jármű­vel bármelyik, pillanatban meg­állhassunk. S ez még nem min­den! A villogó sárga fénnyel „jelzett” útkereszteződésben a lámpától függetlenül jelzőtáblá­kat. útburkolati jeleket is elhe­lyeztek. Nos, a jogszabály, a KRESZ, de a józan logika is azt követeli, hogy a villogó sárga fény mellett a jelzőtáblák jelzé­sei szerint adjanak elsőbbséget, álljanak meg azok, akikre ez vo­natkozik. Az is egyértelmű, hogy az elsőbbséggel rendelkező út­vonalon haladóra is érvényes a körültekintő, veszélyhelyzettel számoló magatartás. Ezek a megállapítások természetesen minden villogó sárga fénnyel bí­ró útszakaszra vonatkoznak. VISSZATÉRVE a Kecskemét. Petőfi utca — E 5-ös út keresz­teződésére, el kell mondani: ez a csomópont minden forgalom- biztonsági előírásnak megfelel, hiszen a táblák, jelek még sötét­ben is — a jó megvilágításnak köszönhetően — messziről ész­lelhetők. A szerencsétlenségek okai nyilvánvalóan a fegyelme­zetlen. a szabályokat nem isme­rő, vagy azokat semmibe vevő járművezetőkben gyökereznek. Hiába tehát az útügyi szervek alapos, mindenre kiterjedő fi­gyelme, az erre fordított nem kis összeg, ha maga a közlekedő ember teremti meg önmaga, vagy mások számára a halálos ve­szélyt. A KÖZLEKEDÉSI ismeretek felfrissítése valamennyi gépjár­művet vezető számára fontos, életet védő tennivaló. A KRESZ lapozgatása, ismétlése tehát nem felesleges, sőt — mint a példa, 's mutatja — életbevágóan szüksé­ges! Gémes Gábor Országos nemzetiségi közművelődési konferencia A Váci Madách Imre Művelődési Központ ad otthont október 16—17-én az I. országos nemzeti­ségi közművelődési 'konferenciának. A tanácskozás célja a nemzetiségi közművelődés fejlődésének ér­tékelése, az időszerű problémák megvitatása és a további munka fő vonalainak meghatározása. A konferencia munkájával kapcsolatban a Mű­velődési Minisztérium nemzetiségi önálló osztá­lyán elmondották: a kétnapos eszmecsere alkalmat ad arra, hogy a résztvevők a kultúráról — mint a nemzetiséget összetartó és a nemzetiség lényegét hordozó tényezőről — kicseréljék gondolataikat. Különös tekintettel arra. hogy a művelődés külön­böző formáiban a nemzetiségi és a többségi kul­túra kölcsönösen hat egymásra. A több száz éve önként betelepült szórvány nem­zetiségek kultúrája, nyelve ugyanis rengeteg ősi elemet tartalmaz. A felszabadulás után kibonta­kozott társadalmi mozgás azonban erőteljesen mó­dosította az emberek viszonyát az ősi hagyomá­nyokhoz, s bizonyos fokig elszakadást jelentett a népi kultúrától, a falusi élettől. A tanácskozás résztvevői arra törekszenek, hogy tudatosítsák: minden nemzetiségnek érdemes megőriznie, ápol­nia az egyetemes értékeket is hordozó kulturális örökséget. A szekcióüléseken — az anyanyelvre épülő köz- művelődési tevékenységen belül — a könyvtár­üggyel, az olvasó- és klubmozgalommal, az is­meretterjesztéssel, valamint a színjátszó- és báb­csoportok, irodalmi színpadok munkájával kapcso­latos kérdéseket tekintik át a résztvevők. A népi kultúra és a hagyományápolás témakörében a nép­tánc, a népi zenekarok, a kórusmozgalom, a nép­rajz, a helytörténeti tevékenység, a múzeumok — tájházak — aktuális feladatait vitatják meg. Rejtvények nyelvtanulóknak Játékos feladványok, szórakoztató keresztrejtvé­nyek próbatételei teszik a jövőben színesebbé a rádió és a televízió nyelvleckéit. Az iskolarádió és az iskolatelevízió ugyanis újszerű és remélhetően hasznos együttműködést alakított ki a Magyar Esz­perantó Szövetség kéthavonta megjelenő Világ és Nyelv című folyóiratával. A lapban ezentúl a rádió és a televízió nyelv­leckéihez kapcsolódó feladványok és rejtvények je­lennek meg, amelyek megfejtése segítséget nyújt az idegen nyelvek elsajátításában, és lehetőséget ad az önellenőrzésre: miként értik a hallgatók, nézők az adások anyagát. A folyóirat nemrégiben megjelent ötödik számá­ban már angol, francia és orosz nyelvű feladvá­nyok találhatók. A rejtvényék helyes megfejtői kö­zött jutalmul könyveket sorsolunk ki. (MTI) • Egyre nehezebb a háló. (Pásztor Zoltán felvételei) Alpári halászok Megméretnek és nehéznek találtatnak. • Pazar belsőépítészeti környezetben fogadja vendégeit a Manszude Színház. folyó partján. Az átfogó gondo­latot 170 méter magas emlékmű testesíti meg. amelyet 25 ezer kő­ből építettek fel. Ennyi nap telt el az eszme megalkotója, Kim ír Szén életéből, amikor 70. szüle­tésnapja tiszteletére átadta* a tornyot, a tetején húsz méter ma­gas, negyvenhat tonna üvegből és acélból készült fáklyával. Kim Dzong Szun, 22 éves ide­genvezető Hamnam megyéből költözött ide, hogy külföldi cso­portoknak részletezze a látniva­lókat. Kollégiumi szobában (al­bérlők háza?) lakik hármasban, amíg férjhez megy. Havonta 91 vont keres, amiből alig egy vonért (9 forint) kap szállást és a fej­adagjának megfelelő étkezést harminc napra. Jól beszél ango­lul. Nyelvi laboratóriumokat ren­deztek be egy másik impozáns születésnapi létesítményben, a népi tanulás palotájában. Az el­nevezés kissé általános, bár a lényegre utal: olyasfajta közmű­velődésről van szó, amelynek 15 millió kötetes könyvtár az alapja. (A raktárak kétszer ennyi kiad­vány tárolására alkalmasak.) A nagy olvasóban pihenésül kí­nai regény (Jan Mar: Az ifjúság éneke) fölé hajol a 230 asztal egyikénél Li Hen, a gépipari egye­tem harmadéves hallgatója. Ha­zai irodalmi ismereteit akarja ki­tágítani ily módop. Itt készül a szemináriumokra és vizsgákra is. Tanulása teljesen ingyenes, havi 15 von ösztöndíjat kap: nincs szüksége a munkásszülők anyagi segítségére. Angolul tanulnak Két emelettel feljebb negyedik angol foglalkozását fejezi be O Bo Jeng előadó a Sony magnók­kal, fülhallgatókkal és vezérlő ké­szülékekkel felszerelt nyelvi la­boratóriumban. Reggel kilenctől este nyolcig dolgozik, amit három órás ebédszünet, pihenő szakít meg. Huszonnyolcadik életévét tapossa, áz idén nősült és három hónapja lakást kaptak a pjong- csoni kerületben. A szomszédban 64 hazai Dzonbangbong-készülék várja az angolul tanulókat. (A külföldi művek egy részét már lefordították ugyan, de olyanok is vannak, amelyek nem jelentek meg nyomtatásban: koreai szö­vegük magnószalagról hallgatha­tó. A magyar kiadványok címei — főleg különböző tudományos és tankönyvek az ábrázoló geo­metriáról az építészeten és gép­járműszerkezeteken át a szilárd­ságtanig — tizenegy bibliográfiai fiokot tölteneket meg.) Külön protokollfőnök (osztály- vezető) kalauzol az egyetemi vá­rosrész központjában. 