Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. június 1. Építőtábor huszonötödször Negyedszáiada, egy orszá­gos KlSZ-értekezleten az egyik felszólaló javasolta, hogy nya­ranta a fiatalok szervezzenek tábort a Hanság lecsapolásá- ra. Az első “hallásra hihetet­lennek tűnt vállalkozást az akkori lelkesedés ugyancsak hihetetlen gyorsan váltotta valóra. Egyetemisták csoport­jai táboroztak le a legendás láp szélein, s követték az előző években itthon és külföldön dolgozó önkéntes if­júsági munkabrigádjainak pél­dáját, méltóan a legendás hí­rű Petőfi-brigád bulgáriai eredményeihez. S miközben egymásra licitáltak a csator­naásó diákcsoportok az aka­rat- és izompróbáló, verejté- kes munkájuk nyomán, egyre szelídült, átjárhatóvá vált a mocsár, A most huszonöt éves if­júsági építőtábori mozgalom alapítóit tiszteli a Hanság meghódítóiban. A mozgalom egyre terebélyesedett, s ez idáig több mint 700 ezer fia­tal töltötte el nyarai néhány hetét építőtáborokban. Laki­telek, Aliga, Bodakajtor, Gréc- púszta, Kabhegy és még hosz- szan sorolhatnánk a ma már felnőtt nemzedék számára is­merős. kedves emlékeket elő­varázsoló táborhelyek nevét, ahol vidám csapatok lapáttal, csákánnyal „felvértezve” vet­tek részt autópályák építésé­nek előkészítésében. vasúti rekonstrukciós munkákban, a Z ánkai Üt törőváros megte­remtésében, ifjúsági létesít­mények megvalósításában. Felnőtt egy nemzedék, s ma már az első iáborozók gyer­mekei készülődnek az önkén­tes munkára. Rájuk már nem lápok várnak, feladatuk '„hét­köznapibb ', de semmivel nem v jelentéktelenebb, hiszen min­dig ott segítenek, ahol a nép­gazdaságban torlódnak a mun­kák: kukoricacimerezésben, gyümölcs- és zöldsé'gbetaka- rításban, építkezéseken. Az elmúlt évben másfél száz tá­borban több TTjint 65 ezer kö­zépiskolás, főiskolás és egye­temi diák öregbítette a moz­galom hírnevét. S munkájuk számokban kifejezhető érté­ke is mind nagyobb, tavaly el­érte a 300 millió forint terme­lési értéket: Ám a táborok haszna nem­csak a népgazdaság segítésé­ben, a termelésben mérhető meg, hiszen — miként a kez­deteknél — ma is eredményeik• közé számítható az a nevelő erő, ami a munka gyakorlati megismertetésében, m,egsze­rettetésében és a közösen töl­tött napok személyiségformá­ló hatásában rejlik. Aki volt már ilyen táborban, tudja, ta­pasztalta, hogy gyakran ha­tásosabban nevelnek a mun­kára az ott vállalt feladatok, mint legjobb szándék esetén is a tanév során az iskola. Sok áll vagy bukik azon, hogy miképpen szervezik meg a táborokat, hogy milyen mun­kahelyi és „lakóhelyi” felté­teleket teremtenek a fogadó gazdaságok, intézmények. Az elmúlt évtized épp elég ked­vezőtlen példája nyomán ha- tározottabbakká lettek az in­tézkedések, felelősebbé vált a szervezés, s ma már valóban csak ott ütik föl a táboraikat a fiutalok, ahol szívesen fogad­ják őket, ahol érezhetik, hogy szükség van rájuk. Mind több a szakmai és szakosított tá­bor is, melyekben későbbi munkájukkal kerülnek köze­lebbi kapcsolatba a diákok, vagy éppen jó arányban öt­vözik a munka és a kötetlen tanulás óráit. A jubileumi táborokba — központiakba, megyeiekbe és egyetemiekbe — e nyáron 62 ezer fiatalt várnak. Sok-sok művelődési program, kirándu­lás, szórakozás is csábit ezek­re, ismerettségek, barátságok szövődnek majd, de a hajdani mocsarat lecsapoló elődök em­léke sem engedi feledtetni: munka vár a táborozó fiatalok­ra, amelynek megfelelni tisz­tes kötelesség, felelősség. S. K. Hl A HOMOKSZÍNÜ ÁLLOMÁSTÓL A HÜTŐVAGONIG — -4'í beszélik a megyeszékhe. „íycn, hogy a nagy zeneszerző szü­ntetésének 100. évfordulóján, idén decemberben — ha törik, ha sza­kad — átadják a forgalomnak a felújított épületet... — Való igaz. hogy a kecskéméti állomás megérett az átépítésre. Maga a rekonstrukció nem kerül .többe 7—8 millónál. Pénzünk volt éj> van arra, hogy kifizessük a vállalkozót. Hiába volt a megyei tanács segítsége, kivitelezőt csak évek múltával, nagy nehezen ta­láltunk. A nagykőrösi, építpszö- vetkezettel kötöttünk végül Szer­ződést. A rekonstrukció' körvona­lai mgr látszanak. Ügy ígérik a kivitelezők, hogy a h'omokszínü tetszetős, lemosható falburkolatot. Ha „villany” húzza, tíz perccel rövidebb A MÁV Szegedi Igazgatóságához tartozik Bács, Békés, és Csongrád megye, de felü­gyelnek Szolnok, Hajdú, Pest és Tolna me­gye egy részére is. Lovász Lázár területi igazgató sorolja az adatokat. Fenntartásra 600 millió forintot költenek évente. Az üzemeltetés többe kerül két és fél milliárdnál. Üj beruházásra 230 mil­lió forintot fordítanak. Ebbe az összegbe nem számítódik bele a kiemelt beruházás, mint amilyen a kiskunfélegyháza—szegedi vasút­vonal villamosítása. Olvasóinkat, úgy gondolom, a kecskeméti vasútállomás rekonstrukciója érdekli legin­kább. Beszélgetésünk Kodály szülőházától indul. > is felhordják augusztus 20-ig. Amilyen törvényadta 'kedvezmény csak lehetséges, mi megadjuk az építőknek, hogy ne kelljen várni decemberig az átadással. — Két hete csendben elindul­tak a villanymozdonyok Szeged és Kiskunfélegyháza között... — Nem akartunk hagy csin­nadrattát csapni abból az alka­lomból, hogy a tíz évvel ezelőtt kezdődött villamosítási programot egyelőre befejeztük. Volt ünnepé­lyes avató is, de ami most a lényeg, hogy villanymozdönyok járnak a síneken. A területi igazgatóság villamosítottsága jobb az orszá­gos átlagnál — meghaladja a 30 százalékot. — Olcsóbb is a villamos von­tatás. , • — Fajlagos energiafelhaszná­lásunk az elektronizált vonalakon kétharmaddal csökkent. Száz tonna teher egy kilométerre tör­ténő vontatása dieselmozdony- nyal 6 forint 80 fillérbe kerül. Villannyal mindez csak 2,24 fo­rint. Egy esztendő alatt azzal, hogy elektromos vezetéket húztunk a sínek fölé Kiskunfélegyháza és Szeged között. 6,43 tonna diesel­olajat takarítottunk meg a nép­gazdaságnak. Ezzel együtt üze­meltetési költségünk 38 millió fo­rinttal csökkent. A 266 millió fo­rintos beruházás zöme már elké­szült. Idekívánkozik egy adat: a szakasz villamosítása 3,3 év alatt megtérül. Megtérül úgy, hogy a gyorsvonatok 10 perccel, a sze­mélyvonatok pedig 25 perccel rö­videbb idő alatt teszik meg a fő­város és Szeged közti utat. — Számtalan tanácskozáson, ér­tekezleten panaszkodnak a gazdá­sági vezetők, hogy szállítási ter­vüket vagonhiány miatt nem tel­jesíthetik. Különösen a könnyen romló primőrök esetében állítja nehéz helyzet elé a vasút a for­galmazókat. — Egy bizonyos, ha a vállalat, vagy a szövetkezet délelőtt szól, hogy délután szeretne berakni tíz hűtővagonba portékát, akkor kí­vánságát' teljesíteni nem tudjuk. Ha kölcsönösen informáljuk egy­mást, tudomásul veszik és isme­rik lehetőségSinket, akkor nem merülhetnek fel ilyen panaszok. Az igazgatóság területén, Már- télyon létrehoztunk egy hűtőva- gon-depót Elsősorban azzal a céllal, hogy gyorsabban, ponto­sabban állíthassuk ki a vagono­kat. Hangsúlyozom, ha jó a kon­taktus a vállalat és a vasút között előre egy héttel jelzik a várható igényt, akkor jelentős panaszra nem kerülhet sor. — A szállíttatok nagy gondja, hogy enyhén szólva nem steril ál­lapotban kapják meg a vagono­kat. Nehéz egy karbamidos szál­lítóteret úgy kitakarítani, hogy utána abba nyugodt lelkiisme- rettel például gyümölcsöt, vagy zöldséget rakhassanak ... • Villamosmozdony húzza a vonatokat Budapesttől Szegedig. (Dr. Somogyi Károlyné felvétele.) — Ez tény, a vagonmosó ka­pacitásunk kicsi. Ez adott, ezen lényegesen változtatni nem tu­dunk. Tény az is, hogy mindig a fogadónak volna kötelessége a va­gonok tisztítása. Nekünk is szi­gorúbban kellene eljárni a ko­csik visszavételezésekor. Csak tudja, hogy van az, ha nagyon sürgős a szállítás, a deszkaljiá- nyos, vagy nem kellően kitakarí­tott kocsikat is „elkapkodják” a vevők. E tekintetben keményebb­nek kell lennünk saját magunk, és a feladók érdekében egyaránt. Az exportra menő vagonoknál már bevezettük 'a külön műszaki vizsgálatot, fokozott ellenőrzéssel akarjuk elérni, hogy reklamáció ne legyen ... Szabó Pál Miklós •Az átalakításhoz szükséges alkatrészek a raktárban várják, hogy felhasználják őket. ENERGIAGONDOK — KÍNÁLKOZÓ LEHETŐSÉGEK „Diétára” fogott ZIL-ek Az országutakon közlekedő au­tósok a megmondhatói: jól a gáz­ra kell lépnie annak, aki meg akar előzni egy-egy ZIL teherau­tót. Gyorsak, erősek ezek a gép­kocsik. Nehéz terepen is boldo­gulnak. robosztus felépítésűek, megbízhatóak. Csakhát... Bi­zony az „étvágyuk” is ennek megfelelő. Szóval sokat fogyasz­tanak, Az indokolt, a teljesít­ménnyel arányos többletfogyasz­tásra nem is lehet panasz, ám ami efölött van, az veszteség. Gondoljunk bele: 22 ezer ZIL tehergépkocsi fut az ország út­jain mindegyik száz és száz ki­lométereket rő le naponta. Ha csupán tíz százalékkal sikerül-, ne. csökkenteni az üzemanyag­fogyasztásukat ... Nem, ez lehe­tetlen. olyan hatalmas a kiszá­mított megtakarítás! Debrecenbe kéne menni Lehetetlen? Mégsem az! Deb­recenbe kellene utazni, s ellesni a titkot. A debreceni AFIT-nál érdekes kísérletek folynak. Olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a ZIL-ek száz kilométerenkénti üzemanyag-fogyasztása harminc- háromról 28—29 literre csökkent­hető. Lehetetlen? Nem az! S nem is kell Debrecenbe menni, A Szol­nok és Bács-Kiskun megyei ZIL- ek útiránya: Kecskemét. Az AFIT X. számú Autójavító Vál­lalat kecskeméti üzemegysége. A két megye csaknem másfél ezer (a Volán autóparkja nélkül) ZIL téhergépkocsija itt fog átesni azon a „műtéten”, amelynek nyo- márf csitul az étvágy | anélkül, hogy .csökkenne a teljesítmény. — Mikor? — kérdeztük Cson­tos Attila üzemvezetőt. A műtő készen áll — Amint a kísérletek befeje­ződnek, s a KPM-től megkap­juk az engedélyt — válaszolta, miközben a raktárba kalauzolt bennünket. — Mi felkészültünk — mutatott körül az alkatrészekkel teli pol­cokon. — Ide gyűjtöttünk 300 ezer forint értékű alkatrészt. Mindent, ami ja gépkocsik átala­kításához szükséges. Az üzemvezető, megnevezett néhány részegységet. Egyebek kö­zött fékalkatrészeket. — Féket mondott? Annak meg mi köze van a fogyasztáshoz? — Ha jó, akkor semmi. Ellen­ben ha rosszul van beállitva, s menet közben is „tapad”, akkor nagyon is sok. — Eszerint nem csupán a kar­burátor és a motor átalakítását végzik el, figyelmük kiterjed a futóműre és egyéb részegységekre is? — Természetesen. S hogy mind­ez érthetőbbé váljon; elmond.om a folyamatot. Diagnosztika — beavatkozás — kontroll — Tehát beérkezik a gépkocsi — kezdte az üzemvezető. — Az első teendő a fogyasztásmérés és az átvizsgálás. Mennyit eszik a kocsi, milyen állapotban van és így tovább. Ezt követően elvégezzük a kikísérletezett tech­nológia alapján az átalakítást, majd ismét mérés következik. Ha nem jön a várt 28—29 literes fo­gyasztás, toyábbmegyünk, s meg­keressük a baj okát. Lehet, hogy éppen a fékrendszerben, vagy a futóműben van a hiba. Miután rendbe tettük ezt is, ismét mé­rünk. Szóval addig dolgozunk a gépkocsin, amíg el nem érjük a kívánt fogyasztási értéket. Az eredményről írásos igazolást adunk. — Mennyi időt vesz igénybe egj'-egy gépkocsi átalakítása, rendbehozása?, — Ez az autó korától és álla­potától függően igen eltérő le­het. Felkészültünk a komplikál­tabb esetekre is, például, ha mo­tort kell cserélni. Mint említettem, az alkatrészek a raktárban van­nak. A mérőhelyet kialakítottuk, működőképes. Szakembereink kö­zül négyen Debrecenben jártak, s a helyszínen sajátították el az átalakítás technológiáját. a munkafogásokat. Startra készen állunk: amint megjön az enge­dély, elkezdjük á munkát. □ □ □ Bács-Kiskun és Szolnok me­gye: mintegy 1500 ZIL teherautó. Egy-egy gépkocsi éves futástel­jesítménye szerényen számolva 40 ezer kilométer. A megtakarí­tás az átalakítás után autónként és száz kilométerenként 4—5 liter. Akinek kedve tartja elvégezheti a számtani műveleteket... Sitkéi Béla • Az AFP—3 típusú görgős fogyasztásmérő padot Lőrincz Zoltán mii- szakvezető mutatta be. A berendezés Kalocsán készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom