Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-10 / 160. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 160. szám Ára: 1,40 Ft 1982. július 10. szombat MUNKA KÖZBEN A kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezet mindig híres volt korszerű gyártmányairól, egyre javuló szolgáltatásairól. Takács János, a fékszelepüzem vezetője több mint 10 éve dolgozik a szövetkezetben. Kétszeres kiváló dolgozó, az idén kitűnő eredménnyel fejezte be az esti egyetemet. Annak ellenére, hogy részlegében létszámgondjaik vannak, termelésük ma már eléri az évi 24 millió forintot és évről évre nő. Most új gyártmány bevezetésén dolgozik. Ezeket a buszokba beépíthető hűtőzsalu- mozgató termosztátszelepeket eddig devizáért vásároltuk. Ennek a gyártását kell megszervezni és minél hamarabb elkezdeni, hiszen jövőre már úgy szeretnék, ha ennek termelési értéke is elérné a 10 millió forintot. Pásztor Zoltán felvétele Kollektív szerződések, ötnapos munkahét Tegnap ülést tartott a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának elnöksége, s tájékoztatót hallgatott meg a szakszervezeti tagság és a tisztségviselők politikai oktatásának tapasztalatairól és a feladatokról. A testület ezt követően a vállalati kollektív szerződések 1981. évi végrehajtásáról és kjei módosításáról tanácskozott, majd számba vette az ötnapos munkahét bevezetésének tapasztalatait. Megállapították, hogy a tömegpolitikai oktatás résztvevőinek száma csökkent, ám így is csaknem tizennyolcezren hallgatták a Társadalmunk kérdései és az Időszerű kérdések című tanfolyamokat. Eredményes volt a szak- szervezeti bizalrmak képzése, de továbbra is általános gond, hogy a bejáró dolgozóknál ez a hagyományos módon nem oldható meg. A szakszervezeti tömegpolitikai oktatástól a jövőben is azt várja az elnökség, hogv szolgálja jobban a tájékoztatást, a dolgozók véleményének megismerését. A kollektív szerződések végrehajtásáról és módosításáról szóló előterjesztés harminc Bács-Kiskun megyei vállalat és az ágazati megyebizottságok tapasztalatait ösz- szegezte. Megállapította, hogy a szerződésekben foglalt szabályokat a vállalatok többségében betartották. Nagy teret szenteltek a beérkezett jelentések a termelőmunkát hatékonyabbá és szervezettebbé tenni igyekvő intézkedéseknek. A 9. sz. Volánnál például 386 dolgozó vállalaton belüli áthelyezése vált szükségessé, míg a Bajai Finomposztó Vállalatnál az ötnapos munkahéttel egyidőben bevezetett rugalmas munkaidőrendszer befolyásolta kedvezően a munkaerőhelyzetet. A kollektív szerződések módosításának homlokterében a munkaidő jobb kihasználása áll. A célt a rugalmas munkaidő bevezetésével, az egyenlőtlen munkaidő kiterjesztésével, a készenlét megváltoztatásával, a hiányzások csökkentésével és a túlórák rugalmasabb felhasználásával kívánja elérni a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat, a 9. sz. Volán és az Április 4. Gépipari Művek. A jutalmazási, premizálási gyakorlaton a vállalatok úgy igyekeznek javítani, .hogy a hatékonyabb, jobb minőségű munka fokozottabb elismerésben részesüljön. Az ötnapos munkahétre való áttérés tapasztalatait összegezve az SZMT elnöksége megállapította, hogy az a jelentkező gondok ellenére is zökkenőmentes volt. S. B. A rozstermesztés fellendítésére A vállalat és a tudományos intézet megállapodása Az első rozslángkenyeret még 1976-:ban szállította az élelmiszer- boltokba a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat. A lakosság hamar megkedvelte a kellemes ízű és napokig frissen maradó pékárut, abban az esztendőben 215 ezer kilogrammnál többet vásárolt belőle. Hat év óta folyamatosan emelkedik iránta a kereslet, bár a kenyérfogyasztás önmagában csökkent. A kecskeméti vállalat körzetében, ahol kétszáznegyvenezer ember él, tavaly már 2 millió 661 ezer kilogramm rozslángcipót, veknit adtak el. Bizonyos, hogy az egészségesebb táplálkozásra törekvésnek ds része van a rozsliszttel készült pékáru iránti keresletben. A rozsban ugyanis kevesebb a szénhidrát, de több az értékesebb fehérje, a különböző vitamin és az emésztés szempontjából oly fontos rostanyag. Szalmája a búzáénál magasabb cellulózetartalmú, elsőrendű papíripari nyersanyag. Olcsóbb a papírfánál, hiszen évente, és nem negyedszázadonként újítható meg. Az utóbbi években országszer • te rohamosan csökkent a rozs vetésterülete. A jobban termő talajokról a búza szorította ki. Ahol pedig a rozs még kevesebbet hozott, oda fenyő- és nyár- erdőt telepítettek az elmúlt két évtizedben. Az országban 75—80 ezer hektárra süllyedt a rozs termőterülete, és Bács-Kiskun megyében a korábbi 28—30 ezer hektár helyett, tavaly ősszel csupán 15 ezer hektárt vetettek el. Ez a folyamat észlelhető a világ- termelésiben is: a korábbi 11 százalékról, napjainkra 5—6 százalékra csökkent a gabonaféléken belül a rozs vetésterületi aránya. A Duna—Tisza közi hamokvi- dék rozs termesztésének fellendítésére, az ágazat gondjainak, feladatainak megvitatására kezdeményezte a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a pénteki szakmai tanácskozást, amelyet a kecskeméti koncentrátumgyánban tartottak. Dr. Molnár István igazgató bevezető előadása után dr. Bagi József, a Gabonatröszt vezérigazgató-helyettese és dr. Vágó Mihály, a Vetőmagtermeltető Vállalat nyíregyháza kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa tartott vitaindítót. A gabonaprogram eredményeivel, ezen belül a rozs helyzetével, továbbá a termesztés technológiájával, tápanyag-gazdálkodásával, s a fajta összefüggéseivel foglalkoz. tak. Ezután Budai István tiszakécs- kei tsz-elnök a Béke és Szabadság Tsz, Bereczky Sándor termelési elnökhelyettes pedig a kecskeméti Törekvés Tsz rozs- termesztésének gyakorlati tapasztalatairól számolt be. Kiss József igazgató a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat termékválasz. ték-bővítő kezdeményezéseit ismertette, Kiss József tudományos munkatárs a Zöldségtermesztési Kutató Intézet növénytermesztési osztályán végzett triticalene- mesítési munka eredményéről számolt be. A tanácskozás végén a Gabonatröszt és a megyei vállalat, továbbá a Zöldségtermesztési Kutató Intézet képviselői aláírták az együttműködési megállapodást a rozs- és triticalenemesítés, fajta- fenntartás, a legjobb termesztési technológia elterjesztése érdekében. K. A. • Bálázzák a rozsszalmát a tisza- kécskei Béke és Szabadság Tsz gabonaföldjén. (Tóth Sándor felvétele) Befejeződtek a magyar—francia tárgyalások Francois Mitterrand elutazott hazánkból • Francois Mitterrand a budai Várban megtekintette a francia irodalom nálunk kiadott alkotásaiból rendezett kiállítást, valamint a magyar festészet tárlatát. A Nemzeti Galériában egyúttal találkozott a magyar kulturális élet több vezető személyiségével. Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett elnöke pénteki programjának kezdeteként találkozott Lékai László bíboros, esztergomi érsekkel. A találkozó színhelye a budavári érseki rezidencia volt. Ezután a Parlament Nándorfehérvári termében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára újabb négyszemközti megbeszélést folytatott a francia államfővel. A késő délelőtti órákban hazánk magas rangú vendége felkereste a Magyar Nemzeti Galériát, ahol Köpeczi Béla művelődési miniszter és Bereczky Ló- ránd, a galéria főigazgatója köszöntötte. A múzeum falai között először a francia művészet reprezentánsainak alkotásait mutatták be az államfőnek, aki ezután hazai festészetünk néhány kiemelkedő alkotójának műveivel ismerkedett. A múlt századi és e század elejei nagyjaink — Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Rippl Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar több képe mellett Dési Huber István, Derkovits Gyula vásznaiból adott ízelítőt a válogatás. A galéria egyik termében a barokk művészeti emlékek között a Budavári Palotában tett láto- (Folytatás a 2. oldalon.) HÉTFŐTŐL: Kedvezményes tanszervásár Az. 1982—83-as tanévben 1 300 000 általános és 300 000 középiskolás diák tanszerellátásáról kell gondoskodnia a PIÉRT-nek. A szeptember eleji torlódás csökkentése érdekében a papír- és írószerboltokban az idén is lesz engedményes nyári tanszervásár. Az időpontja: július 12. és 31. Mint Gallai Katalin vezérigazgató pénteken tartott sajtótájékoztatóján elmondotta, a szezon előtti tanszervásáron 30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatók meg a füzetek, az egységcsomagban forgalomba hozott tanszerek, az iskolatáskák és a tolltartók. A tanszerek többségéből elegendő áll rendelkezésre. Nincs már hiány csomagolópapírból sem. bár a közkedvelt díszcsomagolók meglehetősen drágák, ívenként 3—7 forintba kerülnek. ötvenféle iskolatáskából választhatnak a gyerekek. A tavalyinál 15 000-rel többet szerzett be a vállalat a könnyű anyagokból készült táskákból. Iskolakezdésig mintegy 50 000 darab érkezik ezekből az üzletekbe. Bővül a tolltartókínálat is. Patronos toliakból lesz elegendő. s széles a választék a go- lyóstollakból és a rostirónokból is. A kisiskolások 56-féle golyóstoll közül válogathatnak. Ellátási nehézségek a legkisebbeknek szükséges iskolai tollszárakból várhatók, mivel késik a külföldi szállítmány. Megszűnik viszont a grafitceruzák hiánya. A PIÉRT raktáraiban 33 millió darab van belőlük, a múlt évben eladott mennyiségnek csaknem kétszerese. (MTI) Importanyag helyett Növekszik a termelékenység a VSZM félegyházi gyárában Véget ért az esztendő első fele. A napokban Bálint László, a Yil- lamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyárának főmérnöke — beszélt a január 1. óta eltelt idő eredményeiről és gondjairól. — A múlt évinél mintegy 10 százalékkal magasabb tervet kaptunk a vállalattól — mondta Bálint László. — December végéig el kell érnünk az 550 milliós árbevételt. Ez azért nagy feladat számunkra, mert mi is áttértünk az ötnapos munkahétre. Természetesen már a múlt évben megkezdtük a felkészülést, hogy a 6— 7 százalékos munkaidő-kiesés ellenére teljesíteni tudjuk majd felemelt tervünket. Az ezzel kapcsolatos intézkedés egyes pontjainak végrehajtását szigorúan ellenőrizzük, s nem utolsósorban ennek köszönhetően gyárunk; ban a termelékenység a tavalyihoz viszonyítva 15—17 százalékkal nőtt. Tovább növeltük a többgépes rendszert, különböző belső átcsoportosításokat hajtottunk végre, melyek során mintegy 10—12 fővel csökkentettük az improduktív dolgozóink létszámát. Egyébként a termelésbe átirányított dolgozóink jól megállják a helyüket és fizetésük is növekedett. Éves tervünk időarányos teljesítésében nagy szerepe van annak, hogy gyártmányszerkezetünket is átalakítottuk. A kisebb termelékenységű, munkaigényes termékeink egy részét átadtuk egy dunántúli gazdasági társulásnak. Az év eleje óta csak azokkal a (Folytatás a 2. oldalon.) • Megteltek a papírboltok raktárai. Kényszer és alkalom Azt mondják a szakemberek, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek kiegészítő tevékenységét a kényszer és az alkalom szülte, iA kedvezőtlen adottságú üzemek nem tudták jövedelmüket növelni. Csúcsmunkák idején hiányzott a szükséges létszám, télen pedig a tógákat nem tudták foglalkoztatni. Emiatt a jövedelmük is kevés volt. A melléküzemágak állandó foglalkoztatást nyújtanak. Az alkalom gyakran kívülről kínálkozott, mert számos nagyvállalatnak szüksége volt az együttműködésre. Kezdetben — érthető okokból — az országos vállalatok és a 'nem megyei székhelyű gyárak, telepek kezdeményeztek. Előnyös volt a vidéki kooperáció, hiszen a nagyvállalati rezsinél olcsóbban tudtak telepet létesíteni. Számos közös gazdaság jó partnernek mutatkozott. A megyei székhelyű vállalatok is igyekeztek keresni az együttműködést és különösen dicséretre méltó az Alföldi Cipőgyár, valamint a kalocsai sütőipari vállalat korrekt kapcsolata több megyei termelőszövetkezettel. A melléktevékenység az üzemek differenciálódásának egyik fő mérséklője. Ez volt már kezdetben is és különösen ott eredményesebbek az ipari üzemágak, ahol korábban elkezdték és jelenleg magasabb színvonalon folytatják a termelést. Különösen a Kiskunságban számottevő a jelentőségük. A térségben 1976-ban a mezőgazdasági üzemek árbevételének 50 százaléka innen származott. Tavaly ez az arány 57 százalék volt. A megye déli részén iés a Duna mellékén főként az élelmiszer- ipari melléktevékenység alakult ki. Érdemes megemlíteni a húsfeldolgozást és a tészta- gyártást. A Kiskunságban a jelenlegi arányt tovább növelni bonyolultabb és nehezebb, mint eddig. Most már az ipari tevékenység műszaki fejlesztésére is erőt kell fordítani. A gépek elavultak, a gyártás nehézkesebb. A szakemberek nem tartják veszélyesnek, ha sokféle_ gyártmányt készít a termelőszövetkezet, amennyiben azokra legalább középtávon igény jelentkezik. Kétségtelen az is, hogy az együttműködés érdekében biztonságosabban kell hosszabb távra is a szerződéseket megkötni. A melléküzemágak jelentősége túlnő a Közös gazdaság keretein. Segíti a szabad munkáskezek lekötését, csökken, ti az elvándorlást, növeli a község anyagi eltartóképességét. Tevékenységükre a jövőben még nagyobb szükség lesz számos okból. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek az innen származó jövedelem ' nagyobb részét az alaptevékenység fejlesztésére tudják fordítani, mindig van elegendő munkáslétszámuk, ha a mező- gazdasági termelés ezt kívánja. Fontos az élelmiszeripari tevékenység, amely egyrészt elősegíti a község és a környék jobb ellátását, az iparcikkek gyártásával pedig a hiányzó alkatrészek vagy szerszámok listáját csökkentik. Az új vállalkozási formák terjedésének időszakában különösen megnőtt a kiegészítő tevékenységek jelentősége. Célszerű további fejlesztésük, amit a bürokratikus kötöttségek csökkentésével, ösztönzőbb jogi szabályozással és hitelpolitikával elő lehetne segíteni. Kereskedő Sándor ■
