Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-07 / 209. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. szeptember 7. MUNKÁSEMBEREK HULLADÉKVAS, ÉTICSIGA, MÉZ, NYÚL, SERTÉS gyártását is vállaljuk. A koope­ráció általános előnyei nyilván­valóak: a nagyobb szériák révén gazdaságos a gyártás; az egyes részegységeket az arra legjobban felkészült országok gyártják, s a kooperáció jelentős konvertibilis- valuta-megtakarítást tesz lehe­tővé. Az atomerőművekkel kapcso­latban gyakran szóba kerül a környezetszennyezés és az üzem­zavar lehetősége. Mindkét eshe­tőség ellen megbízható biztonsági berendezések és intézkedések so­rozata nyújt szinte száz százalékos védelmet. Az atomerőművekkel kapcsolatos félelmekben nagy szerepe lehet a hirosimai atom­bomba borzalmas sokkhatásának, aminek következtében az embe­rek egy része fél a nukleáris energia mindenféle formájától. Ilyen alapon persze a tűzről, vagy a vízről is lemondhatnánk, hisz azoknak is van pusztító megnyil­vánulása. Az atomenergia önma­gában sem nem pozitív, sem nem negatív jelenség: az embertől függ, mennyire képes megfékezni azt, s milyen célokra alkalmazza. A közvélemény jelentős része az atomerőművet valamifajta vasbetondobozba zárt atombom­bának képzeli el, amely üzemza­var esetén kiszabadulhat, és el­pusztíthatja a környezetét. A va­lóság viszont az, hogy atomerő­művekben robbanás semmilyen körülmények között nem történ­het, még üzemzavar vagy föld­rengés esetén sem; egy üzemza­var következtében előálló túlme- legedés esetén ugyanis a magha- sadási folyamat' automatikusan megszakad. b. M. • A kunszentmiklósi álész ABC-áruházában is egyre több olyan élelmiszer kapható, ami a szövetkezeti felvásárlásból került az üz­letbe. • A háztáji sertés értékesítésé­ben tevékeny részt vállaltak a fogyasztási szövetkezetek. A Kecskeméti Agrometeoroló­giai Obszervatóriumban összesí­tették az elmúlt hónap időjárási adatait. Az átlag körüli csapadé­kéi és hőmérsékletű, napsütésben rendkívül szegény július hónap után az augusztus újyszintén át­lag körüli hőmétsékíetű, de kevés csapadékú és napsütésben igen szegény volt. Kecskeméten és környékén az augusztusi középhőmérséklet 20,9 Celsius-fokot tett ki, az átlag ez­zel szemben 21,1 fok. A legalacso­nyabb hőmérsékletek középértéke 15,7, a legmagasabbaké 26,5 fok volt. Az intézet műszerei augusz­tus 14-én észlelték 2 méter ma­gasságban a maximumhőmérsék­letet, ami akkor 32,1 Celsius-fokig emelkedett. A 30 fokot elérő, vagy meghaladó hőmérsékletű, úgyne­vezett hőségnap, az egész augusz­tusban, csupán ez az egyetlen nap volt. Az átlag ezzel szemben hét nap. Ugyancsak két méter magas­ságban a hőmérséklet augusztus 23-án volt a legalacsonyabb, ami­kor is 11,8 Celsius-fokig süllyedt. A következő nap észlelték a talaj mentén a legalacsonyabb értéket: augusztus 24-én 8,0 Celsius-fokot. A január elsejétől mért napi kö­zéphőmérsékletek halmozott ősz-» szege az idén 2678 fokot tett ki, az átlag ezzel szemben 2918 fok. A talaj hőmérséklete minden mélységben az átlag körülinek fe­lelt meg az egész hónapban. Két centiméter mélységben 18,6, 5 cen­ti mélységben 19,2 fok volt a ta­lajhőmérséklet középértéke. 50 centiméter mélyen 22,4, egy mé­• Ábrahám István. Kádár Fe­renc és Novák János, az obszer­vatórium munkatársai a párol­gásmérő kádakat és a vízhőmér- séklet-mérő műszert ellenőrzik. tér mélységben 12,8 fokot észlel­tek. Egész augusztusban csupán 30,4 milliméter csapadék hullott, míg a sokévi átlag 48 milliméter. Az át­lagos kilenc nappal szemben, a múlt hónapban csupán hét csapa­dékos nap volt. A legtöbb eső augusztus 21-én hullott le, amikor 19 millimétert mértek a kecske­méti intézet műszerei. Mindebből következik, hogy a talaj hasznosítható vízkészlete augusztus végén már elég ala­csony: 0-tól 10 centiméter mély­ségig 6,8 milliméter, 41—50 centi­méterig 6,4 milliméter, 76—100 centi mélységig 5,5 milliméter. A légnedvesség augusztusi középér­téke 74 százalék, az átlagos 65 százalékkal szemben. A legmaga­sabb, augusztus utolsó 10 napjá­ban, amikor 77 százalékos légned­vességet mértek. Az átlagos 274 órával szemben, az elmúlt hónapban csupán 238 óra volt Kecskeméten és környé­kén a napsütés időtartama. Ilyen, vagy ennél is kevesebb napsütésű augusztus elég ritkán fordul elő, gyakorisága 17 százalék. Az el­múlt hónapban viharos erősségű szelet nem mértek Kecskeméten. A széllökés maximális sebessége a hónap első napján fordult elő, amikor másodpercenként 10,5 mé­tert észleltek a műszerek. Atomenergia Magyarországon Egyetlen gazdaságkutató intézet sem merné azt jósolni, hogy a kőolaj viágpiaci ára belátható időn belül a régi lesz. Azaz: az 1973. évi szintre süllyed, megkö­zelíti az önköltségi árat. Nincs lehát más megoldás: takarékos­kodni kell a kőolajjal, vagy más versenyképes energiaforrások után kell nézni. Mindez érvényes hazánkra is, hiszen Magyarország jelentős olajbehozatalra szorul, és a világpiaci ár — bár közvetve — minket is erősen érint. Az olajtakarékos$ág területén az utóbbi 2—3 évben hazánk em­lítésre méltó eredményeket ért el. így például — változatlan hazai olajtermelés mellett — olajim­portunk az 1978. évi 10 millió tonnáról 1981-re 7,7 millió ton­nára csökkent. A kőolajfogyasz­tást azonban csak egy bizonyos határig mérsékelhetjük, ezen túl a kőolaj helyettesítése hozhat to­vábbi eredményeket. A legna­gyobb lehetőségeket a szén és az atomenergia kínálja. Magyarországon a hosszú távú energiaellátás feltételei megte­remthetők, ha a drága kőolajat és kőolajtermékeket egyre na­gyobb mértékben helyettesítjük, s a villamosenergia-termelést szén- és atomerőművek építésével biz­tosítjuk. Gazdaságossági vizsgá­latok azt igazolják, hogy a szén­tüzelésű erőművekben, illetve az atomerőművekben termelt villa­mos energia fajlagos költsége kö­zött nincs lényeges különbség. Éppen ezért hosszú távon mind­két energiahordozónak helye van a kombinatív energiastratégánk­ban. Szénkészleteink, uránvagyo- nunk és a KGST-országok atom- energetikai berendezés-szakosítá­si egyezménye alapján villamos- energia-termelésünket 50—50 szá­zalékban szén-, illetve atomerő­mű-bázison fejlesztjük. 1990-ig átadják a paksi atomerőmű első négy, egyenként 440 MW-os blokk­ját; ezzel a jelenlegi 5344 MW-os csúcskapacitás további 1760 MW- tal nő. A villamosenergia-igények növekedésének megfelelő ütem­ben, a következő évtizedben to­vábbi erőművi blokkokat helyez­nek üzembe. Ezek teljesítőképes­sége, már 1000 MW-os lesz. A paksi atomerőmű első blokk­ja még az idén üzembe lép. Ez az egyetlen blokk évente 688 ezer tonna kőolajtermék megtakarítá­sát teszi lehetővé, ami az 1981-es olajbehozatal 8,9 százaléka. A je­lenlegi ötéves tervben az atom­erőmű elkészült blokkjai összesen 3 millió tonna olajtermék fel- használását teszik feleslegessé. Hasonlóan impozáns a kép, ha az atomerőműveknek a hazai vil- lamosenergia-mérlegben való ré­szesedését vizsgáljuk. 1985-ben az atomerőmű termelése 5,6 milliárd kWh-ra növekszik, s ezzel az or­szág villamosenergia-igényének már 15—16 százalékát fogja fe­dezni. 1990-re, a teljes kiépítésre, ez az arány eléri a 22 százalékot. A szakemberek szerint még az is lehetséges, hogy az atomenergia az ezredfordulóra a kommunális és ipari hőigények kielégítésében, így a nagyvárosok távhőellátásá- ban is szerepet kap majd. Jelenleg a világ 23 országában 266 atomerőmű üzemel, 160 ezer MW teljesítménnyel. A Szovjet­unió több mint 10 ezer, az NDK 1830, Bulgária 1760, Csehszlová­kia 880 MW atomerőmű-kapaci­tással rendelkezik. Az atomenergia fontos szerepet kap a szocialista országok távlati elképzeléseiben is. A KGST-or­szágok eddig elkészült erőművei széles körű együttműködés kere­tében valósultak meg. A KGST- országok sokoldalú gyártásszako­sítási egyezményt kötöttek atom- erőművi berendezésekre; ezekből valamennyi tagország igényeit kielégítik. A Szovjetunión kívül, amely a legtöbb atomerőművi be­rendezést gyártja, Csehszlovákia elsősorban a reaktortartályokat készíti. A lengyel vállalatok gőz­generátorokat, különböző szerel­vényeket, aggregátokat állítanak elő; az NDK szerelvények, szál­lítótechnológiák, reaktor-kiszol­gáló egységek sorozatgyártására szakosodott. Románia futódaru­kat, szivattyúkat és szerelvénye­ket szállít. Hazánk speciális javítógépek, illetve tüzelőanyag, vagy. nukleá­ris fűtőanyag átrakására alkal­mas berendezések gyártására szakosodott, emellett atomerőmű­vi vízelőkészítő berendezések Augusztusi időjárás KEVÉS CSAPADÉK ÉS NAPSÜTÉS Üvegrost híd a Nisaván Jól állta ki a 200 tonna súlyú terhelési próbát Bulgária első 1 üvegrost alapanyagú hídja, amely a Szófia környéki Ginzi község határában íveli át a Nisava folyót. A rendkívül rugalmas, kopásálló üvegrosttal másutt is kísérletez­nek. Az angliai Liverpoolban és az izraeli fővárosban, Tel Aviv- ban például épületet és gyalogos- hidat emeltek üvegrostból. A Nisava-híd azonban nemcsak gyalogos forgalomra alkalmas, te­her- és személygépkocsik számára is elsőosztályú átkelőhely. A híd 12 méter hosszú, 7,2 méter széles. Súlya mindössze 15 tönna, tehát 12-szer könnyebb, mint egy ugyanilyen méretű, hagyományos vasbeton-híd. összeszerelése — megfelelő időjárás esetén — mind­össze egy napot vesz igénybe. Aki régebben ismeri, azért is benéz hozzá egy-két percre, ha teheti, hogy öröméről, bánatáról beszéljen neki. Az együttérzés képességéből Sárosinénak több jutott az átlagnál, ezért vonzza az embereket. A bizalmukkal pe­dig sosem élt vissza. Jóban van mindenkivel. — Csakugyan sosem veszett óssre senkivel? — Nem olyan természetű va­gyok, aki veszekszik. Ha valaki­vel bajom van, magam intézem el vele. nem szaladok a főnökök­höz. Arra “nem szolgáltatok okot, hogy belém kössenek. Pontosan dolgozok. Reggel öt órától délután háromig 40—50—60 ezer forint ér­tékű anyagot adok ki, de még sosem támadt miattam zavar a munkában. Ahhoz tartom ma­gam. ahogyan a vezetők eligazí­tottak. Eőfordul, hogy a szalag­kiszolgálók megkörnyékeznek, szeretnének az előírásosnál na­gyobb zacskót vinni, mert abba gyorsabban bele lehet csúsztatni a baromfit. De én olyat csak ak- k"- adhatok ki, ha a szükséges méretű nincsen. Megmagyarázom nekik, hogy értsék, miért nem vihetnek bővebbet. — Szóval ebbőr sem lesz ha­rag? — Nem. — Hogy kezdi a napot Kati néni? > — Korán kelek, mert öt órára benn kell lennem, húsz év óta mindennap. Először is a műsza­ki raktárba megyek, onnan kivé­telezem a várható napi áruhoz a csomagolóanyagot. - Idehozzuk, és aztán szépen kiadogatom, amikor érte jönnek. Különben a terme­lési osztályhoz tartozom. — Ottaniakból áll a csoportja? Hallottam, hogy szakszervezeti bizalmi. — Húsz éve választottak meg. Vannak a csoportban meósok, mérők, szignálók, csomagolok, csoportvezetők, még üzemveze­tő is. — Vezetők? Nem okoz ez gon­dot, a. funkciója gyakorlásában? — Nem. Akikről szó van, fiatal fiúk és lányok voltak, amikor idekerültek, és általában tegezem is őket. Szót értünk egymással, tisztelik bennem az idősebbet, meg a sok tapasztalatomat. — Van beleszólása béremelésbe, jutalmazásba, effélébe? — Hogyne volna! A segélyosz­lásnál is ott vagyok. Én isme­rem legjobban a szakszervezeti tagokat, tudom, kik érdemlik meg, kik szorulnak rá. — Mért dolgozik még mindig, túl a nyugdíjkorhatáron? — Tudja, meghalt a férjem, hirtelen, infarktusban. Akkor én nagyon beteg lettem. Az orvos azt javasolta, hogy dolgozzak, le­gyek közösségben, akkor köny- nyebb lesz. — Egyedül maradt? — Nem, van két fiam. Még nőtlenek, otthon laknak velem, ez a szerencsém. A jövő év vé­géig szeretnék dolgozni, ha kitart az egészségem ... □ □ □ Király Margit, a vállalat szak- szervezeti titkára mondta el Só- rosi Ferencnéről, hogy az idén tavasszal megkapta a SZOT Szak- szervezeti Munkáért kitüntetésé­nek arany fokozatát. Megbízható­sága, pontossága révén a kollek­tíva legjobbjai között tartják számon. A. Tóth Sándor A kistermelés és az áfészek • Kistermelők szállítják a pritaminpaprikát, a kecskeméti UNIVER hetényegyházi üzemének. A Bács-Kiskun megyében működő huszonhárom álta­lános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezet vezető sze­repet tölt be a kistételű áruk termeltetésében, össze­gyűjtésében. Feladatuk sok­rétű, mert a hulladékvas gyűjtésétől, vagy az éticsiga felvásárlásától kezdve még több tucat termék előállítá­sához nyújtanak szakmai, anyagi segítséget, és gondoskod­nak azok átvételéről. Felvásárló­telepeik behálózzák az egész me­gyét, a szétszórt tanyás területeket is. Ha egy-egy árufélét nagyobb mennyiségben kínálhak a terme­lők, az áfészek ideiglenes jelleggel átvevőhelyeket' alakítanak ki. A kiskereskedelmi egységek is vé­geznek közvetlen bolti felvásár­lást, amely egyre kedveltebb ér­tékesítési formává vált. Az elmúlt év megyei szilvater­mésének 17 &ázalékát, a meggy­nek 21,6 százalékát, az alma ter­mésének 7,4 százalékát a kajszi­nak csaknem 12 százalékát a fo­gyasztási szövetkezetek forgalmaz­ták. Jelentős az áfészek részese­dése a sertés, a méz, a toll, a nyersbőr, valamint az élő baromfi adásvételében is. Abszolút értékben kifejezve ez 1,3 milliárd forint évente. A fel- vásárlási tevékenységüket 188 ál­landó és 23 ideiglenesen működő telephely végzi. 1982 első félévé­ben a felvásárlási tervek teljesí­tésénél bizonyos fokú visszaesés volt tapasztalható. Ebben szerepet játszott a továbbértékesítési lehe­tőség kedvezőtlen alakulása is. El­sősorban a toll, a bab, a mák, a galamb és tojás felvásárlása ma­radt el a tervezettől. Ugyanez ta­pasztalható egyes zöldségfélék esetében is. Az árak kedvezőtlen alakulása miatt, azok termesztését abbahagyják a „számoló” kister­melők. Ahhoz, hogy a megye fogyasz­tási szövetkezetei ilyen mennyisé­gű és értékű áru átvételére legye­nek képesek, nemcsak felvásárlá­si, hanem széles körű termeltetési tevékenységet folytatnak. Elsősor­ban az áfészek által szervezett 108 egyéni árutermelő szövetkezeten keresztül tudják a több mint 14 ezer vállalkozó tevékenységét irá­nyítani. Az itt dolgozó szakcso­porttagok igényeit — naposállat, szemes- és táptakarmányok, fólia, növényvédő szer és különböző termelőeszközök — az áfész-bol- tok áruskálájának összeállításakor messzemenően figyelembe veszik. Az elmúlt év folyamán a kister­melők részére értékesített termé­nyek és termékek értéke megkö­zelítette a 350 millió forintot. A napjainkban nehezebb érté­kesítési körülmények még na­gyobb szervezettséget és szakmai tudást kívánnak a fogyasztási szö­vetkezeti tagságtól is. Ma már nem lehet cél a mennyiség egyér­telmű növelése. A termék minő­ségét szükséges a továbbiakban alapul venni. Ennek egyik feltéte­le, hogy ne csak felvásároljuk a felkínált árut, hanem ez olyan minőségű legyen, hogy vevőre is találjon. Martus Gyula, a MÉSZÖV osztályvezetője Kati néni, a raktáros Papírdobozok, nylonzacskók, műanyagtál­cák társaságában telik az élete már több mint húsz esztendeje. Sárosi Ferencné cso­magolóanyag-raktáros a Kecskeméti Barom­fifeldolgozó Vállalatnál. Persze, nem kell azt hinni, hogy magára hagyottan üldögél mun­kahelyén. Hol az egyik, hol a másik üzem­részből jönnek a szalagkiszolgálók, hogy át­látszó zsákocskákat vételezzenek tőle kacsá­nak, csirkének, tyúknak, libamájnak. Be-be- nyitnak hozzá más munkáslányok és asszo­nyok, üzemvezetők, sőt Darula János terme­lési igazgató is megkérdi, ha erre jár; Hogy van, Kati néni? .. & , ■■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom