Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-04 / 155. szám

1982. július «. • PETŐFI NÉPE • 3 Társulás építőipari exportra KIS- ÉS NAGYKÖZSÉGEKBEN • Száméi Éva doktor Hetényegyházáit, a kör­zeti orvosi rendelőben is el tudja végezni a szívbetegek rendszeres EKG-vizsgálatát. • A bácsalmási rendelőintézet portaszomszétya a mentőállo­más. A segélykérést kővető perc­ben már indulhat az ügyeletes mentőautó és „legénysége”. ilEMT Algériában vizsgázik a DUTEX Négy magyar cég (Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat, az ÉMEXPORT, a TESCO (Nemzetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Iroda), valamint a Középület Tervező Vállalat a tavasszal DUTEX néven Építési Fővállal­kozási Betéti Társulást alapított. A társulást azért hozták létre, hogy fővállalkozásban építőipari exportot bonyolítsa­nak le. A vállalkozás legfőbb részvényese a DUTÉP. Vezér- igazgatójával, Dörner Henrikkel a társulás céljairól és mű­ködéséről beszélgettem­— Milyen megfontolások alapján hozták létre a DU- TEX-et és mikor kezdi meg érdemben a működését? — Ügy gondolom, hogy népgaz­daságunk kedvezőtlen helyzete a nemzetközi piacokon közismert, ezen csak a gazdaságos export nö- velősével lehet javítani — mon­dotta a többi között Dörner Hen­rik. — Ilyen exportot pedig az építőiparnak is módjában van le­bonyolítani, A DUTEX tehát ab­ból a megfontolásból alakult meg, hogy építési és fővállalkozási te­vékenységet folytasson külföldön, természetesen azokban az orszá­gokban, ahol dollárral fizetnek. Elősorban a magas- és mélyépítő tevékenységre gondolunk, de sze­repel terveinkben az építőanyag­ipari értékesítés is. Ennek megfe­lelően foglalkozni kívánunk be­ruházások szervezésével, lebo­nyolításával és beruházási fővál­lalkozással. A társulásban részt vevő vállalatok minderre együtte­sen alkalmasak. A DUTEX fela­data tehát az, hogy az építési export sikeres lebonyolítására összehan. gólja a négy cég tevékenységét és ellássa a fővállalkozói teendőket. A DUTEX törzskönyvi bejegy­zése a PM Ellenőrzési Főigazga­tósága Fővárosi Igazgatóságán május 25-én megtörtént. A társasági szerződés alapján a négy vállalat igazgatója alkotja a be­téti társulás igazgatói tanácsát, amely júliusban ül össze, kineve­zi a DUTEX igazgatóját és jóvá­hagyja a szervezeti szabályzatot. Egyébként szeretném még meg­említeni, hogy a vállalkozásban a tulajdonosi betét 45 százaléka a Duna—Tisza közi Állami Építőipa­ri Vállalaté, a fennmaradó 55 százalékon a másik három válla­lat egyenlő arányban osztozik. — Sikerült-e már a DUTEX- nek felkelteni a külföld érdek. „ lődését, kötöttek-e már kőnk. rét építési szerződést más or. szágokban? — Igen. Ugyanis szinte az Épí­tési és Fővállalkozási Betéti Tár­sulás megalakításával egyidőben Algériában, Annába városban 980 lakás építésére kötöttünk 70 mil­lió dollár értékű megállapodást. A szerződés aláírása végett ma­gam jártam az afrikai országban. Annabában egyébként 3 ezer la­kás tervezése van folyamatban, s a kivitelezésére vonatkozó tárgya­lásaink jól haladnak. Ez további 200 millió dolláros szerződést ígér. Innen 100 kilométerre Soukh- Ahras városban 1700 lakás épí­téséről van szó 110 millió dollár értékben. Ennek fővállalkozója ugyan a NIKEX, de a mi társulá. sunk lesz itt is a kivitelező. A későbbiek során a DUTEX- nek szándékában áll kiterjeszteni vállalkozásait — természetesen a társult partnerek egyetértésével — más országokra is. Erre akkor kerül sor, amikor a társulás már önálló exportjogot élvez. Ami pe­dig az algériai építkezéseket il­leti, mind a két városban még az idén megkezdjük a lakóházak ki­vitelezését. — Nem hátráltatja majd a Bács.Kiskun megyei építési igények kielégítését, valamint a folyamatban levő építkezé­sek befejezési határidejét az a tény, hogy a DUTÉP külföl­dön végez kivitelezői munkát? — Ilyen veszély nem fenyeget. Elsősorban azért nem, mert az afrikai építkezéseken dolgozók kétharmad része algériai munka­erő lesz. Mi 400—500 építőipari dolgozót küldünk ki, de csak 15 százalékuk kerül ki a mi válla­latunk törzsállományából. Az építőipari munkások 85 százalé­kát az ország északi, északkeleti részében toborozzuk. E munkások átmenetileg vállalatunknál dol­goznak, mert szeretnénk meg­győződni arról, hogy nyugodt lel­kiismerettel küldhetjük őket a távoli országba. Ezért ismételten hangsúlyozom, hogy nem gyengítjük vállalatunk teljesítőképességét. A felkészült­ségünknek megfelelő és a DU­TÉP profiljába tartozó építési igényeket nem utasítjuk vissza. Az utóbbi időben több olyan ki­vitelezői .megbízatást vállaltunk, amelyeket a tanácsi építőipari vállalatok elutasítottak. Többek között így vállaltuk el 84 lakás felépítését Kiskunfélegyházán. Egyébként nekünk sem külö. nősebb öröm az ország távolabbi részein, vagy külföldön építkez­ni. A vállalat vezetőinek is jelen­tős többletmunkát jelent az ilyes­mi, de ha tőkés exportra nyílik lehetőségünk, ezt kötelességünk kihasználni. — A nemzetközi piacokon igen éles a verseny. Ez a vál­lalkozás milyen kockázattal jár? — A verseny valóban nagyon éles. Kemény feltételek és szívós tárgyalások árán lehet csak épí­tőipari kivitelezésre is megbízást kapni. Nem kockázatmentes te­hát ez a vállalkozás sem. Tapasz­talataim szerint azonban a ma­gyar építőipar műszakilag tudja mindazt, amit bármely más or­szág építőipara tud. Sokkal in­kább arról van szó, hogy vállal­kozásunknak igen rövid idő alatt meg kell szerezni a megfelelő pénzügyi ismereteket, sőt a ta­pasztalatokat is. A jelek arra utalnak, hogy vállalatunk azéles konkurrenciaharcban is helyt tud állni. Végül gondot okoz még az idegen nyelvek ismeretének nagy­fokú hiánya is, amit pótolnunk kell. — Mi a betéti társulás tagi vállalatainak konkrét feladata és milyen arányban történik a nyereség felosztása? — Mint a társulás tagvállala­tainak nevéből is kitűnik, van köztük két külkereskedelmi vál­lalat, egy tervező és egy kivitele­ző szervezet. A munkamegosztás tehát adva van. A nyereség fel­osztása is a feladatok elvégzésé­nek arányában oszlik meg. A DU- TÉP-et nyilvánvalóan a generál­kivitelezés utáni nyereség illeti meg — mondotta végül Dörner Henrik. Nagy Ottó A vevőkön is múlik Az elhúzódó értekezlet után lóhalálában futok a legközelebbi bolthoz. Hiába, már csak a bejá­rati ajtót találom nyitva, ahol az üzletvezető áll őrt. Órámra pillantok, sajnos elmúlt hét, jo­gos a zárás. Megkísérlem a lehetetlent, esdeklek a bebocsáttatásért, mert egy falat kenyér sincs otthon. Hihetetlennek tűnik, de szabad az út! Velem együtt még legalább tíz vevő van az üz­letben. Vásárolunk. Szép kényelmesen, nézelőd­ve. sétálgatva. Hiszen most már semmi nem sürgős. Legalábbis nekünk! Más. Kérem az eladót, hogy vágja szét két- három darabba a kiválasztott csülköt. Készség­gel megteszi. A sorban utánam álló az udvarias kérdésre rámutat az üvegpultra, s foghegyről odaveti: „szintén”’. A hentes kiveszi az egyik pörköltnek valót, leméri, csomagolja. Messzire hallatszik a vevő méltatlankodása: „Hát magá­nak hiába mondja az ember, hogy az enyémet is csapkodja meg?! Ügy látszik, nem ért ma­gyarul.” Tudom, a fentiekkel éppen ellenkező példát, olyat, amikor a boltos viselkedése a kifogásol­ható. tucatjával sorolhatna mindenki. Ám, pró­báljunk meg tárgyilagosak lenni: az utóbbi idő­ben ritkábban van okunk panaszra. Persze nincs olyan udvarias kiszolgálás, amin ne le­hetne javítani, de...! Mi, a kedves vevők, akik turistautunkról ha­zatérve legendákat mesélünk a nyugati kereske­delem színvonaláról, vajon megfigyeltük-e a pult innenső oldalán állók magatartását is? Mert kár lenne erről elfeledkezni. Arról, hogy nemcsak az eladók, a vevők szótárából sem hiányzik a kérem, köszönöm. Hogy a vásárlók nem hagyják a pénztár futószalagján az üres kosarat, hanem a helyére teszik. Nem lehet ta­lálni a csomagolótérben a szeméttartály mellé dobott papírcetliket, blokkokat, vagy egyéb hulladékot. Nyilvánvalóan még sokszor el kell mondani, hangsúlyozni, hogy mindenekelőtt a kereskedő legyen udvarias, készséges, türelmes. De talán elégedettebbek lennénk, ha vásárlóként is kul­turált viselkedésre törekednénk, ha tiszteletben tartanánk a pult mögött állókat. Legalább annyira megbecsülnénk a munkájukat, mint amennyit magunknak elvárunk, amikor mi dol­gozunk. Érezhetően, ugrásszerűen jobb mosta­nában a kiszolgálás színvonala, mint régebben. Kár lenne ezt félreérteni, s úgy vélni, hogy a boltosnak csak kötelességei vannak, a vevőnek pedig csak jogai. A kölcsönösség ugyanis min­dig célravezetőbb! Kovács Klára KNEB-VIZSGÁLATOK Az eredményesebb gazdálkodásért A második félévben több új országos vizsgála­tot indít a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az egyik a komplex rendszerek és komplett be­rendezések exportját, az export-fővállalkozások sorsát veszi „nagyító alá”. Az elmúlt években — a gazdasági szabályozás módosításainak eredmé­nyeként — az export-fővállalkozók működésének feltételei stabilizálódtak. A vizsgálat néhány — energetikai, egészségügyi, élelmiszer-gazdasági, víz­ügyi — rendszerre összpontosul majd, és célja az lesz, hogy az export-fővállalkozás fejlesztésével kapcsolatos vállalati feltételrendszer és gyakorlat elemzésével, annak értékelésével segítse a tevé­kenység minél eredményesebbé tételét. A KNEB ellenőrzi: a Balaton üdülőkörzetében hogyan hajtják végre az építési tevékenységre vo­natkozó határozatokat. Három szakaszban vizsgál­ják az üdülőkörzet komplex fejlesztését. Még ko. rábban, 1981-ben a vízgazdálkodási program vég­rehajtásához kapcsolódott az ellenőrzés, idén a te­rületfelhasználás tervszerűségét, az építési tevé­kenységgel kapcsolatos hatósági intézkedéseket, az építési szabályok betartását ellenőrzik. 1983-ban majd a komplex infrastruktúrát vizsgálják meg. Vizsgálat tárgya lesz az állampolgárok ügyei­nek munkaidőn kívüli intézése. Az ellenőrzéstől, az annak nyomán tett javaslatoktól azt várják, hogy a tanácsi ügyintézés érdemben fejlődjék, kor­szerűsödjék, javuljon az ügyfelék tájékoztatása, az állampolgárok ne kényszerüljenek — többnyire hiábavalóan — ismételten „utánajárni” ügyeiknek. El kívánják érni, hogy a szolgáltatók munkarend­je — különösen a háznál, lakáson végzendő tevé­kenységek esetében —. jobban igazodjék a meg­rendelők munkaidejéhez, vagyis csökkenjen az az idő, amelyet az ügyfél kénytelen ügyes-bajos dol­gainak intézése miatt munkájától távol tölteni. A külföldi licencek vásárlásával és hasznosítá­sával kapcsolatos országos vizsgálat időszerűségét egyebek között az adja, hogy a 70-es évtizedben a termelés és az export körében egyaránt emelke­dett az olyan termékek aránya, amelyeket licen­cek alkalmazásával állítottak elő. A növekedés el­lenére a licenchasznosítás lehetőségei még nem tel­jesen kihasználtak hazánkban, s elmaradnak a ha­sonló adottságú országok ilyen irányú tevékenysé­gétől is. Az utóbbi két-három évben a licencvá­sárlások száma stagnál. A másik gond: a gazdál­kodás a licencekkel nem áll szerves egységben a műszaki fejlesztés céljaival. A problémákat már korábban vizsgálták különböző szervek, ám az elemzések, tanulmányok — bár rámutatnak arra, hogy miért nem használjuk ki kellően a lehetősé­geinket — nem alapozzák meg a rendszer egé­szét érintő döntéseket. Az ellenőrzés most arra törekszik, hogy a hatékonyabb licencpolitikához és hasznosítási gyakorlathoz olyan intézkedések lehetőségeit tárja fel, melyek hozzájárulnak a gon­dok átfogóbb megoldásához. Ezt a vizsgálatot egyébként az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­sággal. a Központi Statisztikai Hivatallal és a MTESZ-szel együttműködve folytatják. Akik egészségünkkel törődnek Lehet vitatkozni: jó, vagy rossz az, hogy a legkisebb bajunkkal is orvoshoz futunk. Bosz- szúságot okoz, ha sokat kell a várószobában ücsörögni. Kimutatták, milyen kevés idő jut egy-egy betegre, pedig milyen jó llenne még ezt is, azt is elpanaszolni a (doktor úrnak. Az egész­ségügyi ellátással valahogy úgy vagyunk, mint a futballal, tízmillió ember tudja a bajokat... Ugyanakkor az egészségügyi intézmények in­tegrációját és a progresszív betegellátást kül­földről jönnek tanulmányozni. Nemrégiben járt megyénkben az Egészségügyi Világszervezet munkabizottsága, hogy a valóságban is meggyő­ződjék arról, ami nálunk ma már természetes: ingyenes, állampolgári jog a betegségnek meg­felelő, magasszintű orvosi ellátás, amely vé­gigkíséri az egész életünket. Az egészségügyi kormányzat egyenrangú be­tegként. gondozottként foglalkozik a falvak, községek lakóival. A körzeti orvosi hálózat ki­terjed a megye legkisebb településeire is. Kor­szerű átszervezésével rádiótelefon-összekötte­tés révén szinte percek alatt a bajbajutotthoz ér a segítség. A szakorvosok gyógyítják azokat, kiknek betegsége magasabb szintű ellátást igé­nyel, s a gyógyászati technika segít az ember, az orvos munkájában, a modern orvoslás fejlett­ségét követve. Számokat sorolhatnánk, hány gyógyszertárból szerezhetjük be a patikaszereket. Túlontúl töb­bet is, mint amennyire szükség van! A szülő­otthonokban. kórházakban világrajött kicsinyek majd mindegyikét felnevelhetjük: a temetőkben ma ritkaság a gyermeksír. A bölcsődékben, óvodákban, az iskolákban rendszeres az orvos látogatása. Mindegyik gyermek megkapja a védőoltást, a fogorvosi ellátást, hogy egészsé­ges felnőtt váljék belőle. Soha annyian nem érték meg az öregkort, mint ma! És azon is munkálkodunk, hogy a nyugdíjasok is élvezhessék dolgos életük gyű. mölcseit. Az öregek napközi otthonai a közös­ség melegét teremtik meg azoknak, akik egye­dül maradtak. Szociális gondozók fáradoznak azon, hogy senki ne legyen elhagyatott... Képeink ennek a teljes emberi életet átkaro­ló törődésnek, gondoskodásnak mozzanatait örökítették meg, kis- és nagyközségekben. A hétköznapokat. Nagy Mária (Pásztor Zoltán felvételei) • A bácsalmási körzeti orvosi ellátás újjászer­vezése mintaként szolgálhat más települések­nek. Tizennégy szakrendelésre helyben várják a betegeket. A fizikoterápiára utáltaknak sem kell immár Bajára menni. Takács Józsefné asz- szisztens ultrahangos kezelést végez. • Kicsiny község Jász- szentlászló. de a lakói so­kat tettek azért, hogy a körzeti orvosi rendelő kor­szerű legyen. • Igazi otthon a majsai szülőotthon, Juhász Fe- rencné szülésznő a park­ban tart „foglalkozást” a kismamáknak, otthoni te­endőikről. • Váczi László és felesége Lajosmizsén él. őket rendszeresen fölkeresi a gondozónő. Trungel Ilona, a községi szociális szervező afelől érdek­lődik. megkapják-e a szükséges segítséget. • Csaknem száz gyógyszertár látja el a megye lakóit a szükséges patikumokkal, köztük is a szebbek közé tartozik a jánoshalmi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom