Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

Z • PETŐFI NÉPE • 1982. október 31. HETI VILÁGHiRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője Pekingbe lá­togatott. — Shultz amerikai külügyminiszter első külföldi utazása során Ottawában Maceachen kanadai külügyminiszterrel tár­gyalt. — Glemp érsek, Lengyelország prímása egyhetes látogatás­ra a Vatikánba érkezett. KEDD: Helmut Schmidt bejelentette az SPD parlamenti frakciójá­nak ülésén, hogy nem vállal a jövő tavaszi választásra kancellár­jelöltséget. — Az amerikai katolikus püspökök pásztorlevélben ítélték el az atomfegyverkezést. — Belgrádban befejeződött a ju­goszláv—román csúcstalálkozó. — Három új törvényt fogadott el a lengyel szejm, a varsói parlament elé javaslat került Jarosze- wicz volt miniszterelnök és néhány társa felelősségrevonásáról. SZERDA: Leonyid Brezsnyev a hadsereg vezetői előtt elmondott be­szédében a védelmi képesség erősítését hangsúlyozta. — Algériai tárgyalása után Belgrádba érkezett Jasszer Arafat. — Irak elfo­gadta az iszlám konferencia békéltetőtervét. CSÜTÖRTÖK: Szovjet—ciprusi tárgyalás Moszkvában. Leonyid Brezsnyev a Földközi-tenger biztonságáról nyilatkozott. — Wein­berger amerikai hadügyminiszter az atomfegyverkezés folytatá­sáról. — Honecker—Husák találkozó Berlinben. — Reagan elnök megvonta Lengyelországtól a legnagyobb kereskedelmi kedvez­ményt. PÉNTEK: A spanyol választáson a szocialisták elsöprő győzelmet arattak, Felipe González pártja abszolút többséget szerzett a Cor- tes-ben. — Thatcher-asszony kétnapos bonni tárgyalása végén Nyugat-Berlinbe látogatott. — Az Osztrák Szocialista Párt kong­resszusa ismét dr. Bruno Kreiskyt választotta a párt elnökének. SZOMBAT: Kadhafi a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tárgyal. — Weinberger ázsiai—óceániai körútra indult. — Wa­shington közel-keleti különmegbízottja az izraeli, szír és palesz­tin erők Libanonból való kivonásának feltételeit kutatja fel bej­rúti, jeruzsálemi és damaszkuszi tárgyalása során. A hét három kérdése: Milyen hatással lehet a világpolitikára a spanyol választás kimenetele? A spanyol szocialista munkás­párt, a PSOE elsöprő győzelme a választáson nemcsak az ország po­litikai és gazdasági arculatát vál­toztathatja meg, hanem Spanyol- ország nemzetközi helyzetének esetleges módosításával beleszól­hat a világpolitikába is. Emlékez­tetni kell arra, hogy a Franco-dik- tatúra évtizedeiben a fasiszta Spa­nyolország „diplomáciai veszteg- zárba” kényszerült. Legfeljebb az imperializmus stratégiai érdekei miatt került sor amerikai—spa­nyol katonai szövetségre, hogy en­nek alapján legyen hol elhelyezni az Egyesült Államok légierejének egyes kötelékeit és legyen hol ki­kötniük az USA atommeghajtású tengeralattjáróinak.. . A fasizmus bukását a nyugatiak elégtétellel fogadták, mert így le­hetővé vált a polgári demokrácia játékszabályait vállaló Spanyolor­szág bevonása a NATO-ba és a Közös Piacba. A madridi kormány alá is írta az Észak-Atlanti Szer­ződést, most már csak a tényle­ges katonai integrációba való be­kapcsolódása lenne hátra. Felipe González, a szocialisták vezetője azonban kezdettől fogva a NATO ellen foglalt állást. Kilátásba he­lyezte, hogy a szocialisták győzel­me esetén felülvizsgálják az előző kormány — és az előző parlament — döntését, és felvetette azt a le­hetőséget, hogy népszavazáson kü­lön kikérik erről a spanyol válasz­tók véleményét. Most elválik, a parlamentben abszolút többségre jutott González beváltja-e ígére­tét, vagy csak arra használja fel belpolitikai győzelmét, hogy ma­gasabb árat követeljen a nyugati — és atlanti — partnerektől? So­kan emlegetik párhuzamként a görög Papandreu példáját: ö is szembefordult a NATO-val. de ki nem vonult a szövetségből, s most magasabbra srófolt követelésekkel lép fel az USA-val szemben. Spanyolország minden bizony­nyal sürgetni fogja a közös piaci országokat, könnyítsék meg Mad­rid dolgát a csatlakozásnál, bizto­sítsanak előnyöket és kiváltságos elbánást a spanyol portékának. Egyik-másik országra Brüsszelben a madridi küldött a jövőben sajá­tos érvekkel is megpróbálhat hat­ni. Nagy-Britanniára például az­zal, hogy a gibraltári probléma megoldatlanságát hozza fel, sőt, megújíthatja a híres sziklákra formált spanyol igényt. A NATO egész déli szárnyán — Portugáliától Görögországig — érezhetővé válhat a madridi for­dulat —, ha lesz Madridban igazi fordulat... Milyen visszhangot váltott ki Brezsnyev beszéde? A nemzetközi visszhang elem­zésekor természetesen mindenek­előtt az amerikai reagálás érdemel figyelmet, hiszen az SZKP főtit­kára, a szovjet állam feje elsősor. ban az óceánon túlra címezte sza­vait. Az ABC, az egyik legnagyobb amerikai tévéhálózat a Reagan- kormányzat fegyverkezési terveire adott „hármas választ” emelte ki: a Szovjetunió minden eszközzel meg tudja és meg fogja akadá­lyozni az amerikai katonai fölény kialakulását, ugyanakkor igyek­szik javítani kapcsolatait más or­szágokkal, ezek között a Kínai Népköztársasággal, s végül min­dent megtesz az enyhülés légkö­rének újraélesztéséért. A tekinté­lyes New York Times azt emelte ki, hogy a Szovjetunió a maga ré­széről kész az enyhülés érdekében további erőfeszítésekre, de ugyan­így további erőfeszítést vállal az • Kanadában tárgyalt az amerikai külügyminiszter. Képünkön: Geor­ge Shultz (balra) vendéglátója, Allan MacEachen kanadai külügymi­niszterrel. amerikai fenyegetés ellensúlyozá­sára. Weinberger amerikai hadügy- . miniszter, aki kötelességszerűen, de érdekeltségén túlmenően szin­te megszállottan korteskedik a Pentagon fegyverkezési tervei mellett, azt állította, hogy a Brezsnyev-beszéd csak Reagan fegyverkezési programjának he­lyességét, indokoltságát húzta alá. Figyelemre méltó, hogy vele szin­te egyidőben az amerikai atom­fegyverkezés ellen az USA kato­likus püspökei látványosan állást foglaltak egy pásztorlevélben. Japánban ugyancsak nagy fi­gyelemmel fogadták a Brezsnyev- beszédet, különösen annak a Kí­nai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatokról elhangzott részét. A japán külügyminisztérium szó­vivője szerint „Moszkva újabb ba­ráti gesztust tett Pekingnek”. A japán lapok hozzáfűzték, hogy ez volt az első, magas szintű szovjet állásfoglalás a kínai—szovjet kül­ügyminiszteri tárgyalás pekingi szakaszának lezárása óta, s sze­rintük a Szovjetunió pozitívan ér­tékeli a pekingi megbeszélést. A nyugat-európai visszhangban vegyesen találhatók annak jelei, hogy a szovjet enyhülési politika folytatását biztatónak tartja a közvélemény, ám az a felismerés is, hogy a Szovjetunió nem hátrál meg, s hogy az amerikai próbál­kozás a katonai fölény kivívására így kudarcra van kárhoztatva. Mi olvasható ki az új nyugatnémet kormány diplomáciai tevékenységéből? Kohl, az új kancellár november­ben elmegy Washingtonba, de hi­vatalának első hónapjában min­denekelőtt az NSZK nyugat-euró­pai partnereivel, szövetségeseivel keresett kapcsolatot. Egy párizsi és londoni villámlátogatás után Bonnba hívta Mitterrand francia elnököt, majd az elmúlt héten Thatcher brit miniszterelnök-asz- szonyt. Beillik a képbe Carstens, az NSZK államfőjének római és vatikáni látogatása, akit elkísért Genscher, az alkancellár-külügy- miniszter. Az angol—nyugatnémet kor­mányfői találkozó alaphangját az adta meg, hogy Thatcher asszony­nak és vendéglátójának azonos a politikai hitvallása. Mindemel­lett Nagy-Britannia és az NSZK egyformán kitart saját fegyverke­zési terve és a NATO rakétatele­pítési határozatának végrehajtása mellett, „ha a jövő év végéig nem történik előrehaladás a genfi ame­rikai—szovjet tárgyaláson”. A lon­doni és a jelenlegi bonni vezetők együtt akarják elérni, hogy az Észak-Atlanti Szövetség mielőbb szabaduljon meg a szibériai föld- gázvezeték megépítését akadályoz­ni hivatott amerikai embargó és a nyugat-európai cégek ellen ho­zott szankciók politikai tehertéte­m Jeruzsálemben megkezdte mun­káját a bejrúti palesztin mene­külttáborokban történt tömegvér­engzést kivizsgáló különbíróság. Képünkön: Rafael Ejtman tábor­nok, izraeli„vezérkari főnök távo. zóban tanúvallomása megtétele után. • Felipe González, a Szocialista Párt veze­tője az egyik utolsó kam­pánygyűlé­sen szólal fel. létől. Szó volt az angol—nyugat­német kormányfői találkozón a madridi biztonsági és együttmű­ködési találkozó befejezéséről is. Ami pedig a kétoldalú kapcsolato­kat illeti, Kohl több megértést ta­núsított Thatcher asszony közös piaci gondjai iránt, mint elődje tette. Ahogy nyugatnémet hírma­gyarázók megfogalmazták: az új kancellár „könnyebben kezelhető­nek” tűnt a „Vaslady” számára. Külön megjegyzést érdemel ket­tejük közös nyugat-berlini kirán­dulása. A hidegháborús szótárból kerültek elő olyan kifejezések, amelyek az „egy Németországra”, az „egy német népre” vonatkoz­tak, s amelyek így semmiképp sem szolgálhatták például a két német állam békés együttélését. Pálfy József EGYÜTTMŰKÖDÉS ÜJ LEHETŐSÉGEKKEL Ä magyarországi áruházuk­ban gyakran találkozha­tunk bolgár fogyasztási cikkekkel. Ugyanígy Bulgáriá­ban: az üzletek választékát magyar termékek gazdagítják. A két or­szág mindenekelőtt kölcsönösen szállít egymásnak gépeket, berende­zéseket. Mégis, amikor a szakemberek a magyar—bolgár gazdasági kapcsolatokat értékelik, egybehangzóan mondják: sok még a kiakná­zatlan lehetőség. Az eredményekről, a további tennivalókról beszél­gettünk Kovács Gyulával, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesé­vel, a magyar—bolgár gazdasági vegyesbizottság elnökhelyettesével. Magyar-bolgár kereskedelmi kapcsolatok — Hogyan alakult az utóbbi években a két ország közötti ke­reskedelmi forgalom? — A kölcsönös szállítás 1975 óta sokkal szélesebb körű. Miközben a világgazdaság nehézségei miatt a kereskedelmi forgalom világ­szerte szűkül, addig 1975—80. kö­zött országaink között az árucse­re csaknem 89 százalékkal nőtt. 1980- ban már elértük a 234 mil­lió rubelt. Az előző tervidőszak eredménye jó alapot teremtett az 1981— 85-ös éves tervidőszak elő­irányzatának kidolgozásához. A két ország tervező és külkereske­delmi szervei úgy ítélik meg, hogy a nyolcvanas évtized első felében mintegy 54 százalékkal növeked­het a forgalom. — A mostam tervidőszakban ezek szerint szerényebb növeke­dési ütemet irányoztak elő. Miért? — Az ok egyszerű. Magyaror­szágon és Bulgáriában egyaránt csökkent a gazdaságfejlődés üte­me. Visszafogjuk a beruházásokat. Ez elkerülhetetlenül kihat az áru­forgalomra, ugyanis a kölcsönös szállítás több mint 60 százalékát a gépek és berendezésiek alkotják. A forgalom tervezett, 54 százalékos növekedése egyébként a jelenlegi helyzetben nem kevés. A két or­szág külkereskedelmi, ipari vál­lalatainak feladata, hogy feltár­ják azt az árualapot, amellyel az előirányzaton felül többet szállít­hatnak. Az áruforgalom csaknem 13 százalékkal növekedett 1981- ben, s azzal számolunk, hogy mér­téke az idén hasonló lesz. Ez azt jelenti, hogy a korábbi ütemet si­kerül fenntartanunk. Kereskedel­mi kapcsolatunk a KGST-orszá- gok közül jelenleg Bulgáriával fejlődik a leggyorsabban ... Jó lehetőségeket kínál az áruforga­lom növelésére a belkereskedelmi választékcsere. Ha a fogyasztási cikkek cseréjét is tovább fejleszt­jük, a két ország vásárlói az ed­digieknél jobb, gazdagabb árukí­nálatból választhatnak. Eredmé­nyeink biztatók. Azzal számo­lunk, hogy a belkereskedelmi vá­lasztékcsere mértéke az idén már majdnem másfélszerese lesz az eredeti előirányzatnak. — Az élénkebb kereskedelem­nek egyik lehetősége a kooperá­ciós, szakosítási megállapodás. Milyen egyezmények születtek és mi a tennivaló? — Országaink között a mostani ötéves tervidőszakra összesen 15 együttműködési egyezmény, illet­ve szakosítási és kooperációs szer­ződés van érvényben. Ezek min­denekelőtt a gépiparban, vala­mint a vegyiparban szabályozzák a vállalatok közötti kapcsolatokat. Kiemelem ezek közül az autóipa­ri és vegyipari egyezményeket, a számítás-, a hűtés-, az orvos- és a híradástechnikai, a gyógyszer- és a növényvédőszer-ipari szer­zödést. Szeretnénk együttműködé­sünket kiterjeszteni új területek­re is. Elég, ha olyan fontos ter­mékcsoportokra utalok, mint az elektronikai cikkek, a robottech­nika, a korszerű szerszámgépek, vagy a gépipar számára szüksé­ges főegységek, de említhetem a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás számára szükséges be­rendezéseket, alkatrészeket is. Üj fejezetet jelenthet, ha a jö­vőben sikerül közösen fellépnünk harmadik piacon. Több ilyen együttműködési lehetőséget vizs­gálnak a szakemberek. Úgy gon­doljuk, ehhez szükség van egymás külkereskedelmének megismeré­sére, az érdekek egyeztetésére, a bizalom növelésére. A vállalatok közötti közvetlen kapcsolat kiépí­tése sokat segíthet. A távlati gaz­dasági együttműködés megalapo­zása érdekében törekednünk kell a fejlesztés összehangolására, a gyártási kooperáció, kiterjesztésé­re. Ez a feladat talán soha nem volt annyira időszerű, mint ma, amikor a forrásaink a korábbinál szűkösebbek. F. A. Losonczi Pál Kuvaitba utazik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Jaber al-Ahmed al-Jaber al-Sabah sejknek, Kuvait állam emírjének a meghívására október 31-én, vasárnap hivatalos baráti látogatásra Kuvaitba utazik. (MTI) Hazánkba érkezik a bolgár miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására, no­vember l'én, hétfőn, hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Grisa Fiiipov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. (MTI) Tanácskozik a III. országos nőkonferencia (Folytatás az 1. oldalról.) gyakorlatban lehet kibontakoz­tatni. A nőtanács elnöke a további­akban elmondta, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsa több mint egy évtizede folyamatosan elem­zi a család életében végbement változásokat, tanulmányozza az egyenjogúság érvényesülését. Ta­pasztalataik szerint a mai magyar családok többsége örömteli gon­dok és küzdelmek közepette tesz eleget szerepének; kiegyensú­lyozottan él. Ugyanakkor azon­ban változatlanul sokan vitatják az anyai hivatás és a munka ösz- szeegyeztethetőségét. Véleményük szerint — mondotta — főként a nevelésnek kell segítenie abban, hogy a házastársak kapcsolata egyenjogúságon és szereteten alapuljon. Hangoztatta: a szo­ciálpolitikai intézkedések, intéz­mények elősegítik családpoliti­kánk megvalósítását, azt, hogy a nők elláthassák munkahelyi és családi hivatásukat. A család intézményének erősítését, a dol­gozó anyák kettős hivatásának teljesítését eredményesen szol­gálják a gyermekintézmények, a gyermekgondozásisegély-rend- szer. De semmilyen intézményes segítség nem pótolhatja azt, amit a család tehet a családért — szö­gezte le. A jól szervezett és ará­nyos munkamegosztás a háztar­tásban, a dolgozó anya és apa egyenjogúságán, egymás tiszte­letén, megbecsülésén és szerete- tén alapuló demokratikus légkör — mindez együttvéve kimeríthe­tetlen energiaforrása a családi életnek — mondotta Duschek La- josné. A konferencia vitájában felszó­lalt Németh Károly, aki a párt Központi Bizottsága, személyesen Kádár János első titkár üdvöz­letét, kívánságait tolmácsolta a nőkonfere,n<fá4n^yo minden ma­gyar nőnek,,,Be^zjép^dfín rámuta­tott: egy társadalom fejlettségé­nek, demokratizmusának fontos jellemzője, milyen gondot fordít a nők helyzetére, hogyan becsüli meg őket, milyen lehetőséget ad számukra képességeik kibonta­koztatásához. Mi elmondhatjuk: társadalmunkban nagy figyelem kíséri a nők élet- és munkakörül­ményeinek alakulását. E téren a legutóbbi konferencia óta is je­lentős eredmények születtek, de nyilvánvaló az is, hogy sok a feladatunk. Miként a beszámoló­ból kitűnt — mondotta —. a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa oda- adóan dolgozik a nőpolitikái fel­adatok megoldásáért, s ezzel a párt politikájának megvalósítását segíti, eredményesen hozzájárul ahhoz, hogy a női egyenjogúság az élet minden területén megvaló­suljon. Fontos követelmény — hangoz­tatta Németh Károly —, hogy tár­sadalmunkban erősödjék a család iránti felelősségérzet. Védjük, tá­mogatjuk társadalmunk e legki­sebb. de a jelen és a jövő szem­pontjából döntően fontos közössé­gét. Meggyőződésünk, hogy a gyérmek felnevelésének, szemé­lyisége kialakításának, nélkülöz­hetetlen feltétele a harmonikus család, ahol szeretetet. védettsé­get kap. A jó család az ember lé­tezésének. boldogulásának kerete. Az ország belső helyzetéről szól­va Németh Károly elmondta: pár­tunk XII. kongresszusának hatá­rozatai megvalósulóban vannak. Magyarországon — az egyre ne­hezedő külső és belső feltételek közepette is — összességében előre halad. Nem élünk gondtalanul, sok nehéz feladat megoldása vár ránk, mégis, jó érzéssel mondhatjuk, hogy országunk belső stabilitása, társadalmunk politikai egysége erős pilléreken nyugszik. Hazánk­ban létbiztonság van: a nyugalom, a megértés az uralkodó; a közrend és a szocialista törvényesség szi­lárd. Közéletünkben jól érzékelhető a bizalom a párt politikája iránt, és a párt bizalma a tömegek iránt. Népünk nagy többsége cselekvőén támogatja a párt politikáját, fél­ti eredményeit, és kész erőfeszí­téseket tenni szocialista vívmá­nyaink védelmében. Nagy, közös történelmi vív­mányként tartjuk számon az erő­södő szocialista nemzeti egysé­get, amely szövetségi politikánk eredménye — rpondotta a továb­biakban Németh Károly. Megtes­tesül benne az a nagy tanulság, hogy fontos a párt vezető szere­pének érvényesítése, a kommu­nisták példamutatása, de a szo­cializmust felépíteni csak az egész nép képes. A szocialista hazaszeretet ma­gában hordozza a nemzeti érzést, a nép munkájából született ered­mények megbecsülését, hazánk, népünk érdekeinek odaadó szol­gálatát, de a gyengeségeinkkel való bátor szembenézést, a hibák kijavítását is. Nemzeti önbe­csülésünk azonban nem jelenthe­ti más népek lebecsülését. A szo­cialista hazaszeretet feltételezi az internacionalista magatartást, a Szovjetunióval, a szocialista kö­zösség országaival való szoros együttműködést, a szolidaritást a haladás erőivel, s a népek barát­ságának ápolását — mondotta vé­gezetül Németh Károly. A világ 116 országának 131 nő­szervezetét tömörítő Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség üdvöz­letét Mirjám Vire-Tuominen főtit­kár tolmácsolta. Elmondta, hogy a szövetség nemcsak a nőmozga­lomban, hanem a békeharcban is jelentős tekintélyt v.ívott ki. s ez nagymértékben köszönhető a szo­cialista országok nőszervezetei­nek, köztük a MNOT-nak. Elisme­rően szólt a magyar nők aktív szolidaritásáról, azokról a ma­gyarországi akciókról, gyűlések­ről, amelyek támogatják a nem­zetközi nőmozgalom törekvéseit is. Jakab Sándor, a SZOT főtitkár- helyettese felszólalásában a többi között hangsúlyozta: a szakszer­vezeteknek figyelemmel kell kí­sérniük, hogy mennyiben változ­tak vagy változnak a tanulás le­hetőségei, miután a képzés, to­vábbképzés vállalati jogkörbe ke­rült. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a nők tanulásának lehetősé­gei a változás következtében ked­vezőtlenebbek, megtorpanás ész­lelhető az általános képzettségi szinthez való felzárkózásban. Sok helyen a szűklátókörűség, a téves vezetői szemlélet, a szakszervezeti, szervek mulasztása miatt ott is megvonták a segítséget, a támoga­tást a tanulni akaró nőktől, ahol az élet magasabb képzettség meg­szerzését sürgeti. Pozsgay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtit­kára hozzászólásában azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyek a Hazafias Népfront és a nőmoz­galom munkáját összekapcsolják. Az együttműködés lehetőségei kö­zött említette a településpolitiká­ból adódó feladatokat. Javasolta, hogy a két mozgalom közösen munkálkodjék a tágabb otthon, a lakóhely, a falu, a város életének formálásában, s nem csupán a tárgyi világ alakításában, hanem a szellemi élet fellendítésében is. Pozsgay Imre a nők közéleti szerepvállalásáról szólva rámuta­tott arra, hogy sokakban azért ala­kul ki tartózkodás, mert fóru­maink néha tartalmatlanok, for­málisak. Janina Paceviciene, a szovjet nőbizottság tagja, a Litván SZSZK társadalombiztosítási minisztere, a szovjet nőbizottság, és elnöke, Va- lentyina Tyereskova, szovjet űr­hajós üdvözletét, jókívánságait tolmácsolta a konferenciának, a magyar nőknek. A III. országos nőkonferencia ma folytatja munkáját. (MTI) TÖBB MINT SZÁZEZER HEKTÁRON Földben a búzavetőmag (Folytatás az 1. oldalról.) 29-ig. A gabonatermesztésben je­leskedő nagyüzemek, mint a bács­almási, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a felsőszentiváni, a városföldi, a rémi, a császártölté­si, a jánoshalmi szövetkezetek — kevés híján — úgyszintén befejez­ték a gabonavetést. Az előző esztendőkben a bács­kai és a Duna-melléki közös gaz­daságok szakemberei elemezték a kenyérnekvaló terméshozama és a búza vetési ideje közötti ösz- szeluggést. Ügy összegezték a ta­pasztalataikat, hogy az egyéb fel­tételek teljesítésén kívül, az ok­tóber 10. és 25. között vetett ga­bona hozta általában a legjobb termést. A felsőszentiváni téesz- nek a több esztendőn át elért 5,9 —6.0—6.1 tonnás hektáronkénti búzatermése a magas színvonalú talajerő-gazdálkodáson, a jó mi­nőségű vetőmagon kívül, a leg­alkalmasabb vetési időre is visz- szavezethető. Vonatkozik ez a ba­jai, a szalkszentmártoni, a duna- vecsei termelőszövetkezetre, az Állampusztai Célgazdaságra, a szabadszállási Lenin Tsz-re is. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom