Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évf. 191 szám Ára: 1,40 Ft 1982. augusztus 15. vasárnap ' y' b ___________________'fygCSKPft* G ondoskodás (Képriport a 3. oldalon.) A „Társadalom az idő­sekért” mozgalom kereté­ben egyre több formában gondoskodunk a magányo­san élő, idős emberekről. Ma a házi szociális gondo­zás sokrétű, szeretetet, hu­manitást igénylő, szerte­ágazó munkáját mutatjuk be olvasóinknak. A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: FESTHETŐ, BURKOLHATÓ, TAPÉTÁZHATÓ Válaszfalgyártó üzem a DUTÉP-nél A jelenlegi korszerű építési módok mellett is sok esetben szükség lenne olyan' válaszfal céljára alkalmas anyagokra, ame­lyek könnyen és gyorsan beépít­hetők. Az Építéstudományi In­tézet kidolgozta a rácsbetéte.s gipszlap (RGL) gyártástechnoló­giai eljárását, a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat pedig vállalkozott arra, hogy saját be­ruházásban üzemet létesít az új építőanyag készítésére. Az új üzem Kecskeméten, a DUTÉP Halasi úti 2. számú ipar­telepén épült fel, s márciusban kezdte meg próbaüzemelését. Létszáma nem nagy, mindössze tizenegyen tanulták meg a szak­mát, s dolgozik Tóth Ferenc mű­vezető irányításával. Július ele­jére elérték a tervezett termelési ütemet, s azóta műszakonként 196 négyzetméter RGL-lapot gyártanak. A világos, tiszta üzemcsarnok­ban az új építőanyag készítése gyártósablonokkal történik. Egy- egy válaszlap 8 centiméter vas­tag, hosszúsága 100, szélessége 50 centiméter. Először az öt centi­méter vastag polystirol-lapokat helyezik a sablonokba, majd • a gipszmasszát öntik be, amely 1,5—{1,-5 centiméter széles kérget képez a fallap mindkét oldalán. Ezután a sablon tetején lehúz­zák a felesleges anyagot, s alig 20 perces száradás után kizsaluz­zák a kész elemet. A kész válasz­lapok üvegsima felületűek, ame­lyeket közvetlenül a beépítés után festeni, burkolni, vagy ép­pen tapétázni is lehet. Az RGL-lapokat gyártó üzem­ben egyébként nem ismerik a nehéz fizikai munkát, mert a technológiai műveletek gépesítve vannak az anyaghordástól a késztermék raktárba szállításáig. A keverőgépből például tömlőn keresztül jut a gipszmassza a • A sablonokból futómacska emeli ki az elkészült RGL-lapokat. (Pásztor Zoltán felvétele) sablonokba, az elkészült eleme­ket futómacska emeli ki. Tóth Ferenc művezető egy kis magyarázattal is szolgált a rács­betétes gipsz válaszfallapok fel- használását illetően. Elmondta, hogy mivel igen könnyűek — egy-egy elem súlya mindössze 21 kiló — könnyen beépíthetők. Ki­tűnő a hang- és hőszigetelésük, a polisztiroL betét miatt. A lapszé­leken körbe bordakeret van. — az egyik hossz- és rövid oldalon hornyos, a másikon eresztékes — ezáltal egymásba illeszthetők. Ily módon gipszhabarccsal, vagy speciális ragasztóanyaggal szinte bárki beépítheti. A DUTÉP egyelőre saját fel- használásra gyártja. A belőle épült válaszfalakba vízvezetéket, elektromos vezetékeket és sze­relvényeket is be lehet építeni. Alkalmasak azonban régi épüle­tek felújítására, belső átalakítá­sára, padlástér-beépítésre, hideg külső falak belülről való szige­telésére. Az újságírónak — mindezt lát­va és hallva — az jutott eszébe, hogy a DUTÉP által gyártott új építőanyag milyen nagy segítsé­get jelentene a családiház-épí- tőknek. Kiválóan alkalmazható lenne a régi épületek felújításá­hoz, átalakításához is, hiszen könnyen, gyorsan, olcsón lehet vele dolgozni. Reméljük a DUTÉP gyárt majd belőle olyan mennyi­séget, hogy a kereskedelmi for­galomban is be lehet szerezni. N. O. Érdekeltség Kilyukadt a villanybojler. A szakember egyetlen pillantást vet a csöpögő alkalmatosságra, s közli: cserélni kell. A tu­lajdonos fájó szívvel hallgat­ja, hogy nincs ember, aki a tartály javításával bajlódna, elhiszi — mi mást tehetne —, hogy csakis az új megvásár­lásával oldódik meg a gondja. Zökkenő nélkül megy minden a maga útján. A szakember ezúttal készséges, az Ígért időben érkezik, s azonnal munkához lát. Artistaként egyensúlyoz a kád szélén, egymaga leemeli a régit, fel­teszi az újat. Igen ám, de az új bojler valamivel rövidebb a réginél. A szerelő mindenféle csö­vek között válogat, és cifrán káromkodik, mert egyre-más- ra selejtes darab kerül a ke­zébe. Mondja a magáét, hogy ha ő ilyen munkát végezne, a hideg vízre valót sem ke­resné meg. Bezzeg, aki ilyen pocsék teljesítményért is fel­veheti a fizetését, meg aki el­fogadta, meg aki eladta ,.. „Tudja uram, az érdekeltsé­gük, az hiányzik!" A házi­gazda együttérzően bólogat, az érdekeltség. A diskurzusból pontosan megérti, hogy némi borrava­lóval illik megtoldania a vég­összeget, nehogy a mester ér­dekeltségét sértse. Lelkiisme­rete nyugodt, végtére is a szerelő abbéli meggyőződését erősítette, hogy a jó munka elnyeri jutalmát. Aztán töp­rengeni kezd. Mi másról, ha nem az érdekeltségről. Az újabb időben oly divatossá vált szavunk jelentéséről. Arról, hogy korábban beér­tük az egyéni, a csoport meg a társadalmi érdekkel, meg­jegyeztük, hogy milyen alá­ás fölérendeltségi viszony van köztük. És ha emlékeze­te nem csal, ebben semmi nem változott. Abban sem, hogy mindenütt törekszünk a teljesítmény szerinti bérezés­re. Éppenséggel az fejezi ki a dolgozó érdekeltségét. Hát akkor miért érzi mégis fara­mucinak a helyzetét? Mi az, hogy a munkás, a mérnök, az orvos nem érde­kelt v tisztességes munká­ban? Már hogyne volna ér­dekelt, hiszen a rossz, a lel­kiismeretlen munka mind­annyiunknak kárára van. Mindjárt eszébe jut néhány hallomásból ismert példa: nagy nehezen ' megszerzett külpiacon romlott a hitelünk, mert a kiszállított gép nem , működött. Kínlódtak vele he­tekig az üzembeállitók. Mert valaki, mert valakik hanya­gul dolgoztak idehaza. Meny­nyire rúghat a veszteség? Az azonnal mérhető — a javítás ellenértéke — és a hosszabb távon érzékelhető — a hiba miatt elvesző rendelések. Azok a hibát elkövető vala­kik fizetést kaptak, bizonyo­san a hibátlan piunkáért járó összeget. A fizetésért elegen­dő volna tessék-lássék mó­don dolgozni? Az elemi tisz­tesség más követel. Munkáról szólva nem túl szerencsés az erkölcsöt, a munkaerkölcköt emlegetni, könnyen esik az ember a felszínes moralizálás hibájába. De azért engedel- met: olykor az erkölcsre is hivatkoznunk kell. Elítéljük az ügyeskedőket, a karácsoto­kat, a lógósokat, nemde hoz­zájuk hasonlóan kárt okoz az is, aki rosszul dolgozik. Vagy hanyagságból, vagy mert nem tudja a szakmáját. A vég­eredményt illetően egyre- megy. Nos, történetünk szereplő­jét emiatt ingerli az érde­keltség hangsúlyos felemlíté­se. Mert más jelentést kap a szó. Valamiféle mentség, magyarázat rejlik az „érde­keltség hiányában”. Elfogad­hatatlan gondolkodásmód. Nevezetesen az, hogy csak valami plusz juttatásért illik jól dolgozni. Miféle torz szemlélet ez. hová vezetne, ha meghatározójává válna mun­kánknak? Valójában mindannyian ab­ban vagyunk érdekeltek, hogy ki-ki képességei javát nyújt­sa. A fizetéséért is. M. D. Bács-Kiskun gazdasági és társadalmi életének alakulása az első féléyben Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi élete 1982. első felé­ben az országos tendenciák szerint alakult, helyenként azonban — a sajátosságoknak megfelelően — kismértékben eltért attól. Beruházások A megye szocialista gazdálkodó szervezetei 1982. I. félévében — folyó áron — 2330,8 millió forin­tot fordítottak beruházásra, 8,3 százalékkal kevesebbet, mint 1981. I. félévében. Ebből az állami szek­tor részaránya 1685,5 millió fo­rint, a szövetkezetié 645,3 millió volt. Az állami és a szövetkezeti beruházások csökkenése mellett a vállalati ráfordítások növeked­tek. Ipar kon belül 82,9 százalékot képvi­selt, míg 1981 első félévében 83,2 százalék volt. A megye szocialista iparának első félévi termelésnövekedése teljes mértékben a termelékeny­ség fokozásából származott, s az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés mutatója alapján 6,8 százalék.» kai növekedett. Az ipar értékesítése megközelí­tette a 10,8 milliárd forintot, ami összehasonlító áron némileg el­maradt az egy évvel korábbitól. Ezen belül a belkereskedelem ré­szére történt értékesítés 0,4 szá­zalékkal növekedett, a külkeres­kedelmi célú eladás pedig az 1981. I. félévi szinten maradt. A megye szocialista iparának az év első három hónapjában ta­pasztalt termelésnövekedése a má­sodik negyedévben tovább folyta­tódott. Az első félévben az ipari termelés — nettó terméksorok alapján — 6,3 százalékkal haladta meg az 1981 és 13 százalékkal az 1980. év hasonló időszakáét. Leg­erőteljesebben — 8,9 százalékkal — a szövetkezeti ipar fokozta ter­melését, a minisztériumi iparé 6,2 százalékkal növekedett, míg a ta­nácsi iparé csak egy százalékkal haladta meg a bázisidőszakét. A megye szocialista ipara 65 428 dolgozót foglalkoztatott, 349-cel kevesebbet, mint egy év­vel azelőtt. A nehéz- és az egyéb ipari ágazatokban némi létszám- növekedés, az élelmiszer- és a könnyűiparban pedig csökkenés mutatkozott. A fizikai foglalkoz­tatottak száma 54 210 fő volt, egy százalékkal kevesebb, mint az elő­ző év azonos időszakában. Ará­nyuk az összes foglalkoztatotta­Építőipar A megye szocialista kivitelező építőiparának a teljes saját ter­melése megközelítette az 1,9 mil­liárd forintot, ami folyó áron 9 százalékkal volt több az egy év­vel korábbinál. Az építőipari szervezetek első hat havi építési­szerelési munkáinak értéke 1,4 mil­liárd forintot tett ki, ami — ösz- szehasonlító áron — 1,1 százalék­kal volt magasabb. Az építési és szerelési munkák értéke szekto­ronként eltérően alakult. A megye szocialista kivitelező építőiparában 11 934 fő dolgozott, 1,5 százalékkal több, mint az elő­ző év hasonló időszakában. A fi­zikai foglalkozásúak aránya az ,összes foglalkoztatotton belül 82 százalék volt. 1982. I. félévben a megye kivi­telező építőipara csaknem 189 millió forint értékű — folyó áron 40 százalékkal több — felújító, Tsz-tejüzem Jánoshalmán A szarvasmarha-tenyésztés fel­lendítésére kidolgozott kormány- program végrehajtása során épült fel a helyi termelőszövetkezetek szakosított tehenészete Jánoshal­mán, és nyílt meg a Jókai Tsz tejüzeme. Ä csaknem egy évtize­de működő élelmiszer-feldolgozó — Nagy Máté üzemvezető irányí­tása alatt — közmegelégedésre látja el mindennapi feladatát. — A tizenkét-, tizennégyezer liter tej fogadására alkalmas üzemnek a Jókai és a Haladás Termelőszövetkezet közös tehené­szetei, valamint Jánoshalma és Kéleshalom háztáji gazdaságai ad­ják át a jó minőségű nyers te­jet. Az előírt zsírtartalom be­állítása a tej pasztőrözése és hű­tése után továbbítja azt a fel­dolgozó nyolc település vásárlói­nak és közületi fogyasztóinak. Jánoshalma, Kiskunhalas, Ké­leshalom, Kunfehértó, Balota- szállás, Borota, Pirtó, Rém élel­miszerboltjai, ABC-áruháza kap­ja kora reggel a jánoshalmi szö­vetkezeti tejüzem termékét, a nagyobb forgalmú boltok na­ponta többször is. Hét végén vagy ünnepnapok előtt 11, 12 ezer litert is szállítanak az üz­leteknek Jánoshalmáról. A tejüzemet fenntartó Jókai Tsz egy éve határozta el, hogy szükség szerint bővíti a feldol­gozót, és növeli annak termék­• Dudás Vinccnc gyűjti mű­anyag zsákba a pasztőrözött és lehűtött tejet, amelyet szállításig alacsony hőmérsékleten tárolnak. választékát. A mai beruházási lehetőségek mellett, az elhatá­rozás valóra váltásának nincs itt az ideje. Egyelőre azt tekin­ti legfőbb feladatának a Jókai Tsz és a tejüzem, hogy továbbra is kifogástalan minőségű árut szállítson az élelmiszerboltokba, a fogyasztók megelégedésére. K. A. javító és karbantartó munkát vég­zett, mint egy évvel korábban. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági terüle­te — 1982. május 31-én — 624.6 ezer hektár, az előző évinél 3.1 ezer hektárral, 0,5 százalékkal kisebb. A művelési ágak közül a szántó és az erdő területé nagyobb lett. A szántó növekedése elsősor­ban a leromlott szőlő-gyümölcsös területek kivágásából, illetve át­minősítéséből származott. A vetésterület 62.4 százalékán kalászos gabonát és kukoricát termelnek. A kalászosok vetéste­rülete 139,4 ezer hektárra nőtt, ami 9,4 százalékkal nagyobb, a kukoricáé pedig 107,7 ezer hektár, 7 százalékkal kisebb az előző évi­nél. A kalászosok több mint há­romnegyedét kitevő búza vetéste­rülete 12,6 ezer hektárral, 13,5 százalékkal növekedett az 1981. évihez viszonyítva. Az ipari növények (a rostken­der kivételével) területnövekedé­se 1982. évben is folytatódott. Cu­korrépából 22,9, napraforgóból 4,5 és dohányból 2,1 százalékkal nagyobb területet vetettek be, mint egy évvel korábban. A zöld­ségfélék vetésterülete viszont 7.6 százalékkal kisebb az 1981. évinél. A június végi állatszámlálás adatai alapján minden megfigyelt állatfajból több volt a megyében, mint egy évvel korábban. A leg­nagyobb mértékben a sertések száma gyarapodott, 7,7 százalék­kal. A tartási kedvet jellemzi, hogy az anyaállomány száma 18 százalékkal emelkedett. A szarvasmarha-állomány 153.9 ezer darab, az előző évinél 0,6 százalékkal több. A szarvasmar­hák száma az állami gazdaságok­(t olytatás a 3. oldalon.) t A Pravda a libanoni helyzetről Izrael ismét bebizonyította, hogy kitart az erőszak mellett, s továbbra is fegyverrel kíván­ja rákényszeríteni akaratát a pa- lesztinekre és a libanoniakra — írja a Pravda szombati száma. A lap beszámol Bejrút csütörtö­ki bombázásáról, a legször­nyűbbről a két hónapja tartó háború során. A támadásra ak­kor került sor, amikor már kez­dett kirajzolódni a libanoni konfliktus politikai rendezésé­nek lehetősége, írja a lap. A FFSZ vezetősége és a libanoni hatóságok lényegében beleegyez­tek abba, hogy a palesztin egy­ségeket kivonják Bejrútból. Több arab ország pedig, köztük Szíria, Egyiptom, Algéria, Tu­nézia és Irak közölte, hogy kész befogadni a palesztin egysége­ket. A csütörtöki bombázásból csak azt a következtetést lehet levonni, hogy az izraeli vezetés, bár képmutatóan beleegyezett a válság politikai megoldásába, valójában nem mondott le régi céljáról — a palesztin ellenál­lási mozgalomnak és vezetésé­nek fizikai megsemmisítéséről. A kéthónapos háború, az ügyük igazságos voltában meg­ingathatatlanul bízó palesztinok bátorsága és kitartása azonban bebizonyította, hogy a négymil­liós nép problémáját nem lehet erőszakkal megoldani. Szeptember 27 — október 3. Képzőművészeti világhét A Nemzetközi Képzőművészeti Szövetség kezde- ményezésére az idén szeptember 27. és október 3. között rendezik meg a képzőművészeti világhetet, amelynek gazdag hazai programja lesz. A magyarországi megnyitót ezúttal Csepelen, a munkásotthonban tartják, ahol szobrászok, festők, grafikusok, iparművészek kiállítását láthatják az érdeklődők. Kerámiaművészetünk elismerését, az utóbbi év­tizedekben kivívott rangját jelzi, hogy az idén ha­zánkban tartja közgyűlését a Nemzetközi Kerámia Akadémia. A genfi székhelyű szervezet legfonto­sabb feladatának a modern kerámiaművészet tá­mogatását és népszerűsítését tartja. Jelentős a sze­repe a nemzetközi kiállítások megszervezésében is- A Kerámia Akadémia közgyűlése és az ezzel kap­csolatos események sorozata több városunkat, köz­tük leginkább Kecskemétet érinti. Itt, a nemzetkö­zi kerámiastúdió székhelyén rendezik meg a II. Or­szágos Szilikátipari és Formatervezési Triennálét. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ lesz az oszt­rák formatervezési kiállítás színhelye, ugyanitt tart­jai^ie^ü^sSaTTes^nägyaTTormäTewezes^zä!?- emberek szakmai konferenciáját is. A képzőművé­szeti világhét alkalmából két kiállítás nyílik a me­gyeszékhelyen: a „Kodály a fotó- és képzőművé­szetben” című a Katona József Múzeumban, a Gaj­dos János emlékkiállítás pedig a Magyar Naiv Mű­vészek Múzeumában. A világhét alkalmából Baján öt képzőművészeti kiállítást rendeznek. A III. Béla Gimnázium vólt diákjainak és a zombori festőknek az alkotásait a művelődési központban, ifj. Éber Sándor és Kovács László festőművész képeit a Kirakat Galériában, Gy. Vad Erzsébet tárlatát pedig a szakszervezeti művelődési házban láthatja a közönség. B- Mikii Ferenc festőművész Bátmonostoron. Goór Imre festőművész és Markolt György szobrászmű­vész Kiskunfélegyházán, Kisróz Ilona keramikus iparművész Kiskunhalason, Weintrager Adolf fes­tőművész Dusnokon mutatkozik be alkotásaival. A tárlatokhoz több helyen, így Kalocsán, Kecelen és Mélykúton előadások is kapcsolódnak, amelyek a korunk képzőművészetében való eligazodást tájé­kozódást segítik. Rangos események

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom