Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-04 / 155. szám
HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Palesztin javaslatot juttattak el Habibhoz, az amerikai elnöknek a libanoni válságról tárgyaló különmegbízottjához. — Személyi változások történtek az iraki vezetésben. — A lakásépítés fokozásáról tárgyalt a lengyel minisztertanács. KEDD: Véget ért a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XII. kongresszusa, a párt elnöke Mitja Ribicsics lett. — A Közös Piac országainak állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon a megállapodások betartására szólították fel az Egyesült Államokat. SZERDA: Reagan sajtóértekezletén a libanoni válságban Izraeléhez hasonló véleményt hangoztatott. — A küldöttségek érdemi ülésével Genfben megkezdődtek a szovjet—amerikai tárgyalások. — Beiktatták tisztébe Bignone tábornokot, Argentína új elnökét. — Budapesten magyar—malaysiai külügyminiszteri megbeszélések voltak. CSÜTÖRTÖK: Bonnban megegyeztek a koalíció pártjai a költségvetés vitatott kérdéseiről. — Husszein jordániai király Szaúd-Ará- biában Fahd királlyal tárgyalt, a libanoni jobboldal vezetője, Gemajel szintén Szaúd-Arábiába utazott. PÉNTEK: Űjabb plenáris ülés volt Genfben a szovjet—amerikai tárgyalásokon. — Eredménytelenül ért véget az Arab Liga hat országának küldötteiből álló „libanoni bizottság” ülése. — Sajtósztrájk Olaszországban. SZOMBAT: Arafat arab csúcsértekezlet összehívását javasolja. — Izraeli „látszattámadások” Nyugat-Bejrút ellen. — Argentínában új kormány alakult, amelynek csak egy katona tagja van. A hét három kérdése: Miért nincs arab egység? Amikor az izraeli páncélosok Nyugat-Bejrút köré ostromgyűrűt vonnak, amikor az izraeli légierő kénye-kedve szerint bombázza a libanoni fővárosnak azt a részét, amely a 6—8000 főnyire becsült palésztin erőket fogadja be, a felületes szemlélő talán meglepetéssel fogadja, hogy az arab országok nem tudnak, nem akarnak egységes álláspontot elfoglalni, pedig szavakban korábban annyiszor ígértek teljes támogatást a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek. Szép szavakban, persze, most sincs hiány, de egyik-másik hangzatos nyilatkozat után egyhamar előbukkan a nyilatkozók igazi szándéka. Jellemző az egyiptomi magatartás. Kairóban előbb azt hangoztatták, hogy hajlandók akár hajókat is küldeni Nyugat-Bejrútba a palesztinok elszállítására, aztán azt mondták, hogy akkor fogadják be a menekülteket, ha egy palesztin emigráns kormány alakul meg kairói székhellyel. S amikor kiderült, hogy Egyiptom a maga (és közvetve az amerikaiak) befolyása alá akarná vonni ezt a palesztin emigráns kormányt, akkor Kairóban a látható ellenkezés nyomán vissza is vonták az eiedeti javaslatot... Szaúd-Arábia szintén úgy tesz, mint aki kész — legalábbis pénzzel — támogatni a palesztin ügyet. Egyszer-másszor még Washingtonban is felemeli figyelmeztető szavát. Az Arab Liga által életre hívott úgynevezett „Li- banon-bizottság” ülésezésének is megteremtette a feltételeit szaúd- arí.biai földön. De ez a bizottság (amelynek természetesen Szaúd- Arábia is meghatározó jellegű tagja volt) a benne helyet foglaló Szíria és Algéria, valamint a PFSZ törekvései ellenére sem tudptt mást, mint homályos és gyakorlati jelentőség nélküli elvi határozatot hozni. Közben Szaúd-Arábiában megjelenhetett a libanoni szélsőjobboldal képviselője, Basir Gemajel is, hogy kifejtse a nyugatbarát és Izraellel szövetséges libanoni körök véleményét és elképzeléseit. Végül is kibontakozik a Tel Aviv, Washington, valamint a libanoni jobboldal és a reakciós arab országok közös frontja, • • t • Negyedik próbaútját hajtotta végre az amerikai űrrepülőgép. Képünkön: a Columbia kéttagú legénysége, K. Mattingly (balra) és Henry Hartsfield. amely a palesztinoknak Nyugat- Bejrútból való kiszorítását tartja a válság megoldásának. Miért nem helyeslik az embargópolitikát? A szovjetellenes gazdasági intézkedések, amelyeket az amerikai kormány maga is meghozott, és amelyeknek meghozatalára nyugat-európai és japán szövetségeseit is rá akarja kényszeríteni, továbbra is élénk vita tárgyai. Mi sem jellemzőbb, hogy még Thatcher asszony, a „Vas- lady” sem helyesli Reagan embargópolitikáját, pedig Nagy- Britannia igazán az USA „különlegesen szoros szövetségesének” szerepében szeretett mindig is feltűnni. Bonnban, Párizsban és most már Londonban is azt hangoztatják, hogy a szovjetellenes szankciók kiterjesztésével az USA megszegte a június elején Ver- sailles-ben tartott nyugati csúcsértekezleten elfogadott közös előírásokat. A nyugat-európai cégeket súlyosan érinti, ha a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés és a kereskedelmi árucsere kényszerűen leapad, különösen most, amikor a válság egyre fokozódó munkanélküliséget eredményez a tőkés világban. De még elvi megfontolásokat is kifejezésre juttatnak a nyugateurópai politikusok: „pacta seunt servanda”, „a szerződéseket meg kell tartani” — hová jutna a világ, ha minden megkötött szerződést bárki utólag és indokolás nélkül felmondhatna? A Reagan-kormányzat ugyanakkor folytatja kemény és kíméletlen kampányát: a héten például Washingtonban elutasították azt a tokiói kérést, hogy mentesítsék a szovjetellenes amerikai gazdasági intézkedések hatása alól a szahalini szovjet— japán közös kőolaj- és földgázkitermelő vállalkozást. Az amerikai szabadalom alapján gyártott japán fúróberendezéseket nem engedi az USA a Szovjetunió számára leszállítani —, erről maga Reagan elnök tájékoztatta levélben Szuzuki japán kormányfőt. A washingtoni keménység láthatóan nyugtalanítja és tiltakozásra készteti a Közös Piac országait: állam- és kormányfőiknek brüsszeli tanácskozásán például hangsúlyozták annak veszélyét, hogy súlyosan megromlanak a politikai és gazdasági kapcsolatok az Európai Közösség és az Egyesült Államok között. A brüsz- szeli csúcstalálkozón elhatározták: a GATT-ban (az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény Szervezetében) és az OECD-ben (a tőkés államok gazdasági és fejlesztési szervezetében) jogi eljárást indítanak a washingtoni intézkedések ellen! Hogyan manőverezik , Schmidt kancellár? Schmidt kancellár nem hiába szeret vitorlázni, most is ügyesen .manőverezett: kifogta a szelet a szociáldemokrata-szabaddemokrata kormánykoalíció további fennmaradását akadályozó FDP-politikusok vitorlájából, amikor több pénzügyi engedményt tett nekik a jövő évi költségvetés vitájában, de ezzel teljesen rájuk is hárította volna egy esetleges szakítás felelősségét! Genscher alkancellárnak és külügyminiszternek, a szabaddemokraták pártelnökének a tárgyalási helyzete meggyöngült azáltal is, hogy az FDP balszárnyán • Belgrádban tartotta XII. kongresszusát a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége. Képünkön: a tanácskozás ülésterme. • George Shultzot nevezték ki az USA új külügyminiszterévé. Képünkön: a washingtoni diplomácia új irányítója (balra) Reagan elnök társaságában egy megbeszélésen. • Az új argentin külügyminiszter, Juan Aguirre Lanari (balra) leteszi a hivatali esküt Reynaldo Bignone, az új argentin elnök előtt. őt heves támadások érték, többen azzal vádolták, hogy azért kacsingat a CDU/CSU-val való pártközi összefogás irányába, mert a saját jövőjét akarja biztosítani. Ezzel azonban a szabad- demokraták elvesztenék választóik egy részének bizalmát, holott arra sohasem volt akkora szükség, mint most, a hesseni és a bajorországi tartományi választások előtt. (Szeptember végén Wiesbadenban és környékén, október közepén pedig Münchenben és az egykori „bajor szabad állam” területén járulnak az urnákhoz a polgárok.) Az NSZK választási rendszere szerint az a párt, amely nem kapja meg a szavazatok 5 százalékát, nem jut mandátumhoz, így aztán az FDP annak a veszélynek is ki van téve, hogy itt is, ott is kibukik a tartományi parlamentekből, ami fjedig az 1984- ben esedékes országos törvényhozási választásokra is rányomhatná a bélyegét. Az SPD sincs igazán kedvező helyzetben: a tartományi választásokon mindenütt csak a második helyre számíthat a CDU, illetve a CSU mögött. A nyugatnémet politikai élet színképén új színfolt az úgynevezett „zöldek”, a környezetvédők mozgalma. A választásokon valószínűleg túljutnak ama bizonyos 5 százalékos akadályon, és bekerülnek a helyi parlamentekbe. Mint tették Hamburgban, ahol egyszeriben a mérleg nyelvének a szerepe jutott számukra (az FDP kibukása után!), s érdekes, hogy ők a mérleget egyelőre a szociáldemokraták javára billentették. A magyar származású Klaus von Döhnanyi úgy őrizheti meg polgármesteri tisztét, hogy a kisebbségbe szorult SPD mellett a „zöldek” is mögéje sorakoztak fel. A nyugatnémet belpolitikai küzdelem egy szakasza — a költségvetés elvi vitája végén — lezárult, a kora őszi harc még hátravan. Kimenetele legalábbis kétes, de azért az NSZK-ban akadnak, akik azt jósolják, hogy Schmidt kancellár talán a hesseni választás után is továbbmanőverezi a koalíció hajóját az 1984-es országos választásokig. Pálfy József • Változatlanul igen feszüli a helyzet a libanoni főváros körzetében. Képünkön: izraeli katonák figyelik a stratégiai fontosságú Bejrút— Damaszkusz útvonalat. Szombatra virradóra megállapodás született a bejrúti kormány és a PFSZ között a libanoni palesztin jelenlét korlátozásáról, de egyelőre nincs jele annak, hogy a korlátozott izraeli visszavonulást is magában foglaló tervezetet Tel-Aviv elfogadta volna. Mint a libanoni rádió jelentette, a Jasszer Arafat palesztin vezető és Safik Al-Vazzan libanoni miniszterelnök által kidől, gozott tervezet értelmében a PFSZ mintegy nyolcezer — más forrás szerint ötezer — nyugatbejrúti harcosát egy meg nem nevezett arab országba irányítanák át. Ezzel egyidőben az izraeli erőket néhány kilométerrel hátrébb vonnák Bejruttól. A PFSZ átmenetileg 'két, egyenként 250 fős zászlóaljat tarthatna Libanonban. Ezek az izraeli és a szíriai erőknek az országból való kivonásáig maradnának Libanonban. Az amerikai közvetítő és a libanoni kormány közötti nézet- eltérések fönnmaradására utalt Hani Al-Hasszen, Arafat egyik tanácsadója, aki közvetlenül részt vett a palesztin—libanoni tervezet kidolgozásában. A nézeteltérések hátterében az áll, hogy az izraeli erők tovább fokozzák a nyomást a bekerített Nyugat- Bejrútra, egy olyan formula kierőszakolása érdekében. amely számukra kedvezőbb, mint a libanoni—palesztin megállapodás. Ebben segítségükre van a libanoni jobboldal is. Camille Cha- moun, a jobboldali keresztény erőket tömörítő libanoni front vezetője, pénteki nyilatkozatában a libanoni palesztin jelenlét telies felszámolását követelte. M5,nt a WÁFA palesztin hír- ügynökség jelentéséből kiderül, Libanonnak az izraeli erők által megszállt déli részén gerillaharc formájában tovább tart a palesztin ellenállás. Pénteken. a Beaufort-erődítmény közelében, egy palesztin osztag megtámadott egy nagyobb létszámú izraeli őrjáratot, majd az izraeli erősítések megérkezésekor visz- szavonult. A jelentés szerint a járőr halottakban és sebesültekben mintegy harminc fős veszteséget szenvedett. Az összecsapásról szóló hírt izraeli részről cáfolták. Jeruzsálemi jelentés szerint lövöldözés tört ki pénteken a Bejrúttól keletre húzódó tűz- szüneti vonal mentén a szíriai és az izraeli egységek között. Három izraeli _ katona megsebesült. Seldi Klibi, az Arab Liga főtitkára, pénteken a szervezet hattagú miniszteri bizottsága nevében üzenetet küldött Jasszer Arafatnak, felszólítva a palesztin vezetőt arra. hogy küldje el személyes megbízottját a Szaúd- arábiai Taifba. — Az itt ülésező bizottság Arafat megbízottjának megérkezése után folytatja munkáját—mondotta Klibi. Fahd szaúd-arábiai uralkodó pénteken este megbeszélést folytatott Faruk! Kaddumival, a PFSE politikai osztályának vezetőjével. Arafat fölszólította az iszlám konferencia szervezetét, hogy a Libanont ért izraeli agresszió ügyében tartson csúcsértekezletet, vagy külügyminiszteri szintű tanácskozást. A Habib Satti- hoz, a szervezet főtitkárához intézett üzenet azután hangzott el, hogy Taifban két napon át eredménytelenül tanácskoztak az Arab Liga miniszteri bizottságának tagjai. Az Európai Tanács parlamenti bizottsága pénteken Dublinban tartott ülésén nagy többséggel elítélte a Libanon elleni izraeli inváziót, és sürgette, hogy az ENSZ-békefenntartó egységek kivételével minden külföldi fegyveres erőt vonjanak ki a közel- keleti országból. Az „Azonnali Békét” elnevezésű izraeli szervezet bejelentette, hogy szombaton este nagyszabású háborúellenes tüntetést tart. A tüntetés szervezői több fenyegető telefonhívást kaptak, amelyben tervük föladására szólították föl őket. T ZS LENGYELORSZÁG: Emelik a nyugdíjakat A lengyel kormány több intézkedést határozott el a legrosszabb anyagi helyzetben levők támogatására. A kormány sajtóhivatala által nyilvánosságra hozott közlemény szerint még a jövő"évben esedékes átfogó nyugdíjreform bevezetése előtt felemelik a legalacsonyabb nyugdíjakat és járadékokat. Az érintettek az év folyamán egy ösz- szegben kapják meg az emelést. Tovább folytatják a családi pótlékok rendszerének reformját, ezen kívül emelik a legalacsonyabb munkabéreket. A közlemény felhívja a figyelmet a minisztertanács legutóbbi, június végén hozott rendeletére, amelynek alapján az állami vállalatok a gazdasági reform szellemében saját hatáskörükben is javíthatják az arra rászorulók életkörülményeit. A rendelet értelmében azok az üzemek nyújthatnak ilyen egyszeri támogatást dolgozóiknak, amelyek megfelelő gazdasági eredményeket tudnak felmutatni. A szociális intézkedésekkel egyidejűleg Varsóban ármódosításokat is közöltek. A tömény szeszes italok egyes fajtáira továbbra is fenntartják a jegyrendszert, ugyanakkor 1 bizonyos vodkaféléket hétfőtől szabadon árusítanak, de a mostaninál negyven százalékkal drágábban. Húsz százalékkal emelkedik a hazai, és tíz százalékkal az import borok ára. Ugyancsak hétfőtől drágább lesz a tea és a kávé. A teafajtáknál az áremelés 40—50 százalékos. Ilyen mértékű az egyébként igen ritkán kapható kávé áremelése is. Mint a lengyel árhivatal közölte. az idei évben még két nagyobb arányú áremelést terveznek a központilag meghatározott árucikkek, iilletve szolgáltatások körében. Az egyik a vattákat és kötszereket, a másik a vasúti hálókocsijegyeket érinti majd. Ezeknek az ^áremeléseknek az időpontját és mértékét egyelőre nem közölték. Mint az óramű... • Alekszandr Ivancsenkov és Vlagyimir Dzsanibekov szovjet és Jean-Loup Chrétien francia űrhajós a Szojuz—T—6 űrhajó legénysége, röviddel földet érésük után. (Folytatás az 1. oldalról.) úton, s különösen a fizikailag is megerőltető visszatérést követően, ezúttal félrenéztek, amíg a francia spationauta, Jean-Loup Chrétien és két társa megkóstolta, igaz, csak éppen egy-egy csepp formájában, a francia pezsgőt... Az űrhajó visszatérő fülkéje ezúttal egy közeli szovhoz földjén szállt le, alig néhány méterre egy szántóföldtől, ahol folyt a munka. Mivel a leszállás rendkívüli pontossággal történt, a keresőszolgálat ugyan felkérte a szovhoz dolgozóit, hogy vigyék távolabb gépeiket, de megengedte nekik, hogy a közelben maradjanak, s a „hivatalos” személyeken kívül ők köszöntsék elsőnek a szovjet—francia expedíció tagjait, Vlagyimir Dzsaniibekovot, Alekszandr Ivancsenkovot és Jean- Loup Ohrétient. „Minden úgy működött, mint a legpontosabb óramű — mondotta a francia űrhajós — az elmúlt két évben minden az előre meghatározott terv szerint ment, percnyi eltérés sem volt, s a mostani program, beleértve a leszállást, szintén az óramű pontosságával történt.” Első földi nyilatkozatában kijelentette: feltétlenül szeretné folytatni az űrutazásokat, és nagy melegséggel szólt két szovjet társáról, valamint az állandó expedíció tagjairól: Berezovojról és Lebegyevről. Az űrhármas tagjai először Baj- konúrba mentek. Itt átesnek az orvosi vizsgálatokon, megtartják első beszámolóikat, és igen hamar visszatérnek Csillagvárosba. Előreláthatólag Moszkvában már kedden sajtókonferenciát tartanak. Valerij Rjuimin, a világrekorder űrhajós, aki egyébként most a repülésvezető a földi irányító központban, kijelentette: a közös expedíció programja minden eddiginél zsúfoltabb és bonyolultabb volt, s ezúttal különösen sok segítséget igényelt az állandó személyzettől. A feladatokat azonban kivétel nélkül megoldották, és ez a jó felkészülést, a kiváló összhangot dicséri. PETŐFI NÉPE • 1982. július 4. Ellenállnak a palesztinok