Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-19 / 245. szám
I LÁTLELET, DIAGNÓZIS, TERÁPIA Jogi gyógykezelés a vállalatoknál 4 m PETŐFI NÉPE • 1982. október 19. ÍGY ÉRDEMES Jó alapanyagból exportképes áru A megyei Munkajogi Bizottság ezúttal Bajára utazott. Azért, hogy a helyszínen ismerkedjen meg a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vállalati munkaügyi döntő- bizottságának tevékenységével. Szerencsés ötlet volt az ottani módszereket egy másik munkáltatónál, a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál tapasztaltakkal ösz- szevetni. De különösen akkor vált érdekessé a vita, amikor a SZOT, az SZMT, a megyei tanács, az ügyészség, a munkaügyi bíróság és az érintett vállalatok képviselői mondták el véleményüket. Miről? Például arról, hogy miként foglalkoznak a dolgozók panaszaival a döntőbizottságok? Avagy — ezzel összefüggésben — megbíznak-e az emberek a szakszervezeti jogsegélyszolgálatban? E cikkben nem • részletezzük, kik voltak ott, s hogyan zajlott le az ülés. Az érdemi vitát próbáljuk felidézni. "Megalapozott volt-e a fegyelmi ? A Bács-Kiskun megyei Gabo- naíorgalmi és Malomipari Vállalatnál 1981-ben 30 alkalommal fordultak a munkaügyi döntőbizottsághoz a dolgozók. Az MDB nyolc esetben helyt is adott a jogorvoslati kérelemnek, tízszer viszont elutasította azt. Egy tucat kompromisszumos megoldás született. (A kompromisszum nem jelent megalkuvást: a panaszosnak részben volt igaza.) Milyen ügyeket tárgyalt a döntőbizottság? Legtöbbször a fegyelmi felelős- ségrevonás megalapozatlanságát igyekeztek bizonyítani a panaszosok. Többen a kiszabott kártérítés ellen tiltakoztak. S volt néA KERTÉSZ Tázláron, a szőlőátvevőhelyen nagyüzem van. Lovas kocsik várnak sorukra, hogy terhűktől megszabaduljanak. Keresem Patyi Béla ágazatvezetőt. Nehezen találom, aztán amikor mégis, alig indul a beszélgetés. Azt mondja, elnöki engedély nélkül egy szót se, mert egyszer már Kiskőrösön megjárta ... Erősködöm, hogy csak ő maga érdekel, és a gondolatai, az elképzelése szakmája jövőjéről. Végszóra érkezik az elnök. Így nincs akadálya, hogy az alábbi monológot rögzítsem: — Huszonhét éves vagyok, a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán 1978-ban végeztem. Dolgoztam a Kiskőrösi Állami Gazdaságban is. Az igazi első nagy feladatot azonban itt kaptam Tázláron. Százkét hektár szőlőskert gazdája vagyok. A fajtaválaszték a ma ismert legkorszerűbb, többek között Rizling-szilváni Merlot és Kékfrankos. A telepítés még „gyerek”. A felelősség azonban legalább akkora, mintha évtizedek óta teremne. Az első négy-öt esztendő meghatározza a jövőt. Olyan fejlettségi fokra kell juttatni a tőkéket, hogy később már ne legyen gond véle... Azt kérdezi, mennyi műtrágyát szórunk szét? A szerrel csínján bánunk, hektáronként két mázsánál többet nem adunk. Mert hiába a nagy termés, ha annak minősége csapnivaló. Az idén a termőre fordult Rizling-szilváni hektáronként csak három tonnával fizetett. A must cukorfoka viszont tizennyolc fölötti. S nem volt panasz az íz- és aromaanyagokra sem. Franciaországban például már régen nagyobb becsülete van a szőlőnek és bornak, mint nálunk, A borvidékeken ott ismeretlen a hektáronkénti 200—300 mázsás termés. Aki úgy metsz, úgy műtrágyáz, hogy 70 mázsánál többet szüretel, az kizárja magát a minőségi borokat értékesítők sorából. Mi nu'g nem tartunk itt. De az idő és a szükség bennünket is majd erre kényszerít A mi szakszövetkezetünk a elep';4 és tervezésnél mór gondolt erre is. Tudjuk akt nagyon jól, hogy a szőlőtermelés, bőrfeldolgozás csak teljes vertikumban gazdaságos. Pénzünk sincs oly sok. Nem marad más hátra, mint a kívánság, hogy segítséggel szeretnénk épíhány munkaviszonnyal, továbbtanulással, illetve társadalombiztosítási juttatásokkal kapcsolatos vitás ügy. Meglepően sok fellebbezés érkezett az MDB határozatait követően a munkaügyi bírósághoz. Ám a bíróság a határozatok több mint háromnegyedét helyben hagyta. Tehát a vállalat 30 intézkedése közül 20 részben vagy egészen megalapozatlan volt. A döntőbizottság ezzel szemben 23 esetben jól határozott. Loholás tanúk, papírok után Vélemények a téma kapcsán. Kotoró Istvánná MDB-elnök: — A dolgozók többsége csak akkor kezdi komolyan venni a dolgot, amikor megszületik a fegyelmi határozat. Csak ezt követően — gyakorlatilag a döntőbizottsági tárgyalásra — kutatják fel azokat a dokumentumokat, tanúkat, amelyek vagy akik révén vétlenségüket bizonyítottnak látják. A fegyelmi tárgyaláson még talán nem is gondolják, hogy erre szükség lehet. Ám kiderül — de ezt már Bányai István, a Bajai Mezőgazda- sági Kombinát döntőbizottsági elnöke mondta el —, hogy az sem ritka eset, amikor az MDB elnöke vagy elnökhelyettese futkos a szükséges iratok után, hogy az ügy tárgyalását egyáltalában el lehessen kezdeni. S itt fölvetődött — dr. Tápai Piroska ügyész hozta szóba — a szakszervezeti jogsegélyszolgálat szerepe. Azé a jogsegélyszolgálaté, amelynek nemcsak a jogi felvilágosítás, beadványok szerkesztése stb. a feladata, hanem a dolgozók képviselete is. Általános tapasztalat: a munkaügyi viteni egy pincét, es egy palackozót ... Hogy mit jelent számomra Tázlár? Egyelőre még szokatlan. Itt a munkahelyem, most ismerkedem még az emberekkel. Innen tíz kilométerre, Soltvadkerten van a család. Az asszony még gyesen van, ő vigyázza, óvja a hároméves Bélát, s a kilenchó- napos Tímeát. A nejem is kertész. Esténként jól jön, ha vele is megoszthatom itteni gondjaimat. Á munkaidőm érdekli? Ilyenkor, szüretkor hatkor kezdek Soltvadkerten a pincészetnél. Napközben itt vagyok az átvételnél, vagy kint a szőlőben. Valami tennivaló mindig akad. Este befejezésként — nyolc-kilenc óra tájban a soltvadkerti pincészet ad ismét programot. Persze, hogy hiányzik a könyv. De mondja meg, mikor lapozgassam? Ezekben a hónapokban az asszony olvas helyettem. Majd a télen. Akkor bővebben jut idő ilyesmikre. A téli munkanapok arra is jók, hogy elemezzük, mi mibe kerül. A mai pénzínséges világunkban minden fillér számít, s jó időben felfedezni, hogy hol csurran el a forint. A szőlő 'olyan kultúra, amelyik hamar megmutatja arcát. Különösen akkor, ha szakszerűen bánnak vele. Nem csoda hát, hogy munkámnak egyik fontos eleme a költségek rögzítése. Remélem, hogy az eredménvcentrikus gondolkodásom átsegít a nehézségeken. Mert hiába szóban a sok dicséret, abból nem élünk meg ... Azt kérdezi, hogv mostanság már ilyen világ járja? Ilyen! És jó. hogv így van ... (Elmondta: Patai Béla. a táz- lári Béke Szakszövetkezet kertésze egy igazi «-/iíreti délptnttno.) Szabó Pál Miklós tákban erre alig akad példa, jórészt azért, mert a dolgozók nem is igénylik. Kié a jogsegélyszolgálat? A kérdés — elhangzott az ülésen — inkább csak afféle szónoki kérdés. A jogsegélyszolgálat a szakszervezeti tagságé, a dolgozóké. „Ingyenes ügyvéd” a, jogsegélyszolgálat vezetője. így is van ez, amíg polgári peres ügyekkel kapcsolatos tanácskérésről, keresetlevél megszerkesztéséről és hasonlókról van szó. Jogsegélyszolgálatok vezetői mondták, hogy számtalan ilyen jellegű üggyel- bajjal fölkeresik őket a dolgozók. Ám ha munkajogi kérdések kerülnek napirendre, ha netán a saját vállalatával vitázik-peres- kedik a munkavállaló, a bizalom mintha egycsapásra szertefoszlana. Magyarázatot találni persze mindenre lehet: megvannak erre is a változatok. Ám valóban érdekes (árny-) oldalait mutatja meg e problémakörnek a bajai tanácskozás. Dr. Tápai Piroska: — A vállalati jogtanácsos és a jogsegély- szolgálat vezetője gyakran ugyanaz a személy. Kit képviseljen mármost egy vitás, esetleg peres ügyben? A vállalatot jogtanácsosként, vagy a dolgozót „ingyenes ügyvédként"? A megoldás: a szakszervezet kössön megállapodást egy másik vállalat szakszervezeti bizottságával, és ilyenkor vegye igénybe az itteni dolgozók számára az ottani jogsegélyszolgálatot. Inkább az „idegennek” No és ha a jogtanácsos és a jogsegélyszolgálat vezetője nem Városon, ha zavar támad az áramszolgáltatásban — háztartás- ban, nagymosás vagy tv-nézés, üzemben sürgős exportmunka közben — van hová fordulni segítségért, ott a DÉMÁSZ üzemegysége, a hibát orvosolják. Falun ez nem ilyen egyszerű. Nagyközségben sem mindig. Tiszaal- par az áramszolgáltató vállalat kiskunfélegyházi üzemvezetőségének működési területén fekszik. S nemegyszer előfordult az utóbbi időben, hogy egy-egy utcában hosszú hónapokig nem volt köz- világítás. Máshol nappal világítottak az égők, de éjszakára kialudtak. A lakosság az összes szolgáltatók közül a DÉMÁSZ-ra panaszkodik legtöbbet. Ehhez hozzájárul, hogy a félegyházi szakemberek ma már hetente csak egy alkalommal járnak ki a tanácsnál bejelentett hibák kijavítására. Vagyis: ha csak egy-két- három házban nincs áram, lakói napokig várhatnak a fényre. Soron kívül csak nagyobb hiba esetén szállnak ki. Szerencse, ha a baj természete olyan, hogy nem kell a DÉMÁSZ tulajdonát képező állóeszközökhöz nyúlni, mert akkor kisiparossal lehet próbálkozni. Mint Novák Lajos elnöktől megtudtuk, a helyi tanács szorgalmazza a probléma megoldását. Az áramszolgáltatás színvonalbeli hiányosságai a 'félegyházi üzem elégtelen kapacitására vezethetők vissza. A tanácselnök elazonos személy, akkor minden rendben van? Nem mindig. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát jogsegélyszolgálatának vezetője például „civilben” ügyvéd. Nem fűződik tehát érdeke ahhoz, hogy a dolgozóval szemben a vállalat pártjára álljon. (A jogsegélyszolgálatot a szakszervezet tartja fönn, fizeti.) Dr. Csongor Csaba mégis arról számolhat be csupán, hogy munkajogi ügyekben ritkán kopogtatnak be hozzá a dolgozók. Talán a bizalom hiányzik? Nem lehet, hiszen a legkényesebb polgári jogi ügyekben is a tanácsát kérik, s ő — ha az előírások módot adnak erre — segít is. De érdekes tapasztalatról számolt be Bátayné, dr. Macsai Anikó, az SZMT jogsegélyszolgálatának vezetője is. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa jogsegély- szolgálata mindazok rendelkezésére áll, akiknek munkahelyén nincsen „ingyenes ügyvéd”. Mégis nagyon sokan fölkeresik olyanok, akik a saját vállalatuk jogsegélyszolgálatához is fordulhatnának. Az ok: kevésbé elfogódot- tak egy „idegen” előtt, s azt tartják, így nem kell tartaniuk attól, hogy a „panaszkodásból” a munkahelyükön káruk származik. A munkahelyi döntőbizottságoknak, a szakszervezeti jogsegélyszolgálatoknak nem mindig könnyű elnyerniük a dolgozók bizalmát. Az érdekek optikáján át a dolgok gyakran másként látszanak, és — sajnos, vagy szerencsére — nem lehet mindenkinek igaza. Márpedig az MDB, az „ingyenes ügyvéd” nem a dolgozót, nem is a vállalatot, hanem az igazságot képviseli. Sitke! Béla mondta, hogy a múlt hónapban korszerűsítették az utcai világítás ki- és bekapcsolását. Az idén még 160 higanygőzlámpát is fölszerelnek a szilárd burkolatú utak mentén. Ezt a munkát a DÉMÁSZ kiskunfélegyházi dolgozói kommunista műszakot vállal- val végzik el, hogy pótolják a hiányzó munkaerőt. Tiszaalpár közvilágítása ezzel javul, de a váratlan hibák gyors kijavításának föltételei még mindig nem teremtődnek meg. A tanácselnök arról tájékoztatott, hogy a közelmúltban erről is tárgyalt a vállalat illetékeseivel. Egy kísérleti megoldás lehetősége vetődött föl. Az egyedül elvégezhető munkákkal mellékállásban egy helybeli villanyszerelő kisiparost bíznának meg, ■ aki éjjel-nappal elérhető, rendelkezésre áll. Megbízható, jól képzett szakemberre van szükség. Kopj ás Mihályra gondoltak, aki jelenleg a DÉMÁSZ dolgozója, s mellék- foglalkozásban kisiparos. Hajlandó lenne főállásban iparoskodni, mellékállásban megmaradni az áramszolgáltatónál, mert ezzel mentesülne a Félegyházára való ingázástól. Amennyiben megvalósul ez a terv, jól jár a DÉMÁSZ, költséget takarít meg, s jól jár a község is. Ez a lépés azt bizonyítaná. hogy rugalmassággal szorult helyzetben is lehet kielégítő megoldást találni. A. Tóth Sándor A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet egyike a megye legnagyobb zöldségtermesztő gazdaságainak. Szabó Imre kertészeti főágazatvezető tájékoztatása szerint évente összesen 600—700 hektáron vetnek étkezési és fű- szerpaprikát, zöldbabot, spenótot, zellert, gyökérzöldséget, póréhagymát. — Természetesen öntözzük a növényeket. Drága ugyan a víz, de megéri. A fűszerpaprika például háromszor kapott mesterséges csapadékot, meg is hálálta. A termés az országos átlag felett alakult. A többletköltség tehát nálunk megtérül. Az értékesítés is megoldott, előre leszerződünk a várható mennyiségre, és igyekszünk eleget tenni a megállapodásban vállaltaknak. Hozzá kell tenni az előbbiekhez, hogy á zöldségfélék egy részét feldolgozzuk. Az NSZK gyártmányú Binder szárító segítségével a fűszerpaprikát félkésztermékként értékesítjük. A spenótot, zellert és a petrezselyem zöldjét, valamint a póréhagymát szárítjuk. A termékek mintegy 95 százaléka megy exportra. Többszörösen jól járunk, mert a szárítót tavasztól őszig szinte folyamatosan tudjuk üzemeltetni, és a jó alapanyagból készült áruért, amelyet a külpiacon keresnek, többet is kapunk. □ □ □ Más szóval, így érdemes nagyüzemben zöldségtermesztéssel foglalkozni. ' — Ezzel kapcsolatban még néhány vitás kérdésről szólnék. A zöldbab gépi betakarítása megoldódott. Az idén több mint kétszáz hektáron termesztettük, 5,3 tonna hektáronként átlagot értünk el. Az öntözés lehetővé teszi a másodtermesztést. A tarlóba vetett ötven hektárnyi zöldbab is meghozta a 3.8 tonnát hektáronként. Mostanában sok szó esik arról, hogy a minőség megóvása érdekében a fűszerpaprikát csak kézzel szabad szedni. Véleményem szerint, nagy,figyelemmel egy részét gé-ppehjWiijb?! lehet takarítani. SajátrrPéidánkból indulok ki. nekünk nyolc FBZ szedőgépünk van. A fűszernövény egy részét A kerékpározás iránt egyre növekvő igény és a biztonságos közlekedésre alkalmas kerékpárutak hiánya közötti feszültség ma már Magyarországon égető gond. A közlekedést szervezők, tervezők és beruházók, valamint a városépítők összehangolt munkája e tekintetben még nincs kellőképpen megalapozva. A közelmúltban a KPM Közúti Igazgatósága és a Közlekedés Tudományi Egyesület megyei szervezete olyan ankétot rendezett. ahol e témával részletesen foglalkoztak, s megjelölték azokat a feladatokat, amelyek egyrészt csökkentenék a kerékpárosbaleseteket, másrészt lehetőséget teremtenének kerékpárutak építésére. Szálka Miklós, a VÁTI mérnöke hollandiai és finnországi ke- rékpárút-építésről, az ott használ! közúti jelzésekről, a lakóudvarok kerékpárközlekedésre való kialakításáról tartott előadást, vetített képekkel illusztrálva. Ez azért is érdekes volt, mert az előadó, mint Kecskemét belső negyedének kialakításában részt vevő tervező, felvetette a forgalom elől elzárt, úgynevezett sétálótér kerékpáros forgalomra való hasznosításának lehetőségét. Máthé András, a békéscsabai Közúti Igazgatóság forgalomtechnikai osztályvezetője érdekes párhuzamot vont a külföldi és a hazai, valamint az országos, illetve Bács és Békés megyei kerékpározási számadatok között, Míg az NSZK-ban 22 ezer kilométer hosszú, nálunk rendkívül kevés, csupán ion kilométer kerékpározásra kijelölt, út van. de ezen belül is csak 40 kilométer a kifejezetten kerékpárút, a többi no. a forgalmi sávtól útburkolati lellel elválasztott kerékpársáv, ami nem a legbiztonságosabb megoldás. A kisebb nyugat-európai országok is 3000—5000 kilométer kerékoárűt.tal rendelkeznek amelvnpk építése még tovább folytatódik. A baleseti adatok szerint az országban 1981-ben 10 035 baleset történt, amelvböl no 8 százalék volt a kerékpárosok aránva Ez Bács-Kiskunbnn 3? ? százalék. A közutakon történt szerencsétlenségeket vizsgálva, hazánkban évente átlagosan 230 kerékpáros hal meg közúti baleset ezekkel szüreteltük, természetesen alaposan kiválogattuk a szennyező anyagoktól. Ha egyöntetűen érett a termés, akkor nincs minőségi veszteség. Készítettünk ugyanis kétezer tartályládát az utóérleléshez, aztán került fűszer- növény a szárítóba. Ezért beszélek erről, mert nálunk kényszerhelyzetet teremtett a munkaerőhiány. Évek óta vendégmunkásokkal tudjuk csak megszervezni a betakarítást, segítenek persze a diákok is. A munkáskezek hiánya más gazdaságokban is gond, ezért mindinkább a kisüzemek foglalkoznak a zöldségtermesztéssel. Mi megkíséreljük a nagyüzemi termesztés útjait megtalálni. Sokat próbálkozunk. □ □ □ — Erről többször hallottunk. A termelőszövetkezetben kísérletező kedvű szakemberek dolgoznak. — Foglalkoztunk az étkezési paprika helyrevetésével, gépi betakarításával, de még csak az elején tartunk. A technológiát tökéletesíteni kell. Mi kezdeményeztük először a zeller helyrevetését. Szükség esetén saját gépeket szerkesztünk, olyan masinákat. amelyeket nem gyárt az ipar. Készítettünk például gyö- kérzöldség-betakarítót. □ □ □ A kertészeti ágazat a szövetkezet nyereségének mintegy negyedrészét adja. Ehhez azonban — ahogy Szabó Imre mondja — szakmaszeretet, az állandó kezdeményezés, útkeresés is szükséges. Állandóan számolnak, menynyi a ráfordítás, megérik-e a költségek, és aszerint tervezik a termelést. Fontos a korszerű technológia alkalmazása — vallják a szövetkezet szakemberei —, ezenkívül úgy növelni a terméseredményeket, hogy a ráfordítások ne csak megtérüljenek, hanem az ágazat jövedelmező is legyen. Egyik alapvető feladat a minőségre való odafigyelés, mert ezzel biztonságosabbá válik az áru "értékesítése. Kereskedő Sándor résztvevője, vagy okozójaként. E riasztó baleseti adatok ellenére a kerékpárosok veszélyeztetettségének megítélése tekintetében még ott tartunk, hogy több százmillió forintos út- vagy hídépítés esetén a két-három millió forint többletköltséget jelentő kerékpárút kiépítéséért harcolni kell. A megyében megépített és tervezett kerékpárutakról, a kerékpáros forgalom baleseti helyzetének feltárásáról számolt be Pro- vaznik Endre, a kecskeméti Közúti Igazgatóság forgalmi mérnöke. Köztudomású, hogy a megyében három helyen létesült már kerékpárút, 1979-ben az 52-es számú főút mellett Kecskeméten és Solton 8 kilométer hosszúságban. E két veszélyeztetett helyen a balesetek száma jelentősen csökkent. Lajosmizsén az 5-ös számú főút mindkét oldalán lánckorláttal választották el 1 kilométer hosszúságban a kerékpárutat a gépjárműforgalomtól. Ez biztonságos megoldásnak ígérkezett. A Közúti Igazgatóság 1982— 83-ban tervezi a városi tanácscsal közösen a 44-es számú út mellett a Béke fasor és a Felszabadulás útja között az újabb kerékpárutat megépíteni, mintegy 3 kilométer hosszúságban. A baleseti és forgalmi adatok ismeretében a KPM Közúti Igazgatóságán kimutatták, hogy melyik városokban és utak mellett volna szükség kerékpárúira. E szempontból a legkritikusabb útszakaszok: az 5-ös számú főút kecskeméti és kiskunfélegyházi, az 51-es számú út bajai és az 53-as számú út kiskunhalasi átkelési szakasza. A forgalmi adatokat vizsgálva telített és kerékpárút ém'tésére érett Kecskeméten a 44-es. az 52-es. az 5-ös, valamint Ki'kunfélegvházán ugyancsak az 5-ös főút átkelési szakasza. Egyre több fórumon hangzik el a szakemberek figyelmeztetése, hogy még többet kell tenni a hazai kerékpáros forgalom veszélyeztetettségének csökkentéséért. Ezt elsősorban kerékpárutak építésével lehet elérni, amihez azonban a tanácsi szervek és a Közúti Igazgatóság összefogására, tervszerű, összehangolt tevékenységére volna szükség. G. G. Szerfás istálló saját erdőből ** Olcsón, saját erőhői szarvasmarha-istállót építenek a Városföldi Állami Gazdaság petőfiszáliási egységében a gazdaság dolgozói. A faanyagot a nagyüzem saját erdejéből termelik ki. Képünkön Czakó Dezső, Tóth István és Pintér József a nyárfarönköket kéregteleníti. (Rádi József felvétele) A szőlő hamar megmutatja arcát HA KIALSZIK A VILLANYFÉNY Lesz megoldás Tiszaalpáron? Kerékpárosok, kerékpárutak
