Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

4 9 PETŐFI NÉPE © 1332. augusztus 18. KÉT ÉV, 150 MILLIÓ FORINT Elkészült a Halasi úti felüljáró Bács-Kiskun egyik legfonto­sabb és legforgalmasabb útvona­la az 54-es számú út, amely a megye déli részét köti össze Kecskeméttel, illetve közvetve a tompái határátkelőhellyel. A fő­út kecskeméti, városi átkelési szakaszának régi burkolata ela­vult, nem bírta a terhelést, s na­gyobb részben 6 méter széles volt. Ugyanakkor a Kecskemét— Lajosmizse—Budapest, a Kecske­mét—Fülöpszállás vasútvonal és iparvágány szintbeli keresztező- > dése akadályozta a közúti for­galmat. A vasúti sorompó ^árva- tartási ideje napi 25 százalékos időveszteséget okozott, és az épü­lő M5-ÖS autópálya egyik terve­zett 'kecskeméti bevezetése ép­pen ezen az útszakaszon törté­nik majd. A KPM közúti főosztálya a megyei és városi vezetőkkel egyetértésben az útszakasz kor­szerűsítését és a szintbeli vasúti kereszteződés megszüntetését ha­tározta el egy felüljáró építésé­vel. A létesítmény generálkivite­lezője a Kecskeméti Közúti Épí­tő Vállalat, amely 12 szakalvállal­kozó közreműködésével 1980. augusztus 6-án kezdte és 1982. augusztus 14-én. tehát ma fe­jezte be az építést. A megépült korszerű útszakasz burkolata a belvárosi részen — az 5-ös szá­mú főút csomópontjában — 21 méter, a hídfeljárókban, a hídon Térjünk vissza ahhoz a meg­állapításunkhoz, hogy a K-fF kapacitásunk megfelel a fejlett ipari országok átlagának, az in­nováció intenzitása azonban — a kutatási eredmények hasznosí­tása a tömeggyártásban és a pia­con — elmarad azokétól. Ennek egyik oka azonnal kide­rül, ha megvizsgáljuk, hogy e kapacitás legértékesebb része, a kiművelt kutatók gárdája hol, a termeléstől (és a piactól) milyen távol dolgozik. Svédországban a teljes kutatói létszám 66 száza­léka, az NSZK-ban a 77, Hollan­diában, Belgiumban az 57, il­letve 59 százaléka, Jugoszláviá­ban a 25, Lengyelországban a 3ü, Csehszlovákiában a 45 szá­zaléka vállalati kutatóhelyen al­kot. Magyarországon a 70-es években a kutatói létszámnak csupán 12 (!) százaléka dolgo­zott vállalatnál, 49 százaléka az ágazati és egyéb, 28 százaléka akadémiai, 11 százaléka pedig felsőoktatási kutatóhely alkal­mazottja 'volt. Ez azt jelenti, hogy a kutatói létszám 88 százaléka (!) — nagy­jából napjainkig — közvetlenül csupán a kutatási eredmény lét­rehozásában volt érdekelt, s leg­feljebb csak közvetve érintette a kutatási eredmény nagyipari al­kalmazása, piaci sikere. így az alapvetően csak tudo­mányos információkra alapozott kutatási program végeredménye nehézen illeszkedik a termelési­értékesítési folyamat természetes rendjébe különösen akkor, ha a kutatási feredmény semmiképp sem integrálható a vállalati technológiai rendbe. A technológiai „szakadék” Az utóbbi évek egyik sajná­latos példája jól Szemlélteti, hogy milyen fennakadások szár­maznak abból, ha a kutatás (per­sze alkalmazott kutatás) túlságo­san messzire kerül a termelés realitásától. A SZTAKI, a Szá­mítástechnikai és Automatizálá­si Kutatóintézet 1976-ban hozzá­fogott a Dialóg—CNC számító­gép-vezérlés 'kidolgozásához — egyidejűleg egy amerikai és egy japán céggel. A következő évben a magyar kutatóintézet a fejlesztést sike­resen befejezte — megelőzve a két külföldi céget. A Dialóg— CNC-vezérléssel felszerelt első magyar szerszámgép (mintapél­dánya) 1978-ban a hannove­ri szerszámgép-világkiállításon nagydíjat nyert. Számos meg­ás utána 14 méter széles, két­szer két forgalmi sávval, amely napi 34 ezer egységnyi jármű- forgalom lebonyolítására alkal­mas. A felüljáró hossza 287 méter, kocsipályájának szélessége 14 méter. A jobb oldalon 2,75 mé­ter, a bal oldalon 1,18 méter szé­les járda szolgál a gyalogosok, illetve a karbantartó személyzet közlekedésére. A gyalogosok vas­út feletti átjárását városi járda­kapcsolatokkal a hídon két lép­cső biztosítja. A híd 14 nyílású, a pillérek és a hídfők összesen 650 darab 8—9 méter hosszú vas­beton cölöpökön nyugszanak. A híd felső szerkezetének alátá­masztása előregyártott 39 vas­beton pilléroszloppal és 26 fej­gerendával történt, míg a pálya­lemez 362 előregyártott, előfeszí­tett vasbeton hossztartóra épült. A híd alatti terület a vasút és az átvezetett szervizutak helyé­nek kivételével gépkocsi parkoló­nak használható. A híd előtt 128, a híd után 181 méter hossz­ban előre gyártott vasbeton ele­mekből készült támfalak között épülték a felüljárók. A híd mindkét oldalán szevizutak ké­szültek a városi közlekedés és a környező üzemek 'kiszolgálására. A létesítmény értéke 150,5 millió forint. * G G. rendelést kapott volna a magyar ipar, sót az árakat is diktálhat­ta volna, ha akkor megkezdő­dik a sorozatgyártás. De nem kezdődhetett el. Tudniillik 1979 végéig nem akadt magyar gyár, amelyik vállalta volna a gyár­tást. S ennek egyszerűen objektív akadályai voltak. Mert a szer­számgépgyárak — nagyon he­lyesen — elsősorban szerszám­gépeket akartak gyártani, ahhoz értenek. A gépek CNC-vezérlé- sét mástól akarták — specialis­tától — beszerezni. Komputeres gépvezérlést azonban sorozatban, 78—79-ben még egyetlen hazai gyár sem állított elő: erre ak­kor kezdtek felkészülni. E fel­készülés keretében az Elektroni­kus Mérőműszerek Gyára (EMG) — termékszerkezete megújítását szorgalmazva — 1979 második felében vállalta végül a SZTAKI modelljének a gyártását. A ter­melés nagyipari technológiájá­nak kifejlesztéséhez azonban két év kellett. S ehhez mindenütt a világon kell is ennyi idő, külö­nösen, ha új termelési kultúra meghonosításáról van szó. Per­sze az is igaz, hogy ez így most már 5 évet vett igénybe az öt­let megfogalmazásától a megfe­lelő ipari termelés elindulásáig: 1976-tól 1980-ig. Az idő múlása Az amerikai és a japán cég végül 2 és fél évvel megelőzött bennünket. Főleg azért — és ez a döntő —, mert a konstrukciós kutatás és a technológiai kuta­tás-fejlesztés egy része párhuza­mosan folyt: a kutatást a terme­lő vállalat koordinálta saját la­boratóriuma és gyártó üzemei között. A kutatómérnökök és az üzemmérnökök egyetlen vállalat falai között dolgoztak. Mindenki érdekelt volt abban, hogy komo­lyan vegye az idő múlását. Az EMG például az átvett do­kumentáció „honosításával” egy évig birkózott: annyira külön­böztek a nagyüzemi technika nyújtotta lehetőségektől a kuta­tóintézeti megoldások. A minta­darab kezelőpultja például Bécs- ből származott, egy-két példány­nál az import megengedhető — sorozatgyártásnál azonban ter­mészetes, hogy a „dobozt” itthon kell gyártani, ezt azonban ki kellett fejleszteni. Más: a be­rendezés részegységeinek, ele­meinek méretei nem egyeztek a gyári szabványokkal. Követke­zésképp «z egészet át kellett ■ Szűcs György kőműves bri­gádvezető a felüljáróhoz vezető lépcső műburkolatát készíti. 9 Magyar Ferenc kövező járda­szegélyezés közben. szerkeszteni és kidolgozni a jó, nóvumnak számító ' működési elvhez (a'kevesebb nóvumot tar­talmazó, de olcsóbb) nagyüzemi technológiát. Ennek során pél­dául a SZTAKI-nak a berende­zésben megtestesülő találmányai­hoz a gyárban újabb technoló­giai találmányok születtek, s vagy két tucat újítás is. Az ere­deti dokumentáció gyártási költ­sége — a honosítás után — a megközelítően egymillió forint­ról félmillióra csökkent. Konstrukció helyett E fejlesztés átfutási ideje a nemzetközi átlagnak megközelí­tően a duplája, mert a kutatási programot nem a termelő válla­lat koordinálta! A kutatóintézeti „végeredményből” hiányzott a hazai ipar képességének, lehető­ségeinek számbavétele: zseniá­lis konstrukció született, de nem egy olcsón, nagy sorozatban gyártható és exportálható ter­mék. Ez az eset is arra figyel­meztet, hogy a technológiai ku­tatások egyre fontosabbak. A vi­lág műszaki élvonalában az in­nováció fő vonala egyre inkább a gyártási megoldások területére húzódik. Vegyük a világ 3 nagy globá­lis gondját: a környezetszennye­zést, az anyag- és energiataka­rékosságot, az élelmiszerterme­lést —. valamennyi megoldásá­ban (legalább 80 százalékban) e technológiai kutatásoktól, az ipari és mezőgazdasági műszaki színvonal fejlődésétől várható az előbbrejutás: vizet, levegőt ke­vésfje emésztő, rossz földeket termékennyé tevő technológiák) és elsősorban nem konstrukciók) kidolgozása a feladat. A magyar gazdaságban a tech­nológiakutatásoknak eddig ki­sebb figyelmet szenteltek. Ez kö­vetkezett abból is, hogy nem a termélővállalati K+F volt az in­nováció előterében. A korszerű technológiák többsége az iparfej­lesztés korábbi, főleg extenzív jellegű szakaszában a termelési szerkezet változásával került a gazdaságba: új gyár — új tech­nológia — új termék. A 70-es évek második felétől azonban — amikor a fejlesztés fő útja már nem az új kapacitások létreho­zása. hanem á kiépült ipar, vál­lalatonként!. belső, minőségi át­alakítása — a gazdaság számára szükséges úi technológiák és ter­mékek túlnvomó többsége a vál­lalati K+F keretében kell, hogy megszülessen. G. F. (Következik: Az alkotók össze­fogása.) Gi A felüljáró — alul. MEGÚJULÁS ÉS INNOVÁCIÓ (II.) Távol a piactól ISI SAJTOPOSTA Bekalkulálják a borravalót is? Még egyszer a zenés presszóról A június 9-i Sajtóposta rova­tunkban olvasói panasz alapján tettük szóvá, hogy a kecskeméti UNIVER presszóból a hétvégi éjszakákon nagyon erős a zejne, emiatt alig pihenhetnek a lakók a környékbeli emeletes házak­ban. Egyidejűleg tolmácsoltuk a hivatalos választ, pontosabban ígéretet, miszerint a jövőben szi­gorúan alkalmazkodnak a körül­ményekhez, s csendesebben vi­gadnak a népszerű vendéglátó- hely — főleg fiatalokból álló — látogatói. Amint arról tájékoztattak ben­nünket az érdekelt családok, a változás bekövetkezett, s azóta valóban diszkrétebben játszik a zenekar. Ezzel tehát semmi baj, nem így azonban az úgynevezett gépzenével, amely szerdánként éjfélig bömböl a presszóban. Nagy Béla, a Petőfi Sándor u. 1—3. és 2—4. szám alatt lakók nevében közölte velünk, július 21-én éjjel is olyan rettenetesen hangos volt a zene, hogy alig lehetett megmaradni a csukott ablakú-ajtajú lakásokban. Dehát miért következett be újra a korábbi tarthatatlan ál­lapot? — kérdeztük az egység vezetőjét. Németh Tibor a következőket válaszolta: — A zenekarunk szerdán tart szünnapot, s láttuk, hogy ezeket az estéket unalmasan töltik a vendégeink, akik ilyenkor is szerettek volna zenét hallgatni, táncolni. Ügy gondoltuk, jogos igényről van szó, ezért szerveztük meg a diszkóprogramot. Július közepétől minden szerdán este hattól éjfélig tart a lemezjátszós- magnós rendezvény, mely máris igen kedvelt. Ami pedig a nagy hangerőt illeti, az velejárója en­nek g „műfaj”-nak. Persze, nem tekinthetünk el attól, hogy a la­kóházak közvetlen közelében vagyunk, így csak mérsékelt tel­jesítménnyel engedjük működni a hangszórókat. Hogy az említettekhez hasonló konfliktus még hányszor ismét­lődik meg a presszó és a lakók között, nem tudjuk. Annyi azon­ban bizonyos, az efféle kellemet­lenségek végére nem azáltal te­hetnek pontot az illetékesek, hogy kivárják, míg elköltöznek a tér­ségből a pihenésre-nyugalomra vágyó emberek ... CIKKÜNK NYOMÁN Félmegoldás már van Január 6-án szóltunk e hasá­bokon a bajai ár. Alföldi Lajos- né nem mindennapi tényeket tartalmazó esetéről. Megírtuk, hogy olvasónk Gárdonyi u. 7. szám alatti modern, tanácsi la­kásában agyonrepedezettek a fa­lak, kilazultak az ajtókeretek, szüntelenül hullik a vakolat, el­mozdult a helyéről a fürdőkád, s ferdén áll a konyhai beépített gáztűzhely is. Az ok: évek óta nem vezetik el a környékbeli csapadékvizet, amelynek követ­keztében fokozatosan süllyedned az ottani lakóépületek. Írásunk második részében közzétettük az illetékesnek, a bajai városgazdál­kodási vállalat főmérnökének a válaszát, miszerint még ebben az esztendőben felújítják e bér­leményt. A napokban ismét levelet ho­zott a posta dr. Alföldinétől, aki örömmel értesített bennünket ar­ról, hogy a vállalat betartotta ígéretét, s nagyon szépen rend­behozta a lakást, ahová már jú­lius végén visszaköltözhetett a család. A sorokból azonban ki­derül, voltaképpen csak félmeg­oldásról van szó, mert a csapa- dékviz-ügyben azóta sem történt változás. Ez utóbbiakról’ így számolt be levélírónk: „A tanács képviselői megállapították, 40 centiméter­nyit szükséges lefaragni az út­test magasságából, a két oldalon vízelvezető árkot kell létesíteni, s utána jöhet a szilárd útbur­kolat. Anyagot adnak nekünk, csak a kivitelezésről gondoskod­junk. De hogyan? Ilyen bonyo­lult és fizikailag roppant meg­terhelő feladatra mi nem vállal­kozhatunk, ehhez kevés a társa­dalmi összefogás. Maradt tehát a korábbi helyzet, tovább süllyed a házunk. Vajon meddig?” E jogos kérdésre mi sajnos nem adhatunk érdemben választ. Legfeljebb véleményünket nyil­váníthatjuk: a bajai tanács mű­száki osztályának nagyobb fele­lősséggel kellene foglalkoznia a Gárdonyi utca és környéke csa­padékvíz-gondjaival, a felmerülő munkák elvégzésével pedig cél­szerű lenne megbízni hozzáértő­ket, szakembereket! Aki rendszeresen olvassa la­punkat, bizonyára észrevette, hogy gyakorta adunk hírt a tü­relmes emberek sportjáról, a sakkról. Tesszük ezt azért, mert megyeszerte egyre több a híve e nemes — és komoly szellemi tor­nával is felérő — játéknak. Eredeti szándékunk szerint most is a sakkéletről akartunk csupa jót elmondani, például azt, hogy a saját könyvellátó szolgálatunk dicséretes módon igyekszik elősegíteni a szakis­meretek gyarapítását, s ajánlja többi között az Elfogadott vezér­csel. a Királyindiai védelem, az Olasz megnyitás, és a Kettős hu­szárjáték című új kiadványokat. Bár a hasznosságukhoz aligha férhet kétség, a megvételüktől mégis szeretnék óva inteni azút- tal. Mégpedig az egyik sakkbarát jóvoltából, aki felhívta figyel­Bajáról küldte észrevételét szerkesztőségünkbe a Rabata u. 6. szám alatt lakó Piszárovics Gézáné. Mint közölte, az utóbbi időben gyakorta érte meglepetés a város fogászati rendelőjében, ahol ismeretlen orvost talált. Előfordult, hogy egyetlen foga gyógykezelését három doktor végezte. Ezek után így panasz­kodott olvasónk: „Nem jó az, ha szinte folytonosan másik fogász látja el a beteget, aki emiatt ál­talában fél, s tartózkodóan, bi­zalmatlanul viseltetik az új or­vos iránt. Pedig egy ilyen ren­delésen különösen nagy szükség van a megszokott kézre, a más­kor is hallott biztató szavakra. Ez utóbbiakban legfeljebb annak lehet része, aki elfogadja a ma­gánrendelőbe való invitálást, amely nem megy ritkaságszám­ba Baján. Sokakkal együtt sze­retném tudni: mikor válik ked­vezőbbé a városi fogászati ellá­tás?” A bajai szakorvosi rendelőin­tézet munkáját közvetlenül irá­nyítja a városi-járási kórház, melynek igazgató-főorvosával dr. Maros Tivadarral beszélgettünk a bejelentéssel kapcsolatban- Meg­A kalocsai és a kiskunhalasi járásból kerestek fel bennünket a minap háziasszonyok, akik ar­ról szóltak, hogy a gyerekneve­lés mellett esténként munkát vé­geznek abban a mezőgazdasági szövetkezetben, melynek férjük a tagja. Legutóbbi vállalásukat azonban csak részint teljesítet­ték, betegség miatt. Orvos azon­ban nem vette őket táppénzes állományba, mondván, nekik nem jár pénzbeli támogatás er­re az időre. Olvasóink másképp tudják a dolgokat, sőt arról is hallottak, a hozzájuk hasonló családtagok mindenféle társada­lombiztosítási ellátást igénybe Milyen állapotú lehet a kiutalt A kórházi segédnővérként dol­gozó kecskeméti Illés Miklósné július végén kapta kézhez a hi­vatalos értesítést arról, hogy ki­utalták részére az Akadémia kör­út 7. szám alatt levő egyik la­kást. Bár nem volt vadonatúj, ám a kiutalás miatti határtalan boldogságát mégis alig tudta leplezni. Csak akkor szomoro­dott el, amikor az adásvételi ügylet lebonyolítása után végre hozzájutott a kulcshoz, s először lépett be otthonába. Mert mit talált ott? Koszos falakat, kilyu­kasztott és félig letépett tapétát, a falból lelógó konnektort, tisztí- tatlan ajtókat stb. Aztán kide­rült. hogy a gáztűzhely sütője sem működik. Olvasónk így ke­sergett szerkesztőségünkben: Ta­lán tízezerbe is kerül, míg ren­deltetésszerű használatra alkal­massá teszek ott mindent. Vi­szont roppant érdekelne, hogy a szabályok szerint milyen állapo­tú lehet egy kiutalt lakás. Alapvető tudnivaló, hogy a tel­jes értékű lakásokat tisztán, s megfelelő használatra alkalmas állapotban kell a bérlő, illetve a tulajdonos rendelkezésére bocsá­tani. Amiből következik: csak műnket e könyvpropagáló jegy­zék eme mondatára: „Készséggel teljesítünk rendelést utánvéttel, de akkor plusz 2 forintos postás borravalót is felszámítunk”. Teljesen világos közlés. Esze­rint a budapesti székhelyű fel­adó bekalkulálja a kasszírozandó összegbe a külön rendeltetésű forintokat is. melyeket minden bizonnyal a csomagot felvevő postahivatali dolgozó kap meg. S ha így van, rögtön megkérdez­zük: mennyit érdemel az a pos­tás, aki a címzett lakására kéz­besíti az ilyen küldeményt? Az a gyanúnk, a szóban forgó könyvszolgálat még adós e gya­korlat kidolgozásával. Feltételez­zük azonban, hogy némi borra­való ellenében pótolná mulasztá­sát. Am ez ügyben a sakkozók­nak kellene először lépniük, nemde?... KÉRDEZZEN — FELELÜNK Kedvezőbbé válik-e a bajai fogászati ellátás? tudtuk, hogy a fogászat tíz or­vosi státuszának mintegy fele volt hosszabb ideig betöltetlen. Nehezítette e helyzetet, hogy a fogászok a rendelőbeni teendő­jükön túl rendszeresen végeznek szakellátási feladatot a környező községekben is. így hát megtör­ténhetett, hogy egymást gyakrab­ban kellett helyettesíteniük. Erre aztán csak ráadásnak tűnt, hogy esetenként a feltételezettnél is több beteg jelentkezett fogpana­szokkal, akiknek megfelelő ellá­tására az indokoltnál kevesebb idő jutott. Talán ekkor merülhe­tett fel egyes doktorokban, hogy meghívják a betegeket a saját rendelőjükbe. Mindez persze eti­kátlan magatartás, s ellene hatá­rozottan kell fellépni. Igaz, szük­séges hozzá, hogy a betegek is bátrabban tegyék szóvá a kifogá­saikat, nemtetszésüket — termé­szetesen mindig segítő, jobbító szándékkal. Informátorunk végezetül arról szólott, hogy a szakember-ellá­tottság időközben kedvezően meg­változott a bajai rendelőintézet­ben, amelynek fogászatán jelen­leg már valanjennyi státusz be­töltött. Remélhetőleg, ezáltal nemcsak a túlzsúfoltság szűnik meg, de a kevésbé túlterheltség következtében a fogorvosok is színvonalasabb és eredménye­sebb gyógyítómunkát végezhet­nek. Mire jogosult a közösben dolgozó családtag? vehetnek. Mindketten kérdezik: voltaképpen mire terjed ki az efféle jogosultság? Idén január óta bővült a biz­tosítottak köre a mezőgazdasági szövetkezeti tagok olyan család­tagjaival, akik munkamegállapo­dás alapján — vagy anélkül — dolgoznak a közösben. Ha a vál­lalt feladatuk ellátása közben megbetegednek, keresőképtelen­ségüket a körzeti orvos köteles igazolni, s erre az időre betegsé­gi segélyt kell kapniuk a munka­adótól- Gyermekük születésekor pedig szülési segélyre jogosul­tak. Elmondjuk még, az a nő csa­ládtag, aki évi 100 tízórás mun­kanapot teljesít, egy éves szolgá­lati időt szerezhet. lakás? ilyen otthonok kerülhetnek a ki- utalandók listájára. Persze ugyan­ez a követelmény a korábban épült, tehát használt lakással szemben is. Hiszen a jogszabály világosan előírja, hogy a bérlő, vagy a tulajdonos csak lakható állapotban — kitakarítva, rend- betéve és működő berendezések­kel — adhatja le bérleményét, il­letve tulajdonát. Ennek átvéte­lekor pedig az illetékeseknek célszerű szigorúnak, következe­teseknek lenniük. Ha nem így tesznek, akkor fordulhatnak elő olyan visszásságok, mint ami­lyenről a panaszos beszámolt. Ezek után felmerül a kérdés: kinek a kötelessége a kiutalt la­kásban talált alapvető hiányossá­gok megszüntetése? Gyorsan meg­válaszoljuk, természetesen pem az új tulajdonosé. Ö legfeljebb annyit tehet, -észrevételeit közli a hatósággal, esetleg ama szervek­kel — OTP, ingatlankezelő —, melyek közreműködtek abban, hogy megkaphassa otthonát. In­tézkedni — mégpedig ilyenkor le­hetőleg soron kívül — mások dol­ga! v Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom