Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-16 / 165. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. július 16. KÁDGYÁR: HOGYAN TOVÁBB? II. Egyedül nem megy Foglaljuk össze, amit megtudtunk eddig. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár hozzávetőlegesen 200 ezer darab fürdőkád előállítására képes évente. Ez a teljesítmény az új gépsor megindulása után sem változik meg lényegesen, .mert az 1967-ben létesített gépi öntöde nagyjavításra szorul, s az látszik a leggazdaságosabbnak, ha a két öntősorból — a kevésbé elhasználódott részegységek felhasználásával — egyet szerkesztenek. A gyár egylábú, mert csupán fürdőkádat és kis mennyiségben zuhanyzótálakat készít. (Enyhít ezen a zománc­gyártás: az évi 5000 tonna zománcból kétezret használnak föl, a töb­bit eladják.) A vállalatnak 423 millió forint az adóssága, ezen fölül vannak a kamatok. Évi 120 milliót kellene törleszteni a banknak, ámde miből? A gyár a tavalyi évet — amikor ezek a terhek még nem nyomasztották — hétmilliós veszteséggel zárta. Megveszik-e? Megkérdeztük Rendeczky Já­nost, raktárra termel-e a gyár? Azt válaszolta, hogy nem. Száz- ötvenezer kádra továbbra is szüksége van évente az ország­nak. A többit külföldön igyekez­nek értékesíteni. (Korábban het­venezer darabot exportáltak ja­nuártól decemberig, az idén június 30-ig mindössze tízezer kádat sikerült külföldön értéke­síteni. (Ámde tételezzük föl, hogy a 200 ezer kádat megvásá­rolják, mint ahogyan tavaly is tették. A vállalat ebben az eset­ben is veszteséges lenne, ami­képpen az elmúlt évben is az volt. Miért? A kérdésre a műsza­ki igazgatóhelyettes így vála­szolt: — Mielőtt kiindulási alapnak fogadnánk el, hogy valamennyi általunk gyártott kád vevőre ta­lál, szeretném kijelenteni: a für­dőkádpiac telített. Irak például, amely egyik legnagyobb vásárlónk volt, kiesett. Nyugaton is csök­kent a lakásépítések üteme. Lét­rehozták az Akril — méregdrá­ga — műanyag fürdőkádat, s a fejlett országokban most ennek van sikere. Csehszlovákia és más országok gyártani kezdték az öntöttnél lényegesen olcsóbb le­mezfürdőkádat. A fejlődő orszá­gok inkább ezt vásárolják. Nem mindegy, mennyiért Pedig a kecskeméti gyár szé­les választékot kínál. 125 centimé­tertől 170 centiméteres hosszúsá­gig négy méretben, fehér, pasz­tell- és extra színekben ikészül­nek a kádak. Az új modellek öb­lösek, kényelmesek, formaterve­zettek. Makacsul tételezzük föl: valamennyi kád elkel. Miért veszteséges a vállalat? — Kompetitiv — a külpiaci árakhoz igazodó — árképzéssel dolgozunk — magyarázza Haj­dú Györgyi közgazdasági osztály- vezető. — S bár nőtt az export jövedelmezősége, valójában je­lenleg is ráfizetéses. A Kecskeméti Zománc- és Kád­gyár jelenlévő vezetői úgy vélik, a LAMPART Zománcipari Mű­vek játszva megengedhette ma­gának, hogy egyik vagy másik terméke veszteséges legyen: más cikkek jövedelmezősége ellen­súlyozta a negatívumot. De mit tegyen most a vállalat, amely jó­szerével csak kádat gyárt? — Időközben fölment a koksz, a nyersvas, a földgáz ára. Csak a kád nem lett drágább — kese­reg a műszaki igazgatóhelyettes. 25 forint kilója Ez lenne tehát a megoldás, az áremelés? A Pénzügyminiszté­rium megállapította: a jelenlegi 2300 forint átlagárról 5700-ra kel­lene felmenni ahhoz, hogy a vál­lalat olyan eredményt produkál­jon. amely fedezi a bankhitel esedékes részleteit és a kamatter­heket. Ilyen mértékű áremelésre természetesen nincs lehetőség, ez az út járhatatlan. — Próbálkoztunk és próbál­kozunk sok mindennel — sorolna Rendeczky János. — Ha beindul az új gépsor, a régin többet gyár­tunk majd a 125 centiméteres kiskádból. Jelentkezünk más öntöttvas termékkel is. össze­hajtható, a falról lenyitható zu­• Kádakkal a kézben... De merre? (Archív fotó) hanyzófülke gyártásával kísérle­tezünk. Ám a tények ettől té­nyek maradnak. Egy kilogramm nyugati igényeknek is megfelelő zománcozott kád ára 25 forint akkor, amikor nekünk egy kilog­ramm salgótarjáni fekete önt­vény kádláb 28 forintba kerül. Segítséget várnak S ismét csak a terhek kerül­nek szóba. A LAMPART má­sutt is fejlesztett, nemcsak Kecs­keméten. Korábban például Sal­gótarjánban volt költséges re­konstrukció. Annak terheit a vál­lalat gyárai — köztük a kecske­méti is — közösen vállalták. Most pedig magára maradt a kecske­méti gyár a még csak ezután termelő gépsorral és a súlyos adóssággal. A szakszervezeti vizs­gálat kiderítette, hogy a gyár sor­sáért aggódó dolgozóknak az a véleményük: a nagyvállalat meg­szűnésekor kellett volna hala­déktalanul rendezni a kényes pénzügyi kérdéseket. A segítséget a gazdasági veze­tők és a szakszervezet az álla­mi szervektől: a minisztériumtól, a banktól, az árhivataltól várják. A vállalat többvariációs rende­zési tervet dolgozott ki, ame­lyet eljuttattak a felügyeleti szer­vekhez. A jövedelmezőség foko­zásával, a terhek állami átválla­lásával, illetve csökkentésével kell-e az egyensúlyt helyreállí­tani — ebben úgylehet megoszlanak a vélemények. Ám abban mindenki egyet­ért, hogy csak saját erőből — állami mankó nélkül — kép­telen lesz talpon maradni a Kecs­keméti- Zománc- és Kádgyár. Sitkéi Béla Nemcsak a jövedelem miatt... A közös vagyon „őrzőangyalai” A lajosmizsei Kossuth Terme­lőszövetkezetben tavaly 32 millió háromszázezer forint árbevételt hozott a háztáji üzemág. Ebből 25 millió forint értékű az állat és állati termék. — Az idén is körülbelül ennyi­re számítunk — tájékoztat Csi- csó István ágazatvezető. — Ná­lunk nagy a tanyavilág és szíve­sen foglalkoznak a gazdák jó­szágokkal. Sajnos a tehénállo­mány egyre kevesebb, amit a fel­vásárolt tej mennyisége is bizo­nyít. Két év alatt 200 ezer liter­rel csökkent a háztájiból átvett tej. Vannak még olyan gazdák azonban, akik ápolják a hagyo­mányokat és foglalkoznak szarvasmarha-tenyésztéssel. Kö­zéjük tartozik Gazsó György nyugdíjas szövetkezeti tag is, aki Bene 110. szám alatti tanyán la­kik. Csicsó István javaslatára el­látogatunk hozzá. □ □ □ A házigazdát az udvaron talál­juk a jószágok körül, a felesége az ebédet készíti. — Én még több tehenet tarta­nék, mert szeretek velük foglal­kozni, de, áz asszony lebeszél ró­la. Minek nekünk annyi jószág, hiszen megvan már mindenünk, idősek is vagyunk. Így aztán csak hét magyartarkánk van. Amellett, hogy szívesen gondo­zom a jószágokat, az államtól és a szövetkezettől is sok segítséget kapunk. Először is nem kell adót fizetni a szarvasmarha-tartóknak. Az első tehén után 2500, minden további jószág után 6000 forintot kapunk. A 3,6 százalék tejzsír fe­lett pedig prémiumot. Megjegy­zem, hogy aki például istállót akar építeni az az OTP-től hitelt kap. A termelőszövetkezet lege­lőt ad, igaz fizetni kell érte, de megéri. Amit lehet, gépesítettek. — Másképp nem megy, igaz a fejőgéphez nehezen lehet alkat­részt kapni. A takarmányt mi ke­verjük saját recept szerint. Ezek a tehenek — mutat a karámban delelő magyartarkára — négye­zer literen felül adnak. Különösen büszke a falon függő bekeretezett oklevélre, amely azt bizonyítja, hogy a me­gyei tejtermelési versenyben elért helyezéséért különdíjat kapott. Pályamunkát is készített. — Ebben megírtam, — mondja, — hogy az állatok körül végzett • A véremben van az állat szeretet« — mondja Gazsó György. munka nagy kitartást igényel. A takarmány beszerzése, tárolá­sa, az etetéshez történő előkészí­tése rendkívül fontos. Ha vala­mit rosszul, kapkodva végzünk, egy itatást kihagyunk, az a tej­termelés csökkenését okozza. Azt is megírtam, hogy a háztá­jiban az összes jószágok közül a legjövedelmezőbb a tehéntartás. A magyartarkát azért szeretem, mert kettős hasznosítású. A szo­pós bikaborjakat jó áron tudom eladni, az üszőket felnevelem sa­ját állományom pótlására. □ □ □ Gazsóné is bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Jöjjön, nézze meg a laká­sunkat — invitál, majd Végigve­zet a szépen berendezett szobá­kon. Fürdőszoba, hideg-meleg víz, mintha nem is tanyán lennénk. Mindezt a jószágokból származó jövedelemnek köszönhetjük, — bizonygatja. A gazda még hozzáteszi: — Tavaly hat tehenem volt, éves átlagban összesen csaknem 2? ezer liter tejet fejtem, ebből értékesítettem majdnem 20 ezer litert. Egy tehén napi hozama 11 és fél liter, amelyért 72 forintot kapok a felvásárlótól. Lehet, hogy mégis növelem a jószágállo­mányt. Nemcsak a jövedelmező­ség miatt, hanem mert véremben van az állat szeretete, ez az őse­imtől rámmaradt örökség. K. S. A Habselyem Kötöttárugyár V. számú kiskunfélegyházi gyárában évekkel ezelőtt nem volt ritka a kisebb, vagy éppen a nagyobb értékű üzemi lopás, az anyagok, késztermékek eltulajdonítása. Az üzemi rendészet jó néhány tettest leplezett le, adott át a rendőrség­nek, de kis létszámuk: miatt kép­telenek voltak teljes egészében ellenőrizni az üzemet. A gyár ve­zetői akkor határozták el — kér­ve ehhez a városi rendőrkapi­tányság segítségét —, hogy létre­hozzák a megelőzés érdekében az önkéntes rendőri csoportot. Hat asszony és leány vállalkozott arra, hogy csendesen, szerényen, ma­gabiztosan és következetesen véd­je, őrizze a közös vagyont. Csinos, szőke asszony Tajti Ba- lázsné, az önkéntes rendőri cso­port parancsnoka. Nem ok nél­kül esett rá a választás, ugyanis húsz éve dolgozik ezen a munka­helyen, mindenkit és mindent ismer, s beosztása is arra köte­lezte. hogy foglalkozzon a belső ellenőrzéssel, a vagyonvéde­lemmel, a bizonylati fegyelem be­tartásával. Ő foglalta össze az „őrzőangyalok” eddigi tevékeny­ségének eredményeit, tennivalóit. — Az önkéntes rendőri csoport minden tagja nő, s szinte min­den üzemrész képviselteti magát: a szabászat, a szalag, a gyár­táselőkészítő, a meó. Felada­tunk speciális, csak az üze­men belül teljesítünk heti négy órában szolgálatot a társadalmi tulajdon védelmében. Ezt munkaidőben és azon kívül látjuk el, ellenőrizzük az öltöző­ket, az üzemi boltot, a raktárak zártságát, a tűzvédelmi előírások betartását, a kimenő és be­érkező gépkocsikat, a külföldi személyek gyáron belüli mozgá­sát. Vagyonvédelmi őrjáratokat szervezünk közösen a rendészet­tel, biztosítjuk a rendezvénye­ket ... Amióta az önkéntes cso­port tevékenykedik, nem, volt je­lentősebb vagyon elleni bűncse­lekmény az üzemben. S hogy éberek ezek az „őrző­angyalok”, azt példa is bizonyít­ja. Egy alkalommal csempelopást fedeztek fel, amelyet a rendőr­ségnek jeleztek. Másnap este a tolvaj a nyomozók karjaiba sétált a lopott csempékkel együtt... — Valamennyien a munkahelyi vezetők javaslatára vállaltuk ezt a megbízatást. Ügy vélem, társa­im nevében is kijelenthetem: szí­vesen tettük ezt, mert értelmét látjuk, tudjuk, szükség van er­re... Sok segítséget kapunk a rendészet vezetőjétől, a városi kapitányságtól, s természetesen az üzem párt-, gazdasági és tár­sadalmi vezetőitől is !.. A szolgá­lat? Nem olyan nehéz, hiszen a dolgozók, munkatársaink is se­gítenek, jelzik, kérik, ha intéz­kedni kell. A vállalat vezetői, a rendőrka­pitányság nagyra értékeli az ön­kéntes „őrzőangyalok” munkáját, hiszen évente legalább egyszer elismerik önzetlen tevékenysé­güket, a közös vagyon védelmé­ben tett fáradozásaikat. Gémes Gábor HÁZUNK TÁJA Ismét a növényvédelem Az almásokban és a meggyfá­kon folyamatosan rajzik az ak­názómolyok nyári nemzedéke. A megfigyelések szerint eddig a bábokból a népesség kétharmada repült ki. A lepkerajzás tehát to­vább folytatódik. Ugyanakkor megkezdődött a legkorábban ki­rajzott lepkék tojásaiból a lár­vák kelése. Ä lárváknak a levél színén képzett aknái még egészen kicsik, gombostűfej méretűek. A tömeges lárvakelés július 20-a körül várható. Az elhúzódó raj­zásra való tekintettel nagy a való­színűsége annak, hogy a lárvake­lés is elhúzódó lesz. Egy vegysze­res kezeléssel ezért nem oldható meg a védekezés. Az első kezelést 5—7 nap múlva ajánlatos megismételni, váltott szerekkel. Védekezésre az Unifosz 50 EC, a Bi 58 EC vagy a C'hinet- rin 25 EC felhasználása javasol­A szőlőmolyok nyári nemzedéké­nek lárvakelése a napokban vár­ható, tömegessé július 20-a kö­rül fog válni. Napjainkban ismét nő a szőlőlevélatkák egyedszüma. Gyérítésükkel már a (jövő évi korai kártétel mérséklésére is gondolni kell. Az elmúlt időszakban lehul­lott csapadék, az erőteljes har­matképződés, a párás, meleg idő kifejezetten kedvez a gombabe­tegségek fellépésének. A helyen­kénti jégverés tovább fokozza a veszélyhelyzetet. A csapadékhul­lást vagy harmatborítást köve­tően a jelenleg mérhető 18—20 Celsius-fok átlaghőmérsékleten a szőlőperonoszpóra tünetei levé­len 5—6 nap, fürtön 13—15 nap alatt jelenhetnek meg. A perme­tezéseket a tünetek megjelenése előtt szükséges végrehajtani. A fürtzáródás előtt közvetlenül % A kiskunmajsaiaknak már nem kell utazgatniuk növényvédő sze­rekért, a két hete megnyílt Gazdabolt bőséges áruválasztékkal várja őket. ható. A fenti készítményekkel egyúttal az almamoly, valamint a sodrómolylárvák száma is gyé- ríthető. A július 11—12-én lehul­lott csapadék, a párás, meleg idő fokozza az almásokban az alma- favarasodás, körtefák esetén a körtefavarasodás veszélyét. Az újabb tünetek megjelenése a csapadékhullást, bőséges harmat- borítást követően 7—8 nap. Eny-' nyi idő áll rendelkezésre a kö­vetkező vegyszeres kezelés végre­hajtására, befejezésére. Vara- sodás ellen a Zineb 80, a Dithane M—45, a Polyram Combi alkal­mazása javasolt, almánál kiegé­szítve az almafalisztharmat el­len ható Thiovit vagy Karatha- ne FN készítmények valamelyi­két. Az elkövetkező időszakban fo­kozott gondot kell fordítani a szőlőültetvények növényvédel­mére. A kártevők közül tovább­ra is nagy számban pusztítják a lombozatot a zöld cserebogarak. végrehajtott kezelés utolsó lehe­tőség a szürkerothadás megelő­zésére. A szőlőlisztharmat elle­ni védekezés hatására kevesebb lesz a lisztharmat következtében felrepedt bogyó, ezzel is tovább csökken a szürkerothadás lehe­tősége. A károsítok ellen az alábbi nö­vényvédő szerek valamelyike használható a Ditrifon 50 WP, az Unifosz 50 EC, vagy az Unitron 40 EC, az atkák ellen a Mjtac 20 EC. Szürkerothadás és pero- noszpóra ellen az Ortho—Phal- tan, szürkerothadás és liszthar­mat ellen a Topsin Metil 70 WP vagy a Chinoin Fundazol 50 WP, csak peronoszpóra ellen a Ditha­ne M—45, a Cursate Super Z vagy CZ, illetve a Miltox Special, csak lisztharmat ellen a Thiovit vagy a Karathan adagolható. A Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Ál­lomás felhívja a figyelmet az elő­írt óvórendszabályok betartásá­ra! A FILODENDRON Üzletek, gyógyszertárak kiraka­taiban előszeretettel nevelik, mert kívülről látványos dísz, és érde­kes leveleivel felkelti a járóke­lők figyelmét. Elsősorban nagy lakások, előszobák és előcsarno­kok díszítésére alkalmazható, nagy termete miatt. Mexikóból származó kúszócser­je. Húsos, ízelt szárán léggyökér fejlődik. Fiatal leveleik szívala- kúak, épszélűek, az idősebb leve­lek fél méternél is nagyobbra megnőnek, szeldeltek és lyugga- tottak. Jellegzetes a torzsavirág­zata, amelyet fehéres lepel borít. Viszonylag ritkán virágzik. La­kásban, középületekben tartós nö­vény. Beérett termése ehető. A szép filodendron felnevelésének egyik feltétele, hogy egész évben ugyanazon a helyen maradjon. A levelei mindig a fény felé for­dulnak, ezért a mozgatás, áthe­lyezés a levelek elhelyezkedését zavarja. A növények nyári és téli gon­dozása között nincs nagy különb­ség. Nyáron, amikor a növekedés erősebb, rendszeresen és bőven kell öntözni, mert nagy a vízigé­nye. Téli időszakban az öntözést mérsékelni kell. A téli nevelési hőmérséklet 12 Celsius-fok alá ne süllyedjen. Átültetéséhez tápa­nyagban gazdag, humuszos föld­keveréket használjunk. Szaporítását fejdugványról, il­letve szárfeldarabolással házi­lag is sikeresen végezhetjük. A dugványok gyökeresedéséhez 24— 30 Celsius-fokos talpmeleg szük­séges, így a fiatalabb részek 2—3 hét, az idősebbek 6—8 hét alatt gyökeresednek be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom