Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

? • PETŐFI NÉPE • 198?. szeptember ??. események sorokban BUDAPEST Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden találkozott Narayana K. Krishnannal, az Indiai Kommu­nista Párt Központi Végrehajtó Bizottságának tagjával, a párt or­szágos tanácsának titkárával és feleségével, Parvathi Krishnannal, a párt központi végrehajtó bizott­ságának tagjával, akik hazánkban üdülnek. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, és véleményt cseréltek a nemzet­közi élet, a nemzetközi kommu­nista- s munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. BELFAST _____________________ Eg y brit katona meghalt, több polgári személy megsebesült, amikor hétfőn este rakétatámadás ért egy belfasti rendőrőrsöt. A merénylet következtében az észak­ír főváros.Springfield városrészé­ben levő rendőrőrs épülete, vala­mint a környező házak súlyos ká­rokat szenvedtek. BECS Nagyerejű pokolgép robbant hétfőn, éjfél előtt néhány perccel Bécs belvárosában, az iraki nagy- követség épülete előtt. A robbanás tetemes anyagi károkat * okozott, emberáldozata nem volt. Egy má­sik pokolgép néhány perccel ké­sőbb teljesen szétrombolta az ira­ki légitársaság irodáját. Vissza vezénylik Bejrutba a nemzetközi katonai erőket • A világ számos városában rendeztek tüntetéseket a bejrúti pa­lesztin menekülttáborokban végrehajtott vérengzések miatt. A New York-i felvonulók az Izraelnek nyújtott amerikai katonai segítség beszüntetését is követelték. (Folytatás az 1. oldalról.) háromihataLmi bejrúti katonai akció ismét korlátozott időtarta­mú lesz- Ezúttal azonban Reagan nem jelölte meg a csapatok ki­vonásának határidejét. így nem zárható ki, hogy a Feh^r Ház a tengerészgyalogosok megbízatá­sának harminc napon túli kiter­jesztését fogja kérni a kongresz- sz.ust.61, mutatnak rá megfigye­lők. Néhány órával Ronald Reagan amerikai elnök bejelentése után a Biztonsági Tanács zárt ajtók mögött 45 perces ülést tartott. A tanácskozás a megerősített ENSZ- rendfenntartó erők, illetve a nemzetközi békefenntartó erők libanoni jelenlétének lehetőségé­ről és ezek szerepéről folyt. Ghasszan Tueni, Libanon ENSZ-képviselője üdvözölte Rea­gan bejelentését a nemzetközi békefenntartó erők visszaküldésé­ről. Tueni kijelentette: az ameri­kai, francia és olasz csapatokból álló nemzetközi erők visszaküldé­se szükségtelenné teszi az ENSZ- csapatok Nyugat-Bejrútba küldé­sét. Az ülés után Jordánia ENSZ- nagykövete is elégedetten nyilat­kozott a döntésről. Zehdi Labib Terzi, a Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet képviselője a tanács­kozás után szintén úgy véleke­dett. hogy bár a PFSZ inkább az ENSZ-erők állomásoztatását sze­rette volna, elégedett a nemzet­közi erők jelenlétével is. A világszervezet jelenleg hét­ezer kéksisakost állomásoztál Dél-Liibanonban. Javier Perez de Cuellar főtitkár közölte, hogy az ENSZ akár azonnal elindíthat mintegy 2000 katonát Bejrút felé, a libanoni főváros lakosságának védelmére. iA libanoni rádió jelentette, hogy az izraeli csapatok meg­kezdték egyes nyugat-bejrúti stra­tégiai fontosságú állások kiüríté­sét. A DPA nyugatnémet hírügy­nökség jelentése szerint hétfőn már 35 ENSZ-megfigyelő tartóz­kodott Nyugat-Be.irútban és kör­nyékén. A BT vasárnapi határo­zata értelmében kedden további 15 megfigyelő érkezése várható. A francia fővárosban kedden reggel közölték, hogy a Libanon­ba küldendő csapatok első alaku­lata 72 órán belül elindul Bejrut­ba. A 350 katonát hamarosan to­vábbiak követik. Francois Mitterrand elnök hét­főn este televíziós és rádiós nyi­latkozatban jelentette be, hogy Franciaország — az Egyesült Ál­lamokkal és Olaszországgal együtt — ismét csapatokat küld Bejrutba­Magyar—venezuelai tárgyalások A hazánkban tartózkodó vene­zuelai parlamenti delegáció ked­den az Országházban megbeszé­lést folytatott a magyar tárgyaló küldöttséggel, amelyet Apró An­tal, az Országgyűlés elnöke veze­tett. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a két or­szág gazdasági, politikai helyzeté­ről, eszmecserét folytattak idősze­rű nemzetközi kérdésekről, átte­kintették a kapcsolatok fejleszté­sének, a két törvényhozó testület további együttműködésének lehe­tőségeit. Dr. Armando Sanchez Boeno, a venezuelai képviselőház elnöke, a küldöttség vezetője vi- szontlátogatásra hívta meg a ma­gyar parlament küldöttségét. Apró Antal, a Parlamentben ebédet adott a venezuelai küldött­ség tiszteletére. A delegációt fo­gadta Nagy János külügyminisz- tériumi államtitkár. A tárgyalásokon jelen volt Jó­sé L. Silva-Méndez, a Venezuelai Köztársaság budapesti nagykövet­ségének követtanácsosa. (MTI) Szombaton Zairében újjáválasz. tották a 310 tagú parlamentet. A nemzetközi közvéleményt megrá­zó libanoni események, a bonni kormányválság hírei mellett ez, a folyamatosságot jelző fejlemény nem keltette fel a nemzetközi saj­tó érdeklődését. Zairében az ország egyetlen po­litikai pártjának jelöltjei indul­tak harcba a parlamenti mandá­tumok megszerzéséért. Az 1409 pályázót még külön is megrostál­ták: a Népi Forradalmi Mozgalom (MPR) párt erre a célra alakított irodája 821 jelöltet utasított el az­zal az indokkal, hogy nem meg­bízhatók. A jelöltek megrostálása egyfajta biztonsági intézkedés volt. Idén júliusban ugyanis a parlament 13 volt tagját ítélték 15 évi börtönre azzal a váddal, hogy összeesküdtek az ország el­nökének megbuktatására. A múlt év novemberében fosztották meg őket parlamenti mandátumuktól, mert a rezsimet bíráló levelet ír­tak Mobutu elnöknek. Később bí­rósági eljárás indult ellenük, mert kísérletet tettek egy új poli­tikai párt alapítására, annak el­lenére, hogy az alkotmány a Népi Forradalmi Mozgalom Pártot is­meri el az ország egyetlen törvé­nyes pártjaként. Mobutu elnök azonban még a választási kam­pány során leszögezte, hogy a je­löltek előzetes megszűrése semmi­képp sem gátolja a szavazók vá­lasztási szabadságát, az eljárás demokratikus és bizonyítja, hogy az emberek gyakorolhatják jogai­kat. Az egyhónapos választási kam­pány valóságos népünnepély volt színes néptáncbemutatókkal, ze­nés-táncos összejövetelekkel. Hi­vatalnokok rajzottak szét a 2,34 millió négyzetkilométer kiterjedé­sű, 26 milliós népességű ország­ban, hogy a legeldugottabb őser­dei falvakban is megszervezzék a szavazást. A lakosság kétharma­dára kiterjedő írástudatlanság miatt minden körzetben a név mellett a jelöltek képmása és egy azonosító színjelzés is volt látha­tó a szavazólapon. A szavazók egy felragasztható színkészletet kap­tak, ebből választhatták ki annak a jelöltének a színét, akire szavaz­ni akartak. A jelöltek, bár egyazon párt zászlajával indultak, kemény küz­delemben igyekeztek túlszárnyal­ni egymást a tévéfellépéseken, a táncokban és a nagygyűléseken. Hangszóróval felszerelt, a jelöltek képeit hordozó gépkocsik járták az egykor a legszebb nyugat-afri­kai városként számon tartott Kinshasa elhanyagolt utcáit, hogy népszerűsítsék a képviselőjelölte­ket. Mobutu Sese