Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
v * • PETŐFI NÉPE • 1982. szeptember 1. SZESZIPARI EXPORT TŐKÉS PIACRA Minden megrendelést teljesítettek • Kormányos Irén az utolsó pecsétes barackpálinkával töltött palackokat csomagolja, melyek azóta már úton vannak az NSZK felé. Már többször adtunk hírt arról, hogy a tőkés államokban milyen kedveltek a Budapesti Likőripari Vállalat kecskeméti üzemegységében formalackokba töltött italok. Berende Lászlótól, az üzemegység vezetőjétől rövid tájékoztatót kértünk az év első nyolc hónapjának tőkés exportjáról. — Még eddig minden megrendelést határidőre teljesítettünk — mondta az üzemegység vezetője. — Aftól függetlenül, hogy az általunk palackozott italok minő• Augusztusban 40 ezer palack Unicumra szóló belföldi megrendelést teljesített a palackozó. Szűcs Józsefné gépével óránként 2—2,5 ezer palack lezárását végzi. sége és csomagolása ellen nincs kifogás, az ingadozó tőkés piac olykor-olykor nálunk is érezteti hatását. Augusztus 1-ig Kanadába, az USA-ba, Finnországba és más nyugati államokba 67 ezer 800 palack fütyülős és pecsétes barackpálinkát, valamint császárkörte likőrt szállítottunk. Teljesítettük az augusztusi megrendeléseket is. Finnországba 1200 palack pecsétes barackpálinkát szállítottunk, ugyanebből az italból 2500 palackkal küldtünk az NSZK-ba, míg Kanadába 13 ezer üveg Császárkörte likőr került üzemünkből. Azt hogy szeptemberre és az év végéig milyen megrendeléseket kapunk, most még nem tudjuk. Bízunk abba'n, hogy nem fogunk „unatkozni” az év hátralevő hónapjaiban, és minél több italra kapunk újabb megrendelést. Ami a hazai fogyasztókat illeti, nálunk az Unicum a kedvelt. Havonta 30—40 ezer palackkal szállítunk a kereskedelemnek. O. L. MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVESPOLC Szerves kémia A szőlő metszése és más fitotechnikai műveletek Nádor Károly kötete az általánosan követett gyakorlatnak megfelelő sorrendben tárgyalja a szerves kémia anyagát. Először a nyílt szénláncú vegyületeket, azután ezek szubsztituált származékait, majd a szénsav-származékokat tárgyalja. A második rész u- gyűrűs vegyületeket ismerteti izociklusos és heterociklusos felbontásban — a származékokat mindenhol az alapvegyületek után tárgyalva. A harmadik rész a biológiai szempontból fontos vegyületeket, a fehérjéket, szénhidrátokat, szteroidokat, nuklein- savakat, alkaloidokat, a negyedik, pedig az egyéb szerves vegyül leteket tárgyalja. A SZERVES KÉMIA korszerű ismereteket nyújt. A mű szerkezete világos, stílusa tömör. A mezőgazdasági egyetemeken és főiskolákon használt könyv. Törpegyümölcsfa nevelése A törpegyümölcsfa-nevelés belterjes módszereivel kis területen is nagy mennyiségű, jó minőségű, könnyen szüretelhető gyümölcsöt termelhetünk üzemben és házikertben. A hagyományostól eltérő hektáronkénti hozamnak 4—7-szerese elérhető így. Dr. Brunner Tamás könyve a törpe gyümölcsfák neveléséhez szükséges alapvető élettani ismereteket, a nevelés speciális műveleteit, a törpeültetvény-formák és mindezek gyakorlati jelentőségét tárgyalja. A legújabb hazai és külföldi eredményeket, lehetőségeket is ismerteti a szerző. A mezőgazdaság története A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent könyv ösz- szefüggő képet ad a magyar és a világ mezőgazdaságának történetéről. Hat szakember közös munkája nyomán ismerkedhetünk meg az őskor és az ókor agrártörté- t.etével, a feudális mezőgazdasággal, a tőkés mezőgazdaság kialakulásával, a két világháború közötti fejlődés menetével, a szovjet mezőgazdaság első negyedszázadénak összefoglalásául, továbbá a tőkés és a fejlődi országok mezőgazdaságával a ;ásodik világháború után. Az lolsó fejezet a szocialista mező- i/daság történetét foglalja ösz- /e. Ez a mű az agrár-felsőoktatás i inkönyve. Bizonyos, hogy a mezőgazdasági termelés múltja iránt érdeklődő olvasók szívesen fogadják. A fitotechnikai műveletek a szőlő föld feletti részein, s kis mértékben a földben levő részein végzett beavatkozásokat jelentik. E művelethez általában a metszést, a zöldmunkákat, a növekedés- és termésszabályozó kezeléseket soroljuk. Mindezeket korábban csupán a metszés heA könyv a zöldségnövények, a burgonya, a vörös- és a fokhagyma, a káposztafélék, a gyökérzöldségek, a paradicsom stb. tárolásával foglalkozik. A szerzők arról kívánják meggyőzni az érdeklődőket, hogy a nagy halomba __ömlesztett zöldséget legolcsóíTba n és legegyszerűbben a szellőztetéses tárolással lehet egészen tavaszig megőrizni. A mű öt fejezete a következő kérdésekre ad választ: hogyan viselkednek a zöldségek a tárolás solyettesítette. Napjainkban a metszés csak a műveletek egyike, és a többivel együtt, közösen hat. Csepregi Pál, a kötet szerzője, a fitotechnikai műveletek kivitelezésének és továbbfejlesztésének biológiai és technikai ismereteit” tárgyalja. rán, mekkora tárolóra és szellőztetőberendezésre van szükség, mire kell figyelni korszerű tárolók tervezésekor, milyen tapasztalatok vannak a már üzemelő tárolókban, milyen hatással van a szellőztetéses tárolás a zöldségárra? Elsősorban a zöldségnövények nagybani tárolásának biológiai, műszaki, technológiai és gazdasági kérdéseivel foglalkozó szakembereknek ajánljuk a könyvet. HÁZTÁJI GAZDASÁGOK! KISÄLLATTART0K! A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Koncentrátumgyára 0 megnyitotta táp- és termény- sza küzletét! Kecskemét, Halasi út 25. sz. alatt! Kiváló minőségű, állandóan friss tápok, szemestermények és takarmánykiegészítők nagy választékban kaphatók! A vevő zsákjába is kiszolgáljuk a tápokat, így nem kell megvenni a papírzsákot. Nagyobb jövedelme lesz az állattartáson! üdvarias és gyors kiszolgálással várjuk kedves vevőinket szaküzletűnkben! ff 1865 Terménytárolás szellőztetéssel : SAJTOPOSTA CIKKÜNK NYOMÁN VISSZHANG Vizsgálat indul Légszennyező kémények Három héttel ezelőtt írtuk meg, hogy Kisszállás határában, közel a településhez, szinte állandóan pipál a föld, mert mázsaszámra égetik el a műanyag hulladékot és a használati értéküket vesztett egyéb alkalmatosságokat — sűrű, fekete füstöt és orrfacsaróan erős szagot előidézve. Feltettük a kérdést: meddig lehet büntetlenül folytatni ezt a környezetszennyezést ? Cikkünkre válasz érkezett az illetékestől, a TEMAFORG Textilhasznosító Vállalattól, melynek igazgatója, Lukács Béla ezeket írta: A szeméttelepen nemcsak a vállalat, de az egész község hulladékát elégetik. Erre általában pénteki napokon kerül sor, de előfordul, hogy a guberálók máskor is meggyújtják az ott talált anyagokat. Mindez a helyi tanács hozzájárulásával történik. Minthogy az észrevétel jogosnak tűnik, a hatósággal együtt megvizsgáljuk annak lehetőségét, milyen más módon semmisíthető meg a hulladék Kisszálláson. Az új intézkedésig sajnos a jelenlegi gyakorlatot kell követni. Köszönjük az érdemi tájékoztatást, melyhez annyit fűzünk hozzá: talán elejét lehetne venni annak, hogy a heti egyszeri égetésen kívül meggyújtsák idegenek, avatatlan személyek is az összegyűlt hulladékot! Augusztus 14—i lapszámunkban kivonatosan ismertettük a Magyar Rádió július elején sugárzott egyik 'műsorát, amely a kecskeméti új megyei kórház különféle műszaki hiányosságaival foglalkozott. írásunkra figyelemre méltóan reagált a kecskeméti Mészáros László, aki okleveles épületgépész mérnök és igy szakemberként egészítette ki a meg- előzőekben részletezett látleletet. A közérdekű bejelentésnek is szánt levélből az alábbiakat idézzük: A Minisztertanács 1973. január 9- én megjelent 1 1973. számú rendelete szabályozza a levegő tisztaságának védelmével kapcsolatos teendőket. A végrehajtás tárgyában kiadott egyéb előírások pedig tartalmazzák azokat az adatokat, melyekből kiderül, hogy az ilyen szennyező anyagok — tehát a földgáz elégetésével keletkezők is — milyen méretű kéményen át bocsáthatók ki. Mindezek,. illetve az említett egészségügyi intézmény kazánjainak feltehetően nagyon jelentős hőteljesítményei alapján megállapítható, hogy a mostani 10— 12 méter helyett, körülbelül 20—2.5 méter magasságúnak kellene lenniük a kéményeknek. Ez ügyben egyébként ludas az Országos Építésügyi Szabályzat is, hiszen nem követeli meg egyértelműen és határozottan a szóban forgó rendelkezések betartását. Mindössze arra tér ki, hogy az 50 méteres körzetben található legmagasabb épület gerincéhez viszonyítva 3 méterrel magasabb legyen a kémény. E követelménynek eleget tettek a kórház tervező-kivitelezői. De nézzük ki szabványt is: eszerint a 300 ezer kcal óra teljesítményt meghaladó tüzelőberendezés esetén kötelező kialakítani a levegő tisztaságának ellenőrzését szolgáló speciális mérőhelyet. Arról azonban megfeledkezik a szabvány, konkréten milyen magasra kell építeni a kéményt, hogy csupán a megengedett mértéken belül okozhasson légszennyezést. Bár a kifogásolt hiba kijavítása aligha egyszerű és olcsó dolog, ám úgy vélem, elengedhetetlen ahhoz, hogy a kórházi betegeknek és dolgozóknak, de végső soron a környékbeli városlakóknak az egészsége ne károsodjon e kémények „jóvoltából''! (Remélhetőleg ez az észrevétel sem kerüli el az illetékesek figyelmét, s a többi — lapunk aug. 27-i számában említett — hiányossággal együtt rövidesen ez újabb is megszűnik!) KÉRDEZZEN - FELELÜNK Mi épül a volt vízműtelep helyén? A lakitcleki Beke Alberttól értesültünk, hogy a Petőfi utca 13. szám alatti terület régóta gazdátlannak tűnik. Korábban vízműtelep működött ott, de jó ideje már máshonnan kapják a friss, tiszta vizet a község lakói. Olvasónk szerint érthetetlen, hogy még mindig a helyén van a használaton kívüli berendezés, majd mások nevében is kérdezi: a házépítésre kiváltképpen alkalmas pár száz négyszögölnyi telket miért nem értékesíti annak gazdája? Felvilágosításért a Lakiteleki Nagyközségi Tanács vb-titkárá- hoz, Tóth Ferencnéhez fordultunk, aki elmondotta, hogy állami tulajdonban van a szóban forgó vízműtelep, melynek sorsáról már született hatósági döntés. Ennek értelmében e helyen szolgálati lakást építenek. Eddig gátolta az el- bontási, illetvé kivitelezési munkát, hogy a szükséges pénz nem állt a tanács rendelkezésére. A tervek szerint 1983—84-ben készül el a többszobás, korszerű otthon. Előnyben részcsíthető-e a vásárló? Furcsa tapasztalatáról számolt be Bodor Sándorné, aki Kecskeméten, a Kiskőrösi úti egyik kiskereskedő üzletében figyelt fel arra, hogy az oda betérő néhány vásárló előnyöket élvez a többiekkel szemben. A talán legkeresettebb nyári italról, a sörről van szó, amit a boltos nem hajlandó kiszolgálni kis tételben, csak ládányi mennyiségben. S a kegyeibe férkőzött vevők is úgynevezett előrendelés alapján vihetik cl az árut. A történtekről ekképpen vélekedik olvasónk: „Tudomásom szerint az ilyen kereskedő sem teheti meg, hogy azt szolgál ki, akit akar. És főleg nem különböztetheti meg az egyik vevőt a másik rovására. Vagy talán nincs igazam ?”. ön helyesen ismeri a rendelkezéseket, melyek valóban egyértelműen előírják, hogy az üzletben — a magánkereskedő boltjában is! — a vásárló kívánságának 1 megfelelően kell értékesíteni az árut. Az eladónak nincs joga ahhoz, hogy önhatalmúlag szabályozza, korlátozza a fogyasztási cikkek forgalmát. De törvényellenes az előrendelés szerinti árusítás is. Fontos tudnivaló: csakis a terhes nőket, a gyermekes anyukákat és a rokkantakat kell előnyben részesíteni, soronkívül kiszolgálni. Egyébként jól tette volna olvasónk, ha elkéri a vásárlók könyvét. az abba bejegyzetteket ugyanis 8 napon belül köteles bemutatni a kiskereskedő az illetékes hatóságnak, amely haladéktalanul vizsgálatot indít és intézkedik a kérdéses ügyben. Mennyit dolgozhatnak a nyugdíjasok a tsz-ben? Bajáról fordult hozzánk levelével Kalocsai Mihály. Mint írja, 1972 óta van nyugállományban, a jövedelme azonban nagyon kevés, így mostanság is muszáj dolgoznia. Korábban karbantartó villanyszerelőként alkalmazta az egyik tsz, keresetét azonban megszabta az . évente előirt 840 órás foglalkoztatási keret. Nemrégen hallotta, hogy ezentúl több ideig vállalhat feladatot a közös gazdaságban anélkül, hogy szüneteltetnék a nyugdíját. Igaz-e mindez? — érdeklődik. A nyugdíjasok eddig is eltérő feltételek közepette végezhettek munkát a mezőgazdasági szövetkezetekben, ahol például aszerint különbözött a foglalkoztatási keretük, hogy tagsági viszonyban voltak-e, illetve 1976. január elseje előtt állapították-e meg részükre ezt az ellátást. Az előbbi esetben ugyanis évente 1260 órát, az utóbb említettek alapján pedig korlátozás nélkül dolgozhattak. Rájuk jelenleg is e szabály érvényes, mint ahogy a tsz-ben fizikai munkát alkalmazottként végző nyugdíjasokat illetően sem változtatták meg az ismert rendelkezést, miszerint ők ezentúl is 840 órán át foglalkoztathatók. Veszélyben vannak-e az almáskertek? Helvécián Agárdi Károly és Zsiniczki Ferenc évek óta foglalkozik eredményesen almatermesztéssel. Ügy ismerik e korántsem egyszerű tevékenységet. mint a tenyerüket. Mégis komoly aggodalom ült az arcukon, amikor a napokban bekopogtattak szerkesztőségünkbe. * Azt közölték, tartanak tőle, hogy a tervezett sok-sok mázsa gyümölcsből talán pár kilónyit tudnak csak leszüretelni az idén, ugyanis a fák zömét megtámadta valamiféle veszedelmes kártevő, mely ellen képtelenek hatásosan védekezni. Az élettelenné zsugorodott levelek pedig egyre hullanak a fákról, ahol a termés is fokozatosan megy tönkre. Tényleg ennyire veszélyben vannak az almáskertek? — tudakolták mások nevében is olvasóink. Őszintén szólva, nem kis meglepetéssel hallgattuk a közérdekű bejelentést, mégpedig azért, mert olyan kárral kancsolatos, melvnek megelőzésére ideiében. június 16-án hívtuk fel a figyelmet a Nö- vénvvédelmi közlemény című írásunkban. Ez taglalta a ..bűnös”- sel. vagvis az aknázómollval ösz- szefüggő tudnivalókat. Többi között megírtuk: ..Az aknákat elhagyó hernyók ellen most kell védekezni, mielőtt bebábozódna, hogv megakadálvozzuk az úiabb népesség kialakulását. Az elszaporodó kártevő korai levélhullást okozhat, csökkentve ezzel £ terméskilátást ...” Az a gyanúnk, többen nem olvasták, vagy éppen figyelmen kívül hagyták a cikk intelmeit, sőt az ilyen tartalmú röplapoknak sem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. A szaküzletekben egyébként közölték velünk: a védekezéshez előírt vegyszerek — a Bi 58 EC, az Uniíosz 50 EC, a Sa- fidon 40 WP, az Unitron stb. — általában kaphatók voltak. Ami a kérdést illeti, azt válaszolhatjuk, az almáskertek csak akkor vannak és lesznek veszélyben, ha a tulajdonosaik nem a kellő időben, illetve szakszerűtlenül és rendszertelenül védekeznek a kártevők ellen. Ez a lényege az augusztus 5-i számunkban megjelent az „Aknázómolyok gyümölcsöseinkben” című szakcikknek, amelyben foglaltakat érdemes komolyan venniük az almások egyéni tulajdonosainak is. Persze, arról sem feledkezhetünk meg, hogy az eddigieknél zökkenőmentesebb növényvédőszer-ellátás is döntően befolyásolhatja a jobb védekezési munkát. Okozhat-e anyagi veszteséget a kisajátítás körüli huzavona? A kecskeméti Szolnokihegy 177. szám alatt lakik Fazekas Imre, aki tavaly áprilisban kapott hivatalos határozatot, melyben arról értesítette a városi tanács, hogy két héten belül kisajátítják a környékbeli földterületet, ahol a Volán új telepe épül majd. Az intézkedés azóta is késik. Olvasónk teljes bizonytalanságban van, mert az illetékesek sem tudják, meddig tart a huzavona. Emiatt nem műveli megfelelően a birtokát, így a termése is kevesebb. Szeretné megtudni: jogszerű-e az ilyen anyagi veszteség? A Volán 9-es számú Vállalattól úgy értesültünk, hogy az összesen mintegy 60 millió forintba kerülő beruházás megvalósítása, a 14 hektárnyi területet igénybe vevő járműtelep kialakítása több ütemű lesz. A munkák megkezdését ez idő szerint pénzügyi gondok hátráltatják. Információt kértünk ez ügyben a városi tanácstól is, ahol elmondották; a szóban forgó államigazgatási eljárásra csak azt követően kerülhet sor, hogy az illetékes vállalattól megérkezik a kisajátítási kérelem. Ez utóbbi még nincs a hatóság birtokában, amelynek álláspontja szerint olvasónk és más tulajdonos egyelőre nyugodtan művelheti a birtokát. Megjegyzendő: a tanács a kisajátítási összeg meghatározásánál messzemenően figyelembe veszi nemcsak a föld minőségét, de annak termését, sőt a végzett munka értékét is. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
