Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-29 / 150. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. június 29. \ IMPORTPÓTLÁS A BRG-BEN # A csapágyakat saját készítésű automata nyomja be a gumigörgőkbe. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofon, gyára az előző tervidőszakban jóval átlagon felüli ütemben növelte termelését, s a gazda, ságos exportot. A piaci keres, letet az 1985-ig tartó időszakban is igyekeztek kihasználni. Az idén a tavalyi- árakon számolva mintegy 20 százalékkal bővítik a magnetofonnak és részegységeinek előállítását. Mivel a létszám csökken, ez a feladat csak a termelékeny, ség fokozásával oldható meg. Ebben az esztendőben újabb tőkés import alkatrészt helyettesítenek saját termékkel, s ezzel tovább mérséklik a termelés behozatal-igényességét. Rudasi Károly, a magnetofongyár igazgatója elmondta, hogy az első féléves tervüket várhatóan teljesítik. A termékszerkezetet úgy változtatták meg, hogy azon bejül nőtt a nagyobb nyereséghozamú és magasabb színvonalú gyártmányok aránya. A HI-FI követelményeknek megfelelő SM mechanikákból csaknem kétszer annyit készítenek, mint 1981-ben. A több csatornás jelentéstároló fejek mennyisége szintén nagyobb lesz a tavalyinál. Viszont a hagyományos magnetofonfejek gyártását „kifuttatják", s helyettük korszerűbb, műanyagvázas szte- reofejeket állítanak elő. Arról tájékoztatott az igazgató, hegy az egyik fő gazdasági céljuk továbbra is a tőkés import alkatrészek és anyagok helyettesítése, ami összhangban áll a népgazdaság egyensúlyi törekvéseivel. Ezért kezdték el korábban a magnetofonfejek gyártását majd sikeresen készültek föl a. motorelőállításra, s ma már ez is önálló exportárujuk. Jelenleg a készülékekhez szükséges gumigörgő hazaival, azaz saját termékkel való helyettesítése szerepel a gyár programjában. Előreláthatólag a második félévtől már önellátóak lesznek ebből a cikkből, amelyért pillanatnyilag még kemény devizát ad ki a népgazdaság. Sajnos, a behozatali korlátozások, pontosabban azok végrehajtása az előző hónapokban zavarta a munka ütemét. A hordozható magnetofonokhoz szükséges hangszórók nem érkeztek be időben, ezért egy ideig a gyár csak félkésztermékeket tudott előállítani, s emiatt a bevétele sem a terv szerinti. Amikor viszont engedélyezték az importot, a külkereskedők egyszerre behozták az egész évi szükségletet, ami indokolatlan készletnövekedést idézétt elő. Ésszerűbb lenne, ha a szűkös devizakeretet közvetlenül a vállalatok rendelkezésére bocsátanak, s maguk rangsorolhatnák az importcikkeket. Vannak olyan speciális alkatrészek — a magnetofongyártás esetében —, amelyeket kizárólag tőkés piacról lehet beszerezni, s vannak olyanok is, amelyeket — bár nem teljesen egyenrangú minőségben — meg lehet vásárolni hazai, vagy más szocialista forrásból, s a hátrányuk korrigálható. A deviza rugalmas felhasználása esetén elkerülhető lenne, hogy a keret szűkülésekor az utóbbiakat hozzák be, s ne az alapvető fontossá- gúakat. A tőkésimport-helyettesítésben elért eredményeket — és az exportképességet is — növelni lehetne, ha a gyártás- és a gyártmányfejlesztésben nagyobb szerepet juttatnának a vállalatok a vidéki egységeiknek. (A magnetofongyárban, s bizonyára sok más he• A Gépipari Tudományos Intézet által kifejlesztett célgéppel Kovács Lászlóné a tőkés importot helyettesítő új terméket, a gumigörgő rádiuszos köszörülését végzi. (Méhesi Éva felvételei) lyütt ezt egyelőre lehetetlenné teszik a létszámgazdálkodás megkötései.) „Termelésközelben” hamarabb születnek jó ötletek importpótlásra. Az újítómozgalmon túlmenően az ötletek díjazásával érdemes lenne szélesebb tömegeket érdekeltté tenni ezeknek á problémáknak a megoldásában. A BRG és mások példája azt mutatja, hogy a hazai vállalatok jelenleg nem ismerik kellőképpen a KGST-országok háttériparát, termékkínálatát, jóllehet, tőkés importcikkeket ezekből a fórrá, sokból is helyettesíteni lehetne. Az eredményeket jobban kellene propagálni kiállítások, vásárok rendezésével, ahol kitűnne: mit, hol lehet beszerezni — vélekedett Rudasi Károly. A. T. S. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Autók, emberek, tragédiák NEMCSAK A BELBECS, A KÜLCSÍN IS FONTOS Exportra szállítanak a vagonok! Sajnos, törvényszerűségnek kell elfogadnunk azt a tételt, hogy a motorizált közlekedés nincs áldozatok nélkül. A mondat után azonban rögtön megfogalmazódik az emberben a kérdés: feltétlenül indokolt és elfogadható-e a sok áldozattal járó' közúti baleset, nincs-e megoldás a csökkentésre? A választ innen már mindenki tudja. Egyértelmű ugyanis, hogy a legtöbb balesetnek olyan emberi okai vannak, amelyeket nagyobb figyelemmel, a szabályok maradéktalan megtartásával, s talán . szigorúbb törvényekkel, jogszabályokkal meg lehetne szüntetni. Mindig és minden területen voltak és vannak köny- nyelmű,, felelőtlen, ostoba kockázatot vállaló, s ezáltal gondot, bajt, tragédiát okozó emberek. A közlekedésben ez akkor vesz drámai fordulatot — és sajnos ez a leggyakoribb eset —, amikor vétlen emberek az áldozatok. Két katona megy az úton Az a három közlekedési baleset, amelyet az alábbiakban ismertetünk, hónapokkal ezelőtt történt, a bírósági ítéletek sem teljesen frissek. Mindez azonban lényegtelen, hiszen a tragédiák tanulságai máig érvényesek, elgondolkodtatok és mindenki által megszívlelendők. Tavaly, augusztus 8-án az éjszakai órákban két katona gyalogolt Kiskőrösön a laktanya felé. Az út menetirány szerinti jobb oldalán haladtak, szórakozni voltak a városban, s bizony szeszes italt is fogyasztottak. Túljutottak a sorompón, s bizonyára hallották, hogy mögöttük egy-egy gépkocsi jön. Ezt nemcsak hallhatták, de észrevették a fényszóró világítását is. Az autót — most már tudjuk — Ledniczky Vilmos (Soltvadkert, Madách utca 2.), a kiskőrösi Petőfi Kertészeti Szakiskola főelőadója vezette. A Balatonról tartott hazafelé, és az említett időben (éjszaka féltizenegy körül) 65 kilométeres óránkénti sebességgel haladt. A'vasúti átjáróban felvillantotta a fényszórót, s ennék fényében a több mint száz méterrel előtte haladó katonákat csak sötét tömegnek észlelte. De kétségtelenül látta, hogy van előtte valami, A fényszórót visszavette és tompított világítással, változatlan sebességgel haladt tovább. Gondatlansága, s figyelmetlensége miatt fékezés nélkül elütötte a két katonát. A baleset következtében mindkét fiatalember életét vesztette. Ledniczky Vilmos a büntetőeljárás során tagadta bűnösségét, és védekezésének lényege az volt, hogy • mindkét sértett váratlánul gépkocsija elé lépett. Ezt a magyarázatot a bíróság nem fogadta el. A műszaki szakértő az ütközési helyzetből egyértelműen megállapította a már fentebb leírtakat, vagyis azt, hogy a gépkocsivezető volt a hibás. Ledniczkyt a bíróság két év,hat hónapi fogházra ítélte és három évre eltiltotta a járművezetéstől. Az ítélet még nem jogerős. Egy kislány halála Markó Adrienn hétéves kislány tavaly április 5-én meghalt,. mert át akart szaladni a kiskőrösi Rákóczi utca egyik oldaláról a másikra. Lényegében ennyi a magja a gyerek tragédiájának. Lehet-e kárhoztatni a jogászt, aki látszólag ridegen így fogalmaz a bírósági ítéletben: „A sértett (a kislány) megszegte a KRESZ 21. § (6) és (8) bekezdésében írt azon rendelkezéseket, miszerint a gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződik annak veszélytelenségéről ..Sajnos, a kis Adrienn esete nem egyedüli példa. Hány és hány kisfiú, kislány akart már hasonló meggondolatlansággal és figyelmetlenül átszaladni az úton? A bíró, a jogalkalmazó nem tehet mást, mint megállapítja a tényeket: ki milyen szabályt szegett meg, s ezért milyen mértékben felelős. Aki elütötte .Markó Adriennt, Csermák János (Kiskőrös, Honvéd utca 25.) 26 éves fiatalember, saját 1200-as Ladájával minimum nyolcvan kilométeres sebességgel száguldott, noha neki sokkal jobban kellett volna ismernie a KRESZ-t, mint a kislánynak. Ilyen sebességgel szaladt elé a gyermek — féktávolságon belül. Csakhogy nyolcvan kilométernél lényegesen nagyobb a féktávolság, mint a városban megengedett hatvan kilométernél. Ha Csermák szabályosan közlekedik, a kislány" nem hal meg. Hatvan kilométernél ugyanis a féktávolság 34 méter, s Csermák akkor vette észre a kislányt, amikor attól 35 méterre volt, de a nagy sebesség' miatt megállni már nem tudott. A bíróság Csermákot — jogerősen — másfél évi szabadságvesztésre ítélte, és két évre eltiltotta a járművezetéstől. Többek között erre az esetre is gondoltunk, amikor a bevezetőben szigorúbb törvényeket, hatásosabb jogszabályokat emlegettünk. Az ügyben talán az a leginkább megdöbbentő, hogy Csermák János ném érezte magát bűnösnek. Véglegesen eltiltva ■Nagy Imre (Solt, Nap utca 3.) huszonkilenc éves fiatalember először í975-ben‘ állt' bíróság előtt. Akkor azért vonták felelősségre, mert gondatlanságával és figyelmetlenségével két ember halálát okozta: gépkocsival közlekedett, indokolatlanul áttért a bal oldalra, s összeütközött egy szabályosan közlekedő motorkerékpárossal, aki pótutasként lányismerősét vitte. Mindkét motoros meghalt. Akkor két év hat hónapi szabadságvesztést kapott és további két évre eltiltották a járművezetéstől. A büntetést letöltötte, majd 1981-ben újra jogosítványt szerzett. Ekkor került a gabonaforgalmi vállalat, solti üzeméhez gépkocsivezetőnek. A múlt év október 13-án reggel, Solt belterületén, az52-es számú úton a község központja felé igyekezett Lada 1200-as autójával. A Toldi utcánál balra akart kanyarodni, de meg kellett állnia, mert a kerékpárúton biciklisek haladtak. Két—három kerékpárost elengedett Nagy Imre, azután elindult, noha még egy ember jött kismotorral. Ez az ember Matlag Sándor 62 éves, helyi lakos volt. Hiába fékezett teljes erőből a kismotoros, az ütközést már nem bírta elkerülni, hiszen a gépkocsi ráhaladt a kerékpárúira. Jellemző, hogy Nagy Imre már csak akkor vette észre Matlag Sándort, amikor az a gépkocsinak ütközött. A szerencsétlen férfi olyan súlyosan megsérült, hogy október 18-án — a szakszerű és gondos kórházi kezelés ellenére — meghalt. Nem volt kétséges, hogy a motoros halálát az ütközéskor elszenvedett sérülések okozták. Nagy Imrét a bíróság három évi szabadságvesztésre ítélte és a járművezetéstől véglegesen eltiltotta. Ez az ítélet — amely még nem jogerős — alig egy évvel azután született, hogy Nagy Imre az előző ítéletben kiszabott két évi eltiltás lejártát követően újra jogosítványt szerzett, méghozzá A, B és C kategóriára egyaránt. Nem alaptalan a kérdés: miért nem derült ki az alkalmatlansága már az első, de különösen a második vizsgánál? Miért kellett három ember halálával „bizonyítani” ezt a nyilvánvaló alkalmatlanságot? Amikor 1975-ben elütötte a motoron közlekedő fiatalokat, a bíró kérdésére elmondta, hogy haladt az úton, kinézett az ablakon, látta, hogy milyen szépen ringatózik a kalászos búza, eszébe jutott egy katonatársa, s azután csak a csat- tanásra „ébredt fel”... Ez a de- koncentráltság, a figyelemnek ez a nagyfokú szétszórtsága ki kellett volna, hogy derüljön a vizsgákon. Sajnos, nem derült ki... G. S. A MÁV Szegedi Igazgatóságának — amelynek működési kör- .zete három,megyébe terjed ki — exportszállítási feladata az ösz- szes forgalomnak mintegy 20 százalékát teszi ki. Ebből Bács- Kiskun 34 százalékot képvisel. Az év első öt hónapjában 169 ezer tonna exportárut szállítottak, amely mérsékelt teljesítménynek számít, hiszen a mezőgazdaság külpiacra szánt termékei még ezután jelentkeznek. Lovász Lázár vasútigazgató-' val arról beszélgettünk; mi az oka annak, hogy az exportküldemények vasúti járművei időnként nem elég tiszták, miért nem hű- tenek mindig a, hűtőkocsik, illetve mit tesz ezek javítása érdekében a vasút és a megrendelő? — Az exportárut szállító vagonok kiválasztása — kezdte- a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője — meghatározott technikai követelmények szerint tör-' ténik és azt a MÁV szakemberei végzik. A vasút belső hiányossága, hogy nem tudunk mindenhová szakembert küldeni, s ennek is oka van. Nézzünk egy példát: Kecskeméten van erre ember, ám ha az izsáki megrendelő Fülöpszállásról kapja a vagont, s nincs ideje megvárni az „ellenőrt”, könnyen előfordulhat, hogy a határállomásról tisztáta- lansága, műszaki hibája miatt (26.) — Muszáj egy órára ledőlnöm, mert összeesem. Ha közben hozzák a tálakat, ne kelts fel, ha nem okvetlenül szükséges. — Hatalmasat sóhajt. — Most áldom csak igazán gondos szüléimét, hogy nincs még egy öcsém! — És már alszik is. Négykor felébred, megfürdik, s ötkor már készen áll a vendégek fogadására, akik hatra hivatalosak. A tálakat és italokat csakugyan Tibor veszi át, mert Kata éppen a zuhany alatt áll. Negyed hétkor kezdődik a vendégek jövetele. Legelőször az asz- szony — s egyben a vőlegény — szülei érkeznek; Bende mama természetesen azzal, hogy segít, de Kata büszkén kényszeríti le egy székre, s ragyogva újságolja, hogy minden a legnagyobb rendéppen a MÁV küldi vissza a vagont. (Á határállomásokon a MÁV szigorúan ellenőrzi a kocsik műszaki, esztétikái állapotát, S' csak úgy skül'dii®határon túlra. Az is előfordul viszont, hogy a külföldi partner nem engedi be az adott kocsit. A szerk.) Ez esetben az átrakás költségei természetesen nem a megrendelőt, hanem a MÁV-.ot terhelik. — Mit tesznek azért, hogy ke- vesebb, már megrakott vagon kerüljön vissza a határállomásról? — Egyetlen dolog, amit tehetünk, az előbbi példánál maradva, hogy ne Fülöpszállásról, hanem Kecskemétről kerüljön a kocsi. Izsákra. Ezt a módszert már alkalmazzuk. Kisebb állomásokon, ahol több vagont raknak meg, kiküldjük az ellenőrt, kérve a szállíttatókat. hogy az átvizsgálás előtt ne rakodjanak. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni: a címzett kirakás után köteles a kocsikat kitakarítani. Ha ezt nem teszi, meg kell térítenie a vasútnak a tisztítás árát. A legtöbb vállalat inkább kifizeti ezt a csekélyke összeget, minthogy takarítson. Van egy másik gond is. Élő állat szállításakor a vagonokat ki kell mosni, fertőtleníteni. Ilyen mosóberendezés csak Szegeden, a Rókus állomáson van. Ezeket a vagonoben, a ház felkészülten várja a vendégeket. Fél hét előtt néhány perccel Máriáék is megjönnek; Lali kíséri őket, s most már természetesen itt van velük a lány édesapja is, Szotyori István. Két napja érkezett meg Damaszkuszból; éppen ezért tűzték ki az eljegyzést mára. Általános bemutatkozás. Szotyori ismerkedik a háziakkal, jövendő veje sógorával, a szüleivel, amazok meg igyekeznek a majdani menyükkel közelebbről meg- ösmerkednd, noha futólag természetesen ismerik, hiszen volt már fent náluk bemutatkozó látogatáson. A jövendő anyós kedvtelve legelteti szemét Mánián; a leányon kát a'kár gazdaságos, akár nem: le kell vinnünk Szegedre, s csak ptána tudjuk elküldeni a megj- rendelőnek. — Olyan panaszok is érkeztek hozzánk, hogy a hűtőkocsik nem hűtenek, s ezért nem tudják berakni az árut. Mi ebben az igaz- ság? — A megyéből eddig összesen 3084 hűtőkocsit rendeltek, amelyből 171-et, az összes igény 5 százalékát nem tudtuk azon a napon kiállítani. Á már említett vagonok között/száz olyan kocsi volt, amelyet tisztátalanság, műszaki hiba miatt nem engedtek berakni. Ebből 77 azért került „kisorolásra”, mert műszaki idejük lejárt, s csupán 8 volt olyan, amelynek jégtartója meghibásodott. A megye egyik állami gazdaságával vitánk volt amiatt, hogy kisebb befogadóképességű hűtővagont tudtunk küldeni, mint az exportpég számukra küldött megrendelése. Ezért visszautasították a vagonokat, holott ezt a kisebb mennyiség nem indokolta — mondta a többi között Lovász Lázár. Meggyőződésünk, hogy a MÁV és a szállító partnerek, megrendelők, fuvaroztatók közös erőfeszítésével elérhető, hogy az exportra kerülő áruk minősége mellett a külcsín is fémjelezze jó hírnevünket. Gémes Gábor remekül áll az erre az alkalomra készült, tojáshéjszínű kosztüm. — Nem is hiszed, milyen nagy öröm nekünk ez a mai nap, Marikám! — sóhajtja az asszony meghatottam — Tudod, már attól féltünk az apjával, hogy ez a válogatós lakli pártában marad ... — Annyi előny nem jár neki! — kiáltja Tibor, aki már megkezdte a házigazda teendőinek ellátását, és szorgalmasan töltögeti az italt a vendégek poharába. (Sőt, az igazat szólván, már előtte is férfiasán helytállt a kötelességteljesítés mezején; kemény elszántsággal kóstolgatta a különféle borokat és tömény italokat, hogy jószívvel tudja majd kínálni a kedves vendégeket, kit- kit az ízlése és igénye szerint...) Odakint csengetnek. Tibor leteszi az éppen kezében levő palackot és menne ki, ajtót nyitni. Ám Lali megelőzi. — Hagyd csak, Ti'bikém. Tölt. sél nyugodtan! — kiáltja, és siet ki, az előszobába. Szász igazgató áll az ajtó előtt, hatalmas virágcsokorral. — Tiszteletem, Bálint bátyám. — Szervusz, fiam. Melegen gratulálok! — Az öregúr át akarná nyújtani a csokrot, de észbe kap. — Jaj, persze, ezt majd a menyasszonykának ! Mennek befelé, az öreg bizalmasan odahajol a fiúhoz. Termelésközeiben jó ötletek születnek f • A müan.vagiizemben kazettaffcSa deleket gyártanak. 1
