Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-06 / 183. szám
i # PETŐFI NÉPE • 1982. augusztus 6. A FALURÁDIÓ ÉS A PETŐFI NÉPE KÖZÖS ANKÉTJA Gép- és alkatrészgyártás, -ellátás, -kereskedelem A mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártásról, gyártatásról, az ellátás helyzetéről rendezett ankétot a Magyar Rádió Falurádió szerkesztősége és a Petőfi Népe szerkesztősége. Az ankéton részt vett Suhajda István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Patai Tamás, a MÉM főelőadója, dr. Soós Géza, az AGROTEK főosztályvezetője, . dr. Ligeti Gyula, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, Józsa Vilmos, a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettese, Bányász Lajos, az Ipari Minisztérium Mezőgép Kooperációs Irodájának vezetője, dr. Török Albert, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár igazgatóhelyettesé, dr. Major Györgyné, a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat osztályvezetője, Mormer Miklós, a kecskeméti AGROKER Vállalat igazgatója, Pa- tyi László, a kunszállási Alkotmány Tsz elnöke, Szeberényi Gyula, a megyei tanács szakfelügyelője, Bátay Imre, a Kiskunsági TESZÖV főmunkatársa, Mezőfi János, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát műszaki igazgatóhelyettese és Lajdi István, a BKR szervizvezetője. A Falurádiót Simon Ferenc és Zala Simon Tibor, a Petőfi Népét Csabai István képviselte. Műhold és kartoték Jobb, olcsóbb gépeket CSABAI I.: A magyar mezőgazdaság két évtized alatt a jó politikai döntések hatására sem érhette volna el a jelenlegi magas színvonalat — néhány vo. natkozásban a világszínvonalat — ha a gépek, eszközök, vagyis a műszaki feltételek nem állnak rendelkezésére. Napijainkban a kedvezőtlen világgazdasági körülmények között a mezőgazdaság teljesítménye döntően meghatározza az ország exportnö- velési elképzeléseinek valóra váltását, ennek gazdaságosságát, s nem utolsósorban a magyar nép életszínvonalának alakulását is. A legfejlettebb technikára szüksége van az ágazatnak ahhoz, hogy fejlődése töretlen maradjon. Mi jellemzi ma a gépellátást, a hazai gyártást, az importot és milyenek a kilátások? PATYI L.: Az utóbbi években sokat változtak a gépek, sajnos úgy, hogy a termesztéstechnológián- kat kellett hozzáigazítani ezekhez. Fordítva kedvezőbb lett volna. Sokféle géptípus van, ugyanakkor hiányzókat is szép számmal sorolhatnék, mivel a középméretű gazdaságoknak megfelelő, kisebb teljesítményű és értékű gépek alig kaphatók. DR. TÖRÖK A.: A Rába az elmúlt években amerikai licencek alapján gyártotta termékéit a mező- gazdaság részére. Rövidesen — ugyancsak licencvásárlással — három új gyártmánnyal jelentkezünk. Egy ekével, amely energiatakarékos művelést tesz lehetővé, mert fogásszélessége szántás közben változtatható. Ezzel optimális összhang teremthető az eke-erőgép-talajtípus egységében. Egy év múlva kapható lesz. Az eddig dollárért vásárolt kitűnő Cyclo—800 típusú kukoricavető gép gyártása is megkezdődik a Rábánál, amit 1984 tavaszán forgalmazunk. Ügy gondoljuk, hogy univerzális, 180 lóerő körüli traktorra is szüksége van a magyar mezőgazdaságnak. Az idén három amerikai típusút próbálunk ki, és a tapasztalatok alapján döntünk, melyiknek a kooperációs gyártására vállalkozzunk. SÓÓS G.: Szükség van többféle típusú és teljesítményű erő-, valamint munkagépre. Olcsóbban csak úgy lehet termelni, ha az adott gazdaság sajátosságaihoz, az elvégzendő munkákhoz 'legalkalmasabb — nem kisebb vagy nagyobb — gépeket használnak. PATAI T.: A mezőgazdaság indokolt importgép igényét a MÉM támogatja. Az igénylőknek gazdaságos- sági és egyéb közgazdasági szempontból meg kell indokolniuk a gépvásárlást, amit egy bizottság a minisztériumban, egy másik pedig az MNB-nél felülvizsgál. Ezután születik döntés arról, hogy nép- gazdasági szempontból is helyes-e egy-egy gép behozatala. SOÓS G.: Korábban a nagyüzemeknek a fejlett nyugati országokból beszerzett korszerű gépek jelentették a technikai alapot. Ma az impórtkiváltás került előtérbe, valamint a szocialista országok gépei. Az utóbbiakból nem tudunk annyit vásárolni, amennyire szükség lenne. Több kellene E—281 jár- vaszecskázóból, E—512-es gabonakombájnból és MTZ-traktorokból. Eredményesen próbálkoztunk barter (árucsere) ügyletekkel, és így 700 MTZ kerülhetett be az országba. JÓZSA V.: A bar tér üzlet — .kényszer. A hosszú lejáratú tervekben az igényeket nem lehet pontosan leírni, emiatt az import sem zökkenőmentes. Mindebből érzékelhető az alapvető gond: a nemzetközi munkamegosztásban nem megfelelő az ejőrelátás, és a szervezettség. A gyártásban a specializálódás, a KGST-országok közötti munkamegosztás ugyanakkor nagyon fontos, gazdaságos, előnyös és szinte létkérdése valamennyi partnernek. Olcsóbban csakis nagy sorozatok készíthetők. Ebből következik, hogy egy-egy ország képtelen minden gépből, eszközből önellátó lenni. Az együttműködést tökéletesíteni kell például oly módon, hogy az ellátó szervezeteknek, nagy gazdaságoknak, termelési rendszereknek lehetővé kellene tenni a részvételt és a beleszólást a tervezésbe. De nélkülözhetetlen egy-egy ország gyártmányainak és fejlesztési elképzeléseinek jobb megismerése is. BÁNYÁSZ L.: A szocialista és tőkés gépimportra a későbbiekben is szükség lesz, de arra is, hogy az optimális határig növekedjen á hazai gyártás, egyebek között ipari kooperációkkal, licencszerződésekkel és saját fejlesztésekkel. Ezt a tendenciát korábban gátló tényezőket megszüntettük, sőt a kibontakozást, az érdekeltség ösztönzésével elősegítettük. CSABAI I.: Mindez alig valósítható meg úgy, ha továbbra is gyenge minőségű alapanyagok — acél, különféle ötvözetek, gumifélék — felhasználására kényszerülnek a gépgyártók. BÁNYÁSZ L.: Az alapanyaggyártás technológiai színvonala javult ugyan hazánkban, de nem éri el a legfejlettebb országokét, például a kohászatban sem. Ez az oka, hogy több importanyagot kell felhasználni azért, hogy a gépek tartósabbak, íizem- biztosabbak legyenek. SZEBERÉNYI G.: Annál is inkább szükséges a minőségi javítás, mert nagy gyorsasággal — olykor indokolatlanul is — emelkedik a hazai gyártmányú gépek ára. Ebben imár elérte a világszínvonalat, amit a minőségben is követni kellene. Gépeket a gazdaságok csak nyereségükből képesek venni, a mezőgazdasági termékek és a gépek árszínvonalemelkedése viszont nincs összhangban. Jó és olcsóbb gép kell, mert egyébként a mezőgazdaságnak egyre nagyobb gondot okoz megvásárlása, s ez egyik gátjává válik a termelésfejlesztésnek. CSABAI I.: És az is, ha rövid időn belül nem javul az alkatrészellátás. Gyártók, szállítók, érdekeltség PATYI L.: A mezőgazdaságot azzal vádolják, hogy nagy étvággyal fogyasztja az alkatrészeket. Okáról viszont hallgatnak. Nevezetesen arról: nagyobb teljesítmény és igénybevétel jut hazánkban egy-egy gépre, eszközre, mint a fejlett mezőgazdasággal rendelkező más országokban. Rákényszerülünk erre költségcsökkentési okokból. A gépkihasználás magas, az igénybevétel nagy, emiatt gyorsabb az elhasználódás, mindebből következik, hogy sok alkatrészt használnak. DR. LIGETI Gy.: Mindez tapasztalható, ugyanis a szocialista országokból importált összes alkatrészek felét-a mezőgazdaság és a közúti járműágazat használja fel. SUiHAJDA I.: Feladat a mezőgazdaságban is a hatékonyság növelése. Ezt nehezíti, a jelenlegi drágább termelés egyik oka, a rossz alkatrészellátás. A kényszermegoldások, a hiányzó alkatrészek helyettesítése vagy éppen az alkatrészhiány miatti gépegységcserék, valamint a sok tízezer kilométert futó anyagbeszerző kocsik mind-mind a termelés költségét terhelik és növelik. Sokfélét elvárnak a mezőgazdaságtól az útmenti fűbegyűjtéstől az energiatakarékosságig, és éppen ezért jogosan igénylik is az ehhez szükséges feltételek megteremtését, így a megfelelő alkatrészellátást. Ügy tűnik, a gyártók nem érdekeltek ebben. CSABAI I.: Az örökös kérdések a következők: a gyár hibáztatható, mert nem gyárt éleget, vagy a kereskedelem, mert nem rendel? Valóban kevés az alkatrész, vagy egyik másik üzemben nagy a felhalmozott készlet? SOÓS G.: Legnagyobb gondot a szocialista országokból érkező gépek alkatrészellátásában tapasztaljuk. Ezért az idén egymilliárd forint értékű importpótló alkatrészt gyártattunk a hazai vállalkozókkal — dupláját az 1980-asnak. A tőkés gépek alkatrészeinek egy csoportját is így készítettük, a dollárkiadások csökkentése érdekében. IPATAI T.: Reméljük, enyhíti a gondokat a Baján működésbe helyezett és az NDK-ból származó, valamint a Mezőtúron elkészülő és a Szovjetunióból érkező gépek tranzitalkatrész-raktóra. DR! LIGETI GY.: A szocialista országokkal .megkötött komplett gépvásárlási szerződésekben nagyon kevés kötelezettséget és szankciót rögzítettek a későbbi alkatrészpótlással kapcsolatban. A KGST- szintert jóváhagyott „Tartalékalkatrész-ellátás általános elvei” című dokumentum alapján kötjük a szerződéseket. Az ebben előírtak nem eléggé szigorúak, több okból is korszerűsíteni kelj, a partnerekkel egyetértésben, ezt a megállapodást. Egyebek között kötelezettséget kellene vállalni arra, hogy a gépet szállító partnervállalatoknak a garancia lejárta után is legyen feladata az alkatrészszállítás a megrendeléstől számított 60 napon belüli visszaigazolással. Ma ilyen és ehhez hasonló kötelezettségek nincsenek, csak laza irányelvek. SOÓS G.: Nincs érdekeltsége a gyártóknak, szállítóknak. Sőt... Több országból például nem kapunk annyi garanciális átalányösszeget, amelyre itthon a garanciát teljesítő szervezeteknek szüksége lenne az ilyen jellegű szolgáltatások ellátására. Ajánlottuk, hogy több pénzt adunk a gépért, de adjanak belőle több garanciális átalányt. A válasz: nem, mert emiatt elterjed az a hír, hogy a gép műszaki színvonala rossz. Hibás ez a szemlélet, fontosabb lenne, hogy a gyártómű nagyobb felelősséget érezzen gépei iránt. És arra is, hogy a szállítók egy-egy ország speciális helyzetét vegyék figyelembe, például azt, hogy hazánkban javítás helyett szívesebben cserélnek alkatrészt. CSABAI I.: A hazai gépek alkatrészellátása sem jobb. SOÓS G.: A gyártók felelősségét itthon is növelni kellene. DR. TÖRÖK A.: Annyit gyártottunk és akkorra szállítottunk, amennyit az AGROTRÖSZT rendelt, mert gépet és alkatrészt egyaránt rajtuk keresztül forgalmazunk még 1982 év végéig. Az első félévre a megrendelésük 204 millió forint ‘értékű volt, a Rába ennél többet, 251 millió forint értékűt adott át. A megrendelt cikk féleségek neiff)9 százalékát határidőre, az egyszázalékos adósságot július 15-re teljesítettük. Tavaly a szerződéskötéskor felhívtuk az AGROTRÖSZT és a MÉM figyelmét, hogy a rendelés mennyiségben és választékiban kevés. Bebizonyították, hogy nem kell több, és kitartottak az eredeti igénylésük mellett... DR. MAJOR GY.-íNÉ: Többször kifogásoltuk, hogy a korábbi forgalmazónknak, a MEGÉV-nek alacsony a pótalkatrész-rendelése. Válaszuk mindig az volt: köszönjük az észrevételt, de a mi felméréseink jók. Pedig hát. .. Az 1982-es évre csupán 74 millió forint értékűt rendeltek. Rákényszerültünk, hogy a közvetítő kereskedelem mellett mi is tájékozódjunk, és kiderült, hogy 40 millióval többet igényel a mező- gazdaság. CSABAI I.: Alig elképzelhető, hogy akkora meny- nyiségű pótalkatrész-ellátás mellett, mint amit az országos számok tükröznek, továbbra is krónikus hiányról beszéljenek. Nem szólva arról, hogy a hazai alkatrészgyártás is megkezdődött. SOÓS G.: Az alkatrészhiány mérséklése érdekében gyártót keresünk címmel akciót szerveztünk, csaknem egymilliárd forint értékű alkatrészt sikerült legyártatni. MEZŐFI J.: A hazai alkatrészgyártás szükségmegoldás. Egyébként is nagy energiát, felkészültséget, ezen túl kockázatot és bizonytalanságot is rejt. Véleményünk szerint az indokoltnál nagyobb a pótalkatrész-felhasználás, amelynek okát a mező- gazdasági üzemek szakemberhelyzetében kell keresni. PATYI L.: Bármilyen képzett szakember is dolgozik a gépműhelyben, egy elem hiánya miatt egy egész gépegységet, rendszert ki kell cserélni... Persze, hogy nagy az alkatrész-felhasználás! BÁNYÁSZ L.: Döntőnek tartom az alkatrészigények valóságnak megfelelő felmérését, ami hazánkban még megoldatlan. MORMER M.: Szerintem is a legnagyobb gond: nem tudjuk, hogy az országban hol, milyen és menynyi alkatrész van. Amíg a gyártók, készletezők és a nagy gazdaságok egységes nyilvántartási rendszert nem. dolgoznak ki, megoldhatatlan lesz a pótalkatrész-ellátás. Két szélsőséget említek: a Toyota cég műholdra épített elektronikus nyilvántartási rendszerrel dolgozik, amin keresztül a világ minden pontján tájékozódhatnak kereskedelmi partnereik... Mi pedig ?'Multszázadbeli kézi kartonos. nyilvántartási módszerrel. A két szélsőség között meg kell találni a legmegfelelőbbet, mert az utóbbi tarthatatlan. CSABAI I.: És pontatlan. Az anyagbeszerzők rohangálnak, azt sem tudják mit, hol keressenek. Csaknem olyan a feladatuk, mintha egy sötét tér remben kellene egy fekete macskát elkapni. Nyávogásáról hallják, hogy van, de hol?... és ha odaérkeznek ott lesz-e ? ... PATYI L.: Az alkatrészhiányban a mezőgazda- sági üzemek is hibásak. Az anyagbeszerzők, ha két hónapi autózgatás után rálelnek a keresett alkatrészre, az egyébként szükséges egy-két darab helyett felvásárolják a teljes készletet... JÓZSA V.: Gyakorlati tapasztalat, hogy azokban az országokban, ahol a korszerű nyilvántartási rendszert bevezették, egyik évről a másikra 35—40 százalékkal csökkent a pótalkatrészigény. SZEBERÉNYI GY.: Jelzőrendszer kell, mert egészen biztos, hogy ennek beruházási költsége rövid időn belül megtérül. Vége a láblőgatós vevővárásnak CSABAI I.: A mezőgazdasági eszköz- és anyag- ellátás szervezete 1982-től megváltozott. Megszűnt az AGROTRÖSZT és a MEGÉV, illetve összevonásukkal AGROTEK Vállalat alakult és önállóvá váltak a megyei AGROKER-ek is. Tehát az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a tavalyi megrendeléseket, Szerződéseket kötő két nagy kereskedelmi vállalat csak papíron létezik. A szerződések azért élnek. A változások miatt is átmeneti év az idei. Jövőre és aztán eldől, hogy a többcsatornás kereskedelem kialakítása, a közvetlen értékesítési lehetőség gyártó és felhasználó között, javít-e az eddigi helyzeten? MORMER M.: Máris-megállapítható: megszűnt a vevőváró kereskedelem. Soha annyit nem mentünk vásárlókhoz, gyártókhoz, mint ebben az évben. A minisztertanácsi határozat a közepétől korszerűsítette a gyártás—forgalmazás—felhasználás folyamatát, A gyártók ugyanis a régi lehetőségek és keretek között maradtak, a,mi a másik .rész rugalmasabb, többcsatornás rendszerével nem illeszkedik. A kedvező eredményt emiatt kétségesnek tartom. BÁTAY I.: A gép- és alkatrészellátásban hosszú idő óta az áruházi rendszerű kiszolgálást tartanánk üdvözítőnek. Ugyanazt, mint amit elvárnak termékeikkel kapcsolatban a szövetkezetektől is. SOÓS G.: Ez a rendszer szolgálná legjobban a mezőgazdasági üzemeket. DR. TÖRÖK A.: Nem áruházi kiszolgálás kell, vagyis az, hogy a polcok tele legyenek, és ha valaki jön, viszi amit kér, otthon pedig belebarkácsolja a gépbe. Olyan alkatrészbázisokra van szükség, ahol megvalósul a műszaki kiszolgálás, vagyis a bázis szakemberei elvégzik a cserét, a javítást. Hiszen gépeinknek nagy része 1—2 millió forint értékű és csak speciálisan képzett szakemberre bízható a különféle szerelési munka. A Rába élt a mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelem korszerűsítéséből adódó lehetőségekkel. Bár .hozzáteszem: a kormányzati döntés előkészítésébe nem vonták be a Rábát, és így kész tények elé kerültünk. Az új helyzetben kerestük a megfelelő megoldást,' amelyben felhasználó és gyártó egyaránt megtalálja érdekeltségét. Ügy döntöttünk: mindenkit közvetlenül kiszolgálunk. Az elvi elhatározást a gyakorlatban nehéz lenne alkalmazni. A szervezettség érdekében a gép- és alkatrész-forgalmazásra, valamint a vevőszolgálati munka ellátására, egységes kezelésére szerződést kötöttünk öt termelési rendszerrel: a nádudvari KITE-vel, a bábolnai IKitel. a szekszárdi KSZE-vel, a szolnoki GITR-el, és a bajai BKR-rel. Az említett termelési rendszerek 1035 tsz-t és 113 állami gazdaságot fognak át, a hazai mezőgazdasági üzemek 80 százalékát. Szerintünk a termelési rendszerek érzik és tudják legközvetlenebbül, hogy partnereiknek milyen gépre, alkatrészre van szükségük. Ez nem egy egyszerű adok—veszek kereskedelmi kapcsolat, hanem beletartozik a műszaki kiszolgálás, a garanciális hiba- elhárítás, a gépek üzembe helyezése, időszakonkénti -szemlék, a megelőző karbantartás és a műszakiak, gépkezelők oktatása továbbképzése is. Csatározások a piacért SOÓS G.: Bár üdvözöljük a Rába kezdeményezését, azonban úgy tűnik, hogy az AGROKER-válla- latokát, kizárja termékeik forgalmazásából. Ennek1 konkrétuma, az, hogy csak olyan feltételekkel hajlandó megrendeléseinket teljesíteni, mint a termelési rendszerrel kötött szerződésben: mezőgazdasági üzemi beszerzési áron értékesít, a korábbi termelői ár helyett. Emiatt nem tudunk bekapcsolódni a forgalmazásba, aminek következménye lehet, hogy egyes gépfaj iákból hiány lesz. íDR. TÖRÖK A.: iNem tehetünk különbséget forgalmazó és forgalmazó között, tehát csak azonos feltételek jöhetnek szóba. SOÓS G.: A versenyből, a többcsatornás értékesítésből nem lenne célszerű ezzel a szerződésfeltétellel kizárni az AGROKER-eket. És egyébként is mi lesz azokkal a gazdaságokkal, amelyek nem tartoznak az öt felsorolt termelési rendszerbe? MORMER M.: Bárki is kereskedik mezőgazdasági gépekkel, eszközökkel, számolnia kell azzal,, hogy a mezőgazdaság eszközigénye szakaszos, az ipar termelése pedig folyamatos, amiből következik, hogy az eszközkereskedelemnek egyik fontos feladata a készletezés, raktározás, amihez épületek és pénz,' vagyis forgóalap kell. A kecskeméti AGROKER évente 1120 millió forint értékű Rába-terméket forgalmaz. A gyár nem. tájékoztatott a döntést előkészítő időszakában minket, hogy milyen változtatásokra készül. Ügy érzem, nemcsak véleményünket, zárta ki, hanem a .pénzünket is, azt a 200 millió forint forgóalapunkat, amelyet á Rába-termékefc forgalmazására szántunk. Ennek ellenére a kecskeméti AGROKER a termelési rendszerekkel azonos feltételek mellett is forgalmazója akar lenni a Rába- gépeknek. Erről levélben tájékoztattuk a gyár vezérigazgatóját, választ viszont eddig nem kaptunk ... LAJDI I.: A Rába nyitását