Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-10 / 160. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1982. július 10. események sorokban BUDAPEST Pénteken elutazott Budapestről a prágai pártbizottság delegációja, amely Antonin Kapek, a CSKP KB elnöksége tagja, a prágai pártbizottság vezető titkára vezetésével az MSZMP Budapesti Bizottsága meghívására öt napot töltött Budapesten. A delegációt fogadta Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Marótihy László az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke búcsúztatta. (MTI) LONDON ______________________ Üj abb turisztikai látványossággal gyarapodik a brit főváros. Másfél millió font költséggel eredeti formájában helyreállítják es hamarosan megnyitják a nagy- közönség előtt a föld alatti, bombabiztos bunkert, ahonnan Winston Churchill és háborús kabinetje irányította a hadmozdulatokat a náci Németország ellen. Befejeződtek a magyar—francia tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) gatás záróakkordjaként a magyar értelmiségiek, művészeti életünk jeles képviselőivel találkozott' az elnök. Köpeczi Béla üdvözölte a résztvevőket, a francia elnököt mint írót is köszöntötte, aki most kollégái körében érezheti magát. Francois Mitterrand bevezetőjében a magyar nemzet történelmi helytállását méltatta, s elismeréssel szólt a magyar nép irodalmáról, művészetéről. Örömét fejezte ki, hogy találkozhatott kulturális életünk vezető képviselőivel. Hubay Miklós a Magyar írók Szövetségének elnöke az írószövetség nevében köszöntötte az államfőt, majd kötetlen beszélgetésre került sor a jelenlevők között. Francois Mitterrand délben a francia nagykövet budapesti rezidenciáján díszebédet adott Kádár János és Losonczi Pál tiszteletére. A meghívottak között volt politikai, gazdasági és kulturális életünk számos vezető képviselője, s ott voltak az elnök kíséretében levő francia személyiségek. A díszebéden Francois Mitterrand és Kádár János pohárköszöntőt mondott. Francois Mitterrand és Kádár János a magyar—francia tárgyalások befejezését követően a Duna Intercontinental szállóban találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. A nemzetközi sajtókonferenciát Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. A francia államfő és az MSZMP KB első titkára bevezetőben rövid nyilatkozatot tett. Hivatalos magyarországi látogatása végeztével Francois Mitterrand pénteken elutazott hazánkból. A francia köztársasági elnököt ünnepélyesen búcsúztatták a Kossuth Lajos téren. Megjelent Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Aczél György, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Marjai József, Péter János, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, valamint az Elnöki Tanács és a kor. mány több tagja, állami és társadalmi életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt Bényi József, hazánk párizsi és Jacques Lecompt, Franciaország budapesti nagykövete, s ott voltak a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Vizsgálják Thatcher asszony felelősségét NAPI KOMMENTÁR Bécsi fordulók SANTO DOMINGO Antonio Guzman, a Dominikai Köztársaság elnöke vasárnap nem véletlen balesetet szenvedett, hanem önkezével vetett véget életének — közölte Jósé Francisco Pena Gomez, a hatalmon lévő Dominikai Forradalmi Párt főtitkára. Mint ismeretes. Antonio Guzmant vasárnap reggel lőtt sebbel a fején holtan találták az elnöki hivatalban. Dr. Bartha Tibor református püspök kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Bartha Tibornak. a tisztántúli református egyházkerület püspökének, a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnökének a magyar állam és református egyház között kialakult ja viszony mun-, kálása, közéleti munkássága, valamint a békemozgalom javára kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken a Parlamentben adta át. Je. len volt Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Straub István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese. (MTI) Az egykor oly sok pompás vigalmat látott bécsi Hofburgban. Mária Terézia hajdanvolt báltermében már a 27. fordulónál tartanak a kilenc éve folyó haderő- csökkentési tárgyalások. Talán jellemző az eszmecserék megítélésére, hogy a delegációk tagjainak többsége lakást bérel a drága szállodai szobák helyett... Nem mintha a Varsói Szerződés tagállamaiban nem lenne meg a készség minden ésszerű komo* romisszumrg, amely saját biztonságuk megőrzése mellett a megállapodás reményével kecsegtetne. Csakhogy az eddigi indítványok esetében az állásDortok egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben közeledtek egymáshoz. Nincs tehát abban semmi rendhagyó, hogy a bécsi tanácskozás legutóbbi. csütörtöki ülésén az NSZK küldöttségveze- tőie áltál előterjesztett újabb NATO-javaslat sem talált kedvező fogadtatásra a szocialista küldöttek körében. Amint a szovjet .delegáció ..vezetőié .rámutatott: a nyugati országok tervezete a leglényegesebb pontokban nem előrelépést, hanem ellenkezőleg, visszalépést jelent. Sajnos, olyan témákban is. amelyekben a közös erőfeszítések korábban már bizonyos eredményekre vezettek. A nyugatnémetek által előterjesztett közös nyugati indítvány egységesen 700—700 ezer főnyi plafont javasol Kelet és Nyugat szárazföldi haderőinek, illetve 900—900 ezret a szárazföldi és a légi erőknek együttesen. Ez eddig rendben is lenne. Az 1980- ban kicserélt hivatalos létszámadatok arról tanúskodnak, hogy a Varsó-i Szerződés 979 ezer. a NATO 981 ezer katonával rendelkezik a csökkentés hatálya alá eső területeken. Érdemes megjegyezni, hogy a szocialista országok már a meddő létszámvitát megelőzően, 1978 nyarán hozzájárultak a nyugatiak által most „újként” beterjesztett javaslatokhoz vagyis a 900—900 ezres plafonhoz. 1 A vita nem is erről folyik. Egyszerűen az késlelteti a megállapodást, hogy a NATO kétségbe vonja a szocialista országok ál; tál közölt adatok megbízhatóságát. Ennek alapján több mint háromszor akkora csökkentést követelnek a Varsói Szerződés érintett tagállamaitól. mint amennyit maguk kilátásba helyeznek. Az erőegyensúly, az egyenlő biztonság elve azonban változatlanul alapvető feltétele mindenfajta megállapodás-terve- • zetnek. Magától értetődik, hogy a szocialista országok is hajlandóak hozzájárulni az ésszerű kompromisszumon alapuló tényleges csökkentéshez. Erről szólt a csütörtöki bécsi ülésen Lőrinc Tamás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Ám az is tény, hogy a NATO egyoldalú előnyök szerzésére irányuló kísérletét sem Bécsben, sem más leszerelési fórumukon nem lehet komoly és felelősségteljes tárgyalási alapnak tekinteni. Gy. D. A brit alsóház hattagú vizsgálóbizottságot nevezett ki annak megállapítására, hogy a Thatcher- kor.mány miért nem tette meg időben a szükséges intézkedéseket a Falkland- (Malvin.) szigetek argentin részről történt megszállásának megakadályozására. A csütörtök esti háromórás parlamenti vitában James Callaghan volt munkáspárti miniszterelnök az ellenzék nevében Thatcher kormányfőt tette felelőssé a szigetcsoporton történtekért. Kijelentette, hogy a 255 brit katona, életébe került konfliktus „szükségtelen háború” volt. Callaghan kétkedésének adott hangot abban a tekintetben, hogy a miniszterelnök a támadás előestéjén kellő határozottsággal adta volna a Galtieri argentin államfővel telefonösszeköttetésben levő Ronald Reagan tudtára: Nagy Britannia — invázió esetén — katonailag fog fellépni. Ez valószínűleg visszariasztotta volna az argentinokat, és ha Thatcher asszony elmulasztotta ezt az egyértelmű figyelmeztetést, akkor a brit kormány igen komolyan bírálható — vélekedett a munkáspárti politikus. Thatcher asszony a mostani vitában eredetileg azon volt. hogy két évtizedre visszamenőleg vizsgálják meg behatóan az egész kérdést. Ezzel azt szerette volna elérni, hogy megoszthassa a felelősséget miniszterelnök-elődeivel az argentin fenyegetésre vonatkozó jelzések figyelmen kívül hagyása miatt. FRANCIAORSZÁG 3. A Kiéber sugárúton A francia köztársasági elnök rövidesen varható magyarországi útjának különös érdekessége: ez lesz történelmünk során az első eset, hogy francia államfő lép hazánk földjére. Egyébként Mitterrand nem először jár nálunk, 1976-ban pártvezetőként már megfordult a magyar fővárosban. Akkori benyomásait, élményeit könyvében is megörökítette. Ahogy az őt megelőző küldöttségek számából és összetételéből, a látogatást megelőző alapos előkészületékből „jósolni” lehet: Mitterrand útja a jobb, a kölcsönös megismerésből származó szellemi és anyagi együttműködés újabb lehetőségeinek nyithat utat. Párizsi vélemény Apropo: egymás jobb megismerése. „Ne higgye senki, hogy egy kis országtól, akár mint az önöké is, egy nagy ország nem tanulhat semmit” — mondta egy párizsi építész, akivel a BUVÁTI kiállításán találkoztam. Ezzel a megjegyzéssel a műszaki ismeretek tájékoztatási központjának igazgatóhelyettese, Pierre Wahne is mélységesen egyetértett. „Másképp miért is volna érdemes itt, a főváros előkelő negyedében, a Kiéber sugárúton fenntartani ilyen központot, a CTIH.t? (E betűk az intézmény meglehetősen hosszú francia nevének kezdőbetűi). A rövidítés magyar értelme: Műszaki Ismeretek Tájékoztatási Központja. A centrum felállításáról Kádár János 1978-as párizsi látogatásának alkalmával döntöttek, megnyitására pedig már a következő év tavaszán sor került. A szocialista országok közül még Csehszlovákiának van hasonló intézménye, ök a miénk után nyitották meg. Az intézet fenntartásáért, irányításáért a Magyar Kereskedelmi Kamara és három francia szervezet felel. Már csaknem tízezer céggel, szakemberrel áll rendszeres kapcsolatban. Programjában előadások, kiállítások, kerekasztal-beszélgetésék, viták, filmvetítések — az ismeretterjesztés legkülönbözőbb formái, eszközei szerepelnek. Könyvtár az érdeklődőknek, dokumentációs anyag a szakembereknek. Több mint száz előadás hangzott már el eddig a magyar műszaki és technikai ismeretek terjesztésének ezen a fórumán. Minek van sikere? — Leginkább azoknak van sikerük, amelyek megvalósítható ötletekről, újításokról, eljárásokról szólnak, amelyek gyorsan hasznosíthatók — mondta Pierre Waline. — A franciák ugyanis féltik az idejüket az öncélú, érdektelen szimpozionoktól. Ottjártamkor épp a BUVÁTI, a Budapesti Várostervezési Intézet ismertette munkáját a francia szakemberekkel. A sikerre jellemző, hogy a kiállítást bevezető előadás után volt olyan érdeklődő — a CIC, Párizs egyik nagy beruházási vállalatának képviselője —, aki közös vállalkozás lehetőségét sem zárta ki. Nekünk csak az a dolgunk, hogy összeismertessük a leendő házasfeleket. Aztán, hogy az ismeretségből lesz-e házasság, s születik-e majd belőle gyerek is, az már nem rajtunk múlik — tréfálkozott a fiatal igazgatóhelyettes. • Telt ház a párizsi műszaki információs központban. • Kiállítás a CTIH termeiben. Akadnak persze „házasságok”, amelyek itt köttetnek, és jól sikerültek. A METRIPOND praktikus kézműtőasztala a bizonyság rá, hogy az ügyes termék mily könnyen találhat jó francia partnerre. Az Europagraf vállalta is a magyar készülék terjesztését, s így az most segítségükkel jut el Nyugat-Európa piacára. Valkó Mihály TANÁCSELNÖKI ÉRTEKEZLET Tájékoztató a lakásellátással kapcsolatos feladatokról Pénteken a Parlamentben a főváros, a megyék és a megyei jogú városok tanácselnökei értekezletet tartottak, melyet Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke vezetett. Először Juhász Ádám, ipari minsiztériumi államtitkár adott tájékoztatást az, iparirányítás helyzetéről, az ezzel kapcsolatos tanácsi teendőkről. Ezután Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatta a jelenlévőket a lakásellátás fejlesztését szolgáló — az MSZMP KB és a Minisztertanács határozatával jóváhagyott — irányelvek eddigi végrehajtásáról, a minisztériumokat és a tanácsokat érintő további feladatokról. A lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fej. lesztéséről hozott irányelveket a Központi Bizottság és a Minisztertanács 1982. április 7-i ülésén hagyta jóvá. Az irányelvek végrehajtásának feladatait, ütemezését a kormány által jóváhagyott intézkedési terv határozza meg. Augusztus végével lezárul az állami szervek előkészítő, szabályozó munkája, amelybe közben már a tanácsok véleményezésükkel, majd a tanácsi bizottságok szervezésükkel bekapcsolódtak. A továbbiakban a feladatok döntő többsége tanácsi hatáskörbe kerül. Július 20-ig a — miniszter- tanácsi előterjesztés véleményezésével egyidejűleg — a tanácsok tájékoztatják az ÉVM-et a helyi végrehajtás előkészítéséről, személyi és tárgyi feltételeiről. Október végéig felülvizsgálják a helyi tanácsrendeleteket és szükség szerint új vagy módosított tanácsrendeleteket adnak ki. Novemberben a fővárosi és a megyei tanácsok tájékoztatást készítenek a helyi tanácsrendeletekkel kapcsolatos munkákról. Bővül a lakásépítési támogatás Jelentős feladat a lakbérrendezéssel összefüggő munkák előkészítése és' zökkenőmentes végrehajtása. Ehhez a tanácsok 1983. januárjában — lehetőség szerint — befejezik a lakáskataszter, a bérlemény-nyilvántartás ellenőrzését, kialakítják a lakbérek helyi differenciálásának mértékét. Márciusban kell megállapítaniuk a lakások új bérét, és azt írásban — az arra központilag kialakított nyomtatványok fel- használásával — közük a bérlőkkel. Egyidejűleg-igazolólapot adnak ki a szociális támogatásra jógolülfák "hytigdijasok, több- gyermekesek — részére. Május végéig az illetékes tanácsi építésügyi és pénzügyi szak- igazgatási szervek elbírálják a vitás kérdéseket. Biztosítani kell a bérlők bejelentéseinek, panaszainak érdembeni, gyors, szakszerű intézését. A lakásépítés és -vásárlás támogatási és kedvezményrendszere a tervek szerint 1983. január l-ével változik. Ennek leglényegesebb elemei: a támogatás nem az építési formához és településhez, hanem a családi létszámhoz kapcsolódik. Az országban egységes szociálpolitikai kedvezmény lesz, a munkáltatói támogatás minden munkavállalóra kiterjed. A kedvezményes kamatozású hitel sem az építési formához, településhez kapcsolódik, hanem a család létszámához, így a társadalmilag elfogadott lakásnagysághoz fűződik. A kamat mértéke egységes lesz, s lehetővé válik úgynevezett bankkölcsön — nagyobb kamatteherrel, rövidebb időtartamra — feltétele. Tanácsi ingatlanok Az Állami Tervbizottság — az intézkedési terv részeként — a lakóházfenntartási feladatok korszerűsítésével külön foglalkozott. Megállapította, hogy a kormányzati munkában kiemelten kell foglalkozni a tanácsi ingatlanok kezelésének — üzemeltetés és karbantartás, felújítás, ’ korszerűsítés — valamennyi feladatával, mégpedig a jelenlegi helyzet átfogó javításával. Ez azért is kiemelten fontos, mert 1983. július 1-től fokozatosan emelkednek a lakbérek, és a több bérért a bérlő is elvárja a gyors intézkedést, a javuló karbantartó-, hibaelhárító munkát, a nagyobb rendet és tisztaságot. A fejlesztésnek az a fő célja, hogy az ingatlankezelő szervezetek váljanak tényleges gazdáivá a lakásállománynak, legyen korszerű, a helyi viszonyokhoz, szükségletekhez igazodó szervezetük, rendelkezzenek a szükséges eszközökkel, önállóan gazdálkodjanak bevételeikkel és azok fedezzék is a felmerült költségeket. A tanácsi ingatlankezelés javítását elsősorban az érdekeltségi rendszer javításával lehet elérni. Ha a munkát végzők közvetlenül érdekeltek lesznek a kedvezőbb anyagfelhasználásban, a meglévő és használható berendezési tárgyak megóvásában, ha bérük közvetlenül kapcsolódik a munka mennyiségéhez és minőségéhez, várható, hogy javul a munkaerkölcs, a jó munka pedig kedvező társadalmi megítélést is eredményez majd. Bérlőközösségek létrehozása Az érdekeltségi rendszert természetesen nemcsak a fizikai dolgozóknál változtatják meg. hanem az őket közvetlenül irányítóknál. sőt a szervezetek vezetőinél is. Mindezekkel azt kívánják elérni, hogy a munka szervezettsége, színvonala gyorsan és érzékelhetően javuljon. A fővárosban és a nagyobb vá- ’’föáokbán továbbra is ihdóköltáz önálló vállalati formát fenntartani, míg másutt e tevékenységet a város és községgazdálkodási vállalatok, költségvetési üzemek vehetik át. Ezek mellett új szervezeti típusok is kialakíthatók. Az új és felújított épületekben hasznos lehet a bérlőközösségek létrehozása. A szervezetek korszerűsítésében alapkövetelmény a kezelői-üzemeltetési, karbantartási, hibaelhárítási feladatok maradéktalan ellátása. Ezért a karbantartó részlegek munkáján kell elsősorban javítani. A kezelési feladatok mellett az ingatlankezelő szervezetek megmaradó kötelezettsége a felújítás, a korszerűsítés. Elsősorban előkészítik a felújított munkát, feladatokat, a kivitelezést pedig tanácsi építőipari vállalatokra, építőipari szövetkezetekre, leányvállalatokra. önelszámoló építőipari részlegekre bízzák. Mindez nem jelenti a meglévő építőipari kapacitás felszámolását, csak a szervezeti különválasztást. Az érdekeltségi rendszer már említett korszerűsítése mellett nagy jelentőségűvé válhat e bérlőközösségi rendszer létrehozása is. Ehhez anyagilag is érdekeltté teszik a bérlőközösséget. A feladatok végrehajtásához az ágazati és tanácsi ellenőrzést gyakorlatibbá teszik és abba bevonják a társadalmi szervezeteket is. Importanyag helyett (Folytatás az 1. oldalról.) gyártmányokkal foglalkozunk, melyek előállításával gépeink kapacitását miximálisan ki tudjuk használni. Tavaly négy nagy teljesítményű gépünk üzemelt folyamatosan, az idén már hét gépünk dolgozik éjjel-nappal. Természetesen gondosan megszervezzük az alkatrész-utánpótlást, és az esetleges hibák azonnali javítását. Bakelit fröccsüze- münk termelése is növekedett, három új nagy teljesítményű, korszerű gép beállításával. Az idén új termékekkel is jelentkezünk. Megkezdtük például a hőre lágyuló műanyag akkumulátoredények gyártását. Az első félévi tervünket már teljesítettük, és az év végéig az akkumulátor- gyár igényeit kielégítjük. Ugyancsak az idén kezdtük meg az új típusú tejesládák készítését. Míg korábban ezek tőkés importból származó polietilénből készültek, most az újakat hazai gyártmányú polipropilénből gyártjuk. Ezáltal várhatóan évi 140 tonna tőkés importalapanyagot tudunk helyettesíteni hazaival. Vállalatunk az idei BNV-n új termékcsaláddal — a vezetékcsatlakozó rendszerrel — jelentkezett, s vásárdíjat kapott. Az ezekhez szükséges, mintegy 16-féle fröccsöntött alkatrész gyárunkban készült, és a várható nagyobb megrendelésnek is eleget tudunk majd tenni. A második félév feladatai közé tartozik a csomagolás korszerűsítése. Az ehhez szükséges pántológépeket rövidesen beszerezzük. A múlt évben a K—II. üzemünkben már görgős rendszerrel megoldottuk a belső anyagmozgatást. Az év második felében a K—I. üzemben is beszerelünk hasonló berendezést. Az év végéig megoldjuk a silós anyagtárolást. A hatalmas silókban tárolt anyag pneumatikus továbbítással jut majd a termelő gépekhez. A KUNÉP dolgozói jó ütemben végzik a még szükséges építési munkákat, s bízunk abban, hogy az idén már használatba is vehetjük ezt a berendezést. O. L.