12 ezer diák tanul a Kim ír Szén nevét viselő egyetem nappali tagozatán. Térkép szemlélteti a nemzetközi kapcsolatokat: Európán kívül számos afrikai, amerikai és ázsiai fejlődő országból érkeznek hall­gatók és oktatói delegációk. (Ha­zánkból két akadémiai küldött­ség is járt ezekben a napokban a koreai társintézménynél, kul­turális létesítményekben, termelő üzemekben és gazdaságokban.) Halász Ferenc (Folytatjuk) • Szinte forr a víz a 10—15 mázsányi haltól. A tiszaalpári Halászati Szövetkezetben is megkez­dődött az őszi nagy halászat. Tavaly 18 vagon halat adtak el, ennek jelentős része kül­földre került. Az idén úgy tervezik, hogy legalább 21 vagont adnak át a kereske­delemnek. Kanalas András tizenhá­rom fős brigádjával szep­tembertől a fagy beálltáig szinte állandóan a vízen van. Naponta négyszer-ötször me­rítik a Tiszába a hálót. Egy- egy' alkalommal 10—15 má­zsa halat is fognak. Most a szikrai Holt-Tiszán dolgoz­nak. A horgászokat elfogná a sárga irigység, ha látnák a szépen fejlett két-három ki­lós busákat a hálóban tán­colni. • Gyorsan megtelnek a teherautók tartályai. A Paradicsom dala Lány a kollégiumból Zárt ország? Szaporodnak más­fajta jelek is. Egyre több idegen- vezetővel. lehet találkozni. Ez a foglalkozás távoli városokból is vonzza a lányokat. — Mindennek az ember a gaz­dája — magyarázza egyikőjük a dzsucse-eszme lényegét a Tedong Majdnem fél nap a légiút Fe­rihegytől a viszonylag kis phen- jani repülőtérig. Magyar szavak kavarognak az IL 62-es gép utas­terében. Csoportos IBUSZ-utazás résztvevői várják, hazafelé pedig nyugtázzák a meglepetéseket. Or­vosok, régészek, fiatalok és nyug­díjasok véleményének is hangot ad Suska Sándor dunaegyházi la­kos, a paksi atomerőmű építke­zésének 24 éves villanyszerelője, amikor a kilátókat dicséri, víz­esések szépségére emlékezik: — A hegyi leVegő tisztaságá­ban nem éreztem különösebb fá­radságot. Friss maradtam a tú­rák után is. Először,, jutottam túl Európán: nagyon érdekes volt. A természeti szépségekből ke­vesebbet láttam, mint utazó hon­fitársaim. Ök a valóságban, én színpompás díszletként csodál­hattam meg a Gyémánt-hegység csúcsait, a világ alighanem leg­fényűzőbb színházában. A Man­szude művészeti együttes énekes­táncos mesét ad elő esténként. A Paradicsom dala címmel az ígé­ret földjéről, amely valahol er­refelé, a 38. szélességi fok fölöt­ti sávon terül el a jelenetek ta­núsága szerint. Ez is egyfajta sajátosság. Olyan, amilyenhez hasonlókat kerestem kilenc napon át Koreában. Egy kicsit — vagy nagyon is? — sok mindennek más a (kicsen­gése. Három hónappal a futball­világbajnokság után színes tévén néztem a Mundial izgalmas per­ceit ismétlő adásban. Szünet kö­vetkezik: lassan nyugszik a nap­korong, arany fényeket ragyogtat a tájrészlet. Megjelenik a bemon­dónő. Feszesen ül, és pattogó hangsúlyokkal beszél. Mintha ve­zényszavakat mondana. Holott azt jelenti be, hogy a pontos idő 20 óra, és összefoglaló tudósítás következik egy vidéki látogatás­ról. KOREAI SAJÁTOSSÁGOK I. • Kim Dzong Szun idegenve­zető a fővá­rost válasz­totta lakó- és munka­helyéül. Zárt ország? • Az egyik idegennyelvi labo­ratóriumban angol foglalkozást vezet O Bo Jeng. Ha villog a sárga lámpa {

Next

/
Oldalképek
Tartalom