Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-30 / 177. szám

1982. július 30. • PETŐFI NÉPE • 3 A küzdelmes első félév után jól szervezett munkával pótolhatjuk a veszteségeket Beszélgetés Gál Gyulával, a Bács-Kiskun megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével • A megye legkedveltebb hor­gászhelyei közé tartozik Tass környéke. A szép környezetben a zsilip közelében mindig van kapás. Napijegyeket a horgá­szok a helyszínen is válthatnak. • Míg a férjek az ebédre- valóban reménykednek, a feleség sem tétlenkedik. Készül a szépen hímzett terítő. Az aratás vége felé jár. Ha az időjárás engedi, a héten gyakorlatilag befejeződik a legnagyobb nyári munkai, a kalászosok betakarítása. A sok milliót érő szem biztos helyre kerül. Ez, ha pihe­nésre nem is, de egy kis számvetésre lehetőséget ad. Az idén is, ahogy már azt megszoktuk, hosszú tél, tavaszi fagy, belvíz, aszály, jég és fákat tör­delő szél nehezítette a mezőgazdaságban dolgozók amúgy sem irigylésre méltó helyzetét. Megvál­toztak a termelés közgazdasági feltételei is, taka­rékosabb mederbe kényszerítve a termelőket. A külpiaci helyzet sem kecsegtet többletjövedelem elérésével. Az első félév tapasztalatairól és a hát­ralevő időszak lehetőségeiről Gál Gyulával, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetőjével beszélgettünk. — A népgazdaság termelő ágazatai között a mezőgazda­ság nem magárahagyott. Az elmúlt években mégis gyak­ran panaszkodtak a termelők, hogy más ágazatokra nem tá­maszkodhatnak eléggé. Milyen kilátásokkal indult az idei esz­tendő? — Mezőgazdaságunk és élelmi­szeriparunk 1982-es gazdasági éve jó .feltételekkel indult. Ezt ma is így látjuk. Ennek érdeké­ben az ágazat mindent megtett. Gondolok itt: az őszi munkák gondos elvégzésére, valamint az állategészségügyi helyzet kedve­ző alakulására. Az ágazat az ipar részéről is nagyobb támogatást kapott. Például, bővült a hazai mezőgazdasági gépgyártás ter­mékválasztéka, ütemesebben szál­lítottak a műtrágyagyárak. Az értékesítési akció engedményes termékeivel a mi üzemeink is él­tek. Megítélésem szerint a közle­kedési ágazat — a szállítás és a hírközlés — részt vállalása már nem ilyen kedvező. Nem javult az úthálózat, nem bővült az igénybe vehető vagonpark és észrevehetően nem korszerűsö­dött a rakodás. Egyszóval a szál­lítás egész vonalával gondok vannak. — A külgazdasági egyensúly javítása érdekében elsőrendű feladat az export növelése. Sikerült-e ezt a megyei üze­mek terveiben érvényesíteni? — Ahogy a hazai gazdaság export­érdekeltségű, úgy igaz ez az ága­zatra és a megyére is. Ismertté vált, hogy többlet exportra lesz szükség, ezért valamennyi szö­vetkezet és vállalat felhívást ka­pott, de személyes ösztönzési rendszer is buzdította őket a ki­vitelre szánt árualap növelésére. Sajnálatos, hogy minderre év­közben és nem az év elején ke­rült sor, amikor ezek az intézke­dések egy jobban átgondolt rend­szerbe foglalva lényegesen na­gyobb ösztönzést értek volna el. Az üzemi vezetők sokat tesznek azért, hogy több exportképes árut tudjanak megtermelni. Azonban a világgazdasági hely­zet, különösen a tőkés piacok vá­sárlókészsége az utóbbi hónapok­ban rosszabbodott. Ebben a hely­zetben csak a termelők, a fel­vásárlók és a kereskedők össze­fogása hozhat eredményt. Már az év indításakor, de kü­lönösen májusban, amikor a kor­mányzat részéről fokozott köve­telményeket támasztottak az ex­port érdekében, láthatóvá vált, hogy a mezőgazdasági termelés eredményessége legalább fele részben a feldolgozók és a kül­kereskedelmi vállalatokon mú­lik. — Sokat beszélünk a több- csatornás kereskedelemről, sikerült-e ezt a külföldön is érdekelt vállalatokkal megva­lósítani? — Azok a szervezeti változá­sok, amelyek az élelmiszeripar­ban bekövetkeztek, jó irányban hatnak, de még messze vagyunk attól, hogy optimálisnak mond­juk az ágazati együttműködést. A külkereskedelmi szervezetek, vállalatok, a több ágazatban megalakult társaságok — alma-, bor-, nyúl., szárítmányiroda — nélkül még rosszabb lenne a helyzet. Több termék esetében ma sem alakult ki ilyen új társa­sági forma. Reméljük a közel­jövőben a Fűszerpaprika Irodá­hoz hasonlóan bővül a társasá­gok köre. A külkereskedelmi vál­lalatok árufeltáró munkája — a termés mennyiségi, minőségi becslésétől, az árukikészítés tech­nikai feltételeinek biztosításáig — több esetben még eléggé hiá­nyos. A napokban fordult elő, hogy az egyik friss zöldség—gyü­mölcs-külkereskedelemben érde­kelt, most „szárnyait bontogató” vállalat, amelyet egyébként segí­teni szeretnénk, egy üzletkötése során saját gyermekbetegségei­vel — csomagolóeszközök hiá­nyával, példátlanul rossz szerve­zéssel — keserítette a termelő vasárnapját, de ebben az ügyben a konkurrens vállalat részéről sem tapasztalunk korrekt maga­tartást. — A növénytermesztés sza­kaszos. Nemsokára ismert lesz a kalászosok termésmennyi­sége. Más kultúrák kilátásai milyenek erre a gazdasági évre? — Az első félév Végén, közel az aratás befejezéséhez, a tavalyi aszály ellenére a várható termés­átlagok a szakmai munkát dicsé­rik. A kalászosok hozama ugyan a tervezettnél valamivel alacso­nyabb, de a tavalyinál lényege­sen magasabb, ezért bizakodók vagyunk.1 A növénytermesztés többi te­rületén kedvezőek a terméskilá­tások. Az elmúlt évinél kisebb területen vetett kukorica jó ter­mést ígér. Az állatállomány sze­mesabrakkal való ellátása tehát . biztosítva lesz. A tömegtakarmá­nyokat illetően, főleg a másodve­tések sikerében bízunk, valamint abban, hogy az idei jobb fűho­zamok alapján elegendő siló ké­szíthető. A kertészeti úgynevezett álló- kultúráknál eddig a meggy sze­dését teljesen befejeztük. A ter­més a vártnál jobban alakult. A kereskedelem ezzel nehezen bir­kózott meg. A kajsziszezonnal nincs probléma, a közepénél já­runk. A tavalyinál több termés­ről kell gondoskodni a felvásár­lóknak és a felhasználóknak. Du­navecse jelentős baracktermelő körzet. Itt nem elég ütemes a gyü­mölcs szedése és a természeti csapások sem kedveztek az ex­port-árualap termeléséhez. Az al­ma terméskilátásai a tavalyihoz hasonlóak. Viszont már most készülni kell az exportszállítá­sok gyorsított lebonyolítására, a várható értékesítési lehetőségek csökkenése mellett a hűtőtárolás­ra és az ipari feldolgozásra. A zöldség termőterülete az idén csökkent. Több feldolgozó üzem a szükséges árualapját nem tudta felvásárolni. Az aszályt megszen­vedett zöldborsóból a tervezett mennyiség háromnegyede termett csupán, ennek ellenére több gaz­daság, közöttük a pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetkezet pontosan teljesítette szerződését. A piachiány miatt visszaszorított területen termesztenek paradi­csomot. A pritaminpaprika elhe-, lyezése, amennyiben a termelők vállalják az előfeldolgozást, a szeletelést, megoldott. A burgo­nyatermelők az idén nagyobb biz­tonsággal nézhetnek az év vége elé, mert a Mezőgazdasági és ^Élelmezésügyi Minisztérium se­gítséget nyújt — egy meghatáro­zott mennyiségig — a megyei szükségleten felüli termés elhe­lyezésére. A szervezeti átalakulás után próbaesztendőt fog zárni a megyei ZÖLDÉRT vállalat is. A szőlő terméskilátásai jók. A növénybetegségek szempontjából kritikus a hátralévő időszak. A betakarításban majdnem a felére csökkent — az ötnapos munka­hét miatt — a diákok részt vál­lalása. Ezért minden munkáskéz­re, s a jó szervezésre szükség lesz. Várhatóan nagyobb és je­lentős többletköltség mellett va­lósíthatók meg a tervek. Ezért a szőlő felvásárlási áraiban vissza­lépésre nem kerülhet sor! — Hústermelésünk élenjáró. Az eredményérüekeltségű gaz­dálkodás elterjesztésével ho­gyan jellemezhető az ágazat helyzete? — Az állatszám továbbra is kedvezően, megnyugtatóan ala­kul. A tejtermelés növekedett. A vágómarha-előállítás nem éri el a tervezettet. A kocaszám évvégi növekedése az év felétől a vágó­sertés felvásárlásában észlelhe­tő. Helyes intézkedés volt az át­vételi súlyhatárok növelése, ru­galmasabb kezelése, amelytől na­gyobb húsexport is várható. A pecsenyebárány és vágójuh „elő­állítása” jelentősen emelkedett. Ezt a folyamatot hosszabb távon is meg kell őrizni. Az átmeneti eladási nehézségekből adódó veszteségeket, a 'jövő érdekében, az illetékes felvásárló vállalatok­nak és kisebb arányban a terme­lőknek kell vállalni. A baromfi­piacon sem jobb a helyzet. A li­bamáj-elhelyezés ismert nehézsé­gei a broilercsirkénél is jelent­keznek. . i — Nem könnyített a bővített újratermelés feltételein a sza­bályozórendszer módosítása. Ennek ellenére milyen lehető­ségek közül válogathatnak a mezőgazdasági üzemek? — Az évközi szabályozómódo­sítás hatásaként több mint 100 millió forinttal csökken az üze­mek beruházásra fordítható sa­ját eszköze. A hitelforrásoknál sem jobb a helyzet. Jelenleg, a bank csak az energiaracionali­zálási programokra tud vala­mennyi hitelt nyújtani. Ismerjük 1985-ig az üzemek fejlesztési el­képzeléseit. A beruházási éhség ellenére bizonyos megszorításra gondolni kell és a hitelezés szem­pontjából erre feltétlen szükség is van. Előnnyel indulhatnak a már említett energiaprogramok, a hulladék- és másodlagosanyag- hasznosító, a talajjavító, vala­mint a konvertálható árualapot rövid idő alatt növelő elképzelé­sek. j Hasznosak azok az együttmű­ködések — így Kiskunmajsa, Ti- szakécske térségében és a megye több körzetében —, ahol társulá­sok alakultak, különféle ágazati fejlesztések együttes megvalósí­tására, földgáz bevezetésére, geo­termikus energia hasznosítására, agrokémiai tárházak létesítésére. Az elmúlt időszakban a gazda­sági feszültségek differenciáló­dást eredményező hatása a me­gyében is érvényesül. Központi intézkedések születtek az alacso­nyabb hatékonyságú gazdaságok megerősítésére, amelyek lehető­séget adnak az erős gazdaságok­nak tartalékalapjuk befektetésé­re a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó üzemekben a juh- és szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. Mód nyílott a szak­emberek csoportos munkaválla­lásának állami támogatására is. A központilag biztosított lehe­tőségek és a megyénkben is pa­pírra vetett együttműködések megvalósításáért minden illeté­kesnek'sokkal többet — és szak­szerűbben — kellett volna ten­nie. Az is fontos, hogy az érin­tett gazdaságok legyenek na­gyobb bizalommal környezetük, szomszédaik iránt. — Milyen lehetőségek nyílnak az esztendő hátralevő részé­ben a mezőgazdasági üzemek előtt, a többletjövedelem meg­szerzése érdekében? — Az eddigi eredmények és főleg az évközi szabályozóválto­zások, valamint a külpiaci hely­zet nehéz leckét adott fel a ter­melőknek és a feldolgozóknak. A lábonmaradás érdekében egy-egy üzem mégis sokat tett és tehet ezután is. A legfőbb tartalékot az alaptevékenységben a veszteség- mentes termelés, a terv megva­lósítása jelenti. Erre kell épülnie egy olyan rugalmas érdekeltségi rendszernek, jó szociálpolitiká­nak, amely megtalálható például a rémi Dózsa Termelőszövetke­zetben, vagy a tavalyi gazdasági év alapján Termelési Nagydíjat érdemelt hartai Erdei Ferenc Ter­melőszövetkezetben, a Hosszú­hegyi Állami Gazdaságban és a megye jó néhány üzemében. A veszteségmentes betakarítás érdekében a munkát minél gyor­sabban kell elvégezni. Az ága­zat az idén is számíthat a társa­dalom segítségére. A hátralévő időszakban fontos szerephez jut az ÁFOR, a gázolajellátással, a MÁV a teherszállítással. Az utób­bin sok múlik, hogy az export- szállításra a vagonokat hiánytala­nul, időben és megfelelő minő­ségben adja. A gabonaaratáshoz hasonlóan az „egymást segíteni” mozgalom szintén tartalékot jelent a me­gyén belül és tágabb határok között is. | Az állattenyésztésben továbbra is nagy figyelmet kell fordítani az egészségügyi helyzet javításá­ra. Az üzemek Ipari, építőipari, szállító és kereskedelmi részlegei szintén teljesítsék az előírt fel­adataikat. Sok múlik az ágazat­ban dolgozók, a termelők, a fel­dolgozók, valamint a kereskede­lem korrekt partnerei szakszerű együttműködésén. Az év hátrale­vő részében erre fokozott mérték­ben lesz szükség. A többletjövedelem elérését a mostani körülmények között az évközi kiesések mértékéig, illet­ve pótlásáig tartom elérhetőnek és szükségesnek. A kitűzött ter­vek a hozamokban és az árbevé­telekben tükröződjenek. Biztosí­tani kell az ágazat /negnöveke- dett exportfeladatainak növelé­sét. Ezek reális és elérhető cé­lok, amelyekért, meggyőződésem szerint, minden mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozó teljes erőfeszítéssel munkálkodik. Czauner Péter KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN Orvosok Az ügyeleti szolgálat ideje: szombaton reggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig tart. A fogászati ellátás sürgős esetben valamennyi kór­ház ambulanciáján. Kecskemé­ten az Izsáki úti — régi — kór­házban szombaton 14 órától hét­fő reggel 8 óráig. Szombaton a kecskeméti rendelőintézetben 7— 14 óráig ellátják a fogászati be­tegeket. KECSKEMÉTEN, a Czollner téri körzeti orvosi rendelőben tartanak ügyeleti szolgálatot gyermekek és felnőttek részére. Telefon éjjel-nappal: 22-760. KECSKEMÉTI JÁRÁS: Bugac: dr. Schröder Zs. (Bugac. Alkot­mány u. 1.). Izsák, Ágasegyháza: dr. Nagy I. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 23). Kerekegyháza, Kunbaracs, Fülöpháza: dr. Berényi A. (Kerek­egyháza, Lenin tér 14. T.: 134). Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kun- adacs, Szalkszentmárton, Tass: július 31-én: dr. Farkas K. augusz­tus 1-én dr. Joó É. (Kunszentmik­lós, Kossuth u. 4. T.: 61). Lajos- mizse. Ladánybene: dr. Magony K. (Lajosmizse, Ifjúság u. 19. T.: 24). Lakitelek: dr. Gesztéi J. (La­kitelek, Alkotmány u. 1. T.: 55). Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Kun­sági A. (Nyárlőrinc, Dózsa u. 7. T.: 20). Orgovány, Jakabszállás: dr. Csarnai J. (Orgovány, Kossuth u. 60. T.: 25). Szabadszállás, Fü- löpszállás, Soltszentimre: dr. Var­ga E. (Soltszentimre, Szent Imre u. 25. T.: Fülöpszállás 64). Tisza- alpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 14). Tiszakécske: dr. Gál J. (Tiszakécske, Béke u. 132. T.: 61). KISKUNHALASON a Semmel­weis Kórház központi ambulan­ciáján tartanak ügyeletet. Tele­fon: 11-244, 275-ös mellék. HALASI JÁRÁS: Balotaszállás, Kisszállás: dr. Szántó L. (Kisszál­lás, Marx tér 9. T.: 12). Mélykút: dr. Márai L. (Mélykút, Rákóczi u. 13. T.: 48). Harkakötöny, Zsana: dr. Oláh J. (Zsana, Kossuth u. 9. T.: 11). Kiskunmajsa, Csólyospá- los, Kömpöc: dr. Rácz F. (Kiskun­majsa, Tanácsköztársaság u. 85. T.: 25). Jánoshalma, Kéleshalom: dr. Kishonti A. (Jánoshalma, Rá­kóczi u. 7. T.: 88). Csávoly, Rém, Borota: dr. Csapó B. (Csávoly, Dó­zsa, u. 36. T.: 15). Felsőszentiván, Tompa, Kelebia: dr. Máriássy K. (Tompa, Rákóczi u. 15. T.: 31). Kunbaja, Szánk, Jászszentlászló: dr. Folberth Gy. (Szánk, Béke u. 30.kT.: 31). BAJÁN a hét végi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilon­jában tartják. T.: 12-149. BAJAI JÁRÁS: Érsekcsanád, Sükösd, Nemesnádudvar: dr. Mi- liás L. (Orvosi rendelő, Sükösd, T.: 7). Madaras, Katymár. Bács- borsód, Bácsbokod: dr. Biacsi S. (Orvosi r'endelő, Madaras. T.: 23). Rém, Borota, Csávoly, Felsőszent­iván: dr. Csapó B. (Orvosi rende­lő, Csávoly. T.: 15). Nagybaracska, Csátalja, Dávod, Hercegszántó, Gara: dr. Nagy A. (Orvosi rende­lő, Nagybaracska. T.: 16). Bácsal­más, Bácsszőlős, Tataháza: dr. Bodrogi I. (Orvosi rendelő, Bács­almás. T.: 56). KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletet: Kossuth utca 34—36. T.: 213. KALOCSAI JÁRÁS: Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Ko­vács J. (Szakmár, Engels u. 11. T.: 10). Dunapataj, Harta: dr. Ká- konyi A. (Harta, Semmelweis tér 1. T.: 33). Dunavecse, Apostag: dr. Klajkó K. (Apostag, Hunyadi u. 3. T.: 89). Hajós, Miske: dr. Kiss K. (Miske, Fő u. 15. T.: 2). Solt, Űj- solt, Dunaegyháza: dr. Benedek G. (Solt, Vörös Hadsereg u. 14. T.: 59). Géderlak, Úszód, Ordas, Du- naszentbenedek: dr. Bagi E. (Gé­derlak, Kossuth L. 95. T.: 5). Fájsz, Dusnok: dr. Szilágyi K. (Dusnok, Dembinszki 13. T.: 24). KISKÖRÖSÖN a Kossuth ut­cai körzeti rendelőben látják el a betegeket. T.: 12. vagy 105. KISKŐRÖSI JÁRÁS: Akasztó, Csengőd: dr. Nagy I. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 1. T.: 16). Kas- kantyú, Páhi, Tabdi: dr. Varga Gy. (Tabdi, Kossuth u. 71. T.: 41). Kecel. Imrehegy: dr. Szabadosi K. (Kecel, Vasút u. 2. T.: 68). Fülöp­szállás, Szabadszállás, Soltszent­imre: dr. Varga E. (Soltszentimre, Szent Imre u. 1. T.: 64). Bócsa, Tázlár, Soltvadkert: dr. Légrády F. (Soltvadkert, Tanács u. 11. T.: 44). Gyógyszertárak Pénteken zárórától hétfő reggelig a követ­kező gyógyszertárak tar­tanak ügyeletet. Kecs­kemét, Szabadság tér 1.; Baja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa György u. 7.; Jánoshalma, Béke u. 1/a.; Kalocsa, Széchenyi- lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 15 —19; Kiskunfélegyháza, Batthyány u. 2.; Kiskunhalas, Kossuth u. 1.; Kiskunimajsa, Hősök tere 3.; Kun- vadkert, Tanács u. 3.; Tiszakécs- szentmiklós, Kálvin tér 7.; Solt- ke, Béke u. 130. Kecskeméten a központi rendelőintézetben levő gyógyszertár szombaton 8—13 óráig tart nyitva. ÁUatorrosok Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BAJAI JÁRÁS: Ne­mesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Punczmann T. (Baja, Kossuth u. 11/a. T.: 12-482.) Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Ga­ra, Kossuth u. 58. T.: 14.), Felső­szentiván, Csávoly, Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Szabó B. (Bács­bokod. Tolbuchin u. 28. T.: 31.), Tataháza, Mátételke, Bácsalmás; dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10.), Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. 1/a. T.: 2.), Nagybaracska, Csátalja, Dávod, Hercegszántó: dr. Zsuzsity J. (Csátalja, Damja­nich u. 2.). BÁCSALMÁSI ÁLLATKÖR- HÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KALOCSAI JÁRÁS: Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Tiringer A. (Szalk­szentmárton, Rákóczi u. 1.), Du­naegyháza, Solt, Újsolt: dr. Né­meth I. (Solt, Posta u. 7. T.: 21.), Harta, Dunapataj, Dunatetétlen, Úszód, Ordas, Géderlak, Duna- szentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 3. T.: 3.), Szak­már, öregcsertő, Homokmégy, Drágszél, Miske: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa u. 14.), Ka­locsa, Bátya, Foktő: dr. Ko- vácsffy Cs. (Kalocsa, Széchenyi u. 47.), Hajós, Fájsz, Dusnok, BA- FAMI, Bátya: dr. Kiss Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20.), Állampuszta, Solti kerület, Bösz- tör: dr. Mészáros J. (Állampusz­ta, T.: 1.). KECSKEMÉTI JÁRÁS: Ágas­egyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bocsányi u. 4. T.: 185.), /Bugac: dr. Paraczky S. (Bugac, Béke u. 40.), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgo­vány, Hajma A. u. 22.), László­falva, Lakitelek, Nyárlőrinc: dr. Kovács Gy. (Lakitelek, Kossuth u. 13.), Lajosmizse: dr. Kisjuhász Z. (Lajosmizse, Ifjúság u. 9. T.: 76.), Ladánybene, Kunbaracs, Ke­rekegyháza: dr. Szakáll Sz. (Ke­rekegyháza, Engels ú. 54.), Kun­szentmiklós, Kunpeszér, Kun- adacs: dr. Huszanyik I. (Kun­szentmiklós, Mikulás u. 4. T.: 66.), Szabadszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.), Tiszaalpár: dr. Berényi F. (Tisza­alpár, Alkotmány u. 7.), Tisza­kécske: dr. Pitti L. (Tiszakécs­ke, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 232.), KISKŐRÖSI JÁRÁS: Seltvad- kert, Bócsa, Tázlár: dr. Kővágó P. (Soltvadkert, Munkácsy u. 14. T.: 90.), Akasztó, Csengőd, Tab­di, Soltszentimre, Kaskantyú, Pá­hi, Fülöpszállás: dr. Farkas F. (Akasztó, Fő u. 72. T.: 9.), Csá­szártöltés, Imrehegy, Kecel: dr. Kunvári J. (Császártöltés, Ta­nácsköztársaság u. 1.), Kiskőrös: dr. Ispánovity J. (Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 84.). KISKUNHALASI JÁRÁS: Kis­kunhalas : dr. Gasztonyi Cfy. (Kis­kunhalas, Pataki I. u. 4.), Kun- fehértó, Zsana, Harkakötöny, Pir­tó, Balotaszállás: dr. Sőreghy A. (Kiskunhalas, Eötvös u. 2. T.: 11-264.), Jánoshalma: dr. Csépá- nyi N. (Jánoshalma, Rákóczi u. 10. T.: 223.), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28.), Kisszállás, Tompa, Kelebia, Csikéria, Bács­szőlős, Kunbaja: dr. Kővári G. (Kisszállás, Marx u. 5. T.: 11.), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyos- pálos: dr. Geszti M. (Kiskunmaj­sa, Lenin u. 12. T.: 33.), Szánk, Jászszentlászló: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 3. T.: 16.). BAJA, Bátmonostor, Szeremle: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.). KECSKEMÉT, Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecskemét, Bánk bán u. 12. T.: 21-325.), Kecske­mét, Ballószög, Helvécia, Város­föld: dr. Ispánovity I. (Kecske­mét, Ifjúság u. 8.). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR­HÁZ: dr. Szeder K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 22-333.) KISKUNFÉLEGYHÁZA, Gátér: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2/a. T.: 490.), Kunszál­lás, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kossuth u. 54. T.: 7.). HORGÁSZOK PARADICSOMA

Next

/
Oldalképek
Tartalom