Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-01 / 126. szám
1982. június 1. • PETŐFI NÉPE • 3 MÁJUSI VASÁRNAP (Folytatás az 1. oldalról.) rámák folytak. Itt szavalhatta yl minden gyermek saját költeményét, vehetett részt különféle fejtörőn, iés itt sorsolták ki a kétfordulós rejtvénypályázat nyerteseinek nevét is. A népművészeti vásár és divat- bemutatók főként a lányokat vonzották. A nép- és iparművészek készítette holmik javarésze gazdára talált. Nagy sikere volt a Vük készítőjével, Dargay Attilával és a kecskeméti rajzfilm- stúdió munkatársaival való találkozásnak. A megyei pártbizottság előtt felállított színpadon a Dévényi Tibor vezette diszkóműsor, Verebes István, az Állami Artistakép- ző Iskola növendékei szórakoztatta az egybegyűlteket. Nézték, hallgatták lelkesen, az önként vállalkozók még a színpadon is rophatták a maguk tervezte táncokat. Az MHSZ ejtőernyős klubjának hőlégballonja a déli órákra a fűrészfogas házak fölé emelkedett, az if jú Hézők nagy örömére, akik késő délutánig — csak nagyon rövid ebédszünetet engedélyezve maguknak — élvezték a számukra rendezett műsorokat. A sorsoláson Petőfi Népe-emb- lémás trikót nyert: Nyúl Dóra, Tormási Erzsébet, Bukovinszki Erika, Szegedi Zsolt, Papp Agnes, Kiss Mónika, Ábel András, Mátrai Csaba, Berta Agnes, Lakatos Anikó, Várnagy András, Bajáki Bernadett, Mann Szilvia, Asztalos Tünde, Nagy Henrietta, Nyilas Judit kecskeméti. Pálfi Attila, Pálinkás Annamária kiskőrösi, Soós Márk kalocsai és Szakács József szánké,pajtás. S. K. Majális Baján A hét végén színes programmal nyújtott szórakozási lehetőséget a KISZ Bajai városi-járási Bizottsága, amennyiben a gyermeknappal kötötte egybe a fiatalok majálisát. Szombaton a kisgyerekek tették próbára erejüket és ügyességüket a kerékpárosok, rollerosok és görkorcsolyázók versenyén. Vasárnap reggel a doroszlói, madarasi és bajai fúvósok és úttörők ébresztették a lakosságot. A Béke téren kilencven népművész árulta portékáit a kirakodó-vásáron, amely eddig Baján a legnagyobb volt. A programok hétfőn a középiskolások közötti sportversenyekkel, majd Pécsi Ildikó bácsalmási és bajai előadóestjével zárultak. V. B. Pünkösdi vásár Kalocsán Első alkalommal rendezték meg a hét végén Kalocsán a Pünkösdi Népművészeti Vásárt. A városban nagy múltra tekint vissza a- népművészet hagyományainak ápolása. A város' vezetői most. karöltve a Népi Ipar- művészeti ' Tanáccsal és a Bács- Kiskun megyei Tanács kereskedelmi osztályával, egyedülálló kísérletbe- fogtak. Arra törekedtek, hogy a népművészet különböző ágainak' a népi díszítőművészetnek, a népszokásoknak, a népzenének és a néptáncnak egy rendezvénysorozaton belül adjanak bemutatkozási lehetőséget. A népművészet lelkes patronálóinak régi álma vált így valóra. A meghívott „vásárosok” a művelődési ház helyiségeiben és az udvaron rendezkedtek be. Legnagyobb sikere a helyi háziipari . szövetkezet kalocsai motívumokkal díszített étkészleteinek volt. Ugyanebben a teremben népes csoport vette körül a pin- gálóasszonyokat. Vén Lajosnét, a népművészet mesterét és leányát, Szvétek Antalné népi iparművészt. Az asszonyok már bejárták a fél világot, most itt, az .általuk tervezett mintával díszített edények ' szomszédságában mutatták be tudományukat az érdeklődő közönségnek. Ezen az emeleten láthatták még a Vá- í osföldi. Finomkerámiagyár szokatlan formájú, de rendkívül ízléses étkészleteit, valamint a mo- ravicai nőszervezet (Jugoszláviai) szőnyegeit és a csehszlovákiai népi iparművészek termékeit. A vásárra az ország távolabbi pontjairól és érkeztek népművészek. A fafaragók, fazekasok, s bőrdíszművesek és kékfestők munkái mellett a gyöngyfüzök, lószőr- fonók, és csipkeverők fantasztikus türelmet igénylő remekműveikben is gyönyörködhettek a látogatók. Szombat délután a népművészek színpadának programja csalogatta a városkertbe a vendégeket. Több mint hétszáz néző előtt lépett fel fergeteges műsorával az üllési Fonó, Néptáncegyüttes, a tápéi művelődési ház páva köre, a vaskúti német nemzetiségi tánccsoport, a bajai Csi- laonica délszláv együttes, a solti művelődési ház táncegyüttese és a Kalocsai Népi Együttes. A lelkes közönséget a műsor közepén eleredt eső sem tudta szétkergetni, de sajnos az estére tervezett táncházat a rossz idő meghiúsította. Vasárnap délelőtt pünkösdi népszokásokat mutatott be az üllési táncegyüttes, a kalocsai háziipari szövetkezet Piros Rózsa hagyományőrző csoportja és az Ének-Zenei Általános Iskola táncegyüttese. A rendezők sikeresnek értékelték az eseménysorozatot. A közönség toborzása nem jelentett gondot, az érdeklődés azt bizonyítja, hogy a népművészetnek lelkes hívei vannak szerte a megyében és az országban. A vásár látogatói közt ugyan több volt a nézelődő, mint a vevő, a kiállítók mégis hasznosnak ítélték a részvételt. Elégedettek voltak a kényelmes és kulturált kiállítási lehetőségekkel. Ellentétben a kirakodóvásárokkal, itt csak olyan népművészeti anyag szerepelhetett, amit előzőleg a Népi Iparművészeti Tanács zsűrizett, azaz hiteles népművészeti alkotásnak tartott. A Pünkösdi Népművészeti Vásárt az idén még kísérleti jel• A népi iparművészek kínálják áruikat. • Az udvaron a fazekasok, nyergesmesterck és kötélgyártók. RÉGI SZOKÁS ÚJ KÖNTÖSBEN Orbán-napi ünnepség Hajóson • Áll az Orbán.szobor. (Straszer András felvételei) táncegyüttesek fellépése. Az utóbbiak nemcsak boszorkányos lépésrakásukkal, hanem a bográcsban főzjött, finom pörköltjükkel is sok hívet. szereztek a résztvevők népes seregéből. K. J. A bornak és a jókedvnek egy istene volt úgy a görög1, mint a római mitológiában, s mindkét nép fényes ünnepségekkel adózott 'nekik. A magyarországi néphagyományban szent Orbán töltötte be sokáig ezt a „tisztséget”: valamikori szobrai a szőlőskertek útjai, mellett álltak, amelyeket — Orbán napján, tehát május 25-én — virágokkal borítottak el, így kérve a derék szentet, hogy óvja meg a termést a jégesőtől és egyéb kártevők pusztításaitól. ' • Both Péter XVIII. századi író szerint: „Ezt a napot tartják Dies cititusnak, melyből jövendőinek á tudatlanok." Beszámol .arróL is, hogy amennyiben szép naofény sütött, Orbán fából készült szobrát, vagy képét nagy örömmel, (9 A hajósi vásáron sok portéka talált gazdára c vidám vasárnapon. harsány énekszóval kísérték az utcákon, ha viszont eső esett, kötelet' kötöttek a nyakára és úgy vonszolták a sárban. Ezt a hajdani népszokást elevenítette fel vasárnap a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a hajósi pincefaluban. Az egész napos ünnepség fénypontja a Vas Csaba szobrászművész által készített Orbán-szobor léleplezése, illetve felavatása volt. Az eseménynek külön színt és rangot adott a messzi vidékekről érkező népművészek kirakodóvására, valamint a környékbeli nép* & kW A KAPOSVÁRIAK PÉLDAADÁSA Ösztönző vendégjáték NÉMI PEDAGÓGIAI készség- gel, csekély belátással elkerülhető botrány zavarta meg a kaposvári társulat kecskeméti vendégjátékának első perceit. A fővárosból ideutazott elkeseredett fiatalok nem akartak belenyugodni kitessékelé- sükbe. Ügy gondolták, hogy még beférnek valahogy az Erdei Ferenc Művelődési Központ zsúfolt nagytermébe, hiszen másutt mindig szorítanak helyet a valódi kulturális értékekért az autóstop fáradalmait is vállaló kispénzű diákoknak. Azért örültem is az incidensnek, mert ritkán tapasztalható beat- koncertek kivétel napjainkban ilyen szenvedélyes érdeklődés, mint amit ez a hangos szóváltás tükrözött. Nem tudom, hogy végül is bent maradhattak-e a rokonszenves fiatalok, mert a Csiky Gergely Színház Marat-előadása leküzdötte a zavaró momentumokat. A tökéletesen átgondolt, erős sugárzású produkció valóra váltotta a mű szerzőjének óhaját: a nézőtér esküdtszékké vált. Mindenki érezte, hogy ítélkeznie kell a színpadon bemutatott tények, elhangzott vélemények alapján. Ennél többet nem mondhatok, az utóbbi évek egyik legfontosabb kecskeméti kulturális eseményéről szólván. Még annyit: egyetértek — a tíz-tizenöt perces vastapsból következtetve — egyetértünk a Színházban olvasható méltatással : „minden szereplő teljesítette a neki juttatott mondatok, helvzetek maximális feldolgozását”. A MÁSNAP, kedden bemutatott Chicago derék mestermunka, az amerikai szórakoztatóipar jellegzetes terméke. Ezt a műfajt, az igazi musicalt is úgy tudják a kaposváriak. ahogyan nálunk senki. Tökéletesen szervesült, dramaturgiai szerepet kapott a szöveg, a muzsika, az ének. a táno. a látvány. Jó előadás volt ez is. Az élményeknél fontosabb lehet a tanulság, ha minél többen elgondolkodnak azon, hogy miként került egy évtizede a hazai színjátszás élvonalába a kaposvári társulat és miként erősíti évről évre tekintélyét. Szerepük, vállalkozásuk jelentősége csak Vásárhelyi hajdani kecskeméti dalárdájáéval, a Pécsi Balettéével és hasonló teljesítményekkel mérhető. Megmerevedett, megfáradt művészeti ágakat pezsdítettek föl példamutató, a kor fejlődésirányába ható újításaikkal, vállalkozásaikkal. Hatásuk messze túlmutat szűk működési területükön. Fojtogathatja őket a vidéki kisszerűség. a közöny, a hivatalnoki hozzá- nemértés, fővárosi (ál) nagyságok intrikája, lehetőségeik szűkössége, de teszik a dolgukat. „Ami Kaposvárott elkezdődött, az egy új magyar színházi modell lehetőségeivel biztat”, örvendezett már 1976-ban Koltai Tamás. A dunántúli város folytatta a példaadást, ám még mindig egy kezünkön megszámlálhatjuk a követőket. Sztárallürök elgáncsolták a Nemzeti gyors újjászületéséért fá- radozókat, a kevésbé megalapozott kecskeméti társulat nem heverte ki legjobbjainak távozását. Szolnok és Miskolc táplálja még a reményt. MI IS KEZDŐDÖTT 1970 körül Kaposvárott? Odakerült egy kitűnő színházi szakember, a bajai származék Kormos István. Tudta: jó színházhoz mindenekelőtt jó rendezők kellenek, akiket az unalmassá, túlhaladottá vált vidéki színjátszás már nem elégíti ki, akik tehetséges fiatalokat, vonzó műhelyeket teremtenek maguk körül, akik híveket toboroznak a színészek és a közönség köréből, akik hivatássá teszik hivatásukat. Talált ilyen embereket. Korai halála után utódai hasonló szellemben dolgoztak. Mi tagadás, sokan háborogtak a dunántúli polgárok közül, amikor igazi életet láttak a színpadon a megszokott édelgés, tánci-tánci, kellemes unalom helyett. Elmaradt ötszáz, ezer, kétezer — mindegy — bérlő, tiltakoztak őszhajú tanácstagok, háborgott néhány fölöttes. de az eredmények meggyőzték vagy elhallgattatták őket. Ügy történt, ahogyan Hevesi Sándor egy hasonló esetről írta: „Mihelyt van a nagyvárosban egy bizonyos réteg ..., akik a színháztól nemcsak mulatságot és szórakozást, hanem okulást és nemesülést is várnak.... ezrek és ezrek akadnak, akik be akarnak jutni arra a helyre, ahol százak mulatnak a maguk módján”. Az 1981 82-es évadban százezren látták a kaposváriak székhelyi előadásait, alig valamivel kevesebben mint a harmincezerrel nagyobb lélekszámú Kecskeméten. Mit tehetünk? Köszönjük az élményt és a bizonyságot: tartós siker csak valódi értékekért megküzdő, szenvedélyes műhelymunkától várható. A jó csapatból azután olyan egyéniségek nőnek ki, mint a kaposváriban, akik hosz- szú évekre letelepednek vidéken, noha lenne helyük a fővárosban. (Egyetlen színész távozik tőlük, tőlünk jóval több.) A MARAT-ELÖADÁS szünetében az Erdei Ferenc Művelődési Központ előcsarnokában sétálgató tévések, fővárosi kritikusok, Budapestről az előadásért idelátogató költők láttán, azt kérdezte valaki: mikor keltenek kecskeméti színházi produkciók ismét olyan országos érdeklődést, mint a Kodály- és Bartók-ösbemutatók, a Savonarola vagy Don Carlos-elő- adások, népzenei találkozók, zománcművészeti táborok? Attól függ, hogy van-e elég bátorságunk színházunk helyzetének fölméréséhez. Jól megválasztott' célokhoz kell megtalálni a legalkalmasabb embereket. Nem könnyű feladat. Ha Kaposvárott sikerült, miért nem sikerülhetne itt is! Ha így lesz, majd csak leültetik valahová színházdrukkereiket. Heltai Nándor Készülnek az építők napjára Az építők napját június 11-én tartják Bács-Kiskun megyében. Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottságához tartozó kecskeméti üzemek alapszervezetei azonban a Csalánosi parkerdőben már június 5-én nagyszabású jú- niálist rendeznek. Lesz ott kirakodóvásár, KRESZ-vetélkedő. szórakoztató műsorok gyermekek és felnőttek részére — fővárosi művészek felléptével —, MHSZ vízi- és légiparádé, ejtőernyős bemutató, sportverseny, s több zenekar is gondoskodik a talpalávalóról. Ételt, italt ez alkalomra felállított büfék szolgálnak ki. Az építőket és családtagjaikat ingyenes különjáratok szállítják a parkerdőbe az 1. számú autóbusz végállomásától. Június 12-én Kiskunhalason az építők napján ünnepük meg az Építőanyagipari és Faipari Vállalat megalakulásának 25. évfordulóját, a városi parkerdőben pedig sportnapot rendeznek. Ezen a napon Baján ugyancsak sportnap keretében ünnepelnek az építők. Energiatakarékossági pályázat A közlekedési energiagazdálkodási tartalékok feltárására és újabb energiamegtakarítási javaslatok kidolgozására országos pályázatot hirdetett a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium. A pályázat célja, hogy a vasúti, közúti, vízi, és légi- közlekedés. a közlekedésépítés és -fenntartás, valamint a hírközlés és a postaszolgálat területén meggyorsítsa a nép- gazdasági jelentőségű energiagazdálkodási „akcióprogram” megvalósítását, hatékonyabbá tegye a kitűzött feladatok végrehajtását. A pályaművek tartalmazhatnak. szervezési intézkedéseket, beruházási javaslatokat, valamint olyan műszaki-gazdasági módszereket, amelyek már ismert ötletek gyakorlatban való hasznosítását mutatják be. A bíráló bizottság által megfelelőnek ítélt pályaművek jutalmazására kétszázezer forintot fordítanak. A pályázatokat június 30-ig kell beküldeni a Közlekedési Múzeum címére (Bp. XIV., Városligeti körút 11.). A részletes pályázati feltételeket az érdeklődök | Közlekedési Közlöny 16. számában találhatják meg. (MTI) leggel rendezték meg. A vártnál nagyobb érdeklődés és a kellemes tapasztalatok azt sugallják, hogy két év múlva érdemes lesz folytatni. K. E.
