Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-04 / 155. szám
1982. július «. • PETŐFI NÉPE • 3 Társulás építőipari exportra KIS- ÉS NAGYKÖZSÉGEKBEN • Száméi Éva doktor Hetényegyházáit, a körzeti orvosi rendelőben is el tudja végezni a szívbetegek rendszeres EKG-vizsgálatát. • A bácsalmási rendelőintézet portaszomszétya a mentőállomás. A segélykérést kővető percben már indulhat az ügyeletes mentőautó és „legénysége”. ilEMT Algériában vizsgázik a DUTEX Négy magyar cég (Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat, az ÉMEXPORT, a TESCO (Nemzetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Iroda), valamint a Középület Tervező Vállalat a tavasszal DUTEX néven Építési Fővállalkozási Betéti Társulást alapított. A társulást azért hozták létre, hogy fővállalkozásban építőipari exportot bonyolítsanak le. A vállalkozás legfőbb részvényese a DUTÉP. Vezér- igazgatójával, Dörner Henrikkel a társulás céljairól és működéséről beszélgettem— Milyen megfontolások alapján hozták létre a DU- TEX-et és mikor kezdi meg érdemben a működését? — Ügy gondolom, hogy népgazdaságunk kedvezőtlen helyzete a nemzetközi piacokon közismert, ezen csak a gazdaságos export nö- velősével lehet javítani — mondotta a többi között Dörner Henrik. — Ilyen exportot pedig az építőiparnak is módjában van lebonyolítani, A DUTEX tehát abból a megfontolásból alakult meg, hogy építési és fővállalkozási tevékenységet folytasson külföldön, természetesen azokban az országokban, ahol dollárral fizetnek. Elősorban a magas- és mélyépítő tevékenységre gondolunk, de szerepel terveinkben az építőanyagipari értékesítés is. Ennek megfelelően foglalkozni kívánunk beruházások szervezésével, lebonyolításával és beruházási fővállalkozással. A társulásban részt vevő vállalatok minderre együttesen alkalmasak. A DUTEX feladata tehát az, hogy az építési export sikeres lebonyolítására összehan. gólja a négy cég tevékenységét és ellássa a fővállalkozói teendőket. A DUTEX törzskönyvi bejegyzése a PM Ellenőrzési Főigazgatósága Fővárosi Igazgatóságán május 25-én megtörtént. A társasági szerződés alapján a négy vállalat igazgatója alkotja a betéti társulás igazgatói tanácsát, amely júliusban ül össze, kinevezi a DUTEX igazgatóját és jóváhagyja a szervezeti szabályzatot. Egyébként szeretném még megemlíteni, hogy a vállalkozásban a tulajdonosi betét 45 százaléka a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalaté, a fennmaradó 55 százalékon a másik három vállalat egyenlő arányban osztozik. — Sikerült-e már a DUTEX- nek felkelteni a külföld érdek. „ lődését, kötöttek-e már kőnk. rét építési szerződést más or. szágokban? — Igen. Ugyanis szinte az Építési és Fővállalkozási Betéti Társulás megalakításával egyidőben Algériában, Annába városban 980 lakás építésére kötöttünk 70 millió dollár értékű megállapodást. A szerződés aláírása végett magam jártam az afrikai országban. Annabában egyébként 3 ezer lakás tervezése van folyamatban, s a kivitelezésére vonatkozó tárgyalásaink jól haladnak. Ez további 200 millió dolláros szerződést ígér. Innen 100 kilométerre Soukh- Ahras városban 1700 lakás építéséről van szó 110 millió dollár értékben. Ennek fővállalkozója ugyan a NIKEX, de a mi társulá. sunk lesz itt is a kivitelező. A későbbiek során a DUTEX- nek szándékában áll kiterjeszteni vállalkozásait — természetesen a társult partnerek egyetértésével — más országokra is. Erre akkor kerül sor, amikor a társulás már önálló exportjogot élvez. Ami pedig az algériai építkezéseket illeti, mind a két városban még az idén megkezdjük a lakóházak kivitelezését. — Nem hátráltatja majd a Bács.Kiskun megyei építési igények kielégítését, valamint a folyamatban levő építkezések befejezési határidejét az a tény, hogy a DUTÉP külföldön végez kivitelezői munkát? — Ilyen veszély nem fenyeget. Elsősorban azért nem, mert az afrikai építkezéseken dolgozók kétharmad része algériai munkaerő lesz. Mi 400—500 építőipari dolgozót küldünk ki, de csak 15 százalékuk kerül ki a mi vállalatunk törzsállományából. Az építőipari munkások 85 százalékát az ország északi, északkeleti részében toborozzuk. E munkások átmenetileg vállalatunknál dolgoznak, mert szeretnénk meggyőződni arról, hogy nyugodt lelkiismerettel küldhetjük őket a távoli országba. Ezért ismételten hangsúlyozom, hogy nem gyengítjük vállalatunk teljesítőképességét. A felkészültségünknek megfelelő és a DUTÉP profiljába tartozó építési igényeket nem utasítjuk vissza. Az utóbbi időben több olyan kivitelezői .megbízatást vállaltunk, amelyeket a tanácsi építőipari vállalatok elutasítottak. Többek között így vállaltuk el 84 lakás felépítését Kiskunfélegyházán. Egyébként nekünk sem külö. nősebb öröm az ország távolabbi részein, vagy külföldön építkezni. A vállalat vezetőinek is jelentős többletmunkát jelent az ilyesmi, de ha tőkés exportra nyílik lehetőségünk, ezt kötelességünk kihasználni. — A nemzetközi piacokon igen éles a verseny. Ez a vállalkozás milyen kockázattal jár? — A verseny valóban nagyon éles. Kemény feltételek és szívós tárgyalások árán lehet csak építőipari kivitelezésre is megbízást kapni. Nem kockázatmentes tehát ez a vállalkozás sem. Tapasztalataim szerint azonban a magyar építőipar műszakilag tudja mindazt, amit bármely más ország építőipara tud. Sokkal inkább arról van szó, hogy vállalkozásunknak igen rövid idő alatt meg kell szerezni a megfelelő pénzügyi ismereteket, sőt a tapasztalatokat is. A jelek arra utalnak, hogy vállalatunk azéles konkurrenciaharcban is helyt tud állni. Végül gondot okoz még az idegen nyelvek ismeretének nagyfokú hiánya is, amit pótolnunk kell. — Mi a betéti társulás tagi vállalatainak konkrét feladata és milyen arányban történik a nyereség felosztása? — Mint a társulás tagvállalatainak nevéből is kitűnik, van köztük két külkereskedelmi vállalat, egy tervező és egy kivitelező szervezet. A munkamegosztás tehát adva van. A nyereség felosztása is a feladatok elvégzésének arányában oszlik meg. A DU- TÉP-et nyilvánvalóan a generálkivitelezés utáni nyereség illeti meg — mondotta végül Dörner Henrik. Nagy Ottó A vevőkön is múlik Az elhúzódó értekezlet után lóhalálában futok a legközelebbi bolthoz. Hiába, már csak a bejárati ajtót találom nyitva, ahol az üzletvezető áll őrt. Órámra pillantok, sajnos elmúlt hét, jogos a zárás. Megkísérlem a lehetetlent, esdeklek a bebocsáttatásért, mert egy falat kenyér sincs otthon. Hihetetlennek tűnik, de szabad az út! Velem együtt még legalább tíz vevő van az üzletben. Vásárolunk. Szép kényelmesen, nézelődve. sétálgatva. Hiszen most már semmi nem sürgős. Legalábbis nekünk! Más. Kérem az eladót, hogy vágja szét két- három darabba a kiválasztott csülköt. Készséggel megteszi. A sorban utánam álló az udvarias kérdésre rámutat az üvegpultra, s foghegyről odaveti: „szintén”’. A hentes kiveszi az egyik pörköltnek valót, leméri, csomagolja. Messzire hallatszik a vevő méltatlankodása: „Hát magának hiába mondja az ember, hogy az enyémet is csapkodja meg?! Ügy látszik, nem ért magyarul.” Tudom, a fentiekkel éppen ellenkező példát, olyat, amikor a boltos viselkedése a kifogásolható. tucatjával sorolhatna mindenki. Ám, próbáljunk meg tárgyilagosak lenni: az utóbbi időben ritkábban van okunk panaszra. Persze nincs olyan udvarias kiszolgálás, amin ne lehetne javítani, de...! Mi, a kedves vevők, akik turistautunkról hazatérve legendákat mesélünk a nyugati kereskedelem színvonaláról, vajon megfigyeltük-e a pult innenső oldalán állók magatartását is? Mert kár lenne erről elfeledkezni. Arról, hogy nemcsak az eladók, a vevők szótárából sem hiányzik a kérem, köszönöm. Hogy a vásárlók nem hagyják a pénztár futószalagján az üres kosarat, hanem a helyére teszik. Nem lehet találni a csomagolótérben a szeméttartály mellé dobott papírcetliket, blokkokat, vagy egyéb hulladékot. Nyilvánvalóan még sokszor el kell mondani, hangsúlyozni, hogy mindenekelőtt a kereskedő legyen udvarias, készséges, türelmes. De talán elégedettebbek lennénk, ha vásárlóként is kulturált viselkedésre törekednénk, ha tiszteletben tartanánk a pult mögött állókat. Legalább annyira megbecsülnénk a munkájukat, mint amennyit magunknak elvárunk, amikor mi dolgozunk. Érezhetően, ugrásszerűen jobb mostanában a kiszolgálás színvonala, mint régebben. Kár lenne ezt félreérteni, s úgy vélni, hogy a boltosnak csak kötelességei vannak, a vevőnek pedig csak jogai. A kölcsönösség ugyanis mindig célravezetőbb! Kovács Klára KNEB-VIZSGÁLATOK Az eredményesebb gazdálkodásért A második félévben több új országos vizsgálatot indít a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az egyik a komplex rendszerek és komplett berendezések exportját, az export-fővállalkozások sorsát veszi „nagyító alá”. Az elmúlt években — a gazdasági szabályozás módosításainak eredményeként — az export-fővállalkozók működésének feltételei stabilizálódtak. A vizsgálat néhány — energetikai, egészségügyi, élelmiszer-gazdasági, vízügyi — rendszerre összpontosul majd, és célja az lesz, hogy az export-fővállalkozás fejlesztésével kapcsolatos vállalati feltételrendszer és gyakorlat elemzésével, annak értékelésével segítse a tevékenység minél eredményesebbé tételét. A KNEB ellenőrzi: a Balaton üdülőkörzetében hogyan hajtják végre az építési tevékenységre vonatkozó határozatokat. Három szakaszban vizsgálják az üdülőkörzet komplex fejlesztését. Még ko. rábban, 1981-ben a vízgazdálkodási program végrehajtásához kapcsolódott az ellenőrzés, idén a területfelhasználás tervszerűségét, az építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági intézkedéseket, az építési szabályok betartását ellenőrzik. 1983-ban majd a komplex infrastruktúrát vizsgálják meg. Vizsgálat tárgya lesz az állampolgárok ügyeinek munkaidőn kívüli intézése. Az ellenőrzéstől, az annak nyomán tett javaslatoktól azt várják, hogy a tanácsi ügyintézés érdemben fejlődjék, korszerűsödjék, javuljon az ügyfelék tájékoztatása, az állampolgárok ne kényszerüljenek — többnyire hiábavalóan — ismételten „utánajárni” ügyeiknek. El kívánják érni, hogy a szolgáltatók munkarendje — különösen a háznál, lakáson végzendő tevékenységek esetében —. jobban igazodjék a megrendelők munkaidejéhez, vagyis csökkenjen az az idő, amelyet az ügyfél kénytelen ügyes-bajos dolgainak intézése miatt munkájától távol tölteni. A külföldi licencek vásárlásával és hasznosításával kapcsolatos országos vizsgálat időszerűségét egyebek között az adja, hogy a 70-es évtizedben a termelés és az export körében egyaránt emelkedett az olyan termékek aránya, amelyeket licencek alkalmazásával állítottak elő. A növekedés ellenére a licenchasznosítás lehetőségei még nem teljesen kihasználtak hazánkban, s elmaradnak a hasonló adottságú országok ilyen irányú tevékenységétől is. Az utóbbi két-három évben a licencvásárlások száma stagnál. A másik gond: a gazdálkodás a licencekkel nem áll szerves egységben a műszaki fejlesztés céljaival. A problémákat már korábban vizsgálták különböző szervek, ám az elemzések, tanulmányok — bár rámutatnak arra, hogy miért nem használjuk ki kellően a lehetőségeinket — nem alapozzák meg a rendszer egészét érintő döntéseket. Az ellenőrzés most arra törekszik, hogy a hatékonyabb licencpolitikához és hasznosítási gyakorlathoz olyan intézkedések lehetőségeit tárja fel, melyek hozzájárulnak a gondok átfogóbb megoldásához. Ezt a vizsgálatot egyébként az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal. a Központi Statisztikai Hivatallal és a MTESZ-szel együttműködve folytatják. Akik egészségünkkel törődnek Lehet vitatkozni: jó, vagy rossz az, hogy a legkisebb bajunkkal is orvoshoz futunk. Bosz- szúságot okoz, ha sokat kell a várószobában ücsörögni. Kimutatták, milyen kevés idő jut egy-egy betegre, pedig milyen jó llenne még ezt is, azt is elpanaszolni a (doktor úrnak. Az egészségügyi ellátással valahogy úgy vagyunk, mint a futballal, tízmillió ember tudja a bajokat... Ugyanakkor az egészségügyi intézmények integrációját és a progresszív betegellátást külföldről jönnek tanulmányozni. Nemrégiben járt megyénkben az Egészségügyi Világszervezet munkabizottsága, hogy a valóságban is meggyőződjék arról, ami nálunk ma már természetes: ingyenes, állampolgári jog a betegségnek megfelelő, magasszintű orvosi ellátás, amely végigkíséri az egész életünket. Az egészségügyi kormányzat egyenrangú betegként. gondozottként foglalkozik a falvak, községek lakóival. A körzeti orvosi hálózat kiterjed a megye legkisebb településeire is. Korszerű átszervezésével rádiótelefon-összeköttetés révén szinte percek alatt a bajbajutotthoz ér a segítség. A szakorvosok gyógyítják azokat, kiknek betegsége magasabb szintű ellátást igényel, s a gyógyászati technika segít az ember, az orvos munkájában, a modern orvoslás fejlettségét követve. Számokat sorolhatnánk, hány gyógyszertárból szerezhetjük be a patikaszereket. Túlontúl többet is, mint amennyire szükség van! A szülőotthonokban. kórházakban világrajött kicsinyek majd mindegyikét felnevelhetjük: a temetőkben ma ritkaság a gyermeksír. A bölcsődékben, óvodákban, az iskolákban rendszeres az orvos látogatása. Mindegyik gyermek megkapja a védőoltást, a fogorvosi ellátást, hogy egészséges felnőtt váljék belőle. Soha annyian nem érték meg az öregkort, mint ma! És azon is munkálkodunk, hogy a nyugdíjasok is élvezhessék dolgos életük gyű. mölcseit. Az öregek napközi otthonai a közösség melegét teremtik meg azoknak, akik egyedül maradtak. Szociális gondozók fáradoznak azon, hogy senki ne legyen elhagyatott... Képeink ennek a teljes emberi életet átkaroló törődésnek, gondoskodásnak mozzanatait örökítették meg, kis- és nagyközségekben. A hétköznapokat. Nagy Mária (Pásztor Zoltán felvételei) • A bácsalmási körzeti orvosi ellátás újjászervezése mintaként szolgálhat más településeknek. Tizennégy szakrendelésre helyben várják a betegeket. A fizikoterápiára utáltaknak sem kell immár Bajára menni. Takács Józsefné asz- szisztens ultrahangos kezelést végez. • Kicsiny község Jász- szentlászló. de a lakói sokat tettek azért, hogy a körzeti orvosi rendelő korszerű legyen. • Igazi otthon a majsai szülőotthon, Juhász Fe- rencné szülésznő a parkban tart „foglalkozást” a kismamáknak, otthoni teendőikről. • Váczi László és felesége Lajosmizsén él. őket rendszeresen fölkeresi a gondozónő. Trungel Ilona, a községi szociális szervező afelől érdeklődik. megkapják-e a szükséges segítséget. • Csaknem száz gyógyszertár látja el a megye lakóit a szükséges patikumokkal, köztük is a szebbek közé tartozik a jánoshalmi.
