Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-05 / 208. szám

r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii, éve 208. szám Ára: 1,40 Fi 1982. szeptember 5. vasárnap Hétfőn érkezik hazánkba Mauno Koivisto Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titká­rának és Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnö­kének a meghívására Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke szeptember 6-án, hétfőn, munkalátogatásra Budapestre érkezik. (MTI) NÉPZENEI TALÁLKOZÓ BÁNYÁSZNAP Kilencedik alkalommal rendezik meg Kecskeméten a Népzenei Ta­lálkozót szeptember 10-től 12-ig. Az első nap programajánlatából: 12 óra 30 perctől zenés köszöntő a Városháza erkélyéről, közremű­ködik Bige József és Sütő Gyula. Egy órakor kezdődik a szakmai tanácskozás a Tudomány és Tech­nika Házában. Az előadások té­mái: Bartók és a magyar népdal, Bartók és a román népzenekuta­tás. A népzene megújító ereje Bartók művészetében. Este 19 óra 30 perckor az Erdei Ferenc Műve­lődési Központ színháztermében népzenészek műsora, majd tánc­KISKUNFÉLEGYHÁZÁRÓL FRANCIAORSZÁGBA Exportra is termel az Április 4. Gépipari Művek Az Április 4. Gépipari Művek a korábbi években a belföl­di megrendelők igényeinek kielégítésén túl csak szocialista államokkal volt kapcsolatban. Most kaptuk a hírt, hogy a szorgalmas kollektíva által gyártott termékek nyugati állam­ba is eljutnak. Erről beszélgettünk Dobó Endrével, a válla­lat termelési igazgatóhelyettesével. — Reméljük, nem az utolsó megrendelés, amit a francia cég­től kaptunk — mondta Dobó End­re. — Eredeti terveinkben nem szerepelt ez a partner, mégis el­vállaltuk a munkát, s bízunk ab­ban, hogy nem vallunk szégyent. A program szerint a második fél­évben kell átadnunk a 11 millió forint értékű léghűtő berendezése­ket. kettő a Szovjetunióba, de ide az év végéig még egyet szállítunk. A törzsgyárunk egyébként az idén is jelentősen fejlődik. A KUNÉP dolgozói egy 500 négyzet- méter alapterületű, új daraboló­műhelyt építenek, amely majd megfelelő körülményeket nyújt az e munkával foglalkozóknak. Ed­dig csak az I. csarnokban volt ipari röntgengép, s a másik csar­nokból ide kellett áthordani a munkadarabokat a hegesztés el­lenőrzésére. Most a másik csar­nokban is építenek röntgenező helyiséget, s ott helyezzük el majd az új röntgenberendezést. Termékeink előállításában rend­kívül nagy szerepük van a he­gesztőknek. Rendszeres oktatás­ban vesznek részt, állandóan gya­rapítják gyakorlati és elméleti tu­dásukat. Eddig ennek megoldása elég nehéz volt, ezért most egy háromszintes hegesztőbázist épí­tünk. Ebben az épületben azután minden biztosítva lesz a hegesz­tők tudásának gyarapításához. O. L. ház várja az érdeklődőket. Szep­tember 11-én és 12-én folytatódik a szakmai tanácskozás a Tudo­mány és Technika Házában. Ko­dály és Kecskemét, Kodály a nép­dalkutató. Példák a népdal feldol­gozására, a népdalkörök helyzete. A kodályi zenei nevelés gyökerei­ről, témakörökből hallgatunk majd előadásokat. Szombaton es­te nyolc órakor kezdődik a talál­kozó gálaestje, amelyet a televí­zió is közvetít. Szeptember 12-én, vasárnap a szakmai tanácskozás után 11 órától a fiatal népzené­szek műsorát tekinthetjük meg az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban. Iraki—iráni összecsapások A pénteken kiadott iráni hadi­jelentés szerint iraki helikopterek támadták az Ilam nyugat-iráni város térségében elhelyezkedő iráni erőket és az iraki tüzérség messzehordó lövegekkel lőtte Abadan térségét. A közlemény azt állítja, hogy az iráni erők magukhoz ragadták a kezdemé­nyezést a 480 kilométer hosszú front déli részén, és számos iraki katonát öltek vagy sebesítettek meg. A bagdadi hadijelentés sze­rint az iráni hadsereg 21 katonát vesztett a front északi részén le­zajlott összecsapásokban és szá­mos iráni katona megsebesült. • A Magyarországon kibányászott szén a hazai energiafelhasz­nálás egynegyedéi fedezi. A honi kutak kőolajból a kazánokban évente elégetett mennyiség húsz százalékát, földgázból pedig több mint a felét adják. A szénhidrogén-bányászatban foglal­koztatott mintegy 14 ezer dolgozó néhány százalékkal túlszár­nyalta ez évben is az időarányosan ráháruló feladatokat, hozta és teljesítette terveit az érc- és ásványbányászat is. „Jó szerencsét!” fgy köszönnek egymásnak bányászaink a hétköznapokon. De tudják ők is, hogy teljesítményükhöz nem­csak szerencse kell. Erről szól bányásznapi riportunk a 3. olda­lon Fúrósok. termelők, legendás mesterek címmel. LÁDA- ÉS VAGONHIÁNY MIATT KÉSIK A SZÁLLÍTÁS Almaszüret a kiskőrösi járásban Ami az eddig eltelt nyolc hóna- napot illeti, terveinket, — annak ellenére, hogy az év elején igen komoly alapanyagellátási gond­jaink voltak — sikerült teljesíte­nünk. Augusztus végéig szovjet megrendelésre 130 atomerőművi víztisztító berendezést gyártot­tunk. Az év végéig a nagyobb mé­retűből 55-öt, a kisebbekből pedig még 110-et kell gyártanunk, illet­ve átadnunk a megrendelőnek. A második félévben kezdtük meg NDK-exportra a 125 köbmé­ter űrtartalmú üzemanyagtartá­lyok gyártását. Augusztus végéig 12 elkészült, december végéig pe­dig 88 gyártását kell befejezni. A Szovjetunió részére az atom­erőművi berendezéseken túl más megrendelést is teljesítünk az év második felében. Egy épülő fes­tékgyárnak készítünk 7 darab hő­cserélőt, valamint 50 keverős ké­szüléket. A sterilező berendezéseink kö­zül egy már eljutott az NDK-ba. • Még az idén átadják az 500 négyzetméteres új darabolóműhelyt. Munkahely és művelődés „Termelés vagy művelődés, mindkettő nem megy együtt” — jelentette ki szűkebb társa­ságban, vita közben az egyik üzemünk középvezetője. Rövid és kategorikus megfogalmazá­sában minden rossz benne foglaltatik, amit csak elkép­zelhetünk a kollektív munka­helyi művelődésre való ösz­tönzés „sorsáról”, ilyen szem­lélet mellett. Milyen vezető — vezetés — az, aki illetve amely szinte erőszakkal külön­választja a mindennapi mun­kavégzést a tudatformálástól, melyre a közművelődés meg­újult és további újításokra vá­ró keretei adják a legjobb le­hetőségei? Nyilván a termeléscentri- kusság rossz értelmezéséből fakad e káros szemlélet. Saj­nos, nem_ egyedi esetről van -szó. Találkoztunk máskor és másutt is hasonló felfogások­kal. A legnagyobb baj az, hogy ilyen helyzetben aligha várhat támogatást a munka­helyi művelődés ügye. Jobbik esetben résen vannak a válla­lati, üzemi társadalmi- és tö­megszervezetek vezető testüle­téi, melyek együttesen vagy egyenként képesek arra, hogy — az össztársadalmi igények­nek megfelelően — végül a helyére billentsék az ügyet, ha kell viták és harcok árán is. Különben nem várhatjuk el, hogy a technikai fejlődéssel legalább is megközelítően lé­pést tartsanak azok a dolgozó kollektívák, melyeket nem­hogy serkentenének a folya­matos önképzésre, önművelő­désre, a továbbtanulásra, ha­nem inkább közömbösséggel gátolják őket abban. S éppen a munkahelyen, ahol mind magasabbak a minőségi köve­telmények. Egyszer s mindenkorra tudo­másul kell vennie mindenki­nek — a termelés helyi irányí­tóinak is —, hogy felelősek a rájuk bízott dolgozó ember gondolkodásmódjának formá­lásáért, látókörének szélesí­téséért• S ha ezért minden tő­lük telhetőt megtesznek, csakis akkor áll jogukban igazán, hogy megköveteljék a jobb eredményeket. Hosszan sorolhatnánk a köz­. művelődést munkahelyről ,fki- I irtani” szándékozó vezetés ká- B ros következményeit. Csak i azért nem tesszük ezt, mert a i* tapasztalat szerint ma már — | szerencsére — sokkal többen i vannak a dolgozók művelődésé- | ért a lelkűket kitevő vezetők, 1 mint az előbb említettek. Rájuk, az utóbbiakra kell i figyelni, róluk kell példát ven- 1 ni. Azokról a vezetőkről, akik t§ nem akadályozzák a közműve- jp lődés üzemi szervezését, ha- $ nem sok gondjuk-bajuk mellett $ közvetlenül segítik a szervező- 1 két, s az anyagi támogatással R sem fukarkodnak. Azokra kell 1 figyelni, akik maguk is kezde- S ményeznek, programokat java- i sóinak és adnak. Akik való- 1 sággal gyönyörködni tudnak i például abban, hogy közös erő- kí vei létrehozott szép üzemi 1 könyvtárba járnak a dolgozók. 1 s akik — mert odafigyelnek 1 — gratulálnak az általános is- 1 kólát munka mellett befejező | segédmunkásnak vagy a le- E érettségizett szakmunkásnak. 1 Az a jó vezető, aki mindeze- I ken túl maga is bekapcsoló- i dik üzemének közművelődési 1 életébe, a munkahelyi ismeret- I terjesztésbe, aki előadásokra, I vitákra vállalkozik, ök van- I nak többén, akik azt vallják: n „Nincs eredményes termelés B művelődés nélkül.” Rapi Miklós Ha a meteorológiai előrejelzés beigazolódik, akkor szeptember közepéig erőteljesebb lehűlés még nem várható. Szépen fejlődik az őszi betakarításé termény. Az al­ma, a paprika, a paradicsom, a szőlő is jól kihasználhatja az ér­lelő verőfényt, meleget. Megyeszerte szüretelik a legko­rábban érő csemege- és kettős hasznosítású szőlőfajtákat, de a nagy szüret még később követke­zik. Addig a legtöbb gyümölcs- termesztő szeretné leszedni, érté­kesíteni a téli almát. Munkáju­kat most is hátráltatja, hogy vál­tozatlanul kevés a szabolcsi láda a megyében. A válogatott, export­ra csomagolt gyümölcs szállítása pedig akadozik a járművek hiá­nya miatt. A HUNGAROFRUCT megyei kirendeltsége az álmaszállításra megrendelt 250 vasúti vagonból mindössze 60-at kapott, és ezt rendkívül nehéz elosztani. Kis­kőrösről például naponta egyet­len vagon árut lehet továbbítani exportra, és ha elosztják a kere­tet az almatermesztő gazdaságok között, akkor Soltvadkertnek, a járási székhelynek, és a többi te­lepülés gyümölcsös gazdaságainak hetenként csupán tíz-tíz tonna al­mát lehet vasúti kocsiba berak­nia. A soltvadkerti Szőlőskert Szak­szövetkezet nagyüzemi kertjében ezerötszáz tonna téli alma teu- mett, és nyolcszáz tonnás külföl­di szállításra van szerződése a kereskedelmi vállalattal. Sajnos, a ZÖLDÉRT kiskőrösi kirendelt­sége Soltvadkertről hetenként csak tíz tonna almát képes fogad­ni. Szerény számítás szerint, ilyen ütemben négy hónapig eltart a fuvarozgatás. Pedig a termés sze­désre alkalmas. A napokban mű­• Szállításra csomagolják az árut • Zsikla Mihály és felesége. Martin Imre és felesége, Gangl Fercnc- né, Dukai Mária, Bodó Istvánné, Dukai Imréné, Zsikla József és fe­lesége a tagsági brigádban szüreteli a Szőlőskert Szakszövetkezet téli almáját. alább ennyire kétséges. A soltvad­kerti közös gazdaság augusztus végéig 16 tonna csemegeszőlőt vá­sárolt még tagjaitól, a ZÖLDÉRT viszont gyakorlatilag megszüntet­te az átvételét. Erről tanúskodik az érdekelt gazdaságoknak au­gusztus végén eljuttatott 87. szá­mú felvásárlási árjegyzék. Esze­rint étkezési szőlő (Irsai Olivér) kizárólag saját szükségletre és a diszpozíció által meghatározott mennyiségben vásárolható. A szö­vetkezet saját szükséglete cse­kély, diszpozíció pedig nincs, vagyis marad a csemegeszőlő a termelő nyakán, esetleg bor lesz belőle, mivel ez a fajta kettős hasznosítású. A kiskőrösi Kossuth, Szakszö­vetkezetnek úgyszintén szép al­matermése van. A szerződött té­li alma értékesítése hasonló a soltvadkerti gazdaságéhoz. Épí­tett ugyan a szakszövetkezet an­nakidején almatárolót, de abban a jelenlegi termésnek csupán a felét lehet elhelyezni. Mit tehet az a gazdaság, amelyiknek még sze­rény befogadóképességű hűtőtáro­lója sincs? Pedig akad a kiskőrö­si járásban és a megyében másutt is ilyen. A téli alma forgalma lanyha.' Ha akad vásárló, a felkínált vé­telár alig fedezi a termelési költ­séget A nyári gyümölcsök piaca szintén elég gyenge volt. A meggy­termés tekintélyes részét csupán ipari, sőt szeszipari célra lehetett eladni a kiskőrösi járásban. Az ország más tájain, sőt a határon túl pedig sokan megvették volna, ha akad olyan kereskedő, aki megkeresi a piacot a jó minőségű portékáknak. K. A. szerrel is megvizsgálták az érett­ségét a Hosszúhegyi Gyümölcs­termesztési Rendszer szakemberei. A Szőlőskert ugyanis taggazdasá­ga a rendszernek. Szabolcsi lá­da sincs elegendő, mert a göngyö­legellátó csemői November 7. Tsz a megrendelt 40 ezerből, augusz­tus végéig csupán 13 ezret szál­lított. A nagyüzemi ültetvény alma­termését még be tudja fogadni a szakszövetkezet hűtőtárolója, de a tagsági kertek termésének szál­lítása, tárolása már bizonytalan. A csemegeszőlő-értékesítés leg­a soltvadkerti almatároló dolgozói. (Méhes* Sva felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom