Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-18 / 193. szám
4 9 PETŐFI NÉPE © 1332. augusztus 18. KÉT ÉV, 150 MILLIÓ FORINT Elkészült a Halasi úti felüljáró Bács-Kiskun egyik legfontosabb és legforgalmasabb útvonala az 54-es számú út, amely a megye déli részét köti össze Kecskeméttel, illetve közvetve a tompái határátkelőhellyel. A főút kecskeméti, városi átkelési szakaszának régi burkolata elavult, nem bírta a terhelést, s nagyobb részben 6 méter széles volt. Ugyanakkor a Kecskemét— Lajosmizse—Budapest, a Kecskemét—Fülöpszállás vasútvonal és iparvágány szintbeli keresztező- > dése akadályozta a közúti forgalmat. A vasúti sorompó ^árva- tartási ideje napi 25 százalékos időveszteséget okozott, és az épülő M5-ÖS autópálya egyik tervezett 'kecskeméti bevezetése éppen ezen az útszakaszon történik majd. A KPM közúti főosztálya a megyei és városi vezetőkkel egyetértésben az útszakasz korszerűsítését és a szintbeli vasúti kereszteződés megszüntetését határozta el egy felüljáró építésével. A létesítmény generálkivitelezője a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat, amely 12 szakalvállalkozó közreműködésével 1980. augusztus 6-án kezdte és 1982. augusztus 14-én. tehát ma fejezte be az építést. A megépült korszerű útszakasz burkolata a belvárosi részen — az 5-ös számú főút csomópontjában — 21 méter, a hídfeljárókban, a hídon Térjünk vissza ahhoz a megállapításunkhoz, hogy a K-fF kapacitásunk megfelel a fejlett ipari országok átlagának, az innováció intenzitása azonban — a kutatási eredmények hasznosítása a tömeggyártásban és a piacon — elmarad azokétól. Ennek egyik oka azonnal kiderül, ha megvizsgáljuk, hogy e kapacitás legértékesebb része, a kiművelt kutatók gárdája hol, a termeléstől (és a piactól) milyen távol dolgozik. Svédországban a teljes kutatói létszám 66 százaléka, az NSZK-ban a 77, Hollandiában, Belgiumban az 57, illetve 59 százaléka, Jugoszláviában a 25, Lengyelországban a 3ü, Csehszlovákiában a 45 százaléka vállalati kutatóhelyen alkot. Magyarországon a 70-es években a kutatói létszámnak csupán 12 (!) százaléka dolgozott vállalatnál, 49 százaléka az ágazati és egyéb, 28 százaléka akadémiai, 11 százaléka pedig felsőoktatási kutatóhely alkalmazottja 'volt. Ez azt jelenti, hogy a kutatói létszám 88 százaléka (!) — nagyjából napjainkig — közvetlenül csupán a kutatási eredmény létrehozásában volt érdekelt, s legfeljebb csak közvetve érintette a kutatási eredmény nagyipari alkalmazása, piaci sikere. így az alapvetően csak tudományos információkra alapozott kutatási program végeredménye nehézen illeszkedik a termelésiértékesítési folyamat természetes rendjébe különösen akkor, ha a kutatási feredmény semmiképp sem integrálható a vállalati technológiai rendbe. A technológiai „szakadék” Az utóbbi évek egyik sajnálatos példája jól Szemlélteti, hogy milyen fennakadások származnak abból, ha a kutatás (persze alkalmazott kutatás) túlságosan messzire kerül a termelés realitásától. A SZTAKI, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet 1976-ban hozzáfogott a Dialóg—CNC számítógép-vezérlés 'kidolgozásához — egyidejűleg egy amerikai és egy japán céggel. A következő évben a magyar kutatóintézet a fejlesztést sikeresen befejezte — megelőzve a két külföldi céget. A Dialóg— CNC-vezérléssel felszerelt első magyar szerszámgép (mintapéldánya) 1978-ban a hannoveri szerszámgép-világkiállításon nagydíjat nyert. Számos megás utána 14 méter széles, kétszer két forgalmi sávval, amely napi 34 ezer egységnyi jármű- forgalom lebonyolítására alkalmas. A felüljáró hossza 287 méter, kocsipályájának szélessége 14 méter. A jobb oldalon 2,75 méter, a bal oldalon 1,18 méter széles járda szolgál a gyalogosok, illetve a karbantartó személyzet közlekedésére. A gyalogosok vasút feletti átjárását városi járdakapcsolatokkal a hídon két lépcső biztosítja. A híd 14 nyílású, a pillérek és a hídfők összesen 650 darab 8—9 méter hosszú vasbeton cölöpökön nyugszanak. A híd felső szerkezetének alátámasztása előregyártott 39 vasbeton pilléroszloppal és 26 fejgerendával történt, míg a pályalemez 362 előregyártott, előfeszített vasbeton hossztartóra épült. A híd alatti terület a vasút és az átvezetett szervizutak helyének kivételével gépkocsi parkolónak használható. A híd előtt 128, a híd után 181 méter hosszban előre gyártott vasbeton elemekből készült támfalak között épülték a felüljárók. A híd mindkét oldalán szevizutak készültek a városi közlekedés és a környező üzemek 'kiszolgálására. A létesítmény értéke 150,5 millió forint. * G G. rendelést kapott volna a magyar ipar, sót az árakat is diktálhatta volna, ha akkor megkezdődik a sorozatgyártás. De nem kezdődhetett el. Tudniillik 1979 végéig nem akadt magyar gyár, amelyik vállalta volna a gyártást. S ennek egyszerűen objektív akadályai voltak. Mert a szerszámgépgyárak — nagyon helyesen — elsősorban szerszámgépeket akartak gyártani, ahhoz értenek. A gépek CNC-vezérlé- sét mástól akarták — specialistától — beszerezni. Komputeres gépvezérlést azonban sorozatban, 78—79-ben még egyetlen hazai gyár sem állított elő: erre akkor kezdtek felkészülni. E felkészülés keretében az Elektronikus Mérőműszerek Gyára (EMG) — termékszerkezete megújítását szorgalmazva — 1979 második felében vállalta végül a SZTAKI modelljének a gyártását. A termelés nagyipari technológiájának kifejlesztéséhez azonban két év kellett. S ehhez mindenütt a világon kell is ennyi idő, különösen, ha új termelési kultúra meghonosításáról van szó. Persze az is igaz, hogy ez így most már 5 évet vett igénybe az ötlet megfogalmazásától a megfelelő ipari termelés elindulásáig: 1976-tól 1980-ig. Az idő múlása Az amerikai és a japán cég végül 2 és fél évvel megelőzött bennünket. Főleg azért — és ez a döntő —, mert a konstrukciós kutatás és a technológiai kutatás-fejlesztés egy része párhuzamosan folyt: a kutatást a termelő vállalat koordinálta saját laboratóriuma és gyártó üzemei között. A kutatómérnökök és az üzemmérnökök egyetlen vállalat falai között dolgoztak. Mindenki érdekelt volt abban, hogy komolyan vegye az idő múlását. Az EMG például az átvett dokumentáció „honosításával” egy évig birkózott: annyira különböztek a nagyüzemi technika nyújtotta lehetőségektől a kutatóintézeti megoldások. A mintadarab kezelőpultja például Bécs- ből származott, egy-két példánynál az import megengedhető — sorozatgyártásnál azonban természetes, hogy a „dobozt” itthon kell gyártani, ezt azonban ki kellett fejleszteni. Más: a berendezés részegységeinek, elemeinek méretei nem egyeztek a gyári szabványokkal. Következésképp «z egészet át kellett ■ Szűcs György kőműves brigádvezető a felüljáróhoz vezető lépcső műburkolatát készíti. 9 Magyar Ferenc kövező járdaszegélyezés közben. szerkeszteni és kidolgozni a jó, nóvumnak számító ' működési elvhez (a'kevesebb nóvumot tartalmazó, de olcsóbb) nagyüzemi technológiát. Ennek során például a SZTAKI-nak a berendezésben megtestesülő találmányaihoz a gyárban újabb technológiai találmányok születtek, s vagy két tucat újítás is. Az eredeti dokumentáció gyártási költsége — a honosítás után — a megközelítően egymillió forintról félmillióra csökkent. Konstrukció helyett E fejlesztés átfutási ideje a nemzetközi átlagnak megközelítően a duplája, mert a kutatási programot nem a termelő vállalat koordinálta! A kutatóintézeti „végeredményből” hiányzott a hazai ipar képességének, lehetőségeinek számbavétele: zseniális konstrukció született, de nem egy olcsón, nagy sorozatban gyártható és exportálható termék. Ez az eset is arra figyelmeztet, hogy a technológiai kutatások egyre fontosabbak. A világ műszaki élvonalában az innováció fő vonala egyre inkább a gyártási megoldások területére húzódik. Vegyük a világ 3 nagy globális gondját: a környezetszennyezést, az anyag- és energiatakarékosságot, az élelmiszertermelést —. valamennyi megoldásában (legalább 80 százalékban) e technológiai kutatásoktól, az ipari és mezőgazdasági műszaki színvonal fejlődésétől várható az előbbrejutás: vizet, levegőt kevésfje emésztő, rossz földeket termékennyé tevő technológiák) és elsősorban nem konstrukciók) kidolgozása a feladat. A magyar gazdaságban a technológiakutatásoknak eddig kisebb figyelmet szenteltek. Ez következett abból is, hogy nem a termélővállalati K+F volt az innováció előterében. A korszerű technológiák többsége az iparfejlesztés korábbi, főleg extenzív jellegű szakaszában a termelési szerkezet változásával került a gazdaságba: új gyár — új technológia — új termék. A 70-es évek második felétől azonban — amikor a fejlesztés fő útja már nem az új kapacitások létrehozása. hanem á kiépült ipar, vállalatonként!. belső, minőségi átalakítása — a gazdaság számára szükséges úi technológiák és termékek túlnvomó többsége a vállalati K+F keretében kell, hogy megszülessen. G. F. (Következik: Az alkotók összefogása.) Gi A felüljáró — alul. MEGÚJULÁS ÉS INNOVÁCIÓ (II.) Távol a piactól ISI SAJTOPOSTA Bekalkulálják a borravalót is? Még egyszer a zenés presszóról A június 9-i Sajtóposta rovatunkban olvasói panasz alapján tettük szóvá, hogy a kecskeméti UNIVER presszóból a hétvégi éjszakákon nagyon erős a zejne, emiatt alig pihenhetnek a lakók a környékbeli emeletes házakban. Egyidejűleg tolmácsoltuk a hivatalos választ, pontosabban ígéretet, miszerint a jövőben szigorúan alkalmazkodnak a körülményekhez, s csendesebben vigadnak a népszerű vendéglátó- hely — főleg fiatalokból álló — látogatói. Amint arról tájékoztattak bennünket az érdekelt családok, a változás bekövetkezett, s azóta valóban diszkrétebben játszik a zenekar. Ezzel tehát semmi baj, nem így azonban az úgynevezett gépzenével, amely szerdánként éjfélig bömböl a presszóban. Nagy Béla, a Petőfi Sándor u. 1—3. és 2—4. szám alatt lakók nevében közölte velünk, július 21-én éjjel is olyan rettenetesen hangos volt a zene, hogy alig lehetett megmaradni a csukott ablakú-ajtajú lakásokban. Dehát miért következett be újra a korábbi tarthatatlan állapot? — kérdeztük az egység vezetőjét. Németh Tibor a következőket válaszolta: — A zenekarunk szerdán tart szünnapot, s láttuk, hogy ezeket az estéket unalmasan töltik a vendégeink, akik ilyenkor is szerettek volna zenét hallgatni, táncolni. Ügy gondoltuk, jogos igényről van szó, ezért szerveztük meg a diszkóprogramot. Július közepétől minden szerdán este hattól éjfélig tart a lemezjátszós- magnós rendezvény, mely máris igen kedvelt. Ami pedig a nagy hangerőt illeti, az velejárója ennek g „műfaj”-nak. Persze, nem tekinthetünk el attól, hogy a lakóházak közvetlen közelében vagyunk, így csak mérsékelt teljesítménnyel engedjük működni a hangszórókat. Hogy az említettekhez hasonló konfliktus még hányszor ismétlődik meg a presszó és a lakók között, nem tudjuk. Annyi azonban bizonyos, az efféle kellemetlenségek végére nem azáltal tehetnek pontot az illetékesek, hogy kivárják, míg elköltöznek a térségből a pihenésre-nyugalomra vágyó emberek ... CIKKÜNK NYOMÁN Félmegoldás már van Január 6-án szóltunk e hasábokon a bajai ár. Alföldi Lajos- né nem mindennapi tényeket tartalmazó esetéről. Megírtuk, hogy olvasónk Gárdonyi u. 7. szám alatti modern, tanácsi lakásában agyonrepedezettek a falak, kilazultak az ajtókeretek, szüntelenül hullik a vakolat, elmozdult a helyéről a fürdőkád, s ferdén áll a konyhai beépített gáztűzhely is. Az ok: évek óta nem vezetik el a környékbeli csapadékvizet, amelynek következtében fokozatosan süllyedned az ottani lakóépületek. Írásunk második részében közzétettük az illetékesnek, a bajai városgazdálkodási vállalat főmérnökének a válaszát, miszerint még ebben az esztendőben felújítják e bérleményt. A napokban ismét levelet hozott a posta dr. Alföldinétől, aki örömmel értesített bennünket arról, hogy a vállalat betartotta ígéretét, s nagyon szépen rendbehozta a lakást, ahová már július végén visszaköltözhetett a család. A sorokból azonban kiderül, voltaképpen csak félmegoldásról van szó, mert a csapa- dékviz-ügyben azóta sem történt változás. Ez utóbbiakról’ így számolt be levélírónk: „A tanács képviselői megállapították, 40 centiméternyit szükséges lefaragni az úttest magasságából, a két oldalon vízelvezető árkot kell létesíteni, s utána jöhet a szilárd útburkolat. Anyagot adnak nekünk, csak a kivitelezésről gondoskodjunk. De hogyan? Ilyen bonyolult és fizikailag roppant megterhelő feladatra mi nem vállalkozhatunk, ehhez kevés a társadalmi összefogás. Maradt tehát a korábbi helyzet, tovább süllyed a házunk. Vajon meddig?” E jogos kérdésre mi sajnos nem adhatunk érdemben választ. Legfeljebb véleményünket nyilváníthatjuk: a bajai tanács műszáki osztályának nagyobb felelősséggel kellene foglalkoznia a Gárdonyi utca és környéke csapadékvíz-gondjaival, a felmerülő munkák elvégzésével pedig célszerű lenne megbízni hozzáértőket, szakembereket! Aki rendszeresen olvassa lapunkat, bizonyára észrevette, hogy gyakorta adunk hírt a türelmes emberek sportjáról, a sakkról. Tesszük ezt azért, mert megyeszerte egyre több a híve e nemes — és komoly szellemi tornával is felérő — játéknak. Eredeti szándékunk szerint most is a sakkéletről akartunk csupa jót elmondani, például azt, hogy a saját könyvellátó szolgálatunk dicséretes módon igyekszik elősegíteni a szakismeretek gyarapítását, s ajánlja többi között az Elfogadott vezércsel. a Királyindiai védelem, az Olasz megnyitás, és a Kettős huszárjáték című új kiadványokat. Bár a hasznosságukhoz aligha férhet kétség, a megvételüktől mégis szeretnék óva inteni azút- tal. Mégpedig az egyik sakkbarát jóvoltából, aki felhívta figyelBajáról küldte észrevételét szerkesztőségünkbe a Rabata u. 6. szám alatt lakó Piszárovics Gézáné. Mint közölte, az utóbbi időben gyakorta érte meglepetés a város fogászati rendelőjében, ahol ismeretlen orvost talált. Előfordult, hogy egyetlen foga gyógykezelését három doktor végezte. Ezek után így panaszkodott olvasónk: „Nem jó az, ha szinte folytonosan másik fogász látja el a beteget, aki emiatt általában fél, s tartózkodóan, bizalmatlanul viseltetik az új orvos iránt. Pedig egy ilyen rendelésen különösen nagy szükség van a megszokott kézre, a máskor is hallott biztató szavakra. Ez utóbbiakban legfeljebb annak lehet része, aki elfogadja a magánrendelőbe való invitálást, amely nem megy ritkaságszámba Baján. Sokakkal együtt szeretném tudni: mikor válik kedvezőbbé a városi fogászati ellátás?” A bajai szakorvosi rendelőintézet munkáját közvetlenül irányítja a városi-járási kórház, melynek igazgató-főorvosával dr. Maros Tivadarral beszélgettünk a bejelentéssel kapcsolatban- MegA kalocsai és a kiskunhalasi járásból kerestek fel bennünket a minap háziasszonyok, akik arról szóltak, hogy a gyereknevelés mellett esténként munkát végeznek abban a mezőgazdasági szövetkezetben, melynek férjük a tagja. Legutóbbi vállalásukat azonban csak részint teljesítették, betegség miatt. Orvos azonban nem vette őket táppénzes állományba, mondván, nekik nem jár pénzbeli támogatás erre az időre. Olvasóink másképp tudják a dolgokat, sőt arról is hallottak, a hozzájuk hasonló családtagok mindenféle társadalombiztosítási ellátást igénybe Milyen állapotú lehet a kiutalt A kórházi segédnővérként dolgozó kecskeméti Illés Miklósné július végén kapta kézhez a hivatalos értesítést arról, hogy kiutalták részére az Akadémia körút 7. szám alatt levő egyik lakást. Bár nem volt vadonatúj, ám a kiutalás miatti határtalan boldogságát mégis alig tudta leplezni. Csak akkor szomorodott el, amikor az adásvételi ügylet lebonyolítása után végre hozzájutott a kulcshoz, s először lépett be otthonába. Mert mit talált ott? Koszos falakat, kilyukasztott és félig letépett tapétát, a falból lelógó konnektort, tisztí- tatlan ajtókat stb. Aztán kiderült. hogy a gáztűzhely sütője sem működik. Olvasónk így kesergett szerkesztőségünkben: Talán tízezerbe is kerül, míg rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszek ott mindent. Viszont roppant érdekelne, hogy a szabályok szerint milyen állapotú lehet egy kiutalt lakás. Alapvető tudnivaló, hogy a teljes értékű lakásokat tisztán, s megfelelő használatra alkalmas állapotban kell a bérlő, illetve a tulajdonos rendelkezésére bocsátani. Amiből következik: csak műnket e könyvpropagáló jegyzék eme mondatára: „Készséggel teljesítünk rendelést utánvéttel, de akkor plusz 2 forintos postás borravalót is felszámítunk”. Teljesen világos közlés. Eszerint a budapesti székhelyű feladó bekalkulálja a kasszírozandó összegbe a külön rendeltetésű forintokat is. melyeket minden bizonnyal a csomagot felvevő postahivatali dolgozó kap meg. S ha így van, rögtön megkérdezzük: mennyit érdemel az a postás, aki a címzett lakására kézbesíti az ilyen küldeményt? Az a gyanúnk, a szóban forgó könyvszolgálat még adós e gyakorlat kidolgozásával. Feltételezzük azonban, hogy némi borravaló ellenében pótolná mulasztását. Am ez ügyben a sakkozóknak kellene először lépniük, nemde?... KÉRDEZZEN — FELELÜNK Kedvezőbbé válik-e a bajai fogászati ellátás? tudtuk, hogy a fogászat tíz orvosi státuszának mintegy fele volt hosszabb ideig betöltetlen. Nehezítette e helyzetet, hogy a fogászok a rendelőbeni teendőjükön túl rendszeresen végeznek szakellátási feladatot a környező községekben is. így hát megtörténhetett, hogy egymást gyakrabban kellett helyettesíteniük. Erre aztán csak ráadásnak tűnt, hogy esetenként a feltételezettnél is több beteg jelentkezett fogpanaszokkal, akiknek megfelelő ellátására az indokoltnál kevesebb idő jutott. Talán ekkor merülhetett fel egyes doktorokban, hogy meghívják a betegeket a saját rendelőjükbe. Mindez persze etikátlan magatartás, s ellene határozottan kell fellépni. Igaz, szükséges hozzá, hogy a betegek is bátrabban tegyék szóvá a kifogásaikat, nemtetszésüket — természetesen mindig segítő, jobbító szándékkal. Informátorunk végezetül arról szólott, hogy a szakember-ellátottság időközben kedvezően megváltozott a bajai rendelőintézetben, amelynek fogászatán jelenleg már valanjennyi státusz betöltött. Remélhetőleg, ezáltal nemcsak a túlzsúfoltság szűnik meg, de a kevésbé túlterheltség következtében a fogorvosok is színvonalasabb és eredményesebb gyógyítómunkát végezhetnek. Mire jogosult a közösben dolgozó családtag? vehetnek. Mindketten kérdezik: voltaképpen mire terjed ki az efféle jogosultság? Idén január óta bővült a biztosítottak köre a mezőgazdasági szövetkezeti tagok olyan családtagjaival, akik munkamegállapodás alapján — vagy anélkül — dolgoznak a közösben. Ha a vállalt feladatuk ellátása közben megbetegednek, keresőképtelenségüket a körzeti orvos köteles igazolni, s erre az időre betegségi segélyt kell kapniuk a munkaadótól- Gyermekük születésekor pedig szülési segélyre jogosultak. Elmondjuk még, az a nő családtag, aki évi 100 tízórás munkanapot teljesít, egy éves szolgálati időt szerezhet. lakás? ilyen otthonok kerülhetnek a ki- utalandók listájára. Persze ugyanez a követelmény a korábban épült, tehát használt lakással szemben is. Hiszen a jogszabály világosan előírja, hogy a bérlő, vagy a tulajdonos csak lakható állapotban — kitakarítva, rend- betéve és működő berendezésekkel — adhatja le bérleményét, illetve tulajdonát. Ennek átvételekor pedig az illetékeseknek célszerű szigorúnak, következeteseknek lenniük. Ha nem így tesznek, akkor fordulhatnak elő olyan visszásságok, mint amilyenről a panaszos beszámolt. Ezek után felmerül a kérdés: kinek a kötelessége a kiutalt lakásban talált alapvető hiányosságok megszüntetése? Gyorsan megválaszoljuk, természetesen pem az új tulajdonosé. Ö legfeljebb annyit tehet, -észrevételeit közli a hatósággal, esetleg ama szervekkel — OTP, ingatlankezelő —, melyek közreműködtek abban, hogy megkaphassa otthonát. Intézkedni — mégpedig ilyenkor lehetőleg soron kívül — mások dolga! v Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
