Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-04 / 181. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: erősen megnövekszik a felhőzet, szórványos zápor, zivatar várható. A déli szél megélénkül, a zivatar idején viharos széllökésekre is számítani le­het. A legalacsonyabb éjszakai hő mérséklet 16—21 fok között, a leg­magasabb nappali hőmérséklet szerdán 26—31 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évf. 181. szám Ára: 1,40 Ft 1982. augusztus 4. szerda Újjáépül Ferihegy 3. oldal Jogszabályaink 3. oldal Sajtóposta á. oldal Tyúkfarm a fólia alatt 4. oldal Amit szabad Jupiternek , 5. oldal A kitüntetett Kandó brigád (4. oldal) A kunszentmiklósi VÁV-gy ár egység közéletben és termelőmun­kában jeleskedő munkáskollektívája Kandó Kálmán nevét viseli. Tavaly kiérdemelték az arany jelvényt, s a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet. Tagjait, s azok tevékenységét mutatja be riportunk. Képernyő Sport 5. oldal 7. oldal GENF A leszerelési terv vitája A vegyi fegyverek betiltásáról ^ szóló egyezmény és a világűr fegyverektől való mentesítését ki­mondó szerződés szovjet terveze­teit vitatták meg kedden a lesze­relési bizottság kibővített ülésén. A fórum napirendjén a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetése és a nukleáris leszerelés, a nuk­leáris kísérletek általános és tel­jes eltiltása, a vegyi fegyverek be­tiltása és megsemmisítése, vala­mint a kozmikus fegyverkezési hajsza feltartóztatása szerepel. Viktor Iszraelján szovjet kül­dött hangsúlyozta, hogy a szovjet delegáció hajlandó hatékony és konkrét tárgyalásokra a napiren­den szereplő összes kérdésekről, és kijelentette, hogy a Szovjetunió a kölcsönösen elfogadható megál­lapodások elérésének meggyorsí­tása érdekében terjesztette aján­lásait a bizottság elé. A keddi ülésen India, Mexikó, Brazília és több más állam képvi­selője is felszólalt. Az MHSZ szovjet testvérszervezetének küldöttsége Bács-Kiskun megyében g, A szovjet delegációt az MHSZ székházának előcsarnokában kö­szöntik a megyei vezetőség dolgozói. A Magyar Honvédelmi Szövet­ség munkájának. tanulmányozá­sára hétfőn Budapestre érkezett szovjet testvérszervezetének, a DOSZAAF-nak a küldöttsége, élén Georgij Mihajlovics Jegorov flottaadmirálissal, a Szovjetunió Hősével, az SZKP Központi Bi­zottságának póttagjával, aki a DOSZAAF KB elnöke. A delegá­ció tagja Alekszandr Gyemjono- vics Korotcsenko altábornagy, az Ukrán DOSZAAF elnöke, Vlagyi­mir Dimitrijevics Sziszojev ve­zérőrnagy, az SZKP KB munka­társa és Alekszandr Jermilovics Kunyilov vezérőrnagy, a DO­SZAAF technikai-kiképzési cso­portjának főnöke. Kedden kétnapos programra Bács-Kiskun megyébe látogatott el a szovjet delegáció, Kiss Lajos vezérőrnagynak, az MHSZ főtit­kárának kíséretében. A vendége­ket a megyehatáron dr. Fosváncz László, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Bognár Ferenc alezredes, az MHSZ megyei tit­kára fogadta, s úttörők, akik vi­rágcsokrot nyújtottak át a dele­gáció tagjainak, illetve a barát­ság kenyerével és sójával kínál­ták meg az érkezőkét. Az, MHSZ megyei vezetőségé­nek dolgozói Kecskeméten a me­gyei székház előtt köszöntötték, a küldöttséget, majd megkezdődött a hivatalos program. Bognár Fe­renc alezredes rövid tájékoztatót adott az MHSZ megyei munkájá­ról, majd bemutatta a rádió- és modellezőklubot, illetve a szak­tantermeket. Később a gépjármű­vezető-képző iskolát tekintették meg a vendégek. Délután az MHSZ kiskunfél­egyházi városi vezetőségét keres­te fel a delegáció, ahonnan a rö­vid tájékoztatót követően az (MHSZ repülőterére utaztak. Itt csatlakozott a küldöttséghez Szfa­rtője v András, a városi pártbi­zottság első titkára és M'agywri Béla őrnagy, kiképzett űrhajós. A nap további részében a Lenin Tsz bugaci üzemegységét tekin­tették meg az MHSZ szovjet test­vérszervezetének vezetői. A kö­zös gazdaság munkájáról Laczkó Gyula elnök tájékoztatta a ven­dégeket, akik nagy elismeréssel nyilatkoztak az eredményekről, a pásztormúzeumról, illetőleg az igazi pusztai hangulatot idéző ménes, szürkegulya és rackajuh- nyáj látványéról. A DOSZAAF magas rangú delegációja késő este érkezett vissza a megye- székhelyre. G. G. NEM ENYHÜLT A BEJRÚTRA NEHEZEDŐ IZRAELI NYOMÁS A nemzetközi közvélemény elítéli az amerikai politikát Az „erélyesnek” "feltüntetett washingtoni figyelmeztetés elle­nére sem enyhült, csupán más formát öltött a körülzárt Nyugat- Bejrútra nehezedő izraeli nyo; más. Igaz, hogy a példátlan he­vességű vasárnapi támadás őta szünetel a belső kerületek bom­bázása, ágyúzása, de a főváros déli peremvidékén tüzérségi tűz fedezete alatt folytatódik az iz­raeli csapatok fokozatos előnyo­mulása, az újonnan elfoglalt ál­lások megerősítése. A repülőtér vasárnapi birtokbavétele után hétfőn a Burzs Brazsneh palesz­tin menekülttábort is bekerítet­ték. A Bejrúttól délre megfigyelt csapatösszevonásokkal párhuza­mosan nagyszámú harckocsit irá­nyítottak Kelet-Bejrűtba, a pol­gárháborús zöld vonal falangista oldalára, ami arra utal, hogy a palesztin ellenállási mozgalom és a libanoni baloldal harcosai­nak általános támadásra, körkö­rös védelemre kell felkészülniük. Safife El-Vazzan libanoni mi­niszterelnök hétfőn este rendkívül fesziült légkörben juttatta el a PiFSZ vezetőségéhez Philip Ha­bib amerikai elnöki megbízott új rendezési tervét, amely előirá­nyozza, hogy 15 napon belül, szá­razföldi vagy tengeri úton, a Nemzetközi Vöröskereszt védnök­sége alatt kivonják a Bejrutban körülzárt hatezer palesztin har­(Folytatás a 2. oldalon.) ■■ ■ • Az izraeli egységek elfoglalták a bejrúti nemzetközi repülőteret. Képünkön: a libanoni légitársaság egyik ronccsá lőtt Boeing—KD-es gépe a megrongálódott kifutópályán. UTÁNPÓTLÁS A HIÁNYSZAKMÁKBAN Ösztöndíj tanítványnak és mesternek A KIOSZ Országos Vezetősége az 1982—83-as tanévre is havi 400 forint társadalmi tanulmányi ösz­töndíjat ad azoknak a szakmun­kástanulóknak, akik a kisiparban hiányszakmára jelentkeznek. Jelenleg mintegy száz fiatal ré­szesül az ösztöndíjban, amelyet ta­valy • 17-féle mesterség elsajátítá­sára hirdettek meg. Idén a gyó­gyászati segédeszköz-készítő és a tímár szakmával bővült a hiány­lista, de továbbra is várják egye­bek közt a kihaló szakmák közül a kádár, kovács, könyvkötő és látszerész tanulókat, az újabb ^ hiányszakmák közül pedig a fel­vonószerelés, a2S orvosiműszer­gyártás, a textiltisztító, valamint a bádogos szakma iránt érdeklődő fiatalokat. Azok a mesterek, akik átadják tudásukat az ifjabb nemzedéknek ezekben a szakmákban, havonta 300 forint tanuló-nevelési pótlékot kapnak a KlOSZ-tól. Bács-Kiskun megyében a KIOSZ megyei titkársága és a területi alapszervezetek minden évben külön tájékoztató tevékenységet fejtenek ki a fiatalok és az érin­tett kisiparosok körében a hiány­szakmák utánpótlása érdekében.’ Jelenleg a bádogos, a kovács, a szűcs, valamint a fapadlózó és műanyagburkoló szakmában Csó- lyospáloson, Halason, Kiskőrösön; Jánoshalmán, Félegyházán, Izsá­kon, Szabadszálláson és Dávodon összesen tíz fiatal és mestere él­vezi a KIOSZ ösztöndíját. Finis az aratásban Megkezdődött a silókukorica betakarítása BAJÁN, BUDAPESTEN Könyvritkaságok A bajai Ady Endre Könyvtár most tárta az érdeklődők elé érté­kes könyvritkaságainak számos darabját. A kiállítás rendezői je­lentős mennyiségű, mintegy tíz­ezer kötetnyi anyagból válogattak. A gazdag forrás alapja az egykori bajai ferences könyvtár állomá­nya, a főúri — köztük a Zichy, a Hadik és a Barkóczy családok — könyvgyűjtemények voltak. De kerültek ide könyvek a zárdából és a kalocsai jezsuiták könyvtárá­ból is- Jó (néhány érdekes kiad­vány hajdan a bajai Polgári Ol­vasó Egylet tulajdonában volt. A Helyőrségi Művelődési Ott­honban elhelyezett tizenkét tárló­ban a ritkaságoknak csak egy tö­redékét tudják bemutatni a láto­gatóknak. A régi könyvállomány eredetét illusztráló, kézzel írott jegyzőkönyvek és katalógusok mellett látható a III. Béla Gimná­zium történetét ismertető, ugyan­csak kézzel írott kötet is Az egyik tárlót a (korabeli könyvkötészet re­mekei töltik meg, köztük a legér­tékesebb , egy XI—XII. századi pergamen kódex levélpárjába kö­tött kötet. Izgalmas olvasmányok lehetnek a latin nyelvű orvosi és jós könyvek, s nem kisebb csodá­lattal szemléli az ember a fran­cia felvilágosodás szellemi termé­keit, a Nagy Enciklopédia egy kö­tetét, valamint Helvetius, Diderot, Voltaire, Rousseau és Montes­quieu műveinek első kiadását. A térképek közt a legrégibb egy 1688-ban Amszterdamban készí­tett világatlasz. Révai Péter, Páz­mány Péter és Verbőczy István munkái mellett látható Bél Má­tyás latin nyelvű Magyarország története és a magyar irodalom jeleseinek alkotása, jórészt első kiadásban. A reformkori politiku­sok, Wesselényi, Kossuth,\ Széche­nyi nagyhatású művei és az ugyan­csak a múlt század közepéről szár­mazó periodikák, az Erdélyi Mú­zeum, a Pesti Hírlap, a Regélő — zárják a tárlósort. — Kevés már a lábon álló ga­bona, befejezéséhez közeledik az aratás szerte az országban. Ahol a kapások fejlődését jótékonyan serkentő eső kiszorította az arató­kat a határból az utóbbi napok­ban, most a szokásosnál is több kombájn dohog a maradék búza­mezőn, rozsföldön, zabtáblán: a gazdaságok e helyekre összpon­tosították gépeiket, itt-ott a szom­széd gazdaságoktól kölcsön ka­pott masinákkal igyekeznek mi­előbb fedél alá juttatni a termést. A Bács-Kiskunban a termelő- szövetkezetekben már az őszi ve­tésű kalászosok magágyát készí­tik elő kétszázötven nagy teljesít­ményű erőgéppel. A gépműhelyek­ben az aratás után átvizsgálják a kombájnokat, hiszen közeleg az újabb nagy feladat, a kukorica­betakarítás, amikor az arató-csép­lő gépeket — a tengeri vágására alkalmas szerkezettel fölszerelve — ismét munkába keli állítani. A Duna—Tisza közén — és az ország más vidékein is — magas­ra nőtt, jól csövesedett a kukori­ca. Hasonlóan szépen fejlődött a silókukorica; betakarításához máris hozzákezdtek, Öácsban há­romszáz önjáró gép vágja, aprít­ja a téli takar.mánynakvalót, amit az állattenyésztő központokban,» állattartó telepeken kazlakba, be­tonsilókba préselve tartósítanak. Egyre több a „fekete föld” a Hajdúságban is, a learatott táb­lákról már sok helyütt behordták a hengerbe bálázott szalmagörge­tegeket, s rögvest tárcsázzák a tar­lót, hordják a trágyát, dolgoznak a szántótraktorok. A raktárakban pedig tisztítják a .terményt, és in­dítják a felvásárló helyekre, a (Folytatás a 2. oldalon.) # Napról napra több termény gyűlik a magtárba Bácsalmáson: aho­vá a környező gazdaságok gépjárművei szállítják a betakarított ga­bonát. (Méhesi Éva felvétele) Nemzeti kincsünk Nemrég elkészült a tavaszi határszemlék tapasztalatainak összegezése. A földhivatalok és a tanácsok szakembereinek följegyzései azt bizonyítják, hogy nemzeti (kincsünket, a termőföldet a lehetőségekhez mérten igyekeznek ésszerűen ihasznosítani a mezőgazdasági üzemek. Ez a törekvés nem újkeletű Bács-Kiskunban. A nagyabb táblák kialakítása ér­dekében tavaly több mint 6600 hektár területet érintő föld­cserét hajtottak végre. Ha eh­hez hozzászámítjuk az V. öt­éves terv időszakában történt táblakialakításokat, a megye országosan a legjobb ered­ményt érte el. Példamutató a kiskunfélegyházi Lenin Ter­melőszövetkezet és a bugaci Aranykalász Szakszövetkezet földcseréje, valamint a Bajai Mezőgazdasági Kombinát csát- aljai határban levő területé­nek átengedése az erdőgazda­ságnak. Jól halad a romos ta­nyák felszámolása, ami nem­csak új termőföldet jelent a nagyüzemeknek, hanem meg­könnyíti a termelés szervezé­sét is. A legújabb statisztika sze­rint tovább csökkent a par­lag. A mezőgazdasági üzemek az idén több mint félezer hek­tár ilyen területet hasznosí­tottak. Bár az idős, munka- képtelen, vagy elköltözött ma­gántulajdonosak műveletle­nül hagyott földdarabjai ront­ják a képet, kevesebb a gaz­dátlan nadrágszíjparcella, mint tavaly volt. A hasznosításnak többféle módja van. ötvenhat mező- gazdasági szövetkezet, amely nagyüzemileg nem tudta hasz­nosítani pusztaföldjét, haszon­bérbe adta. A magánkézben levő parlagot, ha a tulajdonos nem hajlandó, vagy nem tud­ja megművelni, az állam át­veszi, s felajánlja a helyi ta­nácsnak. Az először megkér­dezi a mezőgazdasági nagy­üzemeket, hogy szükségük van-e rá? Ha nincs, akkor ha­szonbérbe, vagy tartós hasz­nálatba adják a területet, s zártkertté nyilvánítják. Az utóbbi időben a sívó, szélhordta homokon az em­beri alkotókészség, szorgalom szemet gyönyörködtető szőlő- és gyümölcsöskerteket, zöld­ségeseket hozott létre. Nem­csak Kecskemét határában, hanem a megye más városai­ban, községeiben is. Különbö­ző foglalkozású emberek töl­tik ily módon hasznosan sza­bad idejüket. Nemcsak saját szükségletükre termelnek, ha­nem a piagra is. Ez hasznos az országnak, mert segíti a la­kosság jobb ellátását, növeli az áruválasztékot. A hatvanas évek elején Ba­ján alakult hazánk első kis­kert-szövetkezete. Sok gond­dal, bajjal küszködtek tagjai, akkor még jogszabály sem volt ilyen szövetkezetek léte­sítéséről. Azóta jelentős szem­léletváltozásnak lehetünk ta­núi. Számos központi intézke­dés született a termőföld hasz­nosításának elősegítésére. Megnőtt az értéke. Hatalmas összeget kell fizetniük azoknak az üzemeknek, vállalatoknak, intézményeknek, amelyek ér­tékes területeket akarnak más célokra igénybe venni. A mezőgazdasági termelés az utóbbi évtizedekben a több­szörösére emelkedett. Hozzá­járultak ehhez a háztáji és a kisegítő gazdaságok is, ame­lyek az állam és a nagyüzem támogatásának eredménye­képpen s-zintén sokat fejlőd­tek. Mindez együttesen élelmi­szergazdaságunk előrehala­dását bizonyítja. A hivatalos, földhasznosítást ellenőrző szemlék arra ösztönöznek, hogy mezőgazdasági terme­lés tartalékait még jobban ki­aknázzuk. Kereskedő Sándor ­v

Next

/
Oldalképek
Tartalom