Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-29 / 202. szám

1982. augusztus 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Az üzemekben KEZDEMÉNYEZÉS számítanak a bejárókra Naponta országszerte sok ezer ember száll vonatra, buszra, hogy tíz-húsz, negyven vagy még több kilométert utazva eljusson oda, ahol a kenyerét keresi. Műszak végeztével irány vissza, haza. Gazdaságtörténeti okai van­nak, hogy az utóbbi negyedszázadban Bács-Kiskunban is megnőtt az ingá­zók száma. A szabad munkaerő zömét a városokban elhelyezkedő ipar von­zotta magához. A mezőgazdasági területek, a falvak és tanyák lakói vállal­ták a bejárást a gyárakba, a kezdeti zord körülmények ellenére is. Később a vállalatok a munkáskezek megtartása érdekében jelentős pénz­eszközöket használtak feli arra, hogy kényelmesebbé tegyék az utazga­tást, s hogy lerövidüljön az a „holt” idő, amelyet az ingázók a nyolcórás műszak előtt és után kénytelenek elvesztegetni. Sőt egyes üzemek — gaz­dasági érvekkel alá nem támasztható módon — hajlandók (voltak) akár egy-két dolgozóért jókora kitérőkkel közlekedtetni autóbusz-járataikat. Koordinálás hiányában úgy alakult, hogy majdnem mindenki saját külön buszokat indított, amelyek gyakran félig telve közlekedtek a szomszéd gyár szintén csak 50 százalékosan kihasznált járművével azonos útvonalon. Többé-kevésbé ma is ez jellemző az ingázók utaztatására Bács-Kiskunban. Holott időközben az energia megdrágult, s a vállalati — és az országos — gazdálkodásban egyre nagyobb tétellé nőtt a személyszállítási költség. Az üres buszok furikázásával elpöfögtetett ibenzin a népgazdaság behozatali gondjait szaporítja, ezért az üzemanyag-pazarlásnak ezt a formáját is meg kell szüntetni. Köztudomású, hogy szeptembertől — a fentiekkel összefüggésben —- megdrágul az utazás a köz- és a vasúton, ami egyaránt érinti a munkaadó­kat és a munkavállalókat. (A menetrend szerinti járatokra szóló bérletek ára 80 százalékkal emelkedik.) Most számolgatnak ezek is, azok is. Az ipari üzemek vezetői nem tartják lehetetlennek, hogy a falusiak egy része otthon keres majd munkát. A vállalatoknak az az érdekük, hogy elejét vegyék a nagyobb mértékű lemorzsolódásnak. Mit tehetnek? KISKUNHALASON a Kötöttárugyárban egyelőre nem vált feszítővé ez a gond. Ugyanis ott a kollektív szerződés szabja meg. egységes összegben a 250-nél több bejárót terhelő utazási díjat a kát saját ás a négy bérelt autóbuszon. A Fémmun­kás gyár vezetői úgy látják, hogy a pontos ás gyors utaztatással kell és lehet megtav- tani a környékbelieket. Arra törekszenek, hogy az ingázóikat munkásjáratokra, jut­tassák fel, megkímélve őket a városi busz- pályaudvarra való bumlizástól, a várako­zástól, az otthoni kertben még jól hasz­nosítható órák elvesztésétől. Amerre saját járművük nem közlekedik, más üzemmel kooperálnak. A Kötöttárugyár egy tucat­nyi Fémmunkás-dolgozót szállít naponta Kígyós ás Zsana irányában oda ás vif.sza. Ez úgy lehetséges, hogy a munkaidőt egyez­tették, s ezek az emberek 7 órától 15 óráig vesznek részt a termelésben. A legtöbb falusi és tanyai embert foglal­koztató halasi nagyüzem, a Kötöttárugyár a helyi ÉPFA-egység Tompa és Kunfehér- tó felől érkező munkásait is befogadja au­tóbuszaira, sőt a Baromfifeldolgozó Válla­latnak és a Ruhaipari Szövetkezetnek is partneré e tekintetben. Egy útszakaszon a balotaszállási Kossuth Tsz néhány tagja szintén az ő utasuk. Az érdekeltek Volán­tarifa szerint fizetnek a szívességért. A Kötöttárugyárban lehetőséget látnak a PANYOVA-val való együttműködésre a ke­celi útvonalon. De a Mélykút, Balotaszál- lás, Borota, Kiskunmajsa és Zsana irá­nyában közlekedő munkásjáratain is van hely, átlag 10—20 személynek. A kiskunhalasi városi-járási pártbizott­ság helyesli és támogatja ezeket a ^kezde­ményezéseket, amelyek a hajtóanyagokkal való takarékosabb gazdálkodást éppúgy elősegítik; mint a bejáró dolgozók megtar­tását, akikí-e, az ipari üzemekben ezután is számítanak. A. T. S. MEGJEGYEZZÜK Kerekdombon is van, ami szögletes A kerekdombi Űj Élet Termelőszövetkezet termálfürdője egyre népszerűbb. A három nagymedence vize mind-mind más hőmér­sékletű, elkészült a gyerekpancsoló, a strand­vendéglőben jó ételeket főznek, kapható diny- nye, sülthal és jégkrém, sőt a bejáratnál friss újság is. Mindezzel elégedett lehetne a fürdő­vendég, ha néhány bosszantó apróság nem szegné kedvét. A pihenni vágyó megérkezik mondjuk két hétre, s elhatározza: fürdőbérletet vált. Csak­hogy bérlet nincs. Azazhogy van is meg nincs is. A párbeszéd az egyik vendég és a pénztá­rosnő között ilyenformán zajlott le: — Bérletet szeretnék váltani. — Nem tudok adni. Elfogyott. — És mikor lesz ismét? , — Az idén már nem lesz. A beszélgetés dátuma július 31. Ami nagy­jából a szezon közepe; Persze a bérlet — azok állítják ezt, akiknek üdülőjük van Kerek­dombon, következésképp jó ismerik a helyi viszonyokat —, szóval a bérlet nem „fogyott el”. Csupán arról van szó, hogy „idegennek;’, tehát először látott, ki tudja, honnan jött üdü­lőnek nem adnak belőle. A bérlet ugyanis 180 forintba kerül és harmincízori belépésre jogosít Ezzel szemben az egyszeri felnőtt be­lépőért ilO forintot kell fizetni. Könnyen ki­számítható, hogy a fürdőnek (legalábbis rövid távon) az utóbbi a gazdaságosabb. Ugyancsak belépési, azazhogy kilépési prob­léma a következő. (Nem csak kerekdombi sa­játosság!) A nyári szabadságát töltő család reggel elmegy a fürdőbe felnőttestől, gyere­kestől. Nagyszerű a víz, süt a nap, mindenki jól érzi magát. Ám ahogy közeledik a 12 óra, ebédelni kellene. Említettem már, hogy a strandvendéglőben jól főznek, s az árak is elfogadhatóak. Csakhogy amit anyuci előző este, vagy korán reggel főzött, majd a hűtő- szekrénybe.spájzolt, az azért mégis kiadósabb. Na meg a gyerekek nem is igen kedvelik a vendéglői kosz,tot. Jobb lenne otthon, a hétvégi házban ké­nyelmesen megebédelni, majd ismét vissza­jönni a strandra. Hogyan lehetséges ez? Ke- rekdqmbon csak úgy, ha a család ismét je­gyét vált. Két felnőtt, két gyerek esetében ez 32 forintba kerül. Akkor már lehet, hogy még­is érdemesebb a vendéglőt választani? Avagy talán ez is a célja az intézkedésnek? Tisza- kécskén a folyómenti termálstrandon ugyan­csak van önkiszolgáló étterem. Mégis kaphat­nak az odahaza ebédelni szándékozók kilépő­jegyet, amellyel 12 és 14 óra között el lehet távozni, s díjmentesen vissza lehet térni! —i—a KEVÉS VOLT AZ AUGUSZTUSI CSAPADÉK Hűvösebb szeptember várható Kecskemét és környéke lesz a legszárazabb — vélik a meteorológusok ft A napi középhnmérséklet és az 1 mm-t meghaladó napi csapadék­összeg valószínűségének várható havi menete. Már csak pár nap van augusz­tusból. A nyár utolsó hónapjának időjárási összesítőjét még készí­tik a meteorológusok. Annyi máris bizonyos, hogy elég száraz hónap volt. A kecskeméti ÁgrometeorO- lógiai Obszervatórium mérései- szerint, augusztus első tíz napjá­ig mindössze 3,4 milliméter csa­padék hullott a megyeszékhelyen és környékén. A hónap huszonne­gyedik napján észlelték a legtöbb esőt, 19 millimétert, és augusztus 28-ig összesen 28,9 millimétert mértek. Alig hihető, hogy a hátra­lévő néhány nap alatt jelentősebb csapadékra lehet számítani Kecs­keméten és környékén, ahol az augusztusi ötvenéves átlag 44 milliméter. Vajon, milyennek Ígérkezik az ősz első és többi hónapjának idő­járása? Erről egyik országos la­punk közölt tájékoztatót a Köz­ponti Meteorológiai Intézet ég­hajlati előrejelző csoportja mun­katársainak információi alapján. A meteorológusok a napokban kapták meg a Központi Statiszti­kai Hivatal nagy teljesítményű IBM számítógépeiről az általuk begyűjtött, adatok összegzését. A következő három hónap éghajlati prognózisát ennek megfelelően ké­szítették el. Eszerint az ősz első hónapjában az átlagosnál hűvösebb, csapadé­kosabb idő várható az országban, a harminc éve szokott átlagok alatt. Szeptember 15,5 Celsius-fo- kos napi középhőmérséklettel kez­dődik, és 14,5—17 fok jelzi ezt a harminc napot. Az erőteljes lehű­lés szeptember 20—25-én éri el a legmélyebb hőmérsékleti pon­tot, a 14—17 fokot, de helyenként a napi 13 Celsius-fokos átlag sem lesz ritka. Kérdés, hogy miként alakul az éjszakai lehűlés. Ez fő­ként a paprikatermesztőket foglal­koztatja, hiszen egy szeptember 15-i fagypont alatti hőmérséklet tönkreteheti a termést. Ez utóbbira vonatkozóan még nincsenek biztos előrejelzések. Tény, hogy szeptember végén föl­melegedés várható és a csapadék is csökkenhet. A ‘ vén asszonyok nyara, vagyis az indián nyár, szeptember végére, október ele­jére tehető. A számítások szerint, rövid ideig, jó ha tíz napig tart­hat a kiegyensúlyozott, csendes, aranyló ősz. Kevesebb lesz a sző­lő- ék gyümölcsérlelő napfény. A központi meteorológusok elő­rejelzése szerint. Keszthelyen és környékén esik majd a legtöbb eső, abol a szeptemberi átlag 52 milliméter. Most várhatóan 50— 83 milliméter lesz a csapadék. A legszárazabb országrész Kecs­kemét vidéke, ahol az augusztu­sihoz .hasonlóan, szeptemberben is az átlag alattiként alakul a csapadék. Mintegy 29—60 milli­méteres értékeket feltételeznek a meteorológusok. K. A. Nyár a bolgár, tengerparton » Vitorlás- hajók. A várnai kikötőben. • Vízi­bicikli. Munkaidőmérleg A MUNKAIDŐ mindenütt adott, törvényekkel, rendeletek­kel és az elvégzendő feladatok ál­tal pontosan körülhatárolt ténye­zője a termelésnek. Nem kell drága valutát adni érte, csupán végig kell dolgozni, hasznos te­vékenységre fordítani. A feleslegesen elvesztegetett idő nem pótolható túlórázással, „ráhajtással”, mert az így fel­használt időt már egy ' másik, újabb feladat elvégzésére kellene fordítani. Á szárnyas idő hirte­len elrepül — kesereg a költő —, és mi is joggal sajnálhatjuk az üzemekben, a földeken, hivata­lokban felhasznált inproduktiv munkaórák tízezreit. Számtalanszor megírták, értel­mezték már a munkaidő kihasz­nálásának a fontosságát, de ez olyan téma, amiről nem lehet eleget szólni. Most, hogy általá­nossá lett az ötnapos munkahét, különösen fontos a munkaidő, hisz ezután kevesebb idő alatt legalább annyi munkát kell el­végeznünk, mint eddig. ÜGY TŰNIK, REÁLIS célki­tűzés ez, bár az első tapasztala­tok még nem egyértelműek, sok a kezdeti bizonytalankodás, szer­vezetlenség, meg kell szokni az új helyzetet. Az mindenesetre máris meg­állapítható, hogy az ipari, mező- gazdasági üzemekben öt nap alatt is megtermelik a korábbi meny- n.yiséget és minőséget. Nincs kü­lönösebb gond a közlekedés, a javító-szerelő szolgáltatás, a köz­művek munkája és az egészség- ügyi ellátás területén sem. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a ke­reskedelmi ellátás, a hatósági ügyintézés tekintetében. A ko­rábbinál zsúfoltabbak az üzletek, nincs jól megoldva a hét végi ke­nyér-, hús-,tejellátás sem. A ki­adandó szabadnapok miatt pén­teken, hétfőn sok kis üzletet zár­va tartanak, és ezzel bosszúságot okoznak a vásárlókörzet lakossá­gának. Sok, szerencsés, hasznos kez­deményezés tapasztalható a ta­nácsok és a közületek munkájá­ban. az ötnapos munkahétre tör­ténő átállás óta, de a teljes napi kiesést eddig még nem sikerült pótolni. A hivatalok zsúfoltab­bak. az ügyintézés lassúbb, az idegek pedig semmivel sem nvu- godtabbak. mint eddig. A KÍSÉRLETI ÉV tapasztala­tai alapján még nem lehet pon­tosan megállapítani, hogy a rö­vidített munkahét milyen hatás­sal lesz az oktatási intézmények életére, az oktatói és nevelő­munka hatékonyságára, mennyi­re és mi módon pótolható a ki­esett tanulmányi idő. Az ifjúsági, kulturális, sportszervezeteink sajnos, alig tudnak mit kezdeni a fiatalok megnövekedett szabad idejével. Az sincs tisztázva, hogy a szülők mennyire tudnak és akarnak partnerei lenni a fiata­loknak. Ezek a summás megállapítások természetesen számos apróbb részletből tevődnek össze, ame- lvek nagyon is befolyásolhatják a végeredményt. Először talán néhány jellemző példát. Megfi­gyelték, hogy a Balatonhoz ve­zető autópálya péntek délutáni forgalma pontosan olvan. mint a korábbi szombat délutánokon, amikor hivatalosan is rövidebb volt a munkaidő. A régi félna­pos szombatok helvett most már pénteken délben megkezdődik a csúcsforgalom. Pénteken délután nagvon sok hivatalban, intéz­ményben már alig-alig dolgoz­nak. pedig arra az időre még ielies napi munka dukál. Ezt az üzemekben nem tehetik meg. hallom az. ellenvetést, aminek — ha ígv van — nagvon örülök, de a hivatalok, az irodák is munka- helvek. oH jt; óriási anvavi és szellemi kanaritás eshet ki az el hi i erei t. nént.ek délutánokon! És nemcsak a centekkel van baj, a hétfő sem sokkal különb, mert akkor meg a vonatkésések­re, menetrendi anomáliákra hi­vatkozva kezdik nagyon sokan később a munkát. Nem is a leg- pihentebben — de ez már nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Ko­rábban, a kéthetenkénti szabad szombatokon nagyon sokan el tudták intézni hivatalos ügyei­ket a tanácsi és egyéb hatósági szerveknél. Most, mivel szomba­ton már nincs ügyintézés, nem marad más hátra, mint elkéredz. kedni, vagy ellógni a munka­helyről. NEMRÉGIBEN olvastam, hogy a budapesti élelmiszer- és ipar- cikk-szaküzletek 12,7 százalé­ka minden hétfőn zárva van, 19 százalékuk pedig szombaton sem nyit ki. A magánüzletek, a kis­iparosok az oly sokszor hangoz­tatott hiánypótló mivoltukkal el­lentétben szombaton szinte kivé­tel nélkül zárva tartanak. Gya­núsan sok a nyári időszakban a betegség, iparszüneteltetés, sza­badság miatt zárva tartó kisipari műhely is. Nem mennek persze .. jó” ötletért a szomszédba az ál­lami boltok, szolgáltató kisegysé- gek irányítói sem. Kifogyhatatla­nok az ötletekben: szabadság, be­tegség címén olyan üzleteket is zarva tartanak, ahol egyébként többen dolgoznak, és szinte el­képzelhetetlen, hogy vala­mennyien egyszerre betegedjenek meg. Áruátvétel, leltár, takarí­tás, bevásárlás miatt lépten-nyo- mon bezárt üzletekbe, műhelyek­be botlik a jámbor vevő, meg­rendelő. Gyakran találkozunk az üzletek ajtajára függesztett: „Ta­tarozás miatt zárva” táblával is, a lehúzott redőnyök, bezárt ajtók mögött viszont semmi mozgást nem észlelni. Talán a tatarozás csak ürügy a tehetetlenség eltus- solására. Egyedi jelenségek ... nem ez a jellemző — mondhat­nánk, de azért a sok kicsi itt is sokra megy. Az elbliccelt órák­ból. félnapokból tetemes kiesés adódik, ha egy-egy üzem, tsz, város, vagy megve. különösen, ha egy ország mércéjével mér­jük. OLYAN VETÜLETE is van az új munkarendnek, amely ese­tenként feleslegesen szorítja többletmunkára az érdekelteket. Ügy tűnik például, hogy különö­sen Budapesten és a nagyobb városokban túlbiztosították a szombatonkénti óvodai, napközis, és még inkább az egészségügyi ügyeletek január óta kialakított rendszerét. A szombaton is ren­deltetésszerűen működő budapes­ti egészségügyi szakrendelők ki­használtsága, például alig éri el á 8—10 százalékot. A vártnál jóval kevesebben vették igénybe eddig az ügyele­tes óvodát, napközit is. Most, hogy az oktatási intézményekben általánossá válik az ötnapos munkahét, természetesen változ­hat a helyzet, do a végső sza­bályozásnál feltétlenül figyelem­be kell venni, hogy a szomba­ton feleslegesen inspekciózók a munkanapokon veszik ki az őket is megillető szabadnapot, amikor viszont zsúfoltak az egészségügyi, oktatási intézmények, és nagy gondot jelent a helyettesítés. A túlórák száma amúgy is megug­rott, kár lenne a felesleges ins­pekciózások miatt drágábban, túlórában dolgoztatni ugyanazo­kat. A RÖVIDEBB munkaidő felté­telezi a tényleges munkaidő in­tenzív kihasználását, az élet, a termelés, szolgáltatás, ügyintézés, a ' fizikai és a szellemi munka minden területén. Most öt nap alatt kell elvégezni mindazt, ami korábban hat napig tartott, ha­sonló vagy még jobb minőség­ben, úgy. ahogyan azt népgazda­ságunk jelenlegi helyzete meg­kívánja tőlünk. Ezért nagy kincs a munkaidő! V. F. A nők gyakori résztvevői lehetnek az űrutazásoknak Maradéktalanul elégedettek a tudósok a Földre pénteken este visszatért három szovjet űrhajós munkájával. Leonyid Popov, Alekszandr Szerebrov és Szvet­lána Szavickaja végrehajtotta a rábízott feladatokat: 24 kísérletet végeztek a Szaljut—7 fedélzetén Több sorozat felvételt készítet­tek a Föld felszínéről, szovjet, francia és csehszlovák berendezé­sekkel folytatták a már koráb­ban megkezdett csillagászati és geofizikai vizsgálatokat. Elvégez­tek egy nagyon fontos, az űrállo­másokon folytatott tevékenység előtt új területeket megnyitó bio­technológiai kísérletet is: kipró­bálták, hogyan állítható elő a súlytalanságban nagy tisztaságú, biológiailag aktív anyag. Kutatási programjukban fon­tos szerep jutott az orvosi vizs­gálatoknak, amelyek legtöbbjét Szvetlána Szavickaja végezte. Egymaga nyolc orvosbiológiai kísérletet hajtott végre, s ezek rengeteg adatot szolgáltatnak a kutatóknak arról, hogyan alkal­mazkodik a női szervezet a tar­tós súlytalansághoz. Mint Oleg Gazenko akadémikus, az orvos­biológiai problémák intézetének igazgatója, az űrutazások orvosi programjainak irányítója elmond­ta, a Szaljut—7 fedélzetén végzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a férfiak és a nők szervezete lé­nyegében azonos módon alkal­mazkodik az űrutazás idején őket érő hatásokhoz. Szavickaja útja az első adatok alapján ítélve bebizonyította: nincs semmi alapvető akadálya annak, hogy a jövőben a nők is gyakori részt­vevői legyenek az űrállomásokon végzett munkának. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom