Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-15 / 138. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. június IS. 1 (Kép cs szöveg: Tarpai Zoltán) • Lenn: Íme. a végeredmény. A víztorony összeszerelése 8 órás munka volt... •''■ív? Víztorony épült Kerekegyházán Nemrégiben a kerekegyházi lakosoknak igen nagy eseményben volt részük: 500 köbméteres víztározót állítottak fel a községben. A tornyot a Vízgépészeti • Balta: a daru gémjére fölkerültek a vastag drótkötelek. • Jobbra: a torony törzs már a helyén. ■ A bal oldali alsó kép: kalapot emelnek a daruk. TÁRGY: SZEMÉTELTAKARÍTÁS A kontraszt az utcán hever Ugyanezeken a hasábokon alig egy hete cikkek jelentek meg a kör. nyezetvédelem jogi eszközeiről. A szerző, dr. Arvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára számadatokkal bizonyította, hogy egy év alatt csupán minden második községre jutott egy megbírságolt szabály- sértő: ,,Jelenleg sem a központi, sem a helyi jogi szabályok, nem jutnak még csak megközelítő módon sem érvényre a társadalmi igényekbeképest. Igen szerencsés helyzetben lennénk, és rendkívül magas szintű társadalmi önbecsülésről szólhatnánk, ha megyénkben egy év alatt mindössze 378 esetben sértenék meg a köztisztasági és egészségügyi szabályokat, ha parkjainkat csupán 237 esetben rongálnák, vagy éppenséggel 55 összeütközés lenne a helyi tanácsok rendeletéivel." Még be sem fejeztük az írások közreadását, amikor dr. Tóth Károly, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója levelét hozta meg a posta. (A tárgy: szemételtakarítás.) Fényképet is mellékelt a soraihoz azokról a lehetetlen állapotokról, amelyek a környezetés természetvédelemre hivatott intézmény szomszédságában mindennap tanúsítják a szép célkitűzések és a gyakorlat ellentmondásosságát. — A téma — vagyis a kontraszt — az utcán hever. Prózaibban szólva, a Zászló utcai lakótelep előtt szemét borítja a terepet Kecskemét hunyadivárosi negyedében. Levélírónk hozzáteszi kiegészítésül, hogy otthonaikba már több mint egy éve beköltöztek a lakók, de az építési törmelék változatlanul ott éktelenkedik. Elhanyagolt környezet az út egyik oldalán. És a másikon? Nádfedeles székházból irányítják a nemzeti park drámai összeütközésektől sem mentes önvédelmét. Madárcsicsergés tölti meg a környező ligeteket, miután a város egyik szeméttelepének helyén sikerült visszaállítani a korábbi arborétumot. Örökzöld nyugalmat árasztanak a díszcserjék, lucfenyők, tiszafák. Akik itt dolgoznak, tudják, hogy nem minden járásban, községben, üzemben vagy gazdaságban tapsolnak a környezetvédelmi törvénynek. Nem is kell messze menniük, elegendő kinézni az irodákból, hogy a közömbösség jeleit lássák. De teszik továbbra is a dolgukat, s korántsem eredménytelenül. Dr. Tóth Károly a közelmúltban így nyilatkozott egy interjúban: alig tudom elképzelni, hogy annak, aki itt született, a hazájáról ne jutna eszébe egy szép • Elhanyagolt környezet az út egyik, környezetvédelmi mintaterület a másik oldalán. jegenyefasor, borókás, erdő, nádas, fásított tanya, ligetes tó, vadvirágos kaszálórét, rekettyefüzes. Meg kell tartanunk őket, mert nem lesz mire emlékeznünk. Hiszek abban a termelésben — folytatta az igazgató —, amely nem teszi tönkre a természetes élővilágot. Lehetséges kialakítani a környezetkímélő gazdálkodást, életmódot. Egyébként van már példa a harmonikus szomszédságra. A svéd- és finnországi lakó- házépítésekre, városrendezésekre gondolok. Ott sokkal kiegyensúlyozottabbak az emberek, ahol nem meghódítani és föltétlenül átalakítani akarják a természetet, hanem együtt élnék vele.” Jó lenne, ha a természetvédők — mái világunk és jövendőnk védelmezői — nem rendülnének meg hitükben. Jó lenne, ha mind kevesebben próbálnák megrendíteni az embereknek azt a többségét, amely némi figyelemmel és cselekvőkészséggel legyözhetőnek tartja a hanyagság rontásait is. Valóságos belső meggyőződésre lenne szükség mind szélesebb körben — természeti értékeink és a magunk jól felfogott érdekében. S ha kell, a hatósági beavatkozásról sem szabad lemondani, bár rendszerint utólagosak, és gyakran eredménytelenek. Talán a kellő szigor és következetesség segítene. Egyebek között annak a már-már képtelen kolit- rásztnak a feloldásában is, amely i túl hosszú ideje figyelhető meg ' egy környezetvédelmi mintaterület és a közvetlen szomszédság szemetes környezete között. H. F. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Szerelem és halál... Nem újkeletűek a szerelmi tragédiák. Az öngyilkos lányok, a kosarat kapott, s emiatt elzüllött legények szomorú históriájával vannak tele a balladáskönyvek. Szólhatnánk a vagyoni különbségek miatt egymástól tiltott, ámde szerelemtől lángoló fiatalok sok-sok drámájáról, a közös halálról, beszélhetnénk a kútbaugrott, mérget ivott cselédlányokról, de a „felsőbb” körökben is nem egy áldozatot szedő lelki konfliktusokról. Nem minden szerelmi tragédiából lesz shakes- peari dráma, tolsztoji regény. A legtöbb megmarad a hétköznapi borzongásokat kiváltó események szintjén, noha lelki töltése talán van olyan súlyos és felkavaró, mint az avignoni szerelmeseké. Elmúltak azok az idők, amikor a pár- választás lehetőségének köreit a vagyoni tehetség határolta be, s a mai érzelmi konfliktusokat már kizárólag a lélek megcsalatásai váltják ki. ILYEN TRAGÉDIA történt február 19-én este Kecskeméten, a Cédulaház utca 4. szám alatti ház egyik albérleti szobájában: a 19 éves Lantos László (Kerekegyházé, Petőfi utca 8.) egy nyaksállal megfojtotta Zubor Mártát. Azt a lányt, aki menyasszonya volt, s akit szeretett. Hogyan Jött létre ez a kapcsolat, s milyen okok vezettek a szörnyű végkifejlethez? Ezekre a kérdésekre '.keresett választ a Kecskeméti Meggyei Bíróság egyik büntetőtaná- ‘ósa a tárgyalásokon, ijj A fiú családjában senki nem ^volt büntetve. Kiegyensúlyozottan, noha nem minden vihar ■nélkül teltek az évek. Az apa gyakori durvasága végül is a szülők életközösségének megszakadásához vezetett, de ezután is egy házban laktak. Lantos László elvégezte az általános iskolát — igaz, nem valami fényes eredménnyel — s azután segédmunkásként dolgozott, busszal járt haza kecskeméti munkahelyéről Kerekegyházára. 1980-ban helyezkedett el a Duna—Tiszá-közi Állami Építőipari Vállalathoz, ahol szintén segédmunkás volt. Alkoholt ritkán fogyasztott, nagyon ritkán fordult elő, hogy berúgott. Idézzünk egy mondatot a bíróság ítéletéből, mert ez a jellemzés később igazolódik: „Primitív személyiség, érzelmi élete kiegyensúlyozatlan, dp életvezetése egyenletesnek mondható ...” A FIATAL FIÜ 1981 januárjától a Kecskeméten épülő új Centrum Áruház felvonulási épületeinek felállításán dolgozott. Naponta látta a szemben lévő ABC-áruház kirakatán keresztül Zubor Mártát, akinek az áruház volt a munkahelye. Figyelte a lányt, majd azzal az ürüggyel, hogy vásárolni akar, bement a boltba. Megismerkedtek, s hamarosan együtt, jártak szórakozni. Kialakult a szerelem, s a fiú bemutatta a lányt édesanyjának is. Elhatározták, hogy összeházasodnak, s 1981 augusztusában hivatalos eljegyzést tartottak. Mindez alig több, mint fél év alatt. A tapasztaltabb, megfontoltabb ember már itt felkapja a fejét: nem túlságosan elhamarkodott volt ez? Még akkor is ezt kell kérdeznünk, ha tudjuk, hogy napjainkban a házasságokat már nem előzi meg évekig tartó udvarlás, hosszú jegyesség. De hangsúlyozni kell: a fiú akkor 18,- a lány pedig 16 éves volt. Az ismeretség elején a lány naponta hazajárt Fülöpházár’a, s a fiú naponta elkísérte az autó- buázállomásra. Később Zubor Márta a már említett Cédulaház utcában albérleti szobát vett ki és ott lakott, s a fiú hetenként egy-két éjszakát nála töltött. A szülők nem kifogásolták az eljegyzést; a házasságkotési szándékot, ■ de a szerelmi kapcsolatot sem: Csakhogy amilyen gyorsan jött a szerelem a lánynál, olyan gyorsan kezdett elmúlni is. Ebben közrejátszott Lantos László gyakori durvasága. A lány munkatársai tapasztalták, hogy 1982 elejétől idegesebb, ingerlékenyebb lett Zubor Márta, aki nem egyszer panaszkodott, hogy „a Laci megint arénázott...” Ennek az „arénázásnak” azonban alapja volt. A lány ugyanis — már eljegyzett menyasszonyként — megismerkedett egy másik fiatalemberrel, aki kőműves volt, és amikor a vőlegény szüleihez utazott, fehér Trabanttal várta Zubor Mártát az áruház előtt, hogy szórakozni vigye. Lantos László gyanította, hogy közbelépett egy harmadik valaki. A lány be is ismerte: egy fiú jár hozzá (a valóság az volt. hogy nem járt hozzá a fiú, csak" vele járt). Hamarosan vissza is adta a gyűrűt Zubor Márta, s ebből a vőlegény megértette, hogy véglegesen szakítani akar vele. Február 18-án délelőtt együjt sétáltak. s megállapodtak abban, hogy másnap, 19-én a munka befejezése után találkoznak, és a lány közli végleges elhatározását, addig marad a gyűrű is. A MEGBESZÉLÉS szerint február 19-én este hét óra körül Lantos László várakozott az ABC előtt. Kiszaladt hozzá a lány, s arra kérte, ne várjon rá, mert jön az új udvarlója, és azzal mennek szórakozni. Á fiú látszólag szót fogadott, de nem ment el. Az üzletben vásárolt két déci császárkoriét, cigarettát, gyufát és megemlítette a lánynak, hogy szeretné elvinni az albérletben maradt holmijait. Rendben van — válaszolt az exmenyasszony, akkor várjon az albérleti lakás előtt. Lantos László kijött, s rövidesen látta,, hogy megjelenik a fehér Trabant, a lány beszáll. A fiú versenyfutásba kezdett az autóval^ s csaknem egyidőben értek a Cédulaház utca 4. szám élé. A Trabant távolabb állt meg, s csak a lány szállt ki, sietett a lakása felé. Együtt mentek be: Lantos László és Zubor Márta. Begyújtottak, beszélgettek, még tréfálkoztak is. Lantos például azt mondta, akkor is visszafogadja, ha máshoz megy férjhez, és nem sikerül a házassága. Közben a lány átöltözött, nagykabátot vett fel, és egy hosszú sálat tekert a nyakára. Az ajtónál álltak. Arra kérte Lantost a lány, hogy vigye el a gyűrűt és a holmiját. A fiú azonban még egy búcsúcsókot kért, amit a lány nem ellenzett. Lantos azonban azt tapasztalta, hogy a csókban nincs semmi szeretet. Hirtelen elhatározással megfogta a ljány nyakát és erőteljesen megszorította. Zubor Márta sikítani akart, de támadója befogta a száját, az orrát, s mindketten a földre zuhantak, s Lantos László teljesen leszorította a lányt, majd a hosszú sállal szorosan körbetekerte a nyakát, erősen megkötötte. EKKOR MÄR nem mozdult az áldozat. Föltette az ágyra. Ezután magához vette a gyűrűt, és az ott tartott ruhaneműjét, és kiment u lakásból. Előbb azonban magához vett egy konyhakést arra gondolva, ha a kint várakozó Traban- tos megtámadja, védekezni fog. A Trabantos azonban nem volt sehol. .. A tettétől megrémült Lantos ' a lány lakása közelében, a Honvédkórház mellett lévő toronydarura mászott, ahonnan azt figyelte, mikor jön a rendőrség, mikor derül ki a bűncselekmény. De mert órákon keresztül semmit sem tapasztalt, lemászott és a 11-kor induló busszal Kerekegyházára utazott. Otthon mindent elmondott az anyjának. Az anya jól látta, milyen állapotban van a fia, s azt tanácsolta, azonnal induljanak a rendőrségre. Másnap reggel az anya és a fia felkeresték a körzeti megbízottat, és elmondták mi történt. A BÍRÓSÁG Lantos Lászlót emberölés miatt kilencévi börtönre ítélte, s további • öt esztendőre eltiltotta a közügyektől. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte a büntetőtanács, hogy Lantos tettének elkövetésekor alig töltötte be a tizennyolcadik évét. Ugyancsak enyhítő tényező Volt őszinte, beismerő vallomása, megbánása, amit az is igazol, hogy önként jelentkezett a rendőrségen önmagát feljelenteni. Ez nyomatékos enyhítő körülmény. Súlyos- 1 bitó tényezőt a bíróság nem talált. Az ítélet még nem jogerős. G. S. i t 1 I Vállalat kunhegyesi gyára készítette. A végső szerelési és beemelés! munkákra segítségül hívták a Budapesti Építőipari Gépesítő I Vállalat dolgozóit is. Három nagyteljesítményű daruval tették helyére a hatalmas szerkezetet. Képeink a toronyállítást mutatják be.
