Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-29 / 150. szám
1982. június 29. • PETŐFI NÉPE • 3 VÁLASZ EGY VÁLASZRA A minőség is gyenge A Petőfi Népe ez év április 21-i számában Napirenden az alkatrészellátás címmel tudósítás jelent meg, amelyben többek között a bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezet műszaki vezetője, Ignácz János kijelenti, hogy a hazai gyártású mezőgaz. dasági gépek pótalkatrész-ellátása tragikus. „Irodánk egyik feladata — az Ipari Minisztérium megbízásából — a hazai alkatrészellátás figyelemmel kísérése és elősegítése. Ezért megvizsgáltuk a termelőszövetkezet műszaki vezetőjének fentebb említett állítását és az alábbiakról tájékoztatjuk önöket: Az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatokat érintően a közös gazdaság ötféle géptípus 24-féle alkatrészét jelölte meg, mint be nem szérezhetöt, ez év május 29-én hozzánk intézett levelében. Tételesen megvizsgáltuk a gyártást és szállítást. Megállapítottuk, hogy az említett 24-féle alkatrészből az országos forgalmazó AGROTEK Vállalat első negyedéves szállításra a gyártóktól 13-féle alkatrészt rendelt meg. Az érintettek — a Rába MMG és a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat — a megrendelt mennyiséget visszaigazolták és a szerződéses kötelezettséget teljesítették. Két tételből volt március 31- én némi elmaradás, ezt azonban május közepéig még a hiány jelzésének időpontja előtt leszállították. Tizennégy tételre az AGROTEK Vállalat nem adott megrendelést, mert ezekből készlettel rendelke- ‘zett, illetve nem számolt további igénnyel a mezőgazdasági üzemek részéről. A vizsgálat szerint tehát a bátmonostori Kossuth Termelő- szövetkezet alkatrészhiányaiért a gyártó vállalatok nem marasztal- hatók el. Azért tartottuk szükségesnek vizsgálatunk eredményéről tájékoztatni a szerkesztőséget, mert azt tapasztaljuk, hogy a sajtóban, rádióban, televízióban nyilvánosságra hozott alkatrész-ellátási gondok a közvéleményben mint a gyártás hiányosságai tudatosodnak. Véleményünk- szerint — mivel hazánkban a gyártás nem raktárra, hanem megrendelésre történik — az ipar csak abban az esetben Jele- lős a hiányért ha a forgalmazók által megrendelt pótalkatrész-meny- nyiséget nem igazolta vissza, vagy ha szállítási kötelezettségét mennyiségben és határidőre nem teljesítette. Bányász Lajos a, Mezőgépipari Kooperációs Iroda vezetője A szerkesztőség megjegyzése: az alkatrészellátás gondjairól an- kétot rendeztünk, amelyet cikksorozat követett lapunkban. A fenti levél a második részben megjelent egyik megállapításra reagál. Néhány hozzátenniva- lónk nekünk is van. Először is idézzünk a cikksorozat megjelenése után tartott 'sajtótájékoztatóból, amelyet az AGROTEK és az AGROBER közösen rendezett ez év május 24-én! Dr. Kárpáti József, az AGROTEK vezér- igazgatója a következőket mondta: — Az előző év első negyedévéhez képest 1982. március 31-ig a pótalkatrész-értékesítés 15 százalékkal volt több. Vállalatunk az importalkatrészek és — az AGRO- KER-ekkel közösen a belföldi alkatrészellátás — növelése érdekében komoly erőfeszítéseket tesz, hogy ne váljék krónikussá a hiány. Mivel változatlannak tűnik a szocialista importkilátás, hazai gyártással igyekszünk pótolni a kiesést. Sajnos, a szükséglet mindössze 89 százalékára kö. / töttük meg a szerződéseket. Száznégy millió forint értékre nem tudtunk ''megállapodni műszaki árukból. Amikor tehát akkumu. látor, gumiabroncs, vagy görgős lánc és gördülőcsapágy hiányára panaszkodnak a mezőgazdasági üzemek, kérdezzék meg a gyártókat is az okokról. Ügy véljük, az előbbieket nem kell kommentálni. Megjegyezzük azonban, hogy Ignácz János nemcsak a tragikus szót használta a hazai gyártmányú alkatrészellá. tásra vonatkoztatva, hanem arról is beszélt, hogy a minőség is gyenge, hiszen például az ékszíj gyakran 1—2 órás használat után elszakad. Ebből következik, hogy a másik fontos téma a minőség javítása. Egyébként nem tudjuk, hogy miért csak a bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezet műszaki vezetőjének felszólalását vették figyelembe, holott az alkatrészellátás általános gond. Kereskedő Sándor Tőserdei ifjúsági találkozó (Pásztor Zoltán képriportja) Veszprémi tanulságok A tévéjátékok, tévéfilmek fogadtatása biztosabban megjósolható, mint az ezekről szervezett ankétoké? Valószínű! Az először a veszprémi találkozón most levetített alkotások többsége sikerre számíthat. _A tévékritik’usok díjával tavaly kitüntetett Indul a bakterlház rendezője például ismét pompásan szórakoztató filmet formált jó érzékkel választott irodalmi alapanyagból. Karácsony Benő Napos oldal című remekművének főhőse, Felméri — Székhelyi József kitűnő alakításában — valóban felméri a világot. Hiába sodorja az élet újra és újra az árnyékos oldalra, mindig a napos oldalra képzeli magát Kázmér, a magyar irodalom egyik legsikerültebb figurája. Reménytelen helyzetben sem fogy el hite, optimizmusa, mert „el kell jönni annak az időnek, amikor az ember fontosabb lesz, mint az elv”. , " | □ □ □ A tévédráma és a közönség viszonyának, viszályának taglalása a vártnál jóval csendesebb vitákul tárnokát kavart. Csepeli György szociológus, egyetemi docens túlságosan elméleti jellegű, elsősorban az értékek esztétikai megközelítésének a minőségét, mint a minőség és a köztudat mikénti találkozásának az esélyeit vizsgáló bevezetője inkább elfedte, mint megvilágította a konfliktusokat. A hozzászólások többsége úgy vélte, hogy a. tévédrámák — tisztelet a kivételnek — beleszürkülnek a végtelen műsorfolyamba, pedig az lenne a dolguk, hogy elgondolkoztassák, fölrázzák, esetenként magatartásuk megváltoztatására késztessék a nézőket. Szinetár Miklós fejtette ki legpontosabban, hogy miért kevesebb a társadalmi izgalmakat kavaró, nagy drámai hatású tévédráma. Véleménye szerint nemcsak csodálatos vívmányunk a negyedszázados állandóság, de nagy veszélyünk is. A körülmények alakulása természetesen változásokat igényelne személy szerint a változatlanságiban érdekeltektől. Konkrét életjelenségek bemutatásával küzdihet a művészet a társadalmi és gondolkodási megmerevedés ellen. az alkotásaikban megmutatkozó új színekre, kezdeményezéseikre. Nagyobb közönség volt kíváncsi a szegediek önálló bemutatkozására, mint (ez a szó a telextovábbítás' során kimaradt szombati tudósításunkból) a pécsiek filmjeire. Nagykorúvá válásukat mi sem bizonyítja jobban: udvarias- kodó, semmire sem kötelező általánosságok helyett elemző bírálatok is elhangzottak. Valaki felhívta a szegediek figyelmét a képi túlburjánzás, a modoros művészkedés alkotásaikban fel-fel- bukkanó veszélyeire. Kirívóan rossz példaként emlegették az anyák napjára készített erőltetett, túldíszített összeállítást. Remélhetően néhány éven belül „vidéki” műsor is számításba jön a veszprémi díjkiosztásnál. Idén az Ancsel Éva irányításával dolgozó bíráló bizottság, az operákat értékelő zsűri, valamint a tíz társadalmi bíráló bizottság az alábbiak .gzerint döntött: Veszprém város díját kapta A messziről jött ember. Opera és drámai közös fődíjat A hét főbűn, drámai fődíjat a Család című tévéfilm érdemelte ki. Az operai fődíj A köpeny című alkotásnak jutott. A közönségdíját az opera kategóriában A köpeny című tévéopera rendezője, drámai kategóriában pedig a Sóder című tévéjáték rendezője vette át. Egy- egy alkotásban mutatott kiemelkedő teljesítményért különdíjat kaipott Petrovics Emil zeneszerző, Ambrus Imre bábtervező, Lendvay Kamilló zenei dramaturg, Lehel György karmester, Pászthy Júlia, Gulyás Dénes operaénekes, Hajdúfy Miklós rendező, Vészi Endre író, Szalay András operatőr, Kútvölgyi Erzsébet, Dayka Margit és Balázsovits Lajos színművész.Heltai Nándor Szerintem az élj és hagyj élni kispolgári életelv cinikus elfogadása, térhódítása akadályozza a szocialista társadalmi rend gyorsabb fejlesztését, rongálja közérzetünket, rontja esélyeinket. Veszélyeinek leleplezése jóval nehezebb feladat, mint mondjuk az ötvenes—hatvanas években valódi vagy elhitetett felsőbb kapcsolatra, összeköttetésre hivatkozó helyi kiskirályok — főként téesz- elnökök — elleni mozgósítás. Jobban, szemléletesebben egybeesett az egyéni és közérdek, a magán- és a közéleti igazság(osság). A jóléttel, vagy a majdnem-jóléttel diadalmaskodó praktikum lefogja az elveink megsértése miatt háborgókat. Szívesen engedjük megnyugodni magunkat, ha találunk valamilyen, akár formális kibúvót, ha meghúzhatjuk azt a bizonyos strigulát: ez is megvolt. A csopaki ankét például. Örkény István kitűnő regényéből Zsurzs Éva készített kevésbé ihletett filmet. A saját egyéniségét, tisztességes boldogulását szenvedélyes és felemelő kitartással, jellemszilárdsággal kereső volt apáca szerepére a rendező — vannak véletlenek — saját lányát találta a legalkalmasabbnak. Bár a regény alapján másnak képzeltük 0 Két díjat is nyert Veszprémben A köpeny: az operafilmek kategóriájában a fődíjat kapta, a közönség díját pedig rendezőjének, Miké Andrásnak ítélték. el ezt a nagyszerű embert, nem emiatt feszengtünk olykor a RISZ-vezetőképző tábor majdnem kész nagytermében. Hatásvadászó keresettségek, technikai hibák rontják az összhatást. 'Mindebből a termet megtöltő úttörők szinte semmit sem vettek észre, mivel a film nem számukra készült. Értetlenül szemlélték a volt apáca magára találásának folyamatát, föllobbanó .szerelme iszonyú gyönyörűségeit, gyötrelmeit. Mit is mondhattak volna a vetítés után programszerűen meghívott közreműködők elé kiálló- filmkritikusnak? Milyen kontaktus-teremtődhetett a láthatóan felkészítetlen tizenhá- rom-tizennégy éves fiúk, lányok és Zsurzs Éva, Lukács Margit, Ráday Mihály operatőr, Zahora Mária dramaturg, Zsurzs Kati között? A közeli építőtábor középiskolásai, főiskolásai feltehetően többet megértettek volna az örkény-regény mondandójából, megérezték volna Glória vívódásait, jobban hasznosítható véleményekkel segítették volna az alkotókat. A XÍI. Veszprémi Tévétalálkozón szakmai közönség előtt újból igazolta létét a két vidéki stúdió. Többen is felhívták a figyelmet Támogatás közművelődési célokra Mintegy 25 millió forint úgynevezett céltámogatás odaítéléséről döntött az Országos Közművelődési Tanács elnöksége legutóbbi ülésén. A jókora összeget a megyék és a főváros korábban benyújtott kérelmei alapján különböző, a közművelődés céljait szolgáló kezdeményezésekre osztották szét. Így például, több mint 8 millió forintot adtak á közoktatás és a közművelődés kapcsolatának fejlesztésére. Ez az együttműködés az elmúlt időszakban jelentősen fejlődött Különösen eredményes volt a hagyományos kapcsolatok „továbbépülése”, a rendhagyó irodalomóráktól kezdve a közművelődés különböző módszereinek a nevelő munkába történő beépüléséig- Jó volt az összevont közoktatási és közművelődési intézmények munkája is. Mindezeket a közművelődési alapból korábban nyújtott segítség is támogat-- ta. Hogy a közoktatási és köz- művelődési tevékenység mindinkább egymásra épüljön, az eszközöket kölcsönösen használják ki — számos érdekes terv szerepel a most különböző összegekkel támogatott elképzelések között. A kecskeméti Szóra-katénusz játszóház tevékenységének bővítésére éppúgy jut a pénzből, mint a bajai iskolák és közművelődési intézmények kapcsolatainak fejlesztésére. A debreceni lakótelepeken indítandó gyermekprogramok — például játszóház, színház, vagy parkokba, terekre „kihelyezett” események — ugyancsak kapnak támogatást, éppúgy, mint a Komárom megyei iskolai és közművelődési könyvtárak ifjú*- sági tevékenységének bővítését szolgáló elképzelések. A lakótelepek és a kistelepülések kulturális ellátása — bár a közművelődési alap korábban is támogatta ezeket — csak szerény mértékben fejlődött. A közvélemény ugyanakkor mind jobban figyel e területek változásaira, a lakosság társadalmi munkával is segíti a körülmények javítását. A most e célra átruházott több mint 9 millió forint a lakótelepi iskolák kulturális munkájának továbbfejlesztését, információs központok, lakótelein klubok, közösségi helyiségek, szabadidő- parkok, valamint aprófalvak és tanyák klubjainak munkáját segíti. Az amatőr művészeti mozgalom — különösen a kórusok és a néptáncegyüttesek munkája — jelentősen fejlődött az utóbbi időben. Ezt segítették a közművelődési alap támogatásával létrehozott bázisközpontok. E bázisrendszer továbbfejlesztése azért is szükséges, mert a lakosság műsorel- .látásában jelentős szerepet töltenek be az amatőr együttesek. Nem kevés pénz jut a budapesti planetárium és annak Multimédia-stúdiója finanszírozására. Mindez természetesen csak kis része az amatőr-mozgalom támogatására most „kiutalt” qsaknem 2 millió forintnak, mely még több megyében szolgálja szakmaimódszertani bázisok, alkotótáborok és -házak fejlesztését, vagy egyes ' amatőr együttesek programjainak támogatását. A közösségi művelődés fejlesztése az elkövetkezendő időszak egyik fontos feladata. A művelődő közösségek számának növelését segítő tervek között szerepelnek a művelődési intézmények .foglalkoztatótereinek”, valamint a kollégiumok, a nevelőotthonok művelődési övezeteinek kialakítására vonatkozó elképzelések. E célra több mint 1 millió forint jut. Több mint 4 millió forintot juttattak más, úgynevezett szakmai feladatokra. A Bácsalmási Nagyközségi Könyvtár például gyermekfoglalkoztató programokra, a Sarkadi Művelődési Ház települési információs rendszer kidolgozására, a Komárom megyei Művelődési v Központ pszichológiai programokra; a tatabányai Puskin Művelődési Központ Mobil videostúdió kialakítására, a nagyhalászi könyvtár fonotéka, diatár megteremtésére, a Karcagi Városi Csokonai Könyvtár zenei részleg létrehozására, a Vas megyei Berzsenyi Dániel megyei Könyvtár gyenmekkóiházak, szociális otthonok, lakótelepi klubok ellátására, házi kölcsönzés bővítésére kért és kapott tetemes összegeket (MTI) MIRE FORDÍTANAK HUSZONÖTMILLIÓ FORINTOT?