Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

2 • PETŐFI NÉPE 1982. augusztus 15. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Pertini olasz államfő megkezdte tanácskozásait az új kor­mány összetételéről. — A líbiai Tripoliban végleg elmaradt az afrikai csúcstalálkozó, a jelen volt 32 állam- és kormányfő nem hivatalos búcsúülést tartott. — Súlyos antiszemita merénylet Pá­rizsban. KEDD: Izrael elfogadta a Nyugat-Bejrútban bekerített palesztin har­cosok kivonulásának tervét. — Irak lemondott az el nem köte­lezett országok csúcstalálkozójának megrendezéséről, de szeptem­ber 2-re az el nem kötelezettek külügyminiszteri értekezletét hívja össze. — Ülést tartott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Po­litikai Bizottsága. SZERDA: Brezsnyev—Honecker találkozó a Krímben. — Dél-afrikai támadás Angola ellen. — Ismét Spadolini kapott kormányalakí­tási megbízást Rómában. — A Közös Piac tagállamai együtte­sen tiltakoztak az amerikai embargópolitika ellen. — Amerikai— japán hadgyakorlat kezdődött a Japán-tengeren. CSÜTÖRTÖK: Tízórás, kegyetlen izraeli légitámadás Nyugat-Bejrút ellen. — Reagan elnök telefonon tiltakozott Beginnél. — A Szovjetunió a Biztonsági Tanács összehívását kérte, amely aztán egyhangú szavazással elmarasztalta Izraelt. — Egy illegális szer­vezkedés résztvevőit tartóztatták le Gdanskban. PÉNTEK: Lisszabonban a parlament polgári többsége megszavazta az alkotmány jobboldali jellegű módosítását. — Habib ameri­kai nagykövet ismét tárgyalt Szárkisz libanoni elnökkel és Waz- zan miniszterelnökkel. — Az izraeli kormányon belül leszavaz­ták Sáron hadügyminisztert. SZOMBAT: Arafat üzenete Pérez de Cuellar főtitkárhoz: az ENSZ sürgősen küldjön megfigyelőket Nyugat-Bejrútba. — PAP-jelen- tés a varsói, gdanski, groclavi és Nova Huta-i rendbontásokról. — Bankzárlat Mexikóban, a peso leértékelésére számítanak. A hét három kérdése: Miért késik a Nyugat-Bejrútra vonatkozó megállapodás? A hét elején úgy látszott, hogy egyhamar megkezdődhet a palesz­tin harcosok kivonása Nyugat- Bejrútból: arab államok egész so­ra jelentkezett befogadásukra, az amerikai elnök különmegbízottja, Habib, a távozás menetrendjének mind több pontját tisztázta, sőt, már Begin izraeli miniszterelnök is olyan nyilatkozatot tett, hogy közel a rendezés. Aztán ismét iz­raeli légitámadás pusztította a sokat szenvedett libanoni főváros nyugati részét. Ezt látvd, a liba­noni vezetők felfüggesztették a tárgyalásokat Philip Habibbal. Washingtonban is nyugtalanság­gal és ellenérzésekkel fogadták az izraeli „különakció” hírét: Reagan elnök telefonon fejezte ki rosz- szallását Begin izraeli miniszter- elnöknek és felszólította újabb tűzszünet megkötésére és tiszte­letben tartására. A sorrendben már tizedik nyugat-bejrúti tűzszü­net létrejötte után újból folytatód­tak az alkudozások a PFSZ, a libanoni kormány, Habib, meg a bejrúti jobboldali politikusok és izraeli vezetők között. Most már azt mondják, legfeljebb a jövő hét csütörtökjén indulhat el Nyu­gat-Bejrútból az első palesztin egység, miközben amerikai, fran­cia, olasz erők érkeznek az elvo­nulás biztosítására és a szemben-' .álló felek szétválasztására. A történtek fényt derítenek az izraeli kormányon belüli ellenté­tekre: állítólag Sáron hadügymi­niszter kormányfelhatalmazás nélkül adta ki a parancsot a nagy­arányú légitámadásra, amiért az­tán utólag vita robbant ki mind a kormányban, mind a parla­mentben. A kabinet ülésén Saront le is szavazták ... a közvélemény­ben pedig erősödik a (természe­tesen még mindig kisebbségben levő) háborúellenesek hangja, amit a háború elhúzódása és az • A nyugat-bejrúti harcok a polgári lakosságnak is rengeteg szen­vedést okoztak. Képünkön: a vízszolgáltatás leállása miatt egy arab asszony unokájával kannával visz haza vizet. • Olaszországban egész héten folytak a kormányalakítási tárgya­lások. Képünkön: Spadolini, az ügyvezető miniszterelnök (jobbra)1, távozóban a Pertini köztársasági elnökkel folytatott egyik megbeszé­lésről. • Nagaszakiban is megemlékez­tek az 1945-ös amerikai atom­támadás 37. évfordulójáról. Ké­pünkön: a japán nagyvárosban tartott ünnepségen Szuzuki Zen- ko kormányfő is a koszorúzók között volt. • Üj köztársasági elnök lépett hivatalba Kolumbiában. Képün­kön: a konzervatív párti Beli- sario Betancur — feleségével — a beiktatási ünnepségen. A „nyári szünet” azt is magá­val hozza, hogy kevesbednek egy csúcstalálkozó lehetőségével vagy hasznos voltával kapcsolatos ál­lásfoglalások. Természetesen semmiképp sem teremthetne ked­vező légkört, ha Washington a fegyverkezési verseny új szaka­szát akarja elkezdeni, s ha — amint azt Weinberger hadügymi­niszter nyíltan kijelentette — egy „elhúzódó nukleáris háború meg­vívására” kíván felkészülni ... A TASZSZ szovjet hírügynökség nem hagyta szó nélkül az újabb kardcsörtető nyilatkozatot. A kelet—nyugati viszony fon­tos gazdasági elemét, a szovjet—• nyugat-európai „földgázért csö­vet” üzletet a Reagan-kormány- zat továbbra is meg akarná aka­dályozni, ám az európai érdekelt tőkésországok ellenállása csak fokozódik az amerikai embargó­politika ellen. Mi sem jellemzőbb, mint az a terjedelmes dokumen­tum, amelyet a Közös Piac orszá­gai fogadtak el és juttattak el Washingtonba, valóságos vádirat­ként a reagani koncepció ellen és védőbeszédként a szovjet—nyu­gat-európai együttműködés mel­lett. Hatását az is mutathatja, hogy a washingíoni képviselöház külügyi bizottsága érvénytelennek és az USA érdekeit sértőnek mi­nősítette mindazt a szankciót, amelyet az elnök meghirdetett, s még Reagan saját pártjából, a re­publikánusok soraiból is akadtak, akik szembefordultak az embar­gós intézkedésekkel. / Mi lehet az olaszországi kormányválságból kivezető út? Az olasz politikai nyelv ismert kifejezése a „strandkormány”: azt jelöli, hogy egy összetákolandó új kabinet, amely csak addig irányí­taná az ország ügyeit, amíg a strandok nyitva vannak. • Aztán jöhet a következő kormány ... A Spadolini-kabinet lemondá­sa után újra ez a történész pro­fesszor kezdte meg a kormányala­kítási tárgyalásokat. De nem „strandkormányt” akar létrehoz­ni, hanem olyan új kabinetet, amely megoldást talál a gazdasá­gi gondokra, feltartóztatja az el­adósodás folyamatát. De hogyan? Nemrég emelték az árakat és emelték az adókat, csökkentették az állami kiadásokat, s ezt a nad- rágszíjmeghúzási politikát vagy a parlamentben többséget képező pártkoaliícióval kell biztosítani, vagy pedig új választásokat kiír­ni ..,. S utána újra megkísérelni új koalíciót... Az új választások gondolatát nem minden párt fogadja el, el­lenzi például az Olasz Kommu­nista Párt is, s e helyett olyan kormányt javasol, amelynek a tagjait nem a különböző pártok közötti erőviszonyok alapján, ha­nem egyéni rátermettségük, te­kintélyük, szakértelmük szerint választaná ki a kijelölt miniszter- elnök. Az Olasz Kommunista Párt azzal, hogy esetleg tartózkodásá­val támogatná, lehetővé tenne egy tulajdonképpeni kisebbségi kor­mány megalakulását is. Különben a „mérleg nyelve” a parlament­ben Craxi szocialista pártja, amely nélkül nem lehet többségi kor­mányt összehozni Rómában. S egyelőre Craxi nemet mondott Spadolininak, az eddigi öt párt képviselőiből álló kabinet nem engedi újból összehozni. Ha nincs más választás, marad — a választás. Pálfy József TOLLHEGYEN Napjaink gyászos jelensége, hogy szinte mindennap történnek ter­rorcselekmények Ankarától Párizsig. A színhely itt repülőtér, ott ven­déglő, az egyik helyen bomba robban, másutt gránátokat dobálnak és géppisztoly-sortüzet nyitnak a merénylők. Az esetek nagy részében nyomtalanul el is tűnnek, csak később csörren meg a telefon egy hír- ügynökség vagy egy újság szerkesztőségében: ismeretlen személyek x. vagy y. terrorszervezet nevében nyilatkoznak, és „vállalják a fe­lelősséget” a merényletért. Persze, ezt nem kell szó szerint érteni. (Kár, hogy a nyugati táv­irati irodák szóhasználatát néha mi is átvesszük.. .) Egyáltalán nem állnak oda a hatóságok elé a terroristák, hogy valóban vállalják tet­tük következményeit, a felelősségre vonást... alapos a gyanú, hogy az ilyen ellenőrizhetetlen közlések csak a tömegek megtévesztésére alkalmasak, a manipulációt segítik csupán. Hányszor lehet olvasni egy-egy hírügynökség óvatos megfogalmazásait: „eddig ismeretlen terrorszervezet jelentkezett”. Vajon nem az történt-e éppen, hogy va­laki, vagy valakik tudatosan zavart akartak kelteni? Hasznosabb a „cui prodest”? („kinek használ?”) kérdésre választ keresni. Ha például a franciaországi különböző merényleteket vesz- szük példának (antiszemita sortüz, örmény terroristák akciója, síita mohamedánok az iraki nagykövetség elleni merénylete), látnivaló, hogy Mitterrand elnök baloldali kormányzatának ellenzéke akar mindeb­ből tőkét kovácsolni. Azt próbálják bizonygatni, hogy a kormány egyrészt képtelen fenntartani a közrendet, másrészt pedig azzal érvel­itek: „íme, Ide vezetett Párizs arab politikája .. „Action directe” („közvetlen akció”) — egy titokzatos terrorszerve­zet elnevezése ez, amelyet merényletek közelében falra pingálva lát­ni. Névjegyként, a felelősség vállalásaként... Valószínűbb, hogy „közvetett akcióról” van szó: a franciaországi és a külföldi reakció közvetett akciójáról, amely annál is inkább gyű­löletes, mert ártatlanok esnek áldozatul. MÉLYSÉGEK ÉS CSÚCSOK India születésnapja 35 évvel ezelőtt alakult meg az Indiai Köztársaság. Indiában szívesen idézik a ré­gi mondást: az, aki pár napot tölt az országban, könyvet ír róla, aki hónapokat, annak csak cik­kekre futja, aki viszont hosszú évekig él itt, nem mer tollhoz nyúlni. Tudja ugyanis, hogy mi­lyen sokat nem tud. Persze, ha ez teljesen igaz len­ne, az Indiáról szóló irodalom szegényes volna. De ebben a ré­gi mondásban azért van valami. Indira Gandhi mondta — épp egy budapesti látogatás során: „Országunk területe hatalmas; a kelet—nyugati, vagy az észak— déli távolság nagyobb, mint Lon­don és Moszkva közötti. Számos íolyónk több mint 15 kilométer széles és 1500 kilométernél hosz- szabb. Van örök hóval borított hegyvidékünk, perzselő hőségtől égetett síkságunk, és esővel áz­tatott dzsungelunk. Ugyanilyen arányokban különböznek az or­szágunkban élő emberek is ... Azért mondom el mindezt önök­nek, hogy érzékelhessék, milyen nehéz egy ilyen óriási országban haladást elérni, az életet moder­nizálni.” A haladás azért kézzel fogha­tó, szemmel látható. Nem mint­ha az Indiába kerülő utas ne ta­lálna még mindig félelmetes sze­génységet, hajléktalanságot, kol­dusokat, vagy faekét. Ilyesmivel is találkozni. A statisztika sze­rint Indiában az egy főre jutó jövedelem évente 200 dollár. De aki nyitott szemmel jár, az nem­csak a mélységet látja, hanem a csúcsokat is, a szupermodern új gyárakat, a lakónegyedeket, az iskolákat, a bombayi atomerőmű fehér kupoláját, a javulást a fa­lusi életben. Az indiai mezőgazdaság a lon­doni The Economist szavaival is „a 60-as évek óta India sikertör­ténete” Az 50-es évek végén a gabonatermés 60 millió tonna volt, most pedig 130 millió, vagy­is a növekedés meghaladja az or­szág lakosságának gyarapodását. Indiát 670 millióan lakják, és évente másfél magyarországnyi a szaporulat. A Világbank szakér­tői szerint a jövő század közepén India lakossága megelőzi Kínáét, s eléri az 1,6 milliárdot. Indiát 1952, az első választás óta kis megszakítással a Nemzeti Kongresszus Párt irányítja. A párt „nem akarja megszüntetni a magántulajdont, de meg akarja akadályozni, hogy a tulajdon túl­lépje .az ésszerű határokat, és a gazdagság, a vagyon kevesek ke­zében. összpontosuljon”. E politi­ka jegyében hajtottak végre ál­lamosításokat, kezdték el a föld­reformot, hirdettek hadjáratot a szegénység ellen. Ami a külpolitikát illeti, India, a maga el nem kötelezettségi vo­nalával az ázsiai béke és bizton­ság egyik fő biztosítéka. Ez a bé­keszerető politika jelenti a ter­mészetes alapot a kiegyensúlyo­zott, jó kapcsolatokhoz a Szov­jetunióval és a többi szocialista országgal. A képleten Indira Gandhi legutóbbi amerikai láto­gatása nem változtat, hiszen az indiai—szovjet viszony nem kon­junkturális jellegű. Nem vélet­len, hogy az idén látogatást ter­vez Moszkvába is. Az indiai— szovjet viszonyra jellemző az az interjú, amelyet a miniszterelnök egy jobboldali amerikai hetilap­nak adott az év elején. A kérdés így szólt: „Miért került India olyan közel a Szovjetunióhoz?” Gandhi válasza: „ . . . Nem állunk közelebb a Szovjetunióhoz, mint a legtöbb más országhoz. A Szov­jetunió azonban a nehézségek idején kiáll mellettünk, felisme­ri, hogy India stabilitása nélkül nem lehetséges stabilitás ebben a térségben. Azt hiszem, több nyugati ország nincs tudatában ennek." H. Gy. BETEGÁPOLÁS, HÁZI ÉTKEZTETÉS, GYERMEKFELÜGYELET Bővül a munkaerő-szolgálati irodák hálózata Az esztendő végéig valamennyi megyeszékhelyen munkaerőszol- gálati irodákkal váltják fel a me­gyei tanácsok a munkaközvetítő­ket, illetve néhány nagyóbb vá­rosban további irodákat nyitnak. A szolgáltató jellegű irodák tevé­kenysége a hagyományosnál szé­lesebb körre terjed ki. Olyan — eddig hiányzó — humán szolgál­tatások ellátására is vállalkozókat keresnek, mint a betegápolást' a házi étkeztetés, vagy a gyermek- felügyelet. Emellett távlati célul tűzték ki azoknak a .munkahe­lyeknek a felkutatását és nyil­vántartását, ahol a megváltozott munkaképességű dolgozókat fog­lalkoztatják. Ezenkívül, a terme­lési struktúra változásaival össz­hangban, szervezik a dolgozók át- és továbbképzését. Az országban eddig már három munkaerőszolgálatv iroda műkö­dik: Kecskeméten, Békéscsabán és Tatabányán. Eddigi tapasztala­taik kedvezőek, de arra is felhív­ják a figyelmet, hogy a foglal­koztatás struktúrája csak lassan igazodik a termelés szerkezetének változásaihoz; a népgazdasági ér­dek sokszor ütközik az egyének szemléletmódjával. Ez leginkább az érettségizett, de szakmával nem rendelkező, tovább nem tanuló rétegeknél tapasztalható, akiknek jó része még ma is ragaszkodik az íróasztal státuszához. Ez az igény is meghúzódik amögött, hqgy a közel fél éve elsőként lét­rehozott kecskeméti irodát felke­reső több mint ezer érdeklődő kö­zül csak 167-en fogadták el a fel­kínált, zömében fizikai munka­kört. A főiskolát végzettek köré­ben viszont gyakori jelenség, hogy a nagyobb kereseti lehető­ségek reményében kifejezetten fi­zikai munkalehetőséget keresnek. Ugyanakkor a megfontoltabb munkahely-változtatás igényét jelzi, hogy sokan még állásban voltak, amikor felkeresték az iro­dát, s a lehetőségek ismeretében döntöttek távozásukról, illetve maradásukról. A több mint ezer jelentkezőnek a fele azonban csak érdeklődött a lehetséges új mun­kahelyek iránt. Munkaalkalom bőven van, hiszen a megyében, az ország sok más területéhez ha­sonlóan, a munkaerőkereslet jó­val meghaladja a kínálatot, a környékbeli üzemek, intézmények 40 szakmában több mint 1700 munkavállalót várnak. Békéscsabán az igények na­gyobb részt találkoztak a lehető­ségekkel. A két és fél hónapja ügyfeleket fogadó irodában ed­dig már félezer állást kereső for­dult meg, a jelentkezőknek több mint a fele fizikai munkát kere­sett. Az olyan szakmunkások, mint a lakatosok, kőművesek, bá­dogosok és autószerelők tízszeres állásajánlatból válogathatnak; ez is hozzájárult ahhoz, hogy több mint 300 érdeklődőnek azonnal fel tudtak ajánlani munkahelyet — s közülük csak 30-an mentek vissza újabb címet kérni. Leg­könnyebben a szakképzetlen fizi­kai dolgozók találtak munkát, mert irántuk a legnagyobb a ke­reslet. Itt is lehet válogatni a munkahelyek között, hiszen az iroda eddig 83 vállalattal szerző­dött, s azok 2000-nél több dolgo­zót kértek. A békéscsabai iroda és a megye vállalatai között már­is jó kapcsolat alakult ki, a gyá­rak, üzemek kezdeményezésére szeptembertől targoncavezetői, kazánfűtői, hűtőgépkezelői tan* folyamokat, s villanyszerelő szak­munkásképző tanfolyamot szer­vez az iroda. A kezdeti lépések után mind­két munkaerőszolgálati iroda tervezi a humán szolgáltatások megszervezését. Békéscsabán szeptembertől szervezik az idős, beteg emberek otthoni ápolását, a gyermekek napközbeni és esti felügyeletét, valamint óvodába és iskolába kísérését. A kecskeméti iroda pedig jövőre a gyesen levő kismamák, valamint a nagycsalá­dos anyák foglalkoztatására fel­méri a részmunkaidős és a bedol­gozási lehetőségeket, ugyanis az érdeklődőknek mintegy 20 száza­léka ehhez hasonló munkaalkal­mat keres. A mindössze néhány hetes múltra visszatekintő tatabányai munkaerőszolgálati iroda is eze­ken a területeken bővíti szolgál­tatásait. Már felkeresték a tatai, az oroszlányi és a tatabányai kór­házakat, egészségügyi intézménye­ket, ahol felmérték, kik vállalkoz­nának — munkaidejükön túl — házi beteggondozásra, gyermekek otthoni felügyeletére. A nyugdíja­sokat levélben értesítik majd a számításba vehető munkalehető­ségekről.( MTI) elszenvedett veszteségek fokoza­tos nyilvánosságra kerülése épp­úgy magyaráz, mint az a felis­merés, hogy Izraelt a libanoni kaland elszigetelte a világban. Ezt bizonyította a Biztonsági Tanács határozata is: egyhangú­lag marasztalták el Izraelt és szó­lították fel arra, hogy hagyjon fel a Nyugat-Bejrút polgári lakos­ságát sújtó blokáddal. Ezt még az USA küldötte is megszavazta! A jeruzsálemi „héják” további terveiről a nyugati sajtóban azt olvasni, hogy a Nyugat-Bejrútból való palesztin távozással nem elégednek meg, s következő kö­vetelésük a Libanon északi részé­ben levő szíriái csapatok kivoná­sára arányul majd, továbbá a li­banoni haladó erők lefegyverzé­sére. A közel-keleti válság messze van még a végleges rendezéstől. „Nyári szünet” következik-e a kelet—nyugati kapcsolatokban? Genfben .véget ért a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről megindult szovjet —amerikai tárgyalások első for­dulója. A küldöttségek október 6-án ülnek ismét a tárgyalóasz­talhoz. A többi szovjet—amerikai tárgyalás, illetve a bécsi haderő­csökkentési tárgyalássorozat is szünetel. Ami pedig a madridi ér­tekezletet illeti, arra csak no­vemberben utaznak el 33 európai és 2 észak-amerikai ország kül­döttei. Hosszú „nyári szünetre” van tehát kilátás a kelet—nyugati kapcsolatokban. Az USA-nak a jelek szerint legalábbis nem sür­gős a megegyezés keresése, míg a Szovjetunió (ahogyan ezt a Brezsnyev—Honecker találkozón leszögezték) kitartóan sikerre tö­rekszik az európai nukleáris fegyverzet és a hadászati fegy­verzet korlátozásáról folytatott tárgyalásokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom