Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-31 / 178. szám
Számítógép-tudományi társaság Bács-Kiskunban ] TUDOMÁNY • TECHNIKA A madárbölcső titkai Pusztuló élővilág Évszázadunk végéig hozzávetőleg egymillió növény- és állatfaj pusztul ki a Földön az emberi beavatkozás következményeként — állapította meg nemrégiben egy az Egyesült Államokban megrendezett tudományos tanácskozás. A növények és az állatok tömeges kipusztulása elsősorban az ipari övezeteket sújtja majd, de ezek a változások a fejlődő országokat sem kímélik. Valószínűleg teljesen eltűnnek majd az ezredfordulóig a trópusi őserdők is a Földről. Az egyetlen hatásos védekezés — a bioszféra átfogó védelme — mindeddig meghiúsult a pénz és a belátás hiánya miatt. ■4 A Kola-félsziget körzetében levő két védett terület mintegy négyszáz szigetet foglal magában. Ez a Szovjetunió egyik legrégibb védett területe; nagysága mintegy 58 ezer négyzetméter, ebből 40 ezer négyzetméter a vízfelület, ötven évvel ezelőtt hozták létre a Sarkvidéken élő tengeri madarak biológiai tanulmányozására. A be- pést ide szigorú előírások szabályozzák, csak fényképezőgépet lehet vinni. Aki vadászfegyverrel jön, egyetlen lövésért háromévi szabadságvesztés jár. A védett területen élő szárnyasokat évek óta számon tartják a tudósok. A terület egyik legféltettebb lakója egy sólyomfajta, amelyet a szakemberek különös gonddal tanulmányoznak. A vadkacsák Fehér-tengeri településeit a munkatársak gondos munkájával sikerült megőrizni. A Kandalaksi védett terület elsődleges célja éppen a vadkacsák védelme volt. Ezek a két és fél kilogrammos szárnyasok a vadászok kedvenc zsákmányai voltak. Még értékesebb rendkívül hőtartó, könnyű pihéjük. A vadkacsa pilléjéből készült fészek súlya mindössze 8 gramm. Találkozás a Halley-üstökössel Az emberiség történetében 1986-ban lesz az első alkalom arra, hogy közvetlen módszerekkel tanulmányozhassák a 76 évenként visszatérő Halley-üstököst. 1984 decemberében egy űrszonda indul útnak Baj- konúrból, fedélzetén több európai ország tudósai által készített műszerekkel. A program és maga az űrhajó — a Vénusz és a Halley orosz nevéből — a VEGA nevet kapta. A szonda 1985 júniusában halad el á Vénusz mellett, és egy leszállóegységet juttat a bolygó felszínére. A rajta elhelyezett műszerek a Vénusz felhőtakaróját és légkörét kutatják. A Halley-üstökössel való találkozás — másodpercenként 78 kilométeres relatív sebességgel — 1986 márciusában történik meg. Az üstökös akkor már túlhalad a perihéliumon, azaz pályájának a naphoz legközelebbi pontján. A szonda egyik legfontosabb műszere egy forgatható állványra szerelt tv-rendszer, amelyet úgy szerkesztettek meg, hogy a kamerák önműködően mindig az üstökös felé forduljanak. A földről való irányítás azért ütközött volna nehézségekbe, mert a szondáról kibocsátott információ nyolc perc alatt érne hozzánk. A VEGA-program fő feladatai közé tartozi^ az üstökösmag fizikai jellemzőinek és kémiai összetételének meghatarozása, a magbokkilépő porszemcsék vizsgálata, a kómának a magtól különböző távolságokban történő elemzése. A VEGA űrszonda mintegy 10 000 km távolságban fog elhaladni az üstökös mellett. Vele csaknem egyidöben indítják el az Európai Űrkutatási Szervezet GIOTTO nevű szondáját, mely az üstököst jobban, mintegy 1000 km-re közelíti meg. De míg ez csak 50 kg-ot, a VEGA 130 kg hasznos terhet vihet magával. 0 A VEGA útjának vázlata. (KS) Szivacsból — gyógyszer ______ A „Bogorov professzor” nevét viselő tudományos kutatóhajó négyhónapos expedícióra indult az Indiai-óceánra. A tudósok az egyenlítői vizekben élő tengeri szervezeteket és moszatokat vizsgálják. Közülük sok fokozott biológiai aktivitással rendelkezik, és valószínűleg felhasználható új gyógyszerek készítéséhez. A Csendes-óceánon korábban folytatott expedíció idején a tudósok olyan tengeri szivacsokat és moszatokat fedeztek fel, amelyek alkalmasnak bizonyultak gyógyszerek előállítására. Néhány belőlük gyártott készítmény a ginzeng-gyökérhez hasonló hatású. • Több ezer vízimadár fészkel a Kandalaksi-szigetek védett területén. Kőfaragó lézer A lézersugár helyettesíti a vésőt és a kőfaragó kalapácsot. Nagy pontossággal, gyorsan és hulladék nélkül metszi le a táblákat a márványtömbről. A márványkővágás lézertechnikáját a Grúz Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetének tudósai dolgozták ki. A márvány általában plusz háromezer Celsius-fokos hőmérsékleten olvad meg, a grúz szakemberek azonban nyolcszáz Celsius-foknál meg tudják munkálni a márványt. Egyidejűleg hatva a márványra lézersugárral és a szokásos vízpárával, sikerült a fejtés helyén szinte egy pillantás alatt a márványt porrá alakítaniok. Csatornatisztító halak Türkménia halakkal foglalkozó tudósai a világon elsőként teremtették meg a növényevő halak akklimatizálódásának tudományos alapjait, és megoldották szaporodásuk irányítását. A fehér amur és a tolsztolobik (pontyféle) Kína folyótban és a távol-keleti Amurban élnek. Növényevő halak, súlyúk eléri a 10—30 kilogrammot. A kísérletek, melyekkel ezeket a finom, ízletes húsú halakat más területekre kívánták telepíteni, rendszerint sikertelenül végződtek. Türkméniában á fehér amurt és a tolsztolobikot az Amu-Darja folyótól kiinduló Kara-Kum csatornában kezdték meghonosítani. A csatornát sűrűn benőtték a növények, ezért elhatározták, hogy növényevő halakat telepítenek ide. A kísérlet sikeresen végződött: a halak kitűnően akklimatizálódtak. A türkmén tudósoknak sikerült felderíteniük azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a fehér amur és a tolsztolobik szaporodását. Például a vízfolyás sebessége, a táplálék, a halivadékok élelme és az ívóhelyek közötti távolság. Már egyetlen kedvezőtlen tényező esetén a szaporodás folyamata megszakad. A türkmén kísérletek sikere bizonyítja, hogy ezeket a halakat nemcsak Közép-Ázsiában, de más területeken is meg lehet honosítani. Ehhez azonban az szükséges, hogy a tároló medencék vizének hőmérséklete, a víz kémiai összetétele is kedvező legyen az amúr és a tolsztolobik számára. APN—KS Új készülék segíti a restaurálást Leningrádi optikusok olyan vegyelemző eljárást dolgoztak ki, amellyel meg lehet határozni a festmények színjellemzőit, és értékelni lehet a bennük lezajló változásokat. A kiemelkedő művészi alkotások az idővel változnak, megsötétednek. Az emberi emlékezet nem képes ezt a folyamatot pontosan rögzíteni. Az új készülék regisztrálja a festmények színében lezajló legcsekélyebb változást is, és ily módon segít a pontos restaurációban. Ha egy festmény szín- és fény- jellemzőit betápláljuk egy számítógépbe, akkor biztonsággal állíthatjuk, hogy utódaink 100, vagy 200 év múlva pontosan megtudhatják, hogy az adott festmény milyen volt a XX. században és hogyan változott meg. összeállította; Nagy Ottó Csaknem két évtizede már annak, hogy néhány ember Bács- Kiskun megyében — eleinte egymástól függetlenül — a számítógépek felhasználásának lehetőségeivel kezdett foglalkozni. A véletlen hozta úgy, hogy egyszer összetalálkoztak, s jól ki beszélgethették magukat. Mosolyogva mondogatták egymásnak: Lám te is „megfertőződtél” az új tudományágtól. Azután megalakult egy, a megyei pártbizottság mellett működő számítástechnikai biz’ottság, miközben a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolára két kis teljesítményű számítógépet telepítettek. Mindezt azért írom le, mert a történtekhez természetesen közük volt a „megfertőzötteknek” is. Annál is inkább, mert tagjai voltak az említett számítástechnikai bizottságnak, s többen tagjai ma is a Neumann János Számítástudományi Társaság (NJSZT) Bács-Kis_ kun megyei Szervezete vezetőségének. Számítóközpont Kecskeméten Valójában az élet igazolta ennek a tudományos egyesületnek a célkitűzéseit. A számítástechnika ugyanis azóta kormányprogrammá vált. A megyei pártbizottság mellett működő számítástechnikai bizottság annak idején még csak azt a fő célt tűzte maga elé, hogy felkeltse a számítógépek alkalmazása iránti érdeklődést, s minél szélesebb körben elhintse a számítástechnika-kultúra magvait. S mert a számítógépek használatától nagyon idegenkedtek a gazdasági vezetők, a „megfertő- zöttek” nem restellték végigjárni a megye vállalatait, szövetkezeteit, csakhogy megtörjön a jég. S nem eredménytelenül, mert az igények alapján a KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalata 1975-ben elhatározta, hogy — sok megyét megelőzve — számítóközpontot telepít Kecskemétre. A SZÜV kecskeméti számító- központja 1977 nyarán készült el. Felix C 256-os típusú, középteljesítményű gépével azóta már olyan nagyarányú munkát is elvégzett, mint a népszámlálás, és szolgáltatásait a megye vállalatainak, gazdaságainak, intézményeinek mind szélesebb köre veszi igénybe. Olyannyira megnövekedtek az igények, hogy még az idén megkezdik a számítógép teljesítményének kétszeresére való növeléséi. Közben megyeszerte több számítógépet telepítettek, például Kecskeméten a KSH megyei igazgatóságához, a megyei tanácshoz, az 'Alföldi Cipőgyárhoz, a GAMF-on is már R 10-es van, Baján az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatósághoz, a Finomposztó Vállalathoz, Kiskunhalason a Kötöttárugyárhoz. Nyári tábor diákoknak A Neumann János Számítógéptudományi Társaság megyei Szervezete pedig továbbra is a számítástechnikai kultúra terjesztését, a jövő számítógéppel dolgozó szakembereinek alapképzését, s a már gyakorló szakemberek to- vábbkéozését tartja fő feladatának. Néhány évvel ezelőtt, például országos elismerést aratott az a közép- és főiskolások részére rendezett számítástechnikai m'ilvános vetélkedő, amelynek első öt fordulóját a Petőfi Népében megjelent kérdések alapján bonyolították le. a döntőt pedig a megyei művelődési házban tartották meg. A megyei szervezet nagy gondot fordít arra, hogy a jövő nemzedékével megkedvel lesse a számítástechnikát. Eddig több általános iskolában szervezett logikai szakköröket, amelyek keretében modelleket készítve, élménysze- rűen ismerkednek meg a gyerekek a legfontosabb alapfogalmakkal. A középiskolásoknak már vetélkedőket rendeznek, a megye több gimnáziumában működik szakkör. Sőt évek óta már kéthetes számítástechnikai nyári táborozást szervez az NJSZT Baján középiskolások részére. Ezek sikerére jellemző, hogy más megyék számítógépek iránt érdeklődő diákjai is eljönnek már a táborozásokra. A társaság természetesen a felnőttek képzéséről sem feledkezett meg. Több tanfolyamot szervezett a tanácsi, vállalati, szövetkezeti és intézményi dolgozók rér szere. Ennek eredménye, hogy a megyei szervezet mellett megalakult az NJSZT bajai csoportja, s az országban elsőként Bács-Kiskunban jött létre az államigazgatási és az orvosbiológiai szakcsoport. A vállalati számítástechnikai szakemberek részére pedig a Felhasználók körét alakították meg. Gazdag program A jó egyesületi munka fontos feltétele a gyors és pontos információáramlás —, vallják az NJSZT megyei szervezetében. Ennek előmozdítására rendszeresen szakirodalmi tájékoztatót küld tagjai részére, a legújabb kiadványokról. A tudományos társaság idei programja is igen gazdag. Rendezvényeire több országos hírű szaktekintélyt kért fel előadónak, tanulmányutakat szervez korszerű számítóközpontok megtekintésére. Kapcsolatot te- remiett néhánv megvén kívüli NJSZT-szervezettel, s együttműködési megállaDodást kötött a Magyar Tudományos Akadémia szegedi Számítástechnikai Koordinációs Bizottságával. Jó tíz évvel ezelőtt lapunk egyik cikkében írtuk: Bács-Kis- kun megye gazdaságai és intézményei —, ha nem akarnak elmaradni a kor követelményeitől — nem sokáig nélkülözhetik a számítástechnikát. Megállapíthatjuk. hogy azóta jelentős lépéssel jutottunk előbbre ezen a területen, ami elsősorban a Neumann János Számítógéptudomónyi Társaság megvei szervezetében tömörült szakemberek és aktivisták érdeme. N. O. Sarkvidéki edzőtábor A Bajkál-tó kutatása • A SZÜV kecskeméti számítóközpontjának gépterme. Sarkvidéki edzőtáborba vonultak azok a moszkvaiak, akik már több tudományos- és sportexpedíció keretében vizsgálták az emberi munka lehetőségeit szélsőséges éghajlati viszonyok között. Az edzőtáborozást azokra az új sarkvidéki expedíciókra való felkészülés keretében tartják, amelyek során folytatni fogják az új tábori berendezések, felszerelések és különleges élelmiszerek prototípusainak kipróbálását. A táborozást hosszú edzések előzték meg a szovjet egészségügyi minisztérium biofizikai intézetének különleges légnyomáskamráiban, amelyekben rep. rodukálták a sarkvidéki „időjárást”. • Ebben a legnyomáskamrában, ahol a hőmérséklet és a nedvességtartalom szabályozható, a kísérlet résztvevőinek mínusz 40 Celsius-fok hőmérséklet közepette egy éjszakát kell eltölteniük, miközben ellenőrzik a felszerelési, az öltözéket. A PISCES mélytengeri kutató tengeralattjárót Kanada gyártotta a Szovjetunió számára. 2000 méterig merül ez a rendkívül jól manőverező jármű. Haladását elektromotorok biztosítják. A motorok a külső gondolában vannak elhelyezve. A jármű maximális sebessége óránként: 4 km. Műszerei : kompasz, mélységmérő, szo- nárberendezések, vízalatti telefon, tv-kamera és filmfelvevők. Fedélzetén egy vezető és két tudományos kutató utazhat. A PISCES jól bevált a mélytengeri geológiai, de kisebb mélységben halászati és biológiai kutatásokra is. A hetvenes évtized végén ezzel a járművel több sikeres merülést hajtottak végre a világ legmélyebb taván, a Bajkál-tavon, amelynek mélysége és nagysága tengernek is megfelelne. A szovjet geológusokat régóta izgatja a Bajkál-tó. Szibériában egy rift (nagyárok) húzódik, ebben helyezkedik el a Bajkál-tó, amely mintegy 700 km hosszú. 1977-ben a PISCES segítségével összesen 42 alámerülést végeztek, ebből öt esetben 1000 méteres mélységig merültek, húsz esetben, pedig 500—1000 méter között változott a kutatási mélység. Később a tó déli medencéjében 1410 méter mélységig sikerült lejutniuk a kutatóknak, a PISCES segítségéivel. A PISCES autonómiája nagy, és egy-egy merülés során a három ember három napon át dolgozhat fedélzetén. A kutatók mélységméréseket végeztek, és a jármű manipulátorával néhány esetben mintát vettek a tó fenekéről. A tófenék topográfiáját is tanulmányozták. A geológusok vulkáni eredetű kőzetet nem találtak a Bajkál-tó fenekén. Szibéria „kék gyöngyszemének” a vizsgálata tovább folyik. Dl NŐSZ A UR ÜSZŐ K KAZAHSZTÁNBAN A Talasz-Alatau (Kazahsztán) nyúlványain, a Kazgurt-hágó körzetében végzett munkák során a talajjal együtt mind gyakrabban kerülnek felszínre valamiféle ősi állati csontok. A Kazah Tudományos Akadémia Zoológiái Intézetének a helyszínre érkezett tudósai megállapították, hogy dinoszauruszok maradványairól van szó. A dinoszauruszok óriási sárkánygyíkok, a kihalt őshüllők egyes példányainak súlya több tíz tonna volt. Ennek alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a mezo- zoikus korszakban az aszályos kazahsztáni sztyeppék helyén mocsaras tavak terültek el, amelyeknek partjait sűrű növényzet borította.
