Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-06 / 234. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982 október 6. ÚJABB HÁROM RÉGI TRAKTOR A MÚZEUMBAN A gazdaság szakembereinek jelentős vállalkozása, hogy traktor vontatta szőlőszüretelő gép készítésével kísérleteznek. A kezdeményezésbe bekapcsolódott a Vörös Csillag brigád is. Nemcsak a munkában, hanem a magánéletben is segítik egymást, összefognak a családi otthonok építésében, együtt művelődnek, szórakoznak. Társadalmi munkával segítik az idősek otthonát, a cigánygyerekek napközijét. Jelentős kezdeményezésük a szabadtéri mezőgazdasági eszköztár karbantartása és gyarapítása. Az idén is három régi traktorral bővült a ..múzeum”. Szinte valamennyi brigádtag szenvedélyévé vált a régi traktorok, gépek felkutatása. Olyan példa is van, hogy a családtagok közül, akik vonzódnak a gépekhez, belépnek a brigádba, miután vezetői képesítést kapnak. Ifjabb Pálfi István — az alapítótag fia — is így tett. őt is megkerestük. Éppen ősziárpa-vetés alá készítette elő a talajt, a házilag gyártott tárcsával. Elmondta, hogy nagyon szereti ezt a közösséget, jól érzi magát és sok segítséget kap édesapjától. K. S. Színhely: a Kiskunhalasi Állami Gazdaság szolgáltató kerületének központja. Az itt dolgozó Vörös Csillag szocialista brigád alapítótagjával, Pálfi Istvánnal beszélgetünk. A brigádvezető Répa Imre éppen szabadnapos. — Annak idején — 1963-ban — a mi kis közösségünk volt az első a gazdaságban, amely vállalta a szocialista- munkaversenynek ezt a formáját. Több mint húszán voltunk, ez a létszám körülbelül maradt azóta is. Sokat kezdeményeztünk. Büszkék vagyunk arra, hogy megbecsülik munkánkat. 1975-ben a Szakmaágazat Kiváló Brigádja, 1980-ban pedig a Magyar Népköz- társaság Kiváló Brigádja kitüntető címet kaptuk — kezdi a beszélgetést Pálfi István. Eredetileg traktorosokból állt a csoport, azonban a fejlődés során kiegészült. Különösen a Halasi Szőlőtermelési Rendszer létrejöttével nőtt meg a brigád jelentősége. Az idetartozó gépeket ők kezelik. Tagja a közösségnek a helikopter vezetője is. — Alapgépünk az NSZK gyártmányú Mercedes UNIMOG eszközhordozó autótraktor. Ahol gyártják 160-féle munkaeszközt tudnak hozzákapcsolni, egyszerre legalább kettőt, hármat. A gazdaságban csak mintegy tucatnyi van a csatlakozó gépekből. Néhányat itt készítettek, köztük a csipkelevelű tárcsát — egészíti ki az előbbieket. Itt mindjárt témát is váltunk, vagyis arra fordul a szó, hogy a brigád szükség esetén saját gépekkel egészíti ki a munkaeszközöket. Néhány újításuk van. Töb- 'bek között az ültetvények sortávolságához igazítható vegyszerező berendezés, a már említett tárcsa, amelyet különböző nagyságban készítenek. — Számos olyan munkagép van, amit az ipar nem gyárt és ezért kénytelenek vagyunk saját műhelyben előállítani. Ügy segítünk magunkon ahogy tudunk. A brigád már évek óta igyekszik minél jobban megszérvezni a munkát. • Pálfi István a mező- gazdasági eszköztár egyik régi traktora mellett. • ifj. Pálfi István: — Jól érzem magam a közösségben. Ezért vezettük be a két műszakot, így nagyobb hatékonysággal tudjuk kihasználni a gépeket. Azzal, hogy az UNIMOG autótraktorokat használjuk és több műveletet tudunk végezni, jelentős költségmegtakarítást érünk el az energiafelhasználásban. Napjainkban erre különösen oda kell figyelni — hangoztatja. A két Pálfi és a többiek... A HÚSPROGRAMÉRT Megbízatás a KISZ-től Fontos feladata a mezőgazdaságnak a hústermelés fejlesztése. A húsprogram megvalósítását segítő KISZ-védnökség országos operatív bizottságának három tagjával beszélgetünk. Valamennyien az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőségen dolgoznak. Merényi Judit főelőadó: — A mezőgazdasági szekció titkári teendőit látom el. Hogy ez mit jelent? Sok többletmunkát. Megszervezem az ifjú gépi fejők országos versenyének döntőjét, a fiatal állattenyésztő szakmunkások találkozóját és még sorolhatnám tovább. A szekció ugyanis hat pontból álló programot dolgozott ki. A tennivalók között szerepel a szarvasmarha-állomány fejlesztésének segítése, a sertéstenyésztésben elért kedvező eredmények megtartása, a vágóbaromfi-ágazatnak a piaci igényekhez igazodó tervezése. Vannak kézzelfogható sikerek, amelyekről szívesen beszél: — A szűkebben vett feladatom a kettőshasznosítású magyartarka szarvasmarha törzstenyészetek kijelölése, ellenőrzése. Ügy érzem az én munkám is hozzájárult ahhoz, hogy kilenc ma- gyartarka-tenyészetben tavaly már 4454 literre emelkedett a tehenenkénti hozam. Dr. Pálházy István főelőadó: — Az elmúlt években a nagy állattenyésztési beruházások felett vállaltunk védnökséget. A jelenlegi gazdasági helyzetben, figyelembe véve az MSZMP KB 1978-as irányelveit, a technológiai berendezések megújítását, cseréjét, kiegészítését szolgáló fejlesztések a fontosak. Az állat- tenyésztésben is lényeges a minőség javítása, a hatékonyság növelése. Ezek ugyan nap mint nap hangoztatott, szinte már közhelynek számító megállapítások, amit nekünk és a védnökségben részt vevő fiataloknak kell tartalommal megtölteni. Kissé elgondolkozva így folytatja: — Mielőtt ide kerültem, hat esztendőt töltöttem a vánszent- lászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben. Ott sok állatszerető emberrel találkoztam. Háromszor nyertünk tejtermelési különdíjat a hat esztendő alatt, csaknem ezer literrel nőtt az egy tehénre jutó hozam. Mikor két évvel ezelőtt ide hívtak, ehhez az intézményhez vonzott, hogy túlláthatok egy mezőgazdasági nagyüzem határain, és részt vehetek az országos szarvasmarha-tenyésztési program megvalósításában. Keressük a lehetőségeket olyan objektív vágási, értékesítési feltételek kidolgozására, amelyek elősegítik, hogy a tenyésztő és a feldolgozó egyaránt jól járjon. Z. Szabó Zoltán osztályvezető, a mezőgazdasági szekció elnök- helyettese: — Ifjúsági szövetségünk 1973- ban vállalt védnökséget a húsprogram sikeres megvalósításáért. A célok, amelyeket a véd- nökségi alapszerződésben határoztunk meg, kevésbé változtak az évek folyamán. A kezdeti időszakban a hizlaldák, vágóhidak építése, vagyis a hústermelés feltételeinek megteremtése volt a feladat. Mintegy 170 szakosított állattartótelep, több húsüzem, baromfifeldolgozó készült el közreműködésünkkel. Ma ezeknek a létesítményeknek a lehető legjobb hasznosításán van a hangsúly. Fontos a partnerüzemek és a KISZ-szervezetek együttműködésének erősítése. Munkánkat csak akkor végezhetjük eredményesen, ha az információkat továbbítjuk, segítjük a korszerű technológiák elterjesztését. Kétségtelen, hogy javultak az állat- tenyésztés, a húsfeldolgozás feltételei, kiegyensúlyozottabbá vált a belső ellátás, nőtt az export. Ehhez a fiatalok is hozzájárultak. A mozgalomban részt vevők több százezer társadalmi munkaórát teljesítettek a KlSZ-felhívásra. « A megye fiataljai is elősegítették az állattenyésztésben elért sikereket. Csak egy példa: a Bajai Mezőgazdasági Kombinát sertéstenyésztő telepén, a fehérje- takarmányt előállító üzem építésénél 500 társadalmi munkaórát dolgoztak. Elősegítették, hogy fele annyi import takarmányra legyen szükség és jóval kevesebbe kerül az egy kilogramm súlygyarapodáshoz szükséges tápanyag. Béna Zoltán • Szívesen végzem , a többlet- munkát — mondja Merényi Judit. • A gyakorlati tapasztalatokat tudom hasznosítani — hangoztatja dr. Pálházy Istyán. • Az eredményekhez a fiatalok is hozzájárultak — állítja Z. Szabó Zoltán. SAJTOPOSTA Hagyják meg a zöldterületet! CIKKÜNK NYOMÁN Egyelőre csak szikkasztóárkot építenek Az augusztus 18-i Sajtóposta rovat ..Félmegoldás már van” című írásában közöltük — reagálva az egyik korábbi bírálatunkra —, hogy a bajai dr. Alföldi Lajosné Gárdonyi utcában levő tanácsi lakásának hibáit (agyonrepedezett falak, kilazult ajtókeretek, hulló vakolat stb.) végre helyrehozta a városgazdálkodási vállalat. Egyidejűleg szóltunk arról is: e javítással — sajnos — nem szűnt meg az alapvető probléma, hiszen továbbra sincs kiépítve a környezet, megoldatlan a csapadékvíz elvezetése, emiatt folyamatosan rongálódnak az utcabeli épületek alapjai. Utóbbit illetően úgy foglaltunk állást, hogy az illetékes hatóságnak fokozottabb felelősséggel kellene foglalkoznia az ilyen kérelmekkel-panaszokkal. Cikkünkre választ kaptunk a bajai Városi Tanács műszaki osztályvezetőjétől, Csendes Nándortól, aki a többi között arról tájékoztatott, hogy nagy gondot fordítanak a különféle fejlesztési feladatok elvégzésére. Ezekhez igénylik a lakosság segítségét, s az 1 milliós értéket jóval megha^dó társadalmi munka révén tavaly Déldául egy kilométernyi hosszúságú belterületi utat borítottak be szilárd burkolattal. Ami pedig a Gárdonyi utcát illeti — közli a továbbiakban válaszadónk —, lakói tavaly tavasszal szintén élénken érdeklődtek a térségben tervezett útépítéssel kapcsolatos társadalmi felajánlások iránt. Bár mindegyikük aláírta az önkéntes munkavállalást bizonyító okmányt és jó néhá- nyan segédkeztek a kivitelezési terv elkészítésében is, később azonban érthetetlen módon lelohadt a kollektíva kedve. Ügyannyira, hogy 1981 őszén már hiába szállítottuk volna a helyszínre a folyami kavicsot, a kevertbe- tont. a formasint, a lapvibrátort stb., az érdektelenség miatt sorsukra maradtak volna az anyagok, a szerszámok, melyeket ezért máshová juttattunk el. Fbben az utcában jelenleg a gázvezetéket fektetik a földbe, s e munkálatok befejezését követően — még az év hátralevő részében — elvégeztetjük az úgynevezett gréderezést, a páratlan oldalon pedig egyelőre csak szikkasztóárkot építünk. A csapadékvíz rendszeres elvezetésére hálózat hí- ián még nem kerülhet sor. * Köszönjük a tárgyilagos, informá- fást, melyből kiderül, hogy Baján minő több — eddig még földes — járdaterület és úttest kap aszfalt-, illetve betonburkolatot. E kedvező változásnak már örülhetnének a Gárdonyi utcaiak is, ha nem térnek el eredeti szándékúktól, és maradéktalanul eleget tesznek önként vállalt társadalmi kötelezettségeiknek. Ennek híján jelenleg csak az .említett munkák elvégzésére futja a tanács szűkös pénzügyi lehetőségéből. A háromgyermekes apuka keserűen fakad ki: — Távol álljon tőlem, hogy megsértsek bárkit, én csupán az általam tapasztaltakra alapozom véleményemet: ezt az új lakótelepet kevésbé hozzáértő emberek tervezhették... Mert ki hallott arról, hogy összezsúfolnak hihetetlenül kis területen több mint hétszáz korszerű otthont, s azok ifjú lakóiról, a gyerekekről — számuk jóval az ezer felett lehel — egyszerűen megfeledkeznek ... Ugyanis az elengedhetetlenül szükséges játszóteret eddig még nem alakították ki részükre. Igaz, ilyesfélére már hely sincs. Marad hát a jelenlegi szükségkörülmény, az, hogy az emeletes házak közé ékelt szűkös, lebetonozott területen ugrálnak a lurkók, s nyikorogtatják a hintát, meg a libikókát. Ezek rettenetes zaja — felerősítve a falak visszhangozta zsivalygástól — csak az ott élők nyugalmát űzheti el, s a munkában megfáradtak pihenését zavarhatja. Kinek jó ez az áldatlan állapot? S van-e kiút belőle? E mondatokat a kecskeméti Hunyadivárosban jegyeztük fel, a Czollner köz, a Tinódi és a Liszt Ferenc utcák határolta térségben. Ahol jobb híján az úttest szélén, s a járda felét elfoglalva parkíroznak a személy- gépkocsik sok helyütt, s ahol délutánonként, meg a hét végi napokon a járműközlekedésre rendeltetett területen is labdáznak- kergetőznek a gyerekek. É fejlődő városrész égető gondjáról nem először szólunk. Körülbelül négy-öt évvel ezelőtt is kifogásoltuk a játszóterület hiányát. Egyetlen illetékes sem reagált észrevételünkre. Majd az április 21-i Sajtóposta rovatban írtuk meg, hogy a hunyadivárosi lakásépítkezésekhez tartozó betonelemeket, vasszerkezeteket, téglarakásokat gyakorta birtokukba, veszik a játszási alkalmatosságra vágyó kislányok és kisfiúk. Hiábavaló volt ez az írásunk is. Szintúgy a június 2-án ugyanezen hasábokon közzétett lakossági javaslat, miszerint a Szilágyi Erzsébet utca és a temető menti út közötti területen, vagy a Mátyás király körút beépítetlen részein jelöljenek ki legalább ideiglenes játszóterepet az arra hivatottak. Jóllehet semmi kilátás az érdemi változásra, a környékbeliek még nem adták fel a reményt. Szüntelenül keresnek-kutatnak a megoldás után. Vannak, akik érthetetlennek, elfogadhatatlannak tartják a hatósági döntést, melynek alapján új családi ház létesül a szintén most épülő ötemeletes ház közvetlen szomszédságában. Szerintük ezt a telket éppen a játszótér részére kellett volna kisajátítani. Másoknak az ÁBC-áruház udvarával határos zöldterülettel van figyelemre méltó elképzelésük: Az egyik fiatal anyuka, Juhász- né a szerkesztőségünkhöz küldött levelében közli, hogy a gyerekek, a náluk nagyobbak, meg a szüleik már megtalálták az egyetlen megoldást: az üzlet menti füves, szabad parcellán futkároznak, tol* laslabdáznak, vagy éppen heve- résznek. Mint soraiból kicsendül, vétek e területet elvenni, s ott vendéglátó, meg szolgáltató egységet létesíteni, ahogy az a tervekben szerepel. Az előzőeket erősíti meg a Czollner köz 24-ben lakó Bontsa L.ászló is, aki szerint jóvátehetetlen hiba lenne tovább csökkenteni a zöldfelületet ezen a lakótelepen. Véleménye az. ha már nincs is meg az ideális feltétele arrafelé a játszótérnek és a pihenőparknak, legalább a mozgásra még alkalmas pár négyzetmétertől nem szabad megfosztani az embereket. * Magunk is jártunk a helyszínen, s meggyőződtünk olvasóink igazáról. És úgy ítéljük meg, a szóban forgó áruházat félig körülölelő zöldövezetre olyannyira szükségük van az ottani lakóknak, mint a levegőre, a napfényre. Csak ismételhetjük tehát sokak kérését: a tervezett létesítményt máshol — talán éppen a korábban is említett területek egyikén — építsék meg a város- fejlesztés gazdái! KÉRDEZZEN - FELELÜNK Kötelező-e az utasbiztosítás? A helyi autóbuszállomáson érte sérelem a minap a kecskeméti Pesti Károlyt —, aki az Árpád körút 21. szám alatt lakik —, mert a Szabadkáig szóló menetjegyének árához plusz 10 forint biztosítási díjat számolt fel a nemzetközi járat vezetője. Bár olvasónk közölte, minderre nem tart igényt, hiszen rendelkezik egyéb biztosítással, de az érvei hatástalanoknak, fölöslegesnek bizonyultak. A továbbiakban ezeket írja a lapunkhoz küldött levelében: „Régóta utazom külföldre busszal, ám ilyen kínos helyzetben még nem volt részem. Különben akkor másokkal is megfizettette a tízest a sofőr. De volt-e joga ehhez, s egyáltalán kötelező-e az utasbiztosítás?” Az egyik legalapvetőbb tudnivaló, hogy a különféle biztosítási forma nem helyettesítheti egymást. Vagyis más a rendeltetése az élet-, a háztartási, a mezőgazdasági, a CSÉB-, vagy éppen az utasbiztosításnak. A közérdekű kérdést továbbíA fülöpszállási K. S.-né, a kun- szentmiklósi L. R. és a kecskeméti Ezsiásék arról értesítették szerkesztőségünket, hogy családjukban cukorbetegek vannak, akiknek élelmezési költségei igen magasak. A diétás ételek elkészítése, vagy beszerzése ugyanis általában jóval többe kerül, mint a normál igények kielégítése. Olvasóink azt hallották, van lehetőség arra, hogy a többlet-kiadásaikat hivatalos anyagi támogatás révén mérsékel, jék. Nem tudják azonban, kihez kell továbbítaniuk e kérelmüket. Izsáki lakosok — Szabó Emma, Horváthné, V. Z. és mások — panaszolják, hogy a helyi buszmegállókban csapadék alkalmával nagy a sár, amely szinte lehetetlenné teszi a fel- és leszállást. Mikor hozzák rendbe ezeket a fontos közterületeket? — érdeklődnek olvasóink. Vízi Mátyás tanácselnöktől tudjuk, hogy a nagyközségből napontottuk a Volán 9-es számú Vállalat személyforgalmi osztályvezetőjének, dr. Torna Lászlónak, aki szerint a menetjegyet kiadók" sohasem kényszeríthetik ki a biztosítási díj kifizetését, hiszen arról szabadon dönthet az utas. Aki ennek ellenkezőjét tapasztalja, jogosan reklamálhat, s a felelősségre- vonás nem is marad el. Persze, kár volna elhallgatni, hogy a vitatott tíz forint mögött igen nagy garancia van, például az, hogy e biztosítási igazolvány tulajdonosa — meg az esetleg vele együtt utazó ”4 éven aluli, s külön útlevéllel nem rendelkező gyermeke — a külföldi tartózkodás teljes tartamára, legfeljebb azonban 3 napra biztosítási védelemben részesül. Ami annyit jelent, hogy a balesete, illetve a ruha. és poggyászkára után jelentős térítést kaphat. Mindent egybevetve: az ilyen biztosítás messzemenően szolgálja az idegenben tartózkodó utas érdekeit, amelynél azonban mindig tiszteletben kell tartani az önkéntesség elvét. Mindenekelőtt tisztázni kell e félreértést: hazánkban a cukorbetegek ez idő szerint nem kapnak pénzbeli juttatást az úgynevezett intézményes rendszer keretében. Róluk azonban mégis többféle módon gondoskodnak. Ingyenesen vehetik át a gyógyszereket —, sőt a saját használatú injekciós tűt is —, a munkahelyi szakszervezeti bizottságok pedig gyakrabban kiutalhatnak részükre segélyt a kérelmük alapján, s fordulhatnak rendkívüli szociális támogatásért a lakóhelyileg illetékes tanácshoz is. . ta mintegy kétszázötven munká- bajáró és iskolás fiatal megy autóbusszal más helységekbe. Ezen felül vannak az alkalmi utazók. Vagyis voltaképpen sokakat érint rendszeresen a megállók kiépítet- lensége. E problémával a jelentőségének megfelelően foglalkozik a tanács, amely több mint 100 ezer forint költséggel új és modern központi buszvárót építtet rövidesen a Sárfehér vendéglő szomszédságában, ahol megfelelő fel- és leszállóhelyet is kialakítanak. A többi megállóban erre akkor kerül sor, amikor befejeződnek a csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos munkák. Kiengedhető-e közterületre házőrző eb? A kecskeméti Nagy Gergelyné sokak nevében sérelmezi, hogy a Sárvár utcán, s a környékén járó gyerekek és felnőttek egy ideje félnek, mert kóborló farkaskutyával találkoznak, mely nem visel szájkosarat. Az arrafelé lakók emiatt már többször figyelmeztet, ték a tulajdonost, aki azt felelte, nem harapós az állat. Olvasónk kevésnek találja ezt a garanciát, sőt hathatós intézkedést követel a gyalogosok testi épségének védelmére. Tőlünk pedig megkérdezi: kiengedhető-e közterületre a házőrző eb, s ha igen, milyen feltételekkel? Korántsem újkeletű dolog a kutyatartás szabályozása, hiszen az szerves része a közbiztonságot célzó rendelkezések körének. Örömmel közölhetjük, az ilyen állattartók nagy része maradéktalanul igazodik a megszabott, lehetőségekhez, vannak azonban, akik — figyelmetlenségből, netán szándékosságból — mit sem törődnek az előírásokkal, s a házőrzőket a szabadba — utcára, parkba — engedik. Talán csak az orvosok a megmondhatói; ezek az esetek hány alkalommal végződtek harapással, például a megyeszékhelyen is. Pedig a tilalom világos: Aki a kutyáját kóborolni hagyja, s a város belterületén felügyelet nélkül bocsátja utcára, vagy nem pórázon vezeti, szabálysértést követ el, s cselekményéért pénzbírsággal sújtható. Ezek után javasoljuk a panaszosoknak, bejelentésükkel forduljanak a városi tanács szabálysértési hatóságához, melynek feladata eljárni-intézkedni ilyen ügyekben is! Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. Kitől kaphat pénzbeli támogatást a cukorbeteg? Mikor hozzák rendbe az izsáki buszmegállókat?
