Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-10 / 186. szám

1982. augusztus 10. • PETŐFI NÉPE • 3 DOBFELSZERELÉSRE, TANSZEREKRE GYŰJTENEK Párttitkár Pirtón Diákok — nyári munkán Nyáron is szükség van a szorgos kézre. Lehet szervezet­ten munkát vállalni — építőtáborokban —, de lehet egyénileg is, ráadásul úgy, hogy fizetést is kap az ember. Három olyan középiskolást szólaltatunk meg, akik önmaguk kerestek ideiglenes állást nyári szünidőre. Tóbi István a kecskeméti piac- kezelőséghez kopogtatott be munkáért. Autóparkolókban szor­goskodik, napi hat órán átt Több kilométert szaladgál, s mégis van úgy, hogy nem sikerül átadnia a parkolójegyet. . . — A piac melletti parkolóban kell a legtöbbet futkosnom — mondja a szegedi Erdészeti Szak- középiskola leendő másodikosa. — Mit csinálok akkor, ha valaki meglép a parkolási díj kifizetése elől? Felírom a kocsi rendszámát. — Minden nyáron dolgozol va­lahol? — Tavaly egy téeszben vállal­tam munkát. Most júliusban je­lentkeztem a piackezelőségnél, s ezt a lehetőséget kínálták. Elvál­laltam, mert kell a pénz. — Mire gyűjtesz? — Régóta összerakom a forin­tokat. Az osztálytársaimmal ze­nekart alapítottunk, én dobolok. Szeretnék egy dobfelszerelést venni . . . — Megvan rá a pénzed? — Ezen a nyáron inkább keve­sebbet pihenek. Három-négyezer forintot keresek ezzel a munká­val. s úgy néz ki, hogy őszre meg tudom venni a dobokat.. . □ □ □ — Tessék mondani, lottót le­hel-e kapni? Megjött-e az e heti Füles? — zúdultak a kérdések az újságárushoz. Benn ülök én is a pavilonban, figyelem Somodi Eri­kát, a Berkes Ferenc Szakközép- iskola tanulóját. Négyhetes szak­mai gyakorlatát négyessel és 650 forinttal zárta. Most a hírlapárus szerepét vállalta fel. — Kevésnek bizonyult a 650 fo­rint? — kérdezem Erikától. — Kiegészítem ezzel a kereset, tel. Itt ezernégyszáz forint alap­fizetést kapok, erre jön az eladott újságokért, a totó-lottóért és a képeslapokért járó százalék. Kon­taktlencsét akarok venni... — Ezért kerestél nyári elfog­laltságot? — Mindig hasznosan töltöm a vakációt. Nem mondhatom azt, hogy unalmasan telnek el a nap­jaim. Este pedig moziba, koncer­tekre járok. — Lehet-e kecskeméti útika­lauzt kapni? Mit tudna mesélni a Cifrapalotáról? — kérdezik a turisták. Itt a pavilonban per­cenként érdeklődnek a legkülön­félébb ügyekben. — Nem tudok mindenre vála. • Somodi Erika: — Legkelen­dőbb újság a Petőfi Népe. a * Magyarországban a jakurák- ról találtam egy érdekes cikket. Negyvenféle újságot árusít a diáklány. A legkelendőbb a Pe­tőfi Népe, a Képes Űjság. a Nők • Tóbi István: — Ma forgalmas napom van! szólni. Sokan azt gondolják, hogy milyen jó nekem, mert minden újságot elolvashatok. Ám erre sem jut mindig időm. Legutóbb Lapja és a Füles. Ősszel kezdi az utolsó tanévét, lassan már a mindennapi munkára kell gon­dolnia. Azt mondja: úgy meg. szerette a postát, hogy elképzel­• Fekete István: — Inkább dol­gozom, mint pihenek. (Méhesi Éva felvételei) hetőnek tartaná az efféle kenyér­keresést. □ □ □ A Kecskeméti Konzervgyár hirdetőtábláján nagybetűs fel­irat: DIÁKOKAT FELVESZÜNK.. Fekete István egy hete olvasta ezt a hirdetést, azóta jár ide Kun­szállásról minden reggel. — A Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben ribizlit szedtem, de ke­veset fizettek. Ezért jöttem a konzervgyárba. Itt kétezeröt­száz—háromezer forint lesz az egyhónapi keresetem ... — Mire költöd? — Nem kérek a szüleimtől pénzt a szükséges tanszerekre. Ebből az összegből vásárolok he a tanév­kezdéskor.- István a 607-es Ipari Szakmun­kásképző Intézetben központi- fűtés-szerelést tanul. Ő is fonto­sabbnak tartja a nyári munkát, mint a nyaralást. Ez utóbbira csak két napot tervezett a Bala­tonnál. Jövőre is a konzervgyár­ba jön, megkedvelte az itteni feladatokat. Beszélgetésünk vé­gére lejárt a munkaideje. Fél ket­tő. Indul haza Kunszállásra. Borzák Tibor Veterán autók nemzetközi találkozója A XII. nemzetközi veterán autó—motor-találkozót vasárnap ren­dezték meg Csongrádon és Szentesen. A vendégeket, a 8 országból érkezett több mint 100 öreg autó és motorkerékpár tulajdonosát, illetve vezetőjét a csongrádi ifjúsági házban köszöntötték. Ezután a matuzsálemi korú járművek Szentes­re vonultak át, s a látványos menetükben tízezrek gyönyörködtek. Szentesen ügyességi versenyen bizonyították, hogy öreg masina nem vén masina, ügyesen mozogtak a kijelölt pályán. A gépmatuzsálemek rangidősei a Laurin—Clement, a Georgie, valamint a Ford típusúak. Ezek között olyanok is vannak, amelye­ket még 1907-ben, 1908-ban gyártottak. A motorkerékpárok legöre­gebbjei között szerepelnek a Triumph gyártmányúak. Tulajdonosaik méltán büszkék arra, hogy a régiségek ma is üzemképesek, s velük évente több ezer kilométert utaznak. (MTI) Népzene négy nyelven Száz fiatal muzsikus, amatőr népzenész vonóshangszerén csendül­tek fel vasárnap a népi hagyományokon alapuló muzsika legszebb dallamai. Az amatőr népzenészek jászberényi táborában magyar, francia, angol és német csoport igyekezett hitelesen eljátszani Bi­hari, Kodály, Bárdos, továbbá a cigány népzene ismert vagy isme­retlen szerzőinek alkotásait. A nemzetközi népzenei tábor tíz napig tart, s ez idő alatt Győr, Szeged és Jászberény népzenei stúdiójának a tagjai, továbbá a to­rontói Kodály-intézet fiataljai, svájci, francia és NSZK-beli ifjú amatőr muzsikusok szereznek újabb jártasságot a magyar népzené­ben. A résztvevők a zenélés mellett elméleti előadásokat hallgatnak, a népzenei gyűjtőutak kottáival ismerkednek. Az' intenzív munkát végző táborban tíz nép alatt a külföldi fiatalok is gyűjtenek annyi ismeretet, hogy népszerűsítői lehetnek a magyar népzenének hazá­jukban. (MTI) Furcsa, út melletti kisközség Pirtó. Naponta ezrével ha­ladnak el mellette személy- és tehergépkocsik, autóbuszok, de közülük csak néhány áll meg. Az útról csupán azt a né­hány házat látni, amely mellette települt, a vegyesboltot, az áfész vendéglőjét, s a község szélén a most épülő óvodát. Kis falu, alig több mint ezer lakossal, százhatvannyolc ház­zal, kétszer annyi rádióval, családonként televízióval, hűtő- szekrénnyel, száz személygépkocsival, s még ennél is több motorkerékpárral. Talán azért, mert kicsi a település, ösz- szetartóak, jó közérzetűek, aktívak az emberek, akik szere­tik, ragaszkodnak a homokbuckákhoz, a nádhoz, a száz éve termelt kifferkörtéhez, mindahhoz, ami számukra a szűkebb hazát, az otthont jelenti. Ezekkel a gondolatokkal fogadott Windeczker Zoltánná, a községi pártalapszervezet titkára. — Néhány évvel ezelőtt — jut eszébe mindjárt — valaki azt ír­ta rólunk, hogy földbe vájt kuny­hókban is laknak. Nem volt iga­za, mert az tény, hogy hét évvel ezelőtt évente csak 3—4 ház épült, de ebben az évben 38 épí­tési engedélyt adtak ki, s a bel­területen van még 204 üres ház­hely. Keményen kell itt a szak- szövetkezetben, vagy a közeli vá­rosban, Halason dolgozni azért, hogy teljen mindenre, de az em­berek szorgalmasak, takaréko­sak. Igen rosszak itt a földek, 4,8 aranykoronások, s a szakszövet­kezet szőlő-gyümölcs-, gabona- termesztéséhez az autóvillamos­sági és a forgácsoló melléküzem­ág biztosítja az anyagi alapot. Vagy itt, vagy a Felgyői Állami Gazdaság nádüzemében találnak munkát a községbeliek, de na­gyon sok, 400 az eljáró. Munka- alkalom Halason, Solivadkerten, Kiskőrösön van, s lesz is még jó darabig, hiszen a községben kis­üzemet, leányvállalatot létrehoz­ni szinte lehetetlen. A párttitkár nem hivatalból, csupán úgy beszélgetés közben sorolta a gondokat, az eredmé­nyeket, érvelt a község megtartó erejével, a társadalmi összefogás­sal, a községfejlesztés távlatai­val. Mindezt szenvedélyesen, meggyőződéssel tette, olyan em­berként, aki szereti, de tiszteli is a falu népét. Munkájával, a párt­alapszervezet tevékenységével folytatta!. — A napokban' volt taggyűlé­si téma a pártépítési munka. Hu­szonnégyen vagyunk összesen, tizenhat férfi és nyolc nő. Az át­lagéletkor nem a legkedvezőbb, meghaladja a negyvenhét és* fél évet, sok, összesen kilenc a nyug­díjas párttagok száma. Tizenkét kommunistának van konkrét párt­megbízatása, tanácstagok, vb-ta- gok, önkéntes rendőrök, bizalmi­ak, ifjúságii felelősök. A népes­séghez viszonyítva valóban ke­vesen vagyunk, de úgy érezzük: képesek vagyunk ellátni a fel­adatokat, amely éppen annyi, sőt olykor több, aprólékosabb, nehe­zebb, mintha egy nagyközségben élnénk. Önmagáról alig szól valamit, pedig ez a 39 éves asszony napon­ta többet dolgozik, mint bárki más a faluban. Főfoglalkozása körzeti ápolónő, amely nemcsak a rendelési idő betartására, de táppénzes állományiba vételre, injekciózásra, sürgős esetekben elsősegélynyújtásra is , kötelezi. Számtalanszor fordult már elő, hogy éjszaka kellett mentőt hív­nia, vagy éppen bekísérnie férje gépkocsijával á beteget a kórház­ba. Ö a művelődési ház vezető­je is, reá hárul annak minden gondja-ibaja. Művészi csoportok, szakkörök, kultúrműsorok, ren­dezvények szervezése, mert hiá­ba a város közelsége, van rá igény. S ezt az igényt fontos és szükséges 'kielégíteni, mégpedig jól, színvonalasan, tartalmasán. Tanácstag, vb-tag, s ezenkívül még háziasszony is. Elég tehát a felsorolás, hogy kitűnjön; nem unatkozik, erre nem jut ideje. — Talán szerencsés, hogy kör­zeti ápolónő a foglalkozásom, így mindennap sok emberrel talál­kozom, beszélgetek. A munkám és a pánttiitkári teendők, a kul- túrház-igazgatói feladatok közötti határok elmosódnak, egyszerre vagyok minden, de azt hiszem, ez a természetes ... Havonta tar­tunk pártvezetőségi ülést, tag­gyűlést. A témák? Községfejlesz­tés, gazdasági élet. a Hazafias Népfront, a KISZi az áfész, és sorolhatnám tovább. Itt igazán „aprópénzre" kell váltani a párt- határozatokat. Érvelni, magyaráz­ni, győzködni kell. A magánélet és a hivatal nem választható szét, éppen úgy, mint a pártmeg- b íz tás és az, amit hobbiból csi­nál az ember. Van tennivaló bőven, különö­sen annak, aki szívügyének érzi a község fejlődését, az itt lakó emberek felemelkedését, tudatá­nak alakítását. Sok minden hiány­zik még Pirién: az óvoda, az is­kolai napközli, a vízhálózat bőví­tése, a község erőteljes fejleszté­se, új lakóházak építése. Mert okos a párttitkár érvelése: ha nő a lakosság lélekszáma, kel­lenek az új közintézmények — a presszó, az új ABC-áruház, ké­sőbb talán az orvosi lakás, a fo­gászata rendelés —, még akkor is, ha a munkahelyek zöme más­hol, Kiskunhalason, Soltvad ker­ten van. Ebben a szinte teremtő munkában, amely Fürtón egyre dinamikusabban bontakozik ki, valóban motor a pártalapszerve­zet, a kommunisták. Gémes Gábor VÁLTOZÓ ÉLETMÓD Mérlegen 1440 perc, vagyis egy nap teljes 24 órája, ön­magának csak elvétve készít ilyen számvetést az ember. Legfeljebb időnként bosszan­kodik, mert a nagymosásra, a porszívó megjavítására, ilyen-olyan háztartási munká­ra nem futja, az idejéből. De hogy mire telik, mondjuk1 hány percet tölt bevásárlással, köz­lekedéssel és olvasással, azt jobbára csak a kérdőíveket ki­töltető felmérők veszik szám­ba. Kevesebb alvás A Központi Statisztikai Hi­vatal legutóbb 1977-ben, azt megelőzően 1963-ban készített országos időmérleg-felvételt. Mintegy 27 ezer kérdőív ösz- szevetéséből számították ki például azt, hogy egy mező- gazdasági gépkezelőnő átla­gosan naponta 209 percet tölt különmunkával. Az értelmisé­gi viszont mindössze tíz per­cet. A főfoglalkozástól az „egyéb és ismeretlen” tevé­kenységig az adatfelvevők a napi 1440 perc majd 50 fel­használási lehetőségét, az<£, egymáshoz való viszonyát vizs­gálták, így derült például ki, hogy — a köztudati képpel egyezően — valamennyi fog­lalkozási ágban dolgozók, leg­feljebb néhány percnyi elté­réssel. .nyolc órát alszanak naponta. Kivéve a már emlí­tett gépkezelőnőt, akinek az éjszakai nyugodalma még az öt órát sem éri el. Hova tű­nik a hiányzó, mintegy 190 Emberek és percek perc? Egyebek között épület­karbantartásra, építésre és bő­vítésre. A gépkezelőnő ezekre a munkákra napi 110 percet fordít, ötvenszer annyit, mint az „egyéni szellemi foglalko- ! zású” kategóriába tartozó nő­társai. Meg is van tehát áz al­vástól elcsent idő döntő ré­sze ... Az időmérlegét eddig legát- íogóbban feldolgozó dr. An- dorka Rudolf—Falussy Béla szerzőpáros egyik tanulmányá­ban éppen a munkát illetően állapítja meg: ........a magyar t ársadalom tagjainak nagy többsége nagyon sok időt tölt el jövedelemszerző munkate­vékenységekkel. Arra vonat­kozóan, hogy ez a munka meny­nyire .intenzív és hatékony, az egész napot felölelő időmér­leg-vizsgálat keretében nem kaphattunk információkat.’! Több időt a művelődésre ..Az állandó munkahelyen és a különböző különmunkák­kal eltöltött idő mindenkép­pen fáradságos — akár haté­kony a munka. akár nem, akár nagyon, intenzív, akár kevésbé . . Ezzel el is érkez­tünk életfnódunknak, az élet minőségének egyik legsarkala­tosabb kérdéséhez. Nyilván­való ugyanis, hogy a jövede­lemszerzésre fordított, a napi nyolc óránál lényegesen hosz- szabb idő az egyéni, a családi életszínvonal emelését szól-, .gálja. Kétségtelen az is, hogy az egyebek között túlórában, magánház-építésiben végzett többletmunkának jelentős szerepe vo'lt a nemzeti jövede­lem 1963—77. közötti megkét­szereződésében. Felmerül azon­ban a kérdés: továbbképzés, a tanulás, az agyat, a gondol­kodást ugyancsak karbantartó csiszoló művelődés jelenlegi aránya meddig lesz elegendő a lépéstartásihoz, a haladáshoz? Egyre több szakemberben olyan időszakiban fogalmazó­dik meg ez a gondolat, ami­kor sarkunkban az elektroni­ka forradalma, s szemünk előtt a termelő robotok reáli­san belátható képe... Az időmérleg szerint a kü­lönböző szellemi foglalkozású férfiak átlagosan naponta 25— 33 percet töltenek órán, elő­adáson való részvétellel, egyé­ni tanulással és önképzéssel. A nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúaknál ez az idő 2—9, a mezőgazdasági fizikai­aknál 1—4 perc. A szocioló­gusok hozzáteszik, hogy ugyan­ezen csoportosítás tanulsága szerint a nők kevésbé tanul­nak tovább. Ezért a nemek közötti — egyébként csökke­nő — képzettségi, felkészültsé­gi különbség felnőtt korban nő. De, hogy mégis hétköz.na- pian hová helyezhető a fenti tanulásra fordított idő, arra egy példa: ha valaki heti 2x3 órát áldoz valamely nyelv el­sajátítására, akkor átlagosan naponta ezzel 25 percet tanul. De hol van akkor még a szak- irodalom, az újabb technikai eljárások elsajátítása? Mind­ehhez talán csak annyit, hogy a tudományos forradalommal az, egyetemen, a főiskolán meg­szerzett tudás mintegy 5—7 éven belül elavul... Másfél óra a tévé előtt nél mindössze tizenötöd any- nyit. Az adatok arányaiból következtethetünk a családi eletre, a közművelődésre. Még­is csak egyet emelnék ki: a televízió kulturális közvetítői fontosságának .megfelelőbb mércét kellene állítani ... A férfiak „háziasítása A magyar állampolgár' idő­töltésében kimagasló helyen szerepel viszont a televízióné­zés. A szellemi foglalkozású a tévékészülék előtt 1 átlagosan eltöltött napi 93 perccel tízszer annyit áldoz a műsorokra, mint a magpózásnak, lemez­hallgatásnak, a mozinak; a színháznak, a hangversenyek­nek, a kiállításoknak, a mú­zeumoknak és sportrendezvé­nyeknek együttvéve. A szak­munkás férfi, hatodannyi idő­ben játszik gyermekével vagy meséi neki, tanul vele — mint amennyit a televízió előtt tölt. Van olyan csoport, ámelyik­Nemcsak a munkában, a művelődésben, a szórakozás­ban, hanem az életmód más területén is jelentősen váltSK- tak az arányok. Például változásra, a „nő­nek a konyhában a helye” szemléletmód átalakulására utal, hogy mindenekelőtt a .szellemi foglalkozásúaknál — lényegesen csökkent a nők­nek a háztartásban eltöltött idejük. A teljességhez: a fér­fiaké viszont nőtt. Töb.b kuta­tó úgy véli — nem kis opti­mizmussal —, hogy ez a ten­dencia más csoportoknál is követésre talált. Tény min­denesetre, hogy az otthonók gépesítése megkönhyíti a férfiak „’.háziasítását”. Á nők általános foglalkoztatása, s — ebből eredőien az arányo­sabb családi teherviselés — pedig sürgeti azt. Az ilyen, az életmód több más összetevőjét érintő kér­désekre, az időmérlegnél mé­reteiben szerényebb szocioló­giai vizsgálatok is megalapo­zott válaszokat adhatnak. M. A. KIS MATEMATIKUS BARÁTI KÖRÖK Országos szeminárium A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat matematikai vá­lasztmánya és a TIT Nógrád me­gyei szervezete rendezésében hétfőn Salgótarjánban megkez­dődött a kis matematikus baráti körök vezetőinek országos sze­mináriuma. Részt vett a tanács­kozáson és j, Oktatáspolitikánk néhány időszerű kérdése” cím­mel előadást tartott Óvári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság ti fkára. Az ötnapos szeminárium ma előadásokkal és bemutató fog­lalkozásokkal folytatódik. A „hallgatók" szabad idejükben Nógrád megye és Salgótarján kulturális nevezetességeivel, ter­mészeti szépségeivel ismerked­nek. A TIT másfél évtizeddel ez­előtt szervezte meg a kis mate­matikus baráti köröket, amelyek száma napjainkban eléri az öt­ezret. 1981-ben például tizenhét- ezer általános iskolás tanuló huszonhétezer órában foglalko­zott az érdekes matematikai problémák megoldásával, s ez hozzásegítette, illetve segíti a diákokat a konstruktív gondol­kodás fejlesztéséhez., A matema­tikus baráti körök működésének célja, hogy az általános iskola megfelelő osztályainak anyagára építve a tantervi óráknál töb­bet és újat adjanak a tanulók ismereteinek gyarapításához. A mozgalom egyik eredménye, hogy évenként megrendezik a kis ma­tematikus baráti körök országos versenyét. E versenyek legjobb­jai közül sokan nemzetközi ver­senyeken • is eredményesen szere­pelnek. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom