Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-10 / 186. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. augusztus 10 A VITÁL KISSZÖVETKEZET ELSŐ HAT HÖNAPJA Titulusért nem jár pénz r — Meglátogatjuk a fiúkat — közli induláskor Tóth Sándor gépészmérnök, a Vitái kisszövetkezet alelnöke és főszervezője. A fiúk éppen a fővárosban dolgoznak. A Dél-pesti Kórház klímaberendezéseit, szellőzőit, műtőit fertőtlenítik. Vagyis elérik azt, hogy a poros, szennyezett levegő a gépházból a csöveken, csatornákon áthaladva végül baktériummentesen érkezzen a műtőbe. Nem egyszerű a feladat, mert a kanyargós vezetékekben vodkás üvegtől a tejes zacskóig és a malterdarabokig sok oda nem való tárgy is megbújik. Talán ezért van az, hogy a kecskeméti Vitái gyógyászati segédeszközöket gyártó, fejlesztő és szolgáltató kisszövetkezet az egyedüli az országban, amelyik ezt a munkát vállalja. Sőt — mint a példák igazolják —,*el is végzik. Csak tökéletesen A fiúk — noha jóval elmúlt tiél, mire Pestre érünk — alszanak. Természetesen nem lustálkodnak, mert azt nem engedhetik meg maguknak. Szorít a vállalt határidő, és ösztönöz a gyors és jó munkára a fizetés is. Viszont alkalmazkodni kell a körülményekhez. Ahhoz, hogy a műtőt nappal még a kórháziak használják. így a fertőtlenítésre marad a délután. — Meg az éjszaka! — teszi hozzá némi malíciával Kállai Sándor klímatechnikus, a Pesten dolgozó csapat vezetője. — Például az egyik műtőben egy órakor még operáltak, fél kettőkor vettük át a helyiséget, és hajnali négyre fejeztük be ott a munkát. — Van olyan folyamat, amelyet nem lehet félbehagyni, mert akkor kezdhetnénk elölről az egészet — magyarázza Csapó András. — A múltkor sajnos, ez történt, bár nem a mi hibánkból. A nagy szél benyomta a kész, steril műtő ablakát — említi a nem túl derűs epizódot Pálfi József, a fertőtlenítés szakértője. — Újra kellett csinálnunk! — Saját magunkat mi meóz- zuk először, s a legszigorúbban — mondja a szakállas, szemüveges Kállai Sándor. — Csak tökéletes munkát adhatunk ki a kezünkből! Ha szükséges, ötször is nekifogunk... De ilyen még nem volt. Nem is kifizetődő, mert a zsebünkre megy. — Ha nem tudnánk megoldani a vállalt feladatot — az azt jelenti, ingyen dolgozunk — folytatja Pálfi József. — Ez a kockázat! És ez időnként annyira nyomasztó, hogy a gépházból lejőve, egy órán át csak azt beszéljük meg: mit és hogyan csináltunk. És a Dél-pesti Kórház nem kis feladat: három hónap alatt tizenegy műtő, 1,5 kilométer csővezeték, 1500 négyzetméter felület, amelynek sterilnek kéül lenni. Olyannyira, hogy sehol nem lehet négyezred mikronnál nagyobb szennyeződés. Együtt a csapat Úgy tűnik — nohá a kisszövetkezet alig fél esztendeje alakult —, hogy a gárda, és az általuk végzett munka megfelel a szigorú minőségi előírásoknak. Bizonyíték erre Orosháza, Kalocsa, Kiskunhalas, s korábban még Békéscsaba és Kecskemét kórházainak azóta is jól működő klíma- berendezése. — Igazából az új kecskeméti kórháznál jöttünk rá, hogy erre a munkára milyen nagy az igény, s láttuk: még sincs vállalkozó — boncolgatja Tóth Sándor a születés körülményeit. — Mi, akkor még kórházi, vagy röntgentechnikai vállalati dolgozók, megkaptuk a megbízást, és sikeres volt az első, majd a második munka is. Ez önbizalmat adott, és Összehozta az embereket is. így fogalmazódott meg a gondolat: együtt tartjuk a csapatot! Az előkészítés 5 hónapig tartott. Végül 18 taggal megalakult a kisszövetkezet. Az ülésen kimondták: titulusért pénzt nem kap senki. Az elnök -és az alelnök is úgy dolgozik, mint a többi. A közös tulajdon — a tagok saját befizetett pénzéből és beadott szerszámaiból — 300 ezer forint értéket képvisel. (Az új belépőnek ezután is le kell majd tennie a maga hozzájárulását.) A garantált alapfizetés 1350 forint havonta. Több csak akkor, ha eredményes munkát végeznek. Eddig nem kellett megragadni az alapbérnél. A szolgáltatást nagyobb befektetés nélkül is el lehetett indítani. Február 19-én volt az alakuló ülés, 22-én pedig a brigád ment Orosházára. Most Pesten dolgozik, a másik részleg augusztusban kezd a kecskeméti régi kórházban. Év végéig megvan a munka előre. Később — a tapasztalatok birtokában — bővítik a szolgáltatások körét is. Orvosi gázhálózatot szerelnek, és szó van sokszorosításról is. Pénzügyi segítséggel A kisszövetkezet, mint a neve jelzi, gyártó és fejlesztő is, s így önálló termékekkel is jelentkezni akar. Az első egy, a műtőbeli bemosakodáshoz szükséges automatikus folyadékadagoló lesz, melynek működési elve hasonló a jól ismert :kézszáríl|óéhoz. Gárdián Ferenc elnök és Krémer László műszaki vezető irányításával rövidesen elkezdődik a gyártás. A kísérleti példányt már bemutatták, és máris 400 darabra érkezett megrendelés. Dicsérték a szakemberek, köztük dr. Gubacsi László, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője is, de hozzátette: szeretné már nagyobb sorozatban látni! Ez viszont beruházás nélkül nem megy. Szerencsére a? ügyes kis berendezésre — némi figyelemfelkeltés után — felfigyeltek a pénzügyi szervek is. Bizonyítva, hogy felfedezték benne az üzletet. A gyártás megindításához jelentős összeggel járultak hozzá. Az OKISZ 300 ezer, az Állami Fejlesztési Bank 1,3 millió forintot adott, s ezt megtoldottak 4,3 millióval az innovációs alapból. S mert a kisszövetkezet a szervezéssel nem állt le pénzszűke idején sem — most másfél hónapon belül működő folyadékadagolót ígérnek. ‘ Háttér is kell! Készít majd a Vitái műanyag lázlaptartót s tervezik körzeti orvosoknak készenléti táska összeállítását is. Vállalkoznak hiánycikkek, vagy kis szériák gyártására. Tárgyalnak 4—5 ezer kesztyűsterilező doboz előállításáról a • Nagynyomású gőzborotvával tisztítják a csövet. MEDICOR-ral. Ez a nagyvátla- latnak nem tétel, a kis cégnek viszont jó üzlet. A kisszövetkezet, legyen bármily rugalmas is, nem élhet meg — vagy nem elég hatékonyan — a nagyobb üzemek, vállalatok segítsége, együttműködése nélkül. A Vitáinak már a megalakulásakor nagyon sokat jelentett a Bacs-Kiskun megyei Tanács egészségügyi osztályának és a kórháznak a támogatása, s a későbbiekben is számítanak a megbízásaikra. Jó a kapcsolat az OM- KER Vállalattal, amely értékesítéssel foglalkozik, s a már említett MEDICOR is munkát ad: még az ősszel Moszkvában kell fertőtleníteni a magyar vállalat által gyártbtt konténerműtőket a kecskeméti szakembereknek. A Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat klímaberendezéseinek a fertőtlenítésében állapodott meg a kisszövetkezettel. Körülbelül így fest az első fél év mérlege. De a Vitái az ország 149 kórházába és egészségügyi intézményébe küldte el a tevékenységi körét tartalmazó tájékoztatót azzal a nem is titkolt szándékkal: ha van számukra munka, akkor várják a hívást. Váczi Tamil • Pálfi József, a fertőtlenítés szakértője. • A műtő szellőzőrácsát szereli Csapó András. Energiatakarékos homlokzatfelújítás BESZÉLGETÉS AZ IKTV IGAZGATÓJÁVAL Sokan megállnak mostanában Kecskeméten az Arany János és a Hornyik János utca sarkán, ahol vastag fehér lapokat ragasztanak egy ötemeletes lakóház falára a földszinttől egészen a te. tőzetig. A tájékozottabbak tudják — lapunkban is olvasták —, hogy a fehér lapok hőszigetelés céljából kerülnek a falra. Mégis meg-megállnak, nézegetik, mert olyasmit még nem látták, hogy huszonegy évvel a beköltözés után burkoljanak be így egy há. zat. — Miért van erre szükség, hiszen sokba kerülhet az ilyen fájta homlokzatfelújítás — kérdeztem Márton Lajostól, az Ingat, lankezelő és Távfűtő Vállalat igazgatójától, — Az Arany János utca 12. számú ház teljes külső felújítása egyébként is szerepelt vállalati terveinkben. Lakói viszont hosszú éveken át panaszkodtak a fűtésre. Ezért döntöttünk úgy, hogy a munkát egybekötjük az energiatakarékossági intézke. désekkel kapcsolatos feladatainkkal. így egyébként jóval olcsóbb, mert a hőszigeteléssel egyben a homlokzatfelújítást is elvégez, zük. Mégpedig jóval időtállóbban, legalább húsz évre. — Hogyan jutotttak erre a megoldásra, s nem lehetett volna olcsóbb megoldást választani? Tudomásom szerint legalább 500 forintba kerül négyzetméterenként ez a- szigetelés! — Valóban nem olcsó, de az energia még drágább. Világszerte azon fáradoznak politikusok, tudósok, műszaki, gazdasági szakemberek, hogy minél jobban takarékoskodhassanak vele. Válla, latunk is több intézkedést tett már annak érdekében, hogy a lakások fűtését gazdaságosabb hőszolgáltatással oldhassuk meg. Jó néhány épületnél azonban ma. gunk is értetlenül álltunk a lakók panaszaival szemben, ezért ez év elején az Energiagazdálkodási Intézetnél megrendeltük néhány különböző technológiával épült lakóház thermovíziós vizsgálatát. Folyékony nitrogénnel működő infra tv.kamerákkal készítettek hőfényképeket az Arany János utca 12., a Petőfi Sándor utcai fűrészházak, a Reile Géza utca 22., a Halasi út 1—3—a., a Zalka Máté u. 13., a Hunyadivárosban a Lándzsa utcai sorházak, a Marx tér 1—5. számú lakóházakról. Igen tanulságos volt látni az inf- raképekről, hogy a rosszul szigetelt falak mennyi hőt sugároznak ki az utcára, miközben a lakásban — a kellő melegszolgáltatás ellenére is — fáznak a lakók. Hasonlóan nagy hőveszteséget okoznak a rosszul záró ablakok, erkélyajtók is. Az Energiagazdálkodási Intézet javasolta a THERMOTEK hő- szigetelési módszer alkalmazását, amelyhez az anyagot a BUDA- LAKK Vállalat hozza forgalomba. Az impregnált Nikecell- lapokat egyébként a nyugatnémet HAERING-cég szállítja, szakemberei tanították be vállalatunk dolgozóit az igen gyorsan elvégezhető burkolómunkára. — Ha gyorsan lehet dolgozni az új technológiával, akkor miért nem fejezték be már a munkát, amit még június közepén elkezdtek? — Azért, mert a BUDALAKK az importkorlátozások miatt csak késve tudta szállítani az anyagok egy részét. Emiatt több mint egy hónapig állt a munka. — Akkor miért nem keresnek olyan hazai anyagot, ami a Nike- cellt pótolja? Bizonyára van er. re lehetőség! — Valóban fontos feladat az importanyagok hazaival való helyettesítése. Mégis több oka van annak, hogy ezúttal mégsem ezt tesszük. A HUNGAROCELL lehetne ilyen anyag. A BUDALAKK Vállalat azonban csak Nikecell- ért vállal garanciát. A HUNGAROCELL ugyanis ridegebb, tö. rékenyebb anyag és íelhasználá. sa előtt impregnálni kellene, s ezt a szert is csak import útján lehet beszerezni. Ami a Nikecell 20 éves garanciáját illeti, nekünk, illetve a népgazdaságnak — ha ide- számítom az egyébként is esedékes homlokzatfelújítás elhagyását — ennyi idő alatt, hat-hétsze. résén megtérül energia- (ami még jelentősebb import) megtakarításból a burkolás költsége. Ez pedig a HUNGAROCELL-nél nincs biztosítva. — Mi az oka annak, hogy éppen az Arany János utcában kezd. ték a homlokzatok hőszigetelését. Nem lett volna indokolt valamelyik másik említett háznál hozzáfogni a munkához? • Az Arany János utca 12. számú lakóház Hornyik János utcai homlokzatának rövidesen befejeződik a hőszigetelése. — A thermovíziós képek tanulmányozása álapján az épüle. tek hővesztesége az előbb említett sorrendben alakul. A legrosszabb helyet az Arany János utcai bérház Hornyik János utcai frontján. Egyébként négy épületet szándékozunk még az idén THER- MOTEK.hőszigeteléssel ellátni, a Halasi út 1—3—5. és a Zalka Má. té utca 13. számú lakóházakat. Azért ezeket, mert a legrégebben épültek, s leginkább rászorulnak a külső tatarozásra. A Halasi út 1. számú ház beállványozását már meg is kezdtük. Ha idejében megkapjuk a Nikecellt, év végéig el is készülünk a hőszigeteléssel. Amennyiben nem kapjak meg, sajnos néhány már meglevő importból származó anyagkészle- tünk szavatossági ideje lejár, — S mit tesznek a rossz nyílás, záró szerkezetekkel? — Megkezdjük rendebehozásu. kat — ha kell kicserélésüket —, és kitűnő új fajta szigetelőanyagokat is beszereztünk, amelyekkel tömíteni tudjuk a rosszul zá. ródó ablakokat, ajtókat. Nagy Ottó A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Külterületről a belterületre I. A sajátos magyar településhálózat alapvetően a természetföldrajzi adottságok talaján alakult ki, amit a történelmi és gazdaságtörténeti körülmények alakítottak, formáltak. Mindezek befolyásolták a települések belső szerkezetét is, elsősorban a síkságokon, különbségeket okozva a sűrűbb népességű belterület és a ritkán lakott külterület között. Ezek a folyamatok a múltban spontán módon zajlottak le. Csak a felszabadulás után kezdődtek viták a tanyák adminisztratív megszüntetéséről, vagy továbbélésük megengedéséről. Tanyapolitika A megoldás akkor kezdett világossá válni, amikor az 1960-as évek második felében tudományos módszerekkel kidolgozták az ország település-hálózatfejlesztésének koncepcióját, amely a gazdasági élet területi egyenlőtlenségeinek, valamint a lakosság életkörülményeiben fennálló területi differenciáltságnak folyamatos nivellálása irányába hatott. Ennek részét képezte a külterületi lakott helyek rendezésének "kérdése is. Bács-Kiskun megyében — ahol 1970-ben több mint 160 ezer ember élt külterületen, a lakosság 29 százaléka — elsősorban a Duna— Tisza közi Homokhátság tanyavilágának jövője okozott gondot a mezőgazdaság, a településhálózat korszerűsítése, valamint az ott élő lakosság életkörülményeinek javítása miatt. Az elmúlt évtizedben alkalmazott tanyapolitika a külterületi lakott helyek munkahely és lakóhely funkcióit igyekezett érvényre juttatni. Ezt célszerű tovább folytatni. A gazdasági célok kitűzése és a lakosság ellátásának biztosítása természetesen megkívánja az ott lakó népesség demográfiai viszonyainak részletes és alapos ismeretét. Miért költöztek el ? Magyarországon 1980. január 1-én csaknem 472 ezer ember élt külterületen. Számuk mintegy felére csökkent az előző népszámlálás óta, 1960 és 1970 között azonban már az egy.harmadot sem érte el a csökkenés üteme. Bács-Kiskun megyére 1980. január 1-én az ország külterületi lakosságának több mint egyötöde jutott, a tíél-alföldi körzet tanyai népességének több mint a fele, szám szerint 101 ezer ember. A külterületi népesség szama a megyében — a többnyire tanyás jellegű külterületi lakott helyeken — 1949-ben még meghaladta a 246 ezer főt. a lakosság 42 százalékát, ez 1980. január 1-ére alig 18 százalékra csökkent. A külterületi népességszám csökkenésének fő okai között említendők: — a vidéki ipartelepítés és a mezőgazdaság szocialista átszer. vezése, később pedig a belterület, re való beköltözések intézményes elősegítése. A korábbi évtizedekben jelentős volt a megyén kívülre költözők száma is; — a külterületi népesség kor- struktúrájában bekövetkezett „elöregedés” miatti természetes fogyás; — a központi belterülettől távolabb történelmileg, kialakult, vagy gazdasági célból létrejött, illetve fejlesztésre kijelölt csoportos településeket az 5 1961. számú ÉM-rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat előírásai szerint — nem jelentős számban — egyéb belterületté nyilvánítottak. Az elmúlt 30 év alatt a megye belterületi népessége az utóbbi évtizedben jelentősen gyarapodott, ami a megye népességmegtartó képességének stabilizálódását jelenti. 1970 és 1980 között a külterületi népesség számának 61 ezer fős csökkenése a belterületen lakók számának ugyanilyen nagyságú növekedésével járt együtt. Szemben az 1960-as évtizeddel — amikor a gazdasági átalakulás hatására sokan elhagyták a megyét — a külterületi népesség számának csökkenése mintegy 17 ezer fővel több volt, mint a belterületi népességgyarapo- dás. Térszerkezeti jellemzők Bács-Kiskun megye területe a külterületies jelleg szempontjából nem egységes, íj ól elhatárolható tájegységek jellemzik. A mező- gazdasági termelés hatékonyságának növelése érdekében egyre inkább előtérbe került a területi specializáció. A Homokhátság a kertészeti kultúráknak kedvez, amely igényli a helyben lakást. E területen a tanya munkahely és lakóhely is. A bácskai és Duna mellóki térségben a nagyüzemi gazdaságok szántóföldi növény- kultúrája nagyobb, összefüggő területeket, táblákat kíván, amely magasabb fokú gépesítettséggel hozza meg a kívánt eredményt. Ezért ebben a térségben a már évtizedekkel ezelőtt is gyérebb külterületi jelleg a homokhátságinál jóval nagyobb ütemben csökkent az utóbbi tíz évben. A megye egészére elmondható azonban, hogy a csoportos külterületi lakott helyek általában a nagyüzemi termelés gazdasági központjai is. A külterület fennmaradását ma még szükségessé teszi a belterületen egyelőre nem pótolható lakásállomány is. Az utóbbinak különös jelentősége van a városokban. Tájegységi differenciáltságot mutat, hogy a tanyás térségben — ahová a külterület 68 százaléka, a külterületen lakók 93 százaléka tartozott 1980-ban — az átlagos népsűrűség 17 fő volt, míg a nem tanyás térségekben csak 3 fő. További térszerkezeti jellemző, hogy a tanyás körzetben gyakoribb a nagyobb lélekszámú csoportos településrész. A külterületi lakott helyek átlagos né- pességszáma 236 fő volt az utóbbi népszámlálás idején, míg a nem tanyás térségben 47 fő. A Homokhátságon — az 1980-as népszámlálás körzetbeosztása szerint — a külterületi lakott helyek 40 százalékában 200-nál több volt a népességszám és ilyen csoportos településen lakott a térség külterületi népességének több mint háromnegyede. Ez merőben eltér a megye más területeinek jellemzőitől. Dr. Sántha Józsefné (Folytatjuk.)
