Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. október 21. ÚJ TAVASZ TSZ CSÁTALJÁN Versenyben a dolgozókért • Hajdú Jenő gépszerelő-kombájnom a szárzúzón végez apróbb ja. vitást. SAJTÖPOSTA LEVELEKBŐL RÖVIDEN Nem ez a megoldás A falvakban, különösen az ap­ró településeken az egyik legna­gyobb gond a lakosság elvándor­lása. Általában kevés a községek­ben a munkahely. 1 Csátalján — a Bajától délre, alig 20 kilométerre fekvő község­ben — már évek óta sajátos (hely­zet alakult ki. Az itt lakók válo­gathatnak a munkahelyek kö­zött. Készülékgyárat épített Csát- alján a Ganz Villamossági Mű­vek. Ezen kívül dolgozhatnak még a gabonaipar keverőüzemé­ben, a Bajai Mezőgazdasági Kom­binátnál, a gemenci erdészetnél, a területi áfész központjában, va­lamint az Új Tavasz Termelőszö­vetkezetben. Mégis sokan várják reggelente a (Bajára induló autó­buszt .. . — Állattal szívesebben foglal­koznak a csátaljaiak, mint a sző­lővel — kezdte a beszélgetést a szövetkezet elnöke, Szőts János. — Máshol, ha lehetőség van, két kézzel kapnak a bérbeadott te­rület után, nálunk nem ilyen népszerű ez a növény. Van 80 'hektár régi szőlőnk, amit már (nem tudunk megművelni. Négy éve még negyvenhat asszony in­dult reggelente a szőlőbe, az idén már csak húsz. A sok kézi munkát igénylő ül­tetvényt felajánlottuk a tagság­nak. így jó jövedelmet hoz. Még­is kevesen vállalkoznak rá. Vá­laszthatnak a nekik kedvező ré­szes-, illetve a bér-művelés kö­zött. A szőlőről nem mondhatunk le. Hat borozónkat látjuk el csát- aljai borral. Telepítettünk újabb 80 hektárt, amelyet már korsze­rű eszközökkel tudunk ápolni. Ez a tevékenységünk közel másfél milliós nyereséggel billenti ked­vezően mérlegünket... Kis szövetkezet az Új Tavasz, a járás legkisebb közös gazdasá­ga. Alig tcbb, mint 2200 hektárra van gondjuk. A tagság java ré­sze nyugdíjas. Az aktív dolgozók száma százötven fő. A kis föld­terület indokolja a melléktevé­kenység fejlesztését. Az állandó foglalkozás miatt létesítettek egy ládagyártó üzemet. A szelőben dolgozó asszonyok évente 50 ezer szabolcs-ládát állítanak össze, (amit elsősorban külföldön érté­kesítenek. A tevékenységet kibő­vítették. Ezzel munkát adnak a gyesen lévőknek és a nyugdíjas bedolgozóknak. Házhoz szállít­ják a ládaelemeket és a kész áru­ért is mennek. Egy-egy láda ösz- szeállításáért 3,50 forintot fizet­nek. Gyakori, hogy az idős csát­aljaiak ezer ládát is összeállíta­nak egy hónap alatt. A hatvanas években amikor megújult a szövetkezeti mozga­lom. Csátalján az állattenyésztés fejlesztésétől várták a fordula­tot ,. . V — Egyszerű lenne az öröklött dolgokra 'hivatkozni — folytatta a gazdaság vezetője. — Igen ala­csony volt a tejhozamunk, szinte szégyenkezve kell kimondanom: 1850 liter tej jutott évente egy tehénre. Szerencsére ez már a múlté. 1 Négy év kitartó munkájával sikerült megoldani a telepen a szaporodás-biológiai gondokat. Tavalyi eredményünk már 3400 liter volt'. Tervezzük a telep kor­szerűsítését. Sajnos az ágazat fej­lesztésekor nem jól becsülték a dolgozók számát. Ennek most isszuk a levét. Ahhoz.' hogy lega­lább kéthetente egy szabadnapot tudjunk kiadni 55 dolgozóra lenne szükség. Tízzel kevesebben vannak. Így előfordul az is, hogy két hónapig naponta be kell jár­ni tagjainknak. A hatvanas évek végén úgy döntött, a vezetőség, hogy sertés­telepet épít. Most tartunk ott, hogy magyar nagy fehér törzste- lep-jelöltté minősítették. Jelen­leg ez a „jó üzlet”. Kétszáztíz anyadisznónk van és már a katy- mári Egyetértés Tsz-nek eladtunk csaknem ezer süldőt. Ahogy szá­moltunk, a tenyészsüldő és a hí­zóként leadott állatok közötti ár­bevétel különbségéből évente másfél millió forint többletet könyvelhetünk el. Szinte minden ágazatban ilyen apró, de nekünk jelentős változtatással próbálunk tovább lépni. A szövetkezet nye­resége szerény, de fogalmazha­tunk úgy is: biztos. Általában 6 millió forint. Erre az esztendőre 7,5 milliót terveztünk, ezt csök­kenti a 20 hektáros csemegeszőlő kivágásáért 1,3 millió forint be­fizetendő összeg, amivel a fejlesz­tési alapot kell növelni. Ebben a kedvezőtlen helyzetben büszkén mondta az elnök, hogy november 1-től — ha részlegesen is —, de bevezetik az ötnapos munkahetet. Ismerve azonban nehézségeiket, az állattenyésztő telepen dolgozók és a traktorosok, egyelőre még a 'hagyományos munkairend szerint járnak be. Ezen kívül áprilisban és októberben a tavaszi- és a betakarítási időszakban minden munkáskézre szükség lesz. A- központtól néhányszáz méter­re a gépműhely. Darabjaira szedett IFA alvázon szorgoskodtak a szerelők. Odébb esztergapad, szerszámok, olajos rongyok, alkatrészek ... — Nemsokára elkészül az új műhely — mutatta Szőts János a már álló falakat. Magas és tá­gas. Megtudtuk, ide a kombájno- sok is beállhatnak. — Mindig büszkék voltunk er­re a telepre. Jók a szerelőink, la­katosaink. Pedig nagy a konku­rencia még a községen belül is. Sok munkahely között válogathat­nak. Szerencsére itt maradtak, pe­dig a járásban, a szövetkezetek átlagbérszínvonalát ismerve igen­csak a sor végén kullognak. Míg a Ganzban 30—35 forintos óra­bért fizetnek egy esztergályosnak, mi csak 23 forintot tudunk adni. Igaz, van a háztáji és a részese­dés . . . Csátalja kis község. Méghozzá sok munkahellyel. A termelőszö­vetkezetnek és tagságának ebben a sajátos versenyben kell helyt állni. A termelési szerkezet „csa­varjainak” apró igazításával — híven a név választáshoz — lesz még új tavasz Csátalján: Czauner Péter Fogadószoba • Eddig sohasem gondoltam ar­ra, hogy a szülőfalumból elköl­tözésem miatt egyszer részem lesz hátrányos megkülönbözte­tésben. Pedig ha számolok ilyes­mivel. talán megkímélem ma­gam a legutóbbi, igen kínos hely­zettől. Minden úgy kezdődött, hogy ismét hazalátogattam Fülöpszál- Iásra. S mert kedveskedni akar­tam szüleimnek, betértem a he­lyi ruházati boltba, ahol 70—80 forint értékű ajándéknak valót kerestem. Az idősebb női eladó ennél jóval olcsóbb árut, egy té­rítőt tett elém. melynek a színe és a kidolgozása egyáltalán nem volt tetszetős. örömszerzésre okot adó. így hát eltekintettem a megvásárlásától. Közben eszembe jutott a 21 hónapos kis­fiam, rögtön érdeklődtem is, kap­ható-e rávaló nadrág, mire a ke­reskedő a pultra dobott olyan kicsi nadrágot, hogy legfeljebb kéthónapos babának lett volna ió. Nagyobb méretű kellene, je­gyeztem meg. ám be sem fejez­tem mondandómat, máris szár­nyalt a hang: nincs! Bár láttam a szemközti polcon hasonló gye­rekholmit. de e felfedezésemet nem mertem szóba hozni. Végül tudakolóztam 1-es nagyságú zok­ni iránt, s nyomban hallottam is a csattanós választ: azt meg ve­gyek ott. ahol lakom. Megszégyenülten távoztam, a velem való szokatlan bánásmód azonban nem hagyott nyugodni, ezért azonnal felkerestem az áfész községi ügyvezetőjét. Mi­után megismerte az esetet, arról beszélt, hogy az érintett szak­képzetlen dolgozójuk magatartá­sát, munkastílusát többen kifo­gásolták már. szintúgy a szűkös bolti választékot. Majd arra biz­tatott. jegyezzem be tapasztala­taimat a vásárlók könyvébe, s nyolc napon belül ajánlott levél­ben tájékoztatnak a tett intézke­désről. Én hittem és e tanácsnak megfelelően cselekedtem. Azóta túl vagyok a többszöri nyolc na­pon. az értesítés pedig sehol. Számomra sem új a mondás, miszerint isten malmai lassan, de biztosan őrölnek, mégis két­lem. hogy az ügyem kivizsgálá­sához ennyire hosszú időre len­ne szükség. Persze fogalmam sincs, eljutott-e a szövetkezeti központba a feljegyzésem, hi­szen az csak egyetlen példányban készült, mert az indigó is hiány­zott abból a bizonyos könyvből. (Elmondta: Sztupák Zoltánná kunszentmiklósi olvasónk.) Hol tart az útkorszerűsítés Kerekegyházán? Pencz Imre, G. M. és mások arról értesítették lapunkat, hogy véleményük szerint — a több mint hatezer lakosú Kerekegyhá­zán a kívántnál lassúbb üteműek az utak kiépítésének munkálatai. Ennek következtében még sokan kénytelenek bosszúság közepette közlekedni naponta, a MEZŐGÉP helyi gyáregységének dolgozói pedig másfél kilométernyi kerü­lőt megtenni. Nincs minden rendjén a csapadékvíz-elvezető árkok létesítése körül sem. Ol­vasóink kérnek bennünket, derít­sük ki: hol tart jelenleg az út­korszerűsítési program megvaló­sítása, s hogy ennek érdekében mit tesznek a lakosok? A kerekegyházi tanácselnök. Bajnóczi József volt az informá­torunk. aki elmondotta, hogy a település mintegy 25 kilométer­nyi belterületi úthálózatának 40 százaléka kiépített. A munkála­tok természetesen tovább foly­tatódnak, s legközelebb a Köl­csey, a Dobó, a Táncsics, a Vo- rosilov stb. utak korszerűsítése van soron. A kivitelezések ered­ményeként várhatóan a közeli jövőben nyitják meg a forgalom előtt azt a útszakaszt, melyet az említett mezőgazdasági gépgyár­tó üzem dolgozói is használhat­nak. Mint értesültünk, a tanács csu­pán csekélyke összeggel tudja támogatni e nagyarányú kommu­nális feladat végrehajtását, a költségek zömét az útügyi ható­ság, valamint az érintett lakos­ság fedezi. A családonkénti négyezer forintos hozzájárulásaik például lehetővé tették a szük­séges építőanyag beszerzését, s a helyszínre szállítás magas díjá­nak a kifizetését. De akadtak utcabeliek, akik önkéntes elha­tározásból ötezer forinttal segí­tettek. A nagyközség gazdasági szervei pénzt és gépet adtak az útépítéshez. Végezetül arról szó­Kiskunhalasról küldte hoz­zánk sorait Tóth Lajos aki szó­vá teszi, hogy a sűrűn lakott Kállai és Huber utcákban a la­kók javítgatják a gidres-gödrös szakaszokat. De hogyan? Olva­sónk szerint így: 1 Törmelék, száradt virág, falevél, meg ki tudja, mi minden kerül mosta­nában az úttestre, melynek rossz álla­potán aligha változtat az efféle burko­Orgovány nagyközségben évről évre sok szarvasmarha-tenyésztő él a lehetőséggel és a tavaszi— nyári hónapokban kihajtja álla­tait a közös legelőre. Ez a gya­korlat az idén némi mellékzön- gével is járt. melynek részletei­ről az alábbiakban számol be Horváth Emilné levelezőnk: A riskák olykor nagy szabadságot élveztek az utcákon, hiszen felügye­let nélkül ballagtak hazafelé a lege­lőről. Közben betévedtek a parkba, tapostak pázsiton, tönkretettek virág­ágyást, s a fákat sem kímélték. Néha pedig megzavarták a közlekedést. A CIKKÜNK NYOMÁN Szeptember 15-én ugyanezen hasábokon írtunk arról, hogy a kelebiai külterületen lakó családok fölöslegesen aggódnak a környék­beli tompái MÁV-megállóhellyel kapcsolatos változások miatt. Kö­zöltük, az ottani szolgálati ügye­let valóban megszűnik, hiszen automatikus vezérlés, illetve kor­szerűsített berendezés irányítja majd a forgalmat, de megmarad a jegypénztár, nyitva lesz a vá­róterem, a fel- és leszálló uta­soknak pedig a kalauzok segí­tenek. Végezetül megjegyeztük, kár, hogy a biztonságosabb vas­úti közlekedéssel összefüggő in­tézkedésekről csak utólag érte­sülhetett a helyi hatóság. , ■*, r »» í . Sorainkra TÍnyéiben Sgag41t| Szegedi Vasútigazgatóság helyet­tes vezetője, Sajfos Péter, aki ezeket írta: A kelebiai vasútvonal moder­nizálásával kapcsolatban úgyne­vezett közigazgatási bejárásra ke­rült sor 1981. február 4-én és 5-én. A látottakról-hallottakról a lőtt a tanácselnök, a kerekegy­háziak önzetlensége, s a közér­deket szolgáló aktivitása az egyik legfontosabb garanciája annak, hogy az úgynevezett portalanítá- si és a csapadékelvezető-árok építési munkálatai a jövőben is tervszerűen haladjanak. Melyik családi nevet viselheti a gyermek? Házasságban élő egyik bajai lakosnak az a szándéka, hogy a rövidesen megszületendő második gyermekének a leánykori családi nevét adja. Érdeklődött ezzel kapcsolatosan a városi tanácsnál, ahol elzárkóztak e kérelmének teljesítése elől. Minthogy nem találja elfogadhatónak a hatósá­gi magyarázatot, így a szerkesz­tőségünktől várja a mérvadó vá­laszt. Az ön ügyében helyesen dön­töttek az illetékesék, ugyanis az érvényben levő jogszabály értel­mében a házasságban élő szü­lők valamennyi közös gyerme­kének csak közös családi név adható. Fontos megjegyezni, a házastársak gyermeke az anyjá­nak családi nevét akkor viselhe­ti. ha az anya kizárólag használ­ja a maga leánykori nevét. Ez utóbbiról a házasság megkötéséig dönthet a nő. Elmondjuk még. ha a szülők a gyermek nevét il­letően nem jutnak megegyezés­re, kérelmük alapján a gyámha­tóság hozza meg a végleges ha­tározatot, figyelembe véve a csa­ládjogi rendelkezést, miszerint a házasságban később született gyermek nem kaphat más csa­ládi nevet, mint amit a korábbi közös gyermek visel. Akik to­vábbi részleteket is szeretnének megtudni, azokat megtalálhatják a Tanácsok Közlönye idei 26. számában, amely közli az anya­könyvek vezetéséről, a házasság­kötési eljárásról és a névviselés­ről szóló törvényerejű rendelet, valamint az államtitkári rendel­kezés egységes szerkezetbe fog­lalt szövegét. lat. Es a szeméttelepet idéző látvány sem kelthet Jó benyomást mindenki­ben. Mellesleg előfordulhat, hogy egyeseknek tetszik a dolog, már csak azért is, mert jelenleg nincs különö­sebb gondjuk a házi hulladékkal, azt ugyanis egyszerűen kiszállítják a szomszédos közterületre. Csakhogy nem ez a legmegfelelőbb megoldás a jobb közlekedési viszonyok megterem­tésére. Ezzel kapcsolatban kértük a tanács segítségét, ám az intézkedés késik. Miért? Mi a feltétele a nevelési segély folyósításának? A szanki Varga István négy éve gondoskodik egyedül gyer­mekeiről. akik közül már csupán az egyik kiskorú, ö szakközépis­kolás, a másik pedig elmúlt 18 éves, de nappali tagozatos főis­kolai hallgató, s ezért még nincs önálló keresete. Olvasónk hu­szonhat éve dolgozik ugyanazon munkahelyen, keresete azonban nem elegendő ahhoz, hogy ma­radéktalanul kielégíthesse a ta­nulók minden igényét. Azt kérdi tőlünk: jogosult-e nevelési, se­gélyre. s egyáltalán mi a feltéte­le e juttatás folyósításának? A nevelési segély megállapítá­sára akkor kerülhet sor, ha a szülők, vagy a tartásra kötele­zett hozzátartozók a kedvezőtlen szociális helyzetük miatt nem képesek kellően megoldani a háztartásukban levő kiskorú gyermekek ellátását, nevelését. A jogosultság konkrét feltétele, hogy a család egy főre jutó jö­vedelmének összege ne érje el a saját jogú nyugdíjminimumot, ami az idén 1800 forint. Megyénkben ez idő szerint 240 család részesül a havonta kiuta­landó ilyen segélyben, önnek is javasoljuk, hogy igénylésével forduljon a helyi tanács szak- igazgatási szervéhez, amely meg­vizsgálja — környezettanulmány során -r- a jövedelmi viszonyait, egyéb körülményeit, sőt a mél­tánylás lehetőségét is, s alapos mérlegelés után dönt az ügyben. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 a. Telefon: 20-111. • Jól állnak az őszi kalá­szosok vetésé­vel. A terület­nek több mint a felén már elvégezték ezt a munkát, sőt az elmúlt na­pokban kipró­bálták a napi 100 hektáros telejesítményű röpítőtárcsás vetógépújdon- ságot is. MEGJEGYEZZÜK Évek óta visszajáró lélek va­gyok a Halasi Kötöttárugyár­ban. Delegációval, látogatók­kal többször bebarangoltam az üzemét: megcsodáltam az okos, mindent tudó gépeket, ügyes kiszolgálóikat. Láttam számta­lan divatbemutatót, manöke­nekkel és anélkül, a házi bolt­ban többször elcsábultam. Köz­ben sokat hallottam és olvas­tam a gyárról, hurrá-rózsaszí­nűt és gyászfeketét. Legutóbb a BNV-n díjat ka­pott „szarkaláb” kollekcióra voltam kíváncsi, főként arra, hogy a siker, az elismerés mi­lyen lendületet adhat a mun­kához. Persze az idáig vezető út kacskaringóit ünneprontás lenne elősorolni, a tanulságok azonban már kamatoznak, a szarkalábban „benne van" az Amerikából jött tervezőnő hatása, s a törekvés: lehetőleg hazai alapanyagok használata a gyártmányfejlesztésben. Nos, az Újpesti Gyapjúfonó és Szö­vőgyár különleges fonala, a szarkaláb, végül is készen áll a feldolgozásra. Leszögezem: a szarkalábból készített női és férfi ruhadara­bok meseszépek! Akárcsak Mese nincs! azok, amelyeket az évek so­rán megcsodálhattam a gyár­ban, a divatbemutatókon. Óha­tatlanul is feltolakodik a kér­dés ugyanaz lesz-e a sorsuk, mint az eddig legyártott szép. divatos portékáké? Ahelyett, hogy gyárthatnak, mi- pedig hordhatnánk, bekerülnek a házi modell múzeumba? Vásárdíj ide, vásárdíj oda, a nagykereskedelem nem dönge­ti a gyár kapuit az új termék­ért. Ennek magyarázatát most ne kutassuk. A gyáriak is in­kább a megye ruházati 'kiske­reskedelmével szövetkeznek, tucatnyi boltban hamarosan kapható lesz a szarkaláb. De az egy tonna fonalkészletből jóval többre futná! S a félmeg­oldás akkor is hiányt hagy maga után, iha látszólag a cél felé halad, a jóértelemben vett vásárlói igények kielégítésére. Általános jelenség, hogy a mostani gazdasági helyzet nem kedvez a textiliparnak. Nincs különbség, a nyugatnémet szakmabélit éppolyan érzé­kenyen érinti a piacok szigo­rodása, mint a honiakat. Aki azonban ringbe állt, annak ve­rekedni kell! A BNV-n tanul­ságos leckét adott az a „kapi­talista”, akinek ugyan bemuta­tóhely bérelésére nem tellett, de a kollekcióját egy bőrönd­ben elhozta, s megpróbált üz­letet kötni. .. Várni, akár fogcsikorgatva is, lehet. Hisz nincsen olyan gaz­dasági hullámvölgy, amelyből élőbb, vagy utóbb ki ne ka­paszkodhatnánk. Magy'arázni is lehet, elméleteket is gyárt­hatni. A hegy akkor sem megy Mohamedhez. A klasszikus példa szerint Mohamednek kell elindulni. Tartozunk az igazságnak az­zal, hogy elmondjuk: Daniel- láék el is Indultak. A kitapo­sott áruelihelyező utakon jár­va kutatják azt az ösvényt is, amely átvezet az érvényben lé­vő (de gátló) gazdasági sza­bályzók, a megkövesedett ke­reskedelmi (rossz) hagyomá­nyok, s az ezekbe beletörődő (kényelmes) tehetetlenség tüs­kés bozótosán. A hazai könnyűipar legki­sebb fiának, a Halasi Kötött­árugyárnak, sikerrel kell jár­nia. Akárcsak a mesében. Mese nincs! Nagy Mária KÉRDEZZEN - FELELÜNK Orgoványi „szent” tehenek lőle! Az értesítés nem késett, csak elkallódott? Járókelők zöme kikerülte őket, aho­gyan az indiaiak teszik a szentként tisztelt tehenekkel. Félreértés ne essék, korántsem e roppant hasznos állatok tartása el­len van kifogásom, sőt megértem kö­zös legeltetésük szükségességét is, csupán a gazdáik felelősségét Illető­en vagyok bizonytalan . . . Nos. a Polgári Törvénykönyv világosan előírja, hogy az állat által okozott kárért annak tulaj­donosa felel. Gyorsan hozzátesz- szük. ez a szabály is csak annyit ér. amennyit megvalósítanak be­Bács-Kiskun megyei Tanács Épí­tési, Közlekedési és Vízügyi Osz­tálya vett fel jegyzőkönyvet, me­lyet, s az e tárgykörben hozott határozatot nem egészen három hónap elmúltával juttatta el min­den érintett szervhez, így a ke­lebiai Községi Tanácshoz is. Egy­általán nem késett tehát a szük­séges értesítés. Az ilyen intézke­désekről tájékoztatni nem a MAV-nak, hanem a megyei ta­nács szakhatóságának a feladata. □ □ □ Köszönjük a vasútigazgatósúg pontosító válaszát. Ennek birto- kábltrr^már világos ' számunlóra/ hogy a szóban forgó megállóhe­lyet, s a forgalmi változást illető döntésekről mindegyik illetékes idejében tudott. így hát szinte apróságnak tűnik a tény, hogy a legfontosabb részleteket csak a panaszok nyomán írott cikkünk­ből ismerték meg a legérdeket- tebbek, a környékbeli emberek . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom