Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-21 / 221. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 221. szám Ára: 1,40 Ft 1982. szeptember 21. kedd Vajdasági pártdelegáció érkezett a megyébe Tegnap a testvérmegyei kapcsolatok ke­retében Bács-Kiskun megyébe érkezett Jugoszláviából a Vajdasági Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottságának dele. gációja. A Tompa-kelebiai határállomáson Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadta a küldöttség vezetőjét, Sre- ta Stajityot, a VKSZ Tartományi Bizott­sága Elnökségének titkárát, és tagjait: Ste- von Grubjesityet, a VKSZ Tartományi Bi. zottsága végrehajtó titkárát, valamint Ven- jege Józsefet, a csókái pártbizottság elnö­két, majd együtt utaztak Kecskemétre. A vajdasági vendégek délután a megye- székhellyel ismerkedtek, jártak az új lakó­negyedekben, megnézték a Tudomány és Technika Házát, a városi tanács épületét, majd felkeresték a Naiv Művészek Múzeu. mát és a játékházat. Este az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának székházában Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a jugoszláv delegációt. A megbeszélésen részt vett Milán Véréi, Jugoszlávia rend­kívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete és Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára is. Tájékoztatójában Romány Pál bemutat­ta Bács-Kiskun településeit, a közigazgatá­si egységeket, majd ismertette a párttag­ság összetételét, a párt szervezeti felépíté­sét, s a politikai irányítás gyakorlatát, ki. tért a tavaly végrehajtott korszerűsítések­re, majd az aktuális, elsősorban gazdaság- politikai feladatokat elemezte. Beszélt a megye életében meghatározó jelentőségű mezőgazdaság és élelmiszeripar sajátossá­gairól, s a gazdálkodás ösztönzésével ösz- szefüggő pénzügyi és politikai tényezők­ről. Értékelte a Vajdaság és Bács-Kiskun megye közti együttműködési megállapodás teljesítését, majd szólt a kapcsolatok bő­vítésének szükségességéről. Válaszában Sreta Stajity megköszönte a meghívást. Kifejtette, hogy a négynapos látogatás során számukra a gazdaság ta­nulmányozása a legfontosabb feladat. Bács- Kiskun üzemeiben, szövetkezeteiben és a megbeszéléseken is az aktuális gazdaság- politikád kérdésekről és a további fejlődés érdekében végzett munkáról, a megteendő lépésekről kívánnak tájékozódni, hogy ta­pasztalataikat hazatérve hasznosíthassák. Miniszteri dicséret a brigádoknak (4 oldal) Tizennégy hónap alatt épült fel a kecske­méti Arpádvárosban az a 24 tantermes álta­lános iskola, amely nyolcszáz gyerek oktatá­sának korszerű lehetőségeit teremtette meg. Az építésben, a határidőre történő átadás­ban kiemelkedő szerepet vállaltak a DUTÉP szocialista brigádjai, amelyeknek tagjai sza­bad szombatjaikat, nemegyszer a vasárna­pokat is munkával töltötték. Az iskolaépítés nagy munkájáról, a Kossuth, a Bánki Do- nát brigádokról, az asztalosokról, vízvezeték­szerelőkről és a többi szakmák lelkiismeretes műveiről készített riportot munkatársunk. L • Képünkön: a Kecskeméti SC csapata. Bronzérmes a KSC cselgáncscsapata (7. oldal) Izgalmas csatákat vívtak szómba- ton és vasárnap a kecskeméti Vá­rosi Sportcsarnokban az első osz­tályú cselgáncs-csapatbajnoksá? résztvevői. A nagyok küzdelmében derekasan helytálltak a kecskemé­tiek, hiszen a bajnok U. Dózsát le­győzték, a második helyezett Bp. Spartacus ellen döntetlent értek el, s caak egy váratlan vereség miatt szorultak az igen értékes harmadik helyre. A cselgáncs CSB-ről, vala­mint az JVB Il-es, a területi és a megyei labdarúgó-bajnokságról közlünk még beszámolót. AZ ÜZLETEKBEN IS KAPHATÓK Bács-Kiskun termékei az őszi BNV-n Hétfőn a BNV-n megkezdődtek az üzleti élet hétköznapjai, a szak­mai programok és folytatódott a sajtótájékoztatók sorozata. A vásárváros konferenciaköz­pontjában Lauthán Ferenc bel­kereskedelmi miniszterhelyettes ötvenkét vállalat képviselőinek adta át több mint száz termék KÁF — Kiváló Áruk Fóruma — embléma viselésére jogosító okle­velét, A XVIII- Országos Borver­seny legsikeresebb résztvevői kö­zött tizennyolc vándordíját osz­tottak ki. A TOT elnökének ván­dordíját az alföldi szövetkezetek közül a kiskunmajsai Jonathán Tsz kapta meg. Kihirdették a harmadik országos üdítőital-ver­seny eredményeit is. Délután a közönségé volt a vá­sár. Meglátogatta az őszi BNV-t Marin Marinov bolgár külkeres­kedelmi miniszter is. Ma folyta­tódnak a vásárvárosban a szak­mai programok, a közönséget 14 órától fogadják a kiállítók. Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár már hagyományosan a fo­gyasztási javak nagy seregszem­léje- Érthető tehát, hogy jóval többen keresik fel, mint a tavaszi BNV-t és természetesen a láto­gatók arra is kíváncsiak, mikor találkozhatnak a kiállított áruk­kal a boltok pultjain. Ma már el­mondhatjuk, hogy azoknak a ter­mékeknek a zöme, amelyek a ta­valyin, vagy korábbi BNV-n dí­jat nyertek, megszokott árucikké váltak a kereskedelemben. Bács- Kiskun megyei példával élve, ezek közé'tartoznak a Kecskemé­ti Konzervgyár bébiételei és -ita­lai, az Alupigmentgyár alufóliá­ból készült ételtálcái, a Közép­magyarországi Pincegazdaság Márka üdítő italai stb. Remélhe­tően a most bemutatott árucik­keket sem keressük majd hiába az áruházakban. A Halasi Kö­töttárugyár most BNV-díjat ka­pott férfi- és női holmijait a vál­lalat Bácsalmáson, Kalocsán, Pak­son, Budapesten, Szegeden nyíló mintaboltjain kívül az egész or­szágban rövidesen forgalomba hozza a belkereskedelem. * A Kecskeméti Konzervgyár tavaly 29-féle bébiétel-kollekció­jáért kapott BNV-nagydíjat, ezek számát azóta 37-re növelte, sőt bébiitalból is hét fajtát készíte­nek már az üzemben. A népsze­rű konzervek az egész országban kaphatók. • A pékáruk és édesipari • termékek gazdag választékát kínálja a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat bemutatója. • Sok nézője akad a Kalocsai Asztalos, Építő, Elektromosipari Szövetkezet különleges — és ter­mészetesen megrendelhető — bútorainak. Képün­kön; a tálalószekrény és a zsúrkocsi látható. N. O.—M. É. VILÁGSZERTE ELÍTÉLIK A BEJRÚTI TÖMEGGY1LKOSSÁGOT A Biztonsági Tanács határozatban követeli a lakosság védelmét Leonyid Brezsnyev üzenete Reaganhez Ezernél több palesztin mene­kültet mészároltak le szombaton Nyugat-Bejrút két palesztin me­nekülttáborában. A hírügynöksé­gek jelentései szerint a Burdzs- el-Baradzshen és Satila táborban 1400 emberéletet követelő gyil­kosságot hajtottak végre. A „Libanonnak a külföldiek­től való felszabadítására alakult front” terroristacsoport vállalta magára a tömegmészárlást — je­lentette hétfőn az An-Nahar cí­mű libanoni újság. Egy névtelen, arabul beszélő telefonáló közölte a szerkesztőség nyugat-bejrúti irodájával: „A front folytatni fogja akcióit, amíg egyetlen kül­földi is marad Libanon fqldjén”. Ez a telefonhívás volt az első jel­zés, hogy egy szervezet magára vállalja a tömeggyilkosságot. Zehdi Terazi, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet állandó ENSZ-megfigyelője a Biztonsági Tanács szombat esti vitájában azzal vádolta Izraelt, hogy része volt a bejrúti palesztin menekült- táborok lakóinak náci piódra végrehajtott lemészárlásában. Te­razi 1500 áldozatról beszélt. „Szabra és Satila palesztin tá­borok nevét Auschwitzcal és Mi Lai-jal, Nyugat-<Bejrútét a varsói gettóval együtt fogják emleget­ni” — mondotta Terazi. Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár az ülés előtt tájékoztat­ta a testületet a Bejrutban tar­tózkodó ENSZ-megfigvelök je­lentéseiről. Szombaton reggel egy ENSZ-megfigyelő csoport be­jutott a Szabra-táborba és ott holttestek halmait találta; a tá­bortól kétszáz illetve ötszáz mé­terre nyugatra két izraeli állás volt.' amelyekből az egész terü­letet ellenőrizni lehetett. A tá­bor térségében falangista és had- dadista milicisták voltak látha­tók. Jehuda Blum izraeli ENSZ- nagykövet tájékoztatása szerint az izraeli erők pénteken a két tábortól nyugatra foglaltak el ál­lást. A keleti bejáratokat őrizet­lenül hagyták, feltételezve, hogy a táborokba a libanoni hadsereg egységei fognak bevonulni. Ghasszan Tueni, Libanon kép­viselője az ülésen cáfolta, hogy a táborokban elkövetett mészár­lás libanoniak műve lett volna. * Az ENSZ Biztonsági Tanácsa va­sárnap reggel hétpontos határoza­tot fogadott el a bejrúti tömegvé­rengzéssel kapcsolatban. Az első pont elítéli a bejrúti pa­lesztin polgári lakosság elleni bű­nös tömeggyilkosságot. A második megerősíti a BT ez évben hozott 512. és 513. számú határozatát, amely sürgeti a polgári lakosság jogainak megkülönböztetés nélkü­(Folytatás a 2. oldalon.) Baloldali győzelem a svéd választásokon „— Most aztán nekilátunk a mun­kának, hogy kihúzzuk Svédor­szágot a válságból” — mondotta vasárnap este Olof Palme, a svéd szociáldemokraták vezetője, mi. után pártja megnyerte az általá­nos választásokat. Thorbjörn Fälldin miniszterelnök, a cent­rumpárt vezére elismerte a kon­zervatív koalíció vereségét és be­jelentette, hogy hétfőn benyújtja kormánya lemondását a parla­ment elnökének. Minthogy a szociáldemokraták 12-vel növelték mandátumaik számát, és a svéd baloldali párt —kommunisták megtartották eddigi húsz mandátumukat, a baloldal így összesen 186 helyet mondhat magáénak a 349 tagú parlamentben. A három polgári párt ösz- szesen 163 parlamenti helyet szer­zett. A két fő vesztes párt az ed­digi koalíciót alkotó centristák és a liberálisok — míg a koalícióból időben kiugró konzervatívok 13- mal növelték mandátumaik szá­mát. Thorbjörn Fälldin miniszter- elnök a vereségért a világgazda­sági válságot okolta: „Politikailag kell fizetnünk a nyugati világ gazdasági bajaiért” — mondotta. Olof Palme, aki hat év kihagyás után ismét kormányt alakíthat, kijelentette, hogy együttműkö­désre törekszik majd a polgári pártokkal az ország gazdasági problémáinak megoldása érde­kében. „Sikerünk ellenére nyil­vánvaló számunkra, hogy figye­lembe kell vennünk a jobboldali pártokra szavazó választók óha­jait is” — mondotta. Nyár az őszben Rendhagyó időjárás köszön­tött ránk. A „hosszú, forró nyár” — ahogy egy filmsoro­zat címét idézik sokan mosta­nában — próbára teszi nem­csak az emberi szervezetet, hanem minden olyan terme- < lési, gazdálkodóegység, intéz­mény organizációs képességét is, amely valamilyen kapcso­latban áll az évszakokkal, a természeti tényezőkkel. Mert hiszen ami jó az egyik olda­lon, kárt okozhat a másikon. Miközben a szeptemberi átla­gokhoz képest szokatlanul erős napsütés gyorsabban ér­leli a fürtöket, javítja a cu­kortartalmat, segíti a nyugodt és biztonságos betakarítást, a csapadék teljes hiánya most már aggodalmat is kelt azok­ban, akiknek feladata a rozs­vetés elkezdése, a takarmányt jelentő másodvetések minél jobb hatásfokú előkészítése a tárolásra. De felborítja a rendhagyó idő a szállítási csúcsokat, a vagonok forgási ütemét, a gyá­rak, élelmiszer-feldolgozó üze­mek terveit is. Szintén a jó és a rosszabbik értelemben, növelve a tartósítás lehetősé­gét, s ugyanakkor gondot okozva a raktározóknak, a készletek továbbítóinak, a nem mindig felvevőképes piacért felelős személyeknek. Őszintén meg kell mondani azt is, hogy nálunk ma még Bmhbsbhhhhbmhbh — ha nem is a régi értelem­ben — adódhat a szokásosnál nagyobb termés esetén felvá­sárlási csőd, régen azt mond­ták, hogy piaci krach, külö­nösen a le nem szerződött vagy kisebb mennyiségre lekötött zöldségnövényeknél, burgo­nyánál stb., ami a jövőt ille­tően könnyen a termelők ked­vét szegheti. Lapunkban is hírt adtunk az elmúlt héten olyan esetekről, amikor az al­matermelő gazdaság bajba ke­rült, mivel nem tudta a ter­mést azonnal elszállítani, tá­rolótérrel pedig nem rendel­kezik. S ez ma még a legna­gyobb gyengéje az egyébként sok területen kiválóan fejlő­dő mezőgazdasági üzemeknek. A legtöbb zöldség- és gyü­mölcsféle ugyanis a későbbi időszakban találna kedvezőbb piacra, vagyis most még rak­tározni kellene és csak később értékesíteni. Ennek pedig leg­főbb akadálya a tárolótér hiá­nya, s az egyre kevesebb be­ruházási lehetőség. Messzire vezetnek tehát a szálak, amikor látszólagos na­pi feladatokról, örömökről és gondokról szólunk. De hiába, nem lehet másként. Ebben a megyében akárki akármiről beszél, előbb-utóbb egy témá­hoz jutunk el, a megélhetést adó termeléshez, az időjárás­tól jócskán függő mezőgazda- sági munkákhoz, amihez min­den családnak — ha másként nem, a hobbikért vagy a szü­retben segédkező kisdiák csa­ládtag révén — feltétlenül kö­ze van. Mostanában még úgy is, hogy a városi emberek, üzemi munkások, tisztviselők, alkalmazottak hétvégekén al­mát szedni indulnak, nem a pénz miatt, hanem, hogy va­lóban jó minőségű télire való gyümölcsöt „spájzoljanak”, vagy csupán kedvtelésből, hogy hasznosan teljen a gyö­nyörű napsütéses szombat és vasárnap. Elmondhatjuk azt is, hogy öröm látni a piaci felhozatalt, a még nem túl sok helyen ta­nyát verő kispiacosokat, csak azt sajnáljuk, hogy bizony a nálunk kialakult árak — va­lami „csoda” folytán — még mindig felette vannak például a budapestinek. Bár a másik oldalon ez nyilván hasznos a termelőnek, feltéve, ha a fel­vásárló is fizet annyit, mint amennyit kellene ... Csak saj­nálhatjuk azt is, hogy az áru­terítés sok kívánnivalót hagy maga után, mert akadnak fal­vak, ahol a boltokban híre- nyoma sincs a zöldség- és gyümölcsfélének. Ilyenformán lehetne elvi­tázni még sokáig a nyár — az őszben is vígan lubickoló nyár — áldásairól és a mindig meg- i termő gondokról. De végtére is örülnünk kell, hogy ilyen sokféle gondunk akad, mert ezek egy békés, derűs őszi időszak munkával teli termé­szetes velejárói. Ahogy mon­dani szokás: rosszabb sose le­gyen ... F. Tóth Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom