Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-13 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 131. szám Ara: 1,40 Ft 1982. június 13. vasárnap Nyikolaj Faggyejev elutazott Budapestről Szombaton elutazott hazánkból Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára, aki a szervezet XXXVI. ülésszakán vett részt fővárosunk­ban. (MTI) Marjai József Lengyelországban Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a lengyel kormány meghívására szombaton Leng yelországláa utazott, ahol megbeszéléseket folytat Jerzy Ozdowski miniszterelnök-lhelyet- tessel, a magyar—lengyel gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság lengyel tagozatának elnökével, a kétolda­lú gazdasági kapcsolatok idősze­rű kérdéseiről. Marjai József el­utazásaikor jelen volt Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövete. A Mi­nisztertanács elnökhelyettese részt vesz a poznani nemzetközi vásár ünnepélyes megnyitásán. (MTI) ZÖLDBORSÓ, SZAMÓCA, CSERESZNYE Szezon a konzervgyárban • Kilós dobozokba kerül a feldolgozó gépsoron a termék. Csütörtökön érkeztek az első zöldborsó-szállítmányok a Kecs­keméti Konzervgyárba. Ezen a na­pon 180 tonna — már kicsépelt borsószemet — küldtek a gazda­ságok billenőplatós tehergépkocsi­kon, ömlesztett állapotban. A ter­ményt azonnal a feldolgozó beren­dezésekre irányították, amelyekkel néhány órán át a nagyjavítás utá­ni üzempróbát végezték. A kar­bantartóknak ugyanis ' ilyenkor nyílik módja a gépsorok végleges beállítására. Pénteken reggel a gyár vezetői megbeszélésre ültek össze, hogy egyeztessék a munka további me­netét. Mint arról Csongovai Tamás főmérnök tájékoztatott, a feldol­gozás további ütemét tárgyalták meg. A gyár összesen 9080 tonna zöldborsóra szerződött a megyebe­li gazdaságokkal, de a felmérések szerint a kedvezőtlen tavaszi idő­járás miatt csak mintegy 8000 ton­na várható. Szervezett, ütemes szállításokra és feldolgozásra van tehát' szükség annak érdekében, hogy minél kisebb veszteséggel kerüljön a dobozokba, illetve üve­gekbe a borsó.­Máris el kellett rendelni az egy- műszakos szombati munkát, mert erre a napra is csaknem 70 tonna zöldborsó érkezett, ami nem vár­hat hétfőig. A szezon ideje alatt, ha az áru minőségének megőrzése úgy kívánja, vasárnapi műszakok­ra is sor kerülhet. Napi borsófel­dolgozó kapacitásuk 400 tonna. Minden reggel rövid osztályveze­tői értekezleten beszélik meg az az­napi tennivalókat , munkaterüle­tekre bontva, hogy a zavartalan termelés útjából elháríthassanak minden akadályt. Egyébként elkezdődött már a szamóca feldolgozása is. A gazda­ságokkal 110 tonna termékre szer­ződött a gyár, de sajnálatos mó­don Kecskemét környékén a rossz időjárás miatt, 80 százalékos kár keletkezett a termésben. Miután ez a korizervféleség tőkés export­ra kerül, a szállítási többletkölt­ségeket vállalva még dunántúli gazdaságoktól is vásárolnak sza­mócát. A jövő hét elején elkezdik az idei termésű cseresznyebefőtt gyártását is. Ebből a gyümölcsből 20 százalékos terméskiesést jelez­tek mezőgazdasági partnereik. Közben folytatják a különböző dzsemek és ivólék. készítését. Ezek jó részére tőkés megrendeléseik vannak, azonban kellő mennyi­ségben kerül belőlük bélföldi fo­gyasztásra is. N. O. MÚZEUMOK ÍGÉRIK A NYÁRRA Uj kiállítások Félegyházán, Kecskeméten és Baján Megyénk múzeumi szervezetének nyári közművelődési programja semmivel sem lesz szegényebb az elmúlt hónapok rendezvénysorozatánál. Az állandó jellegű bemutatók mel­lett számos új időszaki kiállítást nyitnak, tárlatvezetéseket tartanak valamennyi intézményben, néhány helyen pedig műsoros esteket is rendeznek, A kiskunfélegyházi Kiskun Mú­zeumban nyitják meg az első — Kondor Béla festő- és grafikus­művész alkotásait bemutató — nyári kiállítást ma június 13-án. A kiállítást augusztus 20-ig lát­hatják a múzeum vendégei. A bajai intézmény látogatói korábban megismerkedhettek több alkalommal is a dunai halászat­történet gazdgg gyűjteményével. A vízi élet, a halászat állandó té­mája a művészeteknek is. Ez ad­ta a nyári kiállítás ötletét dr. Sólymos Edének, a bajai Türr István Múzeum igazgatójának. A június 20-án nyíló tárlat címe: Halászat a képzőművészetben. A megyeszékhelyen három új kiállítás nyílik. A kecskeméti Ka­tona József Múzeumban június 25-tőil láthatjuk majä a Tervek és épületek (Kecskemét építésze­te a századfordulón) című kiállí­tást, Simon Magdolna művészet- történész és Juhász István városi főmérnök rendezésében. A Ma­gyar Naiv Művészek Múzeuma Herczeg Kiss Márta és Kocsis An­tal munkáit mutatja be. A júni­us 26-án nyíló kettős tárlatot Bánszky Pál művészettörténész rendezi. Figyelmet érdemel a Szó- rakatén usz Játékműhely és Mú­zeum augusztus 21-re tervezett bemutatója. A fazekasság erede­tére utaló, olyan kísérleti agyag­figurákat és szerszámokat látha­tunk majd itt, melyeket gyerekek készítettek iparművész irányítá­sával. Két helyen — a kiskunhalasi Thorma Múzeum és a szalkszent- mártoni Petőfi-emlékház udvará­ban — múzeumkprti esték prog­ramjai kínálnak kellemes szóra­kozási, .hasznos közművelődési le­hetőséget. ’ R. M. T^ÖZSÉGI otthonok magánerőből • A Meggyfa utcá­ban meggyfák ugyan még nincsenek, de a néhány év alatt itt felépített harmincöt ház már valóban ut­cát alkot a korábban dimbes-dombos kece­li területen. Tavaly ötven család költö­zött új otthonba, az idén eddig tizenöten fejezték be az épít­kezést. A falusi ott­honteremtésről ad hírt képriportunk a harmadik oldalon. HAZÁNK ŐSZINTE ÉS KÖVETKEZETES HÍVE A LESZERELÉSNEK Púja Frigyes felszólalása az ENSZ közgyűlésén Púja Frigyes külügyminiszter közép-európai idő szerint szombatra virradóra felszólalt az Egyesült Nemzetek Szer­vezete közgyűlésének második, leszereléssel foglalkozó ülés­szakán. Beszédében egyebek között ezt mondotta: Jelenlegi rendkívüli ‘üléssza­kunk különösen nyugtalanító körülmények között, a fegyverke­zési verseny megfékezése és a leszerelés szempontjából kedve­zőtlen időszakban végzi munká­ját. Az elmúlt években az enyhü­lés elmélyülése és kiterjesztése helyett növekedett a feszültség. A béke és a nemzetközi biztonság megszilárdulása helyett a hábo­rús veszély erősödését tapasztal­juk. A fegyverkezési verseny megfékezése, a sürgős leszerelé­si intézkedések helyett példátlan' arányú fegyverkezési programo­kat dolgoznak ki. Mindezért a szélsőséges imperialista körök a felelősek. A feszültségektől, konfliktusok­tól terhes helyzetet tovább sú­lyosbítja Izrael agressziója Liba­non, a palesztin nép, a térség más országai ellen. A Magyar Nép- köztársaság kormánya és közvé­leménye a leghatározottabban el­ítéli ezt a brutális támadást és követeli az izraeli erők azonnali kivonását. Szeretném felhasznál­ni ezt az alkalmat, hogy erről a fórumról is biztosítsam a legújabb izraeli agresszió áldozatait a ma­gyar nép és kormánya teljes szo­lidaritásáról. A nemzetközi közvélemény előtt jól ismert, hogy a Magyar Nép- köztársaság — más szocialista or­szágokhoz hasonlóan — őszinte és következetes híve a leszerelésnek. Kormányom fő külpolitikai fel­adatának tartja, hogy tevékenyen és kezdeményezően közremű­ködjék az enyhülés eredményei­nek megőrzésében, a béke védel­mében, a biztonság megszilárdí­tásában, az országok és népek együttműködésének erősítésében. A Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében megerősíthetem, hogy szövetségeseinkkel, a Varsói Szerződés többi tagállamával, és más szocialista országokkal együtt készek vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönösség alapján megál­lapodni hármilyen fegyverfajta korlátozásában, csökkentésében, vagy betiltásában. Támogatunk minden olyan kezdeményezés*, amely alkalmas arra, hogy a le­szerelés ügyét előrevigye, A halaszthatatlan leszerelési feladatok hosszú listájában a Magyar Népköztársaság kormá­nya megkülönböztetett fontos­ságot tulajdonít a nukleáris fegy­verkezési verseny megállításának. Éppen ezért melegen üdvözöljük „ és teljes mértékben támogatjuk azokat a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió az utóbbi időben a hadászati fegyverzetek, illetve a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozására és csök­kentésére vonatkozóan tett. A közgyűlés legutóbbi ülésszaka a Szovjetunió kezdeményezésére kiemelkedő jelentőségű nyilatko­zatot fogadott el a nukleáris ka­tasztrófa megelőzéséről. Ez a fon­tos dokumentum az emberiség el­leni legsúlyosabb bűncselekmény­nek nyilvánitotta a nukleáris (Folytatás a 2. oldalon.) KÖZÖS SZŐLŐTELEPÍTÉS, FELDOLGOZÁS Mezőgazdasági üzemek vállalkozása A Kecskemét—szikrai Állami Gazdaság vezetői a megyében elsőnek kezdeményez­tek új fajta együttműködést a környező ter­melőszövetkezetekkel. A kooperáció a borá­szatban kezdődött. A lakiteleki Szikra Ter­melőszövetkezettel és a jakabszállási Nép­front Szakszövetkezettel közösen építettek bortárolókat. • A lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezetben 200 hektáron telepí­tettek szőlőt közösen a Kecskemét—szikrai Állami Gazdasággal. Ez utóbbi nagyüzem sok segítséget adott nemcsak a fajták megválasz­tásában, hanem a művelés módjára vonatkozóan is. Nagy Sándor sző­lőtermelési brigádvezető elégedetten mutatja a magasművelésű Za~ lagyöngyét, amely fejlett vesszőket termelt. — Továbblépést jelentett — tá­jékoztat Nagy József igazgató- helyettes —, hogy az alpári Búza­kalász Termelőszövetkezettel és a lajosmizsei Almavirág Szakszö­vetkezettel együtt szőlőt telepítet­tünk, az ottani vezetőkkel történt megállapodás alapján 400 hektár­nyi területen. Megjegyzem abban az időben még jogszabály sem volt az ilyenfajta együttműködésre. Ügy állapodtunk 'meg, hogy a te­rület 40 százalékán az állami gaz­daság vállalja a beruházást, 60 százalékán pedig a termelőszövet­kezet. A fajtákat mi ajánlottuk, s megszerveztük a szaktanácsadást is. Földhasználat címén a termés értékének 10 százalékát adjuk a közös gazdaságnak. Ugyanakkor partnerünk a telepítés 60 százalé­kán termett szőlőt nekünk szállít­ja. A művelésben is együttműkö­dünk. Helikopterrel segítjük a nö­vényvédelmet, a szüreteléskor pe­dig kombájnt adunk. Az ültetvények jövőre kezdenek termőre fordulni. Ha mind a 400 hektár teremni kezd, akkor a partnerektől annyi árut vásáro­lunk fel, mint amennyi az állami gazdaság évi produktuma. Az igazgatóhelyettes elmondja azt is, egyszerű gazdasági társu­lást szerveztek a jakabszállási Népfront Szakszövetkezettel pezs­gőgyártásra. Évente 2 millió pa­lack italt szándékoztak értékesí­teni együtt. Újabban a kezdemé­nyezéshez csatlakozott a Helvéciái Állami Gazdaság, valamint a bok­ros! termelőszövetkezet. Ezzel két­szeresére tudják növelni a palac­kozott áru mennyiségét. Megkezd­ték a tárgyalásokat a Kiskőrösi Állami Gazdasággal is, amely szintén társulni akar a vállalko­záshoz. K. S. Ünnepelnek az építőipar dolgozói. Június második va­sárnapján — immár ,évtizedek óta — őket köszönti az egész ország. Megilleti őket, hiszen kezük munkája nyomán a fel- szabadulás óta megváltozott Jiazánk arculata. Milliókban számlálhatjuk ma már a kor­szerű, komfortos lakásokat, s a honi táj .képéhez tartoznak a modern ipari, mezőgazdasági létesítmények, a sok új kórház, iskola, áruház és egyéb in­tézmények. Az ünnepek általában olyan alkalmak, amikor az emlékek is felelevenednek. Az építők körében például a régmúlt sa­nyarú élet, a munkanélküliség, a vándorbot, és nem utolsó­sorban a bérekért vívott ke­mény harc. Bács-Kiskun me­gyében sem volt mindez isme­retlen. Amíg azonban szerve­zetlenül harcoltak, egymástól elszigetelten, kisebb csoportok­ban léptek fel bérkövetelések­kel, csendőrökkel zavartatták el őket munkaadóik, s többé nem i$ adtak munkát nekik. Kénytelenek voltai$ elvándo­rolni más vidékre, közülük so­kan a külföldet is megjárták. Ám minden rosszban van ha­szon is, mert megismerkedtek a munkásmozgalommal, a szervezettségben rejlő erővel. Ilyen külföldet megjárt ép Hó­munkás volt Söröli József és Nagy István is, akik vissza­térve Kecskemétre 1904-ben megalakították a szakszerve­zetet. Mozgalmuk gyorsan szé­lesedett, s már első megmoz­dulásuk sikerrel járt. A na­pi 12—13 órás munkaidőt 10 órára szorították le, a nap- számbérröl pedig az órabérre tértek át. Míg korábban 1 fo­rint 80 fillér napszámot kap­tak 13 órára, ezután 2 forintot kerestek 10 óra alatt. 1908-ban újabb 4 filléres órabéremelést harcoltak ki. Természetesen voltak ku­darcok is, és sokszor nyomták el megmozdulásaikat. Az épí- tőmúnkások szakszervezete azonban osztályharcos szerve­zet maradt. A megyebeli épí­tőmunkások közül sokan küz­döttek fegyverrel az orosz pro­letariátus oldalán a forrada­lom győzelméért, majd itthon a Tanácsköztársaságért. A felszabadulás hozta el szá­mukra is egy szebb, boldogabb élet lehetőségét és nagy lelke­sedéssel kapcsolódtak be a szó-. cializmus építésébe. Ma már szerte Bács-Kiskun- ban láthatjuk magunk körül az építők munkájának ered­ményét. 1945-ben kis építőipa­ri szervezetek kezdték az új­jáépítést, ma már több száz, sőt több ezer dolgozót foglal­koztató, korszerű eszközökkel felszerelt vállalatok állnak a megye fejlődésének szolgála­tában. Az építőmunkások szá­ma eléri a 14 ezret, ami önma­gában is hatalmas erő. Ezt azonban még csak növeli, hogy szakmai műveltségük is a kor követelményeihez igazodva gyarapodott. Munkájukat ki­váló mérnökök, technikusok irányítják. Ehhez párosul még az a lelkesedés, amellyel részt vesznek, a szocialista munka­versenyben. Nem véletlen, hogy országosan is figyelemremél­tó eredményeikért az építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter Kiváló Vállalat címmel tüntette ki a Duna—Tisza kö­zi Állami Építőipari Vállalat, a Kiskunhalasi Építőipari Vál­lalat, a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat, a János­halmi Költségvetési Üzem, a Kecskeméti Kommunális Költ­ségvetési Üzem, a szövetkezed ti iparból a Kecskeméti Épü­letkarbantartó és Szolgáltató, valamint a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet kollek­tíváját. Az építők gondoskodnak ar­ról, hogy egyre szebb, kelle­mesebb környezetben élhes­sünk. Táborukban tehetsé­ges építészek, tervezők van­nak — kpzülük több már Ybl- díjat is kapott —, akiknek ter­vei alapján olyan létesítmé­nyek . épülnek, amelyeknek nemcsak örülhetünk, hanem gyönyörködhetünk is bennük. Az építők ma ünnepelnek, de holnap már tovább folytat­ják újabb lakóházaink, intéz­ményeink építését. Ehhez kí­vánunk sok sikert. Laczy Endre az ÉFÉDÖSZ megyei titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom