Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-24 / 224. szám
2 • PETŐFI NÉPÉ • 1982. szeptember 24. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka a bejrúti tömeggyilkosság ügyében események sorokban NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakának általános ügyrendi bizottsága szerdán jóváhagyta az ülésszak napirendjét. A napirenden minden korábbinál több, összesen 138 pont szerepel. Az ülésszak munkájában központi helyet kapnak a békével, a biztonsággal, valamint a leszereléssel kapcsolatos kérdések. Így többek között megvitatják azokat a javaslatokat, amelyek a tömeg- pusztító fegyverek és azok új fajtáinak kifejlesztését és gyártását tiltanák meg. Szerepelnek a napirenden a szovjet kezdeményezések az atomkísérletek általános betiltásáról szóló egyezményről, valamint az atomfegyverrel nem rendelkező országok biztonságát szavatoló nemzetközi szerződés megkötéséről. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakot tart a bejrúti vérengzés ügyében — jelentette be szerdán Hollai Imre, a közgyűlés magyar elnöke. Hírügynökségi jelentések szerint Kuba, az el nem kötelezett országok nevében — a szavazati joggal nem rendelkező palesztin megfigyelő helyett is — arra szólította fel a világszervezetet, hogy a közgyűlés rendkívüli ülésszakon vitassa meg a bejrúti vérengzést és hozzon megfelelő határozatokat a vétkesek ellen. Az egynapos rendkívüli ülésszakot tervek szerint ma tartják. Minden „nem libanoni erőt” ki kell vonni az országból — hangoztatta utolsó hivatalos beszédében Eliasz Szárkiisz, Libanon csütörtökön leköszönt elnöke. A libanoni rádió és televízió által is közvetített nyilatkozatában kifejtette: az izraeli csapatok kivonulása után tovább kell folytatni a küzdelmet azért, hogy minden idegen erő elhagyja az országot, s megteremthessük az egyéges és független libanoni államot” — hangoztatta. Szárkisz felszólította a libanoni népet, hogy sorakozzon fel Amin Gemajel, a csütörtökön hivataliba lépett új elnök mögé. Szaad Haddad őrnagy, a jobboldali szakadár erők vezetője a londoni Thb Times című lapnak adott nyilatkozatában tagadta, hogy bármiféle köze lenne a bejrúti töimegmészárláshoz. A lap megjegyzésére, hogy a tömeggyilkosság túlélői látták egyenruhás embereit a táborokban, Haddad megjegyezte: lehetséges, hogy néhány embere valóban Bejrútban volt, de őt semmiféle felelősség nem terheli, mert „hivatalosan nem tart katonákat Bejrútban”. Haddad csak annyit közölt, hogy múlt pénteken — a bejrúti tömegmészárlással csaknem egy- időben — egy izraeli helikopter Dél-Libanonból a bejrúti repülőtérre szállította őt. Ezt — mutatnak rá hírügynökségek — nem is tagadhatta, mivel sokan látták öt azon a napon a bejrúti légikikötőben. Tel-Aviv értesítette a libanoni kormányt, hogy az izraeli csapatok a hét végén hagyják el Nyu- gat-Bejrútot — közölte szerdán Ronald Reagan amerikai elnök szóvivőjeMint jelentettük, szerdán nagyszabású tüntetés volt az izraeliek által megszállt arab területeken. Nazaretben a bejrúti tömegmészárlás ellen tiltakozó megmozdulás során a legújabb jelentések szerint közel hetvenen megsebesültek. A hatóságok 105 tüntetőt vettek őrizetbe. Hivatalos vizsgálatot követelt Izraeltől a bejrúti tömegmészárlás kivizsgálására szerdán több amerikai zsidó szervezet. Nyugati hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy befolyásos amerikai zsidó szervezetek először bírálják ilyen eréllyel az izraeli kormánytMOSZKVA A haderőcsökkentési tárgyalások újabb fordulója Indira Gandhi indiai miniszterelnök csütörtökön ellátogatott a Moszkva környéki Csillagvárosba, s itt találkozott a két indiai űrhajósjelölttel. R. Mal- hotra és R. Sarma a közelmúltban érkezett a Szovjetunióba, hogy a szovjet űrhajósokkal együtt megkezdje felkészülését a szovjet—indiai közös űrrepülésre. , LONDON Megfigyelők a tory kormányzat és a szakszervezetek viszonyának fokozatos romlásától tartanak a szerdai nagyszabású akciónap után. Képünkön: bérköveteléseiket hangoztató egészségügyi dolgozók felvonulása a londoni parlament közelében. (Telefotó — AP — MTI — KS) Pershing—2 rakéták, manőverező robotrepülőgépek nyugateurópai telepítésének előkészületei, és széles körű fegyverkezési tervek vetnek árnyékot a haderőcsökkentési tárgyalások újabb fordulójára. A bécsi Hofburgban csütörtökön 19 ország képviselői ültek tárgyalóasztalhoz. Közülük 11-nek döntési joga van, de csak egyhangú döntéseket hozhat. A további 8 ország, köztük hazánk^ különleges tanácskozási joggal' rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a 8 ország területén állomásozó — saját és szövetséges — fegyveres erőkre nem vonatkoznak majd a haderő- és fegyverzetcsökkentési megállapodások. Az 1973 óta folyó tárgyalásokon eddig nem sikerült érdemi haladást elérni. Az előrelépést elsősorban a csapatlétszám és az ellenőrzés körüli vita akadályozza. A nyugatiak kétségbe vonják a Varsói Szerződés részéről beterjesztett létszámadatokat, s bár becsléseken alapuló állításaikat nem tudják igazolni, ragaszkodnak ahhoz a feltételezésükhöz, “hogy a Varsói Szerződés a megadottnál 150 ezer katonával többet állomásoztat a szóban forgó térségben. Az 1982-es NATO-javaslat szerint a haderőcsökkentést hét év alatt négy szakaszban bonyolítanák le. Az első szakaszban az Egyesült Államok és a Szovjetunió csökkentené csapatainak létszámát, a másodikban a NATO és a Varsói Szerződés érintett országai. Az új tervezet két stratégiai fontosságú kérdésről — a fegyverzetcsökkentésről és a légierő létszámának csökkentéséről — említést sem tesz, pedig a nyugati fél korábban a második szakaszra irányozta elő a fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat. Az 1973-ban elfogadott záróközlemény is előirányozta mind a fegyverzet, mind a légierő csökkentését. A NATO-országok a mostani tervezetből ezt tudatosan kihagyták, mert előnytelen számukra. Az új NATO-tervezet — a korábbitól eltérően — sürgeti, hogy előzetesen tisztázzák a Kö- zép-Európában csapatokat állo- másoztató valamennyi állam (11 ország) haderőinek létszámát. A korábbi javaslat szerint az első megállapodáshoz elegendő lett volna, ha csak a szovjet és az amerikai csapatlétszámban jutnak egyetértésre. A NATO-tagállamok korábban lehetségesnek tartották, hogy 4—5 év alatt csökkentsék a Közép- Európában állomásozó csapatok és fegyverzet számát. Az új tervezet eltávolodás a korábbi Javaslattól; az oiső haderőcsökkentési szakaszra nem ír elő semmilyen kötelezettségvállalást a tárgyalásokon közvetlenül részt vevő országok számára, nem foglalkozik haderői létszámának csökkentésével, vagy a jelenlegi szinten történő befagyasztásukkal. Az 1982 februárjában beterjesztett szocialista javaslat kétszakaszos csökkentést irányoz elő. Az első szakaszban a Szovjetunió 20 ezerrel, az Egyesült Államok pedig 13 ezerrel csökkentené Kö- zép-Európában állomásozó csapatainak létszámát. A Szovjetunió a csökkentést a szárazföldi haderőknél hadosztály-, az Egyesült Államok pedig dandárszinten hajtaná végre. E javaslat — a nyugatival ellentétben — a szárazföldi haderők mellett a légierő személyi állományának csökkentését is előirányozza. A létszámvita csak ürügyül szolgál a NATO számára, hogy bármely szakaszban meghiúsítsa a haladást a tárgyalásokon. Ez a folyamat világosan nyomon követhető a tárgyalások kezdetétől fogva. A NATO érdeke a hosszú távú fegyverkezési programok végrehajtásához, az új típusú fegyverek kifejlesztéséhez, gyártásához és rendszeresítéséhez, valamint a nyugat-európai haderőfejlesztési reform mielőbbi megvalósításához fűződik. A csapatok létszámának és fegyverzetének csökkentése, illetve korlátozása szervesen kapcsolódik egymáshoz. A fegyverzetcsökkentés mellőzése azt eredményezné, hogy. változatlan maradna, sőt növekedhetne a NATO részéről Európában felhalmozott támadó harceszközök — mintegy 7000 harcászati-hadműveleti robbanófej és 3000 célba juttató eszköz — száma. Ez növelné a Szovjetunió és a többi szocialista ország sebezhetőségét. Előrehaladást a tárgyalásokon csak az egyenlő biztonság elvének szem előtt tartásával, valamint a fegyveres erők és fegyverzetük egyidejű csökkentésével lehet elérni. MAGYAR PORTUGÁL KAPCSOLATOK % A lisszaboni út Portugália XVI. századi költőfejedelme, Luis Váz de Camoes, a Luziádúk című művében egy strófán keresztül bogozgatja a honi és a magyar királyi család rokonságát. A dinasztiák közötti vérségi kapcsolatot ugyan a történettudomány nem igazolja, a kutatók sok meglepő közös adalékot tártak fel a két nép múltjából. A törökellenes harcokban nem egy portugál lovag vett részt, sőt volt közöttük olyan, aki bátorságáért birtokadományban részesült Magyar- országon. A két ország közelebb kerülése azonban csak az 1974. április 25-i portugáliai forradalomhoz kötődik. A „szegfűk forradalma” A Salazar-féle fasiszta rezsimet megdöntő „szegfűk forradalma”, amely felszámolta a gyarmati rendszert, Portugália kül- kapcsolataiban új korszak kezdetét jelentette. Hazánk és Portugália még 1974-ben felújította diplomáciai kapcsolatát. Politikai gazdasági és kulturális tekintetben felívelő korszak kezdődött a két ország kapcsolataiban. A kölcsönös ismerkedés jegyében több magasszintű küldöttség folytatott tárgyalásokat a két fővárosban. 1976-ban Meló Antu- nes őrnagy, akkori külügyminiszter járt Budapesten, Í979-ben Púja Frigyes viszonozta a látogatást. Ugyanebben az esztendőben. Losonczi Pál meghívására hazánkba látogatott Ramalho Eanes tábornok, Portugália köztársasági elnöke. Az ő meghívásának tesz most eleget Losonczi Pál. A mögöttünk levő időszakban, a forradalmat követő esztendőkben számos államközi egyezmény aláírására került sor, amelyek jogi alapot teremtettek a gazdasági és kulturális együttműködéshez. E kereteket még nem sikerült teljes mértékben kitöltenünk, bizonyítja a kétoldalú árucsere viszonylag csekély mértéke. Tavaly a magyar export csupán kétmillió dollár értékű volt, míg portugáliai vásárlásaink hétmillió dollárt értek el. Üzlet és nyelv A gazdasági kapcsolatok erősítését szorgalmazó jó szándék nem hiányzik. Szerződés alapján működik együtt a Magyar^ Kereskedelmi Kamara és a Portugál Exportfejlesztési Alap. Hazai vállalataink ugyanúgy jelen vannak a Lisszaboni Nemzetközi Vásáron, miként a BNV-n képviselteti magát néhány portugál cég. A továbblépés kulcsa a vállalatok közötti kooperáció fejlesztésében keresendő. A két or; szág cégei nem egy szakterületen jelentős eredményeket érhetnének el, ha közösen felhasználnák technológiai és piaci ismereteiket. A harmadik piacokon való közös fellépés lehetősége sok ágazatban adott, csak a lehetőségeket kell kihasználni. A portugál kultúra, az irodalom és a zene klasszikus értékei a salazarista éra alatt is ismertek voltak a magyar közönség előtt, a kapukat igazán az 1974-es forradalommal együttjáró politikaiszellemi megújulás tárta ki. A kulturális kapcsolatok fejlődésében mérföldkőnek számít az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1977-ben indított portugál nyelvéi irodalomoktatás, majd a portugál tanszéki szakcsoport megalakulása, amelynek első hallgatói az idén szereztek diplomát. A portugál kultúra budapesti műhelye működéséhez jelentős támogatást kap könyvek, előadók, lektorok által Lisszabonból is. Tisztelgés Bartóknak Az 1976-os kulturális egyezmény nyomán fellendült a könyvkiadás. Számos portugál szerző műve jelent meg nálunk, miközben Portugáliában Radnóti Miklós, József Attila műveiből adtak ki antológiát, valamint egy magyar népmesegyűjteményt. Közönségsiker volt Lisszabonban a magyar, Budapesten a portugál filmhét. A zenei életben jelentős eredmények születtek. Portugália élő klasszikusának, Lopes Gracának, valamint Freitas Brancónak műveit Budapesten rögzítették lemezre, magyar—portugál közös kiadásban. A múlt év a Bartók- centenárium jegyében zajlott a portugáliai zenei életben: Lisszabonban és számos vidéki városban emlékkiállítás tisztelgett a magyar zeneszerző emléke előtt. A portugál napisajtó, pártállásra való tekintet nélkül emlékezett meg újra és újra a Bartók- év eseményeiről. Nagy szerepet játszott a kulturális rendezvények támogatásában a lisszaboni Gulbenkian-alapítvány. Évek óta segíti fellépéshez, tárlathoz előadó- és képzőművészeinket. Losonczi Pál és Ramalho Eanes tárgyalásain — a kezdet eredményei alapján — minden bizonnyal megfogalmazódik majd a továbblépés igénye. A jelenlegi, feszültségektől terhes időszakban a lisszaboni megbeszélések hozzájárulhatnak .Európa békéjének, az enyhülés szellemének és gyakorlatának megőrzéséhez. Major László Pajzs ’82 Szívélyes fogadtatásban részesítették az elmúlt napokban Bulgáriában a magyar néphadseregnek azokat a törzseit és csapatait, amelyek részt vesznek a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek a közeli napokban kezdődő, Pajzs—82 fedőnevű gyakorlatán. A gyakorlatot Dobri Dzsurov hadseregtábornok, bolgár nemzetvédelmi miniszter vezeti. Felkereste a magyar tábort Viktor Kulikov, a Szovjetunió mar- sallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. A gyakorlaton részt vevő csapataink egyik vezetője, Balga György ezredes elmondta, hogy katonáink tudatában vannak a nagy felelősségnek, és annak, hogy méltóképpen kell képviselniük a magyar néphadsereget. Mi lesz Hongkong státusza? Csao Ce-jang kínai miniszterelnök csütörtökön Pekingben közölte, hogy Kína vissza kívánja állítani felségjogát a brit közigazgatású Hongkong fölött, ugyanakkor érdeke az, hogy megmaradjon Hongkong stabilitása és különleges gazdasági státusza. Kína egy sor intézkedést fog kidolgozni a gazdasági virágzás fenntartása érdekében. Margaret Thatcher és Gsao Ce- jang csütörtöki megbeszélésein brit források szerint felmerült, hogy Kína „vgdelmi felszerelést” vásárol Nagy-Britanniától, s szóba került az is, hogy Franciaország és az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia is részt vesz a kuangtungi atomerőmű építésében. Az erőmű Hongkongot is ellátná árammal. Elhunyt Dobozy Imre Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Dobozy1 Imre elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Írók Szövetségének nyugalmazott elnöke, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Országos Bizottságának tagja, Kossuth-díjas író szívroham következtében szeptember 23-án elhunyt. Dobozy Imre elvtárs temetése szeptember 27-én, hétfőn 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, ivóit munkatársai 1J.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták szövetsége, a Művelődési Minisztérium Belső ellátásunk kielégítőnek minősíthető Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Kereskedelmünkben napról napra, hónapról hónapra változik a helyzet, melyhez alkalmazkodnunk kell -T mondotta Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár egy képviselő kérdésére reagálva a parlament kereskedelmi bizottságának szerdai kihelyezett ülésén, a Divatcsarnok Lotz-termében. A honatya ugyanis azt firtatta: az országgyűlésen a közelmúltban elhangzott belkereskedelmi miniszteri expozé után vajon nem túl gyorsan tűzi. e a kereskedelmi bizottság napirendjére az ellátás helyzetének elemzését. A gyors változásokon kívül az újabb eszmecserét elsősorban és mindenekelőtt az indokolja — fejtegette a belkereskedelmi államtitkár —, hogy hazánkban az ellátás jó ideje kiegyensúlyozott, és eme eredmény megőrzése nem is kis jelentőségű politikai kérdés. Andrikó Miklós — az országgyűlés tagjai, valamint több minisztérium, országos főhatóság meghívott képviselői előtt — leginkább az ipar és a kereskedelem olykor harmonikus, máskor nem éppen problémamentes kapcsolatait elemezte. Nem véletlenül: a magyar termelők adják a boltok polcain található áruk 85 százalékát, így hát nem túlzás a megállapítás: amilyen a termelés, olyan a kínálat. Ez különösen akkor igaz, ha tudjuk: iparunknak minél több, korábban külföldről, valutáért behozott árut kell előállítania. Iparunk kapcsolata a külfölddel természetesen rnás vonatkozásokban is befolyásolja kereskedelmünket. A hazai ellátás ugyanis — tudva, hogy a termelésnek exportkötelezettségei vannak, mely tevékenység a belső piacra is jótékony hatással lehet *— azt kívánja, hogy a gyárak, üzemek a magyar lakosság szükségleteit elégítsék ki mind roa- radéktalanabbul. Hogy ezt a kereskedelem és az ipar minél ösz- szehangoltabban tehesse, javítani kell a kettőt összekötő információs rendszert; hasznos lenne. hogy az iparvállalatok — megteremtve az ehhez szüksége* intézményeket — mind közelebb kerüljenek a fogyasztóhoz; rövidüljön az áru útja a vevőig, csökkenjen önköltsége, javuljon minősége. A kereskedelem kulturáltságáról szólva Andrikó Miklós a szerteágazó témakörből a legfontosabbakat kiemelve szólott az ötnapos munkahét bevezetéséről. Megállapította: az ezzel kapcsolatos változások mindenütt a lakosság érdekeit szolgálták, és ez bizony olykor előnytelen volt a kereskedők számára. A kereskedelemben dolgozó százezrek élet- és munkakörülményeit vizsgálva Andrikó Miklós rámutatott: ezek javításáért nem keveset tehetnek maguk a kereskedelmi vállalatok is. Ami bérezésüket illeti: lehetséges, hogy a jövőben e téren is kedvező változás történik. Az államtitkár által vázolt, belső ellátásunk egészét érintő kérdéseket a napi gyakorlatra „fordította le” Kaszás Kálmán, a Centrum áruházak vezérigazgatója, aki a legnagyobb magyar kereskedelmi vállalat helyzetét elemezte. A két expozé után a hozzászólások következtek. Az elhangzottakra reagálva Andrikó Miklós hangsúlyozta: a belkereskedelmi tárca minden igyekezetével azon munkálkodik, hogy a fogyasztási cikkek importjában ne történjék lényegesebb változás, ehhez igénybe vehető a határmenti áru. és választékcsere is. Folyamatosan felülvizsgálják az árréseket is, ám tudni kell, ezek módosítása nem csodaszer, nem old meg minden, a kereskedelem helyzetét befolyásoló gondot. A tanácskozást vezető Nyers Rezső, a kereskedelmi bizottság elnöke összegzésként kifejtette: belső ellátásunk kielégítőnek minősíthető, az új gazdasági helyzet adta nehézségek ellenére is. Számítógépes irányítás a vasútnál Konferencia Szegeden A vasúti áruszállítás számító- gépes irányítási és távadat-fel- dolgozó rendszerének bevezetésével kapcsolatos eredményekről és feladatokról rendeztek országos konferenciát csütörtökön Szegeden, a technika házában, több mint 150 vasúti, számítástechnikai és közlekedéskutatással foglalkozó szakember részvételével. Mint a tanácskozáson elmondták, a vagonpark jobb kihasználását elősegítő számítógépes irányítás bevezetésének előkészületei a MÁV-nál az 1970-es évek közepén kezdődtek. Kidolgozták a „Vasút üzemirányításának fejlesztése” című kutatási-fejlesztési programot, amelynek nyomán megindultak olyan fontos fejlesztési munkák, mint a határforgalmi .információs rendszer, 'a záhonyi átrakó körzet információs rendszere, valamint a rendezőpályaudvari rendszer kialakítása. Az országban elsőként 1976- ban a szegedi MÁV-igazgatóság területén kezdték meg kísérleti jelleggel a határállomási kocsiadatok operatív feldolgozását. 1980 októberében a kelebiai határállomásra telepített mikroszámítógép a határforgalmi információs rendszer feladatainak ellátása mellett lehetőséget teremtett a helyi üzemi folyamatok ellenőrzésére is. Így gépi úton készülnek el a vasúti kocsikimutatások, az induló tehervonatok terhelési összegzései. A jövő évben Békéscsabára telepítenek egy mini-számítógépet, és még az idén Szegedre egy csoportos adatrögzítő berendezést. Ezek segítségével lényegesen könnyebbé válik a vasúti dolgozók munkája, javul az adatok pontossága, és csökken a kocsik állásideje. A konferencia plenáris ülésén és a szekcióüléseken összesen 24 előadás hangzott el. A tanácskozás színhelyén működés közben mutatták be a vasút munkáját megkönnyítő különböző számítóberendezéseket. (MTI) Városszépitő egyesületek találkozója A városszépítő egyesületek II. országos találkozója csütörtökön kezdődött meg Kaposvárott. A résztvevőket, tizennégy város tanácsa és városszépítő egyesületének képviselőit dr. Kovács Ferenc városi tanácselnök üdvözölte. Az első nap programjában városnézés, errtlékfaültetós, Somogy megyét, valamint a régi és mai Kaposvárt bemutató előadás és kötetlen eszmecsere szerepelt. A találkozó pénteken Kaposvár szépítő egyesületének történetéről, valamint az egyesületek feladatairól és szerepéről elhangzó előadásokkal folytatódik. (MTI)
