Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-15 / 164. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. július 15. események sorokban MOSZKVA ______________________ Jú lius 14-én a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, és a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége képviselőinek részvételével kül­ügyminiszter-helyettesi értekezle­tet tartottak Moszkvában. A ta­nácskozáson részt vett Garai Ró­bert külügyminiszter-helyettes. A találkozót, amely a teljes nézet- azonosság jegyében ment végbe, egyes, kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó, sürgős nemzetközi kér­dések megvitatása céljából hívták össze. BUDAPEST A Sandinista Nemzeti Felsza- badítási Front országos vezetősé­gének meghívására Géczi János­nak, az MSZMP Központi Bizott­sága tagjának vezetésével szerdán párt- és kormányküldöttség uta­zott a Nicaraguái Köztársaságba, hogy részt vegyen a forradalom 3. évfordulója alkalmából rendezen­dő ünnepségeken. (MTI) BONN A nyugatnémet televízió és a szerdai sajtó még Genscher kül­ügyminiszter közel-keleti útját is háttérbe szorító első számú témá­ja a Leniijgrádban kedden aláírt szovjet—nyugatnémet hitelkeret­szerződés méltatása. A vezető la­pok idéznek Wilhelm Christians- nak, a Deutsche Bank elnökének nyilatkozatából és kommentár­jaikban szinte kivétel nélkül azt emelik ki, hogy a nagy jelentősé­gű szerződést Washington szov­jetellenes szankciói ellenére írták alá. Négyes szaltó Vasárnap az artistamű­vészet történetében törté­nelmi határt tört át Mi­guel Vazquez 17 éves me­xikói légtornász. Az Arizo­na állambeli Tucsonban a világon elsőként sikerült nyilvános előadáson végre­hajtania a négyes szaltót. A mutatvány nehézségének érzékeltetésére elég annyit mondani, hogy az első hár­mas szaltó bemutatásától az első négyes szaltó töké­letes kivitelezéséig 85 év­nek kellett eltelnie. A me­xikói qrtista világszámát először tavaly augusztusban mutatta be szakmabeliek előtt, és azóta többször is végrehajtotta, de nyilvános előadáson, közönség élőtí kísérlete eddú] egyetlenegy­szer sem sikerült. Szakér­tők egyelőre nem tudnak megegyezni abban: vajon kinek nagyobb az érdeme a négy fordulatos ugrás kivi­telezésében: >a fiatal artis­táé, vagy 31 éves bátyjáé, aki elkapja a 125 kilomé­teres óránkénti sebességgel forgó öccsét a levegőben. Lázár György befejezte romániai tárgyalásait (Folytatás az 1. oldalról.) A kora esti órákban Lázár György és kísérete hazautazott Romániából. A tárgyalásokról közleményt adtak ki, mely többek között megállapítja: A miniszterelnökök kölcsönösen tájékoztatták egy­mást országaik szocialista építő­munkájának időszerű kérdései­ről, megvizsgálták a Magyar Népköztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság kétoldalú kapcsolatainak helyzetét és fej­lesztésének lehetőségeit, véle­ménycserét folytattak néhány időszerű nemzetközi kérdésről. A felek kiemelték a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Ro­mán Kommunista Párt kapcsola­tainak meghatározó szerepét, va­lamint Kádár János és Nicolae Ceausescu elvtárs találkozóinak jelentőségét a magyar—román viJ szony fejlesztésében. A miniszterelnökök hangsú­lyozták, hogy különös fontossá­got tulajdonítanak a magyar és a román nép barátsága erősítésé­nek, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság jószomszédi együttműködése fej­lesztésének az 1972-ben aláírt barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés, valamint az 1977-es legfelső szintű találkozón elfogadott köz­lemény elvei és céljai alapjául. A tárgyalások során a felek • részletesen elemezték az árucse­re-forgalom, a gazdasági és mű­szaki-tudományos kapcsolatok helyzetét. Hangsúlyozták a két ország szomszédságából fakadó előnyöket, gazdasági lehetőségei­két a termelési szakosítás és koo­peráció fejlesztése és az árucse­re-forgalom növelése szempont­jából. Elhatározták újabb kooperáci­ós és gyártás-szakosítási megál­lapodások előkészítését a gépipar, az elektronika, az elektrotechni­ka és mikroelektronika, a kohá­szat és a vegyipar, valamint a különböző nyersanyagok haszno­sítása területén. A két ország népgazdaságának lehetőségei és szükségletei sze­rint konkrét lépéseket tesznek a 'harmadik piaci együttműködés előmozdítására. Megállapodtak abban, hogy a két ország tervhivatala és illeté­kes főhatóságai a közeljövőben megkezdik az 1985 utáni időszak­ra vonatkozó gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési javaslatok kidolgozását. • A felek megerősítették elhatá­rozásukat. hogy hozzájárulnak a KGST keretében folyó együttmű­ködés fejlesztéséhez, a komplex program és a különböző speciális hosszúlejáratú együttműködési programok teljesítéséhez, ame­lyek a nyers-, a fűtőanyag és az energia, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek, a fo­gyasztási cikkek, valamint a gép- és berendezés-szükségletek kielé­gítését célozzák. A miniszterelnökök kedvezően értékelték az 1981—1985. évre szóló kulturális együttműködési munkaterv aláírását. Kifejezték elhatározásukat annak maradék­talan teljesítésére és a bővítés lehetőségeinek megvizsgálására. Ugyanakkor hangsúlyozták an­nak szükségességét, hogy a kul­turális, a művészeti, az oktatási, a tudományos, a sajtó, a rádió és a televízió, a sport, az egészség­ügy és az idegenforgalmi kapcso­latok mind nagyobb mértékben járuljanak hozzá a magyar és a román nép haladó és forradalmi hagyományainak ápolásához, a szellemi alkotások és értékek kölcsönös megismeréséhez és a két nép barátságának erősítésé­hez. Az időszerű nemzetközi kérdé­sekről folytatott véleménycsere során a két miniszterelnök meg­erősítette kormánya elhatározá­sát, hogy mindent megtesz a le­szerelésért, a béke és a biztonság védelméért, a nemzetközi együtt­működés fejlesztéséért. Lázár György magyarországi hivatalos, baráti látogatásra hív­ta meg Constantin Dascalescut, amit a román kormány első mi­nisztere köszönettel elfogadott. Izraeli csapatösszevonások Bejrut körül BEJRUT Az izraeli légierő gépei szerda délelőtt folyamatos berepülések­kel figyelmeztették a Nyugat- Bej rútban körülzárt palesztin fegyveres ereket, hogy a kiürítési ultimátum elutasítása esetén Tel" Aviv nem riad vissza a PFSZ li­banoni központjának katonai megsemmisítésétől. Az izraeli hadvezetés 35 ezer katonát, 300 harckocsit vont össze- a bekerí­tett főváros peremén. Közben Bej rútban az a határo­zott benyomás alakult ki, hogy a Philip Habib amerikai elnöki megbízott közvetítésével folyta­tott tárgyalások kimenetele a Szíriái és a saaúd-arábiai kül­ügyminiszter washingtoni láto­gatásától, a Reagan elnökkel va­ló csütörtöki találkozótól függ. Az An-Nahar című lap értesülé­se szerint Habib közölte a liba­noni vezetőkkel, hogy Izrael csu­pán néhány további napot adott a bejrúti palesztin jelenlét politi­kai felszámolására. Ennek el­lentmond, hogy George Shultz, a kinevezett amerikai külügymi­niszter 30 napban jelölte meg a bekerített palesztin gerillák eltá­volításához szükséges időt. Shultz szenátusi nyilatkozata egyébként kedvező benyomást keltett Bej rútban és az Öböl menti arab államokban. Az Asz - Szafír című haladó lap kiegyen­súlyozottnak minősítette Shultz állásfoglalását, rámutatva, hogy elődjével — Haiggel — ellentét­ben a kö'zel-keleti realitás esgjdk elemeként ismerte el a palesztin tényezőt és nem zárta ki sem a palesztinok, sem a PFSZ jövőbeni szerepét. Valid Dzsumblatt, a haladó • Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője, a körülzárt Nyugat-Bejrútban a palesztin harcosok egyik lőállását ellenőrzi. (Teleíotó — AP — MTI — KS) nemzeti mozgalom elnöke pozi­tívnak, érdekesnek mondta Shultz nyilatkozatát, majd kije­lentette: „Legfőbb ideje, hogy az Egyesült Államok elismerje a PFSZ-t. Izrael nem volt képes megsemmisíteni a PFSZ-t és ha megtenné, új, valószínűleg har­cosabb szervezet fog születni.” Dzsumblatt azzal vádolta Habi­bot, hogy korábbi álláspontját módosítva, mindent megelőző kö­vetelménynek tekinti a palesztin gerillák eltávolítását és abszurd módon csak ezt követően irá­nyozza elő a nemzetközi erők nyugat-bejrúti szerepét. A palesz­tin gerillák, a palesztin menekül­tek és a libgnoni muzulmánok egyaránt szükségesnek tartják a nemzetközi erők jelenlétét, mert nem bíznak a keresztény milí­ciákban — mutatott rá Dzsumb- lott. NAGY ÉS KIS ORSZÁGOK A Falkland-válságnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy ismét nyilvánvalóvá váljék: Európa változatlanul meghatározó szere­pet tölt be világunkban. Anglia ugyan szigetország, földrajzi ér­telemben nem része a száraz­földnek, de történelmével, telje­sítményével jellegzetesen euró­pai hatalom, és ebben a minősé­gében okozott bonyodalmat a dél-atlanti térségben. Hanyatló kontinens? Nem arról van szó, mintha a kontinens világpolitikai szerepe bármikor kérdésessé vált volna. Mégis, voltak és vannak elmé­letek, amelyek hanyatlást, visz- szaszorulást emlegettek. Vannak, akik az úgynevezett szuperha­talmi érvet emlegetik. A két ve­zető világhatalom — tartják né­melyek Nyugaton, s ez divatos szemlélet — akkora fölényben van a fegyverkezésben, hogy raj­tuk kívül mindenki más csupán másodrendű tényező. Mások a harmadik és a negyedik világ föltörekvésére hivatkoznak. A születésnövekedést, a népesség- gyarapodást tekintve Európa csakugyan hanyatló korszakába jutott. A jelek szerint 2000 tájé­kán Földünk lakosságának dön­tő többsége afrikai, ázsiai és latin-amerikai lesz, s ennek a gazdaságban, a politikában érez­hetők lesznek a következményei. Kétségtelen, e vélemények nem teljesen megalapozatlanok. A gyarmati korszak végeztével az eddig leigázott földrészeknek nemcsak több helyet kell adni a politikai világban, hanem ide­je fölismerni és elismerni ez ősi kultúráknak az emberiséget gaz­dagító munkáját. Ne feledjük, ezek ráadásul gyakran az európai kultúrkörnek kialakítói és ser­kentői voltak. Itt született eszme Mindazonáltal semmi ok nincs arra, hogy Európa lemondjon a nemzetközi viszonyokat alakító, befolyásoló hivatásáról. A törté­nelem alakította úgy, hogy az elmúlt évezredben Európa volt az egyetemes kultúra és tudo­mány bölcsője, és ez a korszak mindörökre *a közös civilizáció része marad. Akkor is, ha be­látható időre a földrész ketté­szakított marad: az egyik felén — növekedési nehézségeik elle­nére — fejlődnek és gyarapod­nak a szocialista társadalmi be­rendezkedésű államok, a másik felén a tőkés reijdszer túlélésé­nek különböző formáit alakítgat­ják. Korántsem mellőzhető tény, hogy a konfliktuskorszakban szü­letett nagy eszme, a békés egy­más mellett élés Európából in­dult kij itt jutott eddig a leg­teljesebben érvényre, hiszen im­már három és fél évtizede — szerencsére — Európa nem is­meri földjén a fegyveres konflik­tust. És ennél jóval többről van, szó. Helsinki szelleme újat adott a világnak. Pozitív példát, hogy az együttélés gyakorlati tettekre váltható. Tény ez, amelyen az sem változtat, hogy — Európá­ban kívülálló okokból — az utóbbi hónapokban lehűlt a nemzetközi légkör, ami vissza­hat földrészünkre. A madridi értekezlet vontatottsága, mérték­telen elhúzódása jelzi ezt a vál­tozást. Ugyanakkor még az ilyen visz- szaesések sem tették tönkre Európa 'belső együttműködését, jóllehet tagadhatatlanul fékezik. A gazdasági hajlandóságot mu­tatja a Szovjetunió sokágú szer­ződésrendszere Nyugat-Európa vezető államaival a földgázve­zeték megépítéséről. Olyan ér­hálózat lehet ez Európa testén, amelynek az elágazásai elérnek Nyugat-Németországig és Fran­ciaországig, Hollandiáig és Olasz­országig. Földrészünk két részé­nek kooperációs hajlandóságát mutatja, hogy az Egyesült Álla­mok mai vezetésének a gáncsos- kodó szándéka, szembeszegülése ellenére kötötték meg a szerző­déseket. Űj nagyságrendek Két másik1 összetevő ugyancsak Európa világtényező szerepe mel­lett szól. Az úgynevezett atom­klubban, a nukleáris fegyverek­kel eddig rendelkező hatalmak körében a Szovjetunión és az Egyesült Államokon kívül két nyugati-európai állam is részt vesz: Nagy-Britannia és Francia- ország. Ma még beható viták folynak arról, hogy ezeket a „nemzeti” jellegű fegyvereket mennyiben vonják be a straté­giai korlátozás rendszerébe, de abban senki nem kételkedik: kel­lő időben ez is része lesz az új­ra kezdődött SALT-folyamatnak. Végül új jelenséget látunk a nagyságrendek/ értékelésében. Európát a nemzetközi színtéren már nem csupán valóságos nagy­hatalmak és középhatalmak kép­viselik, hanem mindinkább szó­hoz jutnak a kisebb országok. A legközvetlenebb példa rá Ma­gyarország világpolitikai szere­pe. Ha csupán a nagyobb moz­gásokról beszélünk: Kádár Já­nos nemrég járt a Német Szö­vetségi Köztársaságban, és most került sor Mitterrand francia ál­lamfő budapesti látogatására. Természetesen más európai kis- országok is kiveszik részüket a „nagy diplomáciából”. S ez szin­tén hozzájárul ahhoz, hogy Euró­pa hallatja szavát a világkap­csolatok alakításakor. Várkonyi Tibor Vendég járás a nevelési központban Bács-Kiskun megyében kevés olyan oktatási, illetve közműve­lődési intézmény van, amely rö­vid idő alatt annyira a szakmai érdeklődés középpontjába került volna, mint a több funkciót el­látó Keceli Nevelési Központ. Az elmúlt egy-másfél év alatt egy­más után fogadták itt a jövő intézménytípusával ismerkedni szándékozó hazai és külföldi szakembereket. A vendégjárás nyáron sem szünetel. Ma például a TIT XIX. Szegedi Pedagógiai Nyári Egye­temének hallgatói — negyven­ötén — keresik fel a keceliek büszkeségét. A pedagógus cso­portot természetesen az iskolai oktatás korszerű feltételei, lehe­tőségei érdeklik elsősorban. Er­ről hallgatják meg Udvarhelyi Istvánnak az intézmény igazga­tójának az előadását. Egyidejűleg a XI. Szegedi Mű- velődéselmélétl Szabadegyetem i rendezői is közölték: ők is prog- 1 ramjukba vették az intézmény- , nyel való ismerkedést. A közmű- i velődés százharminc szakembe­rének keceli látogatására július ! 27-én kerül sor. Játszóházvezetők Szerdán Dombóvárott megnyílt a jászóház vezetők IV. országos tábora. A tíznapos rendezvény- sorozatra 60 népművelő, óvónő és tanító érkezett. A tábor há­zigazdája, a helyi művelődési központ négy évvel ezelőtt szer­vezte az első játszóházat, s ed­digi eredményes működésének elismeréseként kapta meg ez év­országos tábora ben a rendezés jogát. A szakmai továbbképzés témája ezúttal a vizuális nevelés. Az elméleti elő­adásokat két festőművész vezeti, a gyakorlati foglalkozásokon pe­dig megismerkednek a szövés alapjaival és különböző játéko­kat készítenek fából, textilből, bőrből és agyagból. Űttörők szolidaritási felhívása Palesztin gyerekeket, diákokat láttak vendégül az elmúlt napok­ban Zala megyei úttörők, a ba- latongyöröki őrsvezetőképző tá­bor lakói. A közös program so­rán nemcsak egymással ismer­kedtek a fiatalok, hanem köz­vetlen, élményszerű képe< kaD- hattak a magyar pajtások arról is, hogy milyen megpróbáltatá­sok közepette élnek a palesztinok, a hazájukból elűzött családok, gyermekek. A táborban tartott szolidaritási est résztvevői felhí­vást intéztek hazánk valameny- nyi táborozó úttörőiéhez, az ezek­ben a hetekben pihenő, vakáció­zó sok tízezer társukhoz. Felhívásuk hangoztatja: Meghallgatva a táborunkat meglátogató palesztin gyermekek és diákok beszámolóit, úgy dön­töttünk, hogy szolidaritást vál­lalunk az ártatlanul szenvedő pa­lesztin és libanoni gyermekek­kel. Tiltakoztunk a Libanont ért izraeli fegyveres agresszió ellen, azért is, mert ott gyermekek és szüleik is áldozatul esnek. Mi, akik békésen élünk és örömmel, gondtalanul táboro­zunk, túrázunk és íürdünk, mély­ségesen megvetjük és elítéljük azokat az embereket, akik ezt a világ más táján megakadályoz­zák. Ezért is érezzük át a kegyet­len háborút átélő palesztin és li­banoni gyermekek nélkülözését, mi, akik még nem hallottunk ágyúdörgést, és nem is akar un” hallani soha! Táborozó pajtások! Ti is tilta­kozzatok a palesztin és a libano­ni népet ért igazságtalan háború ellen. Járuljatok hozzá a háború áldozatai szenvedéseinek enyhíté­séhez. Az úttörőtáborokban vásá­roljatok szolidaritási képeslapot. Az így összegyűlt összegből gyógyszert, élelmet, ruhát, taka­rót, sátrat küldünk a libanoni népnek — hangzik a felhívás, amellyel a Zala megyei úttörők arra szólítják társaikat, hogy szágszerte csatlakozzanak a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen nem­régiben tartott ifjúsági szolidari­tási nagygyűlés kezdeményezésé­hez. (MTI) KUPASORSOLÁS' T Nyugati ellenfeleket kaptak a magyar csapatok Szerda délben Zürichben a Hotel Nova-Parkban elkészítet­ték az 1982/83. évi európai ku­pák első fordulójának a sorso­lását. £ négy magyar csapat nyugati ellenfelet kapott, s az első híradások szerint valameny- nyi magyar együttes idegenben kezd. A BEK-ben a Rába ETO el­lenfele az 1981 82-es KEK-döntő finalistája, a belga Standard Liege lesz. A KEK-ben az el­múlt idényben hatalmas megle­petést okozó svéd IFK Göteborg •— /az UJEFA-döntőben otthon (1:0), és idegenben is (3:0) le­győzte a nagyhírű Hamburger SV-t — az Ü. Dózsa ellenfele. Az UEFA-kupában a Ferenc­város ellenfele a spanyol Bilbao, a Tatabányáé pedig a talán leg­népszerűbb francia klub, az St. Etienne. Az első fordulót szep­tember 15-én és 29-én játsszák. Életfogytig fegyházban - gyermekgyilkosságért A Fővárosi Bíróság — szerdán kihirdetett ítéletével — életfogy­tig tartó, fegyházban végrehajtan­dó szabadságvesztéssel sújtotta Bencsik László Tibort, aki aljas célból elkövetett emberölés bűn­tette miatt került a vádlottak padjára. Gyilkosságának áldozata egy 8 éves kisfiú. A bűncselek­ményt —, amely az emberölés úgynevezett minősített, tehát köz­napi értelemben súlyosabb meg­ítélésű esete — ez év januárjában követte el. Az igazságügyi orvos­szakértői vélemények szerint bi­szexuális hajlamú Bencsik a gyer­mek életét azért oltotta ki, mert vele mindenáron fajtalankodni akart. A közvéleményt is mélyen felháborította a bűncselekmény, amely a legsúlyosabbak közé tar­tozik. Mivel elkövetőjét — bár máskor is került már összeütkö­zésbe a törvénnyel — erőszakos bűncselekményért még nem kel­lett felelősségre vonni és jogi ér­telemben „büntetlen”-nek számít, a bíróság alkalmasnak találta a társadalom védelme érdekében a fizikai megsemmisítésnél egy fo­kozattal enyhébb büntetés kisza­bását, ellentétben az ügyész által indítványozott halálbüntetéssel. Mellékbüntetésként Bencsiket a közügyek gyakorlásától — a ki­szabható leghosszabb időtartamra — tíz évre eltiltotta. A bíróság a Fővárosi Főügyész­ség vádiridítványával mindenben megegyezően állapította meg a vádlott — önmaga által is már a nyomozás során elismert — bű­nösségét, tettének szexuális indí­tékát, okát, az elkövetés módját. Mindezt különféle orvosi, nyom- szakértői vélemények, a helyszíni bizonyítások is alátámasztották, nemkülönben az, hogy megtalál­ták és a bíróság lefoglalhatta a kisfiú megfojtásához használt de­rékszíját, amelyet Bencsik a hely­színről menekülve elhajított. Sze­mélyiségével kapcsolatban azt ál­lapították meg a büntetőeljárás során, hogy „saját hibáján kívül” az élet perifériájára szorult, ko­rán magára maradt, társadalmi és erkölcsi nevelése egyaránt hiá­nyosnak bizonyult, ez alakította torzult, úgynevezett moráldefekt személyiségét. Szellemi szintje megközelíti a debilitást. Ezért — a cselekvés szempontjából — „fékrendszere” kialakulatlan. Mindezek ugyan enyhítő körül­ményként a javára nem értékel­hetők, a beszámítási képességét nem érintik, de lényegesek annak az eldöntésénél, hogy vele szem­ben a társadalomnak milyen véde­kezési eszköze lehet. Az ítéletnek zárt tárgyalások utáni nyilvános kihirdetését és indokolását követően az ügyész — jogaival élve — halálbüntetés ki­szabásáért fellebbezett, Bencsik László Tibor és védője pedig el­sődlegesen — a tényállás minősí­tése miatt, illetve téves megálla­pítására hivatkozva — felmenté­sért, másodlagosan enyhítésért je­lentett be fellebbezést. A bűnügy másodfokú elbírálásáig, a Legfel­sőbb Bíróságon születő jogerős ítélet kihirdetéséig Bencsik to­vábbra is letartóztatásban marad. (MTI) Európa — világtényező

Next

/
Oldalképek
Tartalom