üdvözöljük, úgy gondoljuk, szorosabb lesz a kapcsolat felhasználók és. gyártók között. A kereskedelemnek nem volt érdeke az alkatrész-utánpótlás sem. Említhetem azt is, hogy a garanciális pótalkatrész-szállítás sem volt feladata a forgalmazó vállalatnak. A Rába új rendszere az érdekeltséget növeli és várhatóan kedvező fordulaton hoz. BÁTAY I.: Fenntartásokkal fogadjuk a Rába kezdeményezését, nem .látjuk megoldottnak a rendszeren kívüli gazdaságok ellátását. SOÓS G.: A forgalmazásból való kizárás egyébként sem egyeztethető össze a többcsatornás kereskedelem elveivel... DR. TÖRÖK A.: Szerződéseink konkrét piaci viszonyokra, a fizetőképes keresletre épülnek, és aktív piaci kínálat jellemzi azokat. Ez valódi több- csatornás kereskedelem. Egyik csatornát a termelési rendszerekkel nyitottuk, másikat a TSZKER- ekkel, amelyek több Rába-terméket bizományosként forgalmaznak. Harmadik a gyárban történő kiszolgálás. Itt a termelési rendszerekhez nem tartozó üzemek közvetlenül vásárolhatnak. Semmilyen hátrányos helyzetbe nem kerülnek. Azonban lehetőségük van arra is, hogy egy általuk kiválasztott termelési rendszert kérjenek fel a Rába-termékek beszerzésére, a műszaki kiszolgálásra. A Rábának boltja, kihelyezett raktára lesz Baján, Szolnokon, Nádudvaron, Szekszárdon, Nagyigmándon és Győrben, ahol mindenki vásárolhat. Ezekről az intézkedésekről levélben is tájékoztattuk az öt termelési rendszerhez nem tartozó mezőgazdasági üzemeket, közöttük a Bács megyei 17 tsz-t és a 4 állami gazdaságot. CSABAI I.: Közvetlenül figyelemmel kísérik a kínálat—kereslet alakulását? Esetleg érdekeltségi alapon? DR. TÖRÖK A.: Számítógépes nyilvántartást vezettünk be. Január 1-től mindennap tudjuk mi készült el, milyen gépet, alkatrészt hová szállítunk, mivel tartozunk megrendelőinknek, mikorra kell szállítanunk stb. Az egész országban egységes ' és számrendszer alapján tud erről mindt forgói, mazónk. Vagyis az, amit a pótalkatrészek . díván, tartásában, felmérésében hiányosságként említettek az ankét résztvevői, jövőben a Rába megszüntet*, és termékeit az utolsó csavarig figyelemmel kisen. Forgalmazóinkkal rendszeres információcserét tervezünk, ami nemcsak az ellátásra, hanem a termék szerkezetre is kihatással lesz. Az érdekeltség erő. södését pedig abban látjuk, hogy a termelés: rendszerek a mezőgazdasági üzemek legközvetlenebb hozzátartozói, létüket is meghatározza, hogy pa - nereik igényeit teljesítik-e. A mi érdékünk pedig a piacoramaradás és a vevőkör bővítése. A kapcsolat- rendszerben a pénz is szerepet (játszik. A gondatlan munkát, a pontatlanságot kölcsönösen büníftiü) , míg a jó együttműködés a nyereségnövekedésben mutatkozik meg. " CSABAI I.: És a többi gyártó? DR. MAJOR GY-NÉ.: Vállalatunk öt AGROKER— rel egyezett meg termékeink és alkatrészeink forgalmazásában. A kecskeméti, a budapesti, a győri, a székesfehérvári és a pécsi AGROKER vállalatokkal kötöttünk szerződést, amelyek már eddig 120 millió forint értékű alkatrészt rendeltek. JÓZSA V.: Az AGROTEK, a MEZÖGÉPTRÖSZT és a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat tárgyalásokat kezdett egyesülés létrehozására, amelybe tagként a gyártóműveket is bevonják. Ez egy koordináló, szervező, ,információgyűjtő-továbbító szervezet lesz, s a nemzetközi munkamegosztásba is bekapcsolódik. CSABAI I.: Köszönöm, hogy a két szerkesztőség meghívásának eleget tettek és őszintén feltárták: gondolataikat, gondjaikat, valamint ismertették terveiket, elképzeléseiket. Olvasóink figyelmét felhívjuk, hogy az ankétről készült riportot a Kossuth-adón, a Falurádió szerkesztőségi beszélgetése műsorában szombaton — tehát holnap — 13.30- kor meghallgathatják.
