Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

1982. augusztus 15. • i. űTÖFI NÉPE 3 A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Bács-Kiskun gazdasági és társadalmi életének alakulása az első félévben (Folytatás az 1. oldalról.) ban és a tsz-ekben 2,1 százalék­kal nőtt, a háztáji, kisegítő és egyé­ni gazdaságokban 5,4 százalékkal' csökkent. A nagyüzemi gazdasá­gokban 252.3 ezer juhot tartottak, 12,4 százalékkal többet, mint 1981 azonos időszakában. Élelmiszeripar Az élelmiszer-gazdasági tevé­kenységen belül a központi áru­alapba a mezőgazdasági üzemek 86,2 ezer tonna vágóállatot, az 1981. I. félévinél 3,2 százalékkal többet értékesítettek. A megye szocialista ipara mintegy 15 ezer tonna csontos nyershúst állított elő, 5,7 százalékkal többet, mirü egy évvel korábban. A vágott ba-' romfi termelése 16,4 százalékkal emelkedett. A csontos nyershús külkereskedelmi értékesítése 9,8 százalékkai, a vágott baromfié pedig 22.1 százalékkal volt több. Az élőállat exportja meghaladta a 4 ezer tonnát, ami 208 tonnával több, mint 1981 első felébfen volt. A zöldség- és gyümölcsfélék 1982. I. félévi felvásárlása jelen­tősen elmaradt az előző évitől. Zöldségből 23 százalékkal, gyü­mölcsből 66 százalékkal keveseb­bet értékesítettek a megyében. A megyei székhelyű miniszté­riumi élelmiszeripar összes érté- ' kesítése több mint 4.8 milliárd forintot ért el, ami — összehason­lító áron — 92 százaléka a tava­lyinak. Ennek 46 százalékát ex­portálták. Közlekedés A 9. számú Volán 325 autóbu­szán 35,5 millió utast szállítottak 1982. első félévében. Ez másfél millióval több, mint az előző év hdsonló időszakában autóbuszon utazók száma. Az utasok kéthar­mada a helyi közlekedést vette igénybe, január elejétől június vé­géig 23,2 millióan utaztak a helyi járatokon. Foglalkoztatottság A foglalkoztatottak száma nö­vekszik a mezőgazdaságban, míg az ipar, a kereskedelem, a közle­kedés, és hírközlés létszáma to­vább apadt. A munkaerő-mozgás­ban érződik a mezőgazdasági jö­vedelmek stabilizálódása, amiben nem kis szerepe van a tsz-ek egy­re terebélyesedő ipari tevékeny­ségének.' A havi átlagbérek 3,5—8,0 szá­zalék közötti mértékben emelked­tek. A növekedési ütem valame­lyest alatta maradt az egy évvel korábbinak. A béren felüli átlag- jövedelmek alakulása népgazda­sági áganként meglehetősen vál­tozatos képet mutat. Az állami mezőgazdaságban és erdőgazdál­kodásban nőtt a legerősebben, több. mint egynegyedével. A lakosság életkörülményei Az MNB Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának jelentése sze­rint a lakosság készpénz-bevétele (nyugdíjak nélkül) 1982 első fél­évében 4 százalékkal, az előző évi­nél (9,8 százalékkal) mérsékelteb­ben emelkedett. A munkabér-ki­fizetések összege 6,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel ko­rábbinál. A tsz-alkalmazottak munkabére ez évben még erőtel­jesebben, 15,2 százalékkal növe­kedett, ami az ipari tevékenység bővülésével kapcsolatos. Az el­múlt évinél nagyabb mértékben, 7,2 százalékkal nőtt a tsz-tagok munkadíj-bevétele. Az OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának jelentése sze­rint a lakosság takarékbetét-állo­mánya 1982. június 30-án 9,5 mil­liárd forint volt, eigy év alatt az előző évihez hasonlóan 10 száza­lékkal gyarapodott. A pénzelhe­lyezési formák közül továbbra is a takaréklevelek és az átutalási betétszámlák a népszerűek. A lakosság hitelállománya a félév végén 6,8 milliárd' forint volt, s a betétállománynál gyor­sabban, 13,2 százalékkal növeke­dett. Kereskedelem 1982 I. félévben a megye keres­kedelme 9,8 milliárd forint érté­kű árut értékesített, 7,4 százalék­kal többet, mipt egy évvel koráb­ban. A forgalombővülés zöme a nagyobb mérvű áremelésekből származott, az eladott áruk meny- nyisége lényegében 1,8 százalék­kal nőtt. Az élelmiszerek közül nyers- húsból az előző évi megtorpanás után 17 százalékkal, tejből 13 százalékkal vásároltak többet a megye lakói. Tojásból 15, étolaj­ból, margarinból és kenyérből átlagban 2 százalékkal csökkent a forgalom. 1982 első felében az idényáras cikkek ára 15,2 százalékkal ma­gasabb volt a tavalyinál, ami részben a kedvezőtlen időjárás miatti terméskiesés, érésiidő-el- tolódás, részben a magas költség- igényű fóliás termelési mód gyors térhódítása miatt követke­zett be. A főbb termékcsoportok közül csupán a burgonya árszín­vonala volt egyötödével alacso­nyabb az egy évvel korábbinál- A baromfi, a tojás és a gyümölcs átlagára 10—14 százalék közötti mértékben nőtt, a zöldségféléké pedig csaknem egyharmadával. A ruházati cikkek forgalma 1982. első félévében 1,1 milliárd forintot tett ki, a 2,2 százalékos csökkenés meghaladta az oryzá- gos átlagot. A megfigyelt fonto­sabb cikkcsoportok közül csu­pán lábbeliből, valamint harisnya­és zoknifélékből vásároltak töb­bet. Ugyanakkor egyötödével esett vissza az alsóruházati cikkek, egytizedével a ruházkodási mé­teráruk és a lakástextíliák for­galma, amiben jelentős része volt az áruellátási gondoknak is. Az épülő új lakások folyamato­san javítják a lakáskörülménye­ket. a kielégítésre váró lakásigé­nyek azonban mindig újraterme­lődnek. 1982. első hat hónapjában 919 lakás épült fel a megye terü­letén. százzal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez teljes egészé­ben az állami lakásépítés csök­kenéséből adódott. A magánerő­ből épített lakások száma a ta­valyi 814-rcl 901-re növekedett. Népesség, egészségügy Az előzetes adatok szerint — az országoshoz hasonlóan — 8 százalékkal kevesebben születtek a megyében, mint 1981. első fél­évében. Ugyanakkor csaknem ezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek­A megye járóbetegeinek gyó­gyító-megelőző alapellátását je­lenleg 225 általános és 46 gyer­mekorvosi körzetben végzik. 1982 első felében új körzettel nem gyarapodott a hálózat, de a be­töltetlen körzetek számát 3 ál­talános és egy gyermekkörzettel sikerült csökkenteni, s a félév vé­gén csupán 5 általános körzetben volt orvoshiány. Az orvosok be­tegforgalma továbbra sem mér­séklődött. A táppénzen lévők át­lagos napi létszáma ebben a fél­évben csaknem egytizedével ha­ladta meg az egy évvel ezelőttit. A több beteg lényegesen keve­sebb napot töltött táppénzes ál­lományban. A hetenkénti szabad szombatok bevezetése miatt azon­ban — az említett csökkenés el­lenére — az elmúlt évi 5,5-ről 5,7 százalékra emelkedett a rendel­kezésre álló összes munkanapból betegség miatt kiesett napok ará­nya. Oktatás Az idei tanév végén 7121 diák fejezte be az általános iskolát, 453-mal több mint az előző, és 750-nel több, mint a két évvel ezelőtti tanévben. Ez a jelentős létszámgyarapodás egyértelműen a gyermekgondozási segély beve­zetését követő, 2—3 évi születés- szám-növekedés tovagyűrűző ha­tása. Ebből a létszámgyarapodás­ból adódik, hogy továbbtanulásra is többen jelentkeztek. Ezek 51 százaléka szakmunkásképző in­tézményekbe, 28 százaléka szak- középiskolába és 18 százaléka gimnáziumba jelentkezett. A fel­vételi arány — a gimnáziumok­ban és szakközépiskolákban együttvéve — azonos volt az el­múlt évivel. Egyes iskolatípusok­nál azonban igen nagy a különb­ség a jelentkezés és a tényleges felvétel között­Nem hiszek magának! Egyszer, amikor túl sebesen előztem meg egy előttem cammogó autót, megállított a rendőr. — Kérem a jogosítványát! — Imondta fenyegető hangon. — Hát ímaga kicsoda — kérdeztem ártatlan kép­pel. — Hogyhogy kicsoda — a rendőr kis híján felug­rott, annyira elcsodálkozott a kérdésemen. — Rend­őr vagyok! — Nem hiszek magának — mosolyodtam el sze­líden. ; —- Micsoda-a?! — üvöltött fel a rendőr, és arca bíborvörös lett. — Nem hiszek magának ismételtem. — Bizo- ' nyítsa be, hogy valóban rendőr. A rendőr néhányszor kinyitotta és becsukta a szá­ját, 'mint a piaci pulton tátogó hal, és . rekedten mondta: s — Talán nem látja rajtam az egyenruhát? — Persze hogy látom, de egyáltalán,nem illik ma­gához. És minél tovább nézegetem, annál biztosabb vagyok benne, hogy kétségeim nem alaptalanok ... — Mit zagyvái összevissza?! — kiáltotta a rend­őr, és arca bíborvörösről szederjessé vált■ — Semmit sem zagyvátok, de a maga egyenruhá­ja ... hogyan áll magán! Meg ez a gumibot... A rendőr reszkető kézzel felemelte a gumibotot, és ránézett. — Ugyanolyan gumibot, mint a többi — düny­nyögts. — Ezt még meglátjuk — jelentettem ki ridegen. — Kérem az okmányait! A rendőr néhányszor összerándult, mintha epilep­sziás rohath tört volna rá, azután a zsebébe viyúlt, és átnyújtotta az igazolványát. — Ügy, úgy .. • — jmondtam ügyészi hangon. — Tegyük fel, hogy ezek valóban a maga okmányai, bár nem vagyok bizonyos benne. Akkor könnyen válaszolni tud néhány kérdésemre, amelyre minden rendőr a nap bármely órájában felelni tud. Például, hogyan jutok el a Boulevard Haussmannra? A, hall­gat, kedves barátom? Csak a .szemét forgatja, de higgye el, hogy az igazi ‘rendőrnek nem a .szemével kell az utat megmutatnia! A rendőr megmagyarázhatatlan okból felnyögött, majd megtántoradott. Szerettem volna imegsimogat­ni a fejét és valamelyest megnyugtatni, de eszembe jutott valamennyi autóvezetői .sérelmem, és szigort erőltettem magamra. — Rendben van, .nem tudja megmagyarázni, hol van a Boulevard Haussmann, akkor válaszoljon er­re a kérdésre: amikor a lámpa zöldet!mutat, én ,el­indulok a kereszteződés felé, és ebben ú pillanatban egy másik autó oldalról belémrohan. Mit tesz jakkor ezzel ia banditával? — Akkor . .. megállítom ia szabálytalanul közle­kedő autóst. — Nem i— feleltem határozottan■ — Miért nem — ,habogta ijedten a rendőr. — Azért, mert amikor magukra szükség van, ak­kor soha sem találhatók. A 'rendőr nyelt egyet, majd megadóan bólintott. — Nos, ha belehajtok \a pirosba, lakkor mit tesz velem — kérdeztem nagylelkűen. — Semmit sem teszek. ■ — Miért nem? — Mert sosem vagyok a helyszínen. — Az ám, Monsieur. Végre-valahára szót értet­tünk. Maga nincs a helyszínen, én pedig megyek to­vább. Viszontlátásra, kedves barátom. Elindultam, és a visszapillantó tükörben láttam a rendőr sóbálvánnyá meredt alakját­Raymond Dévot (Ford.: Gellért György) • Kétszer fordul az ebéddel Jenei Lászlóné, aki a szalkszentmártoni Petőfi Tsz alkalmazá­sában házigondozó. Képünkön: Majsai Mihály- néval a szociális bizottság elnökével beszélget. • Lajosmizsén minden tsz, sőt a tanács is al­kalmaz házi gondozónőt. A Népfront Tsz mel­lékállásban foglalkoztatja Gazsó Pálnéti, aki a bevásárláson, takarításon, orvoshoz vitelen kívül fürdet és hajat is vág. Móczó Jánosné „csak” gyermekemnek, Margitka pedig őt ma­mának hívja. • Tizenkét éve, s most ugyanannyi helyre jár Kotró Tiborné, aki mint a helyi tanács dolgo­zója Kecskeméten megszerezte a szociális ott­honi ápolónői képesítést. Képünkön: a 83 éves Horváth Sándornénál takarít Jolika, utána Ba­jára megy Krisztina néni fűzőjét elkészíttetni. Gondoskodás A házi szociális gondozás keretében az idős és beteg embereknek — saját ottho­nukban — életvitelük javításához kell se­gítséget nyújtani, akik önmaguk ellátására egyáltalán nem, vagy csak részben képe­sek. Ragaszkodnak régi, megszokott kör­nyezetükhöz, ezért szociális otthonba nem kívánnak menni, vagy ha igen, várakoz­niuk kell. Jelenleg a megyében közel 2500 idős személyt gondoz a több mint 110 hivatásos gondozónő, akiket a tanácsok vagy a ter­melőszövetkezetek foglalkoztatnak. Egész­ségügyi vezetésünk célja a tiszteletdíjas gondozók — az aktívahálózat — számának növelése. Erre és a következő évre is 45 fős létszámnövekedést terveznek, ugyanis az ellátásra szoruló emberek száma a két­szeresére fog emelkedni. Reméljük, hogy hamarosan minden község alkalmaz házi­gondozót, s a segítségükre szorulók derűs öregségben élhetnek. • Kövesdi Antal: — Lá­nyomnak becsülöm Francis­kát, már a feleségemet is ő gondozta, amikor kellett hat­szor is eljött naponta, de hogy még ki is meszel... • Mélykúton GYES-en levő kolléganőjét helyettesíti, több mint három éve Somoskövi Ferencné, Franciska elvégez­te Kiskunhalason a járásiak­nak szervezett vöröskeresztes házi betegápolói tanfolyamot, — jeles eredménnyel. Szeret­né továbbra is ezt a munkát folytatni, s lelkességét az is bizonyítja, hogy még vasár­nap is visz ebédet — saját főztjéből — a rászorulóknak. Kislányai aki 12 éves és szin­tén egészségügyi pályára ké. szül. sokat segít neki, még a meszelésben is. • Kiskunfélegy­házán. a városi tanács egyesített szociális intézmé­nye öt főállású és hat tiszteletdí­jas gondozónőt foglalkoztat. Au­tóval viszik or­voshoz az időse­ket, a bevásár­lást és az ebéd­hordás egy részét is így oldják meg. (Kép és szö­veg: Méhesi Éva)

Next

/
Oldalképek
Tartalom