Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-04 / 155. szám

HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Palesztin javaslatot juttattak el Habibhoz, az amerikai el­nöknek a libanoni válságról tárgyaló különmegbízottjához. — Személyi változások történtek az iraki vezetésben. — A lakás­építés fokozásáról tárgyalt a lengyel minisztertanács. KEDD: Véget ért a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XII. kong­resszusa, a párt elnöke Mitja Ribicsics lett. — A Közös Piac or­szágainak állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon a megállapodások betartására szólították fel az Egyesült Államokat. SZERDA: Reagan sajtóértekezletén a libanoni válságban Izraeléhez hasonló véleményt hangoztatott. — A küldöttségek érdemi ülé­sével Genfben megkezdődtek a szovjet—amerikai tárgyalások. — Beiktatták tisztébe Bignone tábornokot, Argentína új elnökét. — Budapesten magyar—malaysiai külügyminiszteri megbeszélések voltak. CSÜTÖRTÖK: Bonnban megegyeztek a koalíció pártjai a költségve­tés vitatott kérdéseiről. — Husszein jordániai király Szaúd-Ará- biában Fahd királlyal tárgyalt, a libanoni jobboldal vezetője, Gemajel szintén Szaúd-Arábiába utazott. PÉNTEK: Űjabb plenáris ülés volt Genfben a szovjet—amerikai tárgyalásokon. — Eredménytelenül ért véget az Arab Liga hat országának küldötteiből álló „libanoni bizottság” ülése. — Saj­tósztrájk Olaszországban. SZOMBAT: Arafat arab csúcsértekezlet összehívását javasolja. — Iz­raeli „látszattámadások” Nyugat-Bejrút ellen. — Argentínában új kormány alakult, amelynek csak egy katona tagja van. A hét három kérdése: Miért nincs arab egység? Amikor az izraeli páncélosok Nyugat-Bejrút köré ostromgyűrűt vonnak, amikor az izraeli légierő kénye-kedve szerint bombázza a libanoni fővárosnak azt a részét, amely a 6—8000 főnyire becsült palésztin erőket fogadja be, a fe­lületes szemlélő talán meglepe­téssel fogadja, hogy az arab or­szágok nem tudnak, nem akar­nak egységes álláspontot elfog­lalni, pedig szavakban korábban annyiszor ígértek teljes támoga­tást a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek. Szép szavakban, persze, most sincs hiány, de egyik-másik hangzatos nyilatko­zat után egyhamar előbukkan a nyilatkozók igazi szándéka. Jel­lemző az egyiptomi magatartás. Kairóban előbb azt hangoztatták, hogy hajlandók akár hajókat is küldeni Nyugat-Bejrútba a pa­lesztinok elszállítására, aztán azt mondták, hogy akkor fogadják be a menekülteket, ha egy pa­lesztin emigráns kormány alakul meg kairói székhellyel. S amikor kiderült, hogy Egyiptom a maga (és közvetve az amerikaiak) be­folyása alá akarná vonni ezt a palesztin emigráns kormányt, ak­kor Kairóban a látható ellenke­zés nyomán vissza is vonták az eiedeti javaslatot... Szaúd-Arábia szintén úgy tesz, mint aki kész — legalábbis pénz­zel — támogatni a palesztin ügyet. Egyszer-másszor még Wa­shingtonban is felemeli figyel­meztető szavát. Az Arab Liga ál­tal életre hívott úgynevezett „Li- banon-bizottság” ülésezésének is megteremtette a feltételeit szaúd- arí.biai földön. De ez a bizottság (amelynek természetesen Szaúd- Arábia is meghatározó jellegű tagja volt) a benne helyet fog­laló Szíria és Algéria, valamint a PFSZ törekvései ellenére sem tudptt mást, mint homályos és gyakorlati jelentőség nélküli elvi határozatot hozni. Közben Szaúd-Arábiában meg­jelenhetett a libanoni szélsőjobb­oldal képviselője, Basir Gemajel is, hogy kifejtse a nyugatbarát és Izraellel szövetséges libanoni körök véleményét és elképzelé­seit. Végül is kibontakozik a Tel Aviv, Washington, valamint a libanoni jobboldal és a reakciós arab országok közös frontja, • • t • Negyedik próbaútját hajtotta végre az amerikai űrrepülőgép. Képünkön: a Columbia kéttagú legénysége, K. Mattingly (balra) és Henry Hartsfield. amely a palesztinoknak Nyugat- Bejrútból való kiszorítását tartja a válság megoldásának. Miért nem helyeslik az embargópolitikát? A szovjetellenes gazdasági in­tézkedések, amelyeket az ameri­kai kormány maga is meghozott, és amelyeknek meghozatalára nyugat-európai és japán szövet­ségeseit is rá akarja kényszerí­teni, továbbra is élénk vita tár­gyai. Mi sem jellemzőbb, hogy még Thatcher asszony, a „Vas- lady” sem helyesli Reagan em­bargópolitikáját, pedig Nagy- Britannia igazán az USA „külön­legesen szoros szövetségesének” szerepében szeretett mindig is feltűnni. Bonnban, Párizsban és most már Londonban is azt hangoz­tatják, hogy a szovjetellenes szankciók kiterjesztésével az USA megszegte a június elején Ver- sailles-ben tartott nyugati csúcs­értekezleten elfogadott közös elő­írásokat. A nyugat-európai cége­ket súlyosan érinti, ha a Szov­jetunióval folytatott gazdasági együttműködés és a kereskedel­mi árucsere kényszerűen leapad, különösen most, amikor a válság egyre fokozódó munkanélkülisé­get eredményez a tőkés világban. De még elvi megfontolásokat is kifejezésre juttatnak a nyugat­európai politikusok: „pacta seunt servanda”, „a szerződéseket meg kell tartani” — hová jutna a vi­lág, ha minden megkötött szer­ződést bárki utólag és indoko­lás nélkül felmondhatna? A Reagan-kormányzat ugyan­akkor folytatja kemény és kímé­letlen kampányát: a héten pél­dául Washingtonban elutasítot­ták azt a tokiói kérést, hogy mentesítsék a szovjetellenes ame­rikai gazdasági intézkedések ha­tása alól a szahalini szovjet— japán közös kőolaj- és földgáz­kitermelő vállalkozást. Az ame­rikai szabadalom alapján gyár­tott japán fúróberendezéseket nem engedi az USA a Szovjet­unió számára leszállítani —, er­ről maga Reagan elnök tájékoz­tatta levélben Szuzuki japán kor­mányfőt. A washingtoni keménység lát­hatóan nyugtalanítja és tiltako­zásra készteti a Közös Piac or­szágait: állam- és kormányfőik­nek brüsszeli tanácskozásán pél­dául hangsúlyozták annak veszé­lyét, hogy súlyosan megromlanak a politikai és gazdasági kapcso­latok az Európai Közösség és az Egyesült Államok között. A brüsz- szeli csúcstalálkozón elhatároz­ták: a GATT-ban (az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény Szervezetében) és az OECD-ben (a tőkés államok gaz­dasági és fejlesztési szervezeté­ben) jogi eljárást indítanak a washingtoni intézkedések ellen! Hogyan manőverezik , Schmidt kancellár? Schmidt kancellár nem hiába szeret vitorlázni, most is ügye­sen .manőverezett: kifogta a sze­let a szociáldemokrata-szabad­demokrata kormánykoalíció to­vábbi fennmaradását akadályozó FDP-politikusok vitorlájából, amikor több pénzügyi enged­ményt tett nekik a jövő évi költ­ségvetés vitájában, de ezzel tel­jesen rájuk is hárította volna egy esetleges szakítás felelősségét! Genscher alkancellárnak és kül­ügyminiszternek, a szabadde­mokraták pártelnökének a tár­gyalási helyzete meggyöngült az­által is, hogy az FDP balszárnyán • Belgrádban tartotta XII. kongresszusát a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége. Képünkön: a tanácskozás ülésterme. • George Shultzot nevezték ki az USA új külügyminiszterévé. Ké­pünkön: a washingtoni diplomácia új irányítója (balra) Reagan el­nök társaságában egy megbeszélésen. • Az új argentin külügyminiszter, Juan Aguirre Lanari (balra) le­teszi a hivatali esküt Reynaldo Bignone, az új argentin elnök előtt. őt heves támadások érték, töb­ben azzal vádolták, hogy azért kacsingat a CDU/CSU-val való pártközi összefogás irányába, mert a saját jövőjét akarja biz­tosítani. Ezzel azonban a szabad- demokraták elvesztenék válasz­tóik egy részének bizalmát, ho­lott arra sohasem volt akkora szükség, mint most, a hesseni és a bajorországi tartományi válasz­tások előtt. (Szeptember végén Wiesbadenban és környékén, ok­tóber közepén pedig München­ben és az egykori „bajor szabad állam” területén járulnak az ur­nákhoz a polgárok.) Az NSZK választási rendszere szerint az a párt, amely nem kapja meg a szavazatok 5 száza­lékát, nem jut mandátumhoz, így aztán az FDP annak a veszély­nek is ki van téve, hogy itt is, ott is kibukik a tartományi par­lamentekből, ami fjedig az 1984- ben esedékes országos törvényho­zási választásokra is rányomhat­ná a bélyegét. Az SPD sincs igazán kedvező helyzetben: a tartományi válasz­tásokon mindenütt csak a máso­dik helyre számíthat a CDU, il­letve a CSU mögött. A nyugatnémet politikai élet színképén új színfolt az úgyne­vezett „zöldek”, a környezetvé­dők mozgalma. A választásokon valószínűleg túljutnak ama bizo­nyos 5 százalékos akadályon, és bekerülnek a helyi parlamentek­be. Mint tették Hamburgban, ahol egyszeriben a mérleg nyel­vének a szerepe jutott számukra (az FDP kibukása után!), s érde­kes, hogy ők a mérleget egyelőre a szociáldemokraták javára bil­lentették. A magyar származású Klaus von Döhnanyi úgy őrizheti meg polgármesteri tisztét, hogy a kisebbségbe szorult SPD mellett a „zöldek” is mögéje sorakoztak fel. A nyugatnémet belpolitikai küzdelem egy szakasza — a költ­ségvetés elvi vitája végén — le­zárult, a kora őszi harc még hát­ravan. Kimenetele legalábbis kétes, de azért az NSZK-ban akadnak, akik azt jósolják, hogy Schmidt kancellár talán a hes­seni választás után is továbbma­nőverezi a koalíció hajóját az 1984-es országos választásokig. Pálfy József • Változatlanul igen feszüli a helyzet a libanoni főváros körzetében. Képünkön: izraeli katonák figyelik a stratégiai fontosságú Bejrút— Damaszkusz útvonalat. Szombatra virradóra megálla­podás született a bejrúti kor­mány és a PFSZ között a liba­noni palesztin jelenlét korláto­zásáról, de egyelőre nincs jele annak, hogy a korlátozott izrae­li visszavonulást is magában fog­laló tervezetet Tel-Aviv elfogad­ta volna. Mint a libanoni rádió jelentet­te, a Jasszer Arafat palesztin vezető és Safik Al-Vazzan liba­noni miniszterelnök által kidől, gozott tervezet értelmében a PFSZ mintegy nyolcezer — más forrás szerint ötezer — nyugat­bejrúti harcosát egy meg nem nevezett arab országba irányíta­nák át. Ezzel egyidőben az iz­raeli erőket néhány kilométer­rel hátrébb vonnák Bejruttól. A PFSZ átmenetileg 'két, egyenként 250 fős zászlóaljat tarthatna Li­banonban. Ezek az izraeli és a szíriai erőknek az országból való kivonásáig maradnának Li­banonban. Az amerikai közvetítő és a li­banoni kormány közötti nézet- eltérések fönnmaradására utalt Hani Al-Hasszen, Arafat egyik ta­nácsadója, aki közvetlenül részt vett a palesztin—libanoni tervezet kidolgozásában. A nézeteltéré­sek hátterében az áll, hogy az izraeli erők tovább fokozzák a nyomást a bekerített Nyugat- Bejrútra, egy olyan formula ki­erőszakolása érdekében. amely számukra kedvezőbb, mint a li­banoni—palesztin megállapodás. Ebben segítségükre van a liba­noni jobboldal is. Camille Cha- moun, a jobboldali keresztény erőket tömörítő libanoni front vezetője, pénteki nyilatkozatá­ban a libanoni palesztin jelenlét telies felszámolását követelte. M5,nt a WÁFA palesztin hír- ügynökség jelentéséből kiderül, Libanonnak az izraeli erők által megszállt déli részén gerillaharc formájában tovább tart a palesz­tin ellenállás. Pénteken. a Beaufort-erődítmény közelében, egy palesztin osztag megtáma­dott egy nagyobb létszámú iz­raeli őrjáratot, majd az izraeli erősítések megérkezésekor visz- szavonult. A jelentés szerint a járőr halottakban és sebesültek­ben mintegy harminc fős vesz­teséget szenvedett. Az összecsa­pásról szóló hírt izraeli rész­ről cáfolták. Jeruzsálemi jelentés szerint lövöldözés tört ki pénteken a Bejrúttól keletre húzódó tűz- szüneti vonal mentén a szíriai és az izraeli egységek között. Há­rom izraeli _ katona megsebesült. Seldi Klibi, az Arab Liga fő­titkára, pénteken a szervezet hat­tagú miniszteri bizottsága nevé­ben üzenetet küldött Jasszer Arafatnak, felszólítva a palesztin vezetőt arra. hogy küldje el sze­mélyes megbízottját a Szaúd- arábiai Taifba. — Az itt ülése­ző bizottság Arafat megbízottjá­nak megérkezése után folytatja munkáját—mondotta Klibi. Fahd szaúd-arábiai uralkodó pénteken este megbeszélést folytatott Fa­ruk! Kaddumival, a PFSE poli­tikai osztályának vezetőjével. Arafat fölszólította az iszlám konferencia szervezetét, hogy a Libanont ért izraeli agresszió ügyében tartson csúcsértekezle­tet, vagy külügyminiszteri szin­tű tanácskozást. A Habib Satti- hoz, a szervezet főtitkárához in­tézett üzenet azután hangzott el, hogy Taifban két napon át ered­ménytelenül tanácskoztak az Arab Liga miniszteri bizottságá­nak tagjai. Az Európai Tanács parlamenti bizottsága pénteken Dublinban tartott ülésén nagy többséggel elítélte a Libanon elleni izraeli inváziót, és sürgette, hogy az ENSZ-békefenntartó egységek ki­vételével minden külföldi fegy­veres erőt vonjanak ki a közel- keleti országból. Az „Azonnali Békét” elneve­zésű izraeli szervezet bejelen­tette, hogy szombaton este nagy­szabású háborúellenes tüntetést tart. A tüntetés szervezői több fenyegető telefonhívást kaptak, amelyben tervük föladására szó­lították föl őket. T ZS LENGYELORSZÁG: Emelik a nyugdíjakat A lengyel kormány több in­tézkedést határozott el a leg­rosszabb anyagi helyzetben le­vők támogatására. A kormány sajtóhivatala által nyilvánosság­ra hozott közlemény szerint még a jövő"évben esedékes átfogó nyugdíjreform bevezetése előtt felemelik a legalacsonyabb nyug­díjakat és járadékokat. Az érin­tettek az év folyamán egy ösz- szegben kapják meg az emelést. Tovább folytatják a családi pótlékok rendszerének reform­ját, ezen kívül emelik a legala­csonyabb munkabéreket. A közlemény felhívja a fi­gyelmet a minisztertanács leg­utóbbi, június végén hozott ren­deletére, amelynek alapján az ál­lami vállalatok a gazdasági re­form szellemében saját hatáskö­rükben is javíthatják az arra rá­szorulók életkörülményeit. A rendelet értelmében azok az üze­mek nyújthatnak ilyen egyszeri támogatást dolgozóiknak, ame­lyek megfelelő gazdasági ered­ményeket tudnak felmutatni. A szociális intézkedésekkel egyidejűleg Varsóban ármódosí­tásokat is közöltek. A tömény szeszes italok egyes fajtáira to­vábbra is fenntartják a jegy­rendszert, ugyanakkor 1 bizonyos vodkaféléket hétfőtől szabadon árusítanak, de a mostaninál negyven százalékkal drágábban. Húsz százalékkal emelkedik a hazai, és tíz százalékkal az im­port borok ára. Ugyancsak hét­főtől drágább lesz a tea és a kávé. A teafajtáknál az áreme­lés 40—50 százalékos. Ilyen mér­tékű az egyébként igen ritkán kapható kávé áremelése is. Mint a lengyel árhivatal kö­zölte. az idei évben még két na­gyobb arányú áremelést tervez­nek a központilag meghatáro­zott árucikkek, iilletve szolgálta­tások körében. Az egyik a vat­tákat és kötszereket, a másik a vasúti hálókocsijegyeket érinti majd. Ezeknek az ^áremeléseknek az időpontját és mértékét egye­lőre nem közölték. Mint az óramű... • Alekszandr Ivancsenkov és Vlagyimir Dzsanibekov szovjet és Jean-Loup Chrétien francia űrhajós a Szojuz—T—6 űrhajó legény­sége, röviddel földet érésük után. (Folytatás az 1. oldalról.) úton, s különösen a fizikailag is megerőltető visszatérést követően, ezúttal félrenéztek, amíg a fran­cia spationauta, Jean-Loup Chré­tien és két társa megkóstolta, igaz, csak éppen egy-egy csepp formájában, a francia pezsgőt... Az űrhajó visszatérő fülkéje ezúttal egy közeli szovhoz föld­jén szállt le, alig néhány méter­re egy szántóföldtől, ahol folyt a munka. Mivel a leszállás rendkí­vüli pontossággal történt, a kere­sőszolgálat ugyan felkérte a szov­hoz dolgozóit, hogy vigyék távo­labb gépeiket, de megengedte ne­kik, hogy a közelben maradjanak, s a „hivatalos” személyeken kí­vül ők köszöntsék elsőnek a szov­jet—francia expedíció tagjait, Vlagyimir Dzsaniibekovot, Alek­szandr Ivancsenkovot és Jean- Loup Ohrétient. „Minden úgy működött, mint a legpontosabb óramű — mon­dotta a francia űrhajós — az el­múlt két évben minden az előre meghatározott terv szerint ment, percnyi eltérés sem volt, s a mos­tani program, beleértve a leszál­lást, szintén az óramű pontossá­gával történt.” Első földi nyilat­kozatában kijelentette: feltétle­nül szeretné folytatni az űruta­zásokat, és nagy melegséggel szólt két szovjet társáról, vala­mint az állandó expedíció tagjai­ról: Berezovojról és Lebegyevről. Az űrhármas tagjai először Baj- konúrba mentek. Itt átesnek az orvosi vizsgálatokon, megtartják első beszámolóikat, és igen ha­mar visszatérnek Csillagvá­rosba. Előreláthatólag Moszkvá­ban már kedden sajtókonferen­ciát tartanak. Valerij Rjuimin, a világrekor­der űrhajós, aki egyébként most a repülésvezető a földi irányító központban, kijelentette: a közös expedíció programja minden ed­diginél zsúfoltabb és bonyolul­tabb volt, s ezúttal különösen sok segítséget igényelt az állan­dó személyzettől. A feladatokat azonban kivétel nélkül megoldot­ták, és ez a jó felkészülést, a ki­váló összhangot dicséri. PETŐFI NÉPE • 1982. július 4. Ellenállnak a palesztinok

Next

/
Oldalképek
Tartalom