Seko pozícióját a választások nem érintették. Ö a párt és az állam elnöke, a kor­mány feje és a hadsereg főpa­rancsnoka. Mobutu nevezi ki a párt legfőbb testületéinek, vala­mint a kormánynak a tagjait és tetszés szerint leválthatja őket. Elnököt hétévenként választanak Zairében. Legutóbb 1977-ben, amikor is Mobutu — mint egyet­len jelölt — a szavazatok 98 szá­zalékát kapta. Mobutu 1965-ben, öt évvel a volt belga gyarmat függetlenségének elnyerése után ragadta magához a hatalmat és azóta irányítja az országot. BONNÍ NÉGYESFOGAT • A nyugatnémet szabaddemokrata és keresztény pártok jövő pén­teken szándékozzák megbuktatni a kissebbségbe szorult Schmidt- kormányt. Képünkön: Genscher, Mischnik, Kohl (az új kancellár­jelölt) és Strauss a pártközi tárgyaláson. %v.y.v/.%v.v.v.vAv.v.y.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v x*xwx-:s:xvxvxvx^xvx”x*xwx*x-x-x-x*x-x WSWffSSSSSfS A második fiú... „És elindult a második fiú is szerencsét próbálni...”. A mese­beli fordulatot csak annyiban módosították a véres libanoni fejlemények, hogy a kedden el­nökké választott második fiú, Amin Gemajel nem a fiatalabb, öccse, a 34 éves Basir indult el­sőnek: a múlt heti merényletnek így mindjárt a legkisebb esett ál­dozatul a Gema!jel-klán tagjai kö­zül. A most 40 éves Aminre jobban ráillenének a mesebeli legkisebb fivér személyiségjegyei mint Basirra. Mint öccse, ő is jogászi képesítést szerzett, de ezzel vé­get is ér a hasonlóság. Úgy tud­ják, hogy kettejük közül fiata­labb korukban is mindig Amin volt a békülékenyebb, bár kül­sőre ez nem látszik rajta: mar­kánsabb arcú csecsemőképű öcs- csénél, jobban hasonlít a szúrós szemű, húsos orrú családfőre, a 77 éves Pierre Gemajelre. Apja, Pierre. 1936-ban a liba­noni labdarúgó-csapat kapitánya­ként járt a berlini oliiTipián. Ott szerzett olyan, általa kedvezőnek ítélt tapasztalatokat a fegyelem előnyeiről, hogy hazatérve azon­nal megalakította a maronita egy­ház kékinges ifjúsági szervezetét. Ebből lett a libanoni kereszté­nyek mára legerősebb pártja, a Falangista Párt- Rossz emlékeket ébresztő neve ellenére a párt nem takar a szó szoros értelmében vett fasiszta ideológiát. Szemlélete nyugat-európai mértékkel mérve valahol a kereszténydemokrácia és a jobboldali szociáldemokrácia között helyezkedik el a politikai színképiben. Társadalmi bázisa a jobboldali keresztény kispolgár­ság, a kereskedők, iparosok. E rétegek törekvéseivel egybeesett az 1980-as véres leszámolás: a katonai parancsnok Basir vezeté­sével a falangisták leverték a Camille Chamoun egykori elnök vezette nagypolgári Nemzeti Li­berális Párt fegyvereseit és egy­ségesítették a keresztény jobbol­dal katonai erőit. Amin eddig nem /avatkozott a Falangista Párt katonai ügyeibe. Bár soha nem öltött egyenruhát, jelöltségét és elnökké választását mégis azok a libanoni belső fej­lemények tették lehetővé, ame­lyeket apja és öccse küzdött ki az izraeliekkel együttműködve 1976 óta. E fejlemények adtak hátteret ahhoz, hogy Amin csend­ben építgethette a Gemajel-klán békeszárnyának legendáját. Ele­gáns öltönyeiben és olasz nap­szemüvegében inkább középválla­lati vezetőnek tűnt, semmint párt­politikusnak, még kevésbé hadve­zérnek- A Bej rúttól északkeletre levő Metn körzet parlamenti kép­viselője: ezt a tisztséget is fel­használta a jó kapcsolatok kiépí­tésére az öccse által csépelt má­sik oldallal, a mohamedán és a palesztin erőkkel. Tavaly nyáron feleségét elküld­te Valid Dzsumblattnak, a Drúz Haladó Szocialista Párt vezetőjé­nek esküvőjére. Meg nem erősí­tett hírek szerint augusztus ele­jén vele szóbaálltak a Nyugat- Bejrútban körülzárt palesztinok is. Amin közreműködhetett a ki­ürítési terv kidolgozásában. Va­lid Dzsumblatt, a libanoni haladó mozgalom vezetője úgy emleget­te Amint, mint aki Basir ellen­súlyát képezhetné a maroniták vezetésében. A libanoni belpoli­tika véres kavargásában megle­pőnek számít, hogy eddig csak eey merényletet kíséreltek meg ellene, 1980 áprilisában­A személyéről alkotott kén ar­ra vall. hogy míg öccse. Basir láthatólag kevéssé lehetett alkal­mas a libanoni rendezés feltéte­léül szolgáló nemzeti esvcég megteremtésére, nyugati hírma­gyarázók Amin Gemajel tulaj­donságait és eddigi cselekedeteit elemezve úgy vélik, hogy ő talán nagyobb eséllyel indul neki e feladatnak, bár az ilyen egység alapja nyilván ugyancsak a jobb­oldal hegemóniája lesz- A moha­medán oldal vezető csoportjai mindenesetre már jelöltségét is jóváhagyták, míg Basir jelöltsé­ge ellen augusztusban többen til­takoztak. Amin személyes múlt­ját nem árnyékolják az Izraellel való paktálás foltjai sem, mint Basirét. Amintól azt várják: öcs- csénél is hamarabb megérti, hogy Libanonnak ezentúl is jórészt az arab világ és az Európa közötti közvetítő kereskedelemből és az arab tőkebefektetésekből kell megélnie. Ezeket nem pótolhatja az Izraellel való együttműködés. Az arab világból Libanonba vi­szont egyetlen út Szírián át ve­zet. Talán soha ki nem derül, „mi” ölte meg Basir Gemajelt, az, hogy mint megválasztott elnök túlsá­gosan közel volt Izraelhez, vagy — ellenkezőleg — az, hogy túl hamar távolodott el tőle? Az azonban tény, hogy ha bátyja. Amin sem értene meg valamit idejében a libanoni valóságból, az idős Gemajelnek még rajta kí­vül is van négy felnőtt gyerme­ke. Tanácskozás a népgazdasági tervezés fejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról.) együttműködés hagyományos for­mái mellett egyre nagyobb szerep­hez jutott a népgazdasági ter­vek koordinálása, majd a komp­lex program elfogadása után a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása. Lázár György ezután elemezte a világgazdaságban egy évtizede végbemenő mélyreható és tar­tós változásokat, ami sok egyéb következmény mellett új piaci értékrendet alakított ki. — A vi­lágpiaci helyzet további romlása — mondotta a miniszterelnök — gazdaságunk amúgy is meglévő ellentmondásai, gyengeségei és a megváltozott követelményekhez való lassú alkalmazkodás miatt felhalmozódó ellentmondások, főleg a dollárban elszámolt kül­kereskedelmi forgalom hiányá­nak gyors és nagy méreteket öltő növekedésében nyilvánultak meg. Be kellett látnunk, hogy az in­tenzív szakaszra való áttérés ko­rábbi programja egy más, ked­vezőbb kilátásokkal kecsegtető nemzetközi helyzetben szüle­tett. Nem bizonyult reálisnak az a feltételezés sem, hogy az árrend­szer és a közgazdasági szabályo­zás más elemeinek radikálisabb átalakítása nélkül néhány év alatt a hatékonyságot olyan magasra tudjuk emelni, hogy ellensúlyoz­hatjuk vele a világgazdaság szá­munkra kedvezőtlen hatásait. Ilyen előzmények után került sor a Központi Bizottság 1978 decem­beri ülésére, amelynek határoza­ta az egyensúly helyreállítását, s az életszínvonal megőrzését he­lyezte a gyakorlati feladatok kö­zéppontjába, s amely a hatodik ötéves terv kidolgozásához- is alapul szolgált. — Az elmúlt év eleje óta azonban különböző té­nyezők hatására — elsősorban a nemzetközi feszültség fokozó­dása, a tőkés gazdaságban várt élénkülés elmaradása, a lengyel- országi válság ürügyén az Egye­sült Államok részéről kezdemé­nyezett diszkriminációs lépések és a pénzpiac beszűkülése miatt — a külgazdasági feltételek még a korábbinál is kedvezőtlenebbé váltak. Olyan helyzet állt elő, hogy fizetőképességünk megőrzéséhez már ebben az évben meg kell kö­zelíteni azt az áruforgalmi aktí­vumot, amit eredetileg az ötéves terv végére irányoztunk elő. Ezt az önmagában is rendkívüli erő­feszítések árán ;' teljesíthető fel­adatot a már említett nemzetközi tényezőkön kívül néhány belső ok is nehezíti. Ezen okok miatt vált elkerülhetetlenné, hogy nö­veljük az export fokozásában va­ló érdekeltséget, intézkedéseket tegyünk a felhalmozás, a közös­ségi és a lakossági fogyasztás terven felüli növekedésének el­kerülésére, a költségvetést terhe­lő támogatások csökkentésére, a leginkább nélkülözhető behoza­tal időleges korlátozására, és a hazai hitelfeltételek megszigorí­tására. — Ezek olyan kényszerű lépé­sek — hangoztatta Lázár György —, amelyek a gazdálkodó szer­vezetek és a lakosság, különösen annak egyes rétegei számára érezhető gondot okoznak. Ezt elő­re tudtuk. Mégis így kellett cse­lekednünk, mert nem vállalhat­tuk sem egy esetleges fizetéskép­telenség, sem a belső piaci egyen­súly megbomlásának belátha­tatlan következményeit. E kér­désekről szólva most sem hallgat­hatom el, hogy bár a közvetlen veszélyt elhárítottuk, helyzetünk stabilizálásához a jövőben is szük­ségessé válhatnak az ez évihez hasonló nehéz, konfliktusokkal terhes elhatározások. Kötelessé­günknek tartjuk viszont, hogy ilyen esetekben gondosan mérle­geljünk, s lehetőségeink arányá­ban enyhítsük azoknak az élet- körülményekre gyakorolt kedve­zőtlen hatását. Az egyensúly stabilizálásának és a jövőbeni fejlődés lehetősé­geinek a feltételeit persze végső soron nem az elosztási, hanem a termelési szférában kell megte­remtenünk — mutatott rá a mi­niszterelnök. majd így folytatta: — Noha több mint egy évtize­de megkezdtük az intenzív sza­kaszra való áttérést, a folyamat­nak még csak a kezdetén va­gyunk. Az előrehaladás meggyorsítá­sához nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalom minden te­rületén új értékrendet kell elfo­gadtatni és mélyreható minősé­gi változást kell véghezvinni. Ugyanezekből a meggondolásokból tovább kell folytatni a gazdaság- irányítási rendszer korszerűsíté­sét is. A reform elveinek kidol­gozásakor abból indultunk ki, hogy a tervgazdálkodás és a piac szocialista társadalomban sem egymást kizáró kategóriák. Mindig is*— a bonyolult gaz­dasági helyzetben pedig mégin. kább — csak az olyan irányítás­tól remélhetjük, hogy betölti funkcióját, amely hosszú távra ér­vényes elvekre épül, ugyanakkor elég nyitott ahhoz, hogy a konk­rét viszonyokból kiindulva vá­lassza meg a vállalati magatar­tást helyes irányba befolyásoló legcélszerűbb eszközöket. Ezért az irányítás eszközrendszerében időről időre végrehajtott módo­sítások. amelyek célja a valóság­ban bekövetkezett változások közvetítése, még ha vállalati szem­pontból nézve esetenként nega­tív következményekkel járnak is, összhangban vannak irányí­tási gyakorlatunk alapelveivel, végső soron a társadalom érdekét szolgálják. De a mostanihoz hasonló hely­zetben felerősödhet az a felfogás is, amely már.már idealizálja a vállalati gazdálkodósban a piaci viszonyok szabadabb érvényesü­lésétől várható előnyöket. Mi sem az egyik, sem a másik utat nem járhatjuk. A valóság bonyolul­tabb semhogy úgy tennénk fel a kérdési: vagy a terv. vagy a piac. vagy a centralizált irányítás, vagy a vállalati önállóság. A túlzott centralizáció gyakorlatának hát­rányait saját múltunkból már ismerjük. A piacgazdálkodás klasszikus formája pedig — amely valójában már a tőkés országok­ban sem létezik —. éppen nap­jainkban bizonyítja be ismét, hogy nem képes sem megelőzni, sem megoldani a súlyos társadal­mi-gazdasági ellentmondásokat. — A mostam, gazdaságilag ne­héz időszakban is. amikor a hely­zet átmeneti szükségmegoldásbk alkalmazását is indokolttá teszi —, 'ríírícs okunk elhallgatni, hogy ilyenekre sor került, s ez még a jövőben is megtörténhet — a fő törekvésünk változatlanul a re­form továbbvitele, a központi irányítás hatásfokának javítá­sával együtt a vállalati önálló­ság még teljesebb kibontakozta­tása. Tervezési rendszerünk to­vábbfejlesztésekor is ebből az alapállásból és abból kell kiindul­ni. ami soha, egy percig sem volt vitás, hogy a szocialista gazdasá­gunk irányításának legfőbb alap­ja a népgazdasági terv. Ezt feje­zi ki a tervezésről tíz évvel ez­előtt alkotott törvény is. A tör­vény megszületése óta megnőtt a terv koncepcióalkotó és össze­hangoló szerepe, fejlődött mód­szertana. erősödött távlati szem­lélete. A hosszú távú tervezés — amely ma már nélkülözhetetlen eleme tervezési rendszerünknek — a lehetséges fejlődési pályák megválasztásában széles társa­dalmi és tudományos alapokra tá­maszkodik, R mind fontosabb sze­repet tölt be a gazdaságpolitika formálásában. Szervezettebbé vált a különböző időtartamú tervek egymáshoz való kapcsolódása, nőtt a tervezés demokratizmusa. Lázár György miniszterelnök végezetül hangsúlyozta, hogy a tervezés rendjét és módszereit is tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy jobban meg tudjunk felelni az intenzív fejlesztési szakasz kö­vetelményeinek. A tanácskozás résztvevői a nyi­tóülés után négy szekcióban foly­tatták munkájukat. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT <* Országos ifjúsági agilációs és propaganda tanácskozás A KISZ Központi Bizottsága kedden kétnapos országos agitációs és propaganda tanácskozást hívott össze — az MSZMP budapesti ok­tatási igazgatóságán —, amelyen a budapesti és megyei KlSZ-bizott- ságok ágit. prop. titkárai, politikai képzési felelősei, járási, fővárosi kerületi, városi, nagyközségi KISZ-titkárok vesznek részt. Nagy Sán­dor a KISZ Központi Bizottságának titkára köszöntötte a tanácsko­zás többszáz résztvevőjét, akik ezután meghallgatták Óvári Miklós­nak. az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának előadását, az agitációs és propaganda munka időszerű feladatairól. Óvári Miklós bevezetőben aláhúzta az agitáció és propaganda nö­vekvő jelentőségét, az ifjúság között végzett politikai munka fon­tosságát. A hazai és a nemzetközi helyzet részletes elemzése után a Központi Bizottság titkára kitért arra: a propagandistáknak fon­tos feladatuk és hivatásuk, hogy reálisan magyarázzák a jelensége­ket. gyorsan és elvhűen reagáljanak az előre nem várt eseményekre is. Ez pedig csak úgy lehetséges — hangsúlyozta —, ha az ország és a világ fő folyamatait rendszeresen vizsgálják és elemzik, s ezekbe helyezik el az egyes konkrét eseményeket. Az agitátor és a propa­gandista elsőrendű feladata ennek a követelménynek a megértése és megértetése, s annak elősegítése, hogy a napi eseményeket jól bele tudjuk ágyazni a fő folyamatokba. Választás az őserdőben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom