Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-06 / 156. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. július 6. AZ ÖSZTÖNZŐK HATÁSÁRA Több tej és hús Az 1972-ben meghirdetett kormányprogram végrehajtása érdekében a nagyüzemekben törekedtek a szavasmarha-te- nyésztési ágazat fejlesztésére. Megkezdődött a fajtaátalakító keresztezés. Ez, valamint a termelés növelésének ösztönzésére hozott árpolitikai határozatok eredménye hamarosan megmutatkozott. Mi, a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség szakemberei igyekeztünk számottevő segítséget adni a tenyésztési munka színvonalának növeléséhez, a takarékosabb eljárások elterjesztéséhez. Különösen a hatékonyabb takarmányozást szorgalmaztuk. Az üzemekben is hasonló célok szerepeltek a tervekben. Érdemes szólni arról, hogy míg 1977-ben egy liter tej termelésére 49 dekagramm abrakot használtak fel a tehenészetekben, addig tavaly már csak 37 dekagrammot. A húsmarhatenyésztő gazdaságokban ugyancsak csökkent a felhasználás. Egy kilogramm súlygyarapodáshoz 1977-ben 5,20 kilogramm, tavaly pedig már csak 4,54 kilogramm abrakot etettek. A tehénlétszám az elmúlt öt esztendőben — a kisgazdaságokat nem számítva — ha szerény mértékben is, de növekedett. Az előrelépés különösen jelentős az egy jószágra jutó tejtermelésben. Ez 1976-ban — megyei átlagban — 2721 liter volt, ezzel szemben az elmúlt évben már 4215 liter. A többi gazdasági állatfajjal ellentétben, a szarvasmarhánál ezt a nagyarányú hozamnövekedést nem létszámemeléssel, hanem következetes tenyésztési munkával érték el. Sajnos, ezzel az eredménnyel is csak a 12. helyet foglaljuk el a megyék rangsorában. Az előttünk járók egy részének nagyobb tenyésztési hagyományai vannak, másrészt a földrajzi, termőhelyi és ennélfogva a takarmánytermesztési helyzetük is kedvezőbb. A mi eredményeink értékét növeli, hogy ellentétben más megyékkel, az előrelépést jelentősebb importállomány behozatala nélkül értük el. A nagyüzemi gazdaságok közül 65-ben van tejelő tehenészet, ötben már meghaladták az ötezer, tízben pedig a 4500 liter tehenenkénti hozamot. örvendetes, hogy a leggyengébb üzemek termelése is 3000 fölé emelkedett. Az országosan meghirdetett tejtermelési versenyben is részt vettek nagyüzemeink, ugyanígy a kistermelők és jó munkájukat bizonyítja, hogy helyezéseket is értek el. A 100 hektár szántóra vetített termelt tej mennyiségével a tiszakécskei Üj Élet Ter• A páhi Petőfi Termelőszövetkezetben javított legelőn tartják a magyartarka szarvasmarha-állományt. melőszövetkezet minimális különbséggel szorult a második helyre az országos vetélkedőn. A kormány húspogramjának megvalósítása érdekében is történtek erőfeszítések. Húshasznú szarvasmarhát negyven üzemben tartanak. Sajnos, az ágazat jövedelmezősége az állami támogatások ellenére még mindig alacsony, elmarad a tejtermelő gazdaságoké mögött. Fokozza a gondokat, hogy legelőink — amelyekre a takarmányozást döntői mértékben alapozzuk — a megfelelő kezelés hiánya miatt viszonylag alacsony hozamúak. Kevés a javított legelő. Több mezőgazdasági nagyüzemben — Kiskunhalason, Izsákon, Kiskőrösön — a magyartarka állományt keresztezték kevésbé igényes, a külterjes viszonyokat jobban tűrő fajtával, hereforddal, valamint li- mousinnal, charolais-val. Ez utóbbi fajtából a lajosmizsei Kossuth Termelőszövetkezetben 150 üszőt tartanak. Véleményünk szerint jobb tenyésztői munkával, valamint a legelők javításával növelhető lenne a jövedelmezőség, amit több jó példa bizonyít. A tenyésztés fejlesztése azért is fontos, mert a húsmarha jelentős exportcikkünk. Éppen ezért keresni kell azokat a módszereket, amelyek csökkentik a költségeket, és növelik a termelést. Érdemes átadni egymásnak a hasznos tapasztalatokat is. Komáromy Ernő csoportvezető SZERKESZTŐSÉGI ANKÉT A KISVÁLLALKOZÁSOKRÓL I. Gazdaságunk fő ereje a nagyüzem Országszerte nagy vitát váltottak ki azok a kormányrendeletek, amelyek lehetővé tették a kisvállalkozások létrehozását. Vélemények és ellenvélemények ütköztek társadalmunk valamennyi rétegében, s ezek a viták még ma sem ültek el. Igen tekintélyes azoknak a száma, akik a szocialista társadalmat Az iparszerkezet korszerűsítése A bevezető előadásiban — amelyet dr. Kövesi Tibor, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanára tartott — hangsúlyt kapott, hogy napjainkban nem a kisvállalkozások alakítása, hanem a népgazdaság szervezeti, Intézményi rendszerének korszerűsítése a fő kérdés. Egyszerre folyik például a vállalatok decentralizálása, s a minisztériumok összevonása. Azaz egy olyan szervezeti, intézményi rendszer kialakítása kezdődött el, amely jobban megfelel majd a termelőerők fejlettségi szintjéből fakadó mai követelményeknek. , A magyar gazdaság a vállalati méretszerkezet tekintetében eléggé eltorzult. Indokolatlanul magas a nagyvállalatok aránya, kevés a középnagyságú és csak minimális a kisvállalatok száma. Az iparban foglalkoztatottak háromnegyede az ezer főnél nagyobb létszámú vállalatoknál dolgozik. A nálunk fejlettebb tőkés országokban 14—15 százalék az 50 főnél kevesehb munkást foglalkoztató üzemek aránya. Magyarországon a feldolgozó iparban 0,1 százalék. Az ugyancsak nélkülözhetetlen, 8—10 fővel dolgozó kicsi vállalkozások pedig jóformán teljesen hiányoznak iparunkból. Á kisvállalkozások létjogosultságát igazolják a szerkezet korszerűsítése során szerzett taoasz- talatok is. Egyes cikkek gyártása például gazdaságtalan a nagy- vállalatoknak. ugyanakkor jövedelmező a kisüzemeknek, emellett fontos szerepe lehet a kisvállalkozásoknak a lakossági szolgáltatások területén is. Világszerte megfigyelhető egyébként, hogy a feldolgozó iparban csökken a létszám, s a munkaerő átáramlik a szolgáltaféltik a kis gazdasági szervezetektől. Szerkesztőségünk ezért párt-, állami és gazdasági szervek képviselőinek részvételével ankétot rendezett, amelyen a kisvállalkozásokkal kapcsolatos elvi kérdéseket igyekezett tisztázni. tások területére. Nálunk is hasonló folyamat van. felerősödőben. A kisvállalkozási forma olyan lehetőség, ami elősegíti a nagyiparból kiáramló munkaerő foglalkoztatását anélkül, hogy népgazdasági beruházásokra lenne szükség. Ugyanakkor a különböző vállalkozások olyan tartalékokat, társadalmi erőforrásokat hozhatnak mozgásba, amelyek hozzájárulhatnak a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Közös érdek A szerkesztőségi ankét résztvevői — akik a maguk munkaterületén sokat foglalkoznak a kisvállalkozások megalakításának előmozdításával — ezúttal is segítő szándékkal fejtették ki véleményüket. Tóth János, a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárának igazgatója elmondta, hogy már folyamatban van olyan gyáron belüli gazdasági munkaközösség megalakítása, amely a gyár és a dolgozók érdekeinek egyaránt megfelel. A maga részéről nem tart a kisvállalkozások elszívó hatásától. Véleménye szerint meg kell becsülni a dolgozókat, s bérezésüknél kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyekkel érdekeltté lehet tenni őket abban, hogy munkahelyükön maradjanak. Suhajda István, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője hozzászólásában több elvi kérdést tisztázott: — A közvéleményben valóban sok a zavar és a félreértés a kisvállalkozásokkal kapcsolatban — mondotta. — Osztályunk is foglalkozik a kisszervezetekkel, azok segítésével is. Nincs előttünk még „kitaposott út”, példa arra, hogy a szocializmus viszonyai között a kisszervezetek, kisvállalkozások hogyan illeszkednek a társadalmi, gazdasági rendszerbe. Feloldható ellentmondások A legtöbb fenntartás a bérezéssel, a keresetekkel- kapcsolatban merül fel. Ez a jelenlegi érdekeltségi rendszer bírálata is egyben, ugyanis sokan felteszik a kérdést: miért nem lehet ösztönözni bérekkel ugyanarra a vállalatoknál, amire a kisvállalkozásokon belül mód nyílik? Természetesen fennáll a veszély, hogy a vállalaton belül fő munkaidőben ugyanazt a munkát végzik kisebb bérért, majd tovább dolgoznak gazdasági munkaközösségben magasabb keresetért. Ezek olyan ellentmondások, amelyeket a munkaszervezéssel, az ellenőrzés rendszerével a vállalatoknak kell kiküszöbölni. Ami azt az elméleti kérdést illeti, hogy nem szüli-e társadalmunkban újra a kapitalizmust a kisvállalkozás, az a véleményem, hogy nyilván nem akarjuk a tőkésedés! folyamat megindítását. Megvannak az állam eszközei arra, hogy ne így alakuljanak a dolgok: ezek közé tartozik az adóztatás. Ezt azonban körültekintően kell alkalmazni, ipert ha túlzottan megcsapoljuk a jövedelmeket, ha a munkával, illetve a kockázatvállalással arányos keresetet nem hagyjuk meg a vállalkozónál, akkor az nem ösztönzi a kisvállalkozások létrehozását. Azt azonban mindnyájunknak tisztán kell látni, hogy társadalmunk gazdasági potenciáját ezután is a szocialista nagyüzemek jelentik, s a kisszervezetek csak velük együtt, ezek részeként, vagy tevékenységüket kiegészítve létezhetnek. Nagy Ottó (Folytatjuk.) ENERGIAMEGTAKARÍTÁS A HÁZTARTÁSOKBAN Főzzünk üveglapon? Az automata mosógépek által elhasznált villamos energiának mindössze 10—15 százaléka „végzi” a mosással járó fizikai munkát. A többi csak vizet melegít. A TV- reklám óva int attól, hogy a melegvíz-csaphoz csatlakoztassák a mosógépeket. Valóban, a mai gépek „megbolondulnának ettől, hisz saját melegítővel tervezték őket. Háztartásunkban a vízmelegítéssel nem tudunk takarékoskodni. Mással azonban igen. Kezdjük a világítással. Közismert, hogy a fénycső fényhasznosítása többszöröse az izzólámpáénak. Vagyis lényegesen kisebb teljesítményű fénycső több fényt adó, mint a jóval nagyobb teljesítményű izzólámpa. Miért idegenkednek tőle mégis az emberek? Részben azért, mert emlékeznek még a régi fémpor bevonatos, hideg fényt adó csövekre, amelyek gyakori vibrálásukkal a szemet is rontották. •A maiak már természetes fényűek, de az egyszer elvesztett becsületet nehéz visszaszerezni. A másik ok kézzelfoghatóbb, és sok energia- megtakarító javaslat ezen akad fenn; könnyebb havonta nagyobb összeget fizetni a fűtésért, a meleg vízért, a világításért, mint egyszer beruházni és várni a megtérülést. Íme a példa: ma már 60 W-nál kisebb teljesítményű izzókat nemigen használunk sem fürdőszobában, sem előszobában, sem konyhában. Ezeket helyettesíteni lehetne 8, illetve 13 W teljesítményű fénycsövekkel, de körfénycsövekkel a szobai felső világítást is fel lehetne váltani. Ez utóbbi körülbelül 40 W teljesítménnyel pótolná a 100 W-os izzólámpát. Számoljunk nagyvonalúan: a megtakarítás legyen lakásonként 100 W. Ez napi 4 órában 2 forintos áramdíjjal számolva is 80 fillér — tehát havonta körülbelül 20 forintot lehet megspórolni. Ha minden világítótestet fénycsőre cseréltetnénk lakásunkban, az bizony néhány ezer forintba kerülne. A választást ez motiválja, nem pedig a 100 ezer lakásonként naponta megtakarított 40 ezer kWó világítási energia. Következzenek a háztartási villamos berendezések. Egy Dániában végzett vizsgálat szerint ezek működési elvének alapvető módosítása nélkül olyan megoldásokat lehetne találni, amelyekkel az energia 50—80 százaléka megtakarítható. Viszont az új készülékek drágábbak — a magasabb ár 6—9 év alatt térül meg. Ugyanakkor a fogyasztás 10—40 százalékkal csökkenthető — gyakorlatilag többletköltség nélkül. A villamos főzőlapok hőátadási hatásfoka a melegítőlap és az edény „érintkezésétől” függ. Megfelelő edények használatával jelentős energia takarítható meg. Miután a melegítőlap fémtömegét minden bekapcsoláskor fel kell fűteni, így rövidebb használat esetén gazdaságosabb a merülő forraló. Az Elekthermax pápai gyára a BNV-n bemutatott egy olyan tűzhelyet, amelyet speciális üveglap borít. A főzőlapok helyét festett körök jelzik. Az üveg csak a vastagság irányába vezeti a hőt, így elmarad a környezet fűtésével járó veszteség 'és a melegítőlapot sem kell fűteni. Hűtőberendezéseknél a hőszigetelés fokozása eredményezhet megtakarítást. Például a szokásos méretű hűtőszekrény jobb szigeteléssel 0,4 négyzetméterrel nagyobb alapterületen fér el, de fogyasztása a jelenleg gyártott típusokénak mindössze 16 százaléka. A hűtőszekrények hatásfoka a motor és . a kompresszor kialakításával, továbbá a kondenzáló és elpárologtató hőcserélők méreteinek növelésével is javítható, (önmagában a normál hűtő és a mélyhűtő szétválasztása is energiamegtakarítással jár.) Végezetül, egy javaslat: a mai mosószerekkel nem kell olyan forró vízben mosni, mint a régiekkel. Nem az a hőmérséklet a mérvadó, amelyet a ruha még kibír, hanem az, amely az adott mosószerrel elegendő a tisztításhoz. Több országban kísérleteznek, hogy megállapítsák, mi az olcsóbb: a meleg vízben való mosás vagy az olyan mosószer előállítása, amely hideg vízben is tisztára mossa a ruhát. N. K. G. RÉZSŰT KASZÁL, CSATORNÁT, TAVAT TISZTÍT • Dombodban és Tolnán a Holtfoki öntözőcsatornán nemrég mutatták be a nyugatnémet MULAG Vállalat töltésrézsű kaszáló és csatorna-karbantartó kisgépeit a vízügyi igazgatóságok, társulások, közúti igazgatóságok szakembereinek. JOGI TANÁCSADÓ Ki kaphat öregségi nyugdíjat? öregségi nyugdíjra az a dolgozó jogosult, aki a szükséges szolgálati időt megszerezte és a nyugdíjkorhatárt elérte. A jogosultsághoz szükséges szolgálati idő 10 év, annál az igénylőnél azonban, aki a 60. (nő az 55.) életévét 1990. december 31 -e után tölti be, már legalább 20 évi szolgálati időre lesz szüksége ahhoz, hogy öregségi nyugdijat kaphasson. A jogosultsághoz szükségesnél több szolgálati idő a nyugdíj mértékét növeli. A nyugdíjkorhatár férfiaknál a 60., nőknél az 55. életév. Éhhez az életkorihoz képest 2 évi kor- kedvezményre jogosult az a férfi, aki legalább 10 évet és az a nő, aki legalább 8 évet korkedvezményre jogosító munkaköriben (munkahelyen) dolgozott. Ugyancsak 2 évi korkedvezmény jár annak is, akit legalább 6 éven ót egy légköri nyomásnál nagyobb Az öregségi nyugdíj legkorábban attól az időponttól állapítható meg, amikor a dolgozónak megnyílott a jogosultsága a nyugdíjra. Az öregségi nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelyen a dolgozó az öregségi nyugdíjra jogosító életévét betöltötte, ha azonban eddig a napig nincs legalább 10 évi (1990 után 20 évi) figyelembe vehető szolgálati ideje, a jogosultság a 10 évi (1990 után 20 évi) szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg. Ha a dolgozó (igénylő) a jogosultság megnyílása napján munkaviszonyban áll, az öregségi nyugdíj a munkaviszony megszűnését követő naptól állapítható meg. A mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszony nem akadálya az öregségi nyugdíj megállapításának, ha az ebből származó keresetet a nyugdíj összenyomásé légtérben foglalkoztattak. Minden további 5—5 évi (nőnél 4—4 évi) korkedvezményre jogosító munkakörben, illetőleg 3—3 évi egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben eltöltött idő további egy-egy évi korkedvezményre ad jogot. Nem kaphat öregségi nyugdíjat az, aki rokkantsági nyugdíjban vaey olyan baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, amelynek összegét szolgálati időként figyelembe vehető jogviszonyban elért kereset (jövedelem) alapján állapították meg. Aki tehát az öregségi nyugdíjra jogosító életkorának az elérésekor rokkantsági nyugdíjban, vagy az említett baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, ezt a nyugdíjat kapja továbbra is, és nem igényelhet helyette öregségi nyugdíjat. gének az alapját képező átlagkereset kiszámításánál figyelembe venni nem lehet. A munkaviszony fennállása alatt megállapítható az öregségi nyugdíj, ha az igénylő: — olyan munkaviszonyban áll, amely öregségi nyugdíjra jogosultságának a megnyílását követően kezdődött (pl. a dolgozó munkaviszonyát a 60. életévének a betöltésekor a munkáltatója megszünteti azon a címen, hogy öregségi nyugdíjra jogosult, a dolgozó azonban nem kéri a nyugdíj megállapítását, hanem más munkáltatónál létesít újabb munkaviszonyt, a munkaviszonya alatt bármikor kérheti nyugdíja megállapítását anélkül, hogy munkaviszonyát megszüntetné); — olyan munkaköriben dolgozik, amelyben az érvényes munkabérszabályok (munkaszerződés) szerinti havi munkabére a munkaviszonyon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb összegét (1982-ben havi 1760 forintot) nem haladja meg; — munkaviszonyának a megszűnéséig munkát már nem végez, nem kap munkabért, táppénzt, baleseti táppénzt. Az ipari szövetkezet tagjának az öregségi nyugdíj legkorábban attól a naptól állapítható meg, amelytől munkát imár nem végez, és nem kap munkadíjat, táppénzt, vagy baleseti táppénzt. A kisiparos, a magánkereskedő, a gazdasági munkaközösség, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport és az ügyvédi munkaközösség tagja, továbbá a munkaviszonyban nem álló, működési engedéllyel rendelkező előadóiművész és művészeti oktató részére az öregségi nyugdíjat legkorábban — az iparigazolvány, a működési engedély (a továbbiakban: iparjogosítvány) vagy a magán- kereskedői igazolvány visszaadását, illetőleg visszavonását, — a gazdasági munkaközösségi, az ipari szakcsoporti, az ügyvédi munkaközösségi tagsági viszony megszűnését, — az előadóművész, illetőleg a művészeti oktató működési engedélyének visszaadását követő naptól lehet megállapítani. A mezőgazdasági szövetkezeti tagság fennállása nem akadálya az öregségi nyugdíj megállapításának. Az öregségi nyugdíjat abban az esetben lehet annak megállapítása időpontjától folyósítani, ha azon a napon a dolgozó táppénzben — mezőgazdasági szövetkezeti tag betegségi segélyben —, illetőleg baleseti táppénzben nem részesül. Annak a nyugdíját, aki ilyen ellátásban részesül, legkorábban a táppénz — mezőgazda- sági szövetkezeti tagnál a betegségi segély —, illetőleg a baleseti táppénz megszűnését követő naptól lehet folyósítani. Dr. Molnár József Mikortól állapítható meg a nyugdíj?
