Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-29 / 150. szám

1982. június 29. • PETŐFI NÉPE • 3 VÁLASZ EGY VÁLASZRA A minőség is gyenge A Petőfi Népe ez év április 21-i számában Napirenden az alkat­részellátás címmel tudósítás je­lent meg, amelyben többek kö­zött a bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezet műszaki ve­zetője, Ignácz János kijelenti, hogy a hazai gyártású mezőgaz. dasági gépek pótalkatrész-ellá­tása tragikus. „Irodánk egyik feladata — az Ipari Minisztérium megbízásából — a hazai alkatrészellátás figyelemmel kísérése és elősegítése. Ezért megvizsgáltuk a termelőszövetkezet műszaki vezetőjének fentebb említett állítását és az alábbiakról tájékoztatjuk önöket: Az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatokat érintően a közös gazdaság ötféle géptípus 24-féle alkatrészét jelölte meg, mint be nem szérezhetöt, ez év május 29-én hozzánk intézett levelében. Té­telesen megvizsgáltuk a gyártást és szállítást. Megállapítottuk, hogy az említett 24-féle alkatrészből az országos forgalmazó AGROTEK Vállalat első negyedéves szállításra a gyártóktól 13-féle alkatrészt rendelt meg. Az érintettek — a Rába MMG és a kecskeméti MEZŐ­GÉP Vállalat — a megrendelt mennyiséget visszaigazolták és a szerződéses kötelezettséget teljesítették. Két tételből volt március 31- én némi elmaradás, ezt azonban május közepéig még a hiány jel­zésének időpontja előtt leszállították. Tizennégy tételre az AGROTEK Vállalat nem adott megrendelést, mert ezekből készlettel rendelke- ‘zett, illetve nem számolt további igénnyel a mezőgazdasági üzemek részéről. A vizsgálat szerint tehát a bátmonostori Kossuth Termelő- szövetkezet alkatrészhiányaiért a gyártó vállalatok nem marasztal- hatók el. Azért tartottuk szükségesnek vizsgálatunk eredményéről tájékoz­tatni a szerkesztőséget, mert azt tapasztaljuk, hogy a sajtóban, rá­dióban, televízióban nyilvánosságra hozott alkatrész-ellátási gondok a közvéleményben mint a gyártás hiányosságai tudatosodnak. Véle­ményünk- szerint — mivel hazánkban a gyártás nem raktárra, ha­nem megrendelésre történik — az ipar csak abban az esetben Jele- lős a hiányért ha a forgalmazók által megrendelt pótalkatrész-meny- nyiséget nem igazolta vissza, vagy ha szállítási kötelezettségét mennyi­ségben és határidőre nem teljesítette. Bányász Lajos a, Mezőgépipari Kooperációs Iroda vezetője A szerkesztőség megjegyzése: az alkatrészellátás gondjairól an- kétot rendeztünk, amelyet cikk­sorozat követett lapunkban. A fenti levél a második részben megjelent egyik megállapításra reagál. Néhány hozzátenniva- lónk nekünk is van. Először is idézzünk a cikksorozat megje­lenése után tartott 'sajtótájékoz­tatóból, amelyet az AGROTEK és az AGROBER közösen rende­zett ez év május 24-én! Dr. Kár­páti József, az AGROTEK vezér- igazgatója a következőket mond­ta: — Az előző év első negyed­évéhez képest 1982. március 31-ig a pótalkatrész-értékesítés 15 szá­zalékkal volt több. Vállalatunk az importalkatrészek és — az AGRO- KER-ekkel közösen a belföldi al­katrészellátás — növelése érde­kében komoly erőfeszítéseket tesz, hogy ne váljék krónikussá a hiány. Mivel változatlannak tűnik a szocialista importkilátás, hazai gyártással igyekszünk pó­tolni a kiesést. Sajnos, a szükség­let mindössze 89 százalékára kö. / töttük meg a szerződéseket. Száz­négy millió forint értékre nem tudtunk ''megállapodni műszaki árukból. Amikor tehát akkumu. látor, gumiabroncs, vagy görgős lánc és gördülőcsapágy hiányá­ra panaszkodnak a mezőgazdasá­gi üzemek, kérdezzék meg a gyár­tókat is az okokról. Ügy véljük, az előbbieket nem kell kommentálni. Megjegyezzük azonban, hogy Ignácz János nem­csak a tragikus szót használta a hazai gyártmányú alkatrészellá. tásra vonatkoztatva, hanem ar­ról is beszélt, hogy a minőség is gyenge, hiszen például az ékszíj gyakran 1—2 órás használat után elszakad. Ebből következik, hogy a másik fontos téma a minőség javítása. Egyébként nem tudjuk, hogy miért csak a bátmonostori Kos­suth Termelőszövetkezet műsza­ki vezetőjének felszólalását vet­ték figyelembe, holott az alkat­részellátás általános gond. Kereskedő Sándor Tőserdei ifjúsági találkozó (Pásztor Zoltán képriportja) Veszprémi tanulságok A tévéjátékok, tévéfilmek fo­gadtatása biztosabban megjósol­ható, mint az ezekről szervezett ankétoké? Valószínű! Az először a veszprémi találkozón most le­vetített alkotások többsége siker­re számíthat. _A tévékritik’usok díjával tavaly kitüntetett Indul a bakterlház rendezője például ismét pompásan szórakoztató fil­met formált jó érzékkel válasz­tott irodalmi alapanyagból. Ka­rácsony Benő Napos oldal című remekművének főhőse, Felméri — Székhelyi József kitűnő alakí­tásában — valóban felméri a vi­lágot. Hiába sodorja az élet újra és újra az árnyékos oldalra, min­dig a napos oldalra képzeli ma­gát Kázmér, a magyar irodalom egyik legsikerültebb figurája. Re­ménytelen helyzetben sem fogy el hite, optimizmusa, mert „el kell jönni annak az időnek, amikor az ember fontosabb lesz, mint az elv”. , " | □ □ □ A tévédráma és a közönség vi­szonyának, viszályának taglalása a vártnál jóval csendesebb vitá­kul tárnokát kavart. Csepeli György szociológus, egyetemi do­cens túlságosan elméleti jellegű, elsősorban az értékek esztétikai megközelítésének a minőségét, mint a minőség és a köztudat mi­kénti találkozásának az esélyeit vizsgáló bevezetője inkább el­fedte, mint megvilágította a konf­liktusokat. A hozzászólások több­sége úgy vélte, hogy a. tévédrá­mák — tisztelet a kivételnek — beleszürkülnek a végtelen műsor­folyamba, pedig az lenne a dol­guk, hogy elgondolkoztassák, föl­rázzák, esetenként magatartásuk megváltoztatására késztessék a nézőket. Szinetár Miklós fejtette ki leg­pontosabban, hogy miért keve­sebb a társadalmi izgalmakat ka­varó, nagy drámai hatású tévé­dráma. Véleménye szerint nem­csak csodálatos vívmányunk a negyedszázados állandóság, de nagy veszélyünk is. A körülmé­nyek alakulása természetesen vál­tozásokat igényelne személy sze­rint a változatlanságiban érdekel­tektől. Konkrét életjelenségek be­mutatásával küzdihet a művészet a társadalmi és gondolkodási megmerevedés ellen. az alkotásaikban megmutatkozó új színekre, kezdeményezéseikre. Nagyobb közönség volt kíváncsi a szegediek önálló bemutatkozá­sára, mint (ez a szó a telextováb­bítás' során kimaradt szombati tudósításunkból) a pécsiek film­jeire. Nagykorúvá válásukat mi sem bizonyítja jobban: udvarias- kodó, semmire sem kötelező ál­talánosságok helyett elemző bírá­latok is elhangzottak. Valaki fel­hívta a szegediek figyelmét a ké­pi túlburjánzás, a modoros mű­vészkedés alkotásaikban fel-fel- bukkanó veszélyeire. Kirívóan rossz példaként emlegették az anyák napjára készített erőltetett, túldíszített összeállítást. Remélhetően néhány éven belül „vidéki” műsor is számításba jön a veszprémi díjkiosztásnál. Idén az Ancsel Éva irányításával dol­gozó bíráló bizottság, az operákat értékelő zsűri, valamint a tíz tár­sadalmi bíráló bizottság az aláb­biak .gzerint döntött: Veszprém város díját kapta A messziről jött ember. Opera és drámai közös fődíjat A hét főbűn, drámai fődíjat a Család című té­véfilm érdemelte ki. Az operai fődíj A köpeny című alkotásnak jutott. A közönségdíját az opera kategóriában A köpeny című té­véopera rendezője, drámai kate­góriában pedig a Sóder című té­véjáték rendezője vette át. Egy- egy alkotásban mutatott kiemel­kedő teljesítményért különdíjat kaipott Petrovics Emil zeneszer­ző, Ambrus Imre bábtervező, Lendvay Kamilló zenei drama­turg, Lehel György karmester, Pászthy Júlia, Gulyás Dénes ope­raénekes, Hajdúfy Miklós rende­ző, Vészi Endre író, Szalay And­rás operatőr, Kútvölgyi Erzsébet, Dayka Margit és Balázsovits La­jos színművész.­Heltai Nándor Szerintem az élj és hagyj élni kispolgári életelv cinikus elfoga­dása, térhódítása akadályozza a szocialista társadalmi rend gyor­sabb fejlesztését, rongálja köz­érzetünket, rontja esélyeinket. Veszélyeinek leleplezése jóval ne­hezebb feladat, mint mondjuk az ötvenes—hatvanas években valódi vagy elhitetett felsőbb kapcsolat­ra, összeköttetésre hivatkozó he­lyi kiskirályok — főként téesz- elnökök — elleni mozgósítás. Job­ban, szemléletesebben egybeesett az egyéni és közérdek, a magán- és a közéleti igazság(osság). A jó­léttel, vagy a majdnem-jóléttel diadalmaskodó praktikum lefogja az elveink megsértése miatt há­borgókat. Szívesen engedjük meg­nyugodni magunkat, ha találunk valamilyen, akár formális kibú­vót, ha meghúzhatjuk azt a bizo­nyos strigulát: ez is megvolt. A csopaki ankét például. Ör­kény István kitűnő regényéből Zsurzs Éva készített kevésbé ih­letett filmet. A saját egyéniségét, tisztességes boldogulását szenve­délyes és felemelő kitartással, jel­lemszilárdsággal kereső volt apá­ca szerepére a rendező — vannak véletlenek — saját lányát találta a legalkalmasabbnak. Bár a re­gény alapján másnak képzeltük 0 Két díjat is nyert Veszp­rémben A kö­peny: az opera­filmek kategó­riájában a fő­díjat kapta, a közönség díját pedig rende­zőjének, Miké Andrásnak ítél­ték. el ezt a nagyszerű embert, nem emiatt feszengtünk olykor a RISZ-vezetőképző tábor majd­nem kész nagytermében. Hatás­vadászó keresettségek, technikai hibák rontják az összhatást. 'Mindebből a termet megtöltő úttörők szinte semmit sem vet­tek észre, mivel a film nem szá­mukra készült. Értetlenül szem­lélték a volt apáca magára talá­lásának folyamatát, föllobbanó .szerelme iszonyú gyönyörűségeit, gyötrelmeit. Mit is mondhattak volna a vetítés után programsze­rűen meghívott közreműködők elé kiálló- filmkritikusnak? Mi­lyen kontaktus-teremtődhetett a láthatóan felkészítetlen tizenhá- rom-tizennégy éves fiúk, lányok és Zsurzs Éva, Lukács Margit, Ráday Mihály operatőr, Zahora Mária dramaturg, Zsurzs Kati között? A közeli építőtábor kö­zépiskolásai, főiskolásai feltehe­tően többet megértettek volna az örkény-regény mondandójából, megérezték volna Glória vívódá­sait, jobban hasznosítható véle­ményekkel segítették volna az al­kotókat. A XÍI. Veszprémi Tévétalálko­zón szakmai közönség előtt újból igazolta létét a két vidéki stúdió. Többen is felhívták a figyelmet Támogatás közművelődési célokra Mintegy 25 millió forint úgy­nevezett céltámogatás odaítélésé­ről döntött az Országos Közmű­velődési Tanács elnöksége leg­utóbbi ülésén. A jókora összeget a megyék és a főváros korábban benyújtott kérelmei alapján kü­lönböző, a közművelődés céljait szolgáló kezdeményezésekre osz­tották szét. Így például, több mint 8 millió forintot adtak á közoktatás és a közművelődés kapcsolatának fej­lesztésére. Ez az együttműködés az elmúlt időszakban jelentősen fejlődött Különösen eredményes volt a hagyományos kapcsolatok „továbbépülése”, a rendhagyó irodalomóráktól kezdve a közmű­velődés különböző módszereinek a nevelő munkába történő beépü­léséig- Jó volt az összevont köz­oktatási és közművelődési intéz­mények munkája is. Mindezeket a közművelődési alapból koráb­ban nyújtott segítség is támogat-- ta. Hogy a közoktatási és köz- művelődési tevékenység mindin­kább egymásra épüljön, az esz­közöket kölcsönösen használják ki — számos érdekes terv szere­pel a most különböző összegek­kel támogatott elképzelések kö­zött. A kecskeméti Szóra-katénusz játszóház tevékenységének bőví­tésére éppúgy jut a pénzből, mint a bajai iskolák és közművelődési intézmények kapcsolatainak fej­lesztésére. A debreceni lakótele­peken indítandó gyermekprogra­mok — például játszóház, színház, vagy parkokba, terekre „kihelye­zett” események — ugyancsak kapnak támogatást, éppúgy, mint a Komárom megyei iskolai és közművelődési könyvtárak ifjú*- sági tevékenységének bővítését szolgáló elképzelések. A lakótelepek és a kistelepü­lések kulturális ellátása — bár a közművelődési alap korábban is támogatta ezeket — csak szerény mértékben fejlődött. A közvéle­mény ugyanakkor mind jobban figyel e területek változásaira, a lakosság társadalmi munkával is segíti a körülmények javítását. A most e célra átruházott több mint 9 millió forint a lakótelepi iskolák kulturális munkájának továbbfejlesztését, információs központok, lakótelein klubok, kö­zösségi helyiségek, szabadidő- parkok, valamint aprófalvak és tanyák klubjainak munkáját se­gíti. Az amatőr művészeti mozgalom — különösen a kórusok és a nép­táncegyüttesek munkája — jelen­tősen fejlődött az utóbbi időben. Ezt segítették a közművelődési alap támogatásával létrehozott bázisközpontok. E bázisrendszer továbbfejlesztése azért is szük­séges, mert a lakosság műsorel- .látásában jelentős szerepet tölte­nek be az amatőr együttesek. Nem kevés pénz jut a budapesti planetárium és annak Multimé­dia-stúdiója finanszírozására. Mindez természetesen csak kis része az amatőr-mozgalom támo­gatására most „kiutalt” qsaknem 2 millió forintnak, mely még több megyében szolgálja szakmai­módszertani bázisok, alkotótábo­rok és -házak fejlesztését, vagy egyes ' amatőr együttesek prog­ramjainak támogatását. A közösségi művelődés fejlesz­tése az elkövetkezendő időszak egyik fontos feladata. A művelő­dő közösségek számának növelé­sét segítő tervek között szerepel­nek a művelődési intézmények .foglalkoztatótereinek”, vala­mint a kollégiumok, a nevelőott­honok művelődési övezeteinek ki­alakítására vonatkozó elképzelé­sek. E célra több mint 1 millió forint jut. Több mint 4 millió forintot jut­tattak más, úgynevezett szakmai feladatokra. A Bácsalmási Nagy­községi Könyvtár például gyer­mekfoglalkoztató programokra, a Sarkadi Művelődési Ház települé­si információs rendszer kidolgo­zására, a Komárom megyei Mű­velődési v Központ pszichológiai programokra; a tatabányai Pus­kin Művelődési Központ Mobil videostúdió kialakítására, a nagy­halászi könyvtár fonotéka, diatár megteremtésére, a Karcagi Vá­rosi Csokonai Könyvtár zenei részleg létrehozására, a Vas me­gyei Berzsenyi Dániel megyei Könyvtár gyenmekkóiházak, szo­ciális otthonok, lakótelepi klubok ellátására, házi kölcsönzés bővíté­sére kért és kapott tetemes össze­geket (MTI) MIRE FORDÍTANAK HUSZONÖTMILLIÓ FORINTOT?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom