Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-31 / 178. szám
1982. július 31. • PETŐFI NÉPE A Képes Újság találkozóra hívogat Betegápolási kutatóközpont Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO európai regionális központjának magyarországi betegápolási kutató intézménye lesz a Szolnok megyei Tanács Hetényi Géza Kórháza'. A választás azért esett rájuk, mert itt már évek óta figyelemre méltó munkát végeztek a betegápolási módszerek és formák továbbfejlesztéséért. Az elmúlt években a sebészeten, a belgyógyászaton, az ideg- és elmegyógyászaton, továbbá a traumatológiai és a gyermek fertőző osztályokon het- venféle ápolási formát, módszert dolgoztak ki. A WHO képviselőinek véleménye szerint a kórház kezdeti lépései alkalmasak arra, hogy a szervezet keretében további kutatások alapjául szolgáljanak. A betegápolási kutatóközpont feladatainak ellátásához a kórház 1984-ig megteremti a szükséges feltételeket. Megtanultak csárdásozni is Nyolc éve tart szoros kapcsolatot a kecskeméti 607-es Ipari Szakmunkásképző Intézet, a moszkvai 145-ös számú testvériskolával. Néhány esztendeje született az ötlet, melynek eredményeként nemzetközi építőtáborok szervezésére kerül sor nyaranta, a testvérintézetek tanulóinak részvételével. Tavaly a kecskeméti diákok építőtáboroztak Krasznogorsak- ban, az idén pedig a szovjet fiatalok látogattak el segítőkészen a megyeszékhelyre. — Két hét munka, két hét üdülés. Vagyis igyekeztünk úgy megszervezni e közös építőtábort, hogy a népgazdaságnak nyújtandó hasznos munkán kívül, különböző kirándulásokra, élménygazdag programokra is maradjon idő — tájékoztatott Jágfalvi Miklós táborvezető. — Kik jöttek? — A tanulásban, a kultúra és a sport területein, valamint az ifjúsági szervezetben végzett munkájuk alapján válogatjuk ki a résztvevőket a két iskola diákjai közül, minden esztendőben. Tehát az építőtáborozást ki kell érdemelni. — Hol dolgoztak a tanulók? — Július elején érkeztek meg hozzánk a szovjet fiatalok, s intézetünk szakmunkásjelöltjeivel karöltve, egy hétig a Szikrai Állami Gazdaság gyümölcsösében serénykedtek. Meggyszedés volt a feladatuk. Ezt követően Tiszakécskén, a Béke Termelő- szövetkezetben folytatódott a munka, ahol az őszibarack szüretelésében, s egy juhhodály építésében segítettek a diákok, ugyancsak egy héten keresztül. — Szorgalmasan? — Igen. Büszkén elmondhatom, hogy nagyon lelkesen dolgozott ez az alig több mint 30 fős diákcsapat. Az állami gazdaság és a termelőszövetkezet szakemberei egyaránt elégedettek voltak a munkájukkal. — Hogyan telt a diákok ideje ezután? — A dolgos napokat, a valóban kiérdemelt üdülések, kirándulások követték — mondta Jágfalvi Miklós — Az építőtáborozók ellátogattak Budapestre, Esztergomba, s egy hetet strandolhattak a Balatonnál is. Közös vetélkedőkben, kulturális és sportprogramokban sem volt hiány ez alatt az egy hónfljb aiátt. A fiatalok egyik tanára, Valentyina SzemjÖnova Matvejcsuk így vélekedett: — Nagyon tetszik Magyarország, s nagyon kedvesek a magyar emberek. A kecskeméti kollégák nagyszerűen szervezték meg ezt az építőtábort, amely kétségtelenül tovább erősítette a két iskola kapcsolatát, barátságunkat. Hogy mennyi kellemes, szép élményben volt részünk, azt lehetetlen néhány szóval elmesélni. Még csárdást táncolni is megtanultunk, és magyarul énekelni azt a dalt, hogy „nem szedik a meggyet, nem szedik a meggyet leveles kosárba ...” ök csak tudják, volt benne részük ... K. E. • Úttörők a pusztavacsi jeltoronynál. Megdönthetetlen tény, hogy Gregus Jánosnak van a legkülönlegesebb, legegyedülibb'munkaköre: ő őrzi az ország közepét. A jeltornyot, a hozzátartozó, márványlapra vésett ország térképét, a gúla tetején levő aranyozott gömböt, a fő és közbenső égtájakat jelző bokorléniákat, egyszóval mindazt, ami Naz ország geometriai középpontját jelképezi, jelöli. Egyedülálló feladat, s néha szó szerint is egyedül van kint a faluszéli erdőalji mezőségen. De lesz ez évben két-három olyan napja, amikor aligha érzi magát magányosnak. Akkor, azon a két napon, amikor a Képes Újság szerkesztősége találkozik olvasóival az ország közepén. Augusztus 7-én, 8-án. Szombat, vasárnapi napokon. Ha hinni lehet helyi jóslásoknak, több mint ötvenezer ember fordul meg itt ezen a két napon. ötvenezer? Először is: hol fér el a tengernyi tömeg? Hol férnek el a járművek, amivel a vendégek a helyszínre érkeznek? Autóbuszok, személygépkocsik, motorkerékpárok? Másodszor: vajon mit láthat az az ötvenezer ember egy ilyen kis településen, mint Pusztavacs? Induljunk, tegyünk egy rövidke sétát, ismerjük meg egy kicsit a tájat, a községet, a látni- és érez- nivalókat. Mindenekelőtt: fesztivált ekkora térségen még soha nem rendeztek. Kereken kétmillió négyzetméter nagyságú az a pusztavacsi nagyrét, ahol a fő rendezvények zajlanak. Kétmillió négyzetméter, olyan óriási térség, ahol kicsit szorosan ugyan, de elférne az ország lakossága. öt ember jutna egy négyzetméterre. Ami azt illeti, annak az ötvenezer embernek nem lesz bezártságérzete. Még akkor sem, ha a hatalmas sík „körül van kerítve”. Három oldalról erdő szegélyezi a nagyrétet, amelyiknek egyik oldalán, az erdőszélen húzódnak majd a sátrak, akár kilométer hosszan, itt lesz a korzó, a sétálóutca, a sátorsorok vége felé, a hatalmas színpaddal, ahonnan két napon át árad a zene, a vidámság. A nagyrét közepe a rendezvény vidámparkja. Ringlispillel, céllövöldével és egy égbenyúló vásárfával, ahol is vállalkozó ifjak megmutathatják: nem felejtettek el fára mászni, kivált ha a tetején ajándékcsomagokat lehet zsákmányolni. A térség túloldala parkolóhely, ötezer gépkocsinak, háromszáz autóbusznak és tetszés szerinti mennyiségű motorkerékpárnak biztosítanak helyet a rendezők. Ez hát a nagyrét, a természet óriásszínháza, amelynek díszlete a vacsi erdők óriástölgyei, akácfái, kupolája — reméljük — a csillagos ég. Ez az, amit látni is kevés: érezni kell. Kell is, és lehet is. Ki hinné, hogy ebben az erdővadonban jól kiépített kocogópálya van, amit szabadon használhat mindenki, aki az egészségét az ország közepén is edzeni kívánja. De induljunk a nagyrétről az egészen közel levő faluba, ahol a főutcán haladva egyszercsak feltűnik a XV. századbeli templomrom, amelyet idegenforgalmi, műemléki kiadványok is számontar- tanak. Érdemes még a romtemplom ellentéteként megnézni a Po- litoys játékkészítő szövetkezet csupa üveg új üzemét, majd a Kóburg-kastélyt, amelyikben jelenleg négy család lakik, de szó van róla, hogy a családokat megfelelő lakáshoz juttatva, a hercegi épületet az idegenforgalom szolgálatába állítanák. Innen már egy kellemes rövid séta a nevezetes hely, az a bizonyos középpont, amelyiknek megjelölését éppen a Képes Újság kezdeményezte, szorgalmazta. A jeltorony tervezője Kerényi József építész-tervező és Letanóczki Gyula szerkezettervező. Az út menti fasor mögül kilépve a jeltorony látványa szinte megállásra készteti a látogatót. Nyolc betonlábon áll a különös, gúla alakú építmény, amelynek anyaga szibériai vörösfenyő, a legkorszerűbb védelemmel ellátva, a védőfestésért harmincéves garanciát vállalt a kivitelező, az Örkényi építőipari szövetkezet. Aki alaposan akarja tudni, hol van az a kis pont, a középpont, kövesse tekintetével az aranygomb krómacél rúdjának lefelé mutató csúcsát; ahová az mutat, ott a közepe ... Vajon hányán tekintik meg? Hány ember élménye lesz azon a két napon Pusztavacs, ez a különlegesen szép táj, sík mezőivel, vadregényes erdeivel? Mi bízunk benne: Gregus Já-, nos, az egyedülálló munkakörű ember, az ország közepének őre azon a két napon nem fogja magát magányosnak érezni. I. T. B. ÉPÍTŐTÁBORI PILLANATKÉPEK Diadalív a hadak dicsőségére 0 Szökőkút az Étoile téren. háromezer személyes színház van a harmincas években épült palotákban. Innen a legszebb a Nagy Francia Forradalom 100. évfordulójára épült Eiffel-torony. Azóta egy szögecskét nem kellett javítani, igaz, hétévenként újra festik. Az idő „vasfoga” sem fogott ki az épülésekor Párizs „szégyenének” titulált tornyon! — A mi budapesti, vasszerkezetes Nyugati-pályaudvarunkat is Eiffel mérnök tervezte, és építtette. — Szerencséje volt Párizsnak —, sem rádió, sem tv-adóra nem volt gondja —, innen szaladnak az éterbe a francia rádió első adásai 1922-ben. Ma több rádióállomás, és három tv-adó működik benne. Az „öreg hölgy”, így nevezik a Párizs egyik jelképévé vált Eiffel-tornyot. Rövidesen a „Pompidou Kulturális Központ” ultramodern, monumentális épületénél vagyunk. Csupa üveg —, az üveg előtt szabadon az épület fémszerkezete. — Maga ez az építészeti megoldás számomra nem új, — az ősszel Frankfurtban, Münchenben láttam ilyeneket, de azok higgadtabb, kiegyensúlyozottabb hatásúak voltak. — Itt a szerkezeti elemek között felharsanó élénk színeknek fontos eligazító szerepük van. —■ A párizsiak közül nagyon sokan nem szeretik ezt a palotát —, mondja idegenvezetőnk. — Én óriás madárháznak látom —, amiben nem madarak repdesnek, hanem emberek kívánnak műve-'4 lődni, alkotni. — Sajnos, nem mehetünk ' be. — Kívülről hidegség érzetét keltő épület belsejének építészeti nagyszerűsége —, hogy minden alátámasztás nélkül 50 méteres fesztávolságot hoztak itt létre a tervezők, az építők. A legújabbaktól, a legmodernebbtől a Szajna-parti ódon Con- ciergerie visszavisz a történelmi múltba. A. palota vaskos, kúpos tetejű tornyaiban őrizték a forradalom foglyait. Mária Antoinett is itt várta kivégzését, de ugyanide került Danton és Robespierre, mielőtt fejükre hullt a guillotine. — A francia történelmi vonatkozásokon kívül többet nem hallunk a Conciergerie- ről, a Capet királyok lakóhelyéről — pedig a XII. századba visz- szanyúló jelentős magyar kapcsolatok fűződnek hozzá. Az esztergomi királyi palotát, várkápolnát építtető III. Béla királyunk második felesége, II. Fülöp francia király nővére, Capet Margit —, az angol trónörökös özvegye. — Maga az a tény, hogy a magyar király feleségül kapja a francia király testvérét, mutatja, milyen súlya volt ebben az időben Európában Magyarországnak és az uralkodó Árpád-háznak. — Az óvatos II. Fülöp kívánságára ugyan jövedelem-összeírást rendelt el III. Béla —, a francia király tudni - akarta, milyen jövedelmű országba, milyen királyi járadékokkal rendelkező uralkodóhoz adja nővérét. — Leánykérőben járó magyar követek vonultak egykor itt, ahol most állunk. — Nemcsak követek, de magyar diákok is jártak ebben az időben Párizsban —, a legújabb történelmi kutatások szerint Anonymus, a „Gesta Hun- garorum” szerzője is Párizsban tanult. — „Magyarok párizsi iskolázásáról Istvánnak a Szent Genovéva apátiának levelei adnak tájékoztatást... egy másik adatból arról értesülünk, hogy Elvint III. Béla 1192-ben Párizsba küldte zenetanulás célzatával”. (III. Béla emlékzete — Magyar Helikon, 1981.) Leánykérő magyar követek, tanulni, zenélni kívánó diákok, — jóval megelőzve bennünket magyar turistákat —, már a középkorban jártak Párizsban! Szalayné Bodócs Éva (Folytatjuk.) Tóth István brigádja az elmúlt csütörtökön 713,4 százalékot teljesített. Fantasztikus! Az eredmény még Vámos Reginát is elismerésre készteti, pedig most nincs is jókedve, hiszen nem kapott levelet Dehát Tóth Pistáék ügyesen kapáltak aznap (másnap, harmadnap), ez tény. No; persze, szőlőt kapálni, hát az is valami? Próbálnák csak meg a Strand étteremben a temérdek krumplit, hagymát hámozni, a szénaboglyányi csetrest elmosogatni!... — A vasárnap és a kedd: ezek a napok a legmozgalmasabbak — árulja el Papp Tibor, aki Reginával, s a Szeifert-brigád többi tagjával együtt a Strand étteremben dolgozik. — Hétfőn zárva a fürdő, kedden aztán megrohanják az üdülők, úgy is hívjuk a hét második napját: „kisvasárnap”. Amíg Tibor a konyhai munka műhelytitkairól mesél, F. Hegedűs Teréz, a tiszákécskei nagyközségi KISZ-bizottság titkára a parancsnoki szobában tartózkodó Iglói Ferencnét faggatja, hogy érzik magukat Kerekdombon a gyerekek, s hogy a pedagógusok ? — Nézz csak rájuk, azaz hogy ránk — mutat körbe a benépesülő irodán a Fóti Gyermekváros nevelőnője. — De hogy mondjam is: remekül! A táborban most csak a Kincses-brigád tagjai tartózkodnak: ők délutánosok. A parancsnoki szoba „csúcsforgalmának” oka pedig egy egyenruhás férfi: a postás. Megjöttek az újságok, a levelek. Majd nem sokkal később a szomszédos ásványvízüzemből érkezik néhány fiú: kerekdombi ásványvízzel — a táborlakók kedvelt italával — teli ládákat cipelnek. A többiek a helybeli Új Élet Termelőszövetkezet hatalmas szőlőtábláinak valamelyikén dolgoznak. Nosza, keressük meg őket! — Valóban elégedett vagyok a gyerekek teljesítményével — mondja Kunszt Gábor táborvezető, akit a szőlőtábla közepén találunk. — A fiúk öntöznek, kapálnak, a lányok ka- csolnak, kötöznek. A tábor teljesítményátlaga: 250 százalékos. Tériké, a kécskei KISZ-titkár ezt hallva megjegyzi, hogy az eddigi váltások közül ez a legmagasabb. Igen ám, de mi a híres-nevezetes Tóth-brigádra lennénk kíváncsiak. — A közelben dolgoznak ők is — mutat a hátunk mögé a táborvezető. — Az a kicsi ember ott Beke Péter, a csapat lelke. Péter híres ember: a Prolifilm főszerepét játszotta a televízióban. Katonatiszt, vagy kamionsofőr szeretne lenni. Az ellátással elégedett, azt mondja, jó programokat szerveznek a számukra Tiszakécskén, ahova a termelőszövetkezet autóbuszán utazhatnak. A brigád teljesítményéről pedig így vélekedik: — Van úgy, hogy minden ösz- szejön: jó az idő, kevés a gyom. Olyankor aztán lehet és érdemes is hajtani... H Kinek jött levele? (Méhesi Éva felvételei) S. B. Fóti gyerekek % Kerekdombon • Tóth István, a legeredményesebb brigád vezetője. Reggel szinte üres volt Párizs, most délután lassan benépesednek az utcák, terek, bulvárok. A világ egyik legnagyobb terének mondott Concorde tér méreteit autós „sétánk”-ból már ismerjük. Most itt gyönyörködünk a város egyik legszebb látványában. Egy vonalban tárul elénk a Tuillériák kertjében álló Kis Diadalív — a Carussel —, a Concorde tér középpontjában az egyiptomi, luxori obeliszk —, két óriás, szoborcsoportokkal díszített szökőkút —, egyik a tengeri, másik a folyami hajózást szimbolizálja—, és a Champs-Élysées végében az Etoile téren a Nagy Diadalív, az Arc de Triomphe zárja horizontunkat. Páratlan kép ez! Fényképezünk a szökőkutaknál, nézegetem az obeliszk hieroglifáit... Napóleon a. hadizsákmányszerzéshez is értett! — Mégis neki, illetve az ő tudósának, Champollionnak köszönhetjük a hieroglifák rejtélyének megfejtését, — ami az emberiség számára ismertté tehette az ókori Egyiptom magas fokú kultúráját. Borostás, meggyötört arcú, nagyon kopott ruhájú, micisapkás, öreg árus megy egyik nézelődőtői a másikig —, leporellókat kínál. Amikor megtudja, hogy magyarok vagyunk, tört magyarsággal mondja: Magyaroknak tisz fran! — Hogy valóban a magyaroknak szól-e ez a nagy árkedvezmény, — vagy lopott áru-e? — Ki tudja? A mi szívünket melengeti az öreg árus magyarok iránti szimpátiája. A négyzetes tér másik oldalán nagy távolságról néz egymásra a görög oszlopsoros, timpanonos Madlaine templom, — és a klasz- szicizáló Bourbon-palota, a francia parlament épülete. Ez utóbbi volt a mintája a mi Nemzeti Múzeumunknak ami sokkal- sokkal kisebb. Újra a Champs-Élysées-n vagyunk —, gazdagoknak, olajkirályoknak való paloták, éttermek a gyönyörű parkokban. A tv-hír- adóból ismert Élysées-palota kert felőli részét látjuk —, homlokzata a St. Honoré utcára néz, ami Párizs Váci utcája. — Az Arc de Triomphe tetején, mint kis hangyafejek, olyariok a mozgó emberek. — Liften lehet felmenni az 50 méter magasban levő tetőre. — Napóleon rakétaként ívelő pályája csúcsán rendelte el ennek a gigantikus méretű diadalívnek az építését — hadai dicsőségére. — A forradalom „kis káplára”, majd hadvezére —, a franciák császára —, végül Szt. Ilona szigetének rabja, már nem földi halandó, amikor áthaladt a diadalívének boltíve alatt. — Végeláthatatlan tömeg kísérte itt Napóleon hamvait 1840-ben. * Tele görkorcsolyázó gyerekkel a teraszosan kiképzett, sima kövű tér. Versenyeznek a kamaszok —, szinte átrepülik a lépcsőket. A Chaillot-paloták tere ez. — A Modern Művészetek Múzeuma, • A Nagy Diadalív. PÁRIZS, A FÉNYEK VÁROSA (V.)
