Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-23 / 171. szám
4 © PETŐFI NÉPE @ 1982. július 23. Tükör a gazdálkodásban Amikor valaki gazdasági bűncselekményért ül a vádlottak padján, hallani ilyen szemrehányást; „De hát hol voltak a belső ellenőrök? A felettesek?” A kérdés legtöbbször jogos. Ezúttal azonban olyan eseteket ismertetünk, amikor ott voltak az ellenőrök. Már csírájában! A ZÖLDÉRT dunavecsei ki- rendeltségén az év első felében különös leletre bukkantak. Azért volt különös, mert a bérleti szerződés alapján tárolásra átvett cukorszirupból 400 litert, két vashordóban, az üzemanyaghordók között találtak meg. Ám az ellenőrök nem érték be ennyivel. Tovább kutattak, és egy másik helyen — zsákok alá rejtve — 90 kilogramm kakaóport! is felfedeztek. Miért kerültek távolabb a figyelő szemtől ezek az értékes áruk? A kirendeltségvezető akként magyarázta, hogy mint többlet, ezek megmaradtak. A további bonyodalmak és súlyosabb következmények megelőzésére. Nagy Lajos, a megyei ZÖLDÉRT Vál- y lalat ellenőrzési osztályának vezetője (egyben a NEB kecskeméti városi-járási bizottságának társadalmi elnökhelyettese) utasítást adott a vélt raktári többlet nyilvántartásába vételére. Egy akkora nagyvállalatnál, mint a Bács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT (eszközállománya fél- milliárd forint értékű, 1230 dolgozója több mint száz helyen kereskedik, és 100 ezer tonna az éves zöldség-, gyümölcs- és burgonyaforgalma) érthetően résen ^ell lenni. Huszonnégy olyan — belső ellenőrök által feltárt •■fct — igazolja ezt, amiből arra ovetkeztethe'tünk: a visszaélé- ■cket tanácsos az adott helyen, már csírájában elfojtani! Nyolc zsák burgonya Kecskeméten történt, hogy a vállalat egyik gépkocsivezetője furfangos megoldást eszelt ki: kilométeróra-forgatót készített. Ezzel, tetszése szerint, úgy állította a mérőműszert, ahogy akarta. Természetesen, sosem hátra, mindig előre hajtotta az órát — s a hasznos út nélkül feltornáztatott kilométer-mutatóval leplezte' tolvaj lását, A soha meg nem tett utak ürügyén jutott jogtalanul vállalati üzemanyaghoz. Feljelentették. Négyhavi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték» Munkahelyén a gépkocsivezetéstől eltiltották, s rakodóként alkalmazzák. Nyolc zsák burgonya. Háromnégy családnak egész évi szükséglete, Ezzel próbált meglógni — mindenféle fizetség nélkül távozni — egy gépkocsivezető a ZÖLDÉRT kecskeméti kirendeltségéről. Végül is rajtavesztett,. Lefülelték. Hogyan tehette? Milyen alkalma nyílott rá, hogy nyolc zsák burgonyát a lopási kísérlet előtti este a gépkocsin elrejtsen? Az alkalmat egy őrizetlenül hagyott, lezáratlan targonca szolgáltatta, amellyel a sofőr autójához vihette a nyolc teli zsákot. Szerencsére, az egyik ellenőr meglátta. Másnap, mint kísérő a 'kocsi személyzetéhez szegődött, amikor a boltoknak való többi áruval útra készülődtek. Az út végi elszámoláskor aztán kiderült, hogy melyik az az áru. ami csak utazik, s mindvégig fönnmarad a kocsin. , | Mi lett volna, ha ?... A tulajdonvédelem — az értékék megőrzése, az elhárítható károk felfedése — rengeteg részfeladatból áll. Nemcsak a közvetlen leleplezés az egyetlen módszer. A megelőzés legalább eny- nyire fontos. A ,,Mi leit volna, ha nem jönnek rá a vállalati ellenőrök?” kérdésében a választ, tudjuk, nemegyszer a bíróságok adják meg egy- egy gazdasági bűncselekmény kapcsán. Mi lett volna, ha a kalocsai 84-es számú zöldségboltban szállítójegy nélkül talált 410 tojást az ellenőrök nem vetették volna nyilvántartásba az üzletvezetővel azon a címen, hogy a tojásokat otthonról hozta? Mi történt volna, ha a kalocsai telepet a tavalyi év végi leltározás. nál nem kötelezték volna, hogy fizesse ki a dunapataji Petőfi Tsz-nek a közös gazdaságtól átvett szalma értékét, 31 447 forintot? Elszámolás híján ez torzította volna az év végi pénzügyi mérleget. Nem hagyták a „levegőben lógni” a bajai 42-es számú zöldségbolt ismeretlen eredetű — számla nélküli — mintegy 5100 forint éritékű mákját sem. Mivel a vételi (átadási?) árról semmi biztosat nem lehetett tudni, az e közötti és a tényleges fogyasztói ár közötti különbség homályban maradt. A boltost 1188 forintra büntették. Léteznek másfajta ügyeskedések is. Jánoshalmán az egyik ZÖLD ÉRT-üzlet vezetője, mivel úgy érezte, hogy leltárhiánya lesz, 10 ezer foriptot tett be sietősen a kasszába. Kár volt óvatoskodnia! Végül is 10 ezer forint többletet találtak nála. Azaz megtalálták a saját pénzét. E többletet azonban — az érvényben lévő szabályok szerint — nem követelhette vissza magának. Be kellett fizetnie a vállalat pénztárába. Hej, káposzta, káposzta! Miből származhat még kár, veszteség? Például abból, ha a vállalat valamelyik kirendeltsége jó áru gyanánt rossz árut küld egy átvevőnek. Ez .törtérit a Veszprémbe szállított zöldhagyma esetében, s azzal a 21 és fél mázsa fejeskáposztával, amelynek a megrendelő csak a felét volt hajlandó átvenni, mert a többi silány volt. S abból is származhat veszteség, ha nem ügyelnek eléggé a villanyórára. Baján a ZÖLDÉRT kirendeltségén az áramszolgáltató vállalat azért számlázhatott 112 ezer forinttal- többet, mert az árammérő hibás volt. Kérdés, ki figyelte az áramdíj alakulását addig, amíg az ellenőrök, meg nem érkeztek? Nagy Lajos ellenőrzési osztály- vezető szerint az emberek — s ez vonatkozik a kereskedelmi dolgozókra is — nem mindig szeretnek tükörbe nézni. Márpedig, mint a példák mutatják, olykor érdemes és hasznos. Különösen, ha arra gondolunk: az ellenőrök mellett a vezetők és a dolgozók is jól teszik, ha minél sűrűbben előveszik ezt a ..tükröt”. K — l FÉLREVERTÉK A HARANGOT Egy falusi tűzoltó emlékei A XIX. század második felétől az iparosok maguk készítette eszközökkel igyekeztek a mind gyakrabban pusztító tűzvészeket megelőzni, megfékezni. Tűzoltóegyesületek alakultak például Debrecenben, Sopronban, Győrött. Mivel az épületek tetőzete éghető anyagból készült, a tűz félelmetes gyorsasággal terjedt tova, s gyakran egész városrészek váltak a lángok martalékává. Védtelen volt a gabona, a réteken kazlakba hordott széna, takarmány. Általános szabály szolt, hogy az esti harangszó hallatára a lángot a tűzhelyekben ki kellett oltani. Aratásidőben az idevágó rendelefet a kisbíró így hirdette ki: Tudtára adatik, Hogy a pipa tiltatik. Aki rajta kapa-tik, Huszonötöt csapatik. i Kiss Lajos, a kunszentmiklósi önkéntes tűzoltóság volt parancsnoka emlékezik ilyenformán. Több mint fél évszázadon keresztül szolgált falusi tűzoltóként. Mert — mint mondja — a városok után egyre több község vezetői is szükségét látták a tűz elleni védekezésnek. Így került sor Ku-nszentmiklóson' is — 1924-ben i*- az önkéntes tűzoltóság megalakítására. Az egyesület felsze- belése a következő volt: fatengelyes nyomófecskendő, vastengelyes nyomófecskendő, szívó-nyo- tnófecskendő, két fahordó, vízszállító lajt, négy angol létra, két lűzhorog. A tűzoltóság egy ideig működött, majd megszűnt, 1928- ban újra alakult. Ha tűz ütött ki a faluban, vagy a környékén, azt a harangok fél- reverésével jelezték. A tűz irányát éjjel a templomtorony ke- rengőjére tűzött piros lámpa, nappal piros zászló jelezte. Kiss Lajos kéményseprőinasként 1928- ban lett a dunapataji tűzoltóság tagja, s csakhamar átesett a tűzkeresztségen. Azon a nyáron történt, hogy egy éjjel félelmetes égiháború kerekedett. Szemtanúk elbeszélése szerint a református torony villámhárítójába tízszer ütött bele a villám, s men-nykőcsapás ért két falubeli házat és egy távolabbi tanyát. Jellemző eset volt az alábbi is. A fiatal tűzoltó és társai munka közben arra figyeltek föl, hogy az egyik ház végből füst száll a magasba. Gondolkodás nélkül -nekifogtak az épület közepe táján lebontani a nádat. A léceket a ka-paróvasakkal eltördelték. Végül az épületet sikerült legalább felerészben megmenteni. Kunszentrniklósra három évvel később került Kiss Lajos. Az itteni tűzoltóság felszerelését fentebb mái1 ismertettük. Gyakorlatot minden vasár-nap délután tartótjaik kettő és három óra között. -Mi-vel egyenruhájuk nem volt, posztót vásároltak, amelyből Bóna Antal szabó varrt tűzoltóruhát. Sapka, sisa-k, karszalag, .mászóöv egészítette ki a felszerelést. A tűzoltóság -részesedett a hálok, moziéiőadáso-k és futballmérkőzések bevételéből, s származott mérni haszon az aratási, cséplési engedélyek évenkénti -kiadásából is. Az aratás megkezdésétől a cséplés befejezéséig éjjel-nappal őr állt a templomtoronyban. Este hattól reggel hatig tűzoltók strázsáltak, akik ébrenlétüket negyedóránként dudaszóval jelezték. Reggeltől estig a -két harangozó váltotta egymást: ők ezért a munkáért a -községtől egy- egy fekete subát kaptak. Időközben kiegészült a tűzoltóság felszerelése egy mozdony-fecskendővel és egy kisimotor-fecskendővel. 1935-ben elhatározták, hogy vásárolnak egy használt autót, és azt tűzoltókocsivá alakítják. Az így szerkesztett tűzoltóautó 1600 liter vizet vi-tt magával és -nyolc tűzoltó számára volt rajta hely. Ezzel már komolyabb tüzek oltásában is eredményesen tudtak közreműködni. A felszabadulás után lijjászer- vezték a községi tűzoltóságot. M-ivel az előző a háború alatt tönkrement, ismét tehergépkocsit vásároltak, amelyet Lukácsi Péter lakatos irányításával átalakítottak. Megalakult a női tűzoltócsapat, színjátszócsoport és fúvószenekar szerveződött. 1966-ban megkapták az első eredetileg is tűzoltásra tervezett gépkocsit, egy K—300-ast. 1968- ban felépült az új szertár és laktanya, s a kunszentmiklósi önkéntes -tűzoltóság felszerelése azóta is tovább korszerűsödött. A tüzeket, amelyek oltásában Kiss Lajos nyugalmazott tűzoltó- parancsnok részt vett, a legtöbbször villámcsapás, -vagy a kéményekből kipattanó szikra okozta. A nádtetős házakon kívül nagyon sok szalma-kazal, szénaboglya is tüzet fogott. Különleges eset volt, amikor Homokszentlőri-ncan a gyorsvonat egyik kocsija lobbant lángra. Sitkéi Béla 0 Egy fotó 1935-ből. Tűzoltógyakorlat a kunszentmiklósi tanácsháza udvarán. HÁZUNK TÁJA DÁVODI KISTERMELŐ TANÁCSAI Nyúltenyésztés olcsón A vágónyúl iránti kereslet a hetvenes évek elején nőni kezdett. Ennek hatására építettem háztáji nyúltelepeunet, amely 60—70 anya és szaporulata befogadására alkalmas.-Amióta megjelent hazánkban az új-zélandi fehér fajta,, azóta főként ezt tartok, mert békés természetű. Jó taikarmányértéke- sítő, és talán a -legszaporább a hazai fajták közül. -Ezt igénylik a vágóhidak, mert fehér gereznája jóval értékesebb a színesnél, és vágási kihozatala a legjobbak közül való. Jelenleg a második garnitúra •ketrecet szaggatják nyulai-m. A tervezésnél két fő szempontot követtem: a lehető legkevesebb -munkát kelljen a gondozásukra fordítani és biológiai igényeiket mesz- szemenően kielégítse a tartási módszer. A drótfonatból készült rekeszek három emeletet alkotnak. A szintek közötti 20 centiméter -magas nyílásban kapott helyet a hulladék fölfogására szolgáló, mosható műanyag futószalag, amit -naponta egyszer le- tekerek, és kész a kitrágyázás.-A trágyát a kertben prizmába gyűjtöm, naponta tömörítem — taposással — és száraz időben locsolom. Ilyen kezelés mellett nem bűzlik, de jól összeérik és magas tápanyag-tartalmát megőrzi. A taposórács egymástól egy centire rögzített 18 milliméter átmérőjű műanyag csövekből készült. Sajnos ennek vékony fala •nem mindig tud ellenállni a nyu- lak éles fogának. A talprács anyaga rendkívül lényeges egészségügyi szempontból, a drót talp- fekélyt okoz, a vasvessző hideg, a fát pedig elrágja a nyúl. Tapasztalataim szerint a műanyag a legjobb, mert szinte öntisztuló, meleg és a nyulak talpán a prém hófehér marad. A gondozást megkönnyíti a szelepes önitatórendszer. Többféle szeleppel való kísérletezés után végre hozzájutottam egy angol gyártmányúhoz, ami kifogástalanul működik. Nagyon lényeges az elletőláda és annak elhelyezése. A legtöbb kistenyésztőnek emiatt sok gondja akad. Gyakori, hogy a -kis- nyulak szétszóródnak, megfagynak vagy összetapos ódnak. Az üreginyúltól öröklött ösztön arra készteti a fial-ni készülő anyát, hogy sötét üreget keressen kicsinyei számára; ilyenkor kapar, fogával tépdesi a ketrec padozatát, szájában fészekanyagot hord. Próbáljun-k hát úgy segíteni neki, hogy ősei szokása szerint cselekedhessen, a kicsinyek pedig elviselhető környezetet találjanak világraj öttükkor. Én ezt a következőképpen oldottam meg. A nyúlházunk megépítése óta töhb mint 12 ezer nyulat adtunk át a fölvásárlóknak. -Farostlemezből készítettem 40x30x30 cm-es dobozokat levehető tetővel. Egyik oldalukon vágtam egy 18 centi átmérőjű kerek nyílást, alul 12 centi magas küszöböt -hagyva. Ez az elletőnagyság a lehető legkisebb, de még jól megfelel a középtermetű fajtáknak. A ládát kívülről akaszto-m a ketrec oldalára, úgy, hogy a feneke 12 centiméterrel lejjebb van a ketrec -padozatánál. A küszöb -miatt a még esetlen kisnyulak nehezen esnek ki, ha mégis, visszafelé sincs előttük akadály. A várható fialás előtt két nappal fölhelyezem az elletőládát a ketrec oldalára, és az alját 5—6 centiméter vastagon szalmával kibélelem. Az újszülötteket mindjárt az első napon átvizsgálom, hogy nincs-e közöttük életképtelen. vagy romló magzatburok- dara-b. Ha anyjuk nem csupált szőrt magáról, akkor én íépde- sek róla, mert ilyenkor könnyen jön. Ezzel a módszerrel elértem, -hogy nyulai-m télen, nyáron folyamatosan fialnak, de kivétel nélkül mindig az előre elkészített fészekbe. A szopós nyulat háromnaponként ellenőrzőm, amit megköny- nyít, hogy az elletők kívül van• Az elletődobozból könnyűszerrel visszajuthat anyja ketrecébe a kisnyúl. nak, és fedőlapjuk könnyen leemelhető. Az anyákat — attól függően, hogy hány kicsit nevelnek — a fialás után 2—5 hét múlva pá- roztatom újra. Ha elérkezik a választás ideje (30—35 nap) az anyát áthelyezem másik rekeszbe. A növendékek szállításig maradnak eredeti helyükön, így nem áll be törés fejlődésükben és nem veszekednek. A takarmányozás megszervezésére -nagy gondot fordítok, a kiadások -nagyrésze erre megy el, és erősen befolyásolja a nyulak termelőképességét. Május—júniusban, amikor kedvező az időjárás, a télire való szálastakarmányt gyűjtöm össze. -Lucernából és fűből kaszálo-k annyit, hogy a napi kétszeri etetés esetén újig elég legyen, önetetőből úgy etetem az abrakot, hogy egyik felében táp, a másikban zab, vagy árpás búza legyen, összekeverni nem szabad, mert a nyulak válogatás közben so-kat kikaparnak. Az egyéb költségekkel együtt egy kilogramm előállítása jelenleg 23 forintba kerül, ami még elfogadható. iMióta megépült a vaskúti Bicska Termelőszövetkezet vágóhídja, azóta velük vagyok kapcsolatban. A tápot -házhoz szállítják, a nyulat közvetlenül tőlünk viszik kéthetente, ami nagy segítséget jelent. ifjú Facskó Mátyás Elkülönített helyen a növendék tenyésznyulak. • A 15 cs fél méter hosszú, 4, 6 méter széles épület falai mentén sorakoznak a dróthálós nyúlket- recek, előttük az oldalakra erősített elletődobozok. Előtérben a zöldmunkák Öntözéssel nagyobb gumók Az egyik legvízigényesebb zöldségféle a -burgonya. Különösen az öntözés menetrendjére -kényes. A zavartalan vízel-lá-tása érezhető a termés mennyiségén és minőségén. Mérhető a szárazanyag- és tápanyagtartalom, eltarthatóság, valamint a termés mérete közötti különbség. Jó tudni, hogy egy -kilogramm burgonya előállításához 150 liter víz szükséges. -Ezt a növény nemcsak öntözés formájában igényid, sokat .hasznosít a magas talajvízből, valamint a télről maradt csapadékból is. A magas vízigény mellett ugyanilyen fontos a -bimbózás kezdetétől a fő gumónövekedés időszakáig a zavartalan vízellátás. A burgonya gyökérzete ne.m képes nagy szívóerőt -kifejteni a száraz talaj vízmegkötő-képessé- gével szemben. Ezért folyamatosan -kell gondoskodni a talajtelítettségről. Nehezíti a vízadagak helyes megítélését az ds, hogy a növény nagyon kényes a túlön- tözésre, azaz a talaj levegőtlen- ségére. A tapasztalatok ala-pjá-n legcélszerűbb 3—4 naponta 80—100 milliliternyi vizet juttatni a növények közé. Erre legalkalmasabb még -homoktalaj esetében is az árasztásos öntözés. Ismerve a növény életritmusát a legtöbb vizet június közepétől, augusztus -közepéig igényli. Különböző gazdasági számítások alapján a folyamatos öntözéssel mintegy 25 százalékos termésnövekedéssel is számolhatunk. A gyümölcsösben és a szőlőben is a legtöbb feladatot a hajtásrendszer kordában tartása jelenti. A nyári csonthéjas gyümölcsök betakarítása után érdemes a letört koronarészeket gyógyítani. A csonkokat tőből fűrészeljük le, a sebeket késsel, vagy kacorral vágjuk simára, és kenjük be valamilyen sebkezelő anyaggal. Erre megfelelő a San- tar, illetve a Cellcid. A sövénynek nevelt gyümölcslék hajtásainak zöldválogatását is időszerű elvégezni. Érdemes lazább szerkezetű koronát hagyni, mert így — amellett, hogy a termés hamarabb beérik a jövő évi termőrügyek is erősebbek lesznek, könnyebben elviselik a téli hideget. A málna szüretelése után ne késlekedjünk a letermett vesszők eltávolításával, A vesszőben és a levélzeten élő károsítókat legegyszerűbben égetéssel pusztíthatjuk el. Nem szabad az összes letermett ves2- szőt eltávolítani, a tövek felújításához szükséges néhány darabot ne bántsuk! A szőlőben is a zöldmunkák kerültek sorra. A fürtök egyre nagyobbak, ezért a kötéseket meg kell erősíteni. A legjobb a nyolcas alakú, mert ez amellett, hogy nőni engedi a hajtást, meggátolja elmozdulását a huzaltól, vagy a karótól. Fóliacsíkot, raffiát, vagy műanyagszálat használjunk, mert ezek a kötőanyagok rugalmasak. Érdemes csonkázni is. Ha a támasztórendszert 20—40 centiméterrel túlnövi a hajtás, vágjuk le. A visszahalló levelek árnyékolnak. Ezzel, ha elmulasztjuk, alacsonyabb lesz a must cukorfoka, és később érik a szőlő. Időrabló tevékenység, bár megéri a hónaljhajtások visszacsí- pése. A homoki szőlőkben gondoskodjunk a fagyok következtében kipusztult tövek pótlásáról. Ezért a hiányzó tőkék melletti töveken hagyjuk teljes hosszukban az erős hajtásokat. A nagy kánikulában a veteményeskertben öntözzünk. Elsősorban a paprikát, a paradicsomot, a káposztaféléket, az uborkát, valamint a padlizsánt. A már le- termett és felszedett korai zöldségfélék helyére még vethetünk babot, borsót, uborkát és céklát. A kiégés veszélye miatt gondoskodjunk a rendszeres öntözésükről és az árnyékolásról. A gyümölcsösben, és a szőlőben különféle molyok károsítanak. Ellenük hatásos az Unitron 40 EC, a Ditrifon 50—WP 0 százalékos; a Bi 58 EC, a Sini ratox 40 EC 0,1 százalékos olda ta. Ezekkel a vegyszerekkel gyi ríthetjük a takácsatkákat és levéltetveket is. A fürtzáródas megelőzően ajánlatos a botritis ellen védekezni, mert ez az utol só időszak, hogy a fürtök kö/< érjen a permetlé. A peronoszpo ra ellen Dithane M—45, Zineb. vagy Antacol 0,2 százalékos ol datával védekezzünk. A lisztharmat kártételét csökkenthetjük. G.3 százalékos kéntartalmú ke szítmények, vagy Karathane ÉN—57 0,1 százalékos töménységű oldatának permetezésével. A zöidségeskertben Dithane-nel. vagy Zinebbel permetezzünk a paradicsom- és burgonyavész kártétele miatt. A folyamatosan érő gyümölcsök és zölségfélék miatt fokozottan ügyeljünk a különböző óvórendszabályok betartására! ✓ Cz. P